Kajárpéc Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) és (3) bekezdéseiben, 33. § (7) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés d) pontjában, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (1) és (3) bekezdésében, 45. §-ában, 50. § (3) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, valamint a 92. § (1)-(2) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. §
   

E rendelet célja, hogy meghatározza Kajárpéc Községi Önkormányzat Képviselő-testülete által biztosított - a szociális igazgatásról és szociális ellátottságról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Sztv.) szabályozott - pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék az ellátások igénybevételének jogosultságáról, az ellátások mértékéről, valamint igénybevétel módjáról, folyósításáról, valamint ellenőrzésének szabályairól.

A rendelet hatálya

2.  §

(1) E rendelet területi hatálya kiterjed Kajárpéc község közigazgatási területére.

(2) A rendelet személyi hatályát a Sztv. 3, 6. és 7. §-ai határozzák meg.

Hatásköri es eljárási rendelkezések

3. §

(1) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Sztv. az irányadó.

(2) E rendelet alkalmazása során mindenkor figyelembe kell venni az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának es elszámolásának szabályaira vonatkozó jogszabályokat is

(3) E rendeletben szabályozott támogatási formák kérelemre vagy hivatalból adhatok.

(4) A kérelmet (5) bekezdésben fogla1tak kivételével - Képviselő-testületnek, illetve a polgármesternek címezve, Kajárpéci Közös Hivatal Kajárpéci székhelyén lehet benyújtani.

(5) E rendelet 20. § (1) bekezdés b.), c.), d.) pontjaiban meghatározott szociális alapszolgáltatások vonatkozásában, a kérelmet a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézményénél lehet előterjeszteni.

(6) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a.) nyilatkozatot a lakásban együtt élő Sztv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti család, illetve Sztv. 4. § (1) bekezdés e) pontja szerinti egyedül élő személyek (továbbiakban: együtt élő személyek), lakásfenntartási támogatás esetén az egy lakásban élő személyek számáról.

b.) igazolást az együtt élő személyeknek a jövedelemszámításnál irányadó időszakra eső Sztv. 4. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelemről.

c.) az ellátás megállapításához szükséges, az Sztv.-ben és e rendeletben meghatározott, egyéb igazolásokat.

(7) A jövedelmi viszonyok számításánál, vizsgálatánál az Sztv. 10. § (2) - (9) bekezdése az irányadó.

a.) A havi rendszeres jövedelmet okmányokkal kell igazolni, ha az alanyok nem állnak rendelkezésre es azok beszerzése rendkívüli nehézségbe ütközik, vagy nagyon hosszú időt vesz igénybe, helyettük a jogosult (kérelmező) által írásban tett nyilatkozat is elfogadható.

b.) A nem havi rendszerességgel szerzett jövedelmet – jövedelemforrásonként es személyenként köte1es a jogosult írásbeli nyilatkozatba foglalni.

(8) Amennyiben a kérelmező kérelméhez a szükséges igazolásokat felszólítás ellenére sem bocsátja a rendelkezésre, kérelmét  érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

4. §

(1) Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a.) ápolási díj (Sztv.43/B.§ (1) bekezdése alapján),

b.) önkormányzati segély (Sztv.45.§ alapján).

(2) A polgármester a Képviselő-testület által átruházott hatáskörébe tartozik:

a.) étkeztetés,

b.) temetésre vonatkozó önkormányzati segély (Sztv. 45. § (6)-(8) bekezdései alapján),

c.) méltányossági közgyógyellátás (Sztv. 50. § (2) bekezdése alapján). 

5. §

A családban együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetet, a rászorultságot, egységben kell vizsgálni. Az ellátásokat úgy kell megállapítani, hogy azok elősegítsék a család létfenntartási es lakhatási feltételeit.

Jogosulatlanul igénybevett ellátás visszafizetése

6. §

(1) Az Sztv. 17. §-ában foglaltak szerint jogosulatlanul es rosszhiszeműen igénybevett ellátás es annak kamatai megtérítésének elrendelése eseten, a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmez vagy családja megélhetését veszélyeztetne, vagy amelyben ismetelten gondoskodásra szorulna.

