Szilsárkány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (IX. 30.) önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Hatályos: 2008. 09. 30- 2011. 10. 29Szilsárkány Község Önkormányzata Képviselő-testülete 9/2008.(IX.30.) rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
2008.09.30.
Szilsárkány község Önkormányzatának Képviselő- testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény7. § ( 3 ) bekezdés c.) pontjában valamint 13. § (1) bekezdésében, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről ( a továbbiakban OTÉK ) szóló 253 / 1997 ( XII.20.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az országos szabályoknak megfelelően - illetve az azokban megengedett eltérésekkel - a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos szabályokról, valamint a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményekről, jogokról és kötelezettségekről az alábbi önkormányzati rendelet alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. §
.
A képviselő-testület ezen rendeletben Szilsárkány Község Helyi Építési Szabályzatát (a továbbiakban: HÉSZ) mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Terv és Belterület szabályozási terv (fedvény), továbbá a Külterület szabályozási terv, a Külterület szabályozási terv (fedvény) és a Szabályozási és övezeti helyszínrajz (külterület) című, SZ-J2 rajzszámú tervet közzéteszi, és alkalmazását elrendeli.1
2. §
.
A rendelet hatálya
A rendelet hatálya Szilsárkány község ( a továbbiakban: község ) közigazgatási területére terjed ki. A község területén állandó vagy ideiglenes jelleggel területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet, továbbá műtárgyat és más építményt tervezni és építeni, felújítani, helyreállítani, kialakítani, korszerűsíteni, bővíteni, bontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, használatba venni valamint ilyen célokra hatósági engedélyt adni csak a tárgyra vonatkozó hatályos jogszabályok, a HÉSZ valamint a szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad.
3. §
.
A község területének tagolása jogalkalmazási szempontból
A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre osztott, a bel és külterület határát a szabályozási tervek tartalmazzák.
Külterületi földrészlet belterületbe vonására a jóváhagyott szabályozási terv hatályba lépése után kerülhet sor.
4. §
.
A község területének tagolása építési szempontból
A község területe építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre osztott.
A szabályozási terv a beépítésre szánt területeket sajátos építési használatuk szerint
a.) lakóterület
a1.) falusias lakóterület 1. jele: Lf 1
a2.) falusias lakóterület 2. jele: Lf 2
b.) vegyes terület
b1.) településközponti vegyes terület jele: Vt
c.) gazdasági terület
c1.) ipari gazdasági terület jele: Gip
c2.) kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület jele. Gksz
d.) különleges terület
d1.) temető területe jele: Kt
d2.) sport terület jele: Ksp
d3.) vendégváró jele: Kv
d4.) bányaterület jele: Kb
d5.) közúti mérnökségi telep jele: K Mt2
terület felhasználási egységekbe sorolja.
A szabályozási terv és a szerkezeti terv a beépítésre nem szánt területeket sajátos építési használatuk szerint:
a.) közlekedési terület jele: KÖu
a1.) közúti
a2.) vasútterület jele: KÖk
b.) zöldterület jele: Z
c.)erdőterület
c1.) gazdasági erdő jele: Eg
c2.) védelmi erdő jele: Ev
d.) mezőgazdasági terület
d1.) általános mezőgazdasági terület 1. jele: Má1.
d2.) általános mezőgazdasági terület 2. jele: Má2.
d3.) kertes mezőgazdasági terület jele: Mk
e.) vízgazdálkodási terület jele: V
terület felhasználási egységekbe sorolja.
(4) Minden telekre és területre a szabályozási terven jelölt terület felhasználási egységre vonatkozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi vagy külterületi fekvésétől függetlenül.
II. Fejezet
Építési engedélyezés általános szabályai
5. §
.
Engedélyhez kötött építési munkák
(1) 3
(2) 4
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
6. § (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a *rendelet kötelezően meghatároz.
7. §
.
(1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építési előírások a szabályozási terven jelöltek szerint megváltoznak, építés és telekalakítás is csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező terület felhasználás esetében akkor engedélyezhető, ha:
a.) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon- vagy közbiztonság esetleg egészségügyi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,
b.) a terv szerinti terület felhasználás nagyobb távlatban (tíz vagy több év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza, és nem teszi költségesebbé.
(3) A 7. § (3) bekezdés b.) pontjában meghatározott esetben, amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontási kötelezettséget, érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény ideiglenes meglétét illetőleg az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
8. § .5
Jelenleg:*46 / 1997 ( XII.29.) KTM
9. §
.
Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
10. §
.
(1) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az OTÉK 42. §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.
