Pázmándfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2015. (VII.24.) önkormányzati rendelete
Pázmándfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 02. 03- 2023. 05. 29Pázmándfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2015. (VII.24.) önkormányzati rendelete
Pázmándfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Pázmándfalu Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
Az Önkormányzat megnevezései
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Pázmándfalu Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Székhelye: 9085 Pázmándfalu, Fő utca 64.
(3) A község képviselő-testületének hivatalos elnevezése: Pázmándfalu Község Önkormányzat Képviselő- testülete (továbbiakban: képviselő-testület)
(4) A képviselő-testület hivatalának neve: Pázmándfalui Közös Önkormányzati Hivatal
Az Önkormányzat jelképei
2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: Pázmándfalu Község címere, zászlaja és pecsétje.
(2) Használatuk rendjét a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza.
Önkormányzati jogok
3. § (1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít, és eljárást kezdeményez a feladat-és hatáskörébe nem tartozó, de a község lakosságát érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és az üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
Együttműködés
4. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom– és gazdaságszervező munkában, ezek fejlesztése érdekében együttműködik a térségi helyi önkormányzatokkal és a megyei önkormányzattal, más megyei szervezetekkel, az illetékes Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatallal, a Pannonhalmi Járási Hivatallal és a Pannonhalmi Tankerülettel. A koordináció keretében cél a térségi, valamint a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi, városi elképzelésekkel.
(2) Az Önkormányzat testvérvárosi kapcsolatot tart fent:
Az Önkormányzat működése, feladata és hatásköre
Feladatok és hatáskörök
5. § (1) Az Önkormányzat feladat-és hatáskörére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak.
(2) A közfeladat önkéntes felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, ennek során az érintett bizottságok véleményét ki kell kérni. Indokolt esetben jelentős feladat felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, illetve külső szakemberek közreműködése is igénybe vehető.
(3) Közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásához szükséges forrásokat is.
(4) A (3) bekezdésben említett előterjesztés elfogadásához minősített többség szükséges.
(5) A szabadon választott közfeladat ellátásának megszüntetéséről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.
6. § Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott döntésekről az átruházott hatáskör gyakorlója a megtett intézkedéseiről, illetve azok eredményéről a soron következő rendes ülésen az indítványok között beszámol.
A képviselő-testület működése
7. § (1) A képviselő-testület tagjai a megválasztott képviselők és a megválasztott polgármester. A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselők névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(3) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választások lebonyolításáról, eredményéről.
(4) Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester megválasztásáról, valamint a polgármester és az alpolgármester tiszteletdíjáról. Az alpolgármester esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá. Az eskü szövegét az Mötv. 1. melléklete tartalmazza.
Rendes ülés
8. § (1) A képviselő-testület munkatervében jelölt időpontban és helyen, de évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart. Az ülések számát – munkatervétől eltérően – szükség szerint növelheti.
(2) Az ülésszünetekben halaszthatatlan önkormányzati ügyekben – az át nem ruházható ügyek kivételével – a polgármester jár el utólagos tájékoztatási kötelezettséggel.
Rendkívüli ülés
9. § (1) A rendkívüli ülés összehívására az Mötv. 44. §-ában foglaltak az irányadók.
(2)1
(3) Az (1) bekezdés esetén a kezdeményezők tesznek javaslatot az ülés időpontjára és helyére.
(4) Rendkívüli körülmények által indokolt esetben a napirend megjelölésével a képviselő-testületet a polgármester is - legkorábban a meghívók kézbesítését követő napra - összehívhatja.
(5) A polgármester a kezdeményezést követő 15 napon belüli időpontra köteles összehívni a testületi ülést.
(6) Amennyiben a rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester az (5) bekezdésben foglalt határidőn belül nem gondoskodik, úgy a képviselő-testületi ülést a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetője hívja össze.
A képviselő-testület összehívása
10. § (1) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. A képviselő-testület rendes ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze (a továbbiakban: levezető elnök).
(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. Ettől eltérni, csak abban az esetben lehet, ha a képviselő-testület a rendes ülésének napirendi pontjait az ülésen nem tudja megtárgyalni, és emiatt annak folytatása szükséges. A folytatás időpontjáról a képviselő-testület külön, egyszerű szótöbbséggel – vita nélkül - határoz. Amennyiben határozatképtelenség miatt nem lehet az ülést folytatni, úgy a polgármester 8 napon belül újra összehívja a képviselő-testületet az elmaradt napirendek megtárgyalására. Ebben az esetben a meghívó az ülés helyét és idejét, valamint az elmaradt napirendi pontokat tartalmazza.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót az előterjesztésekkel együtt a képviselők számára írott formában a tanácskozási joggal meghívottaknak írásban olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal kézhez kapják. Ettől eltérni csak kivételesen és a polgármester előzetes engedélyével lehet.
11. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni (meghívót kap)
a) a képviselő-testület tagjait,
b) a jegyzőt,
c) a napirendi pontok előadóit,
d) a bizottságok külső tagjait,
e) az önkormányzati intézmények vezetőit, ha szükséges
f) akit a polgármester a napirend témájához indokoltnak tart,
g) akinek meghívásáról a képviselő-testület a munkaterv elfogadásakor döntött,
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt meghívottak közül az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg:
a) a jegyzőt,
b) akinek a részvétele a napirend tárgyalásához szükséges (referens, szakbizottság külső tagja)
c) a tárgyalt napirendhez kapcsolódóan a Pázmándfalun működő társadalmi szervezetek közül azokat, amelyek tevékenységi köre a tárgyalt napirendhez kapcsolódik,
(3) Az (1) bekezdésben meghatározottak közül teljes előterjesztést kap:
a) a képviselő-testület tagja,
b) a jegyző,
c) akiket a polgármester megjelöl (kivéve a zárt ülés anyagát)
(4) Az önkormányzati intézmények vezetői az intézményt érintő napirendi ponthoz, valamint a napirendi pontok előadói az őket érintő napirendhez kapnak előterjesztést elektronikus formában.
(5) A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület tagjai az előterjesztések anyagait írásos formában kapják. Az előterjesztés anyaga - igény szerint - a (4) bekezdésben felsorolt, itt nem említett meghívott számára is küldhető elektronikus formában.
A képviselő-testület gazdasági programja
12. § (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban rögzíti, melynek elkészítéséért az Önkormányzat felelős.
(2) A gazdasági program az Önkormányzat által ellátott közszolgáltatások, valamint stratégiai célkitűzések szervezésének főbb céljait és irányait, valamint a vele összefüggésben jelentkező legfontosabb teendőket rögzíti és ütemezi.
(3) A képviselő-testület a gazdasági programot megbízatásának időtartamára fogadja el. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is meghatározhatja, amelyekben a közreműködő, önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kaphatnak a képviselő-testülettől.
(4) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el.
A képviselő-testület munkaterve
13. § (1) A képviselő-testület a gazdasági programon alapuló, évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.
(2) A munkaterv-tervezetet - a polgármester iránymutatásai alapján – a jegyző állítja össze és azt a polgármester minden év december 31-ig terjeszti elő a képviselő-testület ülésére.
