Abda Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A.§ (1) bekezdésének e) pontja, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján szervezeti és működési rendjére vonatkozóan a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az Ötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

Az önkormányzat

2. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Abda Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye:

      9151.Abda, Szent István u. 3

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szerv: Abda Község Önkormányzatának képviselő-testülete.

(4) Illetékességi területe: Abda közigazgatási területe.

(5) A képviselő-testület hivatalának neve: Abda-Börcs-Ikrény Községek Körjegyzősége.

(6) A település fontosabb adatait az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza.

Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak és az önkormányzat hivatalos lapja

3. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló és a pecsét.

(2) A település címeréről, zászlajáról, azok használatáról és használhatóságáról külön                                   önkormányzati rendelet rendelkezik.

4. §

(1) Az önkormányzat pecsétje: a Magyar Köztársaság Hivatalos címerével ellátott  körbélyegző.

(2)  Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

- a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre

- az Önkormányzat által adományozott oklevelekben

- az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.

(3) A polgármester és a körjegyzőségi hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Abda Község Polgármestere, illetve Abda-Börcs-Ikrény  Községek  Körjegyzősége.

5. §

A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

6. §

(1)  Az önkormányzat hivatalos tájékoztatását szolgáló lap: az Abdai Hír-Lapok.

(2) Az önkormányzat hivatalos tájékoztatását szolgáló lap havonta egy alkalommal jelenik meg.

 (3) Az önkormányzat hivatalos tájékoztatását szolgáló  lapot térítésmentesen megkapják:

a) a településen lakóhellyel rendelkező családok

b) az önkormányzati intézmények vezetői

c) a településen működő önszerveződő közösségek képviselői 

d) a településen székhellyel illetőleg telephellyel rendelkező vállalkozások vezetői

e) az egyházak képviselői

f) a települési könyvtár

(4) Az önkormányzat hivatalos tájékoztatását szolgáló lap tartalmazza  különösen:

a) a képviselő-testület valamennyi döntését kivonatos formában

b) közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat;

c) a fontosabb társadalmi eseményeket;

d) az állampolgári véleményeket, javaslatokat

(5) Az önkormányzat hivatalos tájékoztatását szolgáló lapot évfolyamonként le kell fűzni, és be kell köttetni, így is biztosítva a település történetének tudományos kutathatóságát. A bekötött példányokat a település könyvtárában kell megőrizni. Az Abdai Hír-Lapok minden számát fel kell tenni a község hivatalos honlapjára (www.abda.hu) a megjelenéssel egy időben.

Helyi közügyek, az önkormányzat döntése és önkormányzati kapcsolatok

7. §

(1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak [Ötv. 1. § (2) bek.].

(2) A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül [Ötv. 1. § (3) bek.].

8. §

(1) Az önkormányzat „saját felelősségére” vállalkozási tevékenységet folytathat. [Ötv. 1. §.

     (6) bek.]

(2) Az önkormányzat gazdasági vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező alapellátási feladatit, valamint az azokhoz szükséges anyagi eszközöket és tartalékokat.

(3) A gazdasági vállalkozásban való részvétel kérdésében történő képviselő-testületi döntést megelőzően a Pénzügyi és Szociális Bizottságnak gazdasági elemzést kell készítenie.

9. §

(1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben [Ötv. 2. § (3) bek.]. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben a képviselő-testület – a polgármester illetetve a bizottság indítványára – csak a közvetlenül érintett lakossági csoport, érdekképviseleti szervek, társadalmi, illetve civil szervezetek meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

(2) Önkormányzati döntést:

a) képviselő-testület és társulása illetve annak felhatalmazásával

– bizottsága,

– a polgármester

b) a helyi népszavazás hozhat.

10. §

(1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a terület fejlesztésével és                        gazdaságszervező munkával együttműködik a környező települések helyi  önkor-                 mányzataival,   a Többcélú Kistérségi Társulásokkal, területfejlesztési társulásokkal. Az együttműködés célja: a kistérségi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való    részvétel, illetve azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(2) A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati   

     szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat

     jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.

II. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI ÉS AZOK GYAKORLÁSA

Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök

11. §

(1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(2) A települési önkormányzat képviselő-testületének törvények által előírt önkormányzati feladat- és hatáskörei a közszolgáltatások körében:

     a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. [Ötv. 8. § (1) bek.].

12. §

  Az önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik:

a) az egészséges ivóvízellátásról,

b) az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,

c) az egészségügyi és szociális alapellátásról,

d) a közvilágításról,

e) a helyi közutak és köztemető fenntartásáról,

f) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről [Ötv. 8. § (4) bek.].

13. §

(1) Új közszolgáltatási feladat felvállalása előtt előkészítő eljárását kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület  bizottságát véleményezési jogkör illeti meg.

(2) Az előkészítő eljárást a képviselőtestület döntésétől függően a polgármester, a bizottság illetve helyi képviselő folytatja le.

(3)  Jelentősebb közfeladat önkéntes vállalása esetén ideiglenes bizottságot kell alakítani.

(4) Külső szakemberek közreműködését kell igénybe venni a bizottságok tagjai által kevésbé ismert szakterület megismeréséhez.

(5) Közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat abban az esetben terjeszthető a képviselőtestület elé, ha tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és a szükséges pénzügyi eszközök biztosítását is.

(6) A közfeladat önkéntes vállalása illetve a közfeladat ellátásának megszűnésekor a megválasztott települési képviselők több, mint felének egybehangzó szavazata szükséges.

 (7) Az önkéntesen vállalt közfeladat megszűntetése annak vállalásakor feltételekhez is köthető.

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása

14. §

(1) A képviselőtestület hatásköreit - ha az Ötv. lehetővé teszi - a (2) bekezdésben foglaltak szerint, vagy más önkormányzati döntéssel átruházhatja:

a) a polgármesterre;

b) a bizottságára.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szervekre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.

(3) A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az önkormányzati rendeletalkotás;

b) az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása;

c) a törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás és felmentés;

d) a helyi népszavazás kiírása;

e) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása;

f) a díszpolgári cím adományozása;

g) a ciklusprogram és gazdasági program, a költségvetés megállapítása és végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása;

h) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás;

i) a településrendezési terv jóváhagyása;

       j) minden hitel felvétele; illetve pénzügyi kihatással járó jelentős döntések

          meghozatala;

k) kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása;

l) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;

m) intézmény alapítása;

n) közterület elnevezése;

o) emlékmű állítása;

p) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

r) felterjesztési jog gyakorlása;

s) a bíróságok népi ülnökeinek megválasztása;

t) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti;

u) a könyvvizsgáló megbízása és díjazásának megállapítása

v) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. . [Ötv. 10. § (1) bek.].

15. §

(1) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, illetve a hatáskört visszavonhatja [Ötv. 9. § (3) bek.].

(2) A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók [Ötv. 9. § (3) bek.].

16. §

A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról és az átruházhatóság törvényi feltételeiről a körjegyző a képviselő-testületet írásban rendszeresen tájékoztatja.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

Általános szabályok és a képviselő-testületi ülés összehívása

17. §

(1)  A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát és az őket jelölő szervezeteket az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.

(2)   A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 22 ülést tart.

       A képviselő-testület rendes üléseit minden hónap második és utolsó szerdáján nyári időszámítás alkalmazásakor 19,30 órai kezdettel, téli időszámítás alkalmazásakor 18.30 órai kezdettel tartja.

 (3) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, közös akadályoztatás illetve együttes betöltetlenség esetén a korelnök hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

18. §

(1) A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának írásbeli kezdeményezésére [Ötv. 12. § (1) bek.]. A rendkívüli képviselő-testületi ülést a kezdeményezéstől számított 7. naptári napra össze kell hívni. A kezdeményezésére vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, és mellékelni kell az írásos előterjesztés anyagát és a döntéstervezetét is.

(2) A képviselő-testület összehívását a megyei kormányhivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja [Ötv. 92/C. § (6) bek., 98. § (2) bek. f) pont, illetve Ötv. 49. § (2) bek.].

19. §

(1) A képviselő-testület munkatervben rögzített időpontú ülésének meghívóit úgy kell elkészíteni és kiküldeni, hogy az érdekeltek az ülés előtt 5 nappal azt megkapják. A meghívóval egyidejűleg az írásbeli előterjesztések anyagát is ki kell postázni.

 (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetben – az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, e-mail, hivatalsegéd.) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.

(3) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal az Önkormányzat  hirdetőtábláin elhelyezett hirdetménnyel, a hivatalos honlapon,  kábel tv útján tájékoztatja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet megtekinteni a körjegyzőség hivatalában.

(4)  A képviselő-testületi meghívó tartalmazza:

       - az ülés helyét és időpontját

       - javasolt napirendi pontokat és előadójukat

       - az írásos előterjesztés teljes szövegét

       - a Kormányhivatal által megküldött törvényességi észrevétel teljes szövegét.

 (5) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a helyi képviselőket;

b) a bizottság nem képviselő tagjait;

c) a körjegyzőt;

d) a település egyéni országgyűlési képviselőjét;

e) a település civil szervezeteinek képviselőit, amennyiben a napirend szervezetüket érinti

f) az önkormányzati intézmények vezetőit;

g) a könyvvizsgálót …

    -  a véleményezési körébe tartozó témákban (Ötv. 92/C. § (1) bekezdése)

20.§

(1) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(2) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a bizottság nem képviselő tagjait;

b) a körjegyzőt;

c) a település  egyéni országgyűlési képviselőjét;

d) települési önszerveződő közösségek képviselőit – a szervezetüket érintő napirendek tárgyalásánál - (amelynek felsorolását az SZMSZ 4.sz. függeléke tartalmazza)

21. §

A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 7 nappal a közmeghallgatás előtt az Önkormányzat hirdetőtábláin elhelyezett hirdetménnyel, a hivatalos honlapon, és kábel tv útján is nyilvánosságra kell hozni.

Ciklusprogram, gazdasági program és munkaterv

22. §

(1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat ciklusprogramja tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól

(2) A ciklusprogram tervezetének előkészítéséről a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül kell gondoskodni.

(3) A ciklusprogramot a képviselő-testület fogadja el.

(4) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

(5) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.[Ötv. 91. § (1) bek.].

(6) A ciklusprogram és a gazdasági program előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

23. §

(1) A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló  éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét;

b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét;

c) a tervezett napirendi pontokhoz meghívandók felsorolását;

d) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottság megjelölését

e) a közmeghallgatás időpontját

(3) A munkaterv tervezetét évente december  31. határnapig a körjegyző állítja össze.

(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan november 30. határnapig javaslatot tehetnek:

a) a települési képviselők;

b) a bizottság;

c) a körjegyző;

d) az önkormányzat által alapított intézmények vezetői,

e) az önszerveződő közösségek  vezetői.          

(5) Az munkaterv tervezetének előterjesztésekor a körjegyző tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.

(6) Az képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

a) az önkormányzati képviselőknek;

b) a bizottság nem képviselő tagjainak;

c) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének;

d) az önkormányzat által alapított intézmények vezetőinek

f) az önszerveződő közösségek vezetőinek       

(7) A választás évében a (3) bekezdésben írt határidő követő év január 31-re, a (4) bekezdésbe írt határidő december 31-re módosul.

24. §

A jóváhagyott ciklusprogramot és a munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos tájékoztatást szolgáló lapban és a hivatalos honlapon.

A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok

25. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános [Ötv. 12. § (3) bek.]. Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet, - helyt foglalhat az ülésterem részükre biztosított részében - és a   szót az ülésvezető adja meg a jelentkezés sorrendjében.

       Az állampolgárok hozzászólási szándékukat az ülés előtt 5 nappal korábban írásban is bejelenthetik a napirendi pont konkrét megjelölésével.     

 (2) A képviselő-testület:

a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, - és erről a napirend tárgyalása előtt írásban nyilatkozott - továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;

b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeit sértené.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a körjegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt

(4) A könyvvizsgálót - a véleményezési körébe tartozó témákban a zárt ülésre is meg kell hívni, más - feladatkörével összefüggő - ügyek tárgyalására szakértőként meghívható.

(5)A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

26. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti [Ötv. 12. § (2) bek.]. Akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester vagy annak akadályoztatása illetve egyidejű betöltetlenség esetén a korelnök vezeti [Ötv. 31. §]./ az ülés összehívása és vezetése fejezetben együtt polgármester /

(2) A polgármesternek az ülés vezetésével kapcsolatban jelentkező feladatai a következők:

• A megjelentek számbavételével a testület határozatképességének a megállapítása
• Javaslatot tesz a napirend elfogadására, ha szükséges bejelenti, mely napirendi pontnál javasolja a zárt ülés tartását.
• A megállapított napirendek sorrendjében levezeti a vitát, megadja a szót a kérdésekre, hozzászólásokra, kiegészítésre. Összefoglalja a vitát.
• Felteszi szavazásra az indítványokat, majd a döntési javaslatokat.
• Megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a döntést. A szavazás eredményét pontosan, számszerűen kell megállapítani és kihirdetni.
• Fenntartja a rendet a tanácskozás alatt, a felmerülő ügyrendi kérdéseket szavazásra bocsátja és megállapítja a szavazás eredményét.
• Tájékoztatja a testületet az időszerű kérdésekről, számot ad önkormányzati döntések végrehajtásáról.
• Tájékoztatja a testületet a következő testületi ülésig tervezett főbb feladatokról.
• Bezárja az ülést és bejelenti a következő ülés várható időpontját, továbbá tervezett napirendjét.

 (3) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselő-testületi tagok több mint a fele jelen van [Ötv. 14. § (1) bek.].

                  Napirend előtti témák és a napirend

27. §

(1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi,

(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, a napirendi pontok sorrendjének felcserélésére, új napirendi pont felvételére az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet. A javaslattevő köteles indítványát indokolni. A bizottság elnöke vagy képviselő tagja ismerteti a bizottság indítvánnyal kapcsolatos véleményét. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti kezdeményezést a helyi képviselők egynegyede illetve a képviselőtestület bizottsága javasolja, a javaslatot napirendre kell tűzni.

Együttes képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok

28.§

 (1) Az együttes képviselő – testületi ülést mindig az azt kezdeményező község polgármestere vezeti. Ha az együttes ülést kezdeményező község polgármestere akadályoztatva van úgy az ülést a másik község polgármestere vezeti.

(2) Az együttes ülésen minden napirendről minden testület külön – külön szavaz.

(3) Az együttes ülés vezetésére vonatkozóan a rendes képviselő – testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

(4) Abda községben az együttes ülés helye: Abda – Börcs - Ikrény községek Körjegyzőség  községháza (9151 Abda, Szent István u. 3.)

Az előterjesztés

29. §

(1) Előterjesztésnek minősül:

a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag;

b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:

a) a polgármester;

b) a  bizottság elnöke;

c) a képviselő-testület tagja;

d) a körjegyző.

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 7. napon kell a körjegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi véleményt alkot és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a testület egyszerű szótöbbséggel engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor. A szóbeli előterjesztés leghosszabb ideje 3 perc, ezt azonban a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel megváltoztathatja.

(5) A pénzügyi és szociális jellegű előterjesztések a bizottság véleményének, valamint a körjegyző jogszerűségi véleményének ismeretében tűzhető napirendre.

