Abda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2011. (IV.28.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról
Hatályos: 2011. 05. 01- 2015. 02. 28Abda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2011. (IV.28.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról
Abda Község Önkormányzatának képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (1) bekezdésében, 45. § (2) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 58/B. §-ában, 92. § (1) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet személyi hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) Abda község közigazgatási területén életvitelszerűen élő, lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra a b) pont szerinti kivétellel,
b) ápolási díj esetében Abda község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személyekre,
c) az Sztv. 3. § (1) b), c) és d) pontja, valamint a 3. § (2)-(3) bekezdésében foglalt személyekre.
(2) A bejelentett lakóhellyel nem rendelkező hajléktalan személynek – rászorultság esetén – joga van az e rendeletben meghatározott ellátások igénylésére, ha a kérelem benyújtásakor Abda községet jelölte meg tartózkodási helyeként.
2. Hatásköri és eljárási rendelkezések
2. § (1) A polgármester - képviselő-testület által átruházott hatáskörében - dönt: a normatív lakásfenntartási támogatásról, a helyi lakásfenntartási támogatásról, a temetési segélyről, az étkeztetésről, valamint a házi segítségnyújtásról. Feladatkörébe tartozik továbbá a pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes szociális kölcsön folyósításáról szóló szerződés megkötése.
(2) A Pénzügyi és Szociális Bizottság – képviselő-testület által átruházott hatáskörében – dönt: az Sztv. 43/B. §-a szerinti ápolási díjról, az átmeneti szociális segélyről, és a kamatmentes szociális kölcsönről.
3. § Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott ellátásra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására irányuló eljárás során, ha az Sztv. eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
4. § (1) A szociális ellátások iránti kérelmet Abda-Börcs-Ikrény Körjegyzőség abdai Hivatalánál kell benyújtani, de az ellátások hivatalból is megállapíthatók.
(2) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a következő mellékleteket kell csatolni a kérelemhez:
a) igazolást az együtt élő személyeknek a jövedelemszámításra irányadó időszakra eső jövedelméről,
b) a gyermek elhelyezése vagy a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági határozatot,
c) 30 napnál nem régebbi igazolást a 18. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói, illetve hallgatói jogviszonyáról,
d) az Sztv. által szabályozott ellátások esetében a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat,
e) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat.
(3) Az (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolás:
a) munkabérből származó jövedelem esetén, a munkáltató által kiállított igazolás vagy a fizetési jegyzék,
b) munkanélküli ellátás és ellátatlan munkanélküli esetén a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Győri Kirendeltség és Szolgáltató Központ (a továbbiakban: Munkaügyi Központ) által kiállított igazolás,
c) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap és egy nyugdíjszelvény,
d) családtámogatási ellátások esetén a kifizető által kiállított igazolás vagy a folyósítást igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,
e) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum vagy a Nemzeti Adó és Vámhivatal által a lezárt adóévről kiállított igazolás,
f) vállalkozásból származó jövedelem esetén, lezárt adóévről a Nemzeti Adó és Vámhivatal által kiállított igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,
g) tartásdíj esetén a felvett vagy fizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámla kivonat vagy átvételi elismervény,
h) ösztöndíjról a közép-, illetve felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás vagy az utalást igazoló számítógépes nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom,
i) az a)-h) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.
Rendszeres pénzbeli ellátások
1. Aktív korúak ellátása
5. § (1) Rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki
a) gyermeket vár vagy
b) pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt rendszeres orvosi kezelés alatt áll.
(2) Annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, akinek e rendelet 5. § (1) bekezdése alapján rendszeres szociális segélyt kell megállapítani, a jogosultságának megállapítása iránti kéreleméhez mellékelni kell:
a) az 5. § (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a terhes gondozási kiskönyv másolatát,
b) az 5. § (1) bekezdés b) pont szerinti esetben a kezelést végző orvos által kiállított igazolást a rendszeres orvosi kezelés fennállásáról.
6. § (1) Az Sztv. 37. § (1) bekezdés b) – d) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy a támogatás folyósításának feltételeként együttműködésre köteles. Az együttműködési kötelezettség
a) a támogatás megállapításával, felülvizsgálatával, folyósításával kapcsolatban Abda – Börcs – Ikrény községek Körjegyzőségével, valamint
b) az együttműködésre kijelölt szervvel
áll fenn.
(2) Az együttműködés keretében
a) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá
b) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.
(3) Az önkormányzat az együttműködés intézményi feltételeinek biztosítására a körjegyzőséget jelöli ki.
