Szil község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16.§./1/ bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§. /3/ bekezdésében biztosított jogkörében a következőket rendeli:

1.§.^[1]

A rendelet

1. Az SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület) című, (továbbiakban SZ-J1 terv), Rp.I.176-5 munkaszámú tervlappal,
2. Az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület) című, (továbbiakban SZ-J2 terv), Rp.I.176-7 munkaszámú tervlappal, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó.

A rendelet hatálya és alkalmazása

2.§.

/1/  Jelen építési előírások hatálya Szil község közigazgatási területére terjed ki.

/2/  Az építési előírásokat a J-SZ1 és J-SZ2 jelű tervekkel együtt kell alkalmazni.

/3/  A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá - a bányaművelésben szükséges földalatti építmények kivételével - műtárgyakat és más építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint ezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK) és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

Általános előírások

3.§.

/1/  A község közigazgatási területén a beépített, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek határvonalát a J-SZ1 és J-SZ2 szabályozási tervek tartalmazzák.

/2/  A belterület határvonalát a J-SZ1 és a J-SZ2 jelű terv rögzíti.

/3/  A belterületi határ módosítását a településrendezési terv jóváhagyása után az erre vonatkozó eljárási szabályok szerint kell végrehajtani.

/4/  A tervezett belterületek rendeltetését a Szabályozási és övezeti helyszínrajz (J-SZ1) határozza meg. A belterületbe vonást a mindenkori felhasználási, építési igényeknek megfelelően, szakaszosan kell megvalósítani.

Szabályozási elemek

4.§.

/1/  Kötelező szabályozási elemek

-  közigazgatási terület határvonala

-  meglévő és tervezett belterületi határvonal

-  beépített és beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt terület határvonala

-  területfelhasználási módok határvonala

-  szabályozási vonal

-  építési övezetek határvonala

-  építési hely határvonala

/2/  A szabályozási vonal a közterületet az egyéb területfelhasználási területtől elválasztó meglévő, illetve tervezett vonal. 

/3/  a.,     Az építési telken elhelyezésre kerülő fő funkciójú épületnek a jelölt építési vonalra illeszkednie kell.

b.,  Az építési hely az a terület, amelyen belül kell az összes épületet elhelyezni.

/4/   Irányadó telekhatár az azonos területfelhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti határvonala.

/5/   A kötelező szabályozási elemek megváltoztatásához a településrendezési terv módosítására van szükség.

^[2]Kivéve az SZ-J2 terven tervezett szabályozási vonallal jelölt utakat, amelyeknél a szabályozási vonalak útépítési tervekkel pontosítottan legfeljebb +, - 5,0 m mértékkel elmozdíthatók.

Területfelhasználás, övezeti tagolás

5.§.

/1/   A település - J-SZ1 és J-SZ2 jelű bel- és külterületi tervlapokon szabályozott - igazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységekre tagozódik:

Beépítésre szánt terület:

-  Lakóterület

-  falusias lakóterület       FL

-  Gazdasági terület

-  kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület    KG

-  ipari gazdasági terület

-  egyéb ipari terület          IGE

-  jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület      IGZ

Beépítésre nem szánt terület:

-  Közlekedési és közműterület

-  közútterület                 K

-  közműterület   Kö

-  Erdőterület     E

-  védelmi rendeltetésű erdőterület        VE

-  turisztikai erdő  TE

-  gazdasági erdő  GA

-  Zöldterület  ZT

- közpark                         KP

- sportterület        SPORT

-  Mezőgazdasági terület           MG

-  Egyéb terület

- vízgazdálkodási terület            VT

-  Különleges terület      Kü

- temető  T

- kegyeleti park területe  T

- hulladéklerakó telep     H

- kavicsbánya                  B

A telekalakítás szabályai

6.§.

/1/  ^[3]A beépítése szánt területen csak építési telek céljára lehet telket alakítani. Az építési telek méretei meg kell, hogy feleljenek az építési övezetre előírt telekméreteknek.

/2/  A lakóterületen a telekosztást telekalakítási terv alapján lehet megvalósítani.

/3/  A J-SZ1 terven jelölt irányadó telekhatár az övezetre előírt telekméretek megtartása mellett változtatható.

/4/  A telekmegosztás iránya feleljen meg a J-SZ1 terven irányadó szabályozási vonallal jelölt telekalakítási irányokkal.

