Táp Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint A helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva a következő helyi építési szabályzatot (továbbiakban HÉSZ) megállapítja, a TH-02-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási terveit jóváhagyja, és ezek együttes alkalmazását elrendeli.

Az előírások hatálya és alkalmazása

1.§

/1/Jelen rendelet hatálya kiterjed Táp község teljes közigazgatási területére.

/2/A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.) és e rendeletben előírtaknak szabad.

/3/Jelen rendelet csak TH-02-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 számú szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható.

Szabályozási elemek

2.§

/1/A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó  szabályozási elemeket tartalmaznak.

/2/I. rendű kötelező szabályozási elemek

• az építési előírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre
• a szabályozási vonal ( közterületet a nem közterülettől elválasztó vonal )
• a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek)
• területfelhasználási módok határa
• építési övezet határa
• beépített és beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területek határa

• készítendő részletes szabályozási terv határa
• építési hely határa

/3/II. rendű szabályozási elemek a /2/ bekezdésben nem említett szabályozási elemek.

• irányadó szabályozási vonal
• irányadó telekhatár

/4/Az irányadó szabályozási elemek betartása ajánlott.

Az állattartásra vonatkozó előírások

3.§

/1/Az új állattartó épületek létesítési szabályait az egyes építési övezetekre vonatkozó előírások, ill. a készítés alatt álló új állattartó rendelet határozzák meg.

/2/Nevelési, oktatási intézmény telkétől, egészségügyi intézmény, temető, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, forgalmazására, fogyasztására szolgáló építménytől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló épület létesítése tilos.

Építési engedélyhez kötött tevékenységek

4.§

/1/A 46/1997. /XII.29./ KTM. rendelet 9. §-ában felsoroltakon túl a következő építési munkák is csak építési engedély alapján végezhetők:

a./építési telken, illetve területen elhelyezett, közterületről látható mindenfajta reklám, hirdetés létesítése, festése, felszerelése.

b./a közterületről látható épülethomlokzaton, illetve tetőfelületen parabola antenna elhelyezése.

c./külterületen mindenfajta kerítés létesítése

/2/Külterületen a kerítés anyaga fa, élősövény ill. drótháló lehet, fa oszlopokkal. Betonoszlopok és beton lábazatok nem helyezhetőek el.

Övezeti besorolások

5.§

/1/A szabályozási és övezeti terv Táp közigazgatási területét az alábbi övezetekre bontja:

Védőtávolságok

6.§

A védőterület lehet:

1. védőövezet (biztonsági övezet), illetőleg

2. nyomvonal jellegű építmény esetén védősáv (biztonsági sáv).

A védőterület kiterjedését, felhasználásának és beépítésének lehetőségét, módját és feltételeit a vonatkozó jogszabályok - ennek hiányában az illetékes hatóságok előírásai - alapján kell meghatározni.

/1/ Folyóvizek, csatornák, holtágak mentén a partéltől számított 6-6 méteres sávon a fenntartást akadályozó létesítményeket, építményeket elhelyezni nem lehet. Ezen belül a partéltől számított 3 méter széles sávon csak rét és legelő gazdálkodás folytatható.

/2/ A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 6 méteres (vagy szélső száltól mért 5 méteres) védőtávolságon belül, belterületen a tengelytől mért 2,5 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.

/3/ A 400 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél a tengelytől mért 28-en belül építmény nem helyezhető el.

/4/ A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, állattartó telep, hulladéklerakó illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely nem létesíthető.

/5/ Új vagy újra megnyitott temető, temetkezési emlékhely telkén belül legalább 30 m széles, fásított védőterületet kell kialakítani. E követelményt működő temető, temetkezési emlékhely bővítési területére is alkalmazni kell.

A telekalakítás szabályai

7.§

/1/A beépítésre szánt területen csak építési telek céljára lehet telket alakítani. Az építési telek méretei meg kell hogy feleljenek az építési övezetre előírt telekméreteknek.

