Táp községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. Cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdése a) és g) pontjaiban, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi LXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el.

Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) környezettanulmány: a kérelmező és családja vagyoni, jövedelmi, szociális körülményeit feltáró, az ellátást igénylő bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szemlére irányadó rendelkezéseinek alkalmazásával lefolytatott helyszíni ellenőrzés során felvett jegyzőkönyv;

b) különös méltánylást érdemlő eset, illetve körülmény: olyan esemény, avagy élethelyzet, amelyre tekintettel a kérelem elutasítása

ba) az ellátást igénylő vagy családtagja életét, testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyeztetné,

bb) az ellátást igénylőt és családját súlyos nélkülözésnek tenné ki, avagy az egyébként

bc) az eset körülményeit mérlegelve rendkívül méltánytalan lenne.

c) vagyon:   az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek

ca) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

cb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát

meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

A rendelet hatálya^[1]

1/A. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) Táp Községben lakcímmel rendelkező magyar állampolgárokra,

b) bevándorlási engedéllyel és letelepedési engedéllyel rendelkező tápi személyekre,

c) a Táp Községben élő hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

e) a (2) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében – az a.) – c.) pontban foglaltakon túlmenően - az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Táp Község közigazgatási területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira,

f) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (3) bekezdésében meghatározottakra.

(2) A polgármester tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulóknak szociális ellátást és szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászoruló életét, testi épségét veszélyezteti.

(3) A polgármester a (2) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedésről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet, egyidejűleg kérnie kell a kifizetett települési támogatás megtérítését.

Eljárásrend

2. § (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ellátásokat – átruházott hatáskörben – a polgármester, illetve a jegyző állapítja meg.  

  (2) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítására irányuló kérelmek a község Önkormányzatának Közös Önkormányzati Hivatalánál (a továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal) írásban, postai úton vagy ügyfélfogadási időben személyesen terjeszthetőek elő.

(3) A kérelmekhez az igénylő, valamint családja vagyoni, jövedelmi viszonyait feltáró, e rendeletben megjelölt környezettanulmányt és igazolásokat – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – minden esetben csatolni kell.

(4) A (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel a kérelmek mellékletét képező környezettanulmány az 1. mellékletben megjelölt adatokat tartalmazza.

(5) A kérelemben foglaltak igazolására a rendelkezésre álló, nyilvános vagy hivatalból beszerezhető adatokon túl különösen

a) munkáltatói jövedelemigazolás,

b) rendszeres pénzbeli ellátás igazolószelvénye, valamint

c) iskolalátogatási igazolás

szolgálhat.

3. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal  a kérelmeket döntésre előkészíti, majd – szükség szerint – az igény elbírálására jogosult szervhez továbbítja.

 (2) Amennyiben környezettanulmány felvételére az ellátást igénylő együttműködési készségének hiányára visszavezethető okból kifolyólag nincs lehetőség, a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján kell megítélni.

(3) Az ellátási igényeket a döntésre jogosult szerv a kérelemben foglaltak alapján, a – jogszabály vagy e rendelet vonatkozó előírásaira tekintettel csatolt – igazolások, valamint a környezettanulmány megállapításaira figyelemmel bírálja el.

Az ellátások folyósításának rendje

4. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat lehetőség szerint – a kérelmező által megjelölt pénzintézetnél vezetett – számlára utalással, ennek hiányában pénztári kifizetés vagy postai kiutalás útján,

a) rendszeres juttatások esetében minden hónap 5. napjáig,

b) nem rendszeres támogatások esetén az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő nyolc munkanapon belül kell folyósítani.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetben az ellátás összege a pénztárból haladéktalanul kifizethető.

5. § (1) A szociális hatáskör gyakorlója az e rendeletben szabályozott

a) rendszeres ellátásokat a folyósítás időtartama alatt, az

b) eseti támogatásokat az igénybevételt követő három hónapon belül

  szükség szerint ellenőrzi.

(2) Az ellátásban részesülő a felülvizsgálat során köteles mindenben együttműködni.

(3) Az együttműködési kötelezettség megszegése, a különös méltánylást érdemlő esetek kivételével, az ellátás megszüntetését eredményezi, és megtérítési igényt alapoz meg.

6. § A szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény vagy e rendelet előírásainak megsértésével, illetve a szükséges feltételek hiányában jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás összegének, pénzegyenértékének, továbbá a kamat összegének

a) teljes, avagy részleges elengedéséről vagy

b) részletfizetési kedvezmény biztosításáról

kizárólag különös méltánylást érdemlő esetben határozhat.

Köztemetés

7. §(1) A polgármester az eltemettetésre köteles személyt különös méltánylást érdemlő esetben a köztemetés költségeinek megtérítése alól a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben foglaltak szerint – átruházott hatáskörben – részben vagy egészben mentesítheti.

(2) Részben mentesíthető a köztemetés költségeinek megtérítése alól az a szociálisan rászoruló

a) személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százötven százalékát, illetve az az

b) egyedül élő személy, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszáz százalékát

nem haladja meg.

(3) A köztemetés költségeinek megtérítése alól teljesen mentesíthető az a szociálisan rászoruló

a) személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, illetve az az

b) egyedül élő személy, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százötven százalékát

nem haladja meg.

(4) A köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítés iránti kérelem a Közös Önkormányzati Hivatalban írásban terjeszthető elő.

Települési támogatás

8. §^[2] (1) Táp Községi Önkormányzat a települési támogatás alábbi formáit biztosítja:

a) lakhatási támogatás,

b) gyógyszertámogatás,

c) rendkívüli települési támogatás,

d) temetési kölcsön.

e) beiskolázási segély,

f) karácsonyi támogatás.

Lakhatási támogatás

9. §  (1) A lakáshatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakhatási támogatást nyújt az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

(1a) A lakáshatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(2) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(2a) A lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(2b) Ha a háztartás

a) (2a) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (2a) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

 (2c) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(3) A lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét - az energiaárak várható alakulására figyelemmel - az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

 (4) A lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

 (5) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2000 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni. A támogatás maximális mértéke 4000 Ft/hónap.

(7) A lakhatási támogatás iránti kérelmet 21 napon belül kell elbírálni.

(8) A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani.

10. § (1) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

11. § (1) A lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelmet a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A lakhatási támogatás megállapításához

a) az 3. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozat, valamint a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,

b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolása, valamint

c) a természetbeni szociális ellátásként nyújtott ellátás esetén a fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot megállapítására, igazolására szolgáló irat bemutatása vagy másolatának csatolása szükséges.

12. § (1) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakhatási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakhatási kiadás(ok)hoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni a fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adato(ka)t.

(2) A jegyző a szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott lakhatási támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a szolgáltató részére - a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig - elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás hónapjában folyósításra került támogatásokról.

 (5) A lakhatási támogatással támogatott szolgáltatást szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján nyújtó szolgáltató a támogatást az általa vagy megbízottja által kiállított számlában (részszámlában) havonta, illetve a számlakibocsátás gyakoriságához igazodóan, külön soron, a számla végösszegének a támogatással való csökkentése révén érvényesíti.

 (7) A szolgáltató a támogatást első ízben a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak a szolgáltatóhoz történő beérkezését és feldolgozását követő első számlában érvényesíti.

(8) Amennyiben a támogatás havi összege az adott havi számla végösszegét meghaladja, a jóváírást követően fennmaradó különbözeti összeg a következő számlában kerül érvényesítésre. Amennyiben a különbözeti összeg a következő számlában teljes mértékben nem jóváírható, azt a további számlá(k)ban a teljes jóváírásig érvényesíteni kell.

 (9) A 13. §-ban szabályozottak szerint kódhordozó formájában nyújtott lakhatási támogatás esetén a (2)-(8) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

13. § (1) Azon személy részére, akinél készülék működik, a lakhatási támogatást részben vagy egészben a készülék működtetését lehetővé tevő eszköz (a továbbiakban: kódhordozó) formájában kell nyújtani, ideértve a készülék feltöltésének elektronikus úton, a fogyasztó javára történő teljesítését is.

(2) A készülékek (1) bekezdés szerinti működtetésének részleteiről község Önkormányzata megállapodást köt a területén működő áram-, illetve gázszolgáltatóval.

 (3) A készülék leszerelése esetén a lakhatási támogatás kódhordozó formájában történő nyújtását meg kell szüntetni.

14. § (1) Ha a lakáshatási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást a korábban illetékes folyósító szerv teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(2) A szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott lakhatási támogatás esetében ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltatóváltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.

(3) Ha a lakhatási támogatás természetbeni szociális ellátás formájában kerül biztosításra és a támogatás folyósításának időtartama alatt támogatásban részesülő személy lakcíme megváltozik vagy szolgáltatóváltás történik, a szolgáltató és a fogyasztó közti elszámolást követően fennmaradó összeget a szolgáltató a fogyasztónak 15 napon belül kifizeti.

