Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (X. 29.) önkormányzati rendelete
Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 10. 11Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (X. 29.) önkormányzati rendelete
Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Kisbajcs Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Székhelye: 9062, Kisbajcs, Kossuth Lajos út 1.
(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) Székhelye: 9062, Kisbajcs, Kossuth Lajos út 1.
(3) A Képviselő-testület bizottságának elnevezése: Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság) Székhelye: 9062, Kisbajcs, Kossuth Lajos út 1.
(4) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Kisbajcsi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Székhelye: 9062, Kisbajcs, Kossuth Lajos út 1.
(5) Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben az Önkormányzat elnevezését és sorszámát.
(6) A Hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben a Hivatal elnevezését és sorszámát.
2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.kisbajcs.hu
(2) Az Önkormányzat hivatalos lapjának címe: „Kisbajcsi Hírmondó”. Az önkormányzat hivatalos lapját évfolyamonként le kell fűzni, két-két példányát a községben található könyvtárakban kell elhelyezni, így is biztosítva a település történetének tudományos kutathatóságát.
4. § Az Önkormányzat testvérközségi kapcsolatot tart fenn:
a) Csicsó (Cicov, Szlovákia) településsel
b) Csilízradvány (Cilizska Radvan, Szlovákia) településsel
c) Csíkcsicsó (Ciceu, Románia) település Csaracsó (Ciaracio) településrészével.
3. § (1) Az Önkormányzat jelképe a település címere, zászlaja és pecsétje.
(2) A jelképek használatára vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg.
A képviselő-testület működése
5. § A Képviselő-testület létszáma: A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt: 5 fő.
5/A. § (1) A polgármester az alakuló ülést követő 6 hónapon belül a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé.
(2) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló, végrehajtását is célzó gazdasági program alapján működik.
5/B. § (1) A képviselő-testület a gazdasági program adott évre vonatkozó elemeit magába foglaló, évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.
(2) A munkatervet minden év első rendes képviselő-testületi ülésen a polgármester terjeszti elő, amelyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.
(3) A munkaterv tervezetének összeállítására külön felhívásra javaslatot tehetnek:
a) a települési képviselők,
b) az alpolgármesterek;
c) a jegyző;
d) a szakértők
e) a képviselő-testülettel együttműködési szerződést kötött szervezetek vezetői;
f) a település önszerveződő közösségei;
g) az önkormányzat intézményeinek vezetői.
(4) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:
a) az önkormányzati képviselőknek;
b) a szakértőknek;
c) a bizottságok nem képviselő tagjainak
d) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének;
e) az önkormányzat intézményvezetőinek.
(5) A gazdasági programot és a munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos lapjában, az önkormányzat hirdetőtábláin, a község honlapján.
6. § (1) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat átruházott hatáskörben eljáró szerve a soron következő képviselő-testületi ülésén köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről. A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról, az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet írásban tájékoztatja.
7. § (1) A Képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal tart ülést.
(2) A képviselő-testület ülései: alakuló, rendes, rendkívüli ülés.
(3) A lakosságot a Képviselő-testület üléséről a polgármester az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal, lehetőség szerint 5 nappal tájékoztatja. A tájékoztatás módja:
a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtábláira,
b) a meghívó és az írásos előterjesztés megjelentetése az önkormányzat honlapján.
(4)1 A Képviselő-testület ülésének helye a székhelye.
(5)2 Kisbajcs, Nagybajcs és Vének Községek Képviselő-testületei együttes ülésének helye: Kisbajcs, Kossuth Lajos út.1.
8. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) rendelet tervezet,
b) határozati javaslat,
c) egyéb döntést igénylő javaslat,
d) tájékoztató,
e) beszámoló amely a képviselő-testület döntését vagy elfogadását vagy tudomásul vételét igényli.
(2) Napirendi pont előterjesztője lehet:
a) a polgármester;
b) az alpolgármesterek,
c) a képviselő-testület tagja;
d) a jegyző,
e) a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,
f) a képviselő-testület által felkért személy, vagy szervezet.