(3) A polgármester a munkaterv-tervezet elkészítésekor javaslatot kér különösen:
A képviselő-testület ülése
14. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet és a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján az általa megszabott időtartamban fel is szólalhat. A képviselő-testület erről a polgármester előterjesztése alapján dönt.
(2) A zárt ülés megtartására a Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(3) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet.
Határozatképesség
15. § (1) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők közül 4 fő jelen van.
(2) A határozatképtelen ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
A képviselő-testület tanácskozási rendje
16. § (1) A levezető elnök munkáját tanácskozási joggal a jegyző segíti.
(2) Az ülés megnyitásakor a levezető elnök a jelenléti ív alapján megállapítja a képviselő-testület határozatképességét. Az ülés teljes időtartama alatt a határozatképesség folyamatos vizsgálata az ülést vezető feladata.
(3) A tanácskozás során a levezető elnök:
a) javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítő személyekre,
b) előterjeszti a sürgősségi indítványt,
c) javaslatot tesz napirendekre, a napirendet elfogadtatja,
d) napirend előtt tájékoztatást ad a fontosabb tárgyalások eredményéről, időszerű kérdésekről, valamint
e) a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok, és egyéb önkormányzati döntések végrehajtásáról,
f) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát,
g) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati (döntési) javaslatot, megállapítja a szavazás eredményét,
h) kihirdeti a határozatokat,
i) biztosítja a képviselők interpellációs kérdezési jogát,
j) berekeszti az ülést.
(4) A levezető elnök, mint képviselő a napirenddel kapcsolatos véleményét a többi képviselőre vonatkozó szabályok szerint fejtheti ki.
17. § A képviselő-testület bármely, kiemelkedően fontos ügyben dönthet úgy, hogy két fordulóban (két testületi ülésen) – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet – tárgyalja meg.
Rendfenntartás
18. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért a levezető elnök a felelős. E jogkörében:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltér, és haladéktalanul felhívja tárgyszerűségre,
b) a levezető elnököt az – ülés-vezetésével kapcsolatos tevékenységét – ülés közben bírálni nem lehet,
c) rendre utasítja azt, akinek a megfogalmazása a testület, vagy a képviselők bármelyikét nyilvánvalóan sérti,
d) rendre utasítja azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja,
e) a terem elhagyására kötelezheti – kivéve a települési képviselőket – azt, aki a tárgyalás rendjét ismételten megzavarta, valamint azt, aki a tárgyalás rendjét olyan súlyos mértékben zavarja meg, hogy az az ülés folytatását veszélyezteti.
(2) A levezető elnöknek a rend és a tárgyszerűség megtartása érdekében tett - a szabályzatban meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
(3) A hozzászólások időbeni korlátozására a levezető elnök, továbbá bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4) Ha az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
A napirend megállapítása
19. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a meghívó alapján a levezető elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vitát követően állapítja meg. A Képviselő-testület az ülés befejezésének időpontját az ülés folyamán bármikor meghatározhatja.
(2) A képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott napirendi pontok szerint tárgyalja.
(3) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje:
a) beszámolók
b) határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések
c) rendelet-tervezetek
d) tájékoztatók
e) egyéb tudomásulvételt, döntést igénylő ügyek
f) indítványok, javaslatok, bejelentések:
fa) sürgősségi indítvány/ok
fb) bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntései
fc) közérdekű bejelentések, tájékoztatók
fd) tájékoztató az interpellációkra adott válaszokról
fe) interpellációk, kérdések
g) zárt ülésen tárgyalt napirendi pontok
(4) A napirend a (3) bekezdésben foglalt sorrendtől eltérően is megállapítható, különös tekintettel a külső meghívottakra.
(5) A meghívóban foglalt napirendi pontot a képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű szótöbbséggel hozott döntésével az ülésen tárgyalandó napirendről leveheti, illetve tárgyalását elnapolhatja. A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Szükség esetén meghatározza a további előkészítés rendjét.
Előterjesztés
20. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy bizottsága által előzetesen javasolt:
a) rendelet-tervezet,
b) határozati javaslat,
c) beszámoló,
d) tájékoztató,
e) módosító indítvány,
f) sürgősségi indítvány.
(2) Rendelet-tervezet előterjesztésére - kivéve a költségvetési rendeletet, valamint az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát - a jegyző jogosult. A költségvetési rendelet és a Szervezeti és Működési Szabályzat előterjesztése a polgármester feladata.
(3) Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott előterjesztésre jogosult:
a) bármely települési képviselő,
b) a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,
c) polgármester, alpolgármester,
d) jegyző,
e) önkormányzati intézmény vezetője az általa irányított intézményt érintő témában,
f) felkérésre a társadalmi szervezetek, önszerveződő közösségek vezetői, a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok ügyvezetői.
(4) A testületi ülésre az előterjesztés szóban vagy írásban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Kizárólag írásban készülhet előterjesztés:
a) az Mötv. 42. §-ában és az e rendeletben meghatározott át nem ruházható hatáskörbe tartozó ügyekben,
b) a Ptk.-ból eredő jogviszonyokkal kapcsolatos ügyekben,
c) közfeladat önkéntes felvállalása, megszüntetése esetén.
(5) Az írásbeli előterjesztések csak a jegyző törvényességi vizsgálatát követően terjeszthetők elő.
(6) . Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni a képviselő-testületi ülés napján kiosztott, a napirendi pontokhoz nem kapcsolódó írásos előterjesztést is.
Az előterjesztés tartalma
21. § (1) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyalandó témakör tárgyilagos, tényszerű bemutatását,
b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,
c) a jogszabályi felhatalmazást,
d) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket,
e) konkrétan megfogalmazott a többféle értelmezés lehetőségét kizáró, a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető rendeleti (határozati) javaslatot,
(2) Az előterjesztéshez általában döntési javaslatot kell készíteni. Tájékoztatóhoz, jelentéshez csak abban az esetben kell döntési javaslatot készíteni, ha intézkedés szükséges a testület részéről az anyagban szereplő valamely kérdésben.
(3) Az intézkedést tartalmazó döntési javaslatban a határidőt úgy kell megállapítani, hogy az valamennyi határozati pont végrehajtását optimálisan lehetővé tegye.
Módosító indítvány
22. § (1) A határozati javaslattal kapcsolatban az előterjesztő, a képviselő-testület bármely tagja, bizottsága, jegyző szóban vagy írásban módosító indítvánnyal élhet.
(2) Az írásbeli módosító indítványt legkésőbb az ülés megkezdéséig lehet előterjeszteni. A módosító javaslatot indokolni kell.
(3) A szóbeli módosító indítvány tételének lehetőségéről a testület egyszerű többséggel dönt az előterjesztő által szóban tett módosító javaslat kivételével.
(4) Ha a módosító indítvány az önkormányzat költségvetési kiadásának növelését, vagy bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is (fedezet megjelölése).
Sürgősségi indítvány
23. § (1) A települési képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnök, a jegyző, rendkívüli napirend soron kívüli megvitatása érdekében sürgősségi indítványt terjeszthet elő.
(2) Sürgősségi indítványt – indokainak megjelölésével – az ülést megelőző munkanapon délelőtt 10.00 óráig lehet benyújtani a polgármesternél.
