Táp Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2015. (VII.17.) önkormányzati rendelete
Táp Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 31- 2025. 11. 24Táp Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2015. (VII.17.) önkormányzati rendelete
Táp Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Táp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
Az Önkormányzat megnevezései
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Táp Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Székhelye: 9095 Táp, Győri utca 39.
(3) A község képviselő-testületének hivatalos elnevezése: Táp Községi Önkormányzat Képviselő- testülete (továbbiakban: képviselő-testület)
(4) A képviselő-testület hivatalának neve: Pázmándfalui Közös Önkormányzati Hivatal
(a továbbiakban: Hivatal)
Az Önkormányzat jelképei
2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: Táp Község címere, zászlaja és pecsétje.
(2) Használatuk rendjét a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza.
Önkormányzati jogok
3. § (1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít, és eljárást kezdeményez a feladat-és hatáskörébe nem tartozó, de a község lakosságát érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és az üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
Együttműködés
4. § (1)2 A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom– és gazdaságszervező munkában, ezek fejlesztése érdekében együttműködik a térségi helyi önkormányzatokkal és a vármegyei önkormányzattal, más megyei szervezetekkel, az illetékes Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatallal, a Pannonhalmi Járási Hivatallal és a Pannonhalmi Tankerülettel. A koordináció keretében cél a térségi, valamint a vármegyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi, városi elképzelésekkel.
Az Önkormányzat működése, feladata és hatásköre
Feladatok és hatáskörök
5. § (1) Az Önkormányzat feladat-és hatáskörére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak.
(2) A közfeladat önkéntes felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, ennek során az érintett bizottságok véleményét ki kell kérni. Indokolt esetben jelentős feladat felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, illetve külső szakemberek közreműködése is igénybe vehető.
(3) Közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásához szükséges forrásokat is.
(4) A (3) bekezdésben említett előterjesztés elfogadásához minősített többség szükséges.
(5) A szabadon választott közfeladat ellátásának megszüntetéséről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.
6. § Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott döntésekről az átruházott hatáskör gyakorlója a megtett intézkedéseiről, illetve azok eredményéről a soron következő rendes ülésen az indítványok között beszámol.
A képviselő-testület működése
7. § (1)3 A képviselő-testület tagjai a megválasztott képviselők és a megválasztott polgármester. A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(3) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választások lebonyolításáról, eredményéről.
(4)4 Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester megválasztásáról, valamint a polgármester és az alpolgármester illetményéről, tiszteletdíjáról. Az alpolgármester esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá. Az eskü szövegét az Mötv. 1. melléklete tartalmazza.
Rendes ülés
8. § (1) A képviselő-testület munkatervében jelölt időpontban és helyen, de évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart. Az ülések számát – munkatervétől eltérően – szükség szerint növelheti.
(2) Az ülésszünetekben halaszthatatlan önkormányzati ügyekben – az át nem ruházható ügyek kivételével – a polgármester jár el utólagos tájékoztatási kötelezettséggel.
Rendkívüli ülés
(2) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, melyben meg kell jelölni a megtárgyalandó napirendet, ki kell dolgozni a határozati javaslatot és jelezni szükséges, hogy kinek a meghívását javasolja a testületi ülésre.
(3) Az (1) bekezdés esetén a kezdeményezők tesznek javaslatot az ülés időpontjára és helyére.
(4) Rendkívüli körülmények által indokolt esetben a napirend megjelölésével a képviselő-testületet a polgármester is - legkorábban a meghívók kézbesítését követő napra - összehívhatja.
(5) A polgármester a kezdeményezést követő 15 napon belüli időpontra köteles összehívni a testületi ülést.
(6)5 Amennyiben a rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester az (5) bekezdésben foglalt határidőn belül nem gondoskodik, úgy a képviselő-testületi ülést a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal vezetője hívja össze.
A képviselő-testület összehívása
10. § (1) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. A képviselő-testület rendes ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze (a továbbiakban: levezető elnök).
(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. Ettől eltérni, csak abban az esetben lehet, ha a képviselő-testület a rendes ülésének napirendi pontjait az ülésen nem tudja megtárgyalni, és emiatt annak folytatása szükséges. A folytatás időpontjáról a képviselő-testület külön, egyszerű szótöbbséggel – vita nélkül - határoz. Amennyiben határozatképtelenség miatt nem lehet az ülést folytatni, úgy a polgármester 8 napon belül újra összehívja a képviselő-testületet az elmaradt napirendek megtárgyalására. Ebben az esetben a meghívó az ülés helyét és idejét, valamint az elmaradt napirendi pontokat tartalmazza.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót az előterjesztésekkel együtt a képviselők számára írott formában a tanácskozási joggal meghívottaknak írásban olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal kézhez kapják. Ettől eltérni csak kivételesen és a polgármester előzetes engedélyével lehet.
11. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni (meghívót kap)
a) a képviselő-testület tagjait,
b) a jegyzőt,
c) a napirendi pontok előadóit,
d)7 a bizottságok külső tagjait, ha szükséges,
e) az önkormányzati intézmények vezetőit, ha szükséges
f) akit a polgármester a napirend témájához indokoltnak tart,
g) akinek meghívásáról a képviselő-testület a munkaterv elfogadásakor döntött,
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt meghívottak közül az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg:
a) a jegyzőt,
b) akinek a részvétele a napirend tárgyalásához szükséges (referens, szakbizottság külső tagja)
c) a tárgyalt napirendhez kapcsolódóan a Tápon működő társadalmi szervezetek közül azokat, amelyek tevékenységi köre a tárgyalt napirendhez kapcsolódik,
(3) Az (1) bekezdésben meghatározottak közül teljes előterjesztést kap:
a) a képviselő-testület tagja,
b) a jegyző,
c) akiket a polgármester megjelöl (kivéve a zárt ülés anyagát)
(4) Az önkormányzati intézmények vezetői az intézményt érintő napirendi ponthoz, valamint a napirendi pontok előadói az őket érintő napirendhez kapnak előterjesztést elektronikus formában.
(5) A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület tagjai az előterjesztések anyagait írásos formában kapják. Az előterjesztés anyaga - igény szerint - a (4) bekezdésben felsorolt, itt nem említett meghívott számára is küldhető elektronikus formában.
A képviselő-testület gazdasági programja
12. § (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban rögzíti, melynek elkészítéséért az Önkormányzat felelős.
(2) A gazdasági program az Önkormányzat által ellátott közszolgáltatások, valamint stratégiai célkitűzések szervezésének főbb céljait és irányait, valamint a vele összefüggésben jelentkező legfontosabb teendőket rögzíti és ütemezi.
(3) A képviselő-testület a gazdasági programot megbízatásának időtartamára fogadja el. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is meghatározhatja, amelyekben a közreműködő, önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kaphatnak a képviselő-testülettől.
(4) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el.
A képviselő-testület munkaterve
13. § (1) A képviselő-testület a gazdasági programon alapuló, évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.
(2) A munkaterv-tervezetet - a polgármester iránymutatásai alapján – a jegyző állítja össze és azt a polgármester minden év december 31-ig terjeszti elő a képviselő-testület ülésére.
(3) A polgármester a munkaterv-tervezet elkészítésekor javaslatot kér különösen:
A képviselő-testület ülése
14. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet és a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján az általa megszabott időtartamban fel is szólalhat. A képviselő-testület erről a polgármester előterjesztése alapján dönt.
(2) A zárt ülés megtartására a Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(3) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet.
Határozatképesség
15. § (1) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők közül 3 fő jelen van.
(2) A határozatképtelen ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
A képviselő-testület tanácskozási rendje
16. § (1) A levezető elnök munkáját tanácskozási joggal a jegyző segíti.
(2) Az ülés megnyitásakor a levezető elnök a jelenléti ív alapján megállapítja a képviselő-testület határozatképességét. Az ülés teljes időtartama alatt a határozatképesség folyamatos vizsgálata az ülést vezető feladata.
(3) A tanácskozás során a levezető elnök:
a) javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítő személyekre,
b) előterjeszti a sürgősségi indítványt,
c) javaslatot tesz napirendekre, a napirendet elfogadtatja,
d) napirend előtt tájékoztatást ad a fontosabb tárgyalások eredményéről, időszerű kérdésekről, valamint
e) a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok, és egyéb önkormányzati döntések végrehajtásáról,
f) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát,
g) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati (döntési) javaslatot, megállapítja a szavazás eredményét,
h) kihirdeti a határozatokat,
i) biztosítja a képviselők interpellációs kérdezési jogát,
j) berekeszti az ülést.
(4) A levezető elnök, mint képviselő a napirenddel kapcsolatos véleményét a többi képviselőre vonatkozó szabályok szerint fejtheti ki.
17. § A képviselő-testület bármely, kiemelkedően fontos ügyben dönthet úgy, hogy két fordulóban (két testületi ülésen) – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet – tárgyalja meg.
Rendfenntartás
18. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért a levezető elnök a felelős. E jogkörében:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltér, és haladéktalanul felhívja tárgyszerűségre,
b) a levezető elnököt az – ülés-vezetésével kapcsolatos tevékenységét – ülés közben bírálni nem lehet,
c) rendre utasítja azt, akinek a megfogalmazása a testület, vagy a képviselők bármelyikét nyilvánvalóan sérti,
d) rendre utasítja azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja,
e) a terem elhagyására kötelezheti – kivéve a települési képviselőket – azt, aki a tárgyalás rendjét ismételten megzavarta, valamint azt, aki a tárgyalás rendjét olyan súlyos mértékben zavarja meg, hogy az az ülés folytatását veszélyezteti.
(2) A levezető elnöknek a rend és a tárgyszerűség megtartása érdekében tett - a szabályzatban meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
(3) A hozzászólások időbeni korlátozására a levezető elnök, továbbá bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4) Ha az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
A napirend megállapítása
19. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a meghívó alapján a levezető elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vitát követően állapítja meg. A Képviselő-testület az ülés befejezésének időpontját az ülés folyamán bármikor meghatározhatja.
