Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 

1.§ Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2019. (X.29.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2.§ (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Az Önkormányzat hivatalos lapjának címe: „Kisbajcsi Hírmondó”. Az önkormányzat hivatalos lapját évfolyamonként le kell fűzni, két-két példányát a községben található könyvtárakban kell elhelyezni, így is biztosítva a település történetének tudományos kutathatóságát.”

2.§ A Rendelet 4.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Az Önkormányzat testvérközségi kapcsolatot tart fenn:

a) Csicsó (Cicov, Szlovákia) településsel

b) Csilízradvány (Cilizska Radvan, Szlovákia) településsel

c) Csíkcsicsó (Ciceu, Románia) település Csaracsó (Ciaracio) településrészével.”      

3.§ A Rendelet az alábbi 5/A. §-sal egészül ki:    

„Képviselő-testület gazdasági programja

(1) A polgármester az alakuló ülést követő 6 hónapon belül a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé.

(2) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló, végrehajtását is célzó gazdasági program alapján működik.”

4.§ A Rendelet az alábbi 5/B. §-sal egészül ki:

"Képviselő-testület munkaterve

(1) A képviselő-testület a gazdasági program adott évre vonatkozó elemeit magába foglaló, évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.

(2) A munkatervet minden év első rendes képviselő-testületi ülésen a polgármester terjeszti elő, amelyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(3) A munkaterv tervezetének összeállítására külön felhívásra javaslatot tehetnek:

a) a települési képviselők,

b) az alpolgármesterek;

c) a jegyző;

d) a szakértők

e) a képviselő-testülettel együttműködési szerződést kötött szervezetek vezetői;

f) a település önszerveződő közösségei;

g) az önkormányzat intézményeinek vezetői.

(4) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

a) az önkormányzati képviselőknek;

b) a szakértőknek;

c) a bizottságok nem képviselő tagjainak

d) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének;

e) az önkormányzat intézményvezetőinek.

(5) A gazdasági programot és a munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos lapjában, az önkormányzat hirdetőtábláin, a község honlapján.”

5.§ A Rendelet 6.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat átruházott hatáskörben eljáró szerve a soron következő képviselő-testületi ülésén köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.  A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról, az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet írásban tájékoztatja.”

6.§ A Rendelet 7.§ (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A lakosságot a Képviselő-testület üléséről a polgármester az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal, lehetőség szerint 5 nappal tájékoztatja. A tájékoztatás módja:

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtábláira,

b) a meghívó és az írásos előterjesztés megjelentetése az önkormányzat honlapján.”

7.§ A Rendelet 8.§ (1) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:

„amely a képviselő-testület döntését vagy elfogadását vagy tudomásul vételét igényli.”

8.§ A Rendelet 8.§ (2) helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Napirendi pont előterjesztője lehet:

a) a polgármester;

b) az alpolgármesterek,

c) a képviselő-testület tagja;

d) a jegyző,

   e) a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,

   f) a képviselő-testület által felkért személy, vagy szervezet.”

9.§ A Rendelet 8.§ (3) helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Az előterjesztés tartalmi és alaki kellékei:

a) az előterjesztés első része tartalmazza

aa) a címet vagy a tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntésekre,

ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,

ac) az előkészítésben részt vevők véleményét,

ad) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket és összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.

b) az előterjesztés második része tartalmazza:

ba) az egyértelműen megfogalmazott határozat vagy rendelet szövegére vonatkozó javaslatot,

bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.”

10.§ A Rendelet 8.§-a kiegészül az alábbi bekezdésekkel:

„(4) A bizottságok véleményezési jogkörébe tartozó előterjesztések csak az illetékes bizottság véleményével együtt terjeszthetők a képviselő-testület elé.

(5) Az írásbeli előterjesztést a készítőjének legkésőbb a testületi ülést megelőző 4. munkanap 15.00 órájáig kell a jegyzőhöz eljuttatni. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.”

(6) Az előterjesztés a képviselő-testület ülésén kivételesen szóban is ismertethető, amennyiben a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján az ülés napirendjére azt felveszi. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.”

11.§ A Rendelet 8/A. §-sal egészül ki

„A sürgősségi indítvány

(1) A képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján – a sürgősségi indítvány el-fogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről minősített szótöbbséggel soron kívül dönt.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

a) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

aa) a polgármester;

ab) az alpolgármesterek;

ac) a képviselő-testület tagja;

ad) a jegyző

ae) témakör szerint illetékes bizottság elnöke.

b) Ha valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.

c) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.

(3) Sürgősségi indítvány esetében is értelemszerűen alkalmazni kell az előterjesztésre vonatkozó előírásokat.” 