(3) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselő-testület – vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) Ha a képviselő-testület a sürgősségi indítványnak helyt ad, úgy azt jelen rendelet 19. § (3) bekezdésben foglaltak szerint tárgyalja meg.
(5) Amennyiben a képviselő-testület több kérdés sürgősségi tárgyalását is elfogadja, napirendre vételük sorrendjéről külön határoz.
Hozzászólások
24. § (1) A napirendi pont tárgyalását öt perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.
(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előterjesztő köteles válaszolni.
(3) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezések sorrendjében a levezető elnök határozza meg. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás két alkalommal maximum két-két perc időtartamban történhet. Az időkeret túllépése miatt a levezető elnök megvonhatja a szót a felszólalótól.
(4) A képviselő-testület - külön vita nélkül hozott döntése alapján – a felszólalás időtartamát és a hozzászólások számát korlátozhatja.
(5) A tárgyalt napirendeket érintő ügyrendi kérdésben bármely képviselő, bármikor öt percre szót kérhet és javaslatot tehet.
(6) Ügyrendi javaslaton az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot
Interpelláció, kérdés
25. § (1) a) Kérdés: az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntés-előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
b) Interpelláció: Az érdemi önkormányzati ügyekben a helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozó felvilágosítás kérés
(2) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátandó feladatokkal, illetve valamely irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) Az interpellációt a polgármesternél, az ülést megelőző nap 12.00 óráig írásban kell benyújtani. Az írásban beterjesztett interpellációra a megkérdezettnek - amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel - a testületi ülésen választ kell adnia. Ha a kérdésre a testületi ülésen érdemi válasz nem adható, vagy azt a képviselő nem fogadja el, úgy arra az érdemi választ 15 napon belül írásban kell a képviselő részére megküldeni, melyről a következő testületi ülésen szóban is tájékoztatást kell adni.
(4) A települési képviselő az ülésen szóban egy interpellációt terjeszthet elő, melyre a megkérdezettnek a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell választ adnia.
(5) Az interpellációt az indítványok között napirenden belül utolsóként – maximum 1 óra időtartamban – kell megtárgyalni. A képviselő-testület az időtartamot egyszerű szótöbbséggel meghosszabbíthatja. Egy téma időtartama legfeljebb 3 perc lehet.
(6) Az interpellációra adott válasz után az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van lehetősége, melynek időtartama legfeljebb 1 perc lehet.
(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik,
Döntéshozatal
26. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzó döntési (határozati) javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról, majd az eredeti határozati javaslatról dönt a testület.
(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).
(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület – minősített szótöbbséggel – dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(5) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően 8 napon belül – ügyrendi vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.
a) Az Ügyrendi Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztést, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be.
b) Az Ügyrendi Bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testület következő ülésén beszámol. A képviselő-testül dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot fenntartja, vagy az előterjesztést újra megtárgyalja.
(5) A határozati javaslat szavazásra bocsátása előtt – szükség esetén – a javaslat szövegének megfogalmazása idejére a levezető elnök szünetet rendelhet el. Ez esetben a szavazás megkezdése előtt ismerteti, vagy kiosztja a határozati javaslat szövegét.
(6) A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata a minősített többség. A minősített többségű szavazást igénylő ügyek jegyzékét az e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
Szavazás
27. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.
(2) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg. A nyílt szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg.
(3) Elfogadottnak kell tekinteni az előterjesztett javaslatot, - az egyszerű többséget igénylő kérdések ügyében - a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata esetén. Minősített többséget igénylő ügyekben a javaslat az önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata esetén minősül elfogadottnak.
Név szerinti szavazás
28. § (1) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendel el:
a) a helyi népszavazásról,
b) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása kimondásakor,
c) minden olyan ügyben, amelyben a képviselő-testület minősített többséggel indítványt tesz a név szerinti szavazásra,
d) ha törvény írja elő.
(2) A név szerinti szavazás szóban történhet. A szavazás során a jegyző ABC sorrendben felolvassa a tagok nevét, majd a jelenlévő tagok a nevük elhangzása után „igennel”, „nemmel”, „tartózkodom”-mal szóban szavaznak.
(3) A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.
(4) A szóban történt név szerinti szavazás esetén a külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
Titkos szavazás
29. § (1) Titkos szavazást kell tartani:
a) felmentés,
b) vezetői megbízás adása, visszavonása,
c) fegyelmi eljárást lezáró érdemi döntés (büntetés kiszabása) esetén.
(2) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára, vita nélkül, titkos szavazást rendelhet el mindazon kérdésekben, ahol zárt ülés elrendelésének is helye van.
(3) A titkos szavazás írásban történhet. Az írásban történő titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság képviselő-testületi tagjaiból álló bizottság végzi, amely ekkor kiegészül a névsor szerint soron következő, 1 fő képviselővel.
Határozat
30. § (1) A képviselő-testület
a) határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, felelős és határidő megjelölésével a következők szerint:
b) Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatának tartalmi elemeire a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló törvény rendelkezései irányadóak.
(2) A testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.
(3) A határozatokat a testületi ülést követő 5 napon belül - papír formátumban- a végrehajtásért felelős személyek, az érintett intézmények vezetői megkapják.
(4) A települési képviselők a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítését követő soron következő testületi ülés előtt - elektronikus formában – kapják meg a képviselő-testület döntéseit (rendelet, határozat).
(5) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző – a végrehajtásért felelős személyek közreműködésével - készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.
A jegyzőkönyv
31. § (1) A képviselő-testület üléseiről készítendő jegyzőkönyvre az Mötv. rendelkezései az irányadóak. A jegyzőkönyv az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) a kérdések és válaszok, szóbeli előterjesztések, illetve hozzászólások tartalmát,
b) a szóban előterjesztett javaslatokat,
c) a polgármester intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,
d) az ülés befejezésének idejét,
e) rendeletek és határozatok tekintetében a határozatképességre és a szavazás számszerű eredményére, a minősített többséget igénylő döntésre történő utalás (igen, nem, tartózkodott), képviselői kérés esetén a kisebbségben maradt képviselők nevének feltüntetése.
f) A polgármester, a jegyző aláírását
(2) Az ülésen elhangzottakat lehetőség szerint hangfelvétel útján is rögzíteni kell.
(3) A jegyzőkönyv mellékletét képező anyagok:
a) a meghívó,
b) a jelenléti ív,
c) az írásos előterjesztések, indítványok, kérdések, interpellációk, rendelettervezetek, határozati javaslatok egy-egy példánya,
d) a jegyző törvényességi jelzése,
e) név szerinti szavazásról készült névsor.
(4) A zárt ülésről, valamint titkos szavazás esetén külön jegyzőkönyvet is fel kell venni.
(5) A jegyzőkönyvet a polgármesteren és a jegyzőn kívül egy hitelesítő írja alá. A hitelesítő személyéről a képviselő-testület a napirend elfogadásával egyidejűleg dönt. A hitelesítést a Hivatal helyiségében (szükség esetén hanganyag biztosításával) a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül kell elvégezni. A jegyzőkönyv-hitelesítő a jegyzőkönyv minden oldalát ellátja aláírásával (szignójával).