(2) A képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott napirendi pontok szerint tárgyalja.
(3) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje:
a) beszámolók
b) határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések
c) rendelet-tervezetek
d) tájékoztatók
e) egyéb tudomásulvételt, döntést igénylő ügyek
f) indítványok, javaslatok, bejelentések:
fa) sürgősségi indítvány/ok
fb) bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntései
fc) közérdekű bejelentések, tájékoztatók
fd) tájékoztató az interpellációkra adott válaszokról
fe) interpellációk, kérdések
g) zárt ülésen tárgyalt napirendi pontok
(4) A napirend a (3) bekezdésben foglalt sorrendtől eltérően is megállapítható, különös tekintettel a külső meghívottakra.
(5) A meghívóban foglalt napirendi pontot a képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű szótöbbséggel hozott döntésével az ülésen tárgyalandó napirendről leveheti, illetve tárgyalását elnapolhatja. A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Szükség esetén meghatározza a további előkészítés rendjét.
Előterjesztés
20. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy bizottsága által előzetesen javasolt:
a) rendelet-tervezet,
b) határozati javaslat,
c) beszámoló,
d) tájékoztató,
e) módosító indítvány,
f) sürgősségi indítvány.
(2) Rendelet-tervezet előterjesztésére - kivéve a költségvetési rendeletet, valamint az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát - a jegyző jogosult. A költségvetési rendelet és a Szervezeti és Működési Szabályzat előterjesztése a polgármester feladata.
(3) Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott előterjesztésre jogosult:
a) bármely települési képviselő,
b) a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,
c) polgármester, alpolgármester,
d) jegyző,
e) önkormányzati intézmény vezetője az általa irányított intézményt érintő témában,
f) felkérésre a társadalmi szervezetek, önszerveződő közösségek vezetői, a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok ügyvezetői.
(4) A testületi ülésre az előterjesztés szóban vagy írásban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Kizárólag írásban készülhet előterjesztés:
a) az Mötv. 42. §-ában és az e rendeletben meghatározott át nem ruházható hatáskörbe tartozó ügyekben,
b) a Ptk.-ból eredő jogviszonyokkal kapcsolatos ügyekben,
c) közfeladat önkéntes felvállalása, megszüntetése esetén.
(5) Az írásbeli előterjesztések csak a jegyző törvényességi vizsgálatát követően terjeszthetők elő.
(6)8 Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni a képviselő-testületi ülés napján kiosztott, a napirendi pontokhoz nem kapcsolódó írásos előterjesztést is.
Az előterjesztés tartalma
21. § (1) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyalandó témakör tárgyilagos, tényszerű bemutatását,
b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,
c) a jogszabályi felhatalmazást,
d) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket,
e) konkrétan megfogalmazott a többféle értelmezés lehetőségét kizáró, a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető rendeleti (határozati) javaslatot,
(2) Az előterjesztéshez általában döntési javaslatot kell készíteni. Tájékoztatóhoz, jelentéshez csak abban az esetben kell döntési javaslatot készíteni, ha intézkedés szükséges a testület részéről az anyagban szereplő valamely kérdésben.
(3) Az intézkedést tartalmazó döntési javaslatban a határidőt úgy kell megállapítani, hogy az valamennyi határozati pont végrehajtását optimálisan lehetővé tegye.
Módosító indítvány
22. § (1) A határozati javaslattal kapcsolatban az előterjesztő, a képviselő-testület bármely tagja, bizottsága, jegyző szóban vagy írásban módosító indítvánnyal élhet.
(2) Az írásbeli módosító indítványt legkésőbb az ülés megkezdéséig lehet előterjeszteni. A módosító javaslatot indokolni kell.
(3) A szóbeli módosító indítvány tételének lehetőségéről a testület egyszerű többséggel dönt az előterjesztő által szóban tett módosító javaslat kivételével.
(4) Ha a módosító indítvány az önkormányzat költségvetési kiadásának növelését, vagy bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is (fedezet megjelölése).
Sürgősségi indítvány
23. § (1) A települési képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnök, a jegyző, rendkívüli napirend soron kívüli megvitatása érdekében sürgősségi indítványt terjeszthet elő.
(2) Sürgősségi indítványt – indokainak megjelölésével – az ülést megelőző munkanapon délelőtt 10.00 óráig lehet benyújtani a polgármesternél.
(3) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselő-testület – vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) Ha a képviselő-testület a sürgősségi indítványnak helyt ad, úgy azt jelen rendelet 19. § (3) bekezdésben foglaltak szerint tárgyalja meg.
(5) Amennyiben a képviselő-testület több kérdés sürgősségi tárgyalását is elfogadja, napirendre vételük sorrendjéről külön határoz.
Hozzászólások
24. § (1) A napirendi pont tárgyalását öt perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.
(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előterjesztő köteles válaszolni.
