Dunaszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (VII.7.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról

Hatályos: 2017. 02. 21- 2022. 01. 12

Dunaszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (VII.7.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról

2017.02.21.

Dunaszeg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés h) és i) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. §1 Jelen rendelet hatálya kiterjed

a) Dunaszeg Község Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (a továbbiakban: ingó és ingatlan vagyon);

b) az önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírokra, kárpótlási jegyekre, részvényekre, valamint az önkormányzatot gazdasági társaságokban megillető részesedésekre;

c) az önkormányzatot és intézményeit megillető követelésekre, a polgármester általi forrásfelhasználásra.

2. Az önkormányzati vagyon csoportosítása

2. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának felsorolását jelen rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(2) Az önkormányzat a vagyonából nem minősít vagyonelemet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának felsorolását jelen rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(4) Forgalomképes minden önkormányzati vagyon, amely nem tartozik az (1)-(3) bekezdésekben foglalt vagyon közé. Az önkormányzat forgalomképes vagyontárgyainak felsorolását jelen rendelet 3. függeléke tartalmazza.

(5) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az önkormányzati vagyon e rendelet szerinti besorolásának megváltoztatásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

3. Az önkormányzat vagyonával való rendelkezési jogok

3. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, gazdasági társaságba, közalapítványba vagy egyéb alapítványba történő bevitele, az önkormányzati vagyonnal közérdekű kötelezettség vállalása, a tulajdonjog megterhelése vagy korlátozása – amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik – a képviselő-testület hatásköre.

(2) Értékhatártól függetlenül a képviselő-testület hatáskörébe tartozik

a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása;

b) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyon elidegenítése, cseréje;

c) az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átadása, a vagyonból eredő haszon vagy követelés ingyenes engedményezése;

d) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló önkormányzati részesedésnek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba;

e) hitel felvétele, valamint annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása;

f) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása;

g) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása.

(3) A (2) bekezdés szerinti rendelkezés a képviselő-testület egyedi határozata alapján történhet.

(4) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó, az (1) bekezdésben fel nem sorolt egyéb döntések értékhatártól függően, a jelen rendeletben meghatározottak szerint az önkormányzat szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.

(5) Az (1) és (2) bekezdésekben foglaltaktól eltérően a polgármester jogosult

a)2 az általános forgalmi adó nélkül számított 500.000 forint értéket el nem érő ingó vagyontárgy vásárlására, értékesítésére, hasznosítására, megterhelésére, valamint az általános forgalmi adó nélkül számított 500.000 forint értéket el nem érő beruházások lebonyolítására, szolgáltatások megrendelésére,

b) a vagyon esetenkénti bérbeadására évi bruttó 500.000 Ft értékhatárig, amennyiben a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés az egy évet nem haladja meg,

c) az önkormányzati vagyon tekintetében új épület elhelyezéséhez vagy meglévő felépítmény bővítéséhez, átalakításához való tulajdonosi hozzájárulás megadására,

d) az önkormányzatot, mint a jelzálogjog és elővásárlási jog jogosultját megillető jognyilatkozatok tételére,

e) az önkormányzati vagyonra vonatkozó biztosítási szerződések megkötésére.

(6) A feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanok hasznosításáról a képviselő-testület dönt.

(7)3 Az önkormányzat az átmenetileg szabad pénzeszközeit (bele nem értve az önkormányzat saját bevételeiből származó megtakarításaként jelentkező szabad pénzeszközöket) kizárólag a Magyar Államkincstár által értékesített, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán nyilvántartott állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. Az átmenetileg szabad pénzeszközök az önkormányzat számlavezető pénzintézeténél határozott időre lekötött betétként elhelyezhetők.

4. § (1) Az önkormányzati intézmények gyakorolhatják annak a törzsvagyonnak a használati jogát, amely az adott önkormányzati intézmény alapító okiratában vagy vagyonkimutatásában szerepel.

(2) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban (létesítő határozatban) meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül az alaptevékenység sérelme nélkül önállóan dönt a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész használatba (bérletbe) adásáról legfeljebb egy évi időtartamra.

(3) A (2) bekezdés szerinti vagyonhasznosításból befolyó bevétel a hasznosító intézmények feladatainak ellátására, működése színvonalának javítására fordítható.

5. § (1) Az önkormányzati vagyonon haszonélvezeti jog kizárólag jogszabályban meghatározott személyek részére alapítható és kizárólag általuk gyakorolható.

(2) A haszonélvezeti jog alapítása a képviselő-testület hatásköre.

4. Az önkormányzati vagyon kezelésének szabályai

6. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingatlanvagyonra és ezen ingatlanvagyon rendeltetésszerű használatát biztosító ingó vagyontárgyakra vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jog létesítéséről a képviselő-testület egyedi döntést hoz.