(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és az ülés jegyzőkönyvébe. A jegyzőkönyvet, az ülésről készült hanganyagot és mellékleteit a Hivatalban hozzáférhetővé kell tenni. A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.
(7) A jegyzőkönyv eredeti példányát annak mellékleteivel együtt a jegyző kezeli. A jegyző köteles gondoskodni a jegyzőkönyv elektronikus változatban történő archiválásáról is, valamint köteles gondoskodni a papír alapú archiválás elvégzéséről.
Rendeletalkotás
32. § (1) A képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Rendelet alkotását célzó indítvány megtételére a polgármesternél
a) a települési képviselő,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző,
d) helyi, társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetője,
e) önkormányzati társulás tagjai jogosultak,
f) az önkormányzati intézmény vezetője, az általa irányított intézmény témájában
(3) A beterjesztett javaslatról a polgármester a soron következő ülésen tájékoztatja a testületet.
Lakossági fórumok
33. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben való részvételre, így:
a) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,
b) a közvetlen tájékoztatásra,
c) a közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
a) közmeghallgatás,
b) állampolgári közösségek rendezvényei.
(3) A közmeghallgatás megtartására az Mötv. rendelkezései az irányadóak. A közmeghallgatás olyan témához kapcsolódik, amely a lakosság jelentős részét érinti, érdekli.
A Képviselő-testület szervei
34. § (1) A települési képviselő a gazdasági programban megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat és hatáskörök megvalósításáért illetve, a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.
(2) A települési képviselő jogaira és kötelezettségeire az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(3) A képviselő-testület ellátja a jogszabályban ráruházott feladatokat és hatásköröket.
(4) A képviselő-testület hatásköreinek átruházásával, a hatáskör gyakorlásával, a hatáskör visszavonásával kapcsolatosan az Mötv. rendelkezései vonatkoznak.
A Bizottságok
35. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó, vagy ideiglenes bizottságokat választ. A képviselő-testület önkormányzati ügyekben döntési jogkörben is felruházhatja bizottságait.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(3) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Ügyrendi Bizottság 3 fő
(4) A bizottságok tagjainak nevét és lakcímét a 3. függelék tartalmazza.
(5) A képviselő-testület állandó bizottságai ellátnak minden olyan feladatot és hatáskört, amelyet helyi önkormányzati döntés a bizottság számára meghatároz.
a) Döntenek:
aa) a képviselő-testület által átruházott hatáskörökben,
ab) önkormányzati rendeletekben a bizottság részére megállapított hatáskörökben
b) Előkészítik:
ba) a szakterületüket érintő önkormányzati koncepciókat,
bb) a feladatkörükbe tartozó testületi előterjesztéseket.
c) Javaslatot tesznek:
ca) Pázmándfalu Község „díszpolgára” cím, Pázmándfalu Községért kitüntetés adományozására, illetve visszavonására,
cb) kitüntető díjak adományozására és visszavonására.
d) Ellenőrzik:
e) a képviselő-testületi és bizottsági döntések végrehajtását,
f) Beszámolnak a bizottság tevékenységéről, döntéseikről és azok végrehajtásairól.
(6) A képviselők és a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettársuk, valamint gyermekeik vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
(7) A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a képviselő-testület által történő megválasztással jön létre, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára. A polgármester, nem lehet a bizottság elnöke és tagja. A képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről, megalakulásukkor dönt.
(8) A bizottságok munkájukba szakértőket is bevonhatnak.
A bizottságok működése
36. § (1) A bizottságok munkaterv alapján működnek.
(2) A bizottság üléseit az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőzően három nappal előbb kézhez kapják. A nem képviselő bizottsági tagok számára elsődlegesen elektronikus formában, külön kérésre nyomtatott formában kell kézbesíteni
(3) Az elnök köteles az ülést összehívni a polgármester indítványára, vagy a képviselő- testület döntése alapján, vagy a bizottsági tagok 1/4-ének – az ok és cél megjelölésével történő – írásbeli indítványára.
(4) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(5) Az ülések nyilvánosak, de az Mötv. zárt ülésre, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.
(6) A bizottság zárt ülésein hozott döntéseiről csak az elnök adhat tájékoztatást.
(7) A bizottságok hatósági jogkörben – magasabb szintű jogszabályokban foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai, az átruházott önkormányzati hatáskör gyakorlása során pedig az e rendelet szabályai szerint hozzák meg döntéseiket.
(8) A bizottsági ülésen megfogalmazott és jegyzőkönyvben rögzített kisebbségi véleményt a képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.
(9) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A személyes érintettség bejelentésére és a kizárásra a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt.
(10) A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a polgármestert,
b) az alpolgármestert,
c) a jegyzőt,
d) az önkormányzati intézmény/ek/ vezetőjét/it/ az őket érintő napirendekhez,
e) az érintett napirendek előadóit,
f) azon személyek és szervezetek képviselőit, akiknek jelenléte a bizottsági ülés napirendje tárgyalásánál a bizottság elnöke, illetve az előterjesztő szerint szükséges.
(11) A bizottsági ülésre a nem bizottsági tag képviselőket is írásbeli meghívóval – az előterjesztések nélkül – meg kell hívni.
(12) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami, vagy szolgálati titkot megőrizni.
(13) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvre az Mötv. rendelkezései az irányadók.
(14) A bizottságok működésük részletes szabályait maguk állapítják meg.
(15) A bizottságok hatósági jogkörben hozott határozatainak adminisztrációját a jegyző végzi.
(16) A határozat kiadmányozása az alábbiak szerint történik:
a) Aláírás: Bizottság elnöke s.k., Jegyzőkönyv-hitelesítő s.k.
b) Kiadmány hiteléül: a bizottság munkájáért felelős hivatali köztisztviselő aláírása
(17) A bizottságok elnökei a testületi ülésen az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos bizottsági határozatokat, javaslatokat, véleményeket az adott napirendi pont tárgyalásakor ismertetik a testülettel.
A polgármester
37. § (1) Pázmándfalu Községben a polgármester a választópolgárok által közvetlenül választott, sajátos közszolgálati jogviszonyban álló személy. Tevékenységét főállásban, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény által szabályozott munkarendben végzi.
(2) A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.
(3) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Mötv. és más törvények, valamint e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
(4) A polgármester feladatai a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a képviselő-testülettel, annak szerveivel kapcsolatban a testület által elfogadott gazdasági program céljaival összhangban különösen a következők:
a) szervezi és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését,
b) összehívja és vezeti a testület üléseit,
c) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról,
d) képviseli az önkormányzatot,
e) segíti a települési képviselők munkáját,
f) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,
g) együttműködik más önkormányzati és államigazgatási szervekkel, kapcsolatot tart más település – különösen a Pannonhalmi Kistérség önkormányzataival,
h) kapcsolatot tart a helyi pártok, és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel,
i) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,
j) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és velük való tárgyalás során előzetes megállapodást köt,
k) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
l) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,
m) lakossági fórumokat szervez.
(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) biztosítja a bizottságok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését,
c) ellátja a bizottságok rendszeres tájékoztatását,
d) felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő- testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.
e) bizottsági döntéshozatalnál kivéve – akadályoztatása esetén – dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját érinti.