/5/   ^[4]Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára való lejegyzést, a telekhatár kiigazítást és ha a telek átalakítását a SZ-J1 terv jelöli.

       A SZ-J1 terven az övezeti jelben „SZT” jellel jelölt telekméret szabályozási és övezeti helyszínrajz szerint kialakítandó telekállapotot jelent.

/6/   Az irányadó telekhatárral elválasztott iparterületi telkek szükség esetén összevonhatók.

-  iparterületen legfeljebb négy

teleknyi mértékig.

/7/^[5] A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében

a.,   Az új terület-felhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességű telkek szélességének aránya nem lehet több 1,5-nél.

b., A már kialakult telekosztású lakóterületi telektömbben, amennyiben a telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telehatárrendezés) a kialakult telek szélességének megváltoztatását eredményezi, a telekátalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a legnagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legalább 1,5 lehet.

Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telekátalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telekátalakítás engedélyezhető.

/8/^[6] Azokban a telektömbökben, ahol az SZ-J terv a telkek megosztásának lehetőségét új közút terület kialakításával és/vagy a meglévő közútterület bővítésével tartalmazza, ott a közútterület kialakítása vagy bővítése számára a helyet biztosítani kell. A közút számára kijelölt telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.

Új építési övezet és azt kiszolgáló közterület kialakításával/ vagy a meglevő közútterület bővítésével érintett építési telkekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély és telekalakítási engedély – kivéve, ha telekalakítás következtében új építési telek alakul ki. Ez esetben az építési hely határait és a beépíthetőséget, az övezetre előírt telekméreteket a tervezett közterület határtól, illetve az építési övezet határától kell számítani.

A létesítmények elhelyezésének szabályai

7.§.

/1/   Épületeket elhelyezni az övezeti előírásoknak megfelelő elő-, oldal- és hátsókerti méretek által meghatározott építési helyen belül lehet.

/2/  A J-SZ1 terv a gazdasági területeken az "építési hely határa" jellel körülhatárolja az épületek elhelyezésére szolgáló területet.

/3/  Az övezeti előírások által meghatározott építési helyen belül az utcához legközelebb álló épület homlokzatának illeszkedni kell az előkert mélysége által meghatározott utca felöli építési hely határra.

/4/   Az építési telken lévő az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek homlokzatainak egymás közötti távolsága nem lehet kevesebb az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasságnál.

/5/  A  /4/ bekezdésbeli épületek és egyéb épületek - az állattartó épületek kivételével - közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva, vagy - állattartó épületek esetén a védőtávolságokra is figyelemmel - legalább 3,0 m-es távolság tartásával építhetők.

Építési tilalmak és korlátozások

8.§.

/1/  A temetőtől (0256/8 hrsz) mért 50,0 m-es, a kegyeleti parktól (097/2 hrsz) mért 20,0 m-es távolságon belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró létesítmény (pl: vendéglátóhely) nem építhető.

/2/   A 20 kV-os légvezeték biztonsági övezetében (6-6 m) épületet elhelyezni az áramszolgáltató előzetes hozzájárulásával lehetséges.

/3/^[7]

/4/   Az állattartó telepek (Szili puszta, Kisföldi major és a növendékmarha tartó telep) állattartó kapacitása nem bővíthető.

Az állattartó telep határától mért 500 m-es távolságon belül a jelenlegi belterület beépítési sűrűsége nem növelhető.

/5/  Az oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények 50 m-es körzetében lévő területeken állattartó épület nem építhető.

/6/   Építési korlátozást kell elrendelni a középnyomású gázvezeték biztonsági övezetében:

-    Fő utca 1111, 1110. 1109, 1102, 1101, 1112/5 hrsz-ú telkek utca felőli telekhatárától 3 m

-  Dózsa Gy. utca 1305, 1306, 1308, 1310, 1313, 1379, 1381, 1397, 1395, 1394, 1312 hrsz-ú telkek utca felőli telekhatárától 3 m

-    József Attila utca 365, 366, 396, 397, 419 hrsz-ú telkek utca felőli telekhatárától 3 m.

/7/   Az /6/  bekezdésben rögzített építési korlátozások alá eső területen épület nem építhető.

/8/^[8]

/9/  A Linkó ér partjaitól mért 6-6 méteren belül a patak fenntartását akadályozó építmény nem építhető.

Környezetvédelem

9.§.