(2) Kérelemre, a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

A szociális gondoskodás rendszere

7. §

Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését

a.) pénzbeli - es természetbeni ellátások nyújtásával,

b.) személyes gondoskodást biztosító ellátások megszerzésével valósítja meg.

II. FEJEZET

Rendszeres szociális segély

Együttműködésre kijelölt szerv

8. §

A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósítása feltételeként együttműködésre kötelezhető a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézményével (továbbiakban: kijelölt szerv).

A beilleszkedést segítő programok típusai

9. §

(1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki rendszeres szociális segélyben részesül - kivéve az egészségkárosodottnak minősülő személyek - a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében:

a.)  kijelölt szervvel a rendszeres szociális segélyre való jogosultság megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát, és

b.) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, és

c.) teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat, és

d.) kapcsolatot tart a kijelölt szervvel.

(2) A kijelölt szerv által szervezett programok, az életmód és életvezetés megváltoztatásának elősegítésére, a beilleszkedési zavarok leküzdésére, a mentális problémák megoldására irányuló egyéni és csoportos foglalkozások, tanácsadások megszervezésére irányulnak.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha:

a.) a beilleszkedési programban kötött megállapodásban meghatározottakat önhibájából nem teljesíti,

b.) a kijelölt szervnél az (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott időpontig nem veteti magát nyilvántartásba,

c.) a kijelölt szervnél az (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott időpontig a beilleszkedési programról írásban nem állapodik meg. 

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

10. §

(1) Az Sztv.-ben meghatározottak mellett a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapításának feltétele, hogy a kérelmező vagy jogosult lakókörnyezete rendezett legyen.

(2) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatást kérelmező, illetve az ellátás jogosultja az általa életvitelszerűen lakott lakást vagy házat

a.) tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartja,

b.) az ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja,

c.) a házhoz tartozó udvart és kertet rendben és tisztán tartja, rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, továbbá

d.) az ingatlanhoz csatlakozó közterületen lévő zöld területet gondozza, a járdát tiszta, síkosság mentes állapotban tartja, a vízelvezető árok használhatóságát biztosítja.

(3) A jegyző a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 10 napon belül helyszíni szemle (környezettanulmány) lefolytatása során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről.

(4) Ha a lakókörnyezet a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző 5 napos határidő tűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját - az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével - a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg.

(5) Aki a lakókörnyezete rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, annak foglalkoztatást helyettesítő támogatás nem állapítható meg, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatást meg kell szüntetni, ha a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek - a felszólítás ellenére - nem tesz eleget. 

Lakásfenntartási támogatás

11. §

A Képviselő-testület kérelemre normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg az Szt. 38. § (2)-(8) bekezdéseiben meghatározott feltételeknek megfelelő jogosultaknak.

Ápolási díj

12. §

(1) Az alanyi jogon járó ápolási díj megállapítása az Sztv. 40-44.§-ai alapján történik.

(2) A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozásáért, ápolásáért járó ápolási díj megállapítása az Sztv. 43/A. §-a alapján, az ápolási díj havi összege az Sztv. 44. §-a alapján történik.

(3) A Képviselő - testület méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzá-tartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A méltányossági ápolási díj megállapításának nem feltétele, hogy az ápoló és az ápolt egy háztartásban éljen.

(4) Az ápolási díj akkor állapítható meg, ha az ápolást végzőnek és vele egy háztartásban élő családtagjának az egy főre jutó nettó jövedelme a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén 200 %-át nem haladja meg.

(5) A méltányosságból megállapítható ápolási díj összege a központi költségvetésben meghatározott alapösszeg 80%-a.

(6) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell fizetetni, Sztv. 42.§ (2) b) pontja szerint ha az ápolást végző személy a kötelezettséget nem teljesíti.

(7) Akkor nem teljesíti az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét, ha az ápolást végző személy két, vagy több egymást követő napon nem gondoskodik:

a.) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, különösen - a megfelelő étkeztetésről, — legálabb napi egyszeri meleg étel, es legálabb kétszeri hideg élelem biztosításáról,

- gyógykezeltetéshez, gyógyszerez való hozzájutásról,

- egyéb alápapolási feladatok ellátásáról,

b.) az ellátott es lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen:

- mosdatásról, fürdetésről,

- ruházat, ágynemű mosásáról,

- a lakás takarításáról, tisztántartásáról es fűtéséről

c.) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

(8) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a jegyző ellenőrizheti. Az ellenőrzés tapasztalatairól tájékoztatja a polgármestert.

(9) Az ápolási díjra való jogosultságot legalább két évente felül kell vizsgálni. 

Önkormányzati segély

13. §

(1) A Képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek, valamint családok részére önkormányzati segélyt nyújthat, elsősorban akkor, ha

a.) önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról önhibájukon kívül nem tudnak gondoskodni,

b.) alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak.(Ilyen többletkiadás: betegség, elemi kár, egyedi tüzelőanyag beszerzés, közműdíj, gyógyszerköltség, gyógyászati segédeszköz beszerzése stb.)

(2) Önkormányzati segélyben különösen azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként részesíteni, akiknek az ellátásról más módon nem lehet gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások - gyermek tartós betegsége, elemi kár, beiskolázás, szülők munkanélkülivé válása, egyik szülő elhalálozása stb. - miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) Fiatal felnőtt részére az (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg önkormányzati, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

(4) Önkormányzati segély azon rászorulók részére biztosítható, akiknek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, gyermekét(eit) egyedül nevelő szülő, továbbá olyan család esetén, ahol fogyatékos, vagy tartósan és súlyos beteg személy él vagy egyedülálló esetén annak 150 %-át, továbbá egyik esetben sem rendelkezik olyan vagyonnal, vagyoni értékű joggal, amelynek hasznosításával létfenntartása biztosítható. 

14. §

(1) Az önkormányzati segélyt úgy kell megválasztani, hogy maradéktalanul szolgálja a segélyben részesülő érdekeit. Az önkormányzati segély alkalmanként, vagy havi részletességgel megállapítható.

(2) Természetben kell megállapítani a segélyt abban az esetben, ha feltételezhető, hogy a készpénzsegélyt nem rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult.

(3) Az önkormányzati segély alkalmanként megállapítható összege rászorultsághoz igazodva állapítható meg. A segély összege 2.000 Ft-tól az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéig terjedhet. Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben - így többek között haláleset, természeti katasztrófa - az önkormányzati segély összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél magasabb is lehet, de nem haladhatja meg a nyugdíjminimum négyszeresét.

(4) Önkormányzati segélyben ugyanazon személy egy naptári éven belül legfeljebb 3 alkalommal részesíthető. Amennyiben egy határozatban többszöri segélyezés kerül megállapításra, a határozat rendelkező részében fel kell sorolni a későbbi kifizetések időpontját és a kifizetendő összeget.

(5) Ha a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyezteti, jövedelemigazolástól, illetve a (3) - (4) bekezdésben foglaltaktól függetlenül is nyújtható rendkívüli önkormányzati segély. 

15. §

(1) Önkormányzati segély a rászorult kérelmére, vagy bármely más személy javaslatára, továbbá hivatalból is megadható.

(2) A segély iránti kérelmet szóban, vagy írásban lehet előterjeszteni Kajárpéci Közös Önkormányzati Hivatal Kajárpéci székhelyénél.

(3) A segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

a.) az igénylő és közös háztartásban élő családtagja jövedelmeiről szóló igazolásokat, jövedelemnyilatkozatot,

b.) tartós, vagy időszakos betegség esetén a háziorvos igazolását,

c.) gyógyászati segédeszköz, esetén a szakorvos igazolását, hogy a segédeszköz közgyógyellátás terhére nem rendelhető,

d.) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, illetőleg a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó - az illetékes gyámhivatal által készített - megállapodást tartalmazó jegyzőkönyvet,

e.) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében - ha nagykorúság után is folyósítják, vagy akkor állapítják meg a támogatást - az oktatási intézmény igazolását a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról,

f.) a családba fogadás, a gyámság alá helyezésről szóló gyámhivatali határozatot.