(4) A közfoglalkoztatásra való közvetítés biztosítása érdekében Abda község Önkormányzata megállapodást köt a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Győri Kirendeltség és Szolgáltató Központtal.
(5) Az Sztv. 37/A. §. (1) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettség tartalmi elemein túl, az Sztv. 37. §. (1) bekezdés b.) - d.) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles
7. § (1) A bérpótló juttatásra való jogosultság feltétele, hogy a kérelmező, illetve a jogosult a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a jelen rendelet 8. §-ban meghatározott feltételeket teljesítse.
(2) Jelen rendelet alkalmazásában a lakókörnyezet: a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház – függetlenül a lakhatás minőségétől -, a ház udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, a mellette lévő járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetve ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), valamint a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai.
8. § (1) A lakott ház vagy lakás rendezettsége akkor biztosított, ha
a) a helyiségeiben a járófelületek nem szemetesek, a burkolatok, berendezési és felszerelési tárgyak, textíliák szennyeződéstől mentesek,
b) az ingatlan állagmegóvásáról rendeltetésszerű használhatóság fenntarthatóságáról a kérelmező vagy jogosult jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodik, valamint a szakértelmet, speciális munkaeszközöket, költséget nem igénylő szükséges munkálatokat maga elvégzi, és
c) a higiénikus állapot érdekében szükség szerint megtörténik a rágcsálók és rovarok távoltartása, illetve irtása.
(2) A ház udvara és kertje akkor rendezett, ha
a) mentes a hulladéktól, kivéve, hogy a hulladék gyűjtése, tárolása elszállításig meghatározott helyen, a környezet védelméről szóló jogszabályok előírásainak betartásával történik,
b) gyommentes, vagy felismerhető a gyommentesítés érdekében végzett rendszeres tevékenység
c) a pázsit nyírt, vagy felismerhető a gondozása érdekében végzett rendszeres tevékenység,
d) a szabadban lévő tárgyak, felszerelések, tüzelő tárolása sorban, rendezetten történik,
e) az épület vagy az épületek esetlegesen málló vakolatát, törmelékeit rendszeresen összetakarítják, valamint eltávolítják, és
f) a burkolt utakat sepregetéssel tisztán tartják.
(3) A kerítéssel kívül határos terület rendezettsége akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól, és az ott élő növényzet terjedelmével nem akadályozza a mellette lévő járda használatát.
(4) A járda tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól, a lehullott növényi részektől, a felgyülemlett csapadékvíztől, és télen a hó eltakarítása, valamint a síkosság-mentesítés megtörténik. Síkosság-mentesítés céljából kijuttatott speciális szóróanyag, homok, salak, hamu, fűrészpor, forgács eltakarításáról haladéktalanul gondoskodni kell a szükségesség megszűnését követően.
9. § (1) A jegyző a bérpótló juttatásra való jogosultság megállapítására irányuló kérelem benyújtását, valamint a felülvizsgálati eljárás megindítását követő 10 napon belül, illetve a jogosultság fennállása alatt bármikor helyszíni környezettanulmány során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről.
(2) Ha a kérelmező, vagy az ellátás jogosultjának lakókörnyezete a 8. § (1)-(4) bekezdéseiben foglalt bármelyik feltételnek vagy feltételeknek nem felel meg, a jegyző ötnapos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, vagy az ellátás jogosultját a kifogásolt hiányosság vagy hiányosságok felszámolására, amelynek teljesítéséről helyszíni szemlén győződik meg.
(3) Amennyiben a kérelmező, valamint az ellátás jogosultja a lakókörnyezet rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, részére bérpótló juttatás nem állapítható meg, illetve a bérpótló juttatásra való jogosultságát és a támogatás folyósítását meg kell szüntetni.
2. Helyi lakásfenntartási támogatás
10. § (1) Helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki az Sztv. 38. § (2) alapján (normatív) lakásfenntartási támogatásra jogosult.
(2) A kiegészítés havi összege: 2.500,- Ft.
(3) A helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatás a jogosult részére hivatalból megállapításra kerül, a normatív lakásfenntartási támogatás megállapításával egyidőben.
3. Ápolási díj
11. § (1) Méltányosságból ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki
a) 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és
b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.
(2) E paragrafus alkalmazásában hozzátartozó fogalmára a mindenkori Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
(3) Az ápolási kötelezettség teljesítését – függetlenül attól, hogy az ápolási díj megállapítására milyen jogcímen került sor – a képviselő - testület a szociális ügyekkel foglalkozó köztisztviselő útján rendszeresen ellenőrzi.