/2/A TH-02-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetőek.

Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be.

/3/A falusias lakóterületeken telket összevonni 40 méteres telekszélességig lehet.

/4/A TH-02-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási tervein a közút céljára történő lejegyzés által érintett részeken a meglévő terület, telek –amennyiben az jelenleg is megfelel az övezeti előírásoknak- a jelölt telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthető. Ilyenkor a beépítésnél a kialakítandó telek paramétereinek figyelembe vételével kell az épületeket elhelyezni.

/5/A telekalakítási terv készítése során közterület-szabályozási terv készítendő a közművek védőtávolságainak betarthatósága érdekében.

A létesítmények elhelyezésének szabályai

8.§

/1/Azokon a területeken, ahol a TH-02-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű tervei építési hely határát jelölnek meg épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet. A lakó és üdülőövezetekben jelölt építési hely határán kívül eső telekrészen csak az eredeti terepszint alatti létesítmény (pince) helyezhető el.

/2/Ahol a TH-02-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási terve nem tartalmaz építési hely határvonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.

/3/Oldalhatáron álló beépítés esetén

• kelet-nyugati fekvésű teleknél az északi oldalhatáron
• dél-kelet – észak-nyugati fekvésű teleknél az észak-keleti oldalhatáron
• észak-kelet – dél-nyugati fekvésű teleknél az észak-nyugati oldalhatáron
• észak-déli fekvésű teleknél a keleti oldalhatáron

kell az épületeket elhelyezni.

/4/Az építmények közötti legkisebb távolságok 14 m-nél nagyobb telekszélesség esetében az OTÉK 36 §-ban foglaltak kötelezően betartandóak. A 14 m-nél kisebb telekszélességek esetében az építmények közötti megengedett legkisebb távolság egyedi szakhatósági (katasztrófavédelem, tűzoltóság) szakvélemény alapján csökkenthető.

/5/Az újonnan beépítésre kerülő területek beépítése előtt vízügyi szakvéleményt kell készíttetni az adott területre és a vízügyi szakvéleményben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

/6/Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképítményt a fő funkciót hordozó épülettel egybeépítve vagy a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron lehet elhelyezni. A tűzvédelmi szakhatóság külön engedélye alapján a melléképítményt a fő funkciót hordozó épülettel ellentétes oldalon is el lehet helyezni.

/7/A TH-02-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű tervlapján a 0,3 megengedett maximális szintterület sűrűségű tömbökben az övezeti jelben megadott beépítettség maximális értékét az építési hely határa jellel határolt telekrészre kell kiszámolni. Ilyen esetben az építési hely határán kívül eső telekrész nem számít bele beépíthető telekrészbe. Ahol a TH-02-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű tervlapján az építési helyen belül külön mezőgazdasági funkciójú melléképítmények elhelyezésére szolgáló terület van, ott ilyen jellegű melléképítményt (állattartó épület, állatkifutó stb.) csak azon a területen belül lehet elhelyezni.

/8/Lejtős terepen csak akkora plató és bevágás létesíthető, hogy a jelenlegi terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki.

/9/A település területén épülettől különálló új pince csak saját tulajdonú terület alatt létesíthető. Azaz pince tulajdonosa és a pince feletti terület tulajdonosa azonos személy kell legyen.

/10/Új, különálló pince létesítése és meglévő pince bővítése esetén a pince a szomszédos telkek határához 3 méternél közelebb nem helyezhető. A pince belső alapterülete a telekre engedélyezett beépítési % által meghatározott maximális beépíthető terület méretét nem haladhatja meg. Egyebekben a 35/2002. (III.7.) Korm. Rendelet 9. § (1) szerint kell eljárni.

/11/Meglévő pincék esetén:

-ahol a pince tulajdonosa és a pince feletti terület tulajdonosa nem azonos, ott a kialakult pince nem bővíthető, mérete semmilyen irányban nem növelhető. A pince karbantartása, állagmegóvása a pince tulajdonosának kötelessége, a pince állapota, állaga a felette lévő terület használatát (pl. beomlás veszélye) károsan nem érintheti.