(6) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

a) Az előterjesztés első része tartalmazza

– a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,

• a tárgykört érintő jogszabályokat,

– az előkészítésben részt vevők véleményét,

• mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják,
• törekedni kell több döntési lehetőség feltárására és az egyes változatok mellett és ellen szóló érvek, valamint várható következményei ismertetésére.

b) Az előterjesztés második része tartalmazza:

– az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,

– a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét,

• az esetleges részhatáridők rögzítését
• törekedni kell több döntési lehetőség feltárására és az egyes változatok mellett és ellen szóló érvek, valamint várható következményei ismertetésére.

A sürgősségi indítvány

30. §

(1) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel soron kívül dönt.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az képviselő-testületi ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.

b) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

– a polgármester,

– a  bizottság elnöke,

– a képviselő-testület tagja,

– a körjegyző.

c) Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására;

d) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.

(3) Sürgősségi indítvány esetében is megfelelően alkalmazni kell az előterjesztésre vonatkozó rendelkezéseket.

A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása

31. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 2 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat  kell tartalmaznia;

b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 2 perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester illetve az ülés levezetője a második és a további hozzászólásokat 1 percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

32. §

(1) Az önkormányzat bizottsága, valamint a képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.

(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

33. §

(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(3) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.

(4) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a körjegyző törvényességi észrevételt tehet.

34. §

(1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.

 (2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját (egyenes ágbeli rokon és ennek házastársa, a testvér, a házastárs, az élettárs) az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni [Ötv. 14. §].

 (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség - 4 fő képviselő-testületi tag „igen” szavazata - szükséges:

a) önkormányzati rendeletalkotáshoz [Ötv. 10. § (1) bek. a) pont];

b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz [Ötv. 10. § (1) bek. b) pont];

c) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz [Ötv. 10. § (1) bek. e) pont];

d) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz [Ötv. 10. § (1) bek. f) pont];

e) intézmény alapításához [Ötv. 10. § (1) bek. g) pont];

f) zárt ülés elrendeléséhez [Ötv. 12. § (4) bek. b) pont];

g) képviselő-testületi tag kizárásához [Ötv. 14. § (2) bek.];

h) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti önfeloszlatásához [Ötv. 18. § (3) bek.];

i) a polgármester elleni bírósági kereset benyújtásához [Ötv. 33/B. § (1) bek.];

j) a ciklusprogram elfogadásához az önkormányzati vagyont érintő „non-profit” szervezet létrehozásához vagy támogatásához, sürgősségi indítvány tárgyában való döntéshez.

35. §

(1) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg [Ötv. 12. § (6) bek.]. A zárt ülésen hozott határozatokat és közérdekű adatot tartalmazó döntéseket a soron következő nyilvános ülésen kell ismertetni.

(2) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a körjegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.

(3) Név szerinti szavazást kell tartani:

a) a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről [Ötv. 18. § (3) bek.];

b) tízmillió forint feletti értékhatárnál az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről vagy terheléséről illetve értékhatártól függetlenül a hitelfelvételről és az önkormányzati kötvény kibocsátásáról;

(4) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(5) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg - a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén - elrendeli a szavazás megismétlését.

36. §

(1) A képviselő-testület titkos szavazást köteles tartani   az alpolgármester választásakor.

       A képviselő-testület titkos szavazást tarthat azok a tárgykörökben, amelyekben a testület zárt ülést köteles tartani, továbbá ha zárt ülést tarthat. (Ötv.12. § (4) bek. )

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

– a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,

– a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

– a szavazás során felmerült körülményeket.

(4) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, elhalasztásáról – annak konkrét idejéről – azonnal döntetni kell.

37. §

(1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a meghozataluk dátumával kell ellátni: ………/20…(meghozatala napja,  képviselő-testületi határozat).

(2) A képviselő-testület által a 2010. évi CXXX. törvény 23.§ (1) alapján hozott normatív határozatait a jelen rendelet 45.§ (3)-(4) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával közzé kell tenni.

(3) A testületi határozatokról a körjegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős

nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésére, ellenőrzésre.

(4) A határozatokat a testületi üléstől számított nyolc napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(5) A körjegyző köteles elkészíteni a határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket és azokat a képviselő-testület elé kell terjesztenie a határozat végrehajtási határideje lejártát követő testületi ülés időpontjáig.

(6)  A képviselő-testület a tájékoztató jellegű, csak tudomásul vételt vagy tájékoztatás elfogadását jelző döntéseit nem határozati formában fogadja el, így a jegyzőkönyvekben is csak döntésként szerepelnek.

Kérdés és interpelláció

38. §

(1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.

(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg a 2 percet. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján nyolc naptári napon belül, írásban kell a választ megadni.

39. §

(1) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez valamint a körjegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.

(2) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző öt nappal, vagy a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.

(3) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző öt napon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő  nyolc napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.

 (4) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

40. §

A kérdésekről és az interpellációkról a körjegyző külön nyilvántartást vezet.

A tanácskozás rendje

41. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.

