(1) Táp Község közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkákat folytatni) az általános érvényű jogszabályok rendelkezései, és e rendelet, valamint a mellékletét képező szabályozási terv szerint szabad.

(2) ) E rendelet mellékletei:

(1) A szabályozási terv vonalas szabályozási elemei:

(2) A szabályozási terv felületként megjelenő szabályozási elemei:

(1) A szabályozási terv más jogszabály által elrendelt szabályozási elemei:

(2) Védőterületek, védősávok:

(1) A szabályozási terv javasolt szabályozási elemei:

(2) A javasolt szabályozási elemek nyomvonalától – a vonatkozó jogszabályok és e rendelet betartása mellett – rendeletmódosítás nélkül is el lehet térni.

A szabályozási terv tájékoztató szabályozási elemei:

(1) A szabályozási tervlapon jelölt védőterületek, védőtávolságok tekintetében az ezeket elrendelő jogszabályokban szereplő előírások az irányadóak.

(2) A temetők 50 méteres környezetében kegyeletsértő, zajos rendeltetést/funkciót tartalmazó épület/építmény nem létesíthető.

(1) Az egynél több építési övezetbe tartozó telek esetében a beépítési paraméterek számításánál a beépítési feltételek meghatározásánál az övezeti határvonalat úgy kell tekinteni, mintha az telekhatár lenne.

(2) A telekhatárra nem illeszkedő, azonos területfelhasználási egységbe tartozó övezetek között lévő övezethatárt, annak 10-10 méteres sávjában, telekhatárra illeszkedőnek kell tekinteni.

(3) Terepszint alatti építmény csak az építési hely határain belül helyezhető el.

(1) Az építési helyet az építési övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével, a következők szerint kell meghatározni:

(2) Lakó övezetek területén a meglévő – ellentétes oldalhatáron álló - melléképületek megtarthatók az egyéb jogszabályok és a telepítési távolságok betartásával.

(3) Gyalogutak mentén az előkert mérete: 0 méter.

(4) A tervezési területen belül a beépítési módok az alábbiak:

(5) Beépítésre szánt területeken, oldalhatáron álló beépítési módú telkeken az építési hely meghatározásánál az utcában kialakult beépítési oldalt kell figyelembe venni. Amennyiben az utcában nincs kialakult beépítési oldal, akkor az építési hely K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉNy-DK telekfekvésnél az északkeleti telekhatáron, ÉK-DNY telekfekvésnél az északnyugati telekhatáron áll.

(1) Magánút Táp közigazgatási területén bárhol kialakítható.

(2) A közforgalom elől elzárt magánút legkisebb szélessége:

(3) A közforgalom elől el nem zárt legfeljebb négy telket kiszolgáló magánút legkisebb szélessége: 8 méter. Négy teleknél többet kiszolgáló magánút legkisebb szélessége: 10 méter.

(4) A 200 métert meghaladó hosszúságú magánutat, végfordulóval kell kialakítani.

(1) Lakóterületen az egyes telkek és a saroktelkek minimum 16 méteres mélység esetén oszthatók meg, az övezeti paraméterek figyelembevétele mellett és un. fekvőtelekként építhetők be, az épületmagassággal megegyező méretű oldalkert figyelembevételével. Ha a telek előtt a közlekedési terület szabályozási szélessége minimum 9 méter, akkor az épület 2 méter előkert elhagyásával telepíthető. Az épület előkert elhagyásával is elhelyezhető, ha a telek előtt a közlekedési terület szabályozási szélessége minimum 12 méter.

(2) A település területén az egyes saroktelkek kialakítása során az övezeti paraméterek között előírt minimális kialakítható telekterülettől 10% kisebb telekterület is kialakítható.

(1) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, vagy szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(2) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén.

(3) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(4) Belterületen a közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni

(5) Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közmű-bekötések létesítendők.

(6) Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó közművezeték nyomvonalát és annak szükséges védőtávolságát építési tevékenység során figyelembe kell venni.

(7) A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

(8) Lakó és vegyes övezetek területén 300 m²-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.

(9) A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetékek mentén, külterületen a tengelytől mért 6 méteres, belterületen a tengelytől mért 2,5 méteres védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el.

(10) A 400 kV-os nagyfeszültségű vezetékek mentén a tengelytől mért 32 méteres, védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el

(11) A középnyomású gátvezeték tengelytől mért 4-4 méteres védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el.

(12) A teljes közművel nem rendelkező területeken lakóépület hiányos közművesítettség esetén is elhelyezhető abban az esetben, ha biztosított a villamos energia ellátása, az egészséges ivóvíz ellátása, valamint a keletkező szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik.

(13) Ha a hálózati csatlakozási lehetőség távolsága meghaladja az 500 m-t, akkor az egyes épületek elhelyezéséhez az OTÉK szerinti hiányos közművesítettség is elfogadott.

(1) A település területén saját telken belül egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden lakás rendeltetési egység után.

(2) A település területén intézményi, egészségügyi, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató funkció esetén a vonatkozó jogszabály által előírt parkoló szám közterületen is kialakítható a jogszabálynak megfelelően, amennyiben az a telek 200 méteres körzetében megvalósítható.

