Abda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2006. (VI. 29.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2024. 04. 26- 2024. 10. 31
Abda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2006. (VI.29.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
2024.04.26.
egységes szerkezetben a 11/2008. (V.14.), a 8/2009. (II.26.), a 20/2011. (XII.1.), az 5/2012.(III.29.), az 5/2013. (V.16.), az 1/2014. (I.16.), a 6/2016. (IV.28.) , a 12/2016. (IX.29.), a 8/2017. (VIII.7.), a 3/2020. (V.15.), az 5/2020. (VI.25.), a 7/2020. (IX.3.),
a 9/2020. (XII.2.),
a 14/2022. (XII.20.), a 17/2023. (X.26.) és az
5/2024. (IV.25.) önkormányzati rendeletmódosítással
I. Fejezet
1. §1 (1) Megalkotja a helyi építési szabályzatról szóló rendeletét és elrendeli annak alkalmazását.2
(2) A Rendelet az alábbi mellékletekkel alkalmazandó:
a) 1. melléklet: SZ-J1 jelű, Rp.I.133-34 munkaszámú, Szabályozási és övezeti terv I. (Beépítésre szánt terület)
d) 4. melléklet: SZ-J4 jelű, Rp.I.133-34 munkaszámú, Szabályozási terv IV. (Beépítésre nem szánt terület)
2. § (1) A rendelet hatálya Abda község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyakat és más építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
3. §3 A község közigazgatási területén a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonalát, az SZ-J1 és az SZ-J4 tervek tartalmazzák.
Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint
4. § A település igazgatási területének területfelhasználási elemei:
a) Beépített és beépítésre szánt terület4
Településközpont vegyes TV
Kertvárosias lakóterület KEL
Kereskedelmi, szolgáltató terület KG
b) 5 Beépítésre nem szánt terület
Közpark KP
Közlekedési és közműterület
Közút terület K
Közműterület Kö
Vasútterület Va
Mezőgazdasági terület M
Erdőgazdasági terület E
Egyéb terület
Vízgazdálkodási terület VT
Különleges terület:
1.1. Nagy kiterjedésű sportolási terület
1.2. Bányaterület
1.3. Horgásztó területe
5. § (1) Kötelező szabályozási elem
a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala
a területfelhasználási egységek közötti határvonal
az építési övezetek határvonala
az építési hely határvonala
(2) A megszüntető jel az építési szempontból egynek tekintendő építési telkeken, területeken meglévő, építésjogi szempontból semmisnek tekintendő telekhatárok megjelölésére szolgál. A megszüntető jellel jelölt telekhatárú telkek, telekrészek összevonása szakaszosan, ütemezetten is történhet. A telekalakítás végre nem hajtása nem jelent építési tilalmat.
A megszüntető jellel jelölt telekhatárú telkek, telekrészek új önálló építési teleknek nem minősülnek.
(3) A kötelező szabályozási elemek megváltoztatásához a szabályozási terv módosítása szükséges.
(4) 6 Irányadó szabályozási elem
az azonos területfelhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala, valamint a közforgalom elől elzárt magánút határa.
(5) 7 Az irányadó szabályozási elemek az övezeti előírások keretei között megváltoztathatók, kivéve, amennyiben a közforgalom elől elzárt magánút határára vonatkozóan az építési övezeti előírások másként rendelkeznek..
A telekalakítás szabályai
6. § (1) A telekmegosztások iránya egyezzen meg az SZ-J terven irányadó telekhatár vonallal jelölt telekalakítási irányokkal.
(2) Az SZ-J terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult, vagy az SZ-J tervek szerint kialakítandó telekállapotot jelent.
Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára való lejegyzést, a telekhatár kiigazítást és ha a telek átalakítását az SZ-J tervek jelölik.
(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen nyeles telek alakítható ki úgy, hogy mind a
megmaradó, mind az alakuló telek mélysége érje el a 40 m-t.
(4) a) A lakó és vegyes területek 1000 m2–t elérő, vagy meghaladó méretű saroktelkeire, illetve a saroktelkekkel szomszédos telekre – ha az a saroktelekkel együtt érintett a telekalakításban- az övezetre meghatározott telekalakítási paraméterek nem vonatkoznak.
b) Az
b) pontbani esetben az alakuló telek (telkek) legkisebb területe 400 m
2, a visszamaradó telek (telkek) legkisebb területe 600 m
2 lehet.
A telekalakítás lehetséges módjait az 1. sz. függelék tartalmazza.
(5) A beépült, vagy kialakult telekosztású tömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó, az SZ-J1 terv övezeti előírásában szereplő előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.
Amennyiben a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekmélység és telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.
(6) 8 Nyeles telek alakításának szabályai:
a) Nyeles telket csak azokon a telkeken lehet alakítani, mely telkek szélessége legalább 20 méter.
b) Nyeles telek esetén a nyél minimális szélességének a 4 métert el kell érni.
A telek beépítésének általános szabályai
7. § (1) A közterület-bővítéssel érintett építési telkek a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetők. Ez esetben az előkert mélységét a szabályozási vonaltól kell számítani.
(2) Beépítetlen telek csak az SZ-J terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
(3) Saroktelek megosztásából létrejövő új beépítetlen telkek építési helyének határai
a) Ha a telek utcai szélessége kisebb, mint a telek mélysége, az építési hely oldalhatáron álló a tömbre jellemző beépítési oldalhatárra illeszkedve
előkert: kialakult, vagy 5,0 m, vagy a 8. §. (7) bekezdése alapján 3,0 m b) Ha a telek utcai szélessége nagyobb, vagy egyenlő, mint a telek mélysége, az építési hely szabadon álló.
előkert: kialakult, vagy 5,0 m, vagy a 8. §. (7) bekezdése alapján 3,0 m (4) A nyeles telek építési előírásai:
a) a főépületet az utcafronton álló főépülettel azonos oldalhatárra, a szomszédos telkek állattartó épületeitől legalább 15,0 m távolságra kell építeni.
b) a főépület épületszélessége és homlokzatmagassága – a területi védelem alatt álló telkek kivételével – az utcafronton álló főépületnél legfeljebb 10%-kal lehet nagyobb.
c) 9az építési hely határai,:
előkert: 10,0 m (az Lf* övezetben 6,0 m)
(5) A már kialakult építési telek - méreteitől függetlenül – beépíthető, amennyiben a telket magába foglaló övezet előírásainak és egyéb jogszabályoknak a beépítés megfelel.
(6) Azokon a telkeken, ahol az övezeti határvonal nem meglévő telekhatárra illeszkedik, a megszüntető jellel jelöl telekhatár rész és az övezeti határvonal által közrezárt telek területe a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe, a telekrészen a telekösszevonás megvalósításáig építmény nem építhető.
(7) 10 Nyeles telek beépítésének szabályai:
Nyeles telkek esetében mind a nyeles, mind a megmaradó telken csak egylakásos lakóépület építhető, a nyéllel feltárt telken csak földszintes épület helyezhető el
A létesítmények elhelyezésének általános szabályai
8. § (1) Az SZ-J terven jelölt építési hely határvonala jellel ellátott építési telkeken épületet elhelyezni – az építmény terepcsatlakozása felett 2,0 m magasságban, 0,5 m-nél nem nagyobb kiállású eresz kivételével – a körülhatárolt területen belül lehet.
(2) Amennyiben az SZ-J1 terv egyes tömbökben nem tartalmaz építési hely határvonalat, úgy az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal- és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
(3) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek homlokzatainak egymás közötti távolsága nem lehet kevesebb az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasságnál.