(3) Az előterjesztés tartalmi és alaki kellékei:A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése
a) az előterjesztés első része tartalmazza
aa) a címet vagy a tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntésekre,
ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,
ac) az előkészítésben részt vevők véleményét,
ad) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket és összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.
b) az előterjesztés második része tartalmazza:
ba) az egyértelműen megfogalmazott határozat vagy rendelet szövegére vonatkozó javaslatot,
bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.
(4) A bizottságok véleményezési jogkörébe tartozó előterjesztések csak az illetékes bizottság véleményével együtt terjeszthetők a képviselő-testület elé.
(5) Az írásbeli előterjesztést a készítőjének legkésőbb a testületi ülést megelőző 4. munkanap 15.00 órájáig kell a jegyzőhöz eljuttatni. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(6) Az előterjesztés a képviselő-testület ülésén kivételesen szóban is ismertethető, amennyiben a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján az ülés napirendjére azt felveszi. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
8/A. § (1) A képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján – a sürgősségi indítvány el-fogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről minősített szótöbbséggel soron kívül dönt.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
a) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
aa) a polgármester;
ab) az alpolgármesterek;
ac) a képviselő-testület tagja;
ad) a jegyző
ae) témakör szerint illetékes bizottság elnöke.
b) Ha valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.
c) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.
(3) Sürgősségi indítvány esetében is értelemszerűen alkalmazni kell az előterjesztésre vonatkozó előírásokat. A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.
9. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) Az ülést annak időpontja előtt legalább 3, lehetőség szerint 5 munkanappal kiküldött meghívóval kell összehívni, amely tartalmazza:
a) az ülés helyét és kezdési időpontját;
b) a javasolt napirendi pontokat, és
c) a napirendi pontok előterjesztőinek nevét,
d) írásos előterjesztés csatolására vonatkozó utalást.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell az írásos előterjesztéseket lehetőség szerint szerkeszthető formában, azaz a szöveges előterjesztéseket Microsoft Word DOC formátumban, míg a számításokat Microsoft Excel XLS formátumban. Az előterjesztéseket és azok csatolmányait a 2. § (1) bekezdésben megjelölt honlap Előterjesztések nevű menüpontjába tölti fel a Hivatal kijelölt munkatársa a meghívó kiküldésével egyidejűleg, mely feltöltés végrehajtásáért a jegyző a felelős. Ha valamely képviselő úgy igényli, számára a meghívó és az előterjesztések azok minden csatolmányával együtt e-mail formában küldendők ki.
(4) Az ülésre meg kell hívni:
a) képviselőket;
b) jegyzőt;
c) alpolgármestereket
d) nem állandó meghívottak: előterjesztők napirendhez kapcsolódóan, akit jogszabály előír, akik az adott napirendi pont kapcsán érintettek.
(5) A képviselő-testület rendkívüli ülést tart, ha azt a feladatellátás, hatáskörgyakorlás megkívánja, vagy más időközben felmerülő ok azt kötelezően szükségessé teszi.
(6) Rendkívüli esetben a képviselő-testületi ülés a polgármester indítványára 24 órán belül rövid úton, telefonon történő meghívással, vagy személyes megkereséssel-összehívható a rendkívüli összehívás pontos indokának közlésével. A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívását indítványozhatja a napirend egyidejű közlésével:
a) a polgármester,
b) a képviselők ¼-e,
c) a Képviselő-testület bármely bizottsága.
(7) A rendkívüli ülés összehívása során az (2)-(3) bekezdések alkalmazásától el lehet tekinteni.
(8) A határozatképtelen ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
10. § A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.
11. § (1) Az ülésvezető jogkörei és feladatai:
a) megállapítja, figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét, megnyitja / berekeszti az ülést
b) tájékoztatást ad az esetlegesen meg nem jelent képviselő-testületi tagok távolmaradásának indokoltságával kapcsolatosan;
c) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről.
d) engedélyt ad a képviselők napirend előtti felszólalására.
e) javaslatot tesz az ülés napirendjére, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról;
f) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat;
g) tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja, vagy berekesztheti;
h) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,
i) figyelmezteti a hozzászólót, hogy mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel. Ugyanakkor az érintett képviselő maximum 1 percben a jegyzőkönyv számára összefoglalhatja álláspontját;
j) hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólás időtartamának korlátozását, vagy lezárja a vitát;
k) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a szavazás számszerű eredményét, kihirdeti a döntést;
l) lezárja a napirendi pontok tárgyalását;
m) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít, szükség esetén távozásra hívja fel;
n) bezárja az ülést.