(3) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezések sorrendjében a levezető elnök határozza meg. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás két alkalommal maximum két-két perc időtartamban történhet. Az időkeret túllépése miatt a levezető elnök megvonhatja a szót a felszólalótól.
(4) A képviselő-testület - külön vita nélkül hozott döntése alapján – a felszólalás időtartamát és a hozzászólások számát korlátozhatja.
(5) A tárgyalt napirendeket érintő ügyrendi kérdésben bármely képviselő, bármikor öt percre szót kérhet és javaslatot tehet.
(6) Ügyrendi javaslaton az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot
Interpelláció, kérdés
25. § (1) a) Kérdés: az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntés-előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
b) Interpelláció: Az érdemi önkormányzati ügyekben a helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozó felvilágosítás kérés
(2) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátandó feladatokkal, illetve valamely irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) Az interpellációt a polgármesternél, az ülést megelőző nap 12.00 óráig írásban kell benyújtani. Az írásban beterjesztett interpellációra a megkérdezettnek - amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel - a testületi ülésen választ kell adnia. Ha a kérdésre a testületi ülésen érdemi válasz nem adható, vagy azt a képviselő nem fogadja el, úgy arra az érdemi választ 15 napon belül írásban kell a képviselő részére megküldeni, melyről a következő testületi ülésen szóban is tájékoztatást kell adni.
(4) A települési képviselő az ülésen szóban egy interpellációt terjeszthet elő, melyre a megkérdezettnek a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell választ adnia.
(5) Az interpellációt az indítványok között napirenden belül utolsóként – maximum 1 óra időtartamban – kell megtárgyalni. A képviselő-testület az időtartamot egyszerű szótöbbséggel meghosszabbíthatja. Egy téma időtartama legfeljebb 3 perc lehet.
(6) Az interpellációra adott válasz után az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van lehetősége, melynek időtartama legfeljebb 1 perc lehet.
(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik,
Döntéshozatal
26. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzó döntési (határozati) javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról, majd az eredeti határozati javaslatról dönt a testület.
(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).
(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület – minősített szótöbbséggel – dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(5) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően 8 napon belül – ügyrendi vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.
a) Az Ügyrendi Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztést, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be.
b) Az Ügyrendi Bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testület következő ülésén beszámol. A képviselő-testül dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot fenntartja, vagy az előterjesztést újra megtárgyalja.
(5) A határozati javaslat szavazásra bocsátása előtt – szükség esetén – a javaslat szövegének megfogalmazása idejére a levezető elnök szünetet rendelhet el. Ez esetben a szavazás megkezdése előtt ismerteti, vagy kiosztja a határozati javaslat szövegét.
(6) A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata a minősített többség. A minősített többségű szavazást igénylő ügyek jegyzékét az e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
Szavazás
27. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.
(2) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg. A nyílt szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg.
(3) Elfogadottnak kell tekinteni az előterjesztett javaslatot, - az egyszerű többséget igénylő kérdések ügyében - a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata esetén. Minősített többséget igénylő ügyekben a javaslat az önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata esetén minősül elfogadottnak.
Név szerinti szavazás
28. § (1) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendel el:
a) a helyi népszavazásról,
b) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása kimondásakor,
c) minden olyan ügyben, amelyben a képviselő-testület minősített többséggel indítványt tesz a név szerinti szavazásra,
d) ha törvény írja elő.
(2) A név szerinti szavazás szóban történhet. A szavazás során a jegyző ABC sorrendben felolvassa a tagok nevét, majd a jelenlévő tagok a nevük elhangzása után „igennel”, „nemmel”, „tartózkodom”-mal szóban szavaznak.
(3) A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.
(4) A szóban történt név szerinti szavazás esetén a külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
Titkos szavazás
29. §9 (1) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára, vita nélkül titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott két fős munkacsoport gondoskodik. A munkacsoport tagjainak meghatározása külön határozathozatal nélkül, az adott alkalomra vonatkozik.
(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számukra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelzéssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelöl meg.
(4) A titkos szavazás eredményéről a két fős munkacsoport külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás mely javaslatra vonatkozott, mi lett a szavazás számszaki eredménye. A szavazólapokat a szavazást követően a munkacsoport megsemmisíti. A munkacsoport tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz.
(5) Az ülés vezetője megállapítja a szavazás eredményét és ennek megfelelően azt, hogy a képviselő-testület a szavazásra feltett határozatot elfogadta vagy elutasította.
Határozat
30. § (1) A képviselő-testület
a) határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, felelős és határidő megjelölésével a következők szerint:
b) Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatának tartalmi elemeire a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló törvény rendelkezései irányadóak.
(2) A testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.
(3) A határozatokat a testületi ülést követő 5 napon belül - papír formátumban- a végrehajtásért felelős személyek, az érintett intézmények vezetői megkapják.
(4) A települési képviselők a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítését követő soron következő testületi ülés előtt - elektronikus formában – kapják meg a képviselő-testület döntéseit (rendelet, határozat).
