Kajárpéc Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk  (1) bekezdés a) és e) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában , a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény 18. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja

Az önkormányzati vagyon

1. § (1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyon és üzleti vagyon.

(2) A közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgáló vagyon az önkormányzat törzsvagyona.

(3) Kajárpéc Községi Önkormányzat törzsvagyona forgalomképesség szempontjából:

a) forgalomképtelen törzsvagyon, amelynek részei:

kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon (1. sz. melléklet),

b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (2. sz. melléklet)

(4) E rendelet 3. sz. mellékletében felsorolt vagyon az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona.

Az önkormányzat vagyonával való rendelkezési jogok,
feladat- és hatáskörök

2.  §  (1) Az önkormányzati vagyon gazdasági társaságba vagy közalapítványba történő bevitele, valamint azzal közérdekű kötelezettség vállalása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) A forgalomképes üzleti vagyonba tartozó ingatlanok értékesítésre történő kijelölése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. Az ingatlan elidegenítésével kapcsolatos eljárás a  Képviselő-testület kizárólagos hatásköre.

Az 5.000.000 Ft értékhatár feletti vagyont versenytárgyalás útján kell értékesíteni.

Az önkormányzati ingatlanokat érintő egyéb tulajdonosi nyilatkozatok kiadása, a hasznosítással kapcsolatos döntéshozatal a polgármester hatásköre.

 A megállapított értékhatár a forgalmi érték szerinti összegben értendő. Az ingatlan értékesítésének alapfeltétele hat hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi szakértői vélemény megléte.

(3) Az Önkormányzat intézményei - az intézményvezetők útján - annak a törzsvagyonnak használati jogát gyakorolhatják, amely e rendelet hatályba lépésének napján is a használatukban van.

(4) Az önkormányzat az éves könyvviteli mérleget alátámasztó leltározását két évenként köteles végrehajtani.

(5) Az önkormányzati követelés jogosultja köteles megtenni a követelés behajtása érdekében a követelés nagyságával arányban álló intézkedéseket. A behajthatatlan követelések elengedése  a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

Önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átruházása

3. §(1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:  ingatlanvagyon ingyenes és kedvezményes átruházásának engedélyezése, ingyenes használatba adása.

(2) A Nvtv. 11. § (13) bekezdése alapján nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe. Ezzel a korlátozással lehet ingyenesen hasznosítani.

Ingyenes átruházásra az Nvtv. 13. § (3) –(13) bekezdései vonatkoznak.

Vagyon ingyenes megszerzése

4. §  (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a) a más szervek, magánszemélyek által ingyenesen felajánlott, nettó 2.000.000 Ft-ot meghaladó ingatlan átvétele, kivéve, ha a felajánlás „út” céljára történik;

b) ingó vagyontárgy térítés nélküli átvétele, ha annak nyilvántartás szerinti nettó értéke, ennek hiányában nettó egyedi forgalmi értéke a 2.000.000 Ft-ot meghaladja;

(2) A polgármester hatáskörébe tartozik:

a) más szervek, magánszemélyek által ingyenesen felajánlott nettó 2.000.000 Ft, vagy az alatti értékű ingatlan átvétele;

b) az „út” céljára felajánlott terület átvétele;

c) Az (1) bekezdés b) pontja alá nem tartozó ingó vagyontárgy átvétele;

Vagyonkezelői jog létesítése és átengedése

5. § (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont b) alpontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva akkor lehet, ha az biztosítja az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) Az önkormányzat vagyonkezelői jogot a kötelező önkormányzati feladatellátást szolgáló vagyoni elemekre létesíthet.

(3) Az önkormányzati vagyont kezelő szerv a rábízott vagyonról – az önkormányzat közfeladatainak sérelme nélkül – a hatályos jogszabályok, valamint a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.

6. § (1) A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelői jogának ellenérték fejében történő átadásáról. A feladatellátás átadását célzó döntést megelőzően részletes elemzést kell készíteni, mely keretében értékelni kell a célt szolgáló vagyon állapotát, alkalmasságát, annak működtetési, várható felújítási és fejlesztési költségeit, s mindezeknek az önkormányzati költségvetésre gyakorolt hatását is.