-ahol a pince tulajdonosa és a pince feletti terület tulajdonosa azonos, ott a pince a 10. pontban foglaltak szerint bővíthető.

A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések

9.§

/1/Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

/2/Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.

/3/Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, maximum az eredeti épülettel megegyező nagyságú épület építhető. Az építési hely kötelező határa az eredeti épület helyének határa. A megengedett maximális építménymagasság az eredeti épület építménymagassága.

/4/Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagaságok esetén az épület felújítható, átalakítható, új épület építésekor azonban az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.

/5/Azokon a területeken, ahol a telekméretekre vonatkozó előírás „K” kialakult, építési telek alakítása a tömbben jellemzően kialakult telekméreteknek megfelelően – az építési telek beépítési módjára beépítettségére és az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó előírások figyelembe vételével – történhet. A kialakított telek területe a tömbben illetve a tömbön belüli övezetben kialakult és beépített telkek területének átlagától maximum 10 %-al térhet el.

/6/Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak a telek a beépítési mód, beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság figyelembevételével beépíthető.

A közművekre vonatkozó rendelkezések

10.§

/1/Útépítésnél, útrekonstrukciónál a csapadékvizek elvezetéséről, a közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

/2/Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

/3/A közművekkel kapcsolatos mindennemű egyéb építési tevékenység során az ágazati előírásokat és a vonatkozó szabványokat kell figyelembe venni.

/4/A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban kell megoldani. A teljes közművesítettségbe jelen esetben a zárt, fedett csapadékvíz elvezetés megléte nem tartozik bele.

/5/A település belterületén az ivóvízhálózaton 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.

/6/A szabályozási előírások során a teljes közművesítettség nem foglalja magában a zárt csapadékvíz elvezetés meglétének követelményét.

Művi értékvédelem

11.§

/1/ Országos védelemben részesített művi érték a településen:

• lakóházak (Hegysor utcai skanzen)                    hrsz: 340 - 345
• lakóház(Hegysor utcai skanzen)                                   hrsz: 348
• Római katolikus templom                                  hrsz: 315

/2/ Műemléki környezethez tartozó ingatlanok a következők:

A római katolikus templom műemléki környezetéhez tartozó hrsz-ok:

            306, 307, 315, 316, 517, 30/1, 30/2

A Hegysor utcai skanzen műemléki környezetéhez tartozó hrsz-ok:

            338 - 351, 361, 362, 371 - 373

Ezeken a területeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el.

/3/A skanzen területén felújítandó, építendő épületeket a kialakult utcaképnek megfelelően kell kialakítani a tetőszerkezetre, nyílásrendszerre, homlokzati tagolásokra, anyag és színhasználatra tekintettel:

• Az épületek tetejének a hajlásszöge 38-45 között kell lennie.
• Az épületeket utcára merőleges tetőgerinccel kell kialakítani és elhelyezni.
• Max.3,5m építménymagasság.
• A kialakítható telkek maximális szélessége 20m lehet.
• Az adott korra jellemző hagyományos népi építészet jellemzőinek megfelelő anyag és színhasználatot kell alkalmazni

/4/ A Hegysorutcai skanzen korhű környezetének megőrzésének érdekében a szomszédos telkek helyi védelem alatt állnak, melyek a következők:

Hegysor utca alsó szakasza                                         337-339 hrsz.

Dózsa György utca alsó szakasza                                 362.363 hrsz.

Dózsa György utca felső szakasz                                 371-373 hrsz.

Tervezett ökofalu utcafronti része                                  349-351 hrsz.