(3) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonára vagyonkezelői jog nem létesíthető. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonára vagyonkezelői jog önkormányzati közfeladat ellátása érdekében létesíthető.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, amelynek ellátása hatékonyabban végezhető a vagyonkezelő által.

7. § (1) A képviselő-testület a vagyonkezelői jogot vagyonkezelői szerződéssel ruházza át a vagyonkezelőre. A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és a szerződés tartalmának meghatározása kizárólagosan a képviselő-testület hatásköre. A vagyonkezelési szerződést a polgármester írja alá.

(2) A képviselő-testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időponttól a vagyont birtokba veheti, gyakorolhatja a vagyonkezelőt megillető jogokat és viseli a rá háruló terheket, kötelezettségeket.

(4) A vagyonkezelőt – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.

8. § (1) A vagyonkezelésbe adás ingyenesen vagy ellenérték fejében történhet.

(2) Önkormányzati lakóépület, vegyes rendeltetésű épület, társasházban lévő önkormányzati lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség esetében ingyenesen akkor létesíthető vagyonkezelői jog, ha a leendő vagyonkezelő kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy ezen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével vagyonkezelői jog ingyenesen akkor létesíthető, ha megállapítható, hogy a vagyon kezeléséhez kapcsolódó feladat ellátása hosszútávon csak veszteségesen biztosítható.

(4) A vagyonkezelői jog ingyenes átadásához a képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges.

(5) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében történő átadása esetén az ellenérték megállapítása és a teljesítés módjának meghatározása során figyelembe kell venni különösen az adott vagyon rendeltetését, a közfeladat ellátásához való szükségességét és jogszabály vagy megállapodás által az önkormányzatot terhelő más kötelezettséget.

(6) A vagyonkezelői jog ellenértékének mértéke a vagyon könyv szerinti értékének 0,01 százalékától 10 százalékáig terjedő éves bruttó összeg, amelynek mértékét a képviselő-testület egyedi döntésével határozza meg.

(7) A felek a vagyonkezelési szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő ellenértékként előre meghatározott pénzösszeget fizet meg. A díjfizetés gyakoriságát és összegét a vagyonkezelési szerződés tartalmazza azzal, hogy a felek a díj egyösszegű megfizetésében is megállapodhatnak. Amennyiben a vagyonkezelő a szerződés alapján díjfizetésre köteles, annak elmulasztása esetén a tulajdonosi joggyakorló – amennyiben a vagyonkezelőt harminc napos határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a vagyonkezelő e határidő elteltéig nem fizetett – a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(8) A felek megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő nem díjfizetési, hanem a szerződésben meghatározott más kötelezettséget teljesít, így különösen valamely előre meghatározott tevékenységet lát el vagy más ellenszolgáltatást nyújt.

9. § (1) A vagyonkezelő ingatlan vagyon tekintetében saját költségén köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni.

(3) A vagyonkezelő köteles továbbá:

a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,

b) teljesíteni a jogszabályban, továbbá a vagyonkezelési szerződésben előírt, az önkormányzati vagyonra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettséget,

c) a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni,

d) gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, a szükséges felújítási munkák elvégzéséről,

e) együttműködni az önkormányzat vagyonkezelésre vonatkozó ellenőrzései során,

f) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, valamint jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket.

10. § (1) Az önkormányzati vagyon kezelőjét az őt megillető jogok gyakorlásának szabályszerűségét, célszerűségét a tulajdonosi joggyakorló ellenőrzi a jegyző közreműködésével.

(2) Az ellenőrzés célja a jogszerűtlen, szerződésellenes vagy a tulajdonosi érdekeket sértő joggyakorlás, az önkormányzati érdekeket sértő gazdálkodás, az e körbe sorolható intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása, továbbá a vagyonnyilvántartás hitelességének és teljességének biztosítása.

5. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása

11. § (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyon elidegenítésére kizárólag annak átminősítését követően kerülhet sor. Az átminősítésről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A vagyon átminősítését, elidegenítését, hasznosítását kezdeményezheti a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága, a polgármester vagy önkormányzati intézmény vezetője.

(3) A központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatár feletti vagyon nyilvános vagy zártkörű tárgyaláson történő értékesítésének szabályait jelen rendelet mellékletét képező versenyeztetési szabályok tartalmazzák.

6. Vagyon ingyenes megszerzése

12. § (1) Az ingyenesen felajánlott vagyon átvételéről való döntés a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) Amennyiben a felajánlott vagyon forgalmi értéke az 1 millió forintot meghaladja, az ingyenesen felajánlott vagyon átvételéről való döntés képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

6/A.4

Az önkormányzatot és intézményeit megillető követelésekről történő lemondás szabályai

12/A. § (1) Behajthatatlan az a követelés,

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi;

b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett;

c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet;

d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet;

e) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet;

f) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült;

g) amely esetében – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében – a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével;

h) amelynél az adós nem lelhető fel és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel.

