Táp Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2017. (IV. 27.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről

Táp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint az Mötv. 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről a következőket rendeli el:

I. Fejezet

1. Általános rendelkezések

1. §      (1) E rendelet hatálya kiterjed a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokra, valamint a magatartások elkövetőivel szembeni pénzbírság kiszabásának szabályaira.

(2) E rendelet Táp Község közigazgatási területén a 14. életévét betöltött természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által elkövetett, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokra kell alkalmazni.

(3) Nem állapítható meg a közösségi együttélés szabályait sértő magatartás megvalósulása, ha a tevékenységgel, mulasztással vagy jogellenes állapot fenntartásával szabálysértés vagy bűncselekmény valósul meg, vagy a tevékenység, mulasztás vagy jogellenes állapot fenntartása esetére más jogszabály közigazgatási bírság alkalmazását írja elő.

(4) Az eljárás lefolytatására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. §      (1) A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskör gyakorlását Táp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Pázmándfalui Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjére (a továbbiakban: Jegyző) ruházza át.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás miatti eljárás hivatalból, továbbá bármely szervezet vagy személy bejelentése alapján indítható. A bejelentést szóban vagy írásban bárki megteheti. A szóban tett bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) A bejelentésnek lehetőség szerint tartalmaznia kell a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást megvalósító személy ismert személyi adatait, a magatartásnak, az elkövetés helyének és idejének, továbbá a körülményeinek leírását, a bizonyítási eszközök megjelölésével. Amennyiben lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a bejelentéshez.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetője 150.000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(5) A (4) bekezdésben rögzített szankció helyett, különösen a közösségi együttélés szabályait sértő magatartás csekély súlyára tekintettel figyelmeztetés is alkalmazható, ha ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás: az a tevékenység, mulasztás, vagy jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló magatartás, amely szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, azt sérti, vagy veszélyezteti, és amelyet Táp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) e rendeletben közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak minősít (a továbbiakban: közösségellenes magatartás)

2. közszolgáltató: Táp Községi Önkormányzat által az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére feljogosított szolgáltató szervezet

3. ingatlantulajdonos: az a természetes, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek/amelynek tulajdonában, – vagy ha birtokosa a tulajdonos személyétől eltér – birtokában az ingatlan van

4. zöldterület: állandó növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést, vagy a díszítő funkciót szolgálja, továbbá az a növényzet nélküli földes, murvás stb. közterület, ami a fenti funkciónak tesz eleget, de arról a korábbi növényzetet károsító hatások már kipusztították.

5. avar és kerti hulladék: a kert használata során keletkező és további hasznosításra nem kerülő vagy nem alkalmas növényi maradvány (fű, fa, lomb, kaszálék, nyesedék, gyökérmaradvány, szár, levél és egyéb növényi maradványok, a továbbiakban együtt: kerti hulladék.)

II. Fejezet

A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások

1. Házszámtáblák elhelyezésével kapcsolatos magatartások

4. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az ingatlantulajdonos, ha házszámtábla beszerzéséről, közterületről jól látható módon történő kihelyezéséről, szükség szerinti cseréjéről és pótlásáról nem gondoskodik.

2. A közterületek használatával kapcsolatos magatartások

5. § Közösségi együttélés alapvető szabályai sértő magatartást követ el, aki

a) engedély nélkül vagy engedélytől eltérően utat elzár, az úton, az alatt vagy a felett építményt vagy más létesítményt, illetőleg ezekhez csatlakozást létesít,

b) utat engedély nélkül elfoglal,

c) az úton, az alatt, felett vagy mellett végzett munka jelzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi,

d) természeti és védett természeti területen az engedélyezett közlekedési útról letér,

e) az útra balesetveszélyt okozó mennyiségű sarat, egyéb szennyeződést felhord, a forgalomban részt vevő járművel az út állapotában kárt okoz.

