Ikrény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2002. (XII.18.) önkormányzati rendelete

a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Hatályos: 2014. 01. 01- 2016. 03. 26

Ikrény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2002. (XII.18.) önkormányzati rendelete

a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

2014.01.01.
Ikrény Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. § (1)-(2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében (továbbiakban: Gyvt.) kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, illetve az önkormányzat által biztosított, személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja.
A rendelet célja, hatálya, ellátási formák

1. § A rendelet célja, hogy a Gyvt. által megállapított, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához - a helyi sajátosságokat figyelembe véve - a feltételrendszert és eljárásokat szabályozza.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Ikrény község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező

- magyar állampolgárságú,
- állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező
bevándorolt,
- a magyar hatóságok által menekültként elismert
gyerekekre és fiatal felnőttekre, valamint szüleikre.
(2) A gyermekvédelmi törvényben meghatározott feladat és hatásköröket a képviselő-testület és a jegyző látja el.
(3) E rendeletet kell alkalmazni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a község területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyerekek esetében is, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
(4) Az önkormányzat - lakóhelytől függetlenül - rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosít a község közigazgatási területén tartózkodó, arra rászoruló gyermek részére, feltéve, ha ennek hiányában a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetné.
(5) A gyermekvédelmi támogatásokat nevelési-oktatási intézmény, a gyámhatóság és más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy, vagy a gyerekek érdekének védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti.
(6) A gyermek, a szülő és más törvényes képviselő, a nevelőszülő adatainak, illetve a kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó azonosító adatainak a kezelésére, a Gyvt. 15. §. (1-4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a képviselő-testület és a jegyző jogosult.
(7) A jegyző az ellátásra való jogosultság megállapítására, és megszüntetésére a Gyvt.138. §-ában meghatározott tartalmú nyilvántartásokat vezet.

3. § A gyermekek védelmét az önkormányzat pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint:

a) pénzbeli és természetbeli ellátások:

- kiegészítő családi pótlék,
- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
b) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:
- gyermekjóléti szolgálat,
- gyermekek napközbeni ellátása érdekében, működtetett óvoda,
általános iskolai napközi.
Pénzbeli és természetbeni ellátások
Kiegészítő családi pótlék

4. § (1) Az önkormányzat a gyermeket kiegészítő családi pótlékban részesíti, ha az alább meghatározott feltételek fennállnak:

- a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege)
- a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben,
- a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön- külön vagy együttesen a (5) bekezdésben meghatározott értéket.
(2) A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző 6 hónap havi átlagát kell figyelembe venni kivéve, ha a jövedelmi viszonyokban igazolhatóan tartós romlás következett be. Ez esetben a kérelem benyújtását megelőző 2 hónap havi átlagát kell figyelembe venni.
(3) A jövedelem számításánál - a kérelem benyújtása időpontjában - közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni
a) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező
gyermeket,
c) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező
nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat
folytató gyermeket,
d) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg
a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos
(a továbbiakban: tartósan beteg, illetőleg fogyatékos) gyermeket,
e) az a)-d) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő
vagy házastársa által eltartott rokont.
(4) A kérelemben valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódiságának megállapítása érdekében a döntéshozatalt megelőzően környezettanulmányt kell végezni. Amennyiben a környezettanulmány megállapításai vagy az önkormányzat hivatalos tudomása szerint a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban foglaltaknak, a rendelet (5) bekezdése szerint vizsgálni kell a család vagyoni körülményeit is.
(5) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazása során vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, gépi meghajtású termelő- és munkaeszközt, vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban
a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének huszonötszörösét, vagy
b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét
meghaladja, és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező megélhetésének feltételeit. Nem tekinthető vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
(7) A kiegészítő családi pótlék havi összege a mindenkori központi költségvetésben megállapított összeg.
(8) A kiegészítő családi pótlék jogerős megállapítása esetén az a kérelem benyújtása napjától esedékes. A folyósítás a feltételek fennállásáig tart. A jogosultság feltételeit az önkormányzat évente egyszer felülvizsgálja.
A jogosult képviselőjének a jövedelmi viszonyokban bekövetkezett változást 15 napon belül jelezni kell.
(9) Az önkormányzat a fiatal felnőttet kiegészítő családi pótlékban részesíti, illetve a nagykorúság elérése előtt részére megállapított támogatást tovább folyósítja, ha középfokú vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Ezen ellátás addig az időpontig folyósítható, ameddig a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennáll, legfeljebb azonban a 25. életév betöltéséig. A támogatás feltételeit a polgármester évente egyszer felülvizsgálja.
(10) A támogatás folyósításának megszüntetéséről határozatot kell hozni. Ha a jogosultság a tárgyhónap 16. napját megelőzően szűnik meg, a megállapított ellátás összegének 50 %-át, egyéb esetben a teljes összeget kell folyósítani a megszűnés hónapjában.
A kiegészítő családi pótlék iránti kérelmeket a polgármester bírálja el.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