/5/ Helyi védelem alá vont objektumok:

• Győri út 126.sz. alatti nádtetős lakóház
• Győri út 132.sz. alatti parasztbarokk stílusú lakóház
• 568.hrsz. telken fekvő nádtetős parasztház
• A Győri útról nyíló Alsószőlő út melletti park felől megközelíthető 325.hrsz alatti pincék
• A temető jobboldali katolikus részén található fakereszt korpusszal (hrsz.:374-376)
• A falu elején található fakereszt pléhkrisztussal (hrsz.:144)

/6/A helyi védelem alá vont létesítményeket eredeti formájukban kell megtartani, a lakóház esetén megőrizve a tetőidomot, nyílásrendszert, részletképzéseket, homlokzati tagolásokat, anyag és színhasználatot.

/7/A védett lakóház belső átalakítása, korszerűsítése esetén az átalakításokat az eredeti szerkezet tiszteletben tartásával kell megoldani. A védettség a belő korszerűsítéseket nem akadályozhatja, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni a mai kor igényeinek megfelelő használatát.

/8/Amennyiben a helyi védelem alatt álló létesítmény valamely okból életveszélyessé válik és bontása elkerülhetetlen részletes felmérési tervdokumentáció készítendő.

/9/A helyi védelem szabályait a település helyi értékvédelemről szóló rendelete határozza meg, melyet a rendezési tervvel egyidejűleg kell megalkotni.

/10/A nemzeti kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében a település teljes közigazgatási területén leletbejelentési és leletbeszolgáltatási kötelezettség érvényes.

Táj-és településkép védelem

12.§

/1/A településkép védelme, és a megfelelő közterület-csatlakozás kialakíthatóságának érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,30-1,00 méter között legyen.

/2/A már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű lakóterületeken az épületek utcai homlokzatmagasságára külön is teljesülnie kell a 4,5m-es építménymagassági korlátozásnak az építménymagasság számítási szabályai szerint számolva.

/3/Az előkertek mélysége és a beépítési vonal a meglévő épületek többségéhez igazodjon. Új beépítés esetén az előkert mélysége 5 méter legyen.

/4/Általános esetben csak magastetős épület engedélyezhető 30-45 fokos tetőhajlásszöggel. Kivételesen ettől el lehet térni eseti engedély alapján. Eseti engedélyt önkormányzati tervtanács adhat.

/5/Melléképítmény kivételével tetőhéjalásra szürke pala és hullámpala nem alkalmazható.

/6/A település területén sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény csak eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el.  A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.

/7/A település területén meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a hatályos jogszabályoknak megfelelően lehet. 

/8/A szerkezeti tervben kilátás és látványvédelemmel érintettnek jelölt területeken a védelem biztosítása érdekében a szomszédos meglévő épületek magasságánál vagy 4,5 m-nél magasabb épület nem helyezhető el. A növényzettelepítés, térbútorok, kilátó elhelyezése nem korlátozott a területen. A térbútorok, kilátó stb. anyaghasználata során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni a területen, (kő, fa) beton és vasbeton elemek nem helyezhetőek el. Az itt elhelyezendő építmények lefedésére pala, hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható.

/9/A kilátással rendelkező területeken az ingatlanokon az építési helyen belül bármely épület úgy helyezhető el, hogy a felette lévő ingatlan építési helyén belül lévő bármely pontból a kilátásból csak vízszintes értelemben 15°-os szegmenst takarhat. A fenti feltétel teljesülését az építési engedélyezési terv alátámasztó munkarészében igazolni kell a tervezőnek.

/10/A kilátással rendelkező területeken a tájba illeszkedés érdekében az övezeti előírásokban meghatározott maximális építménymagasságot csak olyan építményrész haladhatja meg, amelynek alaprajzi kiterjedése nem haladja meg az egész létesítmény bruttó alapterületének 2 %-át.

Természetvédelem

13.§

/1/Országos védelemben részesített természeti értékek a településen nincsenek.

Környezetvédelem

14.§

/1/A település a 33/2000. (II.17.) Korm. rendelet szerinti szennyeződés érzékenységi besorolás alapján „B” érzékenységű terület.