12. § (1) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:
a) ülés napirendjének megállapítása
b) beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, amennyiben ilyen nincs beszámoló a két ülés közötti fontosabb eseményekről
c) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok;
d) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok;
e) egyéb döntést igénylő ügyek
(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést nem kell határozatba foglalni.
(3) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:
a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez;
b) jogszabály által meghatározott esetben a könyvvizsgáló ismertetheti véleményét;
c) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét;
d) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések;
e) vita az előterjesztéssel kapcsolatban;
f) módosító javaslatok megtétele;
g) döntés a módosító javaslatokról;
h) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.
13. § (1) Az előterjesztő az előterjesztést legfeljebb 5 percben, szóban kiegészítheti.
(2) A napirendi pont felett a vitát a levezető elnök nyitja meg. A vita megnyitását követően a képviselők a jelentkezés sorrendjében kapnak szót.
(3) A vita lezárására, vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási joggal rendelkező meghívottak ezen napirendi pontok tárgyalása során egy alkalommal legfeljebb két perces hozzászólásra jelentkezhetnek, illetve a hozzájuk intézett kérdésekre legfeljebb két percben válaszolhatnak. A levezető elnök a nyilvános testületi ülésen megjelent - tanácskozási joggal nem rendelkező - polgárok részére legfeljebb két perces hozzászólási lehetőséget adhat. Ezen időkereteket a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntéssel növelheti.
(5) Az ülés vezetője köteles az ülés rendjét fenntartani. Ennek érdekében jogosult
a) a rendzavarótól megvonni a szót;
b) a rendzavarót rendre utasítani;
c) ismételt rendreutasítást követően a rendzavarót – a képviselő-testület tagja kivételével – az ülésteremből kiküldeni.
d) az ülésvezető rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
(6) Felvilágosítás kérése (interpelláció), kérdés
a) Interpellációnak minősül a magyarázatadási kötelezettség az interpellált személy feladat- és döntési vagy döntéselőkészítési jogkörébe tartozó valamennyi ügyben.
ab) A képviselő interpellációt intézhet: polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottság elnökéhez, jegyzőhöz.
ac) Felvilágosítás-kérést írásban vagy szóban egyaránt elő lehet terjeszteni.
ad) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a testületi ülésen terjesztik elő, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a felvilágosítást kérő képviselőnek az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni.
ae) Ha a kérdést feltevő képviselő az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy a képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Elfogadás hiányában a képviselő-testület elrendeli a felvilágosítás tárgyát képező téma bizottság általi részletes kivizsgálását. A vizsgálat státuszáról, eredményéről a soron következő rendes ülésen a képviselő-testületet (folyamatosan) tájékoztatni kell.
a) (b) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, döntésre, előkészítésre stb. vonatkozó tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe, és nem kapcsolódik az ülés napirendjének témakörébe.
ba) A kérdés felvetésének joga a képviselőket az ülés napirendjeinek tárgyalását követően illeti meg.
bb) A kérdésre a képviselő-testület ülésén válaszol az, akihez a kérdést intézték, ennek hiányában 30 napon belül írásban érdemi választ ad.
14. § (1) Az ülésvezető a vita lezárása után az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként, a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. Amennyiben a szóbeli előterjesztés a 8. § (5) bekezdésének hatálya alá tartozik, arról szavazni - a követelményeknek megfelelő előterjesztés benyújtása után lehet. Személyes megjegyzést az a képviselő tehet a vita lezárása után, de még a szavazás megkezdése előtt, aki a vita során az őt ért - megítélése szerint - méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretné tisztázni. A személyes megjegyzésre egy viszontválasz lehet.
(2) A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.
(3) Minősített többség szükséges Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban:Mötv.) 50. § -ában meghatározott eseteken kívül:
a) hitel felvétele;
b) kötvény kibocsátása;
c) gazdasági társasághoz való csatlakozás és abból való kiválás;
d) helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, illetőleg arról történő lemondáshoz,
e) kitüntetés adományozása és visszavonása;
f) testületi hatáskörök átruházása;
g) polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása esetén, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a polgármester tisztségének megszüntetése iránti kereset benyújtása.
