Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (X. 29.) önkormányzati rendelete
Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 10. 29 18:15- 2020. 03. 15
Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (X. 29.) önkormányzati rendelete
Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2019.10.29.
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Kisbajcs Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Székhelye: 9062, Kisbajcs, Kossuth Lajos u. 1.
(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) Székhelye: 9062, Kisbajcs, Kossuth Lajos u. 1.
(3) A Képviselő-testület bizottságának elnevezése: Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság) Székhelye: 9062, Kisbajcs, Kossuth Lajos u. 1.
(4) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Kisbajcsi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Székhelye: 9062, Kisbajcs, Kossuth Lajos u. 1.
(5) Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben az Önkormányzat elnevezését és sorszámát.
(6) A Hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben a Hivatal elnevezését és sorszámát.
2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.kisbajcs.hu
(2) Az Önkormányzat lapjának címe: „Kisbajcsi Hírmondó”
3. § (1) Az Önkormányzat jelképe a település címere, zászlaja és pecsétje.
(2) A jelképek használatára vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg.
4. § Az Önkormányzat testvérközségi kapcsolatot tart fenn:
a) a szlovákiai Csicsó településsel
b) a szlovákiai Csilízradvány településsel
c) a romániai Csíkcsicsó település Csaracsó településrészével.
A képviselő-testület működése
5. § A Képviselő-testület létszáma: A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt: 5 fő
6. § Átruházott hatáskörök: A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
A Képviselőtestület üléseinek száma, helye
(1) A Képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal tart ülést.
(2) A képviselő-testület ülései: alakuló, rendes, rendkívüli ülés.
(3) A lakosságot a Képviselő-testület üléséről a polgármester az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal tájékoztatja. A tájékoztatás módja:
a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtábláira,
b) a meghívó megjelentetése az önkormányzat honlapján.
(4) A Képviselő-testület ülésének helye a székhelye, a Képviselő-testület esetenként dönt arról, hogy ülését a székhelyétől eltérő helyen tartja meg.
(1) Előterjesztésnek minősül:
a) rendelet tervezet,
b) határozati javaslat,
c) egyéb döntést igénylő javaslat,
d) tájékoztató,
e) beszámoló.
(2) Napirendi pont előterjesztője lehet:
a) a polgármester;
b) a képviselő-testület tagja;
c) a jegyző, vagy
d) a képviselő-testület által felkért személy, vagy szervezet.
(3) Az előterjesztés a képviselő-testület ülésén szóban is ismertethető, amennyiben a képviselő-testület az ülés napirendjére azt felveszi.
A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) Az ülést annak időpontja előtt legalább 3 munkanappal kiküldött meghívóval kell összehívni, amely tartalmazza:
a) az ülés helyét és kezdési időpontját;
b) a javasolt napirendi pontokat, és
c) a napirendi pontok előterjesztőinek nevét,
d) írásos előterjesztés csatolására vonatkozó utalást.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell az írásos előterjesztéseket.
(4) Az ülésre meg kell hívni:
a) képviselőket;
b) jegyzőt;
c) alpolgármestereket
d) nem állandó meghívottak: előterjesztők napirendhez kapcsolódóan, akit jogszabály előír, akik az adott napirendi pont kapcsán érintettek.
(5) A képviselő-testület rendkívüli ülést tart, ha azt a feladatellátás, hatáskörgyakorlás megkívánja, vagy más időközben felmerülő ok azt kötelezően szükségessé teszi.
(6) Rendkívüli esetben a képviselő- testületi ülés a polgármester indítványára 24 órán belül rövid úton, telefonon történő meghívással, vagy személyes megkereséssel-összehívható a rendkívüli összehívás indokának közlésével.
(7) A rendkívüli ülés összehívása során az
(2)-(3) bekezdések alkalmazásától el lehet tekinteni.
(8) A határozatképtelen ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
10. § A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.