/2/A levegőtisztaság-védelem biztosítása érdekében a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet az ország területét légszennyezettségi agglomerációba és zónákba sorolja. E rendelet alkalmazásában zónacsoport vagy zónatípus a légszennyezettség alapján kijelölt olyan területegységet jelent, amelyen belül a környezetvédelmi hatóság által meghatározott helyen, a szennyező anyag koncentrációja tartósan vagy időszakosan a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: együttes miniszteri rendelet) 4. számú mellékletében meghatározott tartományok valamelyikébe esik. A légszennyezettségi agglomeráción és a zónákon belül a határértéket meghaladó légszennyezettségű helyek határait a környezetvédelmi felügyelőség határozza meg, és teszi közzé a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerint.

Táp azon zónán kívüli területre esik, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.

Helyhez kötött légszennyező források légszennyezésével kapcsolatban a hatályos környezetvédelmi jogszabályok előírásait be kell tartani. A tervezési területen létesítendő légszennyező anyagot kibocsátó források kibocsátási határértékeit ennek megfelelően kell megállapítani.

/3/A tervezési terület az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 1. sz. melléklete alapján a 2. területi funkcióba tartozik. A zajkibocsátási határértékeket ennek megfelelően kell megállapítani.

/4/ A tervezési terület a közlekedésből származó zaj szempontjából a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM számú rendelet 3. sz. melléklete alapján a 2. területi funkcióba tartozik. A település területén építmények elhelyezése ennek figyelembe vételével történhet.

/5/A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel (lakó, vegyes) határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó szükség esetén saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről.

/6/A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető.

/7/A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen esetleg található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. A fellelhető környezet károsító anyagok –veszélyes hulladékok- ártalmatlanítását a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet szerint kell végezni.

/8/Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és megfelelő újrahasznosításáról gondoskodni kell.

/9/Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról.

/10/A TH-02-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási tervlapján kötelezően fatelepítés jellel kijelölt helyeke a szél elleni védekezés és talajerózió elleni védekezés céljából fasorokat ill. facsoportot kell telepíteni.

/11/A felszíni vizekbe csak a mindenkori hatályos előírások határértékeinek (a módosított 3/1984. (II. 7.) OVH sz. rendelkezés VI. vízminőségi területi kategória) betartásával vezethető csapadékvíz és szennyvíz. (2003. jan. 1-jén a 203/2001. (X. 26.) Kormányrendelet lép hatályba.)

Lakóterületek

15.§

Általános előírások:

/1/Épületek elhelyezése:

• már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elő- és oldalkert méreteknek az utcában már jellemzően kialakult méretekhez kell igazodni.
• új beépítésű területeken az elő-, oldal- és hátsókert méretek meghatározásánál az OTÉK 35.§ –ban foglaltak az irányadóak

/2/Az oldalhatáron álló beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen, a 20 méternél nagyobb szélességű építési telken az épület szabadon állóként is elhelyezhető. A 20 méternél keskenyebb telkek esetében csak oldalhatáron álló beépítés alkalmazható.

/3/A lakóterületek övezeti tagolását a TH-02-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.

/4/Az újonnan kialakított falusias lakóterület övezeteiben az oldalkertek szélessége min. 6 m, a hátsókertek mélysége min. 10 m.

/5/A falusias lakóterületen melléképítmény csak a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron helyezhető el, kivéve, ha a tűzvédelmi szakhatóság az ellenkező oldali elhelyezéshez külön engedélyben hozzájárul. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát. Állattartás céljára szolgáló épület maximum 50 m² hasznos alapterületig létesíthető.

/6/Az OTÉK által előírtakon túl az előkertben elhelyezhető gépkocsitároló is, amennyiben az teljes mértékben támfalgarázsként az eredeti terepszint alatt kerül kialakításra. Ennek megengedett helyei Széchenyi köz minden ága, a 217.hrsz.-ú utca teljes hossza illetve a sportpályára vezető utca (749.hrsz) lakótelkekkel érintett szakasza.