5. § (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került (pl.: a gyermek tartósan beteg, elemi kár, beiskolázás, szülők munkanélkülivé válása).

(2) Fiatal felnőtt részére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege egyszeri alkalommal nem haladhatja meg a(z) mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegét.

(4) Egy naptári éven belül ugyanaz a gyermek legfeljebb 3 alkalommal részesíthető rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban.

(5) Az a gyermek, akinek kiegészítő családi pótlékot állapítottak meg, egy naptári éven belül csak legfeljebb 1 alkalommal részesíthető rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban.

(6) Sürgős szükség esetén, illetve ha a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyezteti, jövedelemigazolástól, illetve az (4)-(5) bekezdésben foglaltaktól függetlenül is nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

Természetben nyújtott ellátások

6. § (1) A kiegészítő családi pótlék és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(2) Természetbeni ellátások különösen:

- gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása,
- tankönyv és tanszerellátás támogatása,
- tandíj és az egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj átvállalása,
- élelmiszer utalvány biztosítása,
- egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.
(3) A kiegészítő családi pótlék és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli vagy természetbeni formájáról a döntéshozó az összes körülményt figyelembe véve határoz.
(4) A kiegészítő családi pótlék és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában,
ha
- a kérelem természetbeni támogatásra irányul;
- a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának
- (díjhátralékának) támogatására irányul vagy
- az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy
a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek
nevelésére, gondozására fordítja.
A pénzbeli és természetbeni ellátások eljárási szabályai

7. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmet szóban vagy írásban a Polgármesteri Hivatalnál terjesztheti elő a szülő vagy más törvényes képviselő. A szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) A rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosultság elbírálásához kérelmező köteles csatolni:

a) a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot a jövedelmi adatokra vonatkozó igazolásokkal együtt,

b) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, illetőleg a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó - az illetékes gyámhivatal által készíttetett - megállapodást tartalmazó jegyzőkönyvet,

c.) a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek egészségi
állapotára vonatkozó igazolást,
d) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében - ha nagykorúság után is folyósítják, vagy akkor állapítják meg a támogatást - az oktatási intézmény igazolását a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról.
(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság elbírálásához az (1) bekezdés a) pontjában foglalt nyilatkozatot és jövedelemigazolásokat, illetve fiatal felnőtt kérelme esetén az (1) bekezdés d) pontja szerinti igazolást is be kell csatolni.
(4) E rendelet 5. § (1) bekezdése esetében a jövedelem számításánál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél 3 hónap, egyéb jövedelmeknél 1 év. Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a rendelet 4. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(5) A kiegészítő családi pótlék és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása előtt környezettanulmányt kell készíteni, ha kétség merül fel a becsatolt nyilatkozat és igazolások valóságtartama tekintetében.

8. § Az e rendelet szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására vonatkozó hatáskört (ideértve az ellátás megszüntetését is) a képviselő – testület a kiegészítő családi pótlék vonatkozásában a polgármesterre, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását a Szociális Bizottságra ruházza át.