(2) A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

(3) Nem tekinthető behajthatatlannak az óvatosság elvéből következően az a követelés, amelynél a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, ezért a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – kizárólag vélelmezhető.

(4) A követelésről részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(5) Amennyiben a követelés összege nem éri el az 1.000.000 forintot, a behajthatatlan követelésről való lemondásról szóló döntés meghozatalára a polgármester jogosult. Amennyiben a követelés összege eléri az 1.000.000 forintot, a behajthatatlan követelésről való lemondásról szóló döntés meghozatalára az önkormányzat képviselő-testülete jogosult.

(6) Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetői a mindenkori költségvetési törvényben, illetve a számviteli politikában meghatározott kisösszegű értékhatárra vonatkozó szabályok szerint mondhatnak le az intézményüket megillető követelésről.

7. Záró rendelkezések

13. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Dunaszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének Dunaszeg Község Önkormányzatának vagyonáról szóló 2/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

1. függelék

AZ ÖNKORMÁNYZAT FORGALOMKÉPTELEN TÖRZSVAGYONA

Sorszám

Megnevezés

Helyrajzi szám

Bruttó érték (Ft)

1.

Bolgányi út

26343627

2.

Autóbuszváró (Gyulamajor)

1027409

3.

Közterületi táblák

4009860

4.

Közvilágítás

4871421

5.

Kegyeleti park

4

7883704

6.

Iskola u.

7

6294043

7.

Fő u.

97/1

41174773

8.

Iskola u. II.

111

21947773

9.

Pataháza u. I.

118

3618638

10.

Pataháza u. II.

147

3431500

11.

Petőfi u. I.

155/2

4187180

12.

Szilosi u.

177/13

6040250

13.

Margaréta u. I.

177/24

9853376

14.

Névnélküli út

222/1

425000

15.

Névnélküli út

222/2

198000

16.

Gyalogút

267/4

1544873

17.

Nefelejcs u.

267/10

10721468

18.

Névnélküli út

296/1

248000

19.

Névnélküli út

296/6

140000

20.

Margaréta u. II.

296/11

1450000

21.

Pusztakert u.

296/22

14292991

22.

Petőfi u. II.

297/5

38286440

23.

Névnélküli út

338

4061331

24.

Névnélküli út

356/3

158000

25.

Liget u. I.

398/11

6859068

26.

Millenniumi emlékpark

408/1

29995741

27.

Liget u II.

408/6

14031846

28.

Millenniumi emlékpark

409

1143000

29.

Liget u. III.

410

39168786

30.

Közterület

412/2

243000

31.

Névnélküli út

416

129000

32.

Kossuth u.

431

7204000

33.

Rákóczi u. I.

457

1396000

34.

Rákóczi u. II.

464

3321000

35.

Rákóczi u. III.

486

18103000

36.

Táncsics u. – Rákóczi u. összekötés

503

5444000

37.

Arany J. u.

512

4746000

38.

Táncsics u.

547

33144084

39.

Táncsics u. – Zrínyi u. összekötés

565

5249000

40.

Hunyadi u.

578

5228000

41.

Kerékpárút

580

6340000

42.

Zrínyi u.

619

30492065

43.

Szél u.

620/7

1553277

44.

Névnélküli út

620/25

365000

45.

Kodály Z. u. és Árpád u.

643/2

9729656

46.

Széchenyi u. – Kodály u. összekötés

645/10

2575000

47.

Ifjúság u. – Kodály u. összekötés

645/25

1404000

48.

Temető

646/2

16487988

49.

Közterület

646/12

13000

50.

Széchenyi u.

646/34

9951000

51.

Deák F. u. I.

646/35

459000

52.

Bartók B. u. I.

646/40

459000

53.

Szerviz út

646/51

890000

54.

Tölháti u.

646/55

671000

55.

Deák F. u. II.

646/60

1260000

56.

Bartók u. II.

646/81

1260000

57.

Liszt F. u.

646/91

3003000

58.

Erkel F. u.

646/102

2229958

59.

Névnélküli út (Telefonos utca)

646/108

610000

60.

Ifjúság u.

652/8

9728000

61.

Ifjúság u. – Kodály u. összekötés

652/15

2300000

62.

Radnóti M. u.

659/15

7122000

63.

Kertalja u.

672/1

1553000

64.

Mélyvölgyi u.

677/7

2620000

65.

Közterület

677/33

152000

66.

Névnélküli út

681

615000

67.

Névnélküli út

697

409000

68.

Csinád u.

703

1228000

69.

Somosalja u.

719

1592000

70.

Kerékpárút

09/3

5327500

71.

Út

011/17

890000

72.

Saját használatú út

014

262000

73.

Árok

016

1027000

74.

Közút

019/1

344000

75.

Út

019/6

177000

76.

Árok

020/6

185000

77.

Árok

023

449000

78.

Saját használatú út

025

1441000

79.

Saját használatú út

026

202000

80.

Árok

031

422000

81.

Közút

035/1

1519000

82.

Közút

035/3

248000

83.

Saját használatú út

040

577000

84.

Saját használatú út

045

545000

85.

Út

047

481000

86.

Saját használatú út

049

447000

87.

Saját használatú út

053

714000

88.

Árok

055/6

455000

89.

Saját használatú út

056

437000

90.

Út és árok

059/54

1413000

91.

Saját használatú út

066

339000

92.

Saját használatú út

077/14

541000

93.

Út

090/7

491000

94.

Saját használatú út

093

367000

95.

Árok

0101/11

210000

96.

Út

0101/12

286000

97.

Árok

0101/15

111000

98.

Árok

0101/51

639000

99.

Árok

0111/22

851000

100.

Saját használatú út

0124

1219000

101.

Árok

0147/23

337000

102.

Közút

0148

534000

103.

Kerékpárút

0154/4

3467000

104.

Kerékpárút

0154/5

2342000

105.

Út

0158

686000

106.

Közút

0166/2

980000

107.

Út

0167/56

501000

108.

Közút

0168/2

175000

109.

Közút

0174/1

262000

110.

Árok

0177

112000

111.

Kisvasúti emlékhely

280000

112.

Autóbusz váró Dunaszeg alsó

7423659

113.

Autóbusz váró Dunaszeg felső

7423659

114.

Autóbuszváró Dunaszeg felső jobb

7423659

115.

Beépítetlen terület

260/9

2660000

116.

Beépítetlen terület

646/52

1230000

117.

Deák úti játszótér

646/115

3937000

Összesen:

567077603

2. függelék

AZ ÖNKORMÁNYZAT KORLÁTOZOTTAN FORGALOMKÉPES TÖRZSVAGYONA

Sorszám

Megnevezés

Helyrajzi szám

Bruttó érték (Ft)

1.

Szennyvíz- és vízellátás (épület)

18226000

2.

Szennyvíz- és vízellátás (egyéb)

214925175

3.

Tanösvény

4720000

4.

Beépítetlen terület

9

19985137

5.

Sportpálya

297/8

20840875

6.

Polgármesteri Hivatal

356/8

52794396

7.

Gyermekorvosi rendelő

397/4

6040655

8.

Rendőrség

397/5

1403600

9.

Posta műszaki épület

397/6

619500

10.

Kultúrház, Egészségügyi központ

398/6

179934394

11.

Orvosi rendelő és lakás

458

13689295

12.

Óvoda és Bölcsőde (földterület)

652/27

8840000

13.

Bölcsőde (épület)

652/27

103215789

14.

Óvoda (épület)

652/27

84755354

15.

Általános Iskola

652/28

129423357

16.

Kis-Morotva (tó)

013/4

43890332

17.

Nyomásfokozó terület

297/4

110000

18.

Víztorony területe

0167/3

80000

19.

Szennyvízcsatorna (Tölhát)

15591400

Összesen:

919085259

3. függelék

AZ ÖNKORMÁNYZAT FORGALOMKÉPES VAGYONA

Sorszám

Megnevezés

Helyrajzi szám

Bruttó érték (Ft)

1.

Mocsár

98

942300

2.

Beépítetlen terület

144/1

80000

3.

Beépítetlen terület

150/1

93000

4.

Beépítetlen terület

176/3

75900

5.

Beépítetlen terület

177/21

386700

6.

Beépítetlen terület

215/1

111900

7.

Beépítetlen terület

215/2

352200

8.

Mocsár

258/1

1898400

9.

Mocsár

258/3

82000

10.

Beépítetlen terület

260/8

1875000

11.

Beépítetlen terület

296/3

48000

12.

Beépítetlen terület

336/3

1012200

13.

Lakóház

519

4916628

14.

Lakóház

541

4534297

15.

Beépítetlen terület

652/26

1590000

16.

Beépítetlen terület

677/15

1830000

17.

Beépítetlen terület

677/27

1800000

18.

Beépítetlen terület

677/30

2090000

19.

Beépítetlen terület

677/38

3620000

20.

Lakóház

720

2774798

21.

Erdő

019/2

618480

22.

Szántó

022/1

3327850

23.

Szántó

027/28

3900000

24.

Szántó

027/58

483450

25.

Szántó

027/59

192000

26.

Szántó

0111/43

6000

27.

Szántó

0111/60

813900

28.

Szántó

0147/4

74650

29.

Erdő

0178/10

240000

30.

Óvoda (régi)

2

5557711

31.