/7/Pince és támfalgarázs létesítésekor építési engedély csak talajmechanikai szakvélemény készítése után adható ki.

/8/A falusias lakóterületen (L f) egy telken belül legfeljebb kettő egylakásos vagy egy kétlakásos lakóépület helyezhető el.

/9/A sárlefolyások elkerülése végett a Győri úttól nyugatra eső területeken 1:200 léptékű zöldfelületi terv készítendő. Továbbá portalanított (burkolt, füves, növényzettel borított stb.) oldalkerti udvar alakítandó ki a kapubejáró szélességében.

A részletes övezeti előírásokat az alábbi táblázatok tartalmazzák:

Gazdasági területek

16.§

/1/A kereskedelmi, gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló telephelyek ill. szolgáltató létesítmények elhelyezésére kijelölt terület.

/2/A G ksz jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

/3/ A kereskedelmi gazdasági területek esetében a TH-02-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű szabályozási tervén jelölt helyeken védőerdő sávot kell telepíteni.

A részletes övezeti előírásokat a következő táblázatok mutatják:

Vegyes területek

17.§

 /1/A TH-02-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű szabályozási tervlapján Vt-1, Vt-2 jellel jelölt településközpont-vegyes területeken a következő övezeti előírások érvényesek:

Különleges területek

18.§

/1/A sport és szabadidős területek a TH-02-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű tervlapján

K _SP jellel ellátott sportpálya területe.

/3/A temető területén maximum 2%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A megengedett építménymagasság 6,0 méter. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló, magastetős épület helyezhető el a TH-02-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű tervlapján megadott építési helyen belül.

/4/A temető kerítése csak természetes anyagból (kő, tégla, fa) készíthető. A kerítés kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen. A kerítés belső oldalán cserjét ill. fát kell telepíteni.

/5/A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg 3,0 métert. A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet az irányadó.

/6/A hulladékudvar a településen keletkező veszélyes hulladékok szelektív összegyűjtésére szolgál. A hulladékudvar területén a beépítettség nem haladhatja meg a 30%-ot. A legkisebb zöldfelület min.20%. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága max.4,5m, a beépítési mód oldalhatáron álló. A területen csak magastetős épület helyezhető el.

/7/A hulladékudvar kialakításakor a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.évi XLIII. törvény és a 102/1996.(VII.12) korm.rendelet előírásait kell figyelembe veni.

/8/A hulladékudvar területét lehatároló kerítés belső oldalán zárt növényzet( bokor, cserje, sövény stb.)telepítendő.

Közlekedési- és közműterületek

19.§

/1/A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak.

/2/A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH-02-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és Sz-2 jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák.

/3/Az utak területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a biztonságos közlekedés feltételeinek fenntartása mellett az út kezelőjének hozzájárulásával és a vonatkozó ágazati szabványok, előírások betartásával lehet.

/4/A közlekedési területen elhelyezhetőek az OTÉK 26. § (3) bekezdésében foglalt létesítmények.

/5/A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

/6/A területen az útkategóriák alábbiak:

Jel               Név                                                Tervezési osztály jele                 Szab. szélesség

• KÖ m           Állami mellékút, összekötő út           K.V. vagy B.IV.                            

                        Győri út, 8222.sz. út                                                                             15–19 m

• KÖ t            Településközi, önkormányzati út       K.V. vagy B.V.                             

                        8226.sz. út                                                                                          14–18 m

• KÖ gy          Gyűjtőút                                          B.V.

                        Szabadság utca                                                                                          12 m

                        Kossuth utca                                                                                         21–28 m

                        Kapici utca                                                                                                 14 m

                        Széchenyi köz                                                                                            12 m

• KÖ              Kiszolgáló út                                    B.VI.