(5) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző – a végrehajtásért felelős személyek közreműködésével - készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.
A jegyzőkönyv
31. § (1) A képviselő-testület üléseiről készítendő jegyzőkönyvre az Mötv. rendelkezései az irányadóak. A jegyzőkönyv az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) a kérdések és válaszok, szóbeli előterjesztések, illetve hozzászólások tartalmát,
b) a szóban előterjesztett javaslatokat,
c) a polgármester intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,
d) az ülés befejezésének idejét,
e) rendeletek és határozatok tekintetében a határozatképességre és a szavazás számszerű eredményére, a minősített többséget igénylő döntésre történő utalás (igen, nem, tartózkodott), képviselői kérés esetén a kisebbségben maradt képviselők nevének feltüntetése.
f) A polgármester, a jegyző aláírását
(2) Az ülésen elhangzottakat lehetőség szerint hangfelvétel útján is rögzíteni kell.
(3) A jegyzőkönyv mellékletét képező anyagok:
a) a meghívó,
b) a jelenléti ív,
c) az írásos előterjesztések, indítványok, kérdések, interpellációk, rendelettervezetek, határozati javaslatok egy-egy példánya,
d) a jegyző törvényességi észrevétele,
e) név szerinti szavazásról készült névsor.
(4) A zárt ülésről, valamint titkos szavazás esetén külön jegyzőkönyvet is fel kell venni.
(5) A jegyzőkönyvet a polgármesteren és a jegyzőn kívül egy hitelesítő írja alá. A hitelesítő személyéről a képviselő-testület a napirend elfogadásával egyidejűleg dönt. A hitelesítést a Hivatal helyiségében (szükség esetén hanganyag biztosításával) a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül kell elvégezni. A jegyzőkönyv-hitelesítő a jegyzőkönyv minden oldalát ellátja aláírásával (szignójával).
(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és az ülés jegyzőkönyvébe. A jegyzőkönyvet, az ülésről készült hanganyagot és mellékleteit a Hivatalban hozzáférhetővé kell tenni. A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.
(7) A jegyzőkönyv eredeti példányát annak mellékleteivel együtt a jegyző kezeli. A jegyző köteles gondoskodni a jegyzőkönyv elektronikus változatban történő archiválásáról is, valamint köteles gondoskodni a papír alapú archiválás elvégzéséről.
Rendeletalkotás
32. § (1) A képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Rendelet alkotását célzó indítvány megtételére a polgármesternél
a) a települési képviselő,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző,
d) helyi, társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetője,
e) önkormányzati társulás tagjai jogosultak,
f) az önkormányzati intézmény vezetője, az általa irányított intézmény témájában
(3) A beterjesztett javaslatról a polgármester a soron következő ülésen tájékoztatja a testületet.
Lakossági fórumok
33. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben való részvételre, így:
a) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,
b) a közvetlen tájékoztatásra,
c) a közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
a) közmeghallgatás,
b) állampolgári közösségek rendezvényei.
(3) A közmeghallgatás megtartására az Mötv. rendelkezései az irányadóak. A közmeghallgatás olyan témához kapcsolódik, amely a lakosság jelentős részét érinti, érdekli.
A Képviselő-testület szervei
34. § (1) A települési képviselő a gazdasági programban megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat és hatáskörök megvalósításáért illetve, a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.
(2) A települési képviselő jogaira és kötelezettségeire az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(3) A képviselő-testület ellátja a jogszabályban ráruházott feladatokat és hatásköröket.
(4) A képviselő-testület hatásköreinek átruházásával, a hatáskör gyakorlásával, a hatáskör visszavonásával kapcsolatosan az Mötv. rendelkezései vonatkoznak.
A Bizottságok
35. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó, vagy ideiglenes bizottságokat választ. A képviselő-testület önkormányzati ügyekben döntési jogkörben is felruházhatja bizottságait.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(3) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Ügyrendi Bizottság 3 fő
(4)10
(5) A képviselő-testület állandó bizottságai ellátnak minden olyan feladatot és hatáskört, amelyet helyi önkormányzati döntés a bizottság számára meghatároz.
a) Döntenek:
aa) a képviselő-testület által átruházott hatáskörökben,
ab) önkormányzati rendeletekben a bizottság részére megállapított hatáskörökben
b) Előkészítik:
ba) a szakterületüket érintő önkormányzati koncepciókat,
bb) a feladatkörükbe tartozó testületi előterjesztéseket.
c) Javaslatot tesznek:
ca) Táp Község „díszpolgára” cím, Táp Községért kitüntetés adományozására, illetve visszavonására,
cb) kitüntető díjak adományozására és visszavonására.
d) Ellenőrzik:
e) a képviselő-testületi és bizottsági döntések végrehajtását,
f) Beszámolnak a bizottság tevékenységéről, döntéseikről és azok végrehajtásairól.
(6) A képviselők és a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettársuk, valamint gyermekeik vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
(7) A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a képviselő-testület által történő megválasztással jön létre, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára. A polgármester, nem lehet a bizottság elnöke és tagja. A képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről, megalakulásukkor dönt.