(4) A főépületek és egyéb épületek – az állattartó épületek kivételével – közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva – állattartó épületek esetén a védőtávolságokra is figyelemmel – legalább 3,0 m-es távolság tartásával építhetők.
(5) Amennyiben az SZ-J terv vagy az övezeti előírás építési vonalat határoz meg, arra a főépület homlokzatának – akárcsak részben – illeszkednie kell.
(6) Utcai kerítés az SZ-J terv szerint meghatározott szabályozási vonalra építhető.
(7)11 Ha az építési övezetre előírt előkert méret kisebb 5,0 m-nél, a saroktelkeken akkor is legalább 5,0-5,0 m előkertet kell hagyni, kivéve, ha az oldalhatáron álló beépítésű saroktelek hosszabbik oldala az északi, az észak-nyugati, vagy az észak-keleti irányra merőleges és ez az oldal a beépítési oldal. Ez esetben ez az oldali előkert 3,0 m.
Védőterületek védőtávolságok
9. § (1) A település védőterülete a védendő területének határvonalától számított 1000 m széles területsáv.
(2) A temető védőterülete a telekhatárától számított 50,0 m széles területsáv.
(3) Az oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények védőterülete a telekhatároktól számított 50,0 m széles területsáv.
(4) A Mosoni-Duna és a Rábca folyó védőterülete a védőtöltések mentett oldali lábától mért 110 m széles területsáv.
(5) Közlekedési létesítmények védőterülete
M1 autópálya – a tengelytől számított 100,0 –100, m
1. sz. főút
85. sz. főút - a tengelytől számított 50,0 – 50,0 m
1. sz. vasúti fővonal – a szélső vágánytól számított 100 m
(6) Közművek védőterülete
nagynyomású gázvezeték – a csőtengelytől mért 46,0 – 46,0 m
nagyközépnyomású gázvezeték – a csőtengelytől mért 9,0 – 9,0 m
középnyomású gázvezeték a csőtengelytől mért 5,0 – 5,0 m
400 kV-os elektromos vezeték – a szélső vezetékszáltól mért 28,0 – 28,0 m
220 kV-os elektromos vezeték – a szélső vezetékszáltól mért 18,0 – 18,0 m
120 kV-os elektromos vezeték – a szélső vezetékszáltól mért 13,0 – 13,0 m
20 kV-os elektromos vezeték – a szélső vezetékszáltól mért 5,0 – 5,0 m
(7) 12 Pápa katonai repülőtér működését biztosító korlátozások: A 8500 Pápa, Vaszari út 101.alatti ingatlanon működő, állami repülések céljára szolgáló repülőtér „Radar védőterület” elnevezésű biztonsági övezetén belül új szélerőmű- beleértve a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőművet is- vagy szélerőmű park nem létesíthető, a meglévő szélerőművek építménymagassága nem növelhető, meglévő szélerőmű park nem bővíthető.
Építési tilalmak és korlátozások
10. § (1) A temető védőterületén belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró létesítmény (pl. vendéglátóhely) nem építhető.
(2) Abda és a szomszédos települések védendő területének védőterületén belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló építmény csak a beruházó által beszerzett, az illetékes hatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető.
(3) Az oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények védőterületén belül lévő telekterületeken állattartó épület nem építhető.
(4) A Mosoni-Duna és a Rábca folyó védőterületén a felszín megbontásával járó építés engedélyezésénél a vízügyi hatóságot érintett hatóságnak kell tekinteni.
Az árvízvédelmi töltések mentett oldali lábától mért 10 m-es területsávban építmény nem építhető.
(5) Az Öttevényi-csatorna partéltől számított 6-6 m-es területsávjában építmény nem építhető.
(6) Az országos közutak és az országos közforgalmú vasútvonal védőterületére vonatkozó előírásokat külön jogszabályok13 tartalmazzák.
(7) Az elektromos vezetékek14 és a gázvezetékek15 védőterületére vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.
(8) A vasútvonal szélső vágányától mért 114 m-es területsávban a beépítésre szánt területeken zaj ellen védendő épület nem építhető.
(9) A bányaterület körüli, SZ-J4 terven jelölt 300 m-es védőterületen belül állattartó épület nem építhető. A mezőgazdasági területek művelésénél (trágyázás, vegyszerhasználat a felszíni víz védelmét biztosítani kell.
11. § (1) Levegőtisztaság-védelmi besorolás: védett I. kategória
(2) Vízvédelmi besorolás: I/2 kiemelten védett vízvédelmi terület.
(3) Felszíni szennyeződésérzékenységi besorolás: felszíni szennyeződésre erősen érzékeny terület.
(4) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
(5) A közigazgatási területen hulladéklerakó hely (hulladékudvar kivételével) nem alakítható ki.
12. § A Rábca-holtágát és az Öttevényi csatornát élő vízfolyássá kell tenni.
Műemlékvédelem, helyi értékvédelem
13. § (1) Műemléki védettség alatt áll:
- a 151 hrsz lakóház (Szent István út 27.)
- a 12/1 hrsz római katolikus templom (Szent István út).
(2) Műemléki környezet a 150/8 és a 152 hrsz-ú telek.
(3) Helyileg védett zöldfelület a 03/2 hrsz-ú, gyep művelési ágú terület SZ-J1 terven jelölt része.
(4) Helyileg védett egyedi tájérték
(5) Helyileg védett tájrészlet a Rábca folyó bal parti nyári gátja, a bal parti árvízvédelmi töltés és a közigazgatási határvonal közötti terület a Rábca folyó holtágaival és a köztük lévő erdőkkel, legelőkkel, nádasokkal.
(6) Az
(1) és
(2) bekezdésben felsorolt területekre és épületekre a műemlékvédelemről szóló előírások vonatkoznak.
(7) A
(3) bekezdésben megjelölt gyep területet beépíteni, annak művelési ágát megváltoztatni nem lehet.
Rendszeres kaszálással, legeltetéssel biztosítani kell a terület gyepként való fennmaradását.
(8) A
(4) bekezdésben felsorolt egyedi tájértékek helyben maradását, jó karban tartását, megközelíthetőségét, látványának a fő kilátási pontokból való akadálytalan feltárulását és környezetének esztétikus, rendezett kialakítását biztosítani kell.
(9) Az
(5) bekezdésben megjelölt tájrészlet változatos táji karakterét meg kell őrizni.
(10) Területi védelem alatt áll az SZ-J1 terven ekként jelölt terület.
(11) A területi védelem alatt álló területen
a) a telkek beépítési módja oldalhatáron álló. Az épületeket az oldalhatárra kell építeni.
b) az építési hely határai:
* nyeles telek esetében 10,0 m .
- a főépület legnagyobb utcai homlokzatszélessége 16,0 m-nél keskenyebb telkek esetében legfeljebb 8,0 m lehet.
- 10 m-nél nagyobb utcai homlokzatszélességű épület csak az utcával párhuzamos tetőgerinccel, 20,0 m-nél szélesebb telken 8 méteres oldalkert biztosításával építhető.
da) amennyiben a főépület előkerthez legközelebb eső épületrészének tetőgerince
1. az utcára merőleges állású, a főépület előkertre néző homlokzatszélessége legfeljebb 8,0 m , bruttó alapterülete legfeljebb 120 m 2 lehet.
2. az utcával párhuzamos állású tetőgerinc esetén a főépület előkertre néző homlokzatszélessége legfeljebb 12,0 m , oldalkertre néző homlokzatszélessége legfeljebb 8,0 m , bruttó alapterülete legfeljebb 100 m 2 lehet.
Keresztszárny építése esetén az épület legnagyobb szélessége a 12,0 m-t, a keresztszárny előkertre merőleges homlokzatszélessége a 8,0 m-t, bruttó alapterülete a 120 m2-t nem haladhatja meg.
db) a keresztszárnyat az építési hely előkert felőli határára, vagy attól legfeljebb
5,0 m-es távolságban kell kialakítani.
dc) a főépület tetőgerincét a megmaradó telken lévő főépület utcaképet
leginkább meghatározó tetőgerincével azonos állásúként kell kialakítani.
e) az épületeket a hagyományos építészeti jegyekre figyelemmel kell építeni.
1./ az épület torony, illetve kúptetővel nem építhető
2./ a homlokzatdíszítésben a homlokzatot vízszintesen és függőlegesen tagoló, valamint a nyílászárókat ívesen határoló elemek kivételével más elem nem alkalmazható.
f) előkert nélküli zártsorúsodó beépítésnél az épület utcai homlokzati falának folytatásában a telek teljes szélességében legfeljebb 2,5 m magas, a kerítés síkjára merőleges, átláthatóságát tekintve 10%-nál nem nagyobb, falazott, vakolt, kerítés is építhető.
g) új épület építése, meglévő épület tetőszerkezetének átépítése, felújítása esetén a főépületek tető hajlásszöge 38° és 45° között lehet.
h) tetőtéri ablak a tetőhéjazat síkjában alakítható ki. A közterületről hangsúlyos látványként megjelenő véghomlokzaton tetőtéri ablak nem alakítható.
i) a kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a területen
ia) alagsori helyiség, emelet, valamint tetőtér – a padlástér szintemeléssel nem járó beépítésének kivételével – nem alakítható.
ib) a főépületben pinceszinti helyiség abban az esetben alakítható, amennyiben a főépület földszinti padlóvonalának magassága az útkorona szintjéhez (± 0,00 m ) viszonyítva nem haladja meg a +0,45 m-t. Nyílászáró a pinceszinti helyiség utcai homlokzatán nem alakítható.
ic) meglévő, alagsor, emelet és tetőtér egyikével, illetve az útkorona szintjénél (± 0,00 m ) +0,45 m-nél magasabb földszinti padlóvonallal rendelkező épületen építési engedélyhez kötött munkát végezni abban az esetben lehet, amennyiben az nem eredményezi utcai homlokzatmagasságának növekedését.
id) új épület építése esetén a főépület földszinti padlóvonala az útkorona szintjéhez (± 0,00 m ) viszonyítva +0,45 m-nél magasabban nem lehet.
ie) fésűs beépítésű telken lévő épület oldalirányú bővítése a keresztszárny kialakításának kivételével nem lehetséges.
Egyéb beépítésű telken lévő épület oldalirányú bővítése a 2,0 m-t nem haladhatja meg, a keresztszárny kialakításának, illetve a meglévő keresztszárny bővítésének kivételével. A keresztszárnyat a közterület határvonalára kell építeni.
j) a nyeles telek alakításával érintett telkeken a nyeles telek és a megmaradó telek kapubehajtóit egymás mellett kell kialakítani. A kapu formájának, anyaghasználatának megegyezőnek kell lennie.
k) az épületek külső falszínezése, valamint az utcai kerítés színezése csak pasztell árnyalatú lehet.
l) a Szent István utca közterületi szélessége a telekhatár-rendezés kivételével nem változtatható meg.
A Szent István utca közterületi rendje:
- legalább 6,0 m-es útburkolat
- kétoldali telekhatárhoz igazodó, legalább 1,5 m-es járda
- kétoldali csapadékvíz-elvezető árok
A közterületi rend kialakítását az utca átépítésénél, felújításánál biztosítani kell.
(12) Védendő utcakép az SZ-J1 terven ekként jelölt utcaszakasz.
A védendő utcakép jellel jelölt utcaszakaszon:
a) az utcaképet meghatározó kialakult telek és épületritmus megőrzése érdekében a telek utcai homlokvonalától számított 50 m-en belül a meglévő telekszélességet az eredetihez képest, az övezeti előírásokra is figyelemmel, legfeljebb 10%-nyi mértékben lehet megváltoztatni.
b) új épület építésénél igazodni, meglévő épület átalakításánál közelíteni kell a kialakult jellegzetes beépítési módhoz, a meglévő tömegarányokhoz, tetőformákhoz és tetőfedő anyagokhoz, a meglévő épületek anyaghasználatához, színezéséhez, a nyílászárók kialakult rendjéhez. Ettől csak fésűs beépítés megléte, illetve létrehozása esetén lehet eltérni a fésűs beépítés jellegzetességeinek megtartásával.
(13) A helyi védettség alatt álló építmények felsorolását a 2. sz. függelék tartalmazza.
(14) A helyi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél
a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai és formái illeszkedjenek egymáshoz.
b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán – amennyiben az eredeti állapotot őrzi – nem változtatható meg:
1. a homlokzat felületképzése
2. a homlokzat díszítő elemei
3. nyílászárók keretezése, azok jellegzetes szerkezete, az ablakok osztása
4. a tornácok kialakítása
5. a lábazat, a lábazati párkány
c) az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.
(15) Helyi védett építményre bontási engedély kiadása csak szakértő által – részletes felmérési- és fotódokumentáció alapján – megállapított életvédelmi és baleset- megelőzési okból, a helyi védelem feloldása után lehetséges.
14. § (1) Településképi, utcaképi szempontból értékes, megőrzendő és szakszerűen kiegészítendő a Szent István u. és tervezett folytatása – mint települési főutca – fásítása.
(2) A gazdasági és különleges területfelhasználású területeken az övezeti előírásokban kötelezően előírt zöldfelület kialakítása az épületek használatba vételének feltétele. Ezeken a területeken a zöldfelületek legalább 40%-án olyan magasra növő fát kell ültetni, hogy a megengedett legnagyobb építménymagassággal megépülő épületeket a kifejlett egyed lombkorona szintje meghaladja.
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
15. § Az övezeti jel értelmezése
BEÉPÍTETT, ILLETVE BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET
az SZ-J1 terven jelölt határokkal
16. § (1)16 A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:
falusias lakóterület FL vagy Lf
kertvárosias lakóterület KEL vagy Lke
(2) Beépítés
a) Oldalhatáron álló beépítésnél a 18,0 m-nél keskenyebb telken a főépületnek az építési hely beépítési határán, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell állnia.
b) Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron áll, kivéve, ha az SZ-J terv másként jelöli. Már többnyire beépült tömbben, az építési oldalhatár a tömbre jellemző beépítési oldal.
Az oldalhatáron álló beépítési módú tömbben, kialakult beépítés esetén, amennyiben egy telek mindkét oldalhatárához hozzáépültek a szomszédos telkek épületei, az érintett telek szabadonállóan építhető úgy, hogy a tömb beépítési oldalát jelentő oldalhatártól legalább 1,0 m, a másik oldalhatártól legalább 3,0 m távolságot kell biztosítani.
c) A szomszédos telkeken álló „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények közötti legkisebb távolság beépített tömbben 4,5 m , beépítetlen tömbben 6,0 m lehet.
d) Az oldalhatáron álló beépítésű lakótömbökben igény szerint ikresen is lehet a 2-2 szomszédos telket beépíteni, ha a két telek külön-külön nem szélesebb, mint az övezetre előírt minimális telekszélesség. Ikres beépítési mód esetén az épületeket a közös oldalhatárra kell építeni oly módon, hogy az épületek külsőleg egy épület képét mutassák.
e) Zártsorú beépítésnél az épületeket a telek egyik oldalhatárától a másik oldalhatáráig terjedően legalább részben a telek utcai homlokvonalának teljes szélességében kell építeni.
A falusias lakóterület építési előírásai
a) A beépíthető legkisebb telek területe: 400 m2
b) A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.
(2) Épületek kialakítása
a) Pinceszinten lévő garázsba lehajtó rámpa az utca felől abban az esetben létesíthető, ha az utcai telekhatártól a gépkocsi bejárat homlokzati síkjáig a telek utcai határától legalább 8,0 m távolság biztosítható.
b) Loggia, erkély utcai homlokzaton akkor létesíthető, ha az utcai homlokzat síkjáig a telek utcai határától legalább 8,0 m távolság biztosítható.
(3) Lakóövezet
a) A lakóövezetben telkenként elhelyezhető
aa)17 egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület, kivéve, ahol az építési övezeti előírás ettől eltérő módon rendelkezik
ab)18 önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és kézműipari építmény, továbbá a külön jogszabályban19 rögzítettek szerint szállás rendeltetésű építmény.
ac) a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település többi lakótömbjében szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) épület melléképületként
ad) lakó, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciót kiegészítő gépjármű és egyéb tároló,
b) A telkeken az ad) ae) af) pontban felsorolt épületek csak lakó-, kereskedelmi, vendéglátó, kisüzemi épület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhetők.
c) Az ac) pontban felsorolt létesítmények önállóan (lakóház építése nélkül) csak azokon a telkeken építhetők, amelyek gyűjtőutak mentén helyezkednek el.
A lakóövezet egyéb tömbjeiben kisipari, kisüzemi létesítmény csak lakóépület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhető.
d) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb az aa) ab) ac) pontban felsorolt épületek építhetők.
Egyéb épület, építmény – kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait – az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mérten 10,0 m-en túl építhető, az OTÉK 31. §. (4) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve. e) Ha a gépkocsi tárolót – nem a főfunkciót hordozó épülettel egy épületben - az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mérten 10 m-en belül építik, akkor azt azzal megegyező utcai homlokzatvonalra kell építeni, homlokzatukat formailag össze kell kapcsolni. Ez esetben a gépkocsi tároló csak magastetős lehet, falazatának, héjalásának külső megjelenése a főépületéhez hasonló legyen.
f) Önállóan épült kisüzemi termelő, tároló létesítmény utcai homlokfalának az utcai telekhatártól való távolsága nem lehet több 8,0 m-nél.
g) Az új kialakítású lakóövezeti tömbökben egy telek átlagos maximális szélessége nem lehet nagyobb az övezetre előírt átlagos legkisebb telekszélesség másfélszeresénél.
h)20 A már kialakított telekállapotú és beépült telektömbökben az építési hely határai, amennyiben az SZ-J1 terv nem jelöli, valamint az építési övezeti előírás ettől eltérően nem rendelkezik:
előkert: a kialakult állapotnak megfelelő,
hátsókert: amennyiben a telek mindkét oldalvonalának hossza eléri az 50,0 m-t, 20,0 m , egyéb esetben 6,0m
Az előkerti határvonal – kivéve a 25 m-nél szélesebb telkeket – egyben építési vonal is.
Az új kialakítású telektömbökben az építési hely határai:
A fő funkciót hordozó épületnek vagy az előkerti határvonalon, vagy attól legfeljebb 3,0 m-rel beljebb kell állnia, kivéve, ha a telekszélesség a 25,0 m-t meghaladja. Ez esetben az építési helyen belül – az egyéb, vonatkozó előírásokra is figyelemmel – tetszés szerint elhelyezhető.
i) Az Lf1 jelű övezet telkein a lakóházak legfeljebb 45 db beltéri zajterhelési határértékű helyiségeinek nyílászáróit a fűrészüzem zajterhelési értékeire figyelemmel kell elhelyezni1.
j)21 Az Lf* jelű övezet nyeles telkein és a Petőfi utcai saroktelkek megosztásával kialakuló Bécsi út melletti saroktelkein a Bécsi út felőli telekhatártól 1,0m-re a telekhatárral párhuzamosan teljes hosszban, a saroktelkeken a Pagony és az Ifjúság utca felőli telekhatáron 6,0m hosszban 2,0m magas, 100%-ban tömör kerítést kell építeni. A kerítés és a telekhatár közötti területsávban legalább 2,0m magasra növő, egymástól legfeljebb 0,8m-re ültetett cserjéből cserjesort kell kialakítani.
k)22 Az Lf2 jelű építési övezetben
1. telkenként egy lakás építhető.
2. Az építési hely határai: előkert 0m, oldalkert 4,5m, hátsókert 20,0m
3.Az övezet telkein a közlekedéstől származó zaj terhelési határértékeinek teljesülését a telkek beépítésével egyidőben biztosítani kell.
l)
23 Az
jelű övezetben
la) az építési hely határai:
előkert: kialakult, azzal, hogy a közforgalom elől elzárt magánútról feltárt telkek esetében 5,0 m, valamint saroktelek esetén a közforgalom elől elzárt magánút felől kialakult, vagy 3,0 m
oldalkert: 6,0 méter, azzal, hogy a közforgalom elől elzárt magánútról feltárt telkek esetében 4,5 m
hátsókert: 20 méter azzal, hogy a közforgalom elől elzárt magánútról feltárt telkek esetében 6,0 méter
la) az SZ-J terven jelölt helyen és mérettel közforgalom elől elzárt magánút alakítható a tömbbelső telkeinek feltárása érdekében.
(4) Az FLÚt jelű magánutakat a mintakeresztszelvények szerint, vagy az abban
foglaltakkal egyenértékű műszaki tartalommal kell megépíteni.
(5) Az FL F jelű terület a lakóterület fásított része.
A területen a közlekedést nem akadályozó növényzet telepíthető.
(6) A Bécsi u - Petőfi u - Pagony u közötti övezetekben a nyeles telkek Bécsi u. felőli előkertjeit díszkertként kell kialakítani és fenntartani. A díszkert kialakítása a nyeles telken épülő épület használatba vételének feltétele. A díszkertben legalább egy lombos fát és két cserjét el kell ültetni.”
(7) 24 A falusias lakóterület övezetiben, egy telken két lakás (két rendeltetési egység) csak abban esetben építhető, amennyiben a telek területe eléri vagy meghaladja a 900 m2-t.
A kertvárosias lakóterület Lke építési övezetének előírásai25
18. § (1) A lakóterületen telkenként egy darab, legfeljebb négylakásos lakóház –kivéve, ha a meglévő, kialakult telkű és beépítésű korábbi tömbtelkek alakításával jön létre új telek, ebben az esetben egy telken több lakóház is maradhat -, és egy darab tároló (gépkocsi, szerszám) épület építhető.”.
telekszélesség: SZ-J1 terv szerint
telekmélység: SZ-J1 terv szerint
telekterület: SZ-J1 terv szerint
(3) A beépítés szabályai
- beépítési mód: SZ-J1 terv szerint
- megengedett legnagyobb beépítettség: SZ-J1 terv szerint
- kialakítandó zöldfelület minimuma: SZ-J1 terv szerint
- megengedett legnagyobb építménymagasság:
főépület SZ-J1 terv szerint
- az építési hely határa: SZ-J1 terv szerint, vagy
előkert 5,0 m, vagy a 8. §. (7) bekezdése alapján 3,0 m (4) Épületek elhelyezése
Az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mért 10 m-en belül csak a főépület állhat.