 (3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

A jegyzőkönyv

42. §

 (1) A képviselő-testület üléséről, az ülést követő 15 napon belül, három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) a megjelent képviselők és meghívottak nevét;

b) a tárgyalt napirendi pontokat;

c) a tanácskozás lényegét:

    az ülés helyét, időpontját, a távol maradt képviselők nevét, a tanácskozási joggal megjelent résztvevők nevét, napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, valamint a hozzászólások rövid tartalmát, a határozathozatal módját és érdemét, a meghozott határozat szövegét, külön indítványra a kisebbségi véleményt, a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására, az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket,

d) a szavazás számszerű eredményét;

e) a hozott döntéseket;

 (2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Amennyiben a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.

(3) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvének elkészítéséről a körjegyző köteles gondoskodni. A jegyzőkönyvet a polgármester és a körjegyző írja alá [Ötv. 12. § (1)–(2) bek.]

(4) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv:

a) eredeti példányát a körjegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a körjegyzőség irattárában;

b) az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a megyei kormányhivatal vezetőjének [Ötv. 17. § (2) bek.];

c) egy példányát bekötve a települési könyvtár részére kell átadni

d) a jegyzőkönyvet a község hivatalos honlapjára az ülést követő 15. munkanapon fel kell tenni.

(5) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről az (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni, ahol a választópolgár csak a reá vonatkozó napirendet és közérdekű ügyben hozott döntést ismerheti meg.

(6) A képviselő-testületi ülésekről hangfelvétel készül, mely nem selejtezhető. A hangszalagról nem készíthető másolat, de a települési képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti leírását.

IV. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok

43. §

 (1) A képviselő-testület az Ötv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot az állampolgárokat érintő egyes ügyek helyi szabályozása érdekében [Ötv. 16. § (1) bek.].

(2) Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő esetekben, illetve ügyekben:

a) törvény felhatalmazása alapján;

b) az önkormányzat szervezetéről és működési szabályzatról [Ötv. 18. § (1) bek.];

c) a képviselő-testület tagjainak, a bizottság elnökének és a bizottság tagjainak a tiszteletdíjáról, illetve természetbeni juttatásairól [Ötv. 20. § (2) bek.];

d) bizottság részére történő önkormányzati hatáskör, hatósági jogkör megállapításáról [Ötv. 23. § (2) bek.];

e) helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról [Ötv. 50. § (2) bek.];

f) a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról [Ötv. 80. § (2) bek.].

A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése

44. §

(1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő-testület tagja;

b) az önkormányzat bizottsága;

c) a polgármester,

d) a körjegyző;

e) a település  önszerveződő közösségei  vezetői

(2) A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalására is.

(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a körjegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.

(4) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

a) a képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - elveket, szempontokat állapíthat meg;

b) a rendelet tervezetet a körjegyző készíti el. A tervezet előkészítésével az  önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő is megbízható;

c) a körjegyző akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő készíti el.

d) a tervezetet megvitatás céljából a bizottság elé kell terjeszteni, amely azt megvitatja. Erre az ülésre a körjegyzőt és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.

e) a körjegyző – a polgármester és a bizottság egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti;

f) a testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.

(5) A rendelet hiteles, végleges szövegét a körjegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a körjegyző írja alá [Ötv. 16. § (3) bek.].

(6) Az önkormányzat rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következők szerint:

Abda Község Önkormányzata Képviselő-testületének …...../........(... ...) önkormányzati rendelete …………-ról, -ről.

45. §

(1) Az önkormányzati rendeleteket Önkormányzat hirdetőtábláin a testületi ülést követő első munkanapon elhelyezett hirdetménnyel, a hivatalos honlapon, nyilvánosságra kell hozni, jól látható helyen kell elhelyezni.

(2) A körjegyző gondoskodik rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését. A körjegyző köteles gondoskodni arról is, hogy a hatályos rendeletek évenként egységes szerkezetű formában is megjelenjenek, és a települési honlapra felkerüljenek

(3) A rendeletek kihirdetésének módja: a községháza épületének földszintjén lévő hirdetőtáblán történő elhelyezés.

(4) A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblára való kifüggesztés napja. A rendeletet 15 napra kell kifüggeszteni a hirdetőtáblára.

V. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

Általános rendelkezések

46. §

A képviselő-testület tagjait az Ötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

47. §

 (1) A képviselő-testület tagja a testület alakuló ülésén, illetve a megválasztását követő ülésen az Ötv. 32. §‑a szerint esküt tesz [Ötv. 16. § (3) bek.]. Az eskü szövege a következő: „Én ......................... esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és a szolgálati titkot megőrzöm; megbízatásomhoz híven pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint minden igyekezetemmel Abda Község javát szolgálom. Az esküt tevő meggyőződése szerint: Isten engem úgy segéljen.”

(2) A képviselő-testület tagja az (1) bekezdésben említett eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja [2000. évi XCVI. tv. 1. § (2) bek.].

48. §

A települési képviselő a Büntető Törvénykönyv 137. § (1) bekezdés g.) pontja értelmében hivatalos személynek minősül, s mint ilyen a hivatalos személyeket megillető büntetőjogi védelemben részesül.

A települési képviselő jogai

49. §

(1) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében [Ötv. 19. § (1) bek.].