(8) A bizottságok munkájukba szakértőket is bevonhatnak.
A bizottságok működése
36. § (1) A bizottságok munkaterv alapján működnek.
(2) A bizottság üléseit az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőzően három nappal előbb kézhez kapják. A nem képviselő bizottsági tagok számára elsődlegesen elektronikus formában, külön kérésre nyomtatott formában kell kézbesíteni
(3) Az elnök köteles az ülést összehívni a polgármester indítványára, vagy a képviselő- testület döntése alapján, vagy a bizottsági tagok 1/4-ének – az ok és cél megjelölésével történő – írásbeli indítványára.
(4) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(5) Az ülések nyilvánosak, de az Mötv. zárt ülésre, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.
(6) A bizottság zárt ülésein hozott döntéseiről csak az elnök adhat tájékoztatást.
(7) A bizottságok hatósági jogkörben – magasabb szintű jogszabályokban foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai, az átruházott önkormányzati hatáskör gyakorlása során pedig az e rendelet szabályai szerint hozzák meg döntéseiket.
(8) A bizottsági ülésen megfogalmazott és jegyzőkönyvben rögzített kisebbségi véleményt a képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.
(9) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A személyes érintettség bejelentésére és a kizárásra a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt.
(10) A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a polgármestert,
b) az alpolgármestert,
c) a jegyzőt,
d) az önkormányzati intézmény/ek/ vezetőjét/it/ az őket érintő napirendekhez,
e) az érintett napirendek előadóit,
f) azon személyek és szervezetek képviselőit, akiknek jelenléte a bizottsági ülés napirendje tárgyalásánál a bizottság elnöke, illetve az előterjesztő szerint szükséges.
(11) A bizottsági ülésre a nem bizottsági tag képviselőket is írásbeli meghívóval – az előterjesztések nélkül – meg kell hívni.
(12) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami, vagy szolgálati titkot megőrizni.
(13) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvre az Mötv. rendelkezései az irányadók.
(14) A bizottságok működésük részletes szabályait maguk állapítják meg.
(15) A bizottságok hatósági jogkörben hozott határozatainak adminisztrációját a jegyző végzi.
(16) A határozat kiadmányozása az alábbiak szerint történik:
a) Aláírás: Bizottság elnöke s.k., Jegyzőkönyv-hitelesítő s.k.
b) Kiadmány hiteléül: a bizottság munkájáért felelős hivatali köztisztviselő aláírása
(17) A bizottságok elnökei a testületi ülésen az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos bizottsági határozatokat, javaslatokat, véleményeket az adott napirendi pont tárgyalásakor ismertetik a testülettel.
A polgármester
37. § (1)11 Táp Községben a polgármester a választópolgárok által közvetlenül választott, sajátos jogviszonyban álló személy. Tevékenységét főllású polgármesterként látja el.
(2) A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.
(3) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Mötv. és más törvények, valamint e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(4) A polgármester feladatai a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a képviselő-testülettel, annak szerveivel kapcsolatban a testület által elfogadott gazdasági program céljaival összhangban különösen a következők:
a) szervezi és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését,
b) összehívja és vezeti a testület üléseit,
c) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról,
d) képviseli az önkormányzatot,
e) segíti a települési képviselők munkáját,
f) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,
g) együttműködik más önkormányzati és államigazgatási szervekkel, kapcsolatot tart más település – különösen a Pannonhalmi Kistérség önkormányzataival,
h) kapcsolatot tart a helyi pártok, és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel,
i) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,
j) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és velük való tárgyalás során előzetes megállapodást köt,
k) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
l) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,
m) lakossági fórumokat szervez.
(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) biztosítja a bizottságok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését,
c) ellátja a bizottságok rendszeres tájékoztatását,
d) felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő- testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.
e) bizottsági döntéshozatalnál kivéve – akadályoztatása esetén – dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját érinti.
(6) A polgármester foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv., továbbá a hivatali munkavállalók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló helyi rendelet határozza meg.
(8) A polgármester illetményéről a képviselő-testület az alakuló ülésen dönt. A polgármester illetményének emelésére vonatkozó javaslatot az Ügyrendi Bizottság elnöke terjeszti a képviselő-testület elé.
Az alpolgármester
38. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester általános helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. A képviselő-testület az alpolgármestert saját tagjai közül választja meg, aki munkáját társadalmi megbízatásban végzi. Az alpolgármester megbízatására, megbízatásának megszűnésére az Mötv. rendelkezései az irányadók.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, a munka folyamatos biztosítása érdekében.
(3) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester, általános helyettesítési jogkörében gyakorolhatja, a polgármester által írásban meghatározott feladatkörben. Az alpolgármester nem lehet az önkormányzati hatáskörök címzettje, ilyet sem a képviselő-testület, sem a polgármester nem ruházhat rá.
39. § (1) Az alpolgármester a feladatait a polgármester irányítása alapján látja el.