(5) a) Az Lke* övezetben a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítésze GYA/184-9/2011. számú felmentése alapján az SZ-J1 terven telekhatár kötelező helye jellel megjelölt helyen kialakított telekhatárú telkekre vonatkozóan, az OTÉK 25. § (1) bekezdése szerinti, a kertvárosias lakóterületre vonatkozó megengedett legnagyobb beépítettségi értéket és az e telkeken álló épületek között az OTÉK 36. § (2) bekezdése szerinti telepítési távolságot nem kell figyelembe venni.
b) Az Lke* övezetben az övezeti előírásban szereplő megengedett legnagyobb beépítettségi értéket új épület építése, vagy a meglévő épületnek az alapterületet növelő átépítése, felújítása és telekalakításkor az SZ-J1 terven nem a telekhatár kötelező helye jellel megjelölt helyen kialakított telekhatárú telkek esetén kell alkalmazni.
c) Az Lke* övezetben az OTÉK szerinti telepítési távolságnál közelebb álló épülethomlokzaton a huzamos tartózkodást szolgáló helyiségen új nyílás létesítése, vagy a meglévő nyílás területének növelése nem lehetséges.”
A kertvárosias lakóterület Lke1 építési övezetének előírásai26
18/A. § (1) A lakóterületen telkenként egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóház és egy darab tároló (gépkocsi, szerszám) épület építhető.
(3) A beépítés szabályai
beépítési mód: oldalhatáron áll
megengedett legnagyobb beépítettség: 30%
kialakítandó zöldfelület minimuma: 50%
megengedett legnagyobb építménymagasság:
(4) Épületek elhelyezése
Az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mért 10 m-en belül csak a főépület állhat.
(5) Az Lke közkert övezetben épület nem építhető, kerti melléképítmények helyezhetők el, játszó és pihenőtér alakítható ki.
(6) a) Az Lke1* építési övezet lakóterületként akkor használható fel, ha bármelyik határától 100m-es távolságon belül az állattenyésztést szolgáló épületek építési lehetősége megszűnik.”
A kisvárosias lakóterület építési előírásai
20. §28 (1) A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:
településközpont vegyes terület: Vt
(2) A településközpont vegyes területen telkenként egy darab legfeljebb kétlakásos lakóház a helyi és nem csak a helyi lakosságot szolgáló intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató és szórakoztató épületek, a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület és a telken folyó tevékenységből adódó tároló épület épülhet.
(3) A
(2) bekezdésbeli épületek közül az intézményi – oktatási, egészségügyi, szociális – épülettel beépített, vagy beépítendő telken az intézmény működtetéséhez kapcsolódó, legfeljebb két lakás építhető úgy, hogy a lakások az intézménnyel egy épületben kerülnek kialakításra.
(4) Egyéb, a
(2) bekezdésben felsorolt épületek a beépítés szabályai között a telkeken egymástól különálló épületként is építhetők.
(5) A terület övezeteiben kialakítható legkisebb telek méreteit az SZ-J1 terv tartalmazza.
(6) A beépítés szabályai a Vt1 jelű területek övezeteiben:
a) beépítési mód: oldalhatáron álló
b) megengedett legnagyobb beépítettség: 50%
c) kialakítandó zöldfelület minimuma: 30%
d) megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 méter
e) az építési hely határai:
előkert: kialakult (vagy 3,0 m)
oldalkert: 4,0 m
hátsókert: 10,0 m
f) az épületek elhelyezése: Az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mért 15,0 m-en belül csak főépület építhető. Melléképület főépület nélkül nem építhető.
(7) A beépítés szabályai a Vt2 jelű területek övezeteiben:
a) beépítési mód: oldalhatáron álló
b) megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
c) kialakítandó zöldfelület minimuma: 40 %
d) megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 méter
e) az építési hely határai:
előkert: kialakult (vagy 3,0 m)
oldalkert: 4,0 m
hátsókert: 10,0 m
f) Az - L – L – építési hely határa jellel körülhatárolt területen csak lakóépület, és a
(2) bekezdés szerinti egyéb épületek építhetők.
g) A – K – K – építési hely határa jellel körülhatárolt területen az úti forgalmat kiszolgáló, telkenként egy kiskereskedelmi épület építhető. Az épületnek az utca felőli építési hely határra akár részben illeszkednie kell. Az építési helyen belül lakás nem építhető.
h) Az oldalkerti teleksávban az építési vonalon, vagy attól a telek belseje felé legfeljebb 6,0 m, az utca felé legfeljebb 3,0 m távolságban tömör, vagy félig áttört kerítést kell építeni a kereskedelmi épület anyagával és formájával harmonizálóan.
i) A kereskedelmi épületek földszinti padlóvonala a csatlakozó járda terepszintjéhez viszonyítva +- 0 és +0,30 m közötti magasságban lehet. Az elárusító tér alatt – a telek belső része felől megközelítve tároló és gépészeti helyiségek építhetők.
j) A kereskedelmi épületek Bécsi út felőli homlokzatának átlagos magassága 3,0 – 3,50 m között lehet. Homlokzatmagasságon a járdatő, valamint a függőleges fal és a tető metszésvonala közötti függőleges távolság értendő.
(8) 29 A beépítés szabályai a Vt3 jelű területek övezeteiben:
a) beépítési mód: oldalhatáron álló
b) megengedett legnagyobb beépítettség: 80%
c) kialakítandó zöldfelület minimuma: 10%
d) megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 méter
e) az építési hely határai:
előkert: kialakult (vagy 3,0 m)
oldalkert: 4,0 m
hátsókert: 10,0 m
(9) A beépítés szabályai a Vt4 jelű területek övezeteiben:
a) beépítési mód: oldalhatáron álló
b) megengedett legnagyobb beépítettség: 50%
c) kialakítandó zöldfelület minimuma: 30%
d) megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,0 méter
e) az építési hely határai:
előkert: kialakult (vagy 3,0 m)
oldalkert: 4,0 m
hátsókert: 10,0 m
(10) A beépítés szabályai a Vt5 jelű területek övezeteiben:
a) beépítési mód: oldalhatáron álló
b) megengedett legnagyobb beépítettség: 30%
c) kialakítandó zöldfelület minimuma: 40%
d) megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
e) az építési hely határai:
előkert: kialakult (vagy 3,0 m)
oldalkert: 4,0 m
hátsókert: 10,0 m
(11) A beépítés szabályai a Vt6 jelű területek övezeteiben:
a) beépítési mód: oldalhatáron álló
b) megengedett legnagyobb beépítettség: 50%
c) kialakítandó zöldfelület minimuma: 30%
d) megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter
e) az építési hely határai:
előkert: 5,0 m
oldalkert: 5,0 m
hátsókert: 5,0 m
(12) A beépítés szabályai a Vt7 jelű területek övezeteiben:
a) beépítési mód: oldalhatáron álló
b) megengedett legnagyobb beépítettség: 60%
c) kialakítandó zöldfelület minimuma: 20%
d) megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 méter
e) az építési hely határai:
előkert: 5,0 m
oldalkert: 5,0 m
hátsókert: 5,0 m
(13) A beépítés szabályai a Vt8 jelű területek övezeteiben:
a) beépítési mód: szabadon álló
b) megengedett legnagyobb beépítettség: 60%
c) kialakítandó zöldfelület minimuma: 10%
d) megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 méter
e) az építési hely határai: SZ-J 1 terv szerint
21. § (1) A különleges terület felosztása a sajátos területhasználat szerint:
(2) a) A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
A temetőben új épület a telekhatártól 20,0 m-es elő-, oldal- és hátsókert elhagyásával építhető.