Állati hullakamra

84600

Összesen:

45412224

Melléklet

SZABÁLYZAT
Dunaszeg Község Önkormányzata vagyonának értékesítése során
alkalmazandó versenyeztetési eljárás szabályairól
Dunaszeg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat tulajdonában álló ingó és ingatlan vagyon értékesítésének szabályait (a továbbiakban: Szabályzat) az alábbiak szerint határozza meg:
I. fejezet
A Szabályzat célja és hatálya
A Szabályzat célja, hogy biztosítsa az ingó és ingatlan vagyon ellenőrizhető és szabályozott keretek közötti leghatékonyabb értékesítését, megalapozott szerződések létrejöttét, valamint a pályázók (ajánlattevők) számára az azonos és egyenlő feltételek garantálását, a verseny tisztaságának védelmét.
E Szabályzat hatálya kiterjed Dunaszeg Község Önkormányzata tulajdonát képező vagyon versenyeztetés útján történő elidegenítésére.
Nem kell alkalmazni e Szabályzat rendelkezéseit a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó beszerzésekre, továbbá üzletrész és ingatlancserék esetén.
Versenyeztetési eljárás nélkül történhet:
a) az ingatlan vagyon értékesítése, ha annak forgalmi értéke a bruttó 25 millió forintot nem haladja meg
b) az ingó vagyontárgy értékesítése, ha annak értéke nem haladja meg a bruttó 25 millió forintot.
A versenyeztetés megvalósulhat pályázat vagy árverés útján.
II. fejezet
Alapelvek
II.1. Az esélyegyenlőség elve
A kiíró a pályázati felhívásban vagy az árverési hirdetményben valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és annak feltételei tekintetében. A kiíró a pályázat vagy hirdetmény tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek.
II.2. A nyilvánosság elve
Az eljárás során a kiíró köteles az eljárásban résztvevők számára teljes nyilvánosságot biztosítani.
Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében az ajánlattevő számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy lehetőség nyíljon megalapozott ajánlattételre.
II.3. A rendelkezés elve
A kiíró a pályázat vagy a hirdetmény közzététele után a meghirdetett feltételeket köteles tiszteletben tartani, továbbá a kiírással és az értékeléssel kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát biztosítani.
Az ajánlattevő bármely, a kiírás után a Szabályzat hatálya alá eső magatartásával vagy cselekményével a kiírás szabályait magára nézve kötelezőnek ismeri el.
III. fejezet
Fogalom-meghatározások
A Szabályzat alkalmazásában az alábbi fogalmakat a következőképpen kell értelmezni:
a) Kiíró (ajánlatkérő): Dunaszeg Község Önkormányzata. A kiírásról a polgármester gondoskodik (továbbiakban: kiíró).
b) Ajánlattevő (pályázó): bármely belföldi vagy külföldi természetes vagy jogi személy, aki/amely az ajánlattételre történő felhívásra ajánlatot tesz.
c) Pályázat: ingó, illetve ingatlan vagyon megvételére vonatkozó ajánlat, amelyet a pályázati felhívás alapján az ajánlattevő nyújt be és kiírása során a pályázati felhívásban az összes pályázati feltétel, valamint az ajánlat megalapozását elősegítő egyéb információ konkrétan rögzítve van.
d) Árverési ajánlat: ingó és ingatlan megvételére a licitáló által, az árverés alkalmával tett jognyilatkozat.
e) Pályázati / árverési biztosíték: a pályázati felhívásban, illetve az árverési hirdetményben meghatározottak szerint megfizetett összeg, amely nem kamatozik.
f) Hirdetmény: a pályázat/árverés legfontosabb feltételeit, elemeit tartalmazza.
g) Értesítés (tájékoztatás): a pályázati felhívás vagy a hirdetmény szempontjából releváns információt az érintettel levél, telefax útján kell közölni, melynek tényét az iratokra is fel kell jegyezni.
IV. fejezet
Összeférhetetlenségi szabályok
IV.1. Az ajánlatok értékelésében és elbírálásában résztvevő nem lehet az ajánlatot benyújtó
a) hozzátartozója, vagy közeli rokona,
b) munkaviszony (köztisztviselői / közalkalmazotti jogviszony) alapján közvetlen felettese vagy beosztottja,
c) szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja.
IV.2. A IV.1. pontban foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az ajánlat értékelésében és elbírálásában résztvevőtől bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése (továbbiakban: elfogultság).
IV.3. Az árverés lebonyolítója, illetőleg a pályázat elbírálásában résztvevő köteles titoktartási nyilatkozatot tenni és nyilatkozni, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok fennáll-e. Amennyiben összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt köteles haladéktalanul bejelenteni.
IV.4. E rendelkezéseket az eljárások bármelyikében résztvevő valamennyi személyre, szakértőkre is alkalmazni kell.
V. fejezet
Az értékesítés általános szabályai
V.1. Ingatlan értékesítése