9. § (1) A kiegészítő családi pótlék összegét a tárgyhónapot követő hó 5. napján kell kifizetni a Polgármesteri Hivatal házipénztárából. Amennyiben a kifizetés napja munkaszüneti napra esik, a kifizetésre az azt megelőző munkanapon kerül sor.

(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - pénzben fizetett - kifizetésének időpontjáról és módjáról az azt megállapító határozatban kell rendelkezni.

(3) Ha a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában állapították meg, úgy a támogatás összegét az önkormányzat az illetékes intézménynek utalja át, illetve az élelmiszer utalvány a tárgyhót követő 5. napjáig vehető fel a Polgármesteri Hivatal házipénztárában.

(4) Amennyiben a támogatás összege nem fedezi az étkezésért fizetendő díjat, a különbözetet a kötelezettnek kell megfizetnie. Ha a megállapított támogatás összege nagyobb, mint a fizetendő díj, a különbözet pénzben kerül kifizetésre az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha természetbeni támogatást valamilyen okból nem lehet biztosítani (pl.: az étkeztetést biztosító gyermekintézmény zárva tartása, betegség stb.).

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

10. § (1) A személy gondoskodás igénybevétele – a (2) bekezdésben foglalt kivételével – önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselő kérelmére történik.

(2) A korlátozottan cselekvőképes személy és a törvényes képviselője között az ellátás igénybevételével kapcsolatban felmerült vitában – a tényállás tisztázása mellett – az Önkormányzat jegyzője dönt.

(3) Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

a) gyermekjóléti szolgálat,

b) gyermekek napközbeni ellátása keretében: óvoda, iskolai

napközis foglalkozás.
Gyermekjóléti szolgálat

11. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat társulás keretében foglalkoztatott családgondozóval biztosítja.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal vagy bármely állampolgár - gyermek veszélyeztetettségére utaló - jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül a családgondozónál lehet.

(3) Az ellátás biztosítását a családgondozó intézkedése alapozza meg.

(4) A gyermekjóléti szolgálat feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében

a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,

b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi,

a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó
tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,
c.) a szociális válsághelyzetben levő várandós anya támogatása,
segítése, tanácsokkal való ellátása,
d) a szabadidős programok szervezése,
e.) a hivatalos ügyek intézésének segítése.
(5) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében
a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a
nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben,
b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek
megoldására javaslat készítése,
c) az a) pontban, valamint a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében
meghatározott személyekkel és intézményekkel való
együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása.
Óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás

12. § Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Térítési díj

13. §

.

(1) Az óvodai ellátás, illetve az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.
(2) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetések intézményi térítési díjának mértékét az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
(3) A képviselőtestület egyéni rászorultság alapján, az intézményvezető által megállapított személyi térítési díjat legfeljebb 50 %-kal csökkentheti, ha térítési díj fizetésére kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, és a teljes összegű személyi térítési díj megfizetése a család létfenntartását veszélyeztetné.
(4) A képviselőtestület a személyi térítési díj megfizetése elől mentesítheti a kötelezettet (elengedheti a díjat), amennyiben a gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére védelembe vételi eljárás során kötelezték a szülőt vagy más törvényes képviselőt, s a (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.
(5) A (3) bekezdésben foglalt esetben a jövedelem számításánál irányadó időszak a havonta mérhető jövedelmeknél 3 hónap, egyéb jövedelmeknél 1 év. Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt. 19. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
Záró rendelkezések

14. § (1) E rendelet 2003. év január hó 01. napján lép hatályba. Rendelkezéseit - amennyiben az a kérelmező számára előnyösebb - a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Gyvt., továbbá a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükkor felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. Rendeletben és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm.rendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatályba lépése napján Ikrény község Önkormányzatának 6/1998.(IV. 30.) Ök.számú rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályairól hatályát veszti.