(2) A képviselő-testület értékhatárra tekintet nélkül a vagyonkezelői jog átengedéséről az önkormányzat honlapján, és a helyben szokásos módon való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) A vagyonkezelői jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

7. § (1) Vagyonkezelői jogot ingyenesen átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

1. költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek,
   
2. önkormányzati társulásnak.
   

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:

1. óvodai ellátás
2. lapfokú nevelés, oktatás
3. szociális ellátás

8. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében,
2. a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.

Az intézmények használatába adott vagyonra vonatkozó szabályok

9. §  (1) Az önkormányzati intézményeket a 2. § (3) bekezdésében foglaltak alapján - az ott megjelölt és használatukba adott vagyontárgyakra - megilletik a tulajdonosi jogosítványok és terhelik a tulajdonosi kötelezettségek az e rendeletben megfogalmazott eljárási és anyagi jogszabályok betartása mellett.

A tulajdonost megillető rendelkezési jogból az önkormányzati intézmények alkalomszerűen, maximum egy éves határozott időre szóló bérleti szerződés útján történő hasznosítás jogát gyakorolhatják.

(2) A bérbeadásból származó bevételt az intézmény saját feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordíthatja.

(3) A hasznosítás az intézmény feladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja.

(4) Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról a képviselő-testület dönt.

(5) Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak, ingatlanok az önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak, ingatlanok általában az azokat megszerző intézmények használatába kerülnek, kivéve, ha a Képviselő-testület másképpen rendelkezik.

Az önkormányzati vagyon hasznosítása

10. §  (1) Az önkormányzat az üzleti vagyon kategóriába sorolt vagyontárgyai hasznosításával kapcsolatos eljárás a 2. §.-ban foglaltak szerint történik.

 (2) A forgalomképtelen törzsvagyon kategóriába sorolt vagyontárgyakat közterület-foglalással lehet hasznosítani.

Az önkormányzat törzsvagyonának átminősítési, valamint a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon hasznosítási folyamata

11. §  (1) A polgármester gondoskodik a vagyontárgyak átminősítése, illetve hasznosítása előtt a célszerűségi, valamint a pénzügyi-gazdaságossági vizsgálat elvégzéséről.

(2)       a./ Előzetes célszerűségi vizsgálat:
                        aa)  a feladat körülhatárolása
                        ab) a feltételek számbavétele
                        ac) a hosszú távú jövedelmezőség - rövid távú haszon vizsgálata
                        ad) a megfelelő hasznosítási forma kiválasztása
                        ae) a vállalkozás résztvevőinek vagy potenciális résztvevőinek
                              számbavétele

            b./ Pénzügyi-gazdasági vizsgálat
                        ba)  tőkeértékelés, hozammutatók, megtérülési mutatók
                        bb) kamat- és osztalék kondíciók számbavétele
                          (amennyiben ilyen jellegű a hasznosítás formája)

bc) összehasonlító elemzések elvégzése, különböző pénzügyi feltételek és megoldások közötti választás

(3) A polgármester a vizsgálatok eredményét a  Képviselő-testület elé terjeszti. A döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.  

(4) A gazdaságossági vizsgálat mellőzhető, ha az átminősítés csak az ingatlan egy részét érinti és a visszamaradó ingatlan eredeti rendeltetését betölti.

(5) a vagongazdálkodás ellenőrzése a belső ellenőrzés keretein belül történik.

A társasági jog hatálya alá tartozó vállalkozások,

az azokban való részvétel, illetve képviselet

12. §  (1) A kisebbségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság közgyűlésén, taggyűlésén eljáró képviselő az önkormányzat érdekének figyelembe-vételével köteles eljárni.

(2) Amennyiben valamely részben, vagy teljes önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság fejlesztéséhez, tervezéséhez, beruházáshoz költségvetési támogatást, vagy az önkormányzatot megillető osztalékot használ fel, a felhasználás ellenőrzésébe be kell vonni az önkormányzat pénzügyi előadóját.

13. §  (1) A rendelet a kihirdetését követő nap lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Kajárpéc Község Önkormányzata Képviselő – testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 13/2004.(XI.25.) önkormányzati rendelet.