(2) 6
III. Fejezet
A beépítésre szánt területfelhasználási egységek építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai
11. §
LAKÓTERÜLET
Általános előírások:
a) A lakóterületeken az OTÉK 10. § (1) és 14. §-ban meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el.
b) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 35o –nál alacsonyabb, 48o –nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként tábláslemez és palafedés alkalmazása nem megengedett.
c) Az övezet telkeit a közterületek felől legfeljebb 1,8 m magas átlátható kerítéssel, ill. élő sövénnyel lehet bekeríteni.
d) Építési telkeken a be nem épített és burkolattal el nem látott területeket kertszerűen
kell kialakítani és fenntartani.
e.) A beépítés feltételének közművesítés mértéke: víz, villany, zárt szennyvíz tároló, zárt
vagy nyitott csapadékvíz csatorna.
12. §
.
Falusias lakóterület
(1) A falusias lakóterület lakóépületek, a mező-és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. ( OTÉK 14. § (1) )
(2) Lf1 jellel ellátott falusias lakóterület az SZ 1 szabályozási terv szerinti 3,4,5,6,7,8,9,12,13,16,21,25,28,29,30,31 sz. tömb.
( 3 ) Lf 2 jellel ellátott falusias lakóterület az SZ 1 szabályozási terv szerinti 1,2,14,24,26,27,32. sz. tömb.
13. §
.
A 12. § (2) bekezdésben meghatározott, Lf 1 jelű övezetre vonatkozó előírások:
a.) Az övezetben alkalmazható beépítési mód: kialakult.
b.)Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1000 m2-nél, a szélessége 16,0 m-nél, a mélysége 40 m-nél
c.) Az övezetben megengedett építési használat határértékei:
ca.) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,5
cb.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
cc.) Megengedett legkisebb építménymagasság: 3,0 m
cd.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
ce.) Megengedett legnagyobb épületszélesség 10,0 m
cf.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%
d.) Tetőtérbeépítés esetén utcára néző erkély nem létesíthető.
e.)7
f.) Terepszint alatti építmények legfeljebb a lehetséges beépítés mértékéig, az építési hely területén létesíthetőek.
14. §
.
A 12. § (3) bekezdésben meghatározott, Lf 2 jelű övezetre vonatkozó előírások:
a.) Az övezetben alkalmazható beépítési mód: oldalhatáron álló.
c.) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1000 m2-nél, szélessége 16 m-nél, a mélysége 40 m-nél
c.) Az övezetben megengedett építési használat határértékei:
ca.) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,5
cb.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
cc.) Megengedett legkisebb építménymagasság: 3,0 m
cd.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
ce.) Megengedett legnagyobb épületszélesség 12,0 m
cf.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%
cg.) Oldalkert min. 6 m
d.)8
e.) Terepszint alatti építmények legfeljebb a lehetséges beépítés mértékéig, az építési hely területén létesíthetőek.
15. §
.
VEGYES TERÜLET
Településközponti vegyes terület
(1) A településközponti vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magában foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) Településközponti vegyes terület besorolású az SZ 1 szabályozási terv szerinti 10, 11, 15, 18, 19, 23 jelű tömb.
(3) Az övezetben alkalmazható beépítési mód: kialakult.
(4) 9
(5) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 4000 m2-nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél, mélysége nem lehet kevesebb 30 méternél.
(6) A területen megengedett építési használat határértékei:
a.) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 1,0
b.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 40%
c.) Megengedett legnagyobb építménymagasság:6 m ( a templomok kivételével)
d.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%
(7) Állattartás céljára szolgáló gazdasági épületek, épületrészek nem létesíthetők.
(8) 10
(9) 11
16. §
.
GAZDASÁGI TERÜLET
Ipari - gazdasági
(1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A Gip jellel ellátott egyéb ipari - gazdasági terület az SZ1 szabályozási terven 30. sz. és a T1 terven jelölt tömb.
(3) A Gip jellel ellátott ipari-gazdasági terület az SZ 2 jelű külterületi szabályozási terven ábrázolt tömb.12
17. §
.
A 15. §. (2) bekezdésében meghatározott Gip jelű övezetre vonatkozó előírások:
a.) Az övezetben a nagyüzemi állattartás, feldolgozás, mezőgazdasági terménytárolás, feldolgozás, az ezeket kiszolgáló üzemi épületek, kamionparkoló és kiszolgáló épületei, üzemanyagtöltő állomás helyezhető el
b.) Az övezetben alkalmazható beépítési mód: kialakult.
c.) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1500 m2-nél, szélessége nem lehet kevesebb 20 m-nél, a mélysége 30 m-nél
d.)13
e.)14
f.) A jelenlegi állatlétszám nem növelhető.
