1. § (1) E rendelet hatálya a vagyon meghatározásának vonatkozásában kiterjed

2. § (1) Az önkormányzati vagyon teljes köre a számviteli törvény szerinti megfogalmazások alapján

3. § (1) A törzsvagyon rendeltetése a közszolgáltatási feladatok ellátásának kiszolgálása.

(2) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

(3) A törzsvagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonrészekből áll.

4. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartoznak jelen rendelet 1-es számú mellékletében felsorolt vagyontárgyak.

(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak a közszolgáltatási feladatok ellátásának alapvető bázisai. Ezért nem forgalmazhatóak, azaz nem idegeníthetőek el, nem vihetők be apport vagyonként gazdasági társaságokba és nem is terhelhetők meg. Az ezekkel ellentétes tartalmú szerződések semmisnek tekintendők.

(3)⁴ Az Önkormányzat a forgalomképtelen törzsvagyonból nem minősít vagyonelemet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.

5. § (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartoznak jelen rendelet 2-es számú mellékletében felsorolt vagyontárgyak.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak a tulajdonjog megtartása mellett kezelésbe, vagy üzemeltetésre átadhatók. Az ilyen módon átadott vagyontárgyak közül azokat, amelyek az önkormányzati hivatal vagy intézmények körén kívüli szervekhez kerültek, a számviteli nyilvántartásokban is el kell különíteni.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthetők el, ha kihasználatlanságuk vagy fenntartásuk magas költségei rendkívüli megterhelést jelentenének az önkormányzat számára.

6. § (1) Üzleti vagyon körébe tartozik mindaz az Önkormányzat tulajdonában álló vagyonféleség, amelyik az előzőekben ismertetett törzsvagyon részekhez nem nyert besorolást. A törzsvagyonhoz nem tartozó üzleti vagyon forgalomképes, mely vagyontárgyak felsorolását jelen rendelet 3-as számú melléklete tartalmazza.

(2) A forgalomképes vagyonrészek vállalkozási célokra igénybe vehetők.

(3) Az önkormányzat vállalkozása kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(4) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyekben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. Ezért nem lehet tagja közkereseti társaságnak (kkt.) és betéti társaságnak (bt.).

(5) A vállalkozásokról külön szabályzat készül.

7. § A 4., 5. és 6. §-okban ismertetett vagyoncsoportok – az e rendelet hatálya alá tartozó vagyontárgyak között – a Képviselő-testület átsorolásokat hajthat végre.

8. § (1) Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik.

(2) A tulajdonost megillető jogok (a rendelkezési jog, birtoklási jog, használati jog) gyakorlásáról a Képviselő-testület rendelkezik; e jogait más szervekre és személyekre átruházhatja.

(3) Meghatározott vagyontárgyak vagy vagyonrészek elidegenítését, megterhelését, vállalkozásokba való bevitelét, illetőleg más célú hasznosítását népszavazáshoz is kötheti a Képviselő-testület.

(4) A Képviselő-testület jogosult megszabni azt az értékhatárt, amely felett csak nyilvános versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet a vagyont elidegeníteni, használatát, illetve hasznosításának jogát átengedni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az értékesítési célt szolgáló dolgokra, illetve a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra.

(5)⁵ Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni – a törvényben meghatározott eseteken kívül – a következő célra lehet:

(6)⁶ Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

9. § (1) A tulajdonosi jogok átruházásában érintett szervek és személyek, valamint a kezelésükbe adott vagyontárgyak körének konkrét meghatározásait e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(2) A vagyonkezelő szervek tételes leltárak alapján veszik át az önkormányzati vagyontárgyakat felelősséggel tartoznak azok rendeltetésszerű használatáért, üzemképességének fenntartásáért és megőrzéséért.

10. § (1) A Képviselő-testület saját maga részére tartja fenn az önkormányzat tulajdonába tartozó valamennyi ingatlan elidegenítésének, megterhelésének, illetőleg vállalkozásokba való bevitelének jogát.

(2) Az önkormányzat tulajdonába tartozó ingóságok és egyéb vagyon elidegenítése, megterhelése, illetőleg vállalkozásokba való bevitele a Képviselő-testület jogkörébe tartozik. A döntés előkészítése és a döntés utáni lebonyolítás a kezelő szervek kötelezettsége.

(3)⁷ Az önkormányzat tulajdonában lévő 25 millió Ft értékhatár feletti vagyontárgyakat csak nyilvános versenytárgyalás útján lehet elidegeníteni, használatának, illetve hasznosításának jogát átengedni. A versenytárgyalás kiírására és lebonyolítására a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kel alkalmazni. Ezek végrehajtása a z Önkormányzat feladata.

(3a)⁸ A versenyeztetés és versenytárgyalás részletes szabályait a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(4) Az önkormányzati vagyon ingyenes átruházása, illetve az önkormányzatot megillető követelés elengedése csak testületi döntés alapján valósítható meg.

10/A. §⁹ (1)¹⁰ Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) Vagyonkezelői jog a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körébe tartozó vagyonelemekre jöhet létre.

(3) A vagyonkezelő jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy törvényben történő kijelöléssel.

(4) Vagyonkezelési szerződés a vagyon értékére való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.

(5) A Képviselő-testület a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek

10/B. §¹¹ Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével lehet átengedni.

10/C. §¹² (1) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyonra szerződéssel létesített vagyonkezelői jogot ingyenesen szerezheti meg az Nvt. 3. § (1) bekezdés 19. pont b)-c) alpontjában meghatározott körbe tartozó szervezetek közül az önkormányzati közfeladatot átvállaló:

10/D. §¹³ Vagyonkezelői jog létrejöttéhez - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § a) pontja értelmében - az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges.

10/E. §¹⁴ (1) A vagyonkezelési szerződésnek a törvény által előírtakon kívül - figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot – tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

10/F. §¹⁵ (1) A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

11. § (1) Az önkormányzat vagyonából csak a Képviselő-testület engedélyével lehet alapítványhoz hozzájárulni. Ilyen előterjesztést a polgármester tehet.

(2) Ugyancsak a Képviselő-testület engedélyével alapítható gazdasági társaság, illetve szerezhető érdekeltség gazdasági társaságban. Ez irányú előterjesztést is a polgármester tehet.

(3) Az előbbi szervezetekben az önkormányzat képviseletét a testület egyedi döntései szerint a testületi tag, a polgármester, illetve a jegyző látja el.

11/A. §¹⁶ (1) Az önkormányzattal és költségvetési szervével szemben fennálló bármely követelésről lemondani csak az alábbi esetekben lehet:

12. §²⁰ A rendelet betartása minden szintű vezetőnek személyes kötelessége. A végrehajtás ellenőrzése az Önkormányzat feladata.

13. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezései azonban nem érintik a hatályba lépése előtt megkötött jogügyletek, szerződések érvényességét.