                        Alsószőlő út                                                                                                 8 m

                        Dózsa György utca                                                                                12-16 m

                        Kertalja utca                                                                                               14 m

                        Petőfi Sándor utca                                                                                  12-14 m

                        Új sor utca                                                                                                 16 m

                        Árpád utca                                                                                                 12 m

                        TSZ útja                                                                                                     16 m

• KÖ gya                Gyalogút                                         B.X.

                        Új sor – Kossuth utca között                                                                         3 m

                        Kertalja – Kossuth utca között                                                                       3 m

/7/A területen kizárólagos közműterületek:

KÖ ksz                             szennyvíztisztító területe

KÖ kv                               vízműterület

Zöldterületek

20.§

/1/Zöldfelület az állandó növényzettel fedett közpark területe.

/2/A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést szolgáló létesítmények (térbútorok, játszóterek) illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.

/3/Az övezetben maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhető szabadon álló módon.

/4/A területen az OTÉK 27 § (2)-(3)bekezdés előírásait alkalmazni kell.

/5/A közparkok parkosítását és kialakítását, növényzettelepítéseket kert és tájtervező szakemberekkel kell megterveztetni.

/6/Közterületen a térbútorok megválasztásakor ügyelni kell azok összhangjára, egységes megjelenésére. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni a területen, (kő, fa) beton és vasbeton elemek nem helyezhetőek el. Az itt elhelyezendő építmények lefedésére pala, hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható.

Erdőterületek

21.§

/1/A területen az alkalmazott kategóriák az alábbiak:

            E            Gazdasági célú erdő

            E k         Közjóléti erdő

            E v         Védő erdő

/1/A gazdasági célú erdő területén a 100.000m²-t (10 ha) meghaladó telken az erdő rendeltetésének megfelelő építmény helyezhető el maximum 0,5 %-os beépítés mellett. Az építmények magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg.

/2/A közjóléti erdő egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterület, melyen 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. Az építmények magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg.

/3/A védőerdő területe elsődlegesen környezetvédelmi célokat szolgál. A területén építmény nem helyezhető el.

Mezőgazdasági területek

22.§

/1/ A területen a mezőgazdasági területek alkalmazott kategóriái az alábbiak:

M általános:

       M sz       Szántóterület

       M r         Rét és legelő területe

M k                Kertes

       M k1

       M k2

M ü                mezőgazdasági üzemi

/2/A TH-02-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási tervlapjain az M sz, M r és Mk 2 jellel jelölt területeken az OTÉK 29.§ előírásait kell alkalmazni.

/3/A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. A mezőgazdasági táblák szegélyei mentén a hiányzó helyeken, új fasorok ültetendők.

/4/A nagy kiterjedésű mezőgazdasági szántó művelésű területeken épületet elhelyezni csak az elérést biztosító utak 100 m-es távolságán belül engedélyezett.

/5/Az Mk1 és Mk2 jelű területeken a szőlőművelésű telkek művelési ág alóli kivonása tilos. Épületek elhelyezése csak a művelési ág megtartása mellett lehetséges.

Egyéb területek

23.§

/1/Az egyéb területekbe a folyóvizek medre és partja, nyílt csatornák, vízelvezető árkok medre és partja tartoznak.

/2/A területen az egyéb területek alkalmazott kategóriája az alábbi:

       V            Általános vízgazdálkodási terület

/3/A vízgazdálkodási területen az OTÉK 30. § (2) bekezdésben foglalt építmények helyezhetőek el.

/4/Az általános vízgazdálkodási övezetben az elhelyezhető épületek által elfoglalt terület a telekterület 3 %-át nem haladhatja meg. A megengedett építménymagasság 3,5 méter, technológiai célú építmény esetén 6,0 méter.

Hatálybalépés

24.§

Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Táp Községi Közös Tanács VB 1./1968. rendelete a község egyszerűsített általános rendezési helyi községrendezési előírásairól.

Jelen rendelet egységes szerkezetben a következő módosításokat tartalmazza:

• Táp Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2003.(XII.31.) rendelete, hatályos: 2004. január 30. (16. §)