A 16. §(3) bekezdésében meghatározott, Gip jellel ellátott terület.
a.) A területen az OTÉK 20. § (4),(5) pontjában körülírt épületek helyezhetők el, szabadonálló beépítési móddal.
b.) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 2000m2-nél, átlagos szélessége 20m-nél, a mélysége 30m-nél.
c.) A területen megengedett építési használat határértékei:
Legnagyobb szintterület sűrűség: 0.9
Legnagyobb beépítettség: 40%
Legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
Legkisebb zöldfelület: 40%, amelyet háromszintű növényzettel kell betelepíteni.
d.) Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények az állattartási rendelet szerint létesíthetőek.15
18. §
.
Kereskedelmi-szolgáltató
(1) A Gksz jellel ellátott terület a T 1 jelű szerkezeti terven jelölt tömb.
(2) Az övezetre vonatkozó előírások:
a.) Az övezetben az OTÉK 19. §.(2) bekezdés 1,2,3. pontjában meghatározott épületek helyezhetők el.
b.) b.) Az övezetben alkalmazható beépítési mód : szabadonálló.
c.) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1500 m2-nél, szélessége nem lehet kevesebb 20 m-nél, a mélysége 30 m-nél
d.) A területen megengedett építési használat határértékei:
d1.) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,6
d2.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 40 %
d3.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
d4.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%
e.)16
19. § .
KÜLÖNLEGES TERÜLET
A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő építmények különlegessége miatt a rendelet 11-19. §-ai szerinti területektől eltérő területek.
Kt jellel ellátott terület az SZ1 szabályozási terven szereplő 33. sz. tömb a temető területének övezete. A területen csak temetkezési célú építmények és az azokhoz kapcsolódó, a temető rendeltetésszerű működéséhez tartozó egyéb építmények helyezhetők el.
(3) A Ksp jellel ellátott terület az SZ 1 szabályozási terven szereplő 22 sz. tömb területe. Az övezetben a sport és szabadidő eltöltését szolgáló épületek, építmények és raktárak helyezhetők el.
a.) Az övezetben alkalmazható beépítési mód: szabadon álló.
b.) Az övezetben a telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 5000 m2-nél, szélessége 30 m-nél, a mélysége 50 m-nél.
c.) Az övezetben megengedett építési használat határértékei:
c1.) Megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,2
c2.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 5 %
c3.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m
c4.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 80 %
(4) A Kv jellel ellátott terület az T 1 szerkezeti terven szereplő tömb a „Kertalja” területe.
a.) A területen jóléti tavak, a turizmust szolgáló vendéglátó, szálláshely szolgáltató, és az ezeket kiszolgáló létesítmények helyezhetők el szabadon álló beépítési móddal.
b.) Az övezetben a telekosztással kialakítandó új telek területe nem lehet kevesebb 1500 m2-nél, a szélessége 20 m-nél, a mélysége 40 m-nél.
c.) A területen megengedett építési használat határértékei:
ca.) Megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,2
cb.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 10 %
cc.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
cd.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 80 %
d.) Állattartás céljára szolgáló épületek lóistálló kivételével nem létesíthetők.
(5) A Kb jellel ellátott terület a T1 szerkezeti terven szereplő bánya területe.
a.) A területen a bányászattal kapcsolatos kiszolgáló épületek és technológiai létesítmények helyezhetők el.
b.) A terület telekosztással nem szabdalható fel.
c.) A megengedett legnagyobb beépítettség: 2%
(6) Az SZ-J2 terven jelölt K-MT jelű építési övezet előírásai
a)Az övezetben közúti mérnökségi telephely létesíthető.
b)Beépítési mód: szabadonálló
Építési hely határa: a telekhatártól márt 4,0m
Megengedett legnagyobb beépítettség: 40%
Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 11,0m azzal, hogy a telep működéséhez szükséges technológiai építmények a szükséges magassággal a megengedett legnagyobb beépíthetőség 5%-ának mértékéig megépíthetők.
Alakítható legkisebb telek: SZ-J2 terv szerint
Egyéb: A telephely zöldfelületének legalább 0,8 ha-nyi részén háromszintes növénytelepítést kell létrehozni.( gyep, 40 db cserje/150m2 és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 növényzet létesítésével)17
Beépítésre nem szánt különleges terület18
19/A. § (1) A Kk jellel ellátott különleges terület az SZ 2 jelű külterületi szabályozási terven, a szélerőművek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A területen a szélerőművek és kiszolgáló létesítményei helyezhetők el,szabadonálló beépítési móddal.