(4) Ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik:
Nem rendszeres pénzbeli ellátások
1. Átmeneti segély
12. § (1) Amennyiben a kérelmező vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy problémáját más módon nem tudja megoldani, egyszeri vagy meghatározott időtartamra, de legfeljebb 6 hónapra szóló és havi rendszerességgel fizetendő átmeneti segély állapítható meg annak
a) személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, továbbá
b) annak az egyedülálló, vagy gyermekét egyedül nevelő személynek, akinek havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 250 %-a.
(2) Nem állapítható meg átmeneti segély annak a személynek, aki vagyonnal rendelkezik. Vagyon fogalmát, értékét az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján kell megállapítani.
(3) Az egy alkalomra szóló átmeneti segély összege legalább 3.000.- Ft.
(4) A havi rendszerességgel megállapított átmeneti segély össze legalább 2.000.- forint, de legfeljebb 8.000.- forint lehet.
(5) Amennyiben egy határozattal többszöri segélyezés kerül megállapításra a határozatban a későbbi kifizetések időpontját és a kifizetendő összeget is meg kell határozni.
(6) Átmeneti segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha
a) a kérelem erre irányul vagy
b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.
(7) A természetben nyújtott átmeneti segély formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelővásárlási utalvány, közüzemi díj átvállalása, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása – ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is – lehet.
(8) Egy naptári éven belül ugyanazon személy részére legfeljebb 6 alkalommal nyújtható átmeneti segély, úgy, hogy az alkalmanként kifizetett segélyek együttes összege évente a mindenkori minimálbér 120%-át nem haladhatja meg.
(9) Egy naptári éven belül legfeljebb 2 alkalommal részesülhet átmeneti segélyben az a személy – és a vele együtt lakó közeli hozzátartozó -, aki:
2. Kamatmentes szociális kölcsön
13. § (1) Amennyiben a 9. § (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, átmeneti segély pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő, kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha a kérelmező baleset, betegség, elemi kár vagy más előre nem látható ok miatt kerül rendkívüli élethelyzetbe, s az összeg a gyógykezeléshez, a minden napi életvitelhez szükséges eszköz beszerzéséhez vagy a károk elhárításához szükséges.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kamatmentes kölcsön összege legfeljebb 120.000.- forint lehet. A kölcsön időtartama legfeljebb 12 hónap.
(3) A kölcsön megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell a visszafizetés időtartamáról, feltételeiről.
(4) A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is. A kölcsön visszafizetését a kifizetést követő harmadik hónap első napjától számított 12 hónap alatt kell a kérelmezőnek havonta visszafizetni.
(5) Nem részesíthető szociális kamatmentes kölcsönben, aki köztudottan önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe, vagy rendelkezik olyan vagyonnal, amellyel a válsághelyzetet megoldja, vagy a korábban igényelt szociális kamatmentes kölcsönt nem, vagy késedelmesen fizette vissza.
3. Temetési segély
14. § (1) Az Sztv. 46. §-a alapján adható temetési segély megállapítása során a kérelmező családjában figyelembe vehető egy főre jutó jövedelme nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő esetén a 350%-át.
(2) A temetési segély megállapítása szempontjából a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 200.000,- Ft.
(3) A temetési segély a (2) bekezdésben meghatározott összeg 10%-a.
(4) Amennyiben a temetés költségei a kérelmező családjának a létfenntartását súlyosan veszélyezteti, a temetési segély összege elérheti annak teljes összegét.
(5) Temetési segély iránti kérelmet a temetés napjától számított 30 napon belül kell előterjeszteni, amelyhez csatolni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát.
(6) Amennyiben a temetési segély megállapítására a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 33. §-a szerint kerül sor, a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.
Természetbeni ellátások
1. Köztemetés
15. § Az Sztv. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól méltányosságból mentesíthető az az eltemettetésre köteles személy, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem éri el:
a) családban élők esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át vagy
b) egyedül élő vagy egyedülálló esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át .
2. Méltányossági közgyógyellátás
16. § (1) Az Sztv. 50. § (3) bekezdésére tekintettel szociális rászorultnak kell tekinteni és méltányossági közgyógyellátásban lehet részesíteni a kérelmezőt
a) ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-a, vagy
b) egyedülálló, illetőleg gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 220%-a, és
c) a havi rendszeres gyógyító ellátásának a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve által elismert költsége legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-a, továbbá
d) egészségi állapota alapján vélelmezhető, hogy a c) pontban említett gyógyító ellátás
Szociális alapszolgáltatások
1. Étkeztetés
17. § (1) A szociális étkeztetés keretében az önkormányzat tartósan vagy átmenetileg napi egyszeri meleg étkezést (ebéd) biztosít a szociálisan rászorultaknak.