(3) Mindenképpen a telken belül vagy közvetlenül a telek előtti közterületszakaszon biztosítandók a fenti funkciójú ingatlanok közvetlen működéséhez szükséges parkolók (árufeltöltés stb.), valamint a mozgáskorlátozottak számára kialakított előírás szerinti számú parkoló.

(4) A település területén lakókocsi, utánfutó és egyéb közlekedési eszköz helyhez kötött műszaki létesítményként nem helyezhető el.

(1) A meglevő értékes növényzet védelmét az építmények elhelyezésénél figyelembe kell venni.

(2) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közterületi növényzet elhelyezhetőségének.

(3) Az országos közút külterületi szakasza mentén – műszaki lehetőség esetén – fasor, illetve többszintes kialakítású zöldsávot kell telepíteni.

(4) A vízfolyások rendezése, karbantartása, vízmosások megkötése csak a természeti és táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon, természetes módon történhet.

(5) A település területén országos ökológiai hálózat övezet, tájképvédelmi terület övezete találhatóak, amely területeken az általános érvényű jogszabályok rendelkezéseit kell figyelembe venni.

(1) A beültetési kötelezettség: telken belül - háromszintes növényállománnyal - kötelezően kialakítandó zöldfelület.

(2) Háromszintes növényállományúnak akkor minősül a zöldfelület, ha minden 150 m2-ére:

(3) Beültetési kötelezettségű telekrészen épület nem létesíthető.

(4) Beültetési kötelezettség útfelület számára megszakítható.

(5) A telken belüli kötelező fásítási kötelezettséget legfeljebb 6,0 méter tőtávolságban telepített, előnevelt, környezettűrő fákból álló legalább két, illetve a szabályozási terven jelölt szélességű fasor és alatta cserjesor, telepítésével kell teljesíteni.

(6) A beültetési kötelezettséget és a telken belüli kötelező fásítási kötelezettséget csak a helyben jellemző honos fafajokkal lehet teljesíteni.

(1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység új területen kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha annak védő övezete lakóterületet, rekreációs célú területet (rekreációs funkciójú különleges terület, zöldterület) nem érint.

(2) A település területén diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, vagy a kiporzás megakadályozása érdekében megfelelő felületkezelés mellett folytatható.

(3) Új, légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények csak az erre lehetőséget adó övezetben, a védendő területhasználatú területek jó környezet minőségének fennmaradását szolgáló védelmi intézkedéseket biztosítva, a vonatkozó jogszabályok, valamint a közegészségügyi-, a környezetvédelmi- és az épitési hatóság előírásai, a környezetvédelmi típusú engedélyben és jelen rendeletben foglaltak szerint helyezhető el.

(1) A település területén feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag vagy veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(2) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.

(3) A település területén talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

(4) A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen.

(5) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.

(6) Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és elszállításáról.

(7) A termőföldet a mező- és erdőgazdálkodási területeken, valamint más rendeltetésű területek zöldfelületein meg kell védeni, és azokon növényt telepíteni csak a termőföld értékének fenntartása mellett lehet.

(1) Pavilon jellegű építmény csak külső árusítással létesíthető vagy üzemeltethető, határozott időtartamra.

(2) Pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan maximum 30 napra vendéglátó egység céljára is elhelyezhető.

Nagy létszámú új nagyüzemi állattartó épületek a beépítésre szánt területek határától (kivéve különleges mezőgazdasági üzemi terület) 300 méteren belül nem építhetők.

(1) Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tároló építmények, kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető.

(2) Konténer falusias lakóterületen belül nem helyezhető el (kivétel képez az építés idejére idegiglenesen max. 180 napig elhelyezett konténer).

(3) Lakhatás céljára szolgáló lakókocsi, lakóautó Táp közigazgatási területén nem helyezhető el.

(1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján az alábbi helyi építési övezetekre tagolódik:

(2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.

(3) Ahol a szabályozási terv szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(1) Lakóterületen:

(2) Lakóterületen a megengedett rendeltetési egységeket egy épülettömegben kell elhelyezni.

(3) Lakóterületen mezőgazdasági, erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági-, kisüzemi-, kisipari rendeltetés legfeljebb a beépíthető terület 50%-án helyezhető el.

(1) Az intézményi vegyes terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az intézményi vegyes területen az építési a telek teljes területe.

(1) A településközpont vegyes terület elsősorban a település működését biztosító, a lakórendeltetést nem zavaró, jellemzően vegyes rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A településközpont vegyes területen az építési a telek teljes területe.

(1) A gazdasági terület a településen a sajátos építési használata szerint lehet:

(2) Gazdasági területen a beépítési paraméterekben szereplő minimális zöldfelületi arány legalább 50%-án háromszintes növényállományt kell telepíteni – műszaki lehetőség esetén – a telekhatárok mentén.

(3) Gazdasági területen az övezetekben előírt legnagyobb épületmagasságtól egyedi esetekben - ha azt a technológia megköveteli - a megengedett beépítettség 10%-ában el lehet térni, legfeljebb 25 méteres magasságig.