(2) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését [Ötv. 19. § (2) bek. c) pont].

(3) A képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a körjegyzőtől, a bizottság elnökétől illetve a napirendi pontnál előterjesztőként és felelősként megjelölt települési képviselőtől felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - 5 napon belül írásban - érdemi választ kell adni [Ötv. 19. § (2) bek. a) pont].

(4) Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a körjegyző intézkedését, a körjegyző erre 3 napon belül köteles érdemi választ adni [Ötv. 19. § (2) bek. e) pont].

(5)  A bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, elutasítás esetén a bizottsághoz vagy a tisztségviselőkhöz fordulhat [Ötv. 19. § (2) bek. c) pont].

(6) Igényt tarthat írásban benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz csatolására, illetőleg kérheti véleményének jegyzőkönyvbe való rögzítését [Ötv. 19. § (2) bek. b) pont].

(7) A képviselő-testület megbízása alapján képviselheti a képviselő-testületet

50. §

A képviselő-testület tagjait, a bizottság tagjait és elnökét  megillető tiszteletdíjat és természetbeni juttatást külön rendelet állapítja meg [Ötv. 20. § (2) bek.].

A települési képviselő kötelezettségei

51. §

A települési képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;

b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);

d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;

e) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenteni,

f) tevékenyen részt venni illetve közreműködni a bizottság(ok) munkájában, ennek során a testületi döntések előkészítésében,

g) részt venni a különböző vizsgálatokban,

h) olyan magatartás tanúsítani, amely méltóvá teszi a képviselőt a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára és óvja a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét,

VI. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottságok típusai, feladatai és szervezete

52. §

(1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

       a) Pénzügyi és Szociális  Bizottság, létszáma: 4 fő települési képviselő és 2 fő külsős tag

 (3) A bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 1. számú melléklete rögzíti.

 (4) Az állandó bizottság által ellátandó feladatokat a képviselő-testület rendeletben szabályozza. A bizottság feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

(5) A bizottság nem képviselő-testületi tagjai egymást követően három alkalommal történő igazolatlan hiányzásnál a bizottság elnöke köteles Őt felszólítani a bizottság munkájában való részvételre.

53. §

(1) A képviselő-testület - meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra - ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

 (3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

A bizottságok működése

54. §

(1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét - az Ötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg, amelyet tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(2) A bizottság éves munkaterv alapján működik. A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.

(3) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó települési képviselőt.

55. §

(1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(2) A bizottságot 5 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó írásbeli indítványára

(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, minden települési képviselő és a körjegyző.

(4) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van

(5) A bizottság határozathozatalára a képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Így a határozathozatal módjával kapcsolatban itt megállapított szabályok is vonatkoznak a bizottságra.

(6)A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját (egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, a testvér, a házastárs, az élettárs) személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság elnöke esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(7) A döntés nyílt szavazással történik, titkos szavazást a bizottságok is azokban az ügytípusokban tarthatnak, amelyeket zárt ülésen döntenek el, vagy amelyekben zárt ülés rendelhető el.

(8) A bizottságok ülése nyilvános, zárt ülést azokban a kérdésekben lehet tartani, amelyekben a képviselő testület is zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.

56. §

(1) A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.

(2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell - megfelelően - alkalmazni.

(3) A bizottságok döntéseiről a körjegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

(4) A bizottság a tevékenységről évente beszámol a képviselő-testületnek.

(5) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a körjegyzőség látja el [Ötv. 29. §].

VII. Fejezet

A TISZTSÉGVISELŐK

A polgármester

57. §

(1) A polgármester a megbízatását főállású munkaviszony keretében látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően a képviselő-testület alakuló ülésen az SZMSZ 46. § (1) bekezdés szerint esküt tesz a testület tagjai előtt [Ötv. 32. §].

 (3) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja azzal, hogy a választására a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

(4) A polgármester illetményére az alakuló ülésen a korelnök, a testület működése során valamennyi polgármester munkaviszonyával kapcsolatos kérdésre a Pénzügyi és Szociális Bizottság tesz javaslatot.

58. §

(1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit [Ötv. 12. § (2) bek.];

b) képviseli az önkormányzatot [Ötv. 9. § (1) bek.];

c) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját;

d) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat;

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését;

f) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az ülést követő három napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezésről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt [Ötv. 35. § (3) bek.];

 (2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

a) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben;

b) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;

c) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;

d) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;

e) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatokat;

 (3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását;

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz [Ötv. 25. § (2) bek.];

 (4) A polgármester részletes feladatait és hatásköreit tartalmazó jegyzék vezetéséről a körjegyző gondoskodik.

59. §

A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a Győr-Moson-Sopron Megyei Bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is [Ötv. 33/C. § (1) bek.].

Az alpolgármester

60. §

(1) A képviselő-testület - a saját tagjai közül - a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán települési képviselőnek megválasztják, akkor az új képviselőtestület alakulásáig tart. Amennyiben nem választják meg települési képviselőnek, akkor megbízatása a választás napjával szűnik meg.

(3) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(4) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.

A polgármester, alpolgármester helyettesítése

61. §

(1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve e személyek tartósan akadályoztatva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja.

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül különösen:

• tizenöt munkanapot meghaladó betegség, külszolgálat
• büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés
• tizenöt munkanapot meghaladó fizetés nélküli szabadság
• tizenöt munkanapot meghaladó folyamatos, rendes szabadság

A körjegyző

62. §

(1) A képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő körjegyzőt nevez ki. A körjegyző kinevezése határozatlan időre szól [Ötv. 36. § (1) bek.].

(2) A körjegyző kinevezéséről a képviselő-testületek minősített szótöbbséggel döntenek .

63. §

(1) A körjegyző vezeti a képviselő-testületek hivatalát – amely körjegyzőségi hivatal -, gondoskodik az önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a feladatkörében:

a) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a körjegyzőség köztisztviselői tekintetében, de a kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz  a polgármesterek egyetértése szükséges;

c) döntésre előkészíti a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármesterek adnak át;

e)  dönt a hatáskörébe utalt ügyekben [Ötv. 36. § (2) bek.];

f)  tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testületek, az önkormányzatok bizottságainak ülésén;

g) feladata a polgármesterek feladat-meghatározásait figyelembe véve – a testületi és bizottsági ülések adminisztratív előkészítésének megszervezése (testületi meghívók elkészíttetése, azok időbeni kiküldése, az ülésterem előkészítése),

h) feladata a napirendek tartalmi és formai előkészítése, az előterjesztések eljuttatása a címzettekhez, 

i)  a képviselő-testületek és a bizottságok működésével kapcsolatban  feladata, hogy   figyelemmel kísérje az ülés vezetését és jelezze, ha az ülésvezetés eltér a Szervezeti és Működési Szabályzat vagy más jogszabály előírásaitól.

j)  a képviselő-testület üléséről a körjegyző készít jegyzőkönyvet, felelősség terheli a jegyzőkönyv tartalmi hitelességéért,

g) köteles jelezni a képviselő-testületeknek, a bizottságoknak és a polgármestereknek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel [Ötv. 36. § (2) bek.];

h) előkészíti a képviselő-testületi ülések és a bizottság(ok) elé kerülő előterjesztéseket

j) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, és azt a polgármesterrel együtt aláírja, hitelesíti

k) gondoskodik a bizottsági ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről

l) rendszeresen tájékoztatja a polgármestertereket, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő új vagy módosított jogszabályokról, a körjegyzőségi hivatal munkájáról

m) a napirend vitájában azonnal köteles kifejteni álláspontját, ha jogszabálysértést észlel

 (2) A körjegyző egyéb feladatai:

a) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket;

b) szervezi a körjegyzőség jogi felvilágosító munkáját;

c) ellátja a körjegyzőség tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;

d) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;

e) 3 napon belül írásban véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben;

f) javaslatot tesz az önkormányzatok döntéseinek felülvizsgálatára;

g)gondoskodik a határozatok és rendeletek kézbesítéséről és kihirdetéséről e rendeletben   meghatározott határidők figyelembe vételével

h) gondoskodik az SZMSZ függelékeinek naprakész állapotban tartásáról.

 (3) A körjegyző köteles gondoskodni a részletes feladatait és hatásköreit tartalmazó jegyzék elkészítéséről és folyamatos aktualizálásáról.

(4) A körjegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

Az aljegyző

64. §

(1) A képviselő-testület a körjegyző javaslatára az e rendelet 62. §‑ában foglalt szabályok szerint egy aljegyzőt nevez ki.

(2) Az aljegyző feladatait a körjegyző az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.

VIII. Fejezet

     A körjegyzőségi hivatal

65. §

      Abda, Börcs és Ikrény községek képviselő - testületei egységes hivatalt hoznak

      létre Körjegyzőség elnevezéssel, az önkormányzat működésével, valamint az

      államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával

      kapcsolatos feladatok ellátására.

66. §

      A Körjegyzőség önálló költségvetési szerv, jogi személy. A költségvetés

      határozza meg a körjegyzőség működéséhez szükséges előirányzatokat,

      működési, fenntartási költségeket.

67. §

(1)  A Körjegyzőség részletes ügyrendjét, az ügyfélfogadás rendjét, idejét, a polgármester,  

az alpolgármester és a körjegyző fogadóóráit, a hivatal szervezeti felépítését az SZMSZ 2. számú melléklete rögzíti.

(2)  A körjegyzőség hivatalában a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó  

      munkaköröket az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza

68. §

      A Körjegyzőség igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és

      jelentést készíteni a képviselő - testületeknek és az önkormányzati bizottságoknak.

IX. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS

69. §

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében részt vesz a társulások különbözőn formáiban. E kérdésben a képviselő-testület szabadon dönt.

(2)  A társulások megalakítását kezdeményező üléseken a polgármester vesz részt.

(3) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások az SZMSZ 5. számú függelékét képezik.

X. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, KÖZMEGHALLGATÁS, FALUFÓRUM

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

70. §

(1) A képviselő-testület az Ötv. 46. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően a következő ügyekben ír ki helyi népszavazást:

a) a törzsvagyon körébe tartozó - korlátozottan forgalomképes - 50 millió forint értékhatáron felüli vagyontárgy, vagyoni rész és jog elidegenítése, megterhelése, gazdasági társaságba való bevitele, illetőleg más célú hasznosítása tárgyában [Ötv. 80. § bek. (2) bekezdésre is tekintettel];

b) amennyiben azt a helyi választópolgárok 20%-a azt kéri

(2) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik [Ötv. 49. § (1) bek.]. Népi kezdeményezésre a helyi választópolgárok 8 %-ának írásbeli javaslata szükséges, a témakör pontos megfogalmazásával.

 (3) A képviselő-testület a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés részletes eljárási rendjét külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

Közmeghallgatás

71. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart (Ötv. 13. §) az alábbi szabályok figyelembevételével:

a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyben érdekelt szervezetek kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;

b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;

c) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő;

d) a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet;

e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon hirdetőtáblákon elhelyezett hirdetménnyel, Abdai Hírlapokban, hivatalos honlapon, kébel tv-ben tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt 15 nappal;

(2) Kötelező közmeghallgatást tartani új közszolgáltatási feladat felvállalása előtt.

72. §

(1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell választ adni.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

Falufórum

73. §

(1) A képviselőtestület előre meghirdetett időpontban falufórumot tart a településsel való kapcsolattartás elmélyítésére, előre meghirdetett napirenddel.

(2) A falufórum előkészítése, vezetése a polgármester feladata.

(3) A falufórumról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselőtestület jegyzőkönyvére irányuló szabályok.

     XI. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

74. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírások) külön önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben kell megállapítani:

a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;

b) azoknak a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak az e rendelet 71. § (1) bekezdés a) pontja szerinti helyi népszavazással lehet dönteni [Ötv. 80. § bek. (2) bek.];

(2) Az önkormányzat törzsvagyonáról a kimutatást az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza.

 (3) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

Az önkormányzat költségvetése

75. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről évente külön önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A költségvetési rendelet megalkotása két fordulóban történik:

a) Az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:

– fel kell tárni a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit,

– a kiadási szükségletek (helyi közösségi igények) meghatározása, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltérképezése,

– az igények és célkitűzések egyeztetése,

– meg kell határozni a feladatvállalás sorrendjét,

– el kell végezni a döntésekkel kapcsolatos hatásvizsgálatokat,

b) A második fordulóban történik a költségvetési-rendelet tervezetének kidolgozása, amely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelet tervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület elé és tartalmazza:

– a bevételi forrásokat,

– önálló költségvetési szervenként a működési, fenntartási előirányzatokat,

– a felújítási előirányzatokat célonkénti bontásban,

– a fejlesztési kiadásokat feladatonként, külön tételben,

– az általános és céltartalék pénzeszközeit,

 (3) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a körjegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi és Szociális Bizottság köteles megtárgyalni.

(4) A körjegyző féléves költségvetési információt szolgáltat a polgármesternek, aki azt a képviselő-testület elé terjeszti, melyről a testület határozatot hoz. A költségvetés három negyedéves teljesítéséről tájékoztatást ad.

(5) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik.

Az önkormányzati gazdálkodás szabályai

76. §

(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős [Ötv. 90. § bek. (1) bek.].

 (2) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a körjegyzőség látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:

a) a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és a havi pénzforgalmi információ elkészítése az ágazati miniszter által előírt módon és határidőre;

b) a támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása;

c) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését;

77.§

(1) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan    gazdálkodnak, a testület által meghatározott formában.

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények ellenőrzését a körjegyző a Győri Többcélú Kistérségi Társulás belső ellenőrzési rendszerén, illetve a körjegyzőség útján látja el, illetve biztosítja.

78. §

(1) Az önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(2) Az utalvány ellenjegyzésére a körjegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(3) Az (1)–(2) bekezdésen alapuló felhatalmazás részletes szabályait a körjegyzőség ügyrendjében kell megállapítani.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

79. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi [Ötv. 92. § (1) bek.].

(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el. A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján a körjegyző gondoskodik [Ötv. 92. § (2) bek.].

(3) A Pénzügyi és Szociális  Bizottság - egyebek között - az önkormányzatnál és intézményeinél:

a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;

b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;

c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését [Ötv. 92. § (3) bek.].

(4) A Pénzügyi és Szociális  Bizottság  vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek [Ötv. 92. § (4) bek.].

Felterjesztési jog

80. §

(1) A képviselő-testület általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását [Ötv. 101. § (1) bek. c) pont].

(2) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg az önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet, illetve javaslatot tehet, vagy intézkedés megtételét kezdeményezheti [Ötv. 101. § (1) bek.].

(3) A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően köteles kikérni a bizottság véleményét.

XII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

81. §

(1) Ez a rendelet 2011. április 01-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti Abda Község Önkormányzata Képviselő-testületének17/2010./XI.12/ és a 13/2010./X.14/ és a 11/2010./X.13/ és a 23/2009 /X.01/ és a 19/2009. /VI.25/ és a 21/2008 /XI.27/ és a 18/2008. /IX.25/ rendeletekkel módosított 25/2006. /X.13/ rendelete Abda Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról hatályát veszíti.

(2) Az SZMSZ függelékeinek folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.