/1/  A község területének levegőtisztaság-védelmi besorolása: védett I. kategória.

/2/  Zajvédelmi besorolás a 4/1984(I.23.) EüM sz. rendelet szerint:

a.,  lakóterület:                2. övezet

b.,  gazdasági terület:      4. övezet

/3/  Vízvédelmi besorolás: I/2 kiemelt vízvédelmi terület.

/4/   A termőföld védelme érdekében annak végleges művelés alóli kivonásával járó területi fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy a területfelhasználás változás a lehet legkevesebb földterületet érintsen.

/5/   A horgásztó melletti dögkamrát fel kell számolni.

/6/   Hígtrágyatárolót, dögkamrát a település védendő területének 1000 m-es védőtávolságán kívül, az erre vonatkozó előírásoknak megfelelően lehet kialakítani.

/7/^[9] A gyorsforgalmi út működésével összefüggő építmény kivételével – a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 50 méteren belül nem lehet és nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület.

Helyi értékvédelem

10.§.

/1/  Helyi védettséget kell elrendelni

a.,  településképi jelentősége miatt

- a Város utcai fasorra

b.,  egyedi esztétikai és településtörténeti értéke miatt

-  az orvosi rendelő előtti platánra

-  a tűzoltószertár melletti téren lévő tölgyre

-  az Ady utca torkolatánál lévő szomorú japán akácra

-  az un Árpád kertre (0187/2 hrsz)

-  a volt kistatai temető fáira

c.,  táji értéke miatt

-  a horgásztó körüli erdőre

-  a temető körüli erdőterületre

-  a Linkó ér melletti erdőkre

/2/ A helyi védelemben részesítendő értékeket az 1. számú függelék tartalmazza.

10/A. §^[10]

Művi értékvédelem

a., A SZ-J1 terven régészeti lelőhely határa jellel körülhatárolt területen 30 cm-t meghaladó földmunkát csak régészeti megfigyelés mellett lehet végezni.

Műemlékek

11.§.

/1/   Műemlék jellegű épület Kistatán a Dózsa György utcában a R.K. templom (hrsz 1353).

Területfelhasználás, övezeti előírások

12.§.

Lakóterület

/1/  A lakóterület besorolása sajátos használat szerint:

-  falusias lakóterület

/2/  A falusias lakóterület  Lf   övezetei:

-  lakóövezet        L

-  intézményi övezet        INT

-  kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények övezete           K,V,SZ

-  templom

-^[11] piac                 P

-^[12] közösségi tér, rendezvénytér, vásártér                      K

A falusias lakóterület építési előírásai

13.§.

/1/  Lakóövezet  FL  L

a.,  A lakóövezetben telkenként építhető

aa.,  egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület

ab.,^[13] önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kis- és nagykereskedelmi, vendéglátó létesítménye,

ac.,^[14] Lakó, kis- és nagykereskedelmi, vendéglátó funkciót kiegészítő gépjármű és egyéb tároló,

ad., állattartó épület

ae.,  olyan kisipari, kisüzemi létesítmény, amely a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral, levegőszennyező-anyaggal nem terheli és a település lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjárműforgalomnál többet nem vonz.

b^[15]. A telkeken a „ac”, „ad”, „ae” pontokban felsorolt épületek csak a lakó-, kereskedelmi, vendéglátó épület megléte esetén, illetve azokkal egyidejűleg építhetők kivéve az Lf*   övezetet, ahol a „ac”, „ad”, „ae” pontokban felsorolt épületek a lakó-, kereskedelmi, vendéglátó épület megléte nélkül is építhetők.

c.,    A lakó, kereskedelmi, vendéglátó épületet az övezeti előírások által meghatározott építési helyen belül az építési vonalra kell építeni. Az építési vonal megegyezik az előkert mélységét meghatározó építési helyet lehatároló vonallal. Egyéb épület - kivéve a gépkocsitároló - az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mérten 10 m-en túl építhető, az OTÉK 31.§. /4/ bekezdésében foglaltak figyelembe vételével.

d^[16].,  A lakóövezet építési előírásai

e.,    Az oldalhatáron álló beépítési módú tömbben kialakult beépítés esetén, amennyiben egy telek mindkét oldalhatárához hozzáépültek a szomszédos telkek épületei, az érintett telek szabadonállóan építhető be úgy, hogy a tömb beépítési oldalát jelentő oldalhatártól legalább 1,0 m, a másik oldalhatártól legalább 3,0 m távolságot kell biztosítani.

f.,    A XXXVI., XXXVII., XXXVIII és a XL számú tömbök ajánlott telekosztását a 2. sz. függelék tartalmazza.

g.^[17] Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-nyugati oldalhatáron, ÉNy-DK-i telekfekvésnél az északkeleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző beépítési oldalon áll.

h.,^[18] Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.