- beépítési mód: szabadonálló
- megengedett legnagyobb beépítettség: 3%
- kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
- megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m
- kialakítható telek: SZ-J1 terv szerint.
(3) 31
Gazdasági területek övezeti előírásai
21/A. §32 (1) Gazdasági terület, mezőgazdasági telephelyek övezete, jele: Gip MG
a) Az övezetben a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el.
ba) Beépítési mód: szabadon álló
bb) Megengedett legnagyobb beépíthetőség: 30%
bc) Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 30%
bd) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m
be) Alakítható legkisebb telekterület: 3000 m2
bf) Építési hely határa: SZ-J1 terv szerint
c) Az SZ-J1 terven jelölt helyen, telken belül, legalább 10 m szélességű, háromszintes, a védőfásítást kell létrehozni.
(2) Gazdasági terület, Gip
a) Az egyéb ipari gazdasági terület övezetében gazdasági célú ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási építmények és raktárak helyezhetők el.
ba) Beépítési mód: szabadon álló
bb) Megengedett legnagyobb beépíthetőség: 30%
bc) Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 30%
bd) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m
be) Alakítható legkisebb telekterület: 2000 m2
bf) Építési hely határa: SZ-J1 terv szerint
c) Az SZ-J1 terven jelölt helyen, telken belül, legalább 10 m szélességű, háromszintes, a védőfásítást kell létrehozni.
Kereskedelmi, szolgáltató terület övezeti előírásai
21/B. §33 Kereskedelmi, szolgáltató terület övezet, jele: Gksz2
aa) Beépítési mód: szabadon álló
ab) Megengedett legnagyobb beépíthetőség: 50%
ac) Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 30%
ad) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
ae) Alakítható legkisebb telekterület: 1500 m2
af) Építési hely határa: SZ-J1 terv szerint, vagy ha az nem szabályoz teljeskörűen:
hátsókert 10,0 m
b) Az SZ-J1 terven jelölt helyen, telken belül, legalább 10 m szélességű, háromszintes, a védőfásítást kell létrehozni. A zöldfelületen gyep mellett 150 m2-ként legalább 40 db cserjét és 1 db lombos fát kell ültetni.
c) A kereskedelmi szolgáltató terület övezetében kisállatok számára urnafal elhelyezhető.
Pillingér-puszta területére vonatkozó építési előírások az SZ-J1 terven lehatárolt területre34
22. §35 (1) A terület felhasználása a sajátos használat szerint:
egyéb ipari terület GipE
különleges terület: hulladékudvar K H
gazdasági - kereskedelmi és szolgáltató terület Gksz
(2) Az iparterületen az ipari és mezőgazdasági üzemi termelés, szolgáltatás, raktározás, valamint az iparterületi alapellátó intézmények épületei építhetők. Állattartó épület nem építhető.
(3) A kizárólagos funkcióként „kereskedelem, szolgáltatás” megjelöléssel jelölt övezetben üzemi létesítmény nem építhető.
Az övezet beépítésére vonatkozó előírásokat az SZ-J1 terv tartalmazza.
Az építési hely határai:
előkert: 15,0 m
oldalkert: 6,0 m
hátsókert: 20,0 m
(4) A kizárólagos funkcióként „lakóházak” megjelöléssel jelölt övezet telkein legfeljebb egy darab kétlakásos lakóház építhető.
Az övezet beépítésére vonatkozó előírásokat az SZ-J1 terv tartalmazza.
Az oldalkert mérete 6,0 m.
(5) Az GipE VF jelű területet védőfásításként kell kialakítani és fenntartani.
A védőfásítás területén építmények nem építhetők, utak és közművezetékek a keresztező utakon és vezetékeken kívül) nem helyezhetők el.
(6) Az iparterületi telkek be nem épített és le nem burkolt területein zöldfelületet kell kialakítani.
A megszüntető jellel jelölt telekhatárú telkek egy építési telekként építhetők be. A telekösszevonást a mindenkori igényeknek megfelelően, részletekben is végre lehet hajtani.
(7) Az GipE1, GipE2, GipE3 jelű területeken lakás nem építhető.
A beépítésre vonatkozó szabályokat az SZ-J1 terv tartalmazza.
Az építési hely határait az SZ-J1 terv tartalmazza.
Jelölés hiányában előkert: 6,0 m
oldalkert: GipE1, GipE3 övezetben 4,0 m
GipE2 övezetben 6,0 m
hátsókert: 10,0 m
(8) A GipE3 jelű övezetben az építési hely a déli telekhatáron áll. Az építési helyen az oldalhatártól mért 6,5m-en belüli, az oldalhatárra néző homlokzaton huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiségen nyílás nem nyitható.
(9) Az GipE1, GipE2 övezetben nagymennyiségű szennyvízképződéssel járó termelő tevékenység számára telek nem alakítható, épület nem építhető.
Az GipE1 övezetre vonatkozó SZ-J1 terv szerinti legnagyobb épületmagasság épületekre vonatkozik, a műtárgyak megengedett legnagyobb magassága 24,0 m. Műtárgy az oldal és a hátsókerti telekhatárhoz a megengedett legnagyobb épületmagasság felénél közelebb nem építhető.
(10) Az GipE2 jelű övezetben jelölt építési teleken belüli védőterületen építmény nem építhető. A védőterületet gyepes, nádas vegetációként kell fenntartani.
(11) Az SZ-J1 tervlapon a telken belüli kötelező fásításként megjelölt területen háromszintes fásítást kell létrehozni. A zöldfelületen gyep mellett 150m2-ként legalább 40 db cserjét és 1 db lombos fát kell ültetni.
(12) A hulladékudvar számára kijelölt területen a községi szelektív hulladékgyűjtés építményei és szociális – iroda épületek építhetők.
Beépítési mód: szabadonálló
Kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m2
Megengedett legnagyobb beépítettség: 10%
Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40%
Megengedett legnagyobb épületmagasság: 3,5 m
Építési hely határai: a telekhatártól mért 10,0 m
Egyéb: - a telekhatárok mentén 5,0 m széles takaró-védő fásítást kell létesíteni.
(13) A Gksz jelölésű övezetben az építési hely határait és az övezet beépítésére vonatkozó előírásokat az SZ-J1 terv tartalmazza.
Az övezetben szálláshely funkció elhelyezése megengedett.
Az övezetben kötelező telken belüli fásításként megjelölt területen őshonos fa és cserjefajokból álló háromszintes fásítást kell létrehozni. A zöldfelületen gyep mellett 150m2-ként legalább 40db cserjét és 1 db lombos fát kell ültetni.