(6) A polgármester foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv., továbbá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény határozza meg.
(8) A polgármester illetményéről a képviselő-testület az alakuló ülésen dönt. A polgármester illetményének emelésére vonatkozó javaslatot az Ügyrendi Bizottság elnöke terjeszti a képviselő-testület elé.
Az alpolgármester
38. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester általános helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. A képviselő-testület az alpolgármestert saját tagjai közül választja meg, aki munkáját társadalmi megbízatásban végzi. Az alpolgármester megbízatására, megbízatásának megszűnésére az Mötv. rendelkezései az irányadók.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, a munka folyamatos biztosítása érdekében.
(3) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester, általános helyettesítési jogkörében gyakorolhatja, a polgármester által írásban meghatározott feladatkörben. Az alpolgármester nem lehet az önkormányzati hatáskörök címzettje, ilyet sem a képviselő-testület, sem a polgármester nem ruházhat rá.
39. § (1) Az alpolgármester a feladatait a polgármester irányítása alapján látja el.
A jegyző
40. § (1) A jegyző kinevezésére, feladataira az Mötv. és a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónapra – a jegyzői feladatok ellátásával a Hivatal székhelye szerinti település polgármestere, a Hivatalnak, a jegyzői tisztség betöltéséhez szükséges, törvényben meghatározott képesítési és egyéb előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.
41. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
(2) A jegyző feladatai különösen:
a) Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat által ráruházott hatáskörök és feladatok ellátása
b) Rendszeres tájékoztatást ad az önkormányzat munkáját érintő jogszabályok változásáról
c) a Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével előkészíti, és törvényességi szempontból véleményezi a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket.
c) szervezi a Közös Önkormányzati Hivatal jogi tájékoztató tevékenységet
d) évente egyszer legalább tájékoztatja a képviselő-testületet a Hivatal munkájáról
e) ellátja a Pázmándfalui Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített feladatait
f) ellátja a jogszabályokban a hatáskörébe utalt feladatokat.
A Közös Önkormányzati Hivatal
42. § (1) Pázmándfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Nyalka Község Önkormányzat Képviselő-testülete és Táp Községi Önkormányzat Képviselő-testület közös önkormányzati hivatalt hozott létre Pázmándfalui Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.
(2) A Hivatal a Képviselő-testület által elfogadott önálló Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely részletezi a Hivatal feladatait, a munka- és az ügyfélfogadás rendjét és idejét, a jegyző fogadóóráit, továbbá tartalmazza az egyéb jogszabályok által kötelezően kiadandó szabályzatokat.
A Társulás
43. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A társulási lehetőségek közül a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel kialakítható társulásos formákat, valamint a hatósági igazgatási társulást, illetve az intézményi társulást kell előnyben részesíteni.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.
44. § A támogatandó társulások célja és rendeltetése különösen:
a) a tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,
c) a lakosság közügyekbe való bevonása,
d) a közös érdekképviselet, közös fellépés, meghatározott közös érdekű feladatok ellátása,
e) egyes államigazgatási hatósági ügyfajták szakszerű intézése hatósági igazgatási társulás keretében,
f) intézmény közös alapítása, fenntartása és fejlesztése a várost és a környező községeket egyaránt ellátó feladatokra.
45. § Az önkormányzat tagja a Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulásnak, mely társulással az alábbi célok elérése érdekében működik együtt:
a) a területfejlesztés tekintetében a kistérséghez tartozó települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását elősegítő közös pénzalap létrehozása;
b) a közszolgáltatási feladatellátás tekintetében: a közoktatási, gyermekjóléti, egészségügyi, belső ellenőrzési, kistérségi ügyintézés korszerűsítési feladatok magasabb szakmai színvonalon történő, összehangoltabb, hatékonyabb megszervezése, ellátása, korszerűsítése.
46. § (1) Az önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben foglalt egyes szociális ellátásokat a Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekjóléti Szolgálat és Szociális Intézménye (a továbbiakban: Szolgálat) útján biztosítja.
(2) A Szolgálat által biztosított ellátások meghatározott körét az önkormányzat rendeletben határozza meg.
Helyi népszavazás
47. §
A nemzetiségi önkormányzat
48. § (1) A képviselő-testület a Mötv., valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) alapján szoros együttműködést tart fenn a településen működő Pázmándfalui Roma Nemzetiségi Önkormányzattal. Az Önkormányzat és a Pázmándfalui Roma Nemzetiségi Önkormányzat együttműködésének szabályait külön megállapodásban rögzítik.
(2) A Pázmándfalui Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött Együttműködési megállapodást e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(3) A Pázmándfalui Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökének és tagjainak felsorolását e rendelet 4.
49. § Jogszabály előírhatja a nemzetiségi önkormányzatok véleményének kikérését a döntéshozatal előtt. Ez esetben döntést a nemzetiségi önkormányzat véleménye nélkül meghozni nem lehet.
50. § Az Önkormányzat – költségvetési keretein belül – e rendelet 5. melléklete szerinti Együttműködési megállapodásokban foglaltaknak megfelelően biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok részére a testületi működésükhöz szükséges tárgyi és személyi feltételeket.
51. § Az Önkormányzat és a Pázmándfalui Roma Nemzetiségi Önkormányzat közötti kapcsolattartás technikai feltételeit a Polgármester a Jegyző útján biztosítja.
Gazdálkodás, az Önkormányzat vagyona és költségvetése
Az önkormányzat vagyona
52. § (1) Az önkormányzat vagyonára és a vagyonnal való gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ez a rendelet állapítja meg:
a) a forgalomképes és a törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét,
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyaival kapcsolatban azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.
(2) Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében – a képviselő-testület döntése alapján – részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban. A részvétel feltételeit a (1) bekezdésben jelölt rendeletben kell szabályozni.
(3) Törvényben, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy az (1) bekezdés szerinti helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(4) A (3) bekezdés szerinti értékhatárt meg nem haladó vagyontárgyak átruházására vonatkozóan – az Mötv. 42. § 16. pontjának kivételével – a polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján a képviselő-testület utólagos tájékoztatásával jogosult.
Az önkormányzat költségvetése
53. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetésről szóló törvény, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok határozzák meg.
(2) A képviselő-testület kettő testületi ülésen tárgyalja a költségvetési rendeletet. A második ülésen a képviselő-testület megalkotja a költségvetési rendeletét.
(3) A zárszámadás rendelet-tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (3) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.
(4) Az önkormányzat költségvetésével kapcsolatos, pénzügyi tárgyú vagy kihatású előterjesztés csak a (2)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával terjeszthető a képviselő-testület elé.
Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
54. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait önállóan működő, valamint önállóan működő és gazdálkodó intézményei útján látja el, a jogszabályokban előírt feltételek keretei között.
(2) Az önkormányzat által alapított, illetve fenntartott intézmények finanszírozása a központi pénzkezelési rendszer keretein belül, a Hivatal irányításával történik.
(3) A költségvetési rendeletben elfogadott kiemelt előirányzatok csak a rendelet módosításával változtathatók meg.