11. § (1) Az ülésvezető jogkörei:
a) megállapítja az ülés határozatképességét;
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére;
c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat;
d) tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja, vagy berekesztheti;
e) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,
f) figyelmezteti a hozzászólót, hogy mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel;
g) hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólás időtartamának korlátozását, vagy lezárja a vitát;
h) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat;
i) lezárja a napirendi pontok tárgyalását;
j) biztosítja az ülés zavartalan rendjét;
12. § (1) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:
a) ülés napirendjének megállapítása
b) beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, amennyiben ilyen nincs beszámoló a két ülés közötti fontosabb eseményekről
c) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok;
d) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok;
e) egyéb döntést igénylő ügyek
(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést nem kell határozatba foglalni.
(3) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:
a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez;
b) jogszabály által meghatározott esetben a könyvvizsgáló ismertetheti véleményét;
c) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét;
d) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések;
e) vita az előterjesztéssel kapcsolatban;
f) módosító javaslatok megtétele;
g) döntés a módosító javaslatokról;
h) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.
13. § (1) Az előterjesztő az előterjesztést legfeljebb 5 percben, szóban kiegészítheti.
(2) A napirendi pont felett a vitát a levezető elnök nyitja meg. A vita megnyitását követően a képviselők a jelentkezés sorrendjében kapnak szót.
(3) A vita lezárására, vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) A tanácskozási joggal rendelkező meghívottak az egyes napirendi pontok tárgyalása során egy alkalommal legfeljebb két perces hozzászólásra jelentkezhetnek, illetve a hozzájuk intézett kérdésekre legfeljebb két percben válaszolhatnak. A levezető elnök a nyilvános testületi ülésen megjelent - tanácskozási joggal nem rendelkező - polgárok részére legfeljebb két perces hozzászólási lehetőséget adhat.
(5) Az ülés vezetője köteles az ülés rendjét fenntartani. Ennek érdekében jogosult
a) a rendzavarótól megvonni a szót;
b) a rendzavarót rendre utasítani;
c) ismételt rendreutasítást követően a rendzavarót – a képviselő-testület tagja kivételével – az ülésteremből kiküldeni.
(1) Az ülésvezető a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra.
(2) A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.
(3) Minősített többség szükséges Magyarország helyi önkormányzatokról szóló
2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban:Mötv.) 50. § -ában meghatározott eseteken kívül:
a) hitel felvétele;
b) kötvény kibocsátása;
c) gazdasági társasághoz való csatlakozás és abból való kiválás;
d) helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, illetőleg arról történő lemondáshoz,
e) kitüntetés adományozása;
f) testületi hatáskörök átruházása;
g) polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása esetén, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a polgármester tisztségének megszüntetése iránti kereset benyújtása.
(4) Amennyiben egy javaslatot a Képviselő-testület elutasított, ügyrendi javaslatra, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.
(5) Ha a Képviselő-testület az
(4) bekezdésben szabályozott eljárásában elutasító döntést hoz, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésére ismételten napirendre kell tűzni, ha a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség.
(6) Ha a Képviselő-testület tagja a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja a Képviselő-testület a döntését a mulasztásról való tudomásszerzését követő ülésén felülvizsgálja.
15. § (1) Névszerinti szavazás tartható:
a) jogszabályban meghatározott esetekben;
b) az éves költségvetés elfogadásával;
c) a helyi adók megállapításával;
d) a településrendezési terv jóváhagyásával;
e) önkormányzati vagyonnal;
f) hitelfelvétellel és kötvény kibocsátással;
g) intézményalapítással és megszűntetéssel;
h) hatósági ármegállapítással összefüggő kérdésekben bármely képviselő javaslatára.
(2) Névszerinti szavazásnál a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát, és a képviselők nevük elhangzása után igennel, nemmel szavazhatnak, illetve tartózkodhatnak. A polgármester az ABC sorrend szerint szavaz. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti.
(3) A polgármester a név szerint leadott szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét kihirdeti. A névszerinti szavazásról készült listát a polgármester és jegyző írja alá, és a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
16. § (1) Azokban az ügyekben, melyekben ezt a törvény lehetővé teszi bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) Titkos szavazás esetén a szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja. A szavazás borítékba helyezett, lebélyegzett szavazólapon történik.
(3) A titkos szavazás során érvénytelen szavazatnak számít, ha a szavazó a szavazólapot nem töltötte ki, illetve ha a szavazó szándékát a szavazólapról nem lehet egyértelműen megállapítani.
(4) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.
(5) Ha több titkos szavazást igénylő előterjesztés szerepel a napirenden, a szavazások a levezető elnök döntése alapján összevontan, egyidejűleg is lebonyolíthatóak.
(6) A titkos szavazás eredményéről a jegyző külön jegyzőkönyvet készít, melyet a bizottság tagjai írnak alá. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
(1) A Képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.
(2) A határozat megjelölése tartalmazza
a) a Képviselő-testület megnevezését;
b) a „önkormányzati határozata” kifejezést;
c) a határozat meghozatalának sorszámát, évét, hónapját és napját;
(3) Példa a határozat megjelölésére: „Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2019.(I.20.) önkormányzati határozata.
(4) A határozat a
(2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:
a) a Képviselő-testület döntését;
b) a végrehajtására szolgáló határidő és a végrehajtásáért felelős megnevezését.
(5) A jegyző gondoskodik az önkormányzati határozatok nyilvántartásáról, a határozatok érintettekkel való közléséről.
(1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:
a) az önkormányzati képviselő;
b) a polgármester;
c) a jegyző.
(2) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában küldi meg véleményezésre az arra jogosult szerveknek, személyeknek.
(3) A rendelet megjelölése a következő „Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/kihirdetés éve (hónapja, napja) önkormányzati rendelete a (rendelet címe).”
(4) A rendeletet az Önkormányzat hivatali épületében található hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.
(5) Ha a rendelet szövegének terjedelme nem teszi lehetővé a hirdetőtáblán való közzétételt, akkor a közzétételnek utalnia kell a rendelet számára és tárgyára, továbbá arra, hogy a hivatali időben a Hivatalban tekinthető meg a rendelet teljes terjedelmében.
(6) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet.
A Képviselő-testület jegyzőkönyve
(1) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv tartalmát az Mötv. 52.
(1) bekezdése határozza meg.
(2) A jegyzőkönyv mellékletét képező anyagok:
a) a jelenléti ív;
b) a meghívó;
c) előterjesztések anyagai;
d) a rendelet, valamint rendelet-tervezet, határozati javaslatok;
e) írásban benyújtott hozzászólás, indítványok, kérdések;
f) név szerinti szavazásról készült névsor, titkos szavazásról készült jegyzőkönyv.
(3) A képviselő-testületi ülésekről készített, mellékletekkel felszerelt jegyzőkönyveket évente be kell köttetni.
(4) A jegyzőkönyvbe és annak mellékletét képező előterjesztésekbe való betekintést – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével- lehet kezdeményezni. A nyilvános ülés jegyzőkönyve a Hivatalban munkaidőben tekinthető meg.
(1) A polgármester vagy a Képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb döntések előkészítésére az állampolgárok és társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A lakossági fórum egyaránt összehívható a község egészét, vagy annak nagyobb, illetőleg egy részét érintő tárgykörökben.
(3) A lakossági fórum időpontját és tárgyát legalább 5 nappal korábban az Önkormányzat hirdetőtáblain, illetőleg a község honlapján közzé kell tenni.
(1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás során a polgármester beszámol az Önkormányzat gazdasági helyzetéről, és az önkormányzat következő évre vonatkozó céljáról, fejlesztési elképzeléséről, ezt követően pedig a jelenlévők közérdekű kérdéseket és javaslatokat intézhetnek a polgármesterhez, vagy a képviselőkhöz.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a lakosságot 5 nappal előbb szükséges értesíteni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.
(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.
(6) Amennyiben a közérdekű kérdés, vagy a javaslat az ülésen nem válaszolható meg, vizsgálat után a képviselő-testület soron következő ülése elé kell terjeszteni. A képviselő-testület döntéséről a kérdezőt, illetve a javaslattevőt tájékoztatni kell.
A képviselő-testület bizottságai
(1) A Képviselő-testület állandó jelleggel Ügyrendi Bizottságot hoz létre.
(2) Az Ügyrendi Bizottság 3 főből áll. Közülük a bizottság elnöke és egy tagja a helyi képviselő-testület tagja, a bizottság egy tagja pedig nem helyi képviselő-testületi tag.