Gyógyszertámogatás

15. §(1) Táp Község Önkormányzata jegyzője gyógyszertámogatásban részesíti azt a szociálisan rászoruló

a) személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százötven százalékát, illetve az az

b) egyedül élő személyt, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszáz százalékát

nem haladja meg, amennyiben az igénylő által a kérelem benyújtását megelőző 3 naptári  hónapban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Győr-Moson-Sopron Megyei Irodája által igazolt, vényre kiadott és rendszeresen szedett gyógyszerei havi költségének  mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át, egyedül élő igénylő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át eléri és a kérelmező sem alanyi, sem normatív közgyógyellátásra nem jogosult

 (2) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelem a Közös Önkormányzati Hivatalban erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (4 sz. melléklet) terjeszthető elő. A kérelemhez csatolni szükséges a kezelőorvos igazolását a kérelmező havi gyógyszerköltségéről (5. számú melléklet).

(3) A gyógyszertámogatás pénzbeli támogatás, összege 10.000 Ft/fő/év.

(4) Gyógyszertámogatás évente 1 alkalommal állapítható meg.

(5) A támogatás kifizetésére a Közös Önkormányzati Hivatal házipénztárából a támogató határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül kerül sor.

Rendkívüli települési támogatás

16. § (1) Táp Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény felhatalmazása alapján – átruházott hatáskörben – rendkívüli települési támogatásban részesíti azt a szociálisan rászoruló

a) személyt, akiknek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százötven százalékát, illetve azt az

b) egyedül élő személyt, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kettőszáz százalékát

nem haladja meg.

(2) Rendkívüli települési támogatás nyújtható különösen:

a) a családban előforduló elhalálozás esetén, a temetéssel összefüggő kiadásokra;

b) gyermeknevelési költségek fedezésére, beiskolázási, tankönyv- és tanszervásárlási kiadásokra;

c) közüzemi szolgáltatónál fennálló hátralék rendezésére;

d) elemi csapás következményeinek felszámolására, továbbá

e) súlyos baleset, illetve bűncselekmény áldozatának vagy egyéb

f) rendkívüli krízishelyzet elszenvedőjének

(3) A (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben a segély összege 15.000 Ft/eset.

(4) A kérelemhez minden esetben csatolni kell az annak megalapozottságát igazoló, rendelkezésre álló dokumentumokat.

(5) Rendkívüli települési támogatás kérelemre vagy hivatalból állapítható meg alkalmanként nyújtott pénzbeli, illetve természetbeni ellátás formájában.

(6) Természetben kell megállapítani a rendkívüli települési támogatást, amennyiben:

a) a kérelem kifejezetten arra irányul, vagy

b) az az ellátást igénylő és családja vagyoni, jövedelmi, szociális körülményeire, életmódjára, életvitelére figyelemmel indokolt.

(7) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem a Közös Önkormányzati Hivatalban írásban terjeszthető elő. Egy évben egy személy összesen 4 alkalommal nyújthat be rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelmet.

17. § (1) A rendkívüli települési támogatás keretén belül, krízis támogatásban részesülhet az az igénylő, akinek családjában rendkívüli esemény, krízishelyzet következik be (bántalmazás, elemi kár, bűncselekmény áldozatává válás, kórházba szállítás, gyógyszer kiváltás) és más megoldási lehetőség nem áll rendelkezésre.

(2) A krízis támogatás visszatérítendő és nem visszatérítendő formában adható.

(3) A támogatás igénylése a családsegítőnél történik, aki vizsgálja a kérés megalapozottságát, a krízishelyzet fennállását.

(4) A támogatás odaítéléséről – a családsegítő javaslata alapján – átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

Temetési kölcsön

18. § (1) A polgármester temetési kölcsönben részesítheti azt a személyt, aki az elhunyt személy eltemettetéséről köteles gondoskodni, de arra anyagi helyzete miatt nem képes, feltéve ha:

a) kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-át, egyedülálló esetén a 350%,

b) ingatlannal rendelkezik és

c) hozzájárulását adta, hogy a kapott temetési kölcsön és járulékai, mint jelzálogjog bejegyeztetését az ingatlanára,

d) a kérelmet a halálesetet követő 15 napon belül terjeszti elő.

(2) A temetési kölcsönt a kérelmező kapja kézhez, melyet az elhunyt eltemettetésére köteles fordítani és annak összegével a saját nevére szóló számlával kell a hivatal felé elszámolni 15 napon belül.

(3) A kérelemhez mellékelni kell a család valamennyi jövedelméről szóló igazolást.

(4) A temetési kölcsön legfeljebb 12 (tizenkettő) hónapra adható. Amennyiben a kérelmező a temetés és az ügyvédi munkadíj költségeit ezen időszak alatt maradéktalanul visszafizeti az önkormányzat javára, úgy a polgármester kezdeményezi az illetékes földhivatalnál a temetési kölcsön és járulékai erejéig az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog törlését az ingatlan-nyilvántartásból.