A jegyző
40. § (1) A jegyző kinevezésére, feladataira az Mötv. és a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónapra – a jegyzői feladatok ellátásával a Hivatal székhelye szerinti település polgármestere, a Hivatalnak, a jegyzői tisztség betöltéséhez szükséges, törvényben meghatározott képesítési és egyéb előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.
41. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
(2) A jegyző feladatai különösen:
a) Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat által ráruházott hatáskörök és feladatok ellátása
b) Rendszeres tájékoztatást ad az önkormányzat munkáját érintő jogszabályok változásáról
c) a Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével előkészíti, és törvényességi szempontból véleményezi a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket.
c) szervezi a Közös Önkormányzati Hivatal jogi tájékoztató tevékenységet
d) évente egyszer legalább tájékoztatja a képviselő-testületet a Hivatal munkájáról
e) ellátja a Pázmándfalui Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített feladatait
f) ellátja a jogszabályokban a hatáskörébe utalt feladatokat.
A Közös Önkormányzati Hivatal
42. § (1) Pázmándfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Nyalka Község Önkormányzat Képviselő-testülete és Táp Községi Önkormányzat Képviselő-testület közös önkormányzati hivatalt hozott létre Pázmándfalui Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.
(2) A Hivatal a Képviselő-testület által elfogadott önálló Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely részletezi a Hivatal feladatait, a munka- és az ügyfélfogadás rendjét és idejét, és a jegyző fogadóóráit.
A Társulás
43. § (1)12 Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A társulási lehetőségek közül a vármegyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel kialakítható társulásos formákat, valamint a hatósági igazgatási társulást, illetve az intézményi társulást kell előnyben részesíteni.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.
44. § A támogatandó társulások célja és rendeltetése különösen:
a) a tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,
c) a lakosság közügyekbe való bevonása,
d) a közös érdekképviselet, közös fellépés, meghatározott közös érdekű feladatok ellátása,
e) egyes államigazgatási hatósági ügyfajták szakszerű intézése hatósági igazgatási társulás keretében,
f) intézmény közös alapítása, fenntartása és fejlesztése a várost és a környező községeket egyaránt ellátó feladatokra.
45. § Az önkormányzat tagja a Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulásnak, mely társulással az alábbi célok elérése érdekében működik együtt:
a) a területfejlesztés tekintetében a kistérséghez tartozó települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását elősegítő közös pénzalap létrehozása;
b) a közszolgáltatási feladatellátás tekintetében: a közoktatási, gyermekjóléti, egészségügyi, belső ellenőrzési, kistérségi ügyintézés korszerűsítési feladatok magasabb szakmai színvonalon történő, összehangoltabb, hatékonyabb megszervezése, ellátása, korszerűsítése.
46. § (1) Az önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben foglalt egyes szociális ellátásokat a Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekjóléti Szolgálat és Szociális Intézménye (a továbbiakban: Szolgálat) útján biztosítja.
(2) A Szolgálat által biztosított ellátások meghatározott körét az önkormányzat rendeletben határozza meg.
Helyi népszavazás
47. §
Gazdálkodás, az Önkormányzat vagyona és költségvetése
Az önkormányzat vagyona
48. § (1) Az önkormányzat vagyonára és a vagyonnal való gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ez a rendelet állapítja meg:
a) a forgalomképes és a törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét,
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyaival kapcsolatban azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.
(2) Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében – a képviselő-testület döntése alapján – részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban. A részvétel feltételeit a (1) bekezdésben jelölt rendeletben kell szabályozni.
(3) Törvényben, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy az (1) bekezdés szerinti helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(4) A (3) bekezdés szerinti értékhatárt meg nem haladó vagyontárgyak átruházására vonatkozóan – az Mötv. 42. § 16. pontjának kivételével – a polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján a képviselő-testület utólagos tájékoztatásával jogosult.
Az önkormányzat költségvetése
49. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetésről szóló törvény, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok határozzák meg.
(2) A képviselő-testület kettő testületi ülésen tárgyalja a költségvetési rendeletet. A második ülésen a képviselő-testület megalkotja a költségvetési rendeletét.
(3) A zárszámadás rendelet-tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (3) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.
(4) Az önkormányzat költségvetésével kapcsolatos, pénzügyi tárgyú vagy kihatású előterjesztés csak a (2)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával terjeszthető a képviselő-testület elé.
Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
50. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait önállóan működő, valamint önállóan működő és gazdálkodó intézményei útján látja el, a jogszabályokban előírt feltételek keretei között.
(2) Az önkormányzat által alapított, illetve fenntartott intézmények finanszírozása a központi pénzkezelési rendszer keretein belül, a Hivatal irányításával történik.
(3) A költségvetési rendeletben elfogadott kiemelt előirányzatok csak a rendelet módosításával változtathatók meg.
(4) Az intézmény saját bevételeinek – a költségvetésben nem tervezett – többletét az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletben foglaltak szerint használhatja fel.