Az 1. – 85. sz. főutak csomópontja környezetére vonatkozó építési előírások az SZ-J4 terven lehatárolt területre36
23. § (1) A szabályozott terület felosztása a sajátos használat szerint:
kereskedelmi, szolgáltató terület: KG
egyéb ipari terület: IGE vagy Gip
(2) a) A kereskedelmi, szolgáltató területen a nemcsak a helyi lakosságot ellátó kereskedelmi, ellátási, szolgáltató, vendéglátó és nem zavaró hatású termelő épületek helyezhetők el. A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges legfeljebb 2 db lakás a gazdasági épületben elhelyezve kialakítható.
b) A kizárólagos funkcióként „központ” megjelöléssel jelölt területen a teljes szabályozott terület központi funkcióit ellátó épületek építhetők.
c)37 A terület beépítésére vonatkozó szabályokat az SZ-J4 terv tartalmazza.
előkert: 12,0 m kialakult
oldalkert: 6,0 m kialakult
hátsókert: 10,0 m kialakult
A KG1övezetben telekhatár kiigazítás, vagy telekegyesítés során átalakult telek
- ha az új telekhatár és a kialakult építési helyhatár közötti távolság kisebb,
vagy egyenlő a megengedett legnagyobb építménymagassággal, akkor az
építési hely határa az SZ-J3 terv szerinti kialakult vonal
- ha az új telekhatár és a kialakult építési helyhatár közötti távolság nagyobb a
megengedett legnagyobb építménymagasságnál, akkor az építési hely határa
a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékének elhagyásával
(3) a) Az egyéb ipari területen a termelés és a hozzá kapcsolódó kereskedelem, szolgáltatóipar és a raktározás épületei építhetők.
b)38 A beépítésre vonatkozó szabályokat az SZ-J4 terv tartalmazza. A megengedett építménymagasság fölé technológiai vagy egyéb okokból kimagasló épületrész a beépített alapterület max. 5%-a lehet, a többletmagasság max. 5,0 m.
c)39 Az építési hely határa: ha az SZ-J4 terv nem jelöli
d) Az iparterület épületeinek 85. számú főút felé eső homlokzatát is főhomlokzatként kell kiképezni.
A tetőfelépítmények összefogottan, egy tömegben, un. „ötödik” homlokzatként jelenjenek meg. A 85. számú főúttal, az 1. sz. főúttal és a vasútvonallal határos telektömbökben nyílt téri raktározás nem engedhető meg.
e)40 A szabályozott terület az országos közutak felől az SZ-J4 terven jelölt két
csomópontról tárható csak fel. Amennyiben a K és Köu jelű utak
ezeken a csomópontokon keresztül nem érhetők el, a terület telkei nem tekinthetők közútról közvetlenül megközelíthetőnek. A 85. számú főúton a terület megközelítésére különszintű csomópontot kell kiépíteni.
f)41 A be nem épített és le nem burkolt felületeket zöldfelületként kell kialakítani. A 85. sz. főút melletti telkek főúttal határos 12,0 m széles, illetve az SZ-J4 terven jelölt szélességű sávjában takarófásítás jellegű zöldfelületet kell létrehozni.
A zöldfelületek kialakítása a használatbavételi engedély megadásának feltétele.
g) A szabályozott területen a vonatkozó kormányrendelet előírásain túl építési
- a telken belüli burkolatépítés
- a telek bármelyik oldalán kerítés építése
Az építési engedély kiadását a meglévő közművezetékek nyílt árkos feltárásához és pontos beméréséhez kell kötni.
h) A szabályozott területen a telekhatárokon legfeljebb 2,0 m magas áttört kerítés
építhető. Tömör, átláthatatlan kerítés nem létesíthető.
i) A szabályozott területen áthúzódó közművezetékek (termálvíz-vezeték, távbeszélő kábel) fölé épület nem kerülhet.
A közművezetékeket szilárd burkolatú út - a közmű-üzemeltetők eseti előírásainak megfelelően – keresztezheti. A közművezetékek fölé – a keresztezésen kívül – csak kézzel bontható (elemes) burkolatot lehet építeni.
j) A GIP1 jelű övezet telkein épülő építmények engedélyezési eljárásban a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot érintett hatóságként kell kezelni.
Az SZ-J4 terven ábrázolt beépítésre szánt területre vonatkozó építési előírások
24. § (1) Különleges terület
A strand terület a község és a szomszédos települések lakosainak ellátására szolgál. Méretezésénél a 4 m2/fő vízfelület, 10 m2/fő szárazföldi terület mutatószámokat kell alapul venni. A területen a vízparttól 20,0 m, a szárazföldi telekhatártól 10-10 m-re helyezhető el a strandot használók számára szociális, kereskedelmi, illetve a terület fenntartására szolgáló épület.
Az épület legnagyobb megengedett építménymagassága 6,0 m.
A megengedett legnagyobb beépítettség 10%, legkisebb kialakítandó zöldfelület 80%.
A telekhatárok mentén 5,0 m széles takaró - védő fásítást kell létesíteni. A fásítás növényanyagát a tájra jellemző fafajokból kell összeállítani
A kertészet telke a városgazdálkodási feladatok ellátására szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
A megengedett legnagyobb beépítettség: 40%
Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m.
Az épületek a telekhatároktól mért 15,0 m-es területsáv elhagyásával helyezhetők el.
A kegyeleti parkban épület nem építhető.
(2) Bányaterület B
A bányaterületen a bánya működtetéséhez szükséges üzemi és szociális épületek építhetők. Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,0 m, az épületek összterülete a 200 m2-t nem haladhatja meg. Az épületeket a telekhatártól legalább 10 m-es területsáv elhagyásával lehet építeni.
A B ST jelű bányaterület utóhasznosítása strand: fürdőtó, pihenőterület. A bánya művelési és rekultivációs tervét a strand kialakíthatóságát biztosító módon kell elkészíteni, a művelést és a rekultivációt annak megfelelően végrehajtani.
A 0200/77-78 hrsz-ú területek csak a 0200/75-76 hrsz-ú területek bányakénti felhasználása után, vagy azzal egy időben használhatók fel bányabővítésként.
Az SZJ-5 terven ábrázolt beépítésre szánt területre vonatkozó építési előírások
A beépítésre szánt terület környezetvédelmi és közművesítési előírásai
26. § (1) Levegőtisztaságvédelem: védett I. kategória
(2) Zajvédelem: (a hatályos43 rendelet szerint)
a) SZ-J1 terven szabályozott terület:
- lakó- és intézményterület laza beépítéssel
- lakó- és intézményterület sűrű beépítéssel
b) SZ-J2 terven szabályozott terület
- iparterület lakóépületekkel vegyesen
d) SZ-J4 terven szabályozott terület
- lakó- és intézményterület sűrű beépítéssel
(3) Hulladék elbánás
Kötelező hulladékelszállítás a községi rendszer keretében, vagy saját szervezésben lerakó vagy ártalmatlanító helyre.
(4) Szennyvízelvezetés:
Kötelező szennyvízcsatorna rákötés.
(5) Közművesítés
A beépítésre szánt területeket, kivéve a mezőgazdasági majort és a bányaterületet legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel
- közüzemi ivóvíz vezetékkel
- közüzemi szennyvízcsatorna vezetékkel
- csapadékvíz elvezetésre szolgáló nyílt árkokkal.
A mezőgazdasági major és a bánya területén a szennyvízcsatorna vezeték helyett elégséges a zárt szennyvíztározó megléte.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
az SZ-J1 és SZ-J4 terv szerinti területek
27. § (1) A zöldterületbe a közparkok tartoznak.
(2) A zöldterület legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel be kell ültetni, s megfelelő módon fenntartani.
(3) A közparkban épület nem építhető, csak az SZ-J1 terven jelölt funkciójuknak megfelelő melléképítmények, szobrok, köztéri tárgyak helyezhetők el.