(5) Nem kaphat temetési kölcsönt, akinek az elhunyttal, annak halála idején, érvényes tartási-öröklési szerződése volt.

^[7]Karácsonyi támogatás

19/A. § A képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésének függvényében a karácsonyi ünnepek előtt, a téli időszak többletkiadásainak csökkentésére a gyermekek törvényes képviselői, a nyugdíjasok, a fogyatékkal élők, valamint a képviselő-testület általi normatív döntéssel a lakosság egyéb, az egyenlő bánásmód elvének figyelembe vételével meghatározott részére vonatkozóan pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátást állapíthat meg a képviselő-testület döntésével meghatározott mértékben.

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

20. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról az Önkormányzat a Pannonhalmi Kistérség Többcélú Társulással kötött megállapodás révén gondoskodik.

21 .§ (1) Táp Község Önkormányzata az alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:

            a)  Étkeztetés

            b) Házi segítségnyújtás

            c)  Családsegítés

            d) Családi Napközi

(2) Táp Község Önkormányzata az (1) bekezdésben felsorolt ellátásokat a Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekjóléti Szolgálat és Szociális Intézménnyel  (9090 Pannonhalma, Bajcsy Zs. u. 25.) kötött megállapodás révén látja el.

(3) Az alapszolgáltatások körébe tartozó szociális ellátások igénybevételére vonatkozó kérelmet a Gyermekjóléti Szolgálat és Szociális Intézmény vezetőjéhez kell címezni, aki egy személyben dönt az ellátások igénybevételéről.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. Az intézmény térítési díját a fenntartó (szolgáltatást végző) állapítja meg,

(5) Az intézményi térítési díjakat a Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás a 6/2011. (I.21.) sz. határozatban fogadta el.

Étkeztetés

22. § (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászorultak napi egyszeri meleg étkezéséről a szociális étkeztetés biztosításával gondoskodik.

(2) Szociális étkeztetés igénybevételére jogosultak azok a szociálisan rászorult személyek, akik:

a) öregségi nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban (átmeneti járadék, egészségkárosodási járadék, vakok személyi járadéka, rokkantsági járadék, rendszeres szociális járadék, központi szociális segély) vagy,

b) fogyatékossági támogatásban, vagy

c) időskorúak járadékában, aktív korúak ellátásában részesülnek, vagy

d) a háziorvos, illetve kezelőorvos véleménye alapján étkezését betegségéből adódóan nem képes ellátni.

(3) Az étkeztetés történhet:

 - jogosult általi elvitellel

- házhoz szállítással, különösen a 22. § (2) szerinti jogosult esetén

Házi segítségnyújtás

23. § (1) Házi segítségnyújtás keretében azokról a személyekről kell gondoskodni, akik időskorúak, otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igényli, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várnak.

(2) Házi segítségnyújtás keretében az ellátott fizikai, mentális, szociális szükségleteinek kielégítése a cél, saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával és fejlesztésével. A szolgáltatás során a gondozó az ellátást igénybevevőjével segítő kapcsolat kialakítására és fenntartására törekszik:

- elvégzi az orvos előírása szerinti ápolási, gondozási feladatokat,

- közreműködik a személyi és lakókörnyezeti higiénia fenntartásában,

- közreműködik a háztartás vitelében,

- segítséget nyújt a környezettel való kapcsolattartásban.

- segít a vészhelyzet kialakulásában, annak megelőzésében, és elhárításában,

- részt vesz az egyéni és csoportos szabadidős foglalkoztató és rehabilitációs csoportok szervezésében,

- segíti a szociális ellátásokhoz való hozzájutást,

- együttműködik az előgondozást végző személlyel,

- szükség esetén segíti a bentlakásos szociális intézménybe történő bejutást,

(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

(4) A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.

(5) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(6) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszi szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb 3 hónapra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.

Családsegítés

24. § (1) A családsegítő szolgáltatás célja a szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek és családok életvezetési képességének megőrzése, a krízis megelőzése, valamint a problémák megszüntetésének elősegítése.

(2) A Családsegítő Szolgálat rendszeres szakmai kapcsolatot tart fenn a Közös Önkormányzati Hivatallal annak érdekében, hogy a pénzbeli, illetve természetben támogatások minél hatékonyabb segítséget nyújtsanak az arra rászorulónak.

Családi Napközi

25. § Táp község önkormányzatának képviselő-testülete a családi napközi feladatainak ellátását a Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás keretében társulási megállapodás alapján biztosítja.

Záró rendelkezések

26. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti Táp Községi Önkormányzata a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 11/2013. (XI.27.) önkormányzati rendelete.