12.§ A Rendelet 9.§ (2) bekezdésének első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Az ülést annak időpontja előtt legalább 3, lehetőség szerint 5 munkanappal kiküldött meghívóval kell összehívni, amely tartalmazza:”

13.§ A Rendelet 9.§ (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A meghívóhoz mellékelni kell az írásos előterjesztéseket lehetőség szerint szerkeszthető formában, azaz a szöveges előterjesztéseket Microsoft Word DOC formátumban, míg a számításokat Microsoft Excel XLS formátumban.

Az előterjesztéseket és azok csatolmányait a 2.§ (1) bekezdésben megjelölt honlap Előterjesztések nevű menüpontjába tölti fel a Hivatal kijelölt munkatársa a meghívó kiküldésével egyidejűleg, mely feltöltés végrehajtásáért a jegyző a felelős.

Ha valamely képviselő úgy igényli, számára a meghívó és az előterjesztések azok minden csatolmányával együtt e-mail formában küldendők ki.”

14.§ A Rendelet 9.§ (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Rendkívüli esetben a képviselő-testületi ülés a polgármester indítványára 24 órán belül rövid úton, telefonon történő meghívással, vagy személyes megkereséssel-összehívható a rendkívüli összehívás pontos indokának közlésével.

A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívását indítványozhatja a napirend egyidejű közlésével:

a) a polgármester,

b) a képviselők ¼-e,

c) a Képviselő-testület bármely bizottsága.

15.§ A Rendelet 11.§ -a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Az ülésvezető jogkörei és feladatai:

a) megállapítja, figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét, megnyitja / berekeszti az ülést

b) tájékoztatást ad az esetlegesen meg nem jelent képviselő-testületi tagok távolmaradásának indokoltságával kapcsolatosan;

c) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről.

d) engedélyt ad a képviselők napirend előtti felszólalására.

e) javaslatot tesz az ülés napirendjére, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról;

f) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat;

g) tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja, vagy berekesztheti;

h) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,

i) figyelmezteti a hozzászólót, hogy mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel. Ugyanakkor az érintett képviselő maximum 1 percben a jegyzőkönyv számára összefoglalhatja álláspontját;

j) hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólás időtartamának korlátozását, vagy lezárja a vitát;

k) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a szavazás számszerű eredményét, kihirdeti a döntést;

l) lezárja a napirendi pontok tárgyalását;

m) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít, szükség esetén távozásra hívja fel;

n) bezárja az ülést.”

16.§ A Rendelet 13.§ (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási joggal rendelkező meghívottak ezen napirendi pontok tárgyalása során egy alkalommal legfeljebb két perces hozzászólásra jelentkezhetnek, illetve a hozzájuk intézett kérdésekre legfeljebb két percben válaszolhatnak. A levezető elnök a nyilvános testületi ülésen megjelent - tanácskozási joggal nem rendelkező - polgárok részére legfeljebb két perces hozzászólási lehetőséget adhat. Ezen időkereteket a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntéssel növelheti.”

17.§ A Rendelet 13.§ (5) bekezdése az alábbi d) ponttal egészül ki:

„az ülésvezető rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.”

18.§ A Rendelet 13.§ -a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:

„Felvilágosítás kérése (interpelláció), kérdés

(a) ) Interpellációnak minősül a magyarázatadási kötelezettség az interpellált személy feladat- és döntési vagy döntéselőkészítési jogkörébe tartozó valamennyi ügyben.

ab) A képviselő interpellációt intézhet:

aba) polgármesterhez,

abb) alpolgármesterhez,

abc) bizottság elnökéhez,

abd) jegyzőhöz.

ac) Felvilágosítás-kérést írásban vagy szóban egyaránt elő lehet terjeszteni.

ad) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a testületi ülésen terjesztik elő, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a felvilágosítást kérő képviselőnek az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni.

ae) Ha a kérdést feltevő képviselő az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy a képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Elfogadás hiányában a képviselő-testület elrendeli a felvilágosítás tárgyát képező téma bizottság általi részletes kivizsgálását. A vizsgálat státuszáról, eredményéről a soron következő rendes ülésen a képviselő-testületet (folyamatosan) tájékoztatni kell.

(b) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, döntésre, előkészítésre stb. vonatkozó tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe, és nem kapcsolódik az ülés napirendjének témakörébe.

         ba) A kérdés felvetésének joga a képviselőket az ülés napirendjeinek tárgyalását követően illeti meg.

bb) A kérdésre a képviselő-testület ülésén válaszol az, akihez a kérdést intézték, ennek hiányában 30 napon belül írásban érdemi választ ad.”