(3) A széltornyok és a lakóterületek között 1.000m, a Keszeg-értől 400m védőtávolságot kell tartani.
IV. Fejezet
A beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai
20. §
Közlekedési és közműterületek
A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő
telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá közművek, és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. ( OTÉK 26. § (1)
21. §
.
A közlekedési területekre vonatozó szabályok:
a.) A közlekedési területeken az OTÉK 26. § (3) bekezdésében meghatározott épületek, építmények helyezhetők el.
b.) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.
c.) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.
d.)19
e.)20
f.) A közutak elhelyezésére az OTÉK-ban megállapított, illetve az SZ1. SZ2. SZ3 szabályozási terven és az SZ-J2 terven jelölt építési szélességű területeket kell biztosítani a mellékelt 1. sz. táblázat szerint.21
g.) Az OTÉK 26. §. (2) bekezdésében szereplő építési területektől kisebb szélességű utcák esetében a felmentésből adódóan kártérítési igény az útkezelő felé nem érvényesíthető.
h.) A gépjármű forgalom lebonyolítására tervezett utakat úgy kell kialakítani, hogy azok alkalmasak legyenek tűzoltó- és hulladékszállító gépjárművek közlekedésére.
i.) A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásánál 3-3 méteres lesarkítás szükséges.
j.) A közlekedési területen közlekedési műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozzák.
k.) A lakófunkciók, és a közösségi létesítmények parkolási igényeit saját telken belül kell kielégíteni, a parkolók területére való közlekedési kapcsolatot biztosítani kell.
l.) Az Sz-J2 terven jelölt tervezett szabályozási vonalak útépítési tervekkel pontosítottan legfeljebb + 5,0 m mértékkel elmozdíthatók.22
m.) Az M86 jelű gyorsforgalmi út területén az SZ-J2 terven jelölt helyen fákból és cserjékből álló védőfásítást kell létrehozni.23
22. §
.
A közmű területekre vonatkozó szabályok:
a) Nyomvonal jellegű közműlétesítmény elsősorban a közlekedési területen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén helyezhető el. Amennyiben ez nem oldható meg, a közművezetékek magánterületen, a tulajdonosok hozzájárulásával is elhelyezhetők, az egyéb hatályos jogszabályok figyelembe vételével.
b) Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell. A közműkiváltásra a kezelő nem kötelezhető.
c) A közművezetékek védelme érdekében az előírt védőtávolságokat be kell tartani.
d) Új épületet, építményt közműves, vagy házi vízellátó rendszerbe csak akkor lehet bekötni, ha a szennyvíz elhelyezése zárt tárolóban megoldott.
e) Tilos szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe gyűjteni, illetve bevezetni.
f) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
g) A meglévő 20 kV-os elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát biztosítani kell.
h) A település csapadékvizét nyílt árokhálózatban, vagy csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezetni.
i) Közhasznú közműterületen (árkok, vízfolyások, vízmedrek, vízgazdálkodási területek) építményeket elhelyezni nem lehet. A területen csak a működés és fenntartás műtárgyai helyezhetők el.
23. §
.
Zöldterületek
(1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület ( közkert, közpark ) ( OTÉK 27. § (1) )
(2) A Z jelű zöldterületi rendeltetésű területeket a szabályozási terv tünteti fel.
(3) A szabályozási tervalapok szerinti zöldterületeket, valamint a jelentős zöldfelületű intézmények zöldfelületeit más célra felhasználni nem szabad.
(4) A területen agresszív pollentermelő növényt (pl. kanadai nyárfa) ültetni tilos.
(5) Fák kivágásánál a vonatkozó jogszabályok * rendelkezéseit be kell tartani.
(6) A telkek területeinek övezeti előírásokban meghatározott zöldfelületi területét az építési engedélynek tartalmazni kell, és kialakítása a használatba vétel feltétele.
(7) 24
(8) A közparkban vendéglátó-, sport-, szabadidő, illetve a terület fenntartását szolgáló épületek helyezhetők el, legfeljebb 2 %-os beépítettséggel és maximum 4.5 m-es építménymagassággal.
(9) A közpark területét intenzív zöldfelületként, háromszintes növénytelepítéssel kell kialakítani. Ez 150 m2-ként min. 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növelő lombos fa, min. 40 db cserje és a burkolatlan területeken gyep ill. talajtakaró telepítését jelenti.
24. §
.