(4) A Kp1jelű övezetben játszó- és pihenőtér létesíthető. A játszó- és pihenőtér létesítésének feltétele a terület belvízmentesítése. A játszóteret be kell keríteni. Kerítés a telekhatáron és a telek belsejében egyaránt létesíthető. A kerítés legfeljebb 1,2 m magas, fából készült, áttört lehet
(1)45 A különleges terület besorolása a sajátos területhasználat szerint:
a) nagy kiterjedésű sportterület
(2)46 a) A bányaterületen a bánya működéséhez szükséges építmények építhetők.
b) Az SZ-J4 terven KbB1 jellel jelölt övezet előírásai:
ba) Építési hely határa: a telekhatároktól mérten 10,0 m, portaépület esetén 5,0 m. Műtárgy a telekhatárhoz a tényleges magasságánál közelebb nem helyezhető el.
bb) Megengedett legnagyobb
épületmagasság: 4,5 m
bc) Megengedett legnagyobb
beépítettség: 2%
bd) Egyéb: Utóhasznosítás: horgásztó, látványtó
(3) a) A sportterületen a községi sportpályák és a sporttal kapcsolatos kiszolgáló létesítmények, parkolók helyezhetők el.
beépítési mód: szabadonálló
megengedett legnagyobb beépítettség: 2%
kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m
kialakítható legkisebb telekméret: terület: 3000 m 2
(4)47 A horgásztó területének övezeti előírásai
a) horgászó területének övezetében 1 darab, legfeljebb 200m2 alapterületű épület elhelyezhető kiszolgáló vendéglátó rendeltetéssel.
b) beépítési mód: szabadon álló
c) megengedett legnagyobb beépítettség: 2%
d) megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
e) az építési hely határai: SZ-J 4 terv szerint
28. § (1)48 Közlekedési területek az SZ-J1, SZ-J2, SZ-J4, SZ-J5 tervlapokon az e célra megjelölt területek.
a) A beépített és beépítésre szánt területeken közlekedési területnek minősülnek:
- K F jellel ellátott út települési főútként
- K GY jellel ellátott utak gyűjtőútként
- K jellel ellátott utak lakóutcaként
- K GYA jellel ellátott utak gyalogos-kerékpáros útként
- K KP jellel ellátott utak önálló kerékpárutak.
b) 49 A beépítésre nem szánt területeken közlekedési területnek minősülnek:
ba) Köu A jellel ellátott út autópályaként
bb) Köu F jellel ellátott utak főútként
bc) Köu Mg jellel ellátott utak mezőgazdasági útként
bd) Köu Sz jellel ellátott utak szervizútként
be) Köu KP jellel ellátott utak önálló kerékpárutak
bf) Köu Gya jellel ellátott utak gyalogútként
bg) Köu Zf jellel ellátott utak zöldfelületi részként
bh) K VA jellel ellátott terület vasúti területként
(2) 50 A beépített és beépítésre szánt területeken az utcák szabályozási szélességét az SZ-J1, SZ-J2, SZ-J4, SZ-J5 tervlapok tartalmazzák.
(3) A Köu jelű utakat a mintakeresztszelvények szerint, vagy az abban foglaltakkal
egyenértékű műszaki tartalommal kell megépíteni.
(4) A közutak telke a mindenkori igényeknek megfelelően hosszirányú kiterjedését érintően szakaszosan is kialakítható. 200 m-nél hosszabb zsákutca nem alakítható ki.
29. § (1) Közműterület a Kö jelű terület
(2) A közműves ivóvíz hálózatot a hatályos jogszabályok szerint a tűzvédelmi szempontokra51 is figyelemmel kell kialakítani.
(3) A közterületeken, a közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:
föld alatt: ivóvíz vezeték
föld felett: villamos energia vezeték
nyílt csapadékvíz elvezető árok.
30. § (1) Erdőterület az 1500 m2-nél nagyobb területű, a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J4 terven E jellel jelölt terület.
a) Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdők övezete: E G
Az övezetben az erdőműveléshez szükséges építmények helyezhetők el. Az épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 3,5 m.
b) Elsődleges védelmi célú erdők övezete: E V
Az övezetben épület nem építhető.
31. § Vízgazdálkodási terület: VT
A területbe tartoznak a folyómedrek, a holtágak, az árvízvédelmi töltések és a hullámtéri területek.
A területen a vízügyi jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.
Az SZ-J4 terven SH jellel jelölt területen vizitúra megállóhely létesíthető. A vizitúra megállóhelyen kerti építmények építhetők.
A terület használatbavételének közművesítettségi feltétele: zárt tározójú illemhely megépítése.
32. § (1) Mezőgazdasági terület az SZ-J4 terven M jellel jelölt terület.
a) Általános termelési övezet M Á
Az övezetben épület nem építhető, csak az OTÉK 32. §-ban felsorolt létesítmények helyezhetők el. b) Gazdálkodási övezet M G
Az övezetben az 1 ha-t elérő vagy meghaladó nagyságú, legalább 80,0 m oldalhosszúságú földrészleten, annak legfeljebb 3%-os beépítésével a mezőgazdasági termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek (géptárolószín, a saját területen megtermelt termény és takarmány tárolására szolgáló épület, állattartó épület (továbbá, ha az ott folyó tevékenység indokolja), lakóház építhető.
Állattartó épület elhelyezésénél a jelen rendelet 10. §. (2) bekezdés előírásait is figyelembe kell venni. A gazdasági épületek max. építménymagassága 6,0 m, a lakóház max. építménymagassága 4,5 m, a tetőtér beépíthető. Az épületeket a földrészlet határától legalább 10 m-re lehet építeni.
Az építmények elhelyezésének feltétele:
- nagy forgalmat indukáló létesítmény esetén a közúti megközelíthetőség biztosítása a község belső útjainak igénybevétele nélkül
- a működéshez szükséges energia- és viziközművekkel való elláthatóság
- a környező mezőgazdasági területekre káros hatással a létesítmény, s a benne folytatott tevékenység nem lehet.
A területen nagy vízfelhasználású létesítmény nem helyezhető el.
A használatbavételi engedély közművesítési és
környezetvédelmi feltétele: - ivóvíz ellátás
- közüzemi hulladékelszállítás
c) Kiskertek övezete : M K
Az övezetbe az SZ-J4 jelű terven jelölt területek tartoznak.
A 720- 1500 m 2 közötti nagyságú, legalább 10,0 m széles földrészleteken, amennyiben azok nem szántó művelési ágban nyilvántartottak, illetve 1500 m2-t meghaladó területű, bármely művelési ágú földrészleten egy darab, legfeljebb 3,5 m-es építménymagasságú gazdasági épület építhető, a földrészlet max. 3%-ának beépítésével.
A telek beépítése: szabadonálló
A kialakítható legkisebb telek területe: 720 m2.
(2) 52 A mezőgazdasági területek övezeteiben lakóépület nem építhető.
32/A. § A természetközeli területen Tk épület nem építhető
Átmeneti szabályozási előírások
33. § (1)53 Az SZ-J1 és SZ-J4 terven Á jellel jelölt területeken a megváltozott területfelhasználásnak megfelelő szabályozási terv és helyi építési szabályzat megállapításáig építmény nem építhető.
(2)54 Az SZ-J4 terven Á1 jellel jelölt területeken a megváltozott területfelhasználásnak megfelelő szabályozási terv és helyi építési szabályzat megállapításáig új épület nem építhető. A meglévő épület jelenlegi funkciójában használható, rajta állagmegóvási, átalakítási munkák végezhetők.
II. Fejezet
Az építési előírások hatályossága
34. § (1) Ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a helyi építési szabályzatról szóló 10/2000.(VII.13.) rendelet, valamint az azt módosító 16/2000. (XII.21.), 4/2003.(IV.01.), 8/2003.(VI.18.), 11/2003.(VII.03.) 13/2003.(VII.17.), 2/2005.(III.02.) rendeletei, valamint a 11/1996.(IX.25.) és a 9/1994.(VII.25.) rendeletek hatályukat veszítik.
(2) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.
Helyi értékvédelem:
- lakóépület, 155 hrsz.
- lakóépület, 150/8 hrsz.
- lakóépület, 80 hrsz.
- lakóépület, 70/3 hrsz.