19.§ A Rendelet 14.§ (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Az ülésvezető a vita lezárása után az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként, a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. Amennyiben a szóbeli előterjesztés a 8. § (5) bekezdésének hatálya alá tartozik, arról szavazni - a követelményeknek megfelelő előterjesztés benyújtása után lehet. Személyes megjegyzést az a képviselő tehet a vita lezárása után, de még a szavazás megkezdése előtt, aki a vita során az őt ért - megítélése szerint - méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretné tisztázni. A személyes megjegyzésre egy viszontválasz lehet.”

20.§ A Rendelet 14.§ (3) bekezdés e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„kitüntetés adományozása és visszavonása”

21.§ A Rendelet 14.§ (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Amennyiben egy javaslatot a Képviselő-testület elutasított, ügyrendi javaslatra, szünet elrendelése után a polgármester legfeljebb 1 alkalommal újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.”

22.§ A Rendelet 17.§ (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A határozat megjelölése a következő „Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/kihirdetés éve (hónapja, napja) önkormányzati határozata (határozat címe).”

23.§ A Rendelet 17.§-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:

„A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket a polgármester készíti el és terjeszti a Képviselő-testület elé.”

24.§ A Rendelet 18.§ (1) bekezdése kiegészül az alábbi d) ponttal:

„a képviselő-testület bizottsága.”

25.§ A Rendelet 18.§ (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtják be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni. A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában küldi meg véleményezésre az arra jogosult szerveknek, személyeknek. A képviselő-testület elhatározhatja a rendelettervezet (javaslat) kétfordulós tárgyalását is.

Amennyiben a szabályozandó kérdés tárgya lehetővé teszi, az ülésvezető indítványozza, hogy a képviselő-testület előbb foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről.

A képviselő testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítése során - elveket, szempontokat állapít meg. A jegyző - a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén - a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. A rendelettervezet előterjesztésével egyidejűleg a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.

A rendelet hiteles és végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.”

26.§ A Rendelet 18.§ (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A rendeletet az Önkormányzat hivatali épületében található hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni, valamint ezzel egyidejűleg a 2.§ (1) bekezdésben megjelölt honlap Rendeletek nevű menüpontjába tölti fel a Hivatal kijelölt munkatársa, mely feltöltés végrehajtásáért a jegyző a felelős.”

27.§ A Rendelet 18.§ (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról és folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik. A jegyző gondoskodik a hatályos rendeletek 3 évenkénti felülvizsgálatáról és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

A jegyző a rendeletek folyamatos karbantartása keretében gondoskodik a rendelet-módosításoknak az alaprendelettel való egységes szerkezetbe foglalásáról és naprakész számítógépes nyilvántartásáról.

A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet.”

28.§ A Rendelet 19.§ (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A jegyzőkönyvbe és annak mellékletét képező előterjesztésekbe való betekintést – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével- lehet kezdeményezni. A nyilvános ülés jegyzőkönyve a Hivatalban munkaidőben tekinthető meg. A jegyzőkönyvet legkésőbb annak Kormányhivatalba való beküldésének napján a 2.§ (1) bekezdésben megjelölt honlap Jegyzőkönyvek nevű menüpontjába tölti fel a Hivatal kijelölt munkatársa, mely feltöltés végrehajtásáért a jegyző a felelős.”

29.§ A Rendelet 20.§ (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A lakossági fórum időpontját és tárgyát legalább a fórumot 3 munkanappal, lehetőség szerint 5 munkanappal megelőzően az Önkormányzat hirdetőtábláin és a község honlapján egyértelmű, a témát megfelelően tükröző címmel közzé kell tenni.”

30.§ A Rendelet 21.§ (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A közmeghallgatás helyéről, idejéről a lakosságot 3  munkanappal, lehetőség szerint 5 munkanappal előbb szükséges értesíteni az Önkormányzat hirdetőtábláin és a község honlapján. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.”

31.§ A Rendelet 25.§ (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A települési–képviselő köteles:

a)  tevékenyen részt venni a képviselő-testület és bizottságai munkájában;

b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

c) felkérés alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

d) írásban vagy szóban a polgármesternél, illetve a bizottság elnökénél előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;

e) bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatal előtt.”

32.§ A Rendelet 26.§ (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A polgármester szabadság ütemezését a Képviselő-testület határozattal hagyja jóvá. A főállású polgármester szabadságát a jegyző követi figyelemmel, melyről tájékoztatja a képviselő-testületet. A polgármester szabadsága nem minősül tartós távollétnek, illetve akadályoztatásnak. A polgármester tartós távollétének, illetve akadályoztatásának minősül 30 naptári napot meghaladó, megszakítás nélküli távolléte, amikor a hivatali teendőit ellátni nem képes. Ebben az esetben a polgármestert - helyettesítési jogkörében- az alpolgármester helyettesíti.”

33.§ (1) Ez a rendelet 2020. március 16-án lép hatályba.

(2) A Rendelet 3 függeléke helyébe e rendelet 1 függeléke lép.