1. § A rendelet hatálya kiterjed Ikrény község közigazgatási területén élő valamennyi állattartóra.

2. § Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következményeként mások jogai, illetve jogos érdekei sérelmet nem szenvedjenek.

3. § E rendelet alkalmazása szempontjából az állatok csoportosítása a következő:

4. § (1)¹ A község belterülete az állattartás szempontjából övezetekre osztott. A övezetek besorolása igazodik a hatályos építésügyi jogszabályokhoz, valamint a község rendezési tervéhez. E rendeletben foglalt előírásokat a község belterületén minden lakó és nem lakóingatlanra alkalmazni kell, az övezeti besorolásnak megfelelően.

(2) Az övezetek felsorolását jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

5. § (1)² „A” állattartási övezetben (továbbiakban: övezet) nagy haszonállat tartása tilos.

6. § (1) A jegyző az állattartást megtilthatja, ha az ellenőrzés során megállapítja, hogy az állattartó engedéllyel nem rendelkezik, vagy az engedélytől eltérően tart állatot és felszólításra 30 napon belül az engedélykérelmet nem nyújtja be, illetve az állattartást nem engedélyben foglaltak szerint folytatja.

(2) A jegyző az állattartást megtiltja, ha az állattartó az övezeti besorolástól eltérően tart állatot és azt felszólítás ellenére 30 napon belül nem szünteti meg.

(3) Az állattartás megtiltása esetén az állattartó köteles a jegyző határozatában megjelölt időpontra az állattartást megszüntetni.

7. § Külterületen haszonállat az építési engedéllyel létesített épületben korlátozás nélkül – üzemszerűen is – tartható, de figyelembe kell venni a közegészségügyi és egyéb előírásokat.

9. § (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló épületet, valamint építményt létesíteni, illetve átalakítani csak építési engedéllyel lehet.

10. § Az állattartók az állatok tartása során kötelesek biztosítani olyan tartástechnológiát, hogy az a közegészségügyi, állategészségügyi, valamint környezetvédelmi igényeknek maradéktalanul megfeleljen.

11. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állattartásra szolgáló épületek szükség szerinti kitakarításáról, rendszeres, de legalább évi egyszeri kimeszeléséről, fertőtlenítéséről, a bűzös gázok áramlásának – mesterséges vagy természetes úton - magasba tereléséről.

(2) Az állattartónak biztosítani kell, hogy a szennyvíz (-trágyalé) a szomszéd telkére, vagy közterületre ne folyhasson át, valamint a saját építésű telkét se szennyezze, és a talajt ne fertőzze.

(3) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) folyamatosan gondoskodnia kell a legyek, rovarok, rágcsálók rendszeres irtásáról.

12. § (1) A község belterületén trágya, trágyalé (hígtrágya) a kihordásig csak zárt trágyagyűjtő aknában tárolható. A trágya tárolásának előírásait e rendelt 9. §. (3) bekezdése tartalmazza.

(2) A trágya kezelésével és tárolásával kapcsolatos közegészségügyi előírások betartását külterületen is biztosítani kell.

(3) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) gondoskodnia kell a kellemetlen szagot árasztó takarmány fedett, zárt tárolásáról.

13. § (1) A beteg, illetve betegségre gyanús állatot a tulajdonos köteles a tartás helyén elkülöníteni és a hatósági állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni.

(2) Fertőző állatbetegség esetén az állattartó köteles bejelentést tenni a hatósági állatorvosnak.

(3) Az elhullott nagytestű állatot (ló, szarvasmarha, 100 kg-on felüli sertés, stb.) a tulajdonos köteles a Polgármesteri Hivatalhoz bejelenteni, ahol az állatok elszállításáról haladéktalanul rendelkeznek.

15. § (1) A kedvtelésből tartott állatok száma nem esik korlátozás alá, de gazdáik kötelesek megfelelő, sajátos életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás) biztosítani a tartott állatok részére.

(2) Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bármilyen módon történő bántalmazása, elhagyása, valamint egymásnak ugratása, viadaloztatása.

(3) Ha az állattartó nem kívánja, vagy nem képes az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni.

(4) Az állat tulajdonosa – egyéb elhelyezés hiányában – köteles felajánlani az állatot a jegyző közreműködésével vagy közvetlenül a Győri Xantus János Állatkert gyepmesterei részére.

16. § A közegészségügyi és állategészségügyi szabályok betartása a kedvtelésből tartott állatok tartásánál is kötelező.

17. § (1) Az eb- és macskatartás a község egész területén az alábbi feltételekkel megengedett:

18. § (1) Az eb tulajdonos köteles az ebet úgy tartani, hogy a házban, közös udvarban vagy annak szomszédságában lévő lakók nyugalmát nem zavarja, testi épségét se veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon.

(2) Harapós, vagy támadó természetű ebet – nappal biztonságos módon – szükség esetén megkötve kell tartani. Az ilyen eb éjszakára is bekerített és lezárt helyen tartandó.

(3) Harapós, vagy támadó természetű eb tartása esetén a lakás, ház, udvar, telek bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell – szembetűnő módon – elhelyezni.

(4) Ebet póráz nélkül közterületre kivinni tilos. A harapós, támadó természetű, továbbá a nagytestű ( 45 cm magasság felett) ebet szájkosárral is el kell látni.

(5) Közforgalmat lebonyolító járművön ebet szállítani szájkosár és póráz nélkül tilos.

20. § Tilos az ebet – vakvezető eb kivételével – bevinni:

21. § A közterületen őrizetlenül hagyott, illetve kóbor ebet a jegyző a gyepmesterrel befogatja, majd a gyepmesteri telepre szállíttatja. Az eb őrzéséről a befogást követő 15 nap elteltéig a gyepmesteri telepen a gyepmester gondoskodik.

22. § Tilos a pit bull terrier tenyésztése, állatviadalok szervezése.

23. § (1) Az eb-és macskatenyészet létesítéséhez a jegyző engedélye szükséges.

(2) A tenyészet létesítéséhez szükséges kérelemhez csatolni kell az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) továbbá az állategészségügyi szakhatóság nyilatkozatát., valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete és az építési telekkel határos ingatlanok tulajdonosainak (használóinak) előzetes belegyezését is.

(3) Többlakásos épületben eb-és macskatenyészet létesítésére engedély nem adható.

25. § (1) A veszélyes és veszélyesnek minősített ebek tartását és tartásának feltételeit az 1974. évi 17. törvényerejű rendelet, a 35/1997.(II.26.) sz. Kormányrendelet, a 15/1997. (III.5.) BM. rendelet, valamint a 15/1997.(III.5.) FM. rendelet szabályozza.

26. §⁶ (1)⁷

(2)

27. § (1) E rendelet az egyidejűleg tartható állatok számát határozza meg, ezen felül tartható az állatok egyszeri szaporulata az elválasztást követő legfeljebb 30 napig.

(2) Az e rendeletben fel nem sorolt állatok tartásához az illetékes szakhatóságok javaslata alapján a jegyző előzetes engedélye szükséges.

(3) A rendelet alkalmazása szempontjából:

28. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről – kifüggesztés útján - a jegyző gondoskodik

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti „Az állattartásról” szóló 1/1989. (X.25.) sz. Tanácsrendelet.