(4) Az intézmény saját bevételeinek – a költségvetésben nem tervezett – többletét az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletben foglaltak szerint használhatja fel.
(5) Az önkormányzat alaptevékenységének szakfeladat-szám szerinti besorolását e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
Az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése
55. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzat a gazdálkodás belső ellenőrzését külön megbízott belső ellenőr útján biztosítja.
(3) A helyi önkormányzat és az általa fenntartott költségvetési szervei belső ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza
Záró rendelkezések
56. § (1) Ez a rendelet 2015. augusztus 01. napján lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével hatályát veszti Pázmándfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2014.(XII.08.) számú önkormányzati rendelete.
Módosító rendelkezések
57. § (1) Pázmándfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 7/2012. (VI.11.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: R.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon tekintetében a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyont hasznosítani, továbbá a tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet, a képviselő-testület által kitűzött, illetve elismert cél, vagy feladat, továbbá funkció kikötése mellett.”
58. § Az R. 10. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
59. § Hatályon kívül helyezésre kerül az R. 5. § (4) bekezdése.
1. melléklet
1. A törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás, megbízás visszavonása, felmentés, (Mötv. 42. § 1. pontja)
2. Önkormányzati jelképek, kitüntetések, és elismerő címek meghatározása, adományozása (Díszpolgári cím)
3. Hitel felvétele és kötvény kibocsátás,
4. Testületi hatáskör átruházása,
5. Helyi népszavazás, kiírása,
6. Rendkívüli közmeghallgatás és egyéb lakossági fórum kiírása, szervezése,
7. Gazdasági program elfogadása,
8. Polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt kereset benyújtása a polgármester ellen (Mötv. 70. § (1) bekezdés)
9. Zárt ülés elrendelése, (Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pont szerinti esetben)
10. Indítvány név szerinti szavazásra bocsátása,
11. Forgalomképtelen vagyontárgy terület felhasználási kategóriájának, művelési ágának, rendeltetésének megváltoztatása,
12. Korlátozottan forgalomképes vagyontárgynak rendeltetéstől eltérő célú elidegenítése, megterhelése, lekötése, hasznosítása, működtetése,
13. A Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatás kimondása,
14. Önként vállalt közfeladat felvállalása, és megszüntetése
2. melléklet
a) a bizottság - feladatkörében - előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását,
b) ellátja a polgármester, az alpolgármester, a képviselők tekintetében a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát,
c) gyakorolja a polgármester, alpolgármester, képviselők tekintetében a vagyonnyilatkozat ellenőrzésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat
d) tájékoztatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás eredményéről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen,
e) kivizsgálja a polgármester által előterjesztett, a képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést és arról a következő testületi ülésen, legkésőbb azonban az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül a képviselő-testület elé előterjesztést nyújt be.
f) ellátja a titkos szavazással kapcsolatos szavazatszámláló bizottsági teendőket, valamint a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásával kapcsolatos vizsgálati feladatokat.
3/A. melléklet2
1. kamatmentes kölcsönkérelmek elbírálása
2. szociális és személyes gondoskodást nyújtó ellátásnál esetlegesen a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése és törlése iránt
3. a testület (és jogelődje) javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, feljegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom ügyében hozzájárulás megadása
4. külföldi állampolgár betegellátási díjának mérsékléséről, elengedéséről (a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 133. § b) pont)
5. gondoskodik a település belterületén - a külön jogszabályban meghatározott - növényvédelmi feladatok ellátásáról és ellenőrzéséről
6. dönt az önkormányzat kezelésében lévő közúton álló, illetve ott tárolt járművek elszállításáról [a közúti közlekedés szabályiról szóló 1/1975 (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 59. § (1) - (3) bekezdés]
7. dönt átmeneti szabad pénzeszközök egy évnél rövidebb lejáratú pénzintézeti lekötéséről
8. közterület eltérő használatának engedélyezéséről (önkormányzati rendelet alapján)
9. az út területén, az alatt vagy felett elhelyezni kívánt építmény megépítéséhez tulajdonosi hozzájárulás megadásáról
10. kiválasztja a kivitelezőt az önkormányzati építési beruházás és felújítás esetén a mindenkori egyszerű közbeszerzési eljárás, építésre megállapított értékhatár 5 %-ig
11. jogosult önállóan szerződést kötni az alábbi beszerzési tárgyakra, az alábbi mértékig:
a. árubeszerzés esetén a mindenkori egyszerű közbeszerzési eljárás árubeszerzésre megállapított értékhatár 10 %-ig
b. szolgáltatás megrendelés esetén - kivétel a településrendezési, építészeti és műszaki terveket a mindenkori egyszerű közbeszerzési eljárás szolgáltatásra megállapított értékhatár 10 %-ig
12. ügyvédi megbízások tekintetében összeghatártól függetlenül
13. átruházott hatáskörben közútkezelőként eljár a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében.
14. Pázmándfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 8/2018. (XI. 8.) önkormányzati rendeletben foglalt
a. szakmai konzultáció biztosítása
b. településképi véleményezési eljárás lefolytatása
c. településképi bejelentési eljárás lefolytatása
d. településképi kötelezési eljárás lefolytatása
e. településképi bírság kiszabása
3/B. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
1. P R E A M B U L U M
(1) Pázmándfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete, valamint a Pázmándfalui Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 27. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelembe véve a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1)-(4) bekezdéseiben előírtakat együttműködési megállapodást (továbbiakban: megállapodás) kötnek.
(2) A Pázmándfalui Roma Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban: helyi nemzetiségi önkormányzat) gazdálkodásának végrehajtó szerve – megállapodás alapján – a Pázmándfalu Község Önkormányzat (továbbiakban: helyi önkormányzat) költségvetési szerveként működő körjegyzőségi hivatal (a továbbiakban: hivatal).
(3) A megállapodás részletesen tartalmazza azokat a feladatokat és együttműködési lehetőségeket, amelyek eredményesen segítik a jogszabályokból adódó kötelezettségek teljesítését és a közösen megfogalmazott célok megvalósítását.
2. Az együttműködési lehetőségek területei és formái
(1) A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ellátja a település, a kulturális szolgáltatással, nyilvános könyvtári ellátással, közművelődéssel, tájékoztatással, a nemzetiség szellemi, épített és tárgyi örökségével, írott és elektronikus sajtójával, a szociális alapellátással, a helyi közfoglalkoztatással kapcsolatos helyi önkormányzati feladatokat.
(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatai egységes szabályok szerinti elvégzése, átláthatósága érdekében kapcsolódik a helyi
önkormányzat által működtetett – az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható – informatikai rendszerhez, amely a folyamatos pénzügyi állami ellenőrzés eszközeként is szolgál.
(3) A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére – annak székhelyén – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. A végrehajtásról a körjegyzőségi hivatal gondoskodik.
(4) A helyi önkormányzat a lehetőségei és költségvetési helyzetének figyelembe vétele mellett a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő előzetes egyeztetést követően az adott évi költségvetési rendeletében – egyes feladatellátáshoz – pénzügyi támogatást biztosíthat.
(5) A helyi önkormányzat a hivatal pénzügyi csoportján keresztül segíti a helyi nemzetiségi önkormányzat pályázati lehetőségeinek a feltárását és azok elkészítését.