A kiíró az értékesítésre kijelölt ingatlan(ok) értékbecslését megrendeli, illetve aktualizálását foganatosítja, beszerzi az ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát és a szükséges műszaki dokumentációs anyagot. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés a döntésre jogosultat tájékoztatja az ingatlan értékbecsléséről, a forgalmi értéket lényegesen befolyásoló tényezőkről, az ingatlan műszaki paramétereiről, annak esetleges terheiről, a jogszabály vagy szerződés alapján esetlegesen fennálló elővásárlási jogosultságról, stb.
Az értékesítésre történő kijelölés során a képviselő-testület dönt:
- az értékesítésről,
- versenyeztetés módjáról,
- a minimálisan elfogadható eladási árról,
- az ajánlati biztosíték összegéről,
- az elidegenítésből származó bevétel céljáról.
VI. fejezet
A versenyeztetés egyes formái
A versenyeztetés egyes formái:
a) pályázat
b) árverés
1. Pályázat
1.1. A pályázati felhívás, a felhívás módosítása, illetve visszavonása
1.1.1. A pályáztatási eljárás során a felhívásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
- a pályázat kiírójának megnevezését, székhelyét,
- a pályázat célját,
- arra való utalást, hogy a pályázati borítékon csak a pályázati jelige kerüljön feltüntetésre,
- a pályázattal értékesítendő vagyontárgy megnevezését, alapvető műszaki jellemzőit, ingatlan/ingatlanrész esetén az esetleges korlátozásokat, terheket (pl. elővásárlási jog, jelzálogjog, stb.),
- az ajánlatok benyújtásának pontos helyét és időpontját,
- a pályázati biztosíték mértékének megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját,
- a pályázati dokumentáció rendelkezésre-bocsátásának módját és díját.
1.1.2. A pályázati dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
- a pályázat formai követelményeinek meghatározását,
- az ajánlati kötöttség tartalmát, minimális időtartamát,
- a fizetés feltételeit,
- az ingó, illetve ingatlan/ingatlanrész megtekintésére meghatározott időpontot,
- műszaki dokumentációt, egyéb előírásokat
- pályázatbontás időpontjának meghatározását
- a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázat során ajánlatot tett egyik ajánlattevővel se kössön szerződést, és ily módon a pályázatot - akár indokolás nélkül is - eredménytelennek minősítse,
- annak közlését, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése, fizetésképtelensége vagy szerződésszegő magatartása esetén a 2. legjobb ajánlattevővel a szerződés megköthető,
- a pályázatról kérhető további információs lehetőséget.
1.1.3. A pályázati felhívást közzé kell tenni az ajánlatok benyújtását megelőző, legalább 15 naptári nappal.
1.1.4. A pályázati eljárás folyamán a kiíró a pályázati feltételt, az eljárás és az elbírálás módját nem változtathatja meg.
A kiíró a felhívásban szereplő, illetve a pályázó(k) tudomására hozott pályázati feltételeket, illetve szabályokat vagy azok bármelyikét a pályázat során csak abban az esetben változtathatja meg, ha ezt a jogát a pályázati felhívásban kifejezetten fenntartotta magának és erről a pályázókat megfelelő módon tájékoztatta, vagy ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási határidejét hosszabbítja meg.
1.1.5. A pályázatok benyújtására nyitva álló határidőt a kiíró - indokolt esetben - egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Az így meghosszabbított határidőt a pályázati kiírással megegyező módon - az eredeti határidő lejárta előtt legalább 3 munkanappal - kell közzétenni.
1.1.6. A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja.
A visszavonásra a közzétételnél irányadó szabályokat kell alkalmazni.
1.1.7. A pályázat feltételeiről a kiírás tartalmán túlmenően részletes tájékoztató anyag adható (pályázati dokumentáció).
1.2. A pályázat tartalmi követelményei, az ajánlat módosítása, illetve visszavonása
1.2.1. Az ajánlattevők ajánlataikat zárt borítékban, az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig és helyen az adott pályázatra utaló jelzéssel személyesen vagy meghatalmazott útján kötelesek benyújtani.
A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmazni kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát különösen:
a) a pályázati felhívásban és pályázati dokumentációban foglalt feltételek elfogadására,
b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre,
c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére,
d) az ajánlati kötöttségre vonatkozóan,
e) egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra.
1.2.2. Pályázó köteles igazolni a kiírásban megjelölt biztosíték kiíró rendelkezésére bocsátásának tényét.
1.2.3. A pályázó ajánlatát csak akkor módosíthatja, ha erre a pályázati felhívás és/vagy dokumentáció lehetőséget biztosít vagy a pályázót a kiíró – határidő tűzésével – módosításra hívja fel.
1.2.4. Az ajánlattevő, a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja.
1.2.5. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.
1.2.6. A pályázat kiírója az ajánlatokat a pályázat bontásáig titkosan kezeli.