A közlekedési területek zöldfelületeire vonatkozó szabályok:
a.) A 16 m vagy nagyobb szabályozási szélességű utak mentén kétoldali, a 12 m szélességű utak mentén egyoldali fasort kell telepíteni.
b.) A közlekedésbiztonság érdekében 90 cm-nél magasabbra növő növényt telepíteni a közlekedési területek zöldsávjaiba csak az útkereszteződések szabályozási vonalától 10 m-nél távolabb szabad.
c.) A közlekedési területek zöldsávjaiban a fatelepítési távolságnak min. 8 m-nek kell lennie.
d.) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadó képességű felszíni parkoló helyeket fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db parkoló hely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros fa telepítésével kell megoldani.
25. § .
Erdőterület
(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. ( OTÉK 28. § (1) )
(2) Az erdőterületet a településszerkezeti terv határolja körül.
(3) A (2) bekezdés szerinti terület felhasználási egység:
- gazdasági erdő jele: Eg
- védelmi erdő jele: Ev
(4) Az Eg övezet területén a 100.000 m2-t ( 10 ha-t ) meghaladó területnagyság esetén az OTÉK 28. §. (4.) bekezdése 1. pontja szerinti 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
* Jelenleg: a 21/1970 (VI.21.) Korm. rend.
26. §
.
Mezőgazdasági terület
A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és- tárolás ( a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás ) építményei helyezhetők el. ( OTÉK 29. § (1) )
A mezőgazdasági területet a szabályozási terv határolja le.
Az (1) bekezdés szerinti terület felhasználási egység övezetei:
a.) általános mezőgazdasági terület 1. jele: Má1
b.) általános mezőgazdasági terület 2. jele: Má2
c.) kertes mezőgazdasági terület jele: Mk
27. §
.
Az Má 1 jelű övezetre vonatkozó előírások:
(1) Az övezetben az OTÉK 29. § (1) bekezdésében meghatározott épületek, építmények helyezhetők el az alábbiak szerint:
a.) Az övezetben a 10 000 m2-t el nem érő területen építményt elhelyezni nem szabad,
b.) Az övezetben a 10.000 m2-t elérő nagyságú területen ( a nádas, és a gyep művelési ágban nyilvántartottak kivételével) 3 %-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el, a gazdasági épület alapterülete telkenként maximum 400 m2 lehet.
(2) Az övezetben az OTÉK 29. § (5) bekezdése szerinti birtoktest és birtokközpont alakítható ki.25
(3) A birtokközpont területére vonatkozó előírások:
a.) a birtokközpont területe 1500m2-nél, a szélessége 20 m-nél, a mélysége 40 m-nél kisebb nem lehet.
b.) a beépítési mód: szabadonálló
c.) a megengedett legnagyobb beépítettség: 30%, de a lakóépület alapterülete a 200m2-t, a gazdasági épület alapterülete az 500m2-t nem haladhatja meg.
d.) a legnagyobb építménymagasság:
da.) lakóépületnél 4,5 m
db.)26
28. §
.
Az Má 2 jelű övezetre vonatkozó előírások:
(1) Az övezetben a 29. § (1) bekezdésében felsorolt létesítmények és lakóház helyezhető el az alábbiak szerint:
a.) A 6.000 m2-t el nem érő területen építményt elhelyezni nem szabad,
b.) A 6.000 m2-t elérő nagyságú területen 3 %-os beépítettséggel egy gazdasági épület terepszint alatti építmény és egy lakóház helyezhető el, szabadon álló beépítési móddal. A lakóház maximum 1,5 %-os beépítettségig létesíthető.
c.) A beépítés közművesítési feltételei: víz, villany, zárt szennyvíztároló
d.) Előkert: min.: 10,0 m
Oldalkert: min.: 6,0 m
e.) Építménymagasság: lakóépület: max: 4,5 m
gazdasági épület: max: 6,0 m.
29. §
.
Az Mk jelű övezetre vonatkozó előírások:
(1) Az övezetben az OTÉK 29. § (1) bekezdésében meghatározott épületek, építmények helyezhetők el szabadon álló beépítési móddal.
a.) A 2000 m2-nél kisebb területen építményt elhelyezni nem szabad.
b) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 2000 m2-nél, szélessége 20 m-nél, a mélysége 50 m-nél.
c) A területen megengedett építési használat határértékei:
ca.) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,1
cb.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%
cc.) Megengedett legnagyobb építménymagasság:7,5 m
cd.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 80%
30. §
.
Vízgazdálkodási terület
(1) A vízgazdálkodással összefüggő területek:
1. a folyóvizek medre és parti sávja
2. az állóvizek medre és parti sávja
3. a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek,
4. közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja
5. vízbeszerzési területek ( védett vízbázis ) és védőterületeik ( hidrogeológiai védőidom )
6. hullámterek
7. a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek ( OTÉK 30. § (1) )
(4) A területen épületek nem helyezhetők el.