(6) A helyi önkormányzat körjegyzője önkormányzati megbízottat jelöl ki a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra, melyről az elnököt írásban értesíti. A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat közötti kapcsolattartásra a szociális ügyintézőt jelöli ki.
(7) A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához, működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát biztosítja. A helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségeket a helyi önkormányzat viseli. A helyi önkormányzat a hivatal titkárságán keresztül biztosítja a postai levelezési, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, jegyzőkönyvek elkészítését és az ezzel járó költségek viselését.
(8) A helyi önkormányzat segíti a helyi nemzetiségi önkormányzat kulturális, művészeti hagyományőrző rendezvényeinek megszervezését és lebonyolítását. Ezen kívül közös rendezvények szervezésével népszerűsítik és mutatják be a települést és annak értékeit.
(9) A helyi önkormányzat támogatja a településen működő hagyományőrző együttesek, klubok, civil szervezetek működését.
(10) A helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával összefüggő sajátos feladatokat a számviteli politika keretében elkészített - eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata, az eszközök és források értékelési szabályzata, a pénzkezelési szabályzat - továbbá a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata és a számlarend tartalmazza. A szabályzatok hatálya a helyi nemzetiségi önkormányzatra is kiterjednek.
3. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje
3.1. A költségvetési koncepció elkészítése
(1) A költségvetési koncepció összeállítása előtt a körjegyző a helyi nemzetiségi önkormányzat és annak költségvetési szerveinek tekintetében a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökével október 31.-ig áttekinti a költségvetési szervek következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, az önkormányzat bevételi forrásait, továbbá a nemzetiségi feladatok finanszírozását és a helyi önkormányzati támogatás lehetőségét.
(2) A körjegyző a helyi önkormányzat költségvetési koncepció tervezetének a helyi nemzetiségi önkormányzatot érintő adatairól, keretszámairól – a tervezet elkészültét követő három napon belül írásban – tájékoztatja a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét.
(3) A körjegyző előkészítésében a helyi nemzetiségi önkormányzat koncepcióját az elnök – november 30-ig, az általános választások évében december 15-ig – benyújtja a képviselő-testületnek.
(4) A helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának a helyi nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó részéről az aljegyző tájékoztatja a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét.
(5) A körjegyző a helyi önkormányzat költségvetési koncepcióját az elfogadást követő egy napon belül a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke részére rendelkezésre bocsátja.
3.2. A helyi önkormányzat költségvetési rendeletének és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának elkészítése
(1) A helyi nemzetiségi önkormányzat kérésére a körjegyző készíti elő a költségvetési határozat tervezetét, amelyet a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszt a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete elé.
(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítése során a körjegyző a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat – a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állást követően – közli a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökével.
(3) A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésére a költségvetési törvényből adódó részletes információk megismerése után, a helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezetének előkészítése során a körjegyző folytatja az egyeztetést a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökével, ennek keretében haladéktalanul rendelkezésre bocsátja a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének megtervezéséhez szükséges adatokat.
(4) A helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezetének a helyi nemzetiségi önkormányzatot érintő részét a körjegyző egyezteti az elnökkel és a vitás kérdéseket tisztázzák.
(5) A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére az Áht. 23. § (1)-(4) bekezdéseiben és az Ávr. 2. § a)-i) bekezdéseiben, valamint a 24. § (1) bekezdésében előírtakat kell alkalmazni.
(6) A körjegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet az elnök a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig benyújtja a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének.
(7) A helyi nemzetiségi önkormányzat a képviselő-testület által jóváhagyott éves költségvetésről, az államháztartás pénzügyi információs rendszere keretében adatszolgáltatást teljesít.
(8) A hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzat által irányított költségvetési szerv jóváhagyott elemi költségvetéséről a határozat-tervezet képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő harminc napon belül adatot szolgáltat a Kincstár területileg illetékes szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság).
(9) A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséért, az elfogadást követő adatszolgáltatások határidőben történő teljesítéséért a hivatal pénzügyi csoport vezetője a felelős.
(10) A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan döntési jogosultsággal nem rendelkezik.
(11) A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata törvényességéért, bevételi és kiadási előirányzatainak megállapításáért és teljesítéséért, továbbá egymás kötelezettségvállalásiért és tartozásaiért nem felelős.
4. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje
(1) A helyi nemzetiségi önkormányzat előirányzatai kizárólag a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata alapján módosíthatók.
(2) Amennyiben a helyi nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatai felett többletbevételt ér el, bevétel kiesése keletkezik, vagy kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, abban az esetben módosítania kell költségvetési határozatát, melyről a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete dönthet.
(3) A helyi nemzetiségi önkormányzat által végrehajtott előirányzat változásának határozat-tervezetét az aljegyző készíti elő. Az év közben engedélyezett központi támogatások felhasználásáról, a saját hatáskörben végrehajtott, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési szervei által javasolt előirányzat-átcsoportosítások miatt a költségvetési határozat módosításáról a körjegyző által történő előkészítése után, az elnök előterjesztése alapján a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete dönt.
(4) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig (február 28-ig), december 31-ei hatállyal módosítja költségvetési határozatát. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi nemzetiségi önkormányzatot érintő módon – meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési határozat módosítását.
(6) A nemzetiségi önkormányzat előirányzat módosításainak képviselő-testületi előterjesztésének előkészítéséért a körjegyző a felelős.
(7) A nemzetiségi önkormányzat előirányzatairól és az abban bekövetkezett változásairól a hivatal pénzügyi csoportja naprakész nyilvántartást vezet.
5. Beszámolási kötelezettség
(1) Az elnök helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-ig, míg a III. negyedéves helyzetéről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a képviselő-testületet, melynek előkészítése a hivatal pénzügyi csoportjának feladata. A tájékoztató tartalmazza a helyi önkormányzat - beleértve a helyi nemzetiségi önkormányzat - költségvetési előirányzatainak időarányos alakulását, a tartalék felhasználását, a hiány (többlet) összegének alakulását, valamint a helyi önkormányzat költségvetése teljesülésének alakulását.
(2) A hivatal pénzügyi csoportja a helyi nemzetiségi önkormányzat féléves költségvetési beszámolójának elkészítéséhez július 31.-ig, III. negyedéves beszámolójának elkészítéséhez október 31.-ig adatot szolgáltat.
(3) A helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának időarányos teljesítéséről a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének augusztus, november és március 10.-ig beszámol.
(4) A helyi nemzetiségi önkormányzat kérésére a körjegyző készíti elő a zárszámadási határozat tervezetét, amelyet a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszt a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete elé. A helyi nemzetiségi önkormányzat zárszámadási határozatát az elnök a helyi önkormányzat zárszámadási rendelettervezetének elkészítéséhez továbbítja a polgármester részére.
(5) A körjegyző által elkészített zárszámadási határozat-tervezetet az elnök a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselő-testület elé.
(6) A helyi nemzetiségi önkormányzat az éves gazdálkodásáról szóló zárszámadását – a költségvetéshez hasonlóan – határozatban köteles elfogadni.