(5) Az önkormányzat alaptevékenységének szakfeladat-szám szerinti besorolását e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
Az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése
51. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzat a gazdálkodás belső ellenőrzését külön megbízott belső ellenőr útján biztosítja.
(3) A helyi önkormányzat és az általa fenntartott költségvetési szervei belső ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza
Záró rendelkezések
52. § (1) Ez a rendelet 2015. augusztus 01. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Táp Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2014.(XII.17.) számú önkormányzati rendelet.
Módosító rendelkezések
53. § (1) A Táp Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól 7/2012. (VI.11.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: R.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon tekintetében a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyont hasznosítani, továbbá a tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet, a képviselő-testület által kitűzött, illetve elismert cél, vagy feladat, továbbá funkció kikötése mellett.”
1. melléklet a 8/2015. (VII. 17.) önkormányzati rendelethez
1. A törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás, megbízás visszavonása, felmentés, (Mötv. 42. § 1. pontja)
2. Önkormányzati jelképek, kitüntetések, és elismerő címek meghatározása, adományozása (Díszpolgári cím)
3. Hitel felvétele és kötvény kibocsátás,
4. Testületi hatáskör átruházása,
5. Helyi népszavazás, kiírása,
6. Rendkívüli közmeghallgatás és egyéb lakossági fórum kiírása, szervezése,
7. Gazdasági program elfogadása,
8. Polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt kereset benyújtása a polgármester ellen (Mötv. 70. § (1) bekezdés)
9. Zárt ülés elrendelése, (Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pont szerinti esetben)
10. Indítvány név szerinti szavazásra bocsátása,
11. Forgalomképtelen vagyontárgy terület felhasználási kategóriájának, művelési ágának, rendeltetésének megváltoztatása,
12. Korlátozottan forgalomképes vagyontárgynak rendeltetéstől eltérő célú elidegenítése, megterhelése, lekötése, hasznosítása, működtetése,
13. A Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatás kimondása,
14. Önként vállalt közfeladat felvállalása, és megszüntetése
2. melléklet a 8/2015. (VII. 17.) önkormányzati rendelethez
a) a bizottság - feladatkörében - előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását,
b) ellátja a polgármester, az alpolgármester, a képviselők tekintetében a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát,
c) gyakorolja a polgármester, alpolgármester, képviselők tekintetében a vagyonnyilatkozat ellenőrzésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat
d) tájékoztatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás eredményéről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen,
e) kivizsgálja a polgármester által előterjesztett, a képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést és arról a következő testületi ülésen, legkésőbb azonban az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül a képviselő-testület elé előterjesztést nyújt be.
f) ellátja a titkos szavazással kapcsolatos szavazatszámláló bizottsági teendőket, valamint a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásával kapcsolatos vizsgálati feladatokat.
3. melléklet a 8/2015. (VII. 17.) önkormányzati rendelethez
a) árubeszerzés esetén a mindenkori egyszerű közbeszerzési eljárás árubeszerzésre megállapított értékhatár 10 %-ig
b) szolgáltatás megrendelés esetén - kivétel a településrendezési, építészeti és műszaki terveket a mindenkori egyszerű közbeszerzési eljárás szolgáltatásra megállapított értékhatár 10 %-ig
c) ügyvédi megbízások tekintetében összeghatártól függetlenül
4. melléklet a 8/2015. (VII. 17.) önkormányzati rendelethez
Táp Községi Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
3. 013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés
4. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
5. 016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
6. 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
7. 041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
8. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
9. 041236 Országos közfoglalkoztatási program
10. 045120 Út, autópálya építése
11. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
12. 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
13. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
14. 064010 Közvilágítás
15. 066010 Zöldterület kezelés
16. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
17. 072111 Háziorvosi alapellátás
18. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
19. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
20. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
21. 081041 Versenysport – és utánpótlás – nevelési tevékenység és támogatása
22. 082030 Művészeti tevékenységek (kivéve színház)
23. 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
24. 082044 Könyvtári szolgáltatások
25. 082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
26. 082092 Közművelődés –hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
27. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
28. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
29. 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
30. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
31. 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
32. 107052 Házi segítségnyújtás
33. 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
1. függelék a 4. melléklethez a 8/2015. (VII. 17.) önkormányzati rendelethez13
2. függelék a 4. melléklethez a 8/2015. (VII. 17.) önkormányzati rendelethez14
3. függelék a 4. melléklethez a 8/2015. (VII. 17.) önkormányzati rendelethez15
Az (5) bekezdés c) pontja a Táp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a Táp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdése a Táp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (4) bekezdése a Táp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (6) bekezdése a Táp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (4) bekezdése a Táp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés d) pontja a Táp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (6) bekezdése a Táp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § a Táp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (4) bekezdését a Táp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 10. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 37. § (1) bekezdése a Táp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 43. § (1) bekezdése a Táp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 4. melléklet 1. függeléket a Táp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 10. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. melléklet 2. függeléket a Táp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 10. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. melléklet 3. függeléket a Táp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 10. § d) pontja hatályon kívül helyezte.