(5) A területen építmények a közúti forgalom biztosítására elhelyezhetők.
31. §
.
Közterületek
(1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetésétől eltérő célú használatához a tulajdonos önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulása szükséges.
(3) A közterület-használat szabályait az Önkormányzat rendelete tartalmazza.
(4) 27
(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő célú használat különösen az alábbi lehet:
a.) hirdető (reklám ) berendezés elhelyezése,
b.) árusítópavilon (mozgó árusítóhely ) létesítése
c.) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek, töltőállomás)
d.) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak )
e.) szobor, díszkút elhelyezése
f.) távbeszélő fülke elhelyezése
g.) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése, építőanyag tárulás
V. Fejezet
Környezetvédelmi szabályozási előírások
32. §
Általános követelmények
(1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás (-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
(3) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése.
(4) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell.28
(5) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
(6) A környezetvédelemről szóló Önkormányzati Rendelet előírásait alkalmazni kell.
33. §
.
A föld védelmével kapcsolatos szabályok
(1) A beépítésre nem szánt területeken az illegális szemétlerakókat meg kell szüntetni.
(2) A termőföld védelme érdekében az építési munkával érintett területek talajának termőrétegét (humusz) le kell szedni, és újrafelhasználásig elkülönítve kell deponálni.
34. §
A vizek védelmével kapcsolatos szabályok
(1) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szilárd és folyékony trágya, kommunális hulladék, veszélyes hulladék és egyéb hulladék, jogszabályok és hatósági
előírások szerinti, ártalommentes átmeneti gyűjtéséről és engedéllyel rendelkező átvevőhelyre szállításáról.
(2) A község területén a szennyvizek elszikkasztása tilos, a szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt szennyvízgyűjtő létesíthető. A szennyvízcsatorna kiépítése után a létesítmények szennyvizeit rá kell kötni, és a zárt szennyvízgyűjtőket meg kell szüntetni.
(3) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba hulladékot lerakni, szennyvizet bevezetni tilos.
(4) Csapadékvíz telken belül elszikkasztható.
(5) Az élővízfolyások partjának élétől 6 m-en belül épület és építmény nem helyezhető el.
(6) A talaj és a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.
35. §
.
A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos szabályok
(1) A község közigazgatási területén a vonatkozó rendelet* mellékleteiben közzétett határértéket új létesítmények esetében nem szabad túllépni.
* jelenleg: a 14/2001. Köm-Eüm-FVM
36. §
.
Zaj elleni védelem
(1) A zajhatáron belül történő lakóházépítés, átalakítás, bővítés esetén az engedélyezési terv kötelező munkarésze a zajvédelmi számítás és műszaki leírás.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben gondoskodni kell a megfelelő zajvédő épületszerkezetek megvalósításáról.
37. §
.
A táj és az élővilág védelmének szabályai
(1) A község területén az erdőfelület csökkentése tilos, erdőterület igénybevétele esetén a kérelmező az igénybevett erdőterülettel azonos nagyságú erdőt köteles telepíteni.29
(2) Az erdő használatát tartósan akadályozó létesítmények (közművezetékek, sportpálya, stb.) elhelyezése esetén a létesítmény tulajdonosa a kiesett területtel azonos nagyságú erdőfelület köteles telepíteni.30
(3) A beépítésre szánt területeken előírt zöldfelület legalább 60%-át aktív zöldfelületként kell kialakítani és folyamatosan fenntartani.
(4) Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon fasorokat kell telepíteni.
(5) Táj- és természetvédelem
a) Védett természeti érték a nemzeti ökológiai hálózat részeként
1.pufferzónaként az SZ-J2 terven jelölt terület.
2. ökológiai folyosó területként az SZ-J2 terven jelölt terület.
b) Védett természeti érték
1. természeti területként az SZ-J2 terven jelölt terület.
c) A nemzeti ökológiai hálózatba és a természeti területbe tartozó területek övezeti besorolását az SZ-J2 terv tartalmazza.31
38. §
Az épített környezet védelme
(1) Biztosítani kell az épített környezetben élők egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, valamint kell a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.
(2) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterületet-kialakításokat.
(3) A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
39. §
.
Művi értékvédelem
(1) Műemléki védettség alá tartozó építmény:
Lakóház Rákóczi u.6. Hrsz.: 324 Lakóház Fő u. 96. Hrsz.: 84.