(4) Amennyiben egy javaslatot a Képviselő-testület elutasított, ügyrendi javaslatra, szünet elrendelése után a polgármester legfeljebb 1 alkalommal újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.
(5) Ha a Képviselő-testület az (4) bekezdésben szabályozott eljárásában elutasító döntést hoz, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésére ismételten napirendre kell tűzni, ha a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség.
(6) Ha a Képviselő-testület tagja a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja a Képviselő-testület a döntését a mulasztásról való tudomásszerzését követő ülésén felülvizsgálja.
15. § (1) Névszerinti szavazás tartható:
a) jogszabályban meghatározott esetekben;
b) az éves költségvetés elfogadásával;
c) a helyi adók megállapításával;
d) a településrendezési terv jóváhagyásával;
e) önkormányzati vagyonnal;
f) hitelfelvétellel és kötvény kibocsátással;
g) intézményalapítással és megszűntetéssel;
h) hatósági ármegállapítással összefüggő kérdésekben bármely képviselő javaslatára.
(2) Névszerinti szavazásnál a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát, és a képviselők nevük elhangzása után igennel, nemmel szavazhatnak, illetve tartózkodhatnak. A polgármester az ABC sorrend szerint szavaz. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti.
(3) A polgármester a név szerint leadott szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét kihirdeti. A névszerinti szavazásról készült listát a polgármester és jegyző írja alá, és a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
16. § (1) Azokban az ügyekben, melyekben ezt a törvény lehetővé teszi bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) Titkos szavazás esetén a szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja. A szavazás borítékba helyezett, lebélyegzett szavazólapon történik.
(3) A titkos szavazás során érvénytelen szavazatnak számít, ha a szavazó a szavazólapot nem töltötte ki, illetve ha a szavazó szándékát a szavazólapról nem lehet egyértelműen megállapítani.
(4) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.
(5) Ha több titkos szavazást igénylő előterjesztés szerepel a napirenden, a szavazások a levezető elnök döntése alapján összevontan, egyidejűleg is lebonyolíthatóak.
(6) A titkos szavazás eredményéről a jegyző külön jegyzőkönyvet készít, melyet a bizottság tagjai írnak alá. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
17. § (1) A Képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.
(2) A határozat megjelölése tartalmazza
a) a Képviselő-testület megnevezését;
b) a „önkormányzati határozata” kifejezést;
c) a határozat meghozatalának sorszámát, évét, hónapját és napját;
(3) A határozat megjelölése a következő „Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/kihirdetés éve (hónapja, napja) önkormányzati határozata (határozat címe).
(4) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:
a) a Képviselő-testület döntését;
b) a végrehajtására szolgáló határidő és a végrehajtásáért felelős megnevezését.
(5) A jegyző gondoskodik az önkormányzati határozatok nyilvántartásáról, a határozatok érintettekkel való közléséről.
(6) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket a polgármester készíti el és terjeszti a Képviselő-testület elé.
18. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:
a) az önkormányzati képviselő;
b) a polgármester;
c) a jegyző.
d) a képviselő-testület bizottsága.
(2) Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtják be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni. A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában küldi meg véleményezésre az arra jogosult szerveknek, személyeknek. A képviselő-testület elhatározhatja a rendelettervezet (javaslat) kétfordulós tárgyalását is. Amennyiben a szabályozandó kérdés tárgya lehetővé teszi, az ülésvezető indítványozza, hogy a képviselő-testület előbb foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről. A képviselő testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítése során - elveket, szempontokat állapít meg. A jegyző - a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén - a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. A rendelettervezet előterjesztésével egyidejűleg a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is. A rendelet hiteles és végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(3) A rendelet megjelölése a következő „Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/kihirdetés éve (hónapja, napja) önkormányzati rendelete a (rendelet címe).
(4) A rendeletet az Önkormányzat hivatali épületében található hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni, valamint ezzel egyidejűleg a 2. § (1) bekezdésben megjelölt honlap Rendeletek nevű menüpontjába tölti fel a Hivatal kijelölt munkatársa, mely feltöltés végrehajtásáért a jegyző a felelős.