(4) A jegyző környezettanulmányt készíthet a kérelmezőnél és családjánál.

(5) Sürgős esetben - ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják - a segély utólagos bizonyítási eljárással, az igénylő nyilatkozat alapján kiutalható.

(6) Az önkormányzati segély folyósítása történhet:

a.) posta útján,

b.) házipénztárból,

c.) vásárlási utalvánnyal,

d.) a kérelmezővel kapcsolatban álló intézménynek közvetlen átutalással,

e.) a rászorult költségeinek átvállalásával.

(7) Az önkormányzati segély megállapításáról a Képviselő-testület dönt. 

16. §

(1) A Képviselő-testület önkormányzati segélyt nyújthat annak, aki elhunyt eltemettetéséről gondoskodott.

(2) Önkormányzati segélyben részesülhet, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori legalacsonyabb öregségi nyugdíj 300 %-át.

(3) Önkormányzati segély nem állapítható meg annak, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.

(4) A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés - 100.000 Ft - költségeinek 10%-ánál. A temetési segély összege 10.000 Ft.

(5) Az önkormányzati segély kifizetése határozat alapján, készpénzben történik.

(6) Az önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül lehet benyújtani a jegyzőnél. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(7) A kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről a segélykérő nevére kiállított számla eredeti példányát.

(8) A kérelmezőnek nyilatkozni kell arról, hogy a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 300 %-át,

(9) A segély odaítéléséről a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt. 

III. FEJEZET

Természetben nyújtott ellátások

17. §

(1) E rendelet szabályozott rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély természetben is nyújtható, amelynek formái:

a.) vásárlási utalvány,

b.) élelmiszer csomag,

c.) tüzelőanyag,

d.) tankönyv- és tanszervásárlás

e.) tandíj kifizetése,

f.) közüzemi díjak kifizetése,

g.) gyermekintézmények  térítési díjának kifizetése,

h.) családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

Köztemetés

18. §

 A köztemetés az Sztv. 48. §-ában szabályozott módon történik.

Méltányossági közgyógyellátás

19. §

(1) A Sztv. 50. § (1) bekezdésében meghatározott alanyi jogú, illetve a Sztv. 50. § (2) bekezdésében meghatározott normatív alapú közgyógyellátáson túl, szociálisan rászorultnak kell tekinteni és közgyógyellátásban lehet részesíteni azt a személyt, akinek:

a.) az egy főre jutó jövedelme családban élők, illetve családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint egy lakásban együtt élő egyedülállók esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a területileg Egészségbiztosítási Szerv által elismert térítési díjak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja.

b.) jövedelme egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az Egészségbiztosítási Szerv által elismert térítési díjak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-t meghaladja.

(2) A közgyógyellátási jogosultságról a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt. 

IV. FEJEZET

Szociális szolgáltatások

20. §

(1) Az önkormányzat által biztosított szociális alap, személyes gondoskodás formai:

a.) étkeztetés,

b.) házi segítségnyújtás,

c.) családsegítés,

d.) támogató szolgáltatás és közösségi szolgáltatás.

(2) Az (1) bekezdés b.), c.), d.) pontja szerinti ellátást a Képviselő-testület a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye útján biztosítja. 

Étkezés, házi segítségnyújtás

21. §

(1) Az Önkormányzat a Sztv. 62. § (1) bekezdése szerinti szociálisan rászorult személyek részére a Kajárpéci Községi önkormányzat konyháján keresztül egyszeri meleg étkeztetést biztosít.

(2) Az Önkormányzat a Sztv. 63. §-ban meghatározott személyekről házi segítségnyújtás keretében a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye útján gondoskodik.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti ellátás térítési díját a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg. 

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

22. §

(1) E rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

(2) Rendelkezéseit a kihirdetés napján folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, amennyiben az ügyfél részére nem hátrányos.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló Kajárpéc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2009. (III.16.) rendelete valamint A gyermekvédelmi ellátásokról szóló Kajárpéc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2006. (IV.28.) rendelete.