Baditz kastély Dózsa Gy.u.2. Hrsz.:123/2 Lakóház Fő u. 98. Hrsz.: 87.
Római katolikus templom Hrsz.:334 Lakóház Fő u. Hrsz.: 224/1-2
Mária szobor Hrsz.:334 Evangélikus templom Hrsz.: 358
Hőgyész kúria Fő u.31. Hrsz.:507/1
(2) Helyi védelem alá vont épületek, építmények:
Emlékművek, síremlékek, szobrok
1. Hőgyész család sírboltja Templomkert
2. Kőkereszt Temető
3. Baditz család sírboltja Temető
4. Kiskápolna Temető32
(3) Régészeti örökség
a.) Fő utca 22-30. Hrsz.: 545, 549, 550, 552/1,2
b.) 038/24
c.) 052/31-45
d.) Hatrendes 0149/3 hrsz33
e.) Miklós-tag 0149/3, 0186, 0222, 0223,0225,0199, 0221/1, 0221/2 hrsz34
f.) Kápolna-tag 0200/7-10, 0207, 0217, 0218/1 hrsz35
Műemléki környezet
a.) Fő utca Hrsz.: 508, 507/2, 537/3, 527/5,6, 543, 544/1, 356, 357
b.) Lenin utca Hrsz.: 332, 340/1,2 320, 321, 322, 323, 330, 362
c.) Fő utca Hrsz.: 71, 72, 78/2, 280, 336, 304/4
d.) Fő utca Hrsz.: 83, 87, 91, 92, 240, 225/1, 211
e.) Fő utca –Dózsa Gy. u. Hrsz.: 110, 111, 123/1, 124, 145
(5) Helyi védelmet élvező építmények esetén az alábbi védelmi előírásokat tesszük:
- A (2) bekezdésben felsorolt területeken a meglévő utcai homlokzatának utcaszakaszok hagyományos beépítési jellegét, a szomszédos épületek tetőformájához illeszkedő (oromfalas, vagy kontyolt tetőforma) tetőalakítást, a külső homlokzaton lévő nyíláskiosztás ritmusát és arányát, a párkányok és vakolat minták elhelyezését kell követni.
- A meglévő épületek megőrizendők és csak gazdasági számításokon túl is indokolt műszaki avultság esetében bonthatók el.
- Az esetlegesen elbontandó épületről részletes felmérési rajz és fényképes dokumentáció készítendő.
Védett épületen:
- Toronyszerű tetőalakítás nem megvalósítható
- Védett területen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem elhelyezhető (parabola, klíma, parapet - konvektor, stb.)
- Nyílások kialakításánál több kisebb nyílás létesítendő
- Utcai homlokzaton erkély, loggia kialakult állapot kivételével nem létesíthető
- Tetőfedés anyagaként a hagyományos cserépfedés színárnyalatoktól eltérő színű héjanyag nem helyezhető el (pl: zöld, szürke, fekete)
- A homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó, helyreállítandó
- Közterületeket, azok burkolatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.
(5) A régészeti lelőhelyek védelmét a kulturális örökség védelméről szóló törvény előírásai szerint kell biztosítani.36
40. §37
Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás
41. §
Tűzvédelem
(1) 38
(2) A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.
(3) Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36. §-a szerint történik.
(4) A területen a tűzi-vizet vezetékes hálózatról az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapok alkalmazásával kell biztosítani.
A területen tűzjelzésre alkalmas, mindenki számára hozzáférhető nyilvános telefonfülkét kell létesíteni illetve üzemben tartani.
(6) A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű, illetve a kettősüzemű járműveket talajszintnél mélyebb helyen tilos elhelyezni.
42. §
Védőtávolságok
(1) Védőtávolságon belüli építési tevékenység esetén az illetékes hatóság hozzájárulását be kell szerezni.
(2) A tervlap szerinti helyeken az ott megadott szélességekkel az alábbi védőtávolságokat kell megtartani:
a) 20 kV-os távvezeték mentén 3-3 m.
b) Az M 86-os gyorsforgalmi út mellett az úttengelyektől 100-100 m.
c) A gyorsforgalmi út működésével összefüggő építmény kivételével - a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 50 méteren belül nem lehet és nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület.39
d) A 8602, 8423, 8601, 8408 sz. összekötő utak lakott területen kívüli szakaszain az úttengelytől 50-50 m.
e) A vasút mellett a vágánytengelytől 50-50 m.
f) A Keszeg ér és a Linkó patak part éleitől 6-6 m.
g) A középnyomású gázvezeték védőövezete 4-4 m, a nagy-középnyomásúé pedig 5-5 m, ahol a biztonsági övezeten belül az MSZ 7048/1-3 és az MSZ 7487/2 számú szabványokban előírt tilalmakat és korlátozásokat is figyelembe kell venni.
h) Szennyvízátemelők környezetében OTÉK függelék szerint.
i) Szélerőmű lakott terület 1000 m-es távolságban nem létesíthető.