1.3. Érvényes ajánlat, ajánlati kötöttség
1.3.1. Érvényes az az ajánlat, amely mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve megfelel a pályázati felhívásban és a dokumentációban foglaltaknak.
1.3.2. A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
A pályázó ajánlatához a pályázati felhívásban meghatározott időpontig kötve van.
1.4. Pályázati biztosíték
1.4.1. A pályázaton való részvétel feltétele – amennyiben ezt a pályázati felhívás tartalmazza – pályázati biztosíték adása, melyet a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell rendelkezésre bocsátani.
1.4.2. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása esetén, valamint a pályázatok elbírálása után, illetve ha a szerződéskötés a kiíró oldalán felmerült okból hiúsult meg, 8 banki napon belül vissza kell adni, illetve utalni.
Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, vagy ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, ha az ajánlattevő a pályázat benyújtását követően, de az eredményhirdetést megelőzően vonta vissza ajánlatát, vagy a szerződés megkötése neki felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
1.5. A pályázatok bontása
1.5.1. A pályázatok (ajánlatok) bontását munkacsoport végzi. A munkacsoport tagja a polgármester. Az eljáráson az ajánlattevők részt vehetnek, akik meghatalmazottaik útján is képviseltethetik magukat.
1.5.2. Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét.
1.5.3. Az ajánlatok felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlati árat és azt, hogy az ajánlat megfelel-e a kiírásban meghatározott formai követelményeknek.
1.5.4. Az ajánlatok felbontásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza:
- a bontás helyét, idejét, a jelenlévők nevét, lakóhelyét (székhelyét),
- a pályázat tárgyát, közzétételének időpontját és helyét,
- a benyújtásra nyitva álló határidőig beérkezett ajánlatok számát,
- a pályázati biztosíték megfizetésének tényét, avagy hiányát,
- a pályázatok felbontásának és ismertetésének rövid leírását,
- a jelenlévők hozzászólásait,
- a pályázat szempontjából lényeges dokumentumok iratkezelési helyét.
1.6. A pályázatok értékelése, elbírálása:
1.6.1. A pályázat elbírálására nyitva álló határidő 30 naptári nap, amely egy alkalommal legfeljebb további 30 nappal meghosszabbítható.
1.6.2. A pályázatok értékelésére a képviselő-testület jogosult. A munkacsoport köteles a benyújtott ajánlatokat (pályázatokat) tartalmazó részletes előterjesztést a képviselő-testület elé terjeszteni az ajánlatok rangsorolási javaslatával együtt.
Amennyiben a képviselő-testület úgy dönt, hogy a pályázó visszalépése miatt a soron következő legjobb ajánlattevővel lehet a szerződést megkötni, úgy erről határozatot hoz, vagy újabb pályázat kiírásának közzétételét rendelheti el.
1.6.3. A képviselő-testület a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja, ha
a) a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, vagy az ajánlatok a pályázati kiírás alapján nem értékelhetők, illetve a képviselő-testület, mint az ajánlatok értékelője egyik ajánlattevő (pályázó) ajánlatát sem fogadja el,
b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásnak, valamint az ajánlat tartalma, vagy az ellenérték jelentősen eltér a kiíró elvárásaitól,
c) a kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat eredménytelenné nyilvánítása mellett döntött.
1.6.4. A képviselő-testület döntését követően a pályázat eredményéről a kiírónak a pályázókat 8 munkanapon belül írásban kell értesítenie.
1.7. Szerződéskötés
1.7.1. Az adásvételi szerződés tervezetét a pályázat eredményességének megállapítását követő 8 napon belül kell a vevőnek benyújtani.
A pályázati vevő köteles a teljes vételárat a szerződés aláírásáig megfizetni, illetve átutalni.
1.7.2. Amennyiben az adott ingatlanra jogszabályon vagy szerződésen alapuló elővásárlási jog áll fenn, úgy a kiíró a képviselő-testület döntését követően az elővásárlásra jogosultat határidő megjelölésével (amely igazodik az ajánlati kötöttség időtartamához) köteles megnyilatkoztatni.
A képviselő-testület döntése értelmében a nyertes pályázóval adásvételi szerződés - amennyiben jogszabály, vagy szerződés alapján elővásárlási jogosultság van - csakis az elővásárlásra jogosult lemondó nyilatkozatát követően köthető meg.
1.7.3. A felek a megkötendő szerződés tartalmát a közzétett pályázati feltételek, illetve a pályázatot megnyert ajánlattevő ajánlata alapján alakítják ki. A szerződésben szerepeltetni kell az önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, az esetleges biztosítékokat és mellékkötelezettségeket, továbbá lehetővé kell tenni a szerződés teljesítésének ellenőrizhetőségét és a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat.
2. Az árverés
2.1. Az árverés kitűzése