6. A költségvetési gazdálkodás szabályai
(1) A helyi nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásának bonyolító szerve a polgármesteri hivatal pénzügyi csoportja, mely a költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályok betartása mellett végzi feladatait.
(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásával összefüggő döntési hatáskörök és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának rendjét, felelőseinek és a helyettesítés rendjének a meghatározását a körjegyzőségi hivatal gazdálkodási szabályzata tartalmazza.
6.1. Kötelezettségvállalás
(1) A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatában szereplő előirányzatai terhére kizárólag a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott helyi nemzetiségi önkormányzati képviselő vállalhat kötelezettséget. A felhatalmazás, illetve a felhatalmazás visszavonása minden esetben csak írásban történhet.
(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalni az Ávr-ben foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
(3) A helyi nemzetiségi önkormányzat esetében nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely
Az a)-c) pontokban rögzített kifizetésekre a kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás) és nyilvántartására vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendjét a helyi önkormányzat gazdálkodási szabályzata rögzíti, ami kiterjed a helyi nemzetiségi önkormányzatra is.
(4) A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásainak nyilvántartásáról a hivatal pénzügyi csoportja gondoskodik.
a) értéke a százezer forintot nem éri el,
b) pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódik, vagy
c) az Áht. 36 § (2) bekezdése szerinti egyéb fizetési kötelezettségnek minősül.
6.2. Kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése
(1) A helyi nemzetiségi önkormányzat nevében vállalt kötelezettség pénzügyi ellenjegyzésére a körjegyzőségi hivatal pénzügyi csoportjának vezetője jogosult.
(2) A nemzetiségi önkormányzatnál felhatalmazott pénzügyi ellenjegyzőnek a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy
(3) Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg az előző bekezdésében előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót.
(4) A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.
a) a szükséges szabad előirányzat rendelkezésre áll, a befolyt vagy a megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet,
b) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll, és
c) a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
6.3. Teljesítési igazolás
(1) A teljesítés igazolására a helyi nemzetiségi önkormányzat nevében az elnök, vagy megbízása alapján kisebbségi képviselő írásban jogosult.
(2) A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.
(3) Nem kell teljesítésigazolást – a helyi önkormányzat gazdálkodási szabályzatában rögzítetteknek megfelelően – végezni a más fizetési kötelezettségnek a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség alapján.
6.4. Érvényesítés
(1) Érvényesítésre a helyi nemzetiségi önkormányzat nevében a körjegyző megbízása alapján a hivatal pénzügyi csoportjának vezetője írásban jogosult.
(2) Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását.
6.5. Utalványozás
(1) Utalványozásra a nemzetiségi önkormányzat elnöke /vagy/ az általa írásban felhatalmazott helyi nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. A felhatalmazás, illetve a felhatalmazás visszavonása minden esetben csak írásban történhet.
(2) Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet. Nem kell utalványozni az Ávr. 59. § (5) bekezdésében nevesített esetekben.
6.6. Összeférhetetlenségi követelmények
(1) A helyi nemzetiségi önkormányzat tekintetében a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. A kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el. A hivatal pénzügyi csoportjának vezetője a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról az körjegyzőségi hivatal gazdálkodási szabályzatában foglaltak szerint naprakész nyilvántartást vezet.
7. Pénzellátás
(1) A helyi nemzetiségi önkormányzat a helyi önkormányzat számlavezetőjénél vezeti pénzforgalmi számláját. A számla feletti rendelkezési jogosultakat a pénzkezelési szabályzat melléklete tartalmazza. A helyi nemzetiségi önkormányzat csak egy pénzforgalmi számlával rendelkezhet.
A helyi nemzetiségi önkormányzat döntése alapján és forrásai terhére
(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat önálló pénztárat működtet. A házipénztárból a készpénzben történő kiadások teljesítésére a pénztári órák figyelembe vételével kerülhet sor.
(3) A nemzetiségi önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos feladatokat a polgármesteri hivatal pénzügyi csoportja látja el.
a) fizetési számlájához kapcsolódóan alcímű számlákat (a központi költségvetésből folyósított hozzájárulások, támogatások jogszabályban meghatározott esetben; rövid lejáratú betétei elkülönítésére szolgáló alszámla; egyéb, meghatározott célú pénzeszközök elkülönítésére szolgáló alszámla és programonként az európai uniós forrásból finanszírozott programok lebonyolítására szolgáló alszámla.)
b) letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát,
c) devizabetét számlát vezethet.
8. Vagyongazdálkodás
(1) A helyi nemzetiségi önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetéről a hivatal elkülönített nyilvántartást vezet.
(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat vagyona, – az abban bekövetkezett növekedés vagy csökkenés – elkülönítetten a könyvviteli mérleg szerkezete szerinti tagolásban, a zárszámadási határozatban kerül bemutatásra.
(3) A vagyon leltározása a helyi önkormányzat leltározási és leltárkészítési szabályzatában előírtak szerinti rendszerességgel és módon történik. A helyi nemzetiségi önkormányzat vagyonának leltározásában az elnök, és az általa írásban kijelölt képviselő közreműködik.
(4) A vagyontárgyak selejtezésével összefüggő szabályokat a helyi önkormányzat felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzatában előírtak szerint kell elvégezni. A helyi nemzetiségi önkormányzat a selejtezésre javasolt eszközeire az elnök – a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének véleményét kikérve – tesz javaslatot a jegyző felé.
9. A belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés
(1) A hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat vonatkozásában köteles a belső kontrollrendszer keretében kialakítani, működtetni és fejleszteni a kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési rendszert, a kontrolltevékenységeket, az információ és kommunikációs rendszert, továbbá a nyomon követési rendszert. A helyi nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó belső kontrollrendszer kialakításáért a körjegyző a felelős.
(2) A belső kontrollrendszer kialakításánál figyelembe kell venni a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletelőírásait, továbbá az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatókban leírtakat.
(3) A helyi nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzését az önkormányzati társulás keretében megbízott belső ellenőr végzi. Belső ellenőrzésre a kockázatelemzéssel alátámasztott éves belső ellenőrzési tervben meghatározottak szerint kerül sor. A belső ellenőrzés lefolytatásának rendjét a belső ellenőrzési vezető által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.
(4) A helyi nemzetiségi önkormányzat részt vesz a belső ellenőrzés értékeléséről készülő éves beszámoló – rá vonatkozó részének - elkészítésében, amit a hivatal készít el.
10. Záró rendelkezések
(1) E megállapodás 2012. augusztus 10. napjától lép hatályba és az ebben foglaltakat e naptól kezdve kell alkalmazni.
(2) A megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni.
Kelt, Pázmándfalu, 2012. július 26.
……………………..………….. |
……….………………………….. |
Elfogadási Záradék
Az együttműködési megállapodást Pázmándfalu Község önkormányzatának képviselő-testülete a ........./2012. (.....) számú határozatával, a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a 8/2012. (VI.19.) számú határozatával hagyta jóvá.
1. függelék
2. függelék
3. függelék
4. függelék
A 9. § (2) bekezdését a Pázmándfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (II. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
A 3/A. melléklet a Pázmándfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.