(3) Közutak lakott területen kívüli szakaszának védőtávolságánál, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 42/A. §. (1) bek., ill. a tv. végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendelet 31. §. (3) . bekezdést figyelembe kell venni.
VI. Fejezet
Egyéb rendelkezések
A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények
43. § (1) Az 1997. évi LXXVIII. törvény 27. § alapján a szabályozási tervben szereplő összes telek út kialakítására szükséges részét az Önkormányzat céljára le kell jegyezni.
Záró rendelkezések
44. § (1) Jelen rendelet 2008.október 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
(3) Egyúttal a Szilsárkány község helyi építési előírásairól és az egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 8/1996.(VII.16.) rendelet, valamint annak módosításáról szóló 6/2005.(IV.18.), 9/2007.(VIII.16.) és 13/2007.(XI.26.) rendeletek hatályukat vesztik.
(4) A rendelet mellékletei:
1.sz. melléklet: útbesorolás táblázata
2.sz. melléklet: mintakeresztszelvények
3.sz. melléklet: Intézkedési terv
4.sz. melléklet: kimutatás a belterületbe vonandó telkekről
(5) A Helyi Építési Szabályzatot az SZ & SZ Ép. Bt. által készített TT-01/2004. munkaszámú SZ1, SZ2, SZ3 jelű szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni.
Szilsárkány, 2008. szeptember 29.
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
1. melléklet
2. melléklet
6. melléklet
1
Módosította a 7/2019.(VII.23.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019.08.21-től.
2
Beiktatta a 9/2011.(X.03.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011.10.30-tól.
3
Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(VIII.02.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016.08.03-tól.
4
Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(VIII.02.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016.08.03-tól
5
Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(VIII.02.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016.08.03-tól
6
Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(VIII.02.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016.08.03-tól
7
Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(VIII.02.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016.08.03-tól
8
Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(VIII.02.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016.08.03-tól
9
Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(VIII.02.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016.08.03-tól
10
Hatályon kívül helyezte a 8/2009.(XI.06.) rendelet. Hatályos: 2009.11.06-tól.
11
Hatályon kívül helyezte a 8/2009.(XI.06.) rendelet. Hatályos: 2009.11.06-tól.
12
Beiktatta a 8/2009.(XI.06.) rendelet. Hatályos: 2009.11.06-tól.
13
Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(VIII.02.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016.08.03-tól
14
Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(VIII.02.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016.08.03-tól
15
Beiktatta a 8/2009.(XI.06.) rendelet. Hatályos: 2009.11.06-tól.
16
Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(VIII.02.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016.08.03-tól
17
Beiktatta a 9/2011.(X.03.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011.10.30-tól.
18
Beiktatta a 8/2009.(XI.06.) rendelet. Hatályos: 2009.11.06-tól.
19
Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(VIII.02.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016.08.03-tól
20
Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(VIII.02.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016.08.03-tól
21
Módosította a 9/2011.(X.03.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011.10.30-tól.
22
Beiktatta a 9/2011.(X.03.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011.10.30-tól.
23
Beiktatta a 9/2011.(X.03.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011.10.30-tól.
24
Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(VIII.02.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016.08.03-tól
25
Beiktatta a 8/2009.(XI.06.) rendelet. Hatályos: 2009.11.06-tól.
26
Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(VIII.02.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016.08.03-tól
27
Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(VIII.02.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016.08.03-tól
28
Módosította a 6/2016.(VIII.02.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016.08.03-tól
29
Módosította a 6/2016.(VIII.02.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016.08.03-tól
30
Módosította a 6/2016.(VIII.02.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016.08.03-tól
31
Beiktatta a 9/2011.(X.03.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011.10.30-tól.
32
Beiktatta a 8/2009.(XI.06.) rendelet. Hatályos: 2009.11.06-tól.
33
Beiktatta a 9/2011.(X.03.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011.10.30-tól.
34
Beiktatta a 9/2011.(X.03.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011.10.30-tól.
35
Beiktatta a 9/2011.(X.03.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011.10.30-tól.
36
Beiktatta a 9/2011.(X.03.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011.10.30-tól.
37
Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(VIII.02.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016.08.03-tól
38
Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(VIII.02.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016.08.03-tól
39
Módosította a 9/2011.(X.03.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011.10.30-tól.