2.1.1. Az árverést hirdetmény közzétételével kell kitűzni. Az árverési hirdetménynek tartalmaznia kell:
- az árverést kiíró megnevezését, székhelyét,
- az árverés célját,
- az ingó, illetve ingatlan vagyontárgy adatait, alapvető műszaki jellemzőit, esetleges korlátozásokat, terheket (például elővásárlási jog, jelzálogjog, stb.),
- az árverés helyét, időpontját,
- az ingó, illetve ingatlan vagyontárgy megtekintésére meghatározott időpontot,
- az árverésre kerülő ingó, illetve ingatlan vagyontárgy kikiáltási árát (az induló licitárat), a kiíró által meghatározott licitlépcső mértékét,
- az árverési biztosíték összegét, letétbe helyezésének módját, határidejét,
- az árverésen történő részvétel feltételeit,
- a vételár kifizetésének módját, és idejét, melynek teljesítésére a szerződés aláírásáig vagy azzal egy időben van lehetőség,
- az árverésről kérhető további információs lehetőséget,
- az adásvételi szerződés megkötésére rendelkezésre álló határidőt.
2.1.2. Az árverési hirdetményt a megyei napilapban kell közzétenni az árverés napja előtt legalább 15 munkanappal.
2.1.3. Az árverés visszavonásáról hirdetmény útján kell gondoskodni a 2.1.2. pont szerint.
2.2. Az árverés
2.2.1. Az árverés nyilvános.
2.2.2. Az árverést a kiíró foganatosítja. Az árverés során közreműködők összeférhetetlenségére e Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.
2.2.3. Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt időben és helyen jelentkezett, és nyilatkozik arról, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral, továbbá az árverési biztosítékot a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte.
Árverésen részt venni, és vételi ajánlatot tenni személyesen, vagy meghatalmazás útján lehet. A meghatalmazást közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
2.2.4. Az ajánlattevő az árverésen köteles bemutatni az árverés foganatosítójának és az eljáró közjegyzőnek
- személyi igazolványát, egyéni vállalkozói igazolványát, gazdasági társaság esetén 30 napnál nem régebbi hiteles cégkivonatot,
- az árverési biztosíték letétbe helyezésének igazolását,
- a 2.2.3. pont szerinti meghatalmazást.
2.2.5. Az árverés megkezdésekor az árverés foganatosítójának közölnie kell az árverésre kerülő ingó, illetve ingatlan vagyontárgy kikiáltási árát, a licitlépcső mértékét, majd fel kell hívnia a résztvevőket ajánlatuk megtételére.
A licitálásban részt vevők kézfelemeléssel licitálhatnak. Az árverés foganatosítója minden egyes újabb ajánlatnál rögzíti azt, hogy ki tartja, ki emeli az újabb ajánlati összeget, s ki az, aki a további ajánlattételben nem vesz részt.
Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs tovább ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy az ingó, illetve ingatlan vagyontárgyat a legmagasabb vételárat ajánló veheti meg. Amennyiben két vagy több azonos összegű ajánlatnál megáll az ajánlatok licitje, úgy sorshúzással kell meghatározni az árverés nyertesét.
2.2.6. Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az árverés helyét, időpontját, lefolyását, a legmagasabb ajánlat értékét, az ajánlattevő személyét, lakóhelyét illetve székhelyét.
2.2.7. Az árverési vevő letétbe helyezett biztosítékát be kell számítani a vételárba, a többi letevőnek a biztosítékot az árverés befejezése után 8 banki napon belül vissza kell adni, illetve utalni.
Az árverési felhívás visszavonása esetén az árverési biztosítékot a letevőnek 8 banki napon belül vissza kell adni, illetve utalni.
2.3. Szerződéskötés és tájékoztatás
2.3.1. Az adásvételi szerződés tervezetét az eredményes árverést követő 8 napon belül kell a vevőnek benyújtani.
Az árverési vevő köteles a teljes vételárat a szerződés aláírásáig megfizetni, illetve átutalni.
2.3.2. Elővásárlási jog fennállása esetén a szerződő felek tulajdonjog fenntartásával kötnek szerződést, illetőleg eladó szükség esetén az ingatlan tehermentesítését a szerződésben foglaltak szerint vállalja.
2.3.3.Amennyiben az árverési vevő a teljes vételárat a szerződés aláírásáig nem fizeti meg, úgy a biztosítékot elveszti és az árverés eredménytelennek minősül.
2.3.4. Az árverés kiírója a képviselő-testületet a soron következő ülésén köteles tájékoztatni az árverés eredményességéről, az árverésen elért legmagasabb vételárról, a szerződés megkötéséről, illetve esetlegesen a szerződéskötést kötelezően megelőzendő eljárásról illetve az eljárás esetleges eredménytelenségéről.
1

Módosította a 4/2017. (II. 21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. február 21-től.

2

Módosította a 4/2017. (II. 21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. február 21-től.

3

Beiktatta a 4/2017. (II. 21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. február 21-től.

4

Beiktatta a 4/2017. (II. 21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2017. február 21-től.