(3) Az Ügyrendi Bizottság által ellátandó feladatok:
a) a polgármester és képviselők tekintetében a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatok,
b) tájékoztatja a Képviselő-testületet a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás eredményéről a soron következő ülésén,
c) kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezéseket, és annak eredményét a Képviselő-testület következő ülésére előterjeszti.,
d) titkos szavazás lebonyolítása,
e) ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott egyéb feladatokat.
23. § (1) A bizottság - az e rendeletben és az Mötv. 57. § -61. §-ában foglaltak figyelembevételével - maga állapítja meg működésének részletes szabályait.
(2) A bizottsági ülést a bizottság elnöke - akadályoztatása esetén pedig bármely képviselő tagja - hívja össze és vezeti.
(3) A bizottság elnökét a képviselő-testület választja meg a képviselő-testületi ciklussal egyező időtartamra.
(4) A bizottság elnökének akadályoztatása esetén a helyettesítésről a bizottság esetenként dönt.
(5) A bizottság elnökének feladatai:
a) a bizottság munkájának szervezése és összehangolása;
b) a bizottság képviselete;
c) a jegyzőkönyv elkészítésének ellenőrzése;
d) a határozatok nyilvántartásának ellenőrzése.
24. § (1) A képviselő-testület bármely kérdés megvizsgálására, továbbá a bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat.
(2) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület az eseti bizottság felállításakor határozza meg.
A képviselők jogai és kötelezettségei
(1) A települési –képviselő
a) köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában;
b) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
c) köteles felkérés alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
d) köteles írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;
e) köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál.
(2) A települési –képviselő
a) a fogadóóráikat az általuk meghirdetett helyen és időben tarthatják. A fogadóórák megtartásához előzetes egyeztetés alapján a Hivatal irodáját igénybe veheti.
b) részére a Képviselő-testület tiszteletdíjat és egyéb juttatást állapíthat meg, melyet külön rendeletben szabályoz.
(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A főállású polgármester munkarendje: heti 40 óra.
(3) A polgármester ügyfélfogadása: minden hétfő 15.00 órától 16.00 óráig
minden csütörtök 14.00 órától 16.00 óráig tart.
(4) A polgármester foglalkoztatási jogviszonyának, díjazásának, fegyelmi és kártérítési felelősségének megállapítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(5) A polgármester feladatait, hatásköreit törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet állapítja meg. A polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörben köteles eljárni.
(6) A főállású polgármester szabadságát a jegyző követi figyelemmel, melyről tájékoztatja a képviselő-testületet.
(1) A Képviselő-testület két alpolgármestert választ. Egyet a képviselő-testület tagjai közül egyet pedig nem a képviselő-testület tagjai közül.
(2) Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban töltik be tisztségüket.
Közös Önkormányzati Hivatal
(1) A képviselő-testület Nagybajcs és Vének Községek Önkormányzata Képviselő-testületeivel önálló egységes Hivatalt hoz létre és tart fenn. A Hivatal állandó kirendeltséget működtet Nagybajcs községben.
(2) A Hivatal hivatalos elnevezése: Kisbajcsi Közös Önkormányzati Hivatal
(3) A kirendeltség hivatalos elnevezése: Kisbajcsi Közös Önkormányzati Hivatal Nagybajcsi Kirendeltsége
(4) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét és főbb feladatait a Kisbajcsi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(1) A képviselő-testület a Hivatal vezetésre a képesítési előírásoknak megfelelő jegyzőt alkalmaz.
(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásának módját, legfeljebb hat hónap időtartamra a Hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei együttesen határozzák meg.
(3) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, ha döntésüknél vagy az önkormányzat működését érintően jogszabálysértést észlel.
(4) A
(3) bekezdésben foglaltakat a Bizottság esetében is alkalmazni kell.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
(1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendelettel állapítja meg a Magyarország költségvetéséről és az államháztartásról szóló törvény alapján.
(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.
(3) A képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapítja meg a törzsvagyon körébe tartozó fogalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat, valamint azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról és az üzleti vagyontárgyakról rendelkezni lehet.
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
A Képviselő-testület a helyi népszavazás, népi kezdeményezés rendjét önálló rendeletben szabályozza.
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján 18 óra 15 perckor lép hatályba.