(5) Ha a rendelet szövegének terjedelme nem teszi lehetővé a hirdetőtáblán való közzétételt, akkor a közzétételnek utalnia kell a rendelet számára és tárgyára, továbbá arra, hogy a hivatali időben a Hivatalban tekinthető meg a rendelet teljes terjedelmében.
(6) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról és folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik. A jegyző gondoskodik a hatályos rendeletek 3 évenkénti felülvizsgálatáról és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését. A jegyző a rendeletek folyamatos karbantartása keretében gondoskodik a rendelet-módosításoknak az alaprendelettel való egységes szerkezetbe foglalásáról és naprakész számítógépes nyilvántartásáról. A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet.
19. § (1) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv tartalmát az Mötv. 52. (1) bekezdése határozza meg.
(2) A jegyzőkönyv mellékletét képező anyagok:
a) a jelenléti ív;
b) a meghívó;
c) előterjesztések anyagai;
d) a rendelet, valamint rendelet-tervezet, határozati javaslatok;
e) írásban benyújtott hozzászólás, indítványok, kérdések;
f) név szerinti szavazásról készült névsor, titkos szavazásról készült jegyzőkönyv.
(3) A képviselő-testületi ülésekről készített, mellékletekkel felszerelt jegyzőkönyveket évente be kell köttetni.
(4) A jegyzőkönyvbe és annak mellékletét képező előterjesztésekbe való betekintést – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével- lehet kezdeményezni. A nyilvános ülés jegyzőkönyve a Hivatalban munkaidőben tekinthető meg. A jegyzőkönyvet legkésőbb annak Kormányhivatalba való beküldésének napján a 2. § (1) bekezdésben megjelölt honlap Jegyzőkönyvek nevű menüpontjába tölti fel a Hivatal kijelölt munkatársa, mely feltöltés végrehajtásáért a jegyző a felelős.
20. § (1) A polgármester vagy a Képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb döntések előkészítésére az állampolgárok és társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A lakossági fórum egyaránt összehívható a község egészét, vagy annak nagyobb, illetőleg egy részét érintő tárgykörökben.
(3) A lakossági fórum időpontját és tárgyát legalább a fórumot 3 munkanappal, lehetőség szerint 5 munkanappal megelőzően az Önkormányzat hirdetőtábláin és a község honlapján egyértelmű, a témát megfelelően tükröző címmel közzé kell tenni.
21. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás során a polgármester beszámol az Önkormányzat gazdasági helyzetéről, és az önkormányzat következő évre vonatkozó céljáról, fejlesztési elképzeléséről, ezt követően pedig a jelenlévők közérdekű kérdéseket és javaslatokat intézhetnek a polgármesterhez, vagy a képviselőkhöz.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a lakosságot 3 munkanappal, lehetőség szerint 5 munkanappal előbb szükséges értesíteni az Önkormányzat hirdetőtábláin és a község honlapján. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.
(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.
(6) Amennyiben a közérdekű kérdés, vagy a javaslat az ülésen nem válaszolható meg, vizsgálat után a képviselő-testület soron következő ülése elé kell terjeszteni. A képviselő-testület döntéséről a kérdezőt, illetve a javaslattevőt tájékoztatni kell.
22. § (1) A Képviselő-testület állandó jelleggel Ügyrendi Bizottságot hoz létre.
(2) Az Ügyrendi Bizottság 3 főből áll. Közülük a bizottság elnöke és egy tagja a helyi képviselő-testület tagja, a bizottság egy tagja pedig nem helyi képviselő-testületi tag.
(3) Az Ügyrendi Bizottság által ellátandó feladatok:
a) a polgármester és képviselők tekintetében a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatok,
b) tájékoztatja a Képviselő-testületet a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás eredményéről a soron következő ülésén,
c) kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezéseket, és annak eredményét a Képviselő-testület következő ülésére előterjeszti.,
d) titkos szavazás lebonyolítása,
e) ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott egyéb feladatokat.
23. § (1) A bizottság - az e rendeletben és az Mötv. 57. § -61. §-ában foglaltak figyelembevételével - maga állapítja meg működésének részletes szabályait.