/2/  Intézményi övezet  FL INT

a.,    Az intézményi övezet telkein elhelyezhetőek a helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület.

b.,  Az intézményi épületen annak működéséhez kapcsolódó 1 db lakás elhelyezhető.

c^[19].,  Övezeti előírások

* amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb

/3/  Kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás övezete  FL  K,V,SZ

a.,    Az övezetben a kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás létesítményei helyezhetők el.

b.,   Az épületek jellege, kialakítása, anyaghasználata a település építészeti hagyományaihoz igazodó legyen.

c.,    Az övezetben telkenként az épület működéséhez kapcsolódó 1 db lakás helyezhető el.

d^[20].,  Övezeti előírások

*amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb

/4/  Egyházi létesítmények övezete  FL  TEMPLOM

Az övezetben kizárólag a templom és kapcsolódó létesítményei helyezhetők el. (Az övezet sorszáma XXVIII.)

/5/^[21]  Piac övezete   Lf    P

a., Az övezet területén a burkolt felülettel kialakított területrészeken – heti rendszerességgel     megengedhető a szabadtéri piaci árusítás, állandósított,  valamint mobil árusítóhelyekkel. A szabadtéri piaci árusítás időtartamát, az árusítás egyéb feltételeit külön rendeletben kell szabályozni.

b., Az építmények jellege, kialakítása, anyaghasználata a település hagyományaihoz igazodó legyen.

c., Övezeti előírások

/6/^[22] Közösségi tér, rendezvénytér, vásártér övezete         Lf    K

a.,      Az építési övezet vásártér funkciójú, a település hagyományaihoz kapcsolódó és egyéb falusi rendezvények, megtartására szolgál.

Az építési övezetben a vásároztatáshoz, a piac rendeltetésszerű működtetéséhez szükséges kiszolgáló és szociális épületek helyezhetőek el, funkciók engedélyezhetők.

Az építési övezetben heti rendszerességgel megengedhető a szabadtéri piaci árusítás,

állandósított, valamint mobil árusító helyekkel. A szabadtéri piaci árusítás időtartamát, az árusítás egyéb feltételeit külön rendeletben kell szabályozni.

b.,        Az építmények jellege, kialakítása, anyaghasználata a település hagyományaihoz igazodó legyen.

c.,        Övezeti előírások

Gazdasági terület

14.§.

/1/  A gazdasági terület besorolása sajátos használat szerint:

-  kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület   KG

-  ipari gazdasági terület

-  egyéb ipari terület     IGE

-  jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület    IGZ

/2/  A J-SZ1 terven jelölt közúti feltárási lehetőség azt jelenti, hogy a gazdasági terület érintett telkei csak a megjelölt irányból tárhatók fel.

/3/^[24] A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen jelentéktelen mértékben zavaró   hatású termelő, az úti forgalmat kiszolgáló kereskedelmi, vendéglátó, valamint raktározásra, tárolásra alkalmas  létesítmények  céljára alakíthatók telkek, illetve helyezhetők el épületek.

/4/  Az ipari gazdasági terület 2 övezete:

-  egyéb ipari terület

-  jelentős zavaró hatású ipari terület

a.,    A jelentős mértékű zavaró hatású ipari területen állattartó telep számára lehet épületeket és műtárgyakat építeni.

b.,   Az egyéb ipari területen a település méretének megfelelő nagyságú - kis munkaerő-igényű, kis energia- és vízfelhasználású, kis szennyvíztermelésű-, és a lakó- és kertterületek közvetlen szomszédságából adódó követelményeknek megfelelő termelő kisüzemek számára alakítható telek, építhető terület.

A J-SZ1 terven jelölt helyeken és szélességben többszintes (fa, cserje) növénysávot kell telepíteni az egyes telkek beépítésével egyidőben.

/5/^[25]  Övezeti előírások

^[26]

Erdőterület

15.§.

/1/  Erdőterületek a J-SZ2 tervlapon  E    jellel feltüntetett területek.