(2) Szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy,
a) aki hajléktalan, vagy
b) aki 65 év feletti, vagy
c) akinek korától függetlenül egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége vagy szenvedélybetegsége indokolja az ellátás igénybevételét.
(3) Az étkeztetés történhet
a) helyben fogyasztással
b) a házi segítségnyújtás keretében házhoz szállítással
c) a jogosult általi elvitellel.
(4) A szociális étkeztetést az önkormányzat a saját konyhája útján biztosítja.
(5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti állapot fennállását háziorvosi vagy szakorvosi igazolással kell bizonyítania kérelmezőnek.
(6) A (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti jogosultsági feltétel fennállását évente felül kell vizsgálni.
(7) Az étkeztetésért az ellátásra jogosultak havi jövedelmük - kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelem - alapján az intézményi térítési díj alábbi összegét kötelesek megtéríteni:
|
Jövedelem |
Fizetendő térítési díj (%) |
|
a mindenkori nyugdíj minimum 150%-ig |
- |
|
a mindenkori nyugdíj minimum 170%-ig |
10% |
|
a mindenkori nyugdíj minimum 190%-ig |
20% |
|
a mindenkori nyugdíj minimum 200%-ig |
30% |
|
a mindenkori nyugdíj minimum 210%-ig |
40% |
|
a mindenkori nyugdíj minimum 220%-ig |
50% |
|
a mindenkori nyugdíj minimum 230%-ig |
60% |
|
a mindenkori nyugdíj minimum 240%-ig |
70% |
|
a mindenkori nyugdíj minimum 240%-a felett |
90% |
2. Házi segítségnyújtás
18. § (1) A házi segítségnyújtást az önkormányzat az általa alkalmazott személy útján biztosítja.
(2) A házi segítségnyújtás körébe tartozó gondozási tevékenység körét az 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 25. §.(3) bekezdése tartalmazza.
(3) A házi segítségnyújtás szolgáltatásra való jogosultság feltételeinek fennállását két évente felül kell vizsgálni.
(4) A házi segítségnyújtásra jogosultnak nem kell térítési díjat fizetnie, ha a havi jövedelme - kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelem - nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.
(5) Ha a házi segítésnyújtásra jogosult havi jövedelme - kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelem - meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, a szolgáltatásért a jogosult térítési díjat köteles fizetni.
3. Családsegítés
19. § (1) A családsegítő szolgáltatás a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz.
(2) Az önkormányzat a családsegítést nem önálló intézmény keretében – a körjegyzőségi hivatalon keresztül -, az Sztv. 64. § (4) – (5) bekezdése szerinti általános jellegű segítő szolgáltatások nyújtásával biztosítja.
(3) A szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.
4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
20. § (1) Ezen szociális alapszolgáltatási feladatot Abda község Önkormányzata a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött megállapodás alapján az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény útján biztosítja.
(2) Az ellátással kapcsolatos eljárási kérdésekről, valamint a szolgáltatás igénybevételéért fizetendő térítési díjakról a feladatot ellátó gesztor Győr Megyei Jogú Város rendelete szabályozza.
Szakosított ellátás
21. § Ha az életkoruk, egészségügyi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről a helyi egészségügyi alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorult kérelmezők állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátásban való részvételéről a polgármester határoz.
Alap és szakosított ellátásokra vonatkozó általános szabályok
22. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:
a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt;
b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki;
c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza;
d) az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.
(2) Az ellátás megszüntetéséről a polgármester dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt. Döntése ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fordulni.
(3) A polgármester külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. A szükséges eljárást az ellátás biztosításától függetlenül utólag ilyen esetben is le kell folytatni.
Szociálpolitikai kerekasztal
23. § (1) Az önkormányzat a szociális szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott, illetve egyéb szociálpolitikai feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre.
(2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai:
24. § (1) E rendelet 2011. május 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Abda község Önkormányzata képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól szóló 8/2008. (III.27.) rendelete, valamint az azt módosító 10/2009. (III.26.), 10/2010. (VIII.26.), és a 18/2010. (XI.12.) rendeletei.
(3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv.-ben foglaltak az irányadóak.
(4) E rendelet megfelel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvében foglaltaknak.