(4) A gazdasági területeken az építési hely a telek teljes területe.

(5) A gazdasági területen az övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatók.

(6) A gazdasági területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül elhelyezett lakó rendeltetés (szolgálati lakás) nem haladhatja meg a gazdasági rendeltetésű épületrész alapterületének 20%-át.

(1) A különleges beépítésre szánt területek tagolása (az építési sajátosságaiknak, a területek céljainak, használatának, funkciójának megfelelően) a településen:

(2) A beépítésre szánt különleges területeken az övezeti paraméterekben szereplő minimális zöldfelületi arány 20%-án háromszintes növényállományt kell telepíteni – műszaki lehetőség esetén – a telekhatárok mentén.

(3) A beépítésre szánt különleges területeken az építési hely a telek teljes területe.

(4) A beépítésre szánt különleges területeken a telkek korlátlanul összevonhatók.

(5) Különleges területen az övezetekben előírt legnagyobb épületmagasságtól egyedi esetekben - ha azt a technológia megköveteli - a megengedett beépítettség 10%-ában el lehet térni, legfeljebb 15 méteres magasságig.

(6) A temető területén a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el.

(7) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a mezőgazdasági növénytermesztés, feldolgozás, állattartás tevékenységet szolgáló épületek, építmények helyezhetők el.

(8) A különleges közműterület a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.

(9) A különleges vegyes terül a kereskedelmi, szolgáltató és szálláshely, munkásszálló építményei elhelyezésére szolgál.

(10) A különleges nagy kiterjedésű sportolási célú terület a pihenést és sportolást, testedzést, lovas turizmust, lovaglást, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények, sportlétesítmények, a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények elhelyezésére szolgál

(11) A K-Mü-3 jelű övezetben a légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös tevékenységek kibocsájtási paraméterei az övezeti határon nem haladhatják meg a lakóterületekre megengedett értékeket.

A beépítésre nem szánt területek az alábbi helyi övezetekre tagolódnak:

(1) A közlekedési területek tagolása a településen:

(2) Új közúti közlekedési terüet kialakításánál a közlekedési területen legalább egyoldali fasor helyét biztosítani kell.

(1) A zöldterületek tagolása a településen: közpark (Kkp).

(2) Zöldterületen az előírt minimális zöldfelület legalább 40%-án háromszintes növényállományt kell kialakítani.

(1) Az erdőterületek a településen az erdő területfelhasználási célja és az elhelyezhető épületek, építmények szerint:

(2) A védelmi célú erdőben építmények és műtárgyak, kizárólag akkor alakíthatók ki, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák meg.

(3) A védelmi célú és egyéb erdőterületeken egy telken legfeljebb 200 m² bruttó alapterületű épület helyezhető el.

(4) Az erdőterületen az egyes ingatlanoknak a mindenkor hatályos erdőtörvényben foglaltaknak meg kell felelni.

(1) A mezőgazdasági területek tagolása a településen az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használat, a tájképi és környezetvédelmi érzékenység alapján:

(2) Mezőgazdasági terület övezetében épület, építmény kialakítására – amennyiben rendelkezésre áll –, elsődlegesen a művelésből kivett területként nyilvántartott telket, telekrészt kell felhasználni.

(3) Általános és tájgazdálkodási mezőgazdasági területen az építési hely határvonalai:

(4) Általános és tájgazdálkodási mezőgazdasági területen az övezetekben előírt legnagyobb épületmagasságtól - ha azt a technológia megköveteli - el lehet térni, legfeljebb 9,0 méteres magasságig.

(5) Általános és tájgazdálkodási területen a mezőgazdasággal összefüggő lakó rendeltetés nem haladhatja meg a területre maximáisan megengedett beépítettség mértékének 50%-át.

(6) Általános és tájgazdálkodási területen az elsődleges rendeltetés a mezőgazdasági rendeltetés, ezért önmagában lakóépület nem helyezhető el a területen.

(7) Mezőgazdasági területen a birtokközpont telkén a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület is elhelyezhető.

(8) Mezőgazdasági terület övezetében táj- és természetvédelmi szempontokra való tekintettel lakókocsi, lakókonténer, konténerház, jurta, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.

A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a vonatkozó jogszabályban előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni.

(1) A különleges beépítésre nem szánt területek tagolása (az építési sajátosságaiknak, a területek céljainak, használatának, funkciójának megfelelően) a településen: nagy kiterjedésű sportolási célú terület (Kb-Sp)

(2) Különleges beépítésre nem szánt területen a fő rendeltetésnek megfelelő, a fő rendeltetéssel összefüggő, valamint azt kiszolgáló, ahhoz kapcsolódó épületek és építmények helyezhetők el.

(3) A beépítésre nem szánt különleges területeken az övezeti paraméterekben szereplő minimális zöldfelületi arány 20%-án háromszintes növényállományt kell telepíteni – műszaki lehetőség esetén – a telekhatárok mentén.

(4) A beépítésre nem szánt különleges területeken az építési hely a telek teljes területe.

Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Táp Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatról szóló 8/2003. (VI. 26.) önkormányzati rendelete.