/2/   Az erdőterület felosztása az erdő rendeltetése szerint:

-  védelmi célú erdő        E  VE

-  gazdasági célú erdő   E    GA

-  turisztikai célú erdő  E  TE

/3/  Az E  VE jelű terület csak védelmi célú erdőként hasznosítható, ezen a területen épület nem helyezhető el.

/4/   Az  E  GA jelű terület gazdasági célú erdő, melyen épületet elhelyezni nem szabad.

/5/ Az  E  TE  jelű turisztikai célú erdőben, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

Zöldterület, zöldfelületek

16.§.

/1/  Zöldterület a J-SZ1 tervlapon   ZT   jellel feltüntetett terület. (XXXIX. és a VII. sorszámú tömbök)

/2/  A zöldterület övezetei

- közpark    KP

- sportlétesítmények övezete  ZT  SPORT

/3/  Sportlétesítmények övezetek

a.,    Az övezetben sportpályák és kapcsolódó létesítményeik (öltöző, szoc. épület) helyezhetők el, a terület legfeljebb 3%-os beépítésével, legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal.

b^[27]., A sportlétesítmények övezetének építési előírásai

/4/^[28] A közparkok területén sport-, játék-, játszó- és pihenőszerek építhetők, kerti    építmények, szobrok helyezhetők el.

/5/  Az új utcákat legalább egy oldalon fásítani kell.

/6/   A gazdasági terület telkeinek le nem burkolt és be nem épített felületét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelületen 100 m²-ként legalább egy lombos fát kell ültetni.

Mezőgazdasági terület

17.§.^[29]

/1/  Mezőgazdasági terület a SZ-J2 terven  M  jellel jelölt terület.

a.,  Általános mezőgazdasági terület  Má

b.,  Gazdasági övezet  Mg 

^[30]Az övezetben a 10.000 m²-t meghaladó nagyságú területen, kivéve az    MG*   övezetet, ahol 6.000 m²-t meghaladó nagyságú területen a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó építmények és az ott gazdálkodáshoz szükséges lakások építhetők.

Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%

Megengedett legnagyobb homlokzatmagasság: 9,0 m

Az épületeket a telekhatároktól legalább 10,0 m-re, a közlekedési területek határától 20,0 m-re kell elhelyezni.

Az övezetben az ember tartózkodására szolgáló építményeket a használatba vétel időpontjára el kell látni:

• közműves villamos energiával,

• ^[31]legalább saját kútról táplált ivóvízzel,)

„kivéve az MG* övezetet ahol közműves ivóvezetékkel,

• zárt szennyvíztárolóval.

„kivéve az MG* övezetet ahol közüzemi szennyvízcsatornával.

Egyéb terület

18.§.

/1/  Egyéb terület a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek, amelyek a J-SZ1 és J-SZ2 jelű tervlapokon  VT  jellel jelöltek.

/2/   Vízgazdálkodási terület a Linkó-ér és a Gárdos patak medre és partjai, továbbá a 0238 hrsz-ú tábla "b" részletén található horgásztó.

/3/   A horgásztó mellett egy darab földszintes legfeljebb 100 m² alapterületű horgász tanyaház építhető, legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal.

Különleges terület

19.§.

/1/  Különleges területbe tartoznak a J-SZ2 jelű tervlapon   Kü   jelű területek:

-  temető területe                         T

-  kegyeletei park területe           T

-  hulladéklerakó telep                H

-  kavicsbánya                             B

-^[32]  hulladékudvar                                   Hu

/2/   A temető területét kizárólag temető céljára lehet felhasználni, a területen csak a temető működéséhez szükséges épületeket lehet elhelyezni. A beépítettség mértéke legfeljebb 2%, az épületmagasság legfeljebb 4,5 m lehet.

/3/   A hulladéklerakó telep területén csak a működéshez szükséges személyzet tartózkodására lehet épületet elhelyezni. Az épület alapterülete legfeljebb 30 m² lehet, az épület legfeljebb 3 m magas lehet.

/4/^[33] A hulladékudvar számára kijelölt területen a községi szelektív hulladékgyűjtés építményei és szociális-iroda épületek építhetők:

         Beépítési mód:                                                             szabadonálló

         Megengedett legnagyobb beépítettség:                                   5%

         Kialakítandó legkisebb zöldfelület:                             50%

         Megengedett legnagyobb építménymagasság:            4,5 m

         Építési hely határai: a telekhatártól mért                      10,0 m

         A telek határai mentén 5,0 m széles takaró-védő fásítást kell az épületek használatba vételének időpontjáig kialakítani.