3. Köztisztasággal kapcsolatos magatartások

6. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

a) ingatlantulajdonosként az ingatlana előtti járda (ennek hiányában környezete) takarításáról, a járda melletti (zöld)sáv úttestig terjedő területének, a nyílt ároknak és ennek műtárgyainak tisztántartásáról, ápolásáról nem gondoskodik,

b) ingatlantulajdonosként a települési hulladéknak a közterületek tisztántartásáról és a települési hulladék kezeléséről szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerinti összegyűjtéséről, elhelyezéséről és elszállításáról nem gondoskodik,

c) kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató egység, valamint intézmény üzemeltetőjeként az ingatlan előtti járda (ennek hiányában környezete) takarításáról nem gondoskodik,

d) ingatlantulajdonosként vagy kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató egység, valamint intézmény üzemeltetőjeként az ingatlan előtti járda (ennek hiányában környezete) hó eltakarításáról és síkosság-mentesítéséről nem gondoskodik,

e) a síkosság elleni védekezéshez zöldterületen, azok közvetlen környékén só tartalmú szert használ,

f) utcai árusként a kijelölt terület és környezetének tisztántartásáról, a keletkezett hulladék gyűjtéséről nem gondoskodik,

g) ingatlantulajdonosként a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást nem veszi igénybe, illetve a települési hulladékot  nem a közszolgáltatónak adja át,

h) ingatlanon az avar vagy növényi hulladék nyílttéri égetésére vonatkozó időbeli korlátot megszegi,

i) ingatlantulajdonosként vagy tényleges használójaként ingatlanja tisztántartásáról, megműveléséről, rendben tartásáról, gyomtól, gaztól megtisztításáról nem gondoskodik,

j) a közszolgáltató elkülönített hulladékgyűjtést szolgáló gyűjtőeszközéből hulladékot vesz ki, illetve lomtalanítás során kihelyezett hulladékban guberál.

4. Zajvédelemmel kapcsolatos magatartások

7. §      (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki vasárnap, nemzeti, állami és államilag elismert olyan ünnepen, mely munkaszüneti nap, 12.00 óra után

a) lakóterületi vagy kertes mezőgazdasági övezetben zajjal járó építési, bontási tevékenységet végez,

b) lakóterületi vagy kertes mezőgazdasági övezetben az ingatlanon zöldfelület-fenntartással kapcsolatos, zajt keltő tevékenységet végez,

c) köz- vagy magánterület lakóterületi övezetében parkfenntartó gazdálkodó szervezet kertépítéssel és zöldfelület-fenntartással kapcsolatos, zajt keltő tevékenységet végez.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el aki

a) lakóterületi övezetben a vendéglátó egység kerthelyiségében, teraszán és közterületi rendezvényen hangosító berendezést hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön 22.00 és 7.00 óra között, pénteken és szombaton 1.00 és 8.00 óra között, vasárnap, nemzeti, állami és államilag elismert olyan ünnepen, mely munkaszüneti nap 22.00 és 8.00 óra között üzemeltet,

b) rádió- és televízió közvetítést végez kerthelyiségében, teraszán, hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön 22.00 és 7.00 óra között, pénteken és szombaton 1.00 és 8.00 óra között, vasárnap, nemzeti, állami és államilag elismert olyan ünnepen, mely munkaszüneti nap 22.00 és 8.00 óra között,

c) lakóterületi vagy kertes mezőgazdasági övezetben magáningatlan kerthelyiségében, teraszán hangosító berendezést alkalmazó, legalább 20 főből álló rendezvényt tart hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön 22.00 és 7.00 óra között, pénteken és szombaton 01.00 és 08.00 óra között, vasárnap, nemzeti, állami és államilag elismert olyan ünnepen, mely munkaszüneti nap 22.00 és 8.00 óra között.

5. Temető használatával kapcsolatos magatartások

8. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

a) a temető csendjét zavarja, a temető szabályzatában foglaltakat egyéb módon megszegi,

b) a temetőben szemetel, vagy a szemetet nem a kijelölt helyen helyezi el,

c) a köztemetőt üzemeltető vagy a temetkezési tevékenységet végzőnek kizárólagos feladatát képező tevékenységet hozzájárulás nélkül lát el,

d) a köztemetőben lévő tárgyakat hozzájárulás nélkül elszállít,

e) keletkezett hulladékokat nem a kijelölt szemétgyűjtőben helyezi el,

f) a köztemetőben engedély nélkül közlekedik járművel, vagy állatot – vakvezető, segítő, szolgálati és jelzőkutya kivételével – visz be,

g) a sírok tartozékainak állagát sértő tevékenységet végez,

h) a köztemető méltóságát sértő magatartást tanúsít,

i) építési anyagokat, segédeszközöket sírhelyek között engedély nélkül, vagy engedélyezett időtartamon túl tárol.

6. Állattartással kapcsolatos magatartások

9. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás követ el, aki

a) közterületen állatot tart, legeltet vagy az ingatlanról felügyelet nélkül kienged,

b) galambot közterületen etet és itat,

c) bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tart,

d) ebet, macskát és más kedvtelésből tartott állatot közterületen tart, etet, szabadon enged,

e) ebet – vakvezető, segítő, szolgálati és jelzőkutya kivételével – élelmiszer-elárusító üzletbe, játszótérre, vendéglátó egységbe, kulturális, oktatási, szociális és egészségügyi intézménybe, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe bevisz, illetve beenged.

7. Az avar és a kerti hulladékok nyílttéri égetésével kapcsolatos helyi előírások megsértésével összefüggő cselekmények

10. §    (1) A kerti hulladék ártalmatlanítása elsősorban hasznosítással (komposztálással) történik.

(2) A helyben történő kerti hulladék-égetés kizárólag szélcsendes időben, a tűzvédelmi jogszabályok szigorú betartásával, cselekvőképes nagykorú személy folyamatos felügyelete mellett, az égetendő kerti hulladék száraz állapotban, a környezet, illetve a környezetben lakók zavarása nélkül végezhető el.

(3) Nagymennyiségű füstöt termelő nedves kerti hulladék égetése tilos.

(4) Az égetés során csak a helyben keletkezett kerti hulladék semmisíthető meg, más helyről égetés céljára hulladék nem szállítható el. Az égetés folyamatának gyorsítása céljából éghető folyadék (pl. benzin, gázolaj, pb. gáz stb.) nem használható.

(5) A helyben történő égetést telken belül kell végrehajtani, közterületet erre a célra igénybe venni tilos.

(6) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat kommunális-, ipari eredetű- vagy veszélyes hulladékot (pl. műanyag, gumi, vegyszer, festék, permetszer vagy ezek maradékait és csomagoló anyagait, bútorlap, színes újság, ruha és cipő, festett faanyag)

(7) A tűzrakó helyet épülettől és egyéb éghető anyagoktól olyan távolságra kell elhelyezni, hogy az égetés arra veszélyt ne jelenthessen.

(8) Az égetés befejezése után a tüzet el kell oltani és oltóvízzel vagy földtakarással biztosítani kell, hogy a tűzgyújtás helyén a tűz továbbterjedésére alkalmas parázs ne maradhasson.

(9) A kerti hulladék nyílttéri égetése Táp Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. ( IV. 15.) rendeletében megállapított időpontokban lehetséges.

(10) Tilos az égetés párás, ködös, esős időben vagy erősen szeles időjárás esetén.

(11) A (9) bekezdésben megjelölt időpontban sem végezhető égetés abban az esetben, ha a település területére is érvényes, központilag elrendelt tűzgyújtási  tilalom van érvényben.

(12) Tilos erdőben vagy erdő telekhatárától 100 m-es távolságon belül avart égetni, vagy tüzet gyújtani, kivéve az erre a célra rendszeresített tűzgyújtó helyeken.

            (13) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni kizárólag a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatok szigorú betartásával lehet.

(14) Az égetési tevékenység végzése során  tilos a tüzet felügyelet nélkül hagyni, az égetés befejezése után gondoskodni kell a tűz vízzel történő eloltásáról vagy földtakarásáról annak érdekében, hogy a tűz más területen ne okozhasson kárt.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

11. §    (1) E rendeletben foglalt szabályokat a hatálybalépést követően elkövetett, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások esetén kell alkalmazni.

(2) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.