(2) A bizottsági ülést a bizottság elnöke - akadályoztatása esetén pedig bármely képviselő tagja - hívja össze és vezeti.
(3) A bizottság elnökét a képviselő-testület választja meg a képviselő-testületi ciklussal egyező időtartamra.
(4) A bizottság elnökének akadályoztatása esetén a helyettesítésről a bizottság esetenként dönt.
(5) A bizottság elnökének feladatai:
a) a bizottság munkájának szervezése és összehangolása;
b) a bizottság képviselete;
c) a jegyzőkönyv elkészítésének ellenőrzése;
d) a határozatok nyilvántartásának ellenőrzése.
24. § (1) A képviselő-testület bármely kérdés megvizsgálására, továbbá a bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat.
(2) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület az eseti bizottság felállításakor határozza meg.
25. § (1) A települési–képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület és bizottságai munkájában;
b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
c) felkérés alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
d) írásban vagy szóban a polgármesternél, illetve a bizottság elnökénél előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;
e) bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatal előtt.
(2) A települési –képviselő
a) a fogadóóráikat az általuk meghirdetett helyen és időben tarthatják. A fogadóórák megtartásához előzetes egyeztetés alapján a Hivatal irodáját igénybe veheti.
b) részére a Képviselő-testület tiszteletdíjat és egyéb juttatást állapíthat meg, melyet külön rendeletben szabályoz.
26. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A főállású polgármester munkarendje: heti 40 óra.
(3) A polgármester ügyfélfogadása: minden hétfő 15.00 órától 16.00 óráig minden csütörtök 14.00 órától 16.00 óráig tart.
(4) A polgármester foglalkoztatási jogviszonyának, díjazásának, fegyelmi és kártérítési felelősségének megállapítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(5) A polgármester feladatait, hatásköreit törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet állapítja meg. A polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörben köteles eljárni.
(6) A polgármester szabadság ütemezését a Képviselő-testület határozattal hagyja jóvá. A főállású polgármester szabadságát a jegyző követi figyelemmel, melyről tájékoztatja a képviselő-testületet. A polgármester szabadsága nem minősül tartós távollétnek, illetve akadályoztatásnak. A polgármester tartós távollétének, illetve akadályoztatásának minősül 30 naptári napot meghaladó, megszakítás nélküli távolléte, amikor a hivatali teendőit ellátni nem képes. Ebben az esetben a polgármestert - helyettesítési jogkörében- az alpolgármester helyettesíti.
27. § (1)3 A Képviselő-testület egy alpolgármestert választ a képviselő-testület tagjai közül.
(2)4 Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét.
28. § (1) A képviselő-testület Nagybajcs és Vének Községek Önkormányzata Képviselő-testületeivel önálló egységes Hivatalt hoz létre és tart fenn. A Hivatal állandó kirendeltséget működtet Nagybajcs községben.
(2) A Hivatal hivatalos elnevezése: Kisbajcsi Közös Önkormányzati Hivatal
(3) A kirendeltség hivatalos elnevezése: Kisbajcsi Közös Önkormányzati Hivatal Nagybajcsi Kirendeltsége
(4) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét és főbb feladatait a Kisbajcsi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
29. § (1) A képviselő-testület a Hivatal vezetésre a képesítési előírásoknak megfelelő jegyzőt alkalmaz.
(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásának módját, legfeljebb hat hónap időtartamra a Hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei együttesen határozzák meg.
(3) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, ha döntésüknél vagy az önkormányzat működését érintően jogszabálysértést észlel.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakat a Bizottság esetében is alkalmazni kell.
30. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendelettel állapítja meg a Magyarország költségvetéséről és az államháztartásról szóló törvény alapján.
(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.
(3) A képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapítja meg a törzsvagyon körébe tartozó fogalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat, valamint azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról és az üzleti vagyontárgyakról rendelkezni lehet.
31. § A Képviselő-testület a helyi népszavazás, népi kezdeményezés rendjét önálló rendeletben szabályozza.
32. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján 18 óra 15 perckor lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Kisbajcs Község Önkormányzatának 14/2014.(XI.14.) önkormányzati rendelete Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról.
A 7. § (4) bekezdése a Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (X. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (5) bekezdését a Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (X. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 27. § (1) bekezdése a Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (2) bekezdése a Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.