Közlekedési és közműterület

20.§.

/1/  A közlekedési területek a J-SZ1 és J-SZ2 tervlapokon e célra megjelölt területek

a.,  A J-SZ1 tervlapon

aa.,  Település II. rendű főutak

- meglévő szabályozási szélességgel

a Fő utca

a Város utca

a Hunyadi tér

- 30 m-es szabályozási szélességgel

a 86 sz. főút a mai belterületi határ és a 1344 hrsz út /"Kistatai bekötő"/ között

ab.,  Gyűjtőút

- meglévő szabályozási szélességgel

a Szabadság utca

az Ady Endre utca

az Erdősor utca

a Petőfi S utca

a Dózsa Gy. utca

ac.,  Lakóutcák

- meglévő szabályozási szélességgel

az Árpád utca

a Táncsics utca

a Béke utca

a József A. utca

a 0227/6 hrsz Ady E. utca

a Rózsa F. utca

a 965 hrsz út

a 0227/3 hrsz út

- 16,0 m-es szabályozási szélességgel

az Esze Tamás utca

az 1344 hrsz út /"Kistatai bekötő"/

az 1295 hrsz Dózsa Gy. utca

a K3 és K4 jelű lakóutak

ad.,  Gyalogos- és kerékpáros utak

- meglévő szabályozási szélességgel

a Béke utca - József Attila u. közötti út

a 239/11 hrsz út /Petőfi u. - Árpád u. között/

a 33 hrsz út /a Város u. - Árpád u. között/

ae.,  Kiszolgáló utak

- meglévő szabályozási szélességgel

0256/9 hrsz /temetői/ út

- 20 m-es szabályozási szélességgel

a K1 és K2 jelű utak

- 12 m-es szabályozási szélességgel

a K5 jelű utat

af.,  Gazdasági kiszolgáló utak

- meglévő szélességekkel

a 06 hrsz - 1114 hrsz út

a 1147/1 hrsz - 1202/1 hrsz út

a 1167 hrsz út

a 1215/1 hrsz - 092/2 hrsz út

a 1424 hrsz (Linkó ér melletti út) - 1380 hrsz út

a 1382 hrsz út

a 0227/8 hrsz út

a 0128 hrsz út

b.,  A J-SZ2 tervlapon

ba.,  II. rendű főút   K  F

a 86 sz. Rédics - Mosonmagyaróvár út külterületi szakaszai

bb.,  Mellékutak  K  M

- meglévő szabályozási szélességgel

a 860 hrsz Rábatamási - Szil-Vág összekötőút

a 8605 sz. Mihályi-Zsebeháza-Szil összekötőút

a 8426 sz. Páli-Vág összekötőút

a 8425 sz. Vág-Szany

bc.,  Településközi utak  K  TE

- 12 m-es szabályozási szélességgel

a 0177/2 hrsz út (Béke u. folytatása)

a 0239 hrsz út (a tó melletti)

a 02/2 hrsz út (Szilipusztára vezető)

bd.,  Mezőgazdasági utak  K  ME

- kialakult szabályozási szélességgel

be^[34].,  Gyorsforgalmi út KÖu^GYF

1. tervezett M86 jelű út

/2/   A közlekedési területen az A-U4/1-5 jelű "Mintakeresztszelvények" című tervlapoknak megfelelő, vagy azzal egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket, fasorokat kell kialakítani.

/3/  a., Közműterület a J-SZ1 terven  Kö  jellel feltüntetett vízműterület.

b., Az övezetben kizárólag a vízmű telephely üzemeltetéséhez szükséges épületek és kapcsolódó létesítmények helyezhetők el. (Az övezet sorszáma: VII.)

Közműellátás

21.§.

/1/  A lakó és ipari területeket legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

- közműves villamosenergiával

- közműves ivóvízzel

- közműves szennyvízelvezetéssel

- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

/2/  A közműves ivóvíz hálózat a 35/1996.(XII.29.) BM rendelet 1. sz. melléklete 47.§. és 49.§. /1/-/3/ bekezdésére is figyelemmel kell kialakítani.

22. §

Ezen önkormányzati rendelet 1999. augusztus 25-én lép hatályba.

                           Szalay László                                    Papp László

                            polgármester                                       körjegyző