1. § (1) Jelen rendelet hatálya Darnózseli község teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt, építményrészt, épületegyüttest tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.), a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4 SZ-5 jelű szabályozási tervének és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

(3) Jelen rendelet csak a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható.

2. § (1) A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak.

(2) I. rendű kötelező szabályozási elemek

3. § (1) A vonatkozó jogszabályban^[2] felsoroltak szerint kell a település közigazgatási területén belül építési munkát végezni.

4. § (1) A szabályozási és övezeti terv a települést az alábbi övezetekre bontja:

5. § (1) A település területén telekalakítás csak az építési törvényben és a vonatkozó telekalakításról szóló egyéb jogszabálynak^[3] megfelelően végezhető.

(2) A TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ4, SZ-5 jelű szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetőek. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be. Kialakult beépítésű területek esetén, ha az ajánlott telekalakítás a tulajdonviszonyok miatt nem valósítható meg, a telek a tömb övezeti előírásainak megfelelően beépíthető.

(3) A település területén belül új nyúlványos telek nem alakítható ki.

(4) Lakóterületeken belül telket összevonni 40 méteres telekszélességig lehet lakóépület céljára.

6. § (1) Épület, építmény belterületen csak építési telken vagy közterületen helyezhető el.

(2) Azokon a területeken, ahol a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ4, SZ-5 jelű tervei építési hely határát jelölnek meg épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet az övezeten belüli beépítési módnak megfelelően.

(3) Ahol a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ4 SZ-5 jelű szabályozási terve nem tartalmaz építési hely határa vonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.

(4) Oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozási terven jelölt helyen, ahol a szabályozási terv nem jelöli,

7. § (1) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

(2) Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.

(3) Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, a telek az övezeti előírásoknak megfelelően építhető be.

(4) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, de az építménymagasság nem növelhető. Új épület építésekor az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.

(6) Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak a telek a beépítési mód, az építési hely, a beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság, és az illeszkedés szabályainak figyelembevételével beépíthető.

(7) Már kialakult tömbbelsőben a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól, eltérő területfelhasználás határától max. 20 méter eltérés engedélyezett.

(8) Az övezetben kialakult vagy az övezetben előírt legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg az 50 m-t.

(9) Kialakult állapot esetén a zártsorú beépítésű részeken tekintettel a hagyományos épület-elhelyezésre, illetve utcaképre, és amennyiben azt a szabályozási terv övezeti előírásai szükségessé teszik a vonatkozó jogszabály^[6] szerinti épületek közötti legkisebb távolság csökkenthető, de az nem lehet kisebb 1 m-nél.

(10) Zártsorú beépítés esetén az épület mélysége

8. § (1) A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

(2) A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani.

(3) Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges.

(4) Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.

(5) Közművek védőtávolságán belül mindennemű építési munka csak az illetékes közmű-üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.

(6) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(7) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén.

(8) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(9) A település központjában illetve az új lakóterületek, új utcák kialakításánál a közműveket és egyéb vezetékeket terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időre és céllal létesíthető.

(10) A település központjában zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetési rendszer építendő ki az új utak mentén illetve a meglévő utak rekonstrukciójával párhuzamosan a közhasználatú területek részeként.

(11) Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők.

(12) Az ivóvízhálózaton minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.

(13) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(14) A nagy-középnyomású gázvezeték mentén a tengelytől mért 10 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el.

9. § (1) Az Országos Műemlék Jegyzékben szereplő védett objektum a település területén nincs

(2) Helyi védelem alatt állnak a következő objektumok:

10. § (1) Az új beépítésű részeken a rendezett terepszint a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest 0,30 m-t meghaladóan nem térhet el. Az előírt tereprendezési feltételeket a telken építendő épület használatba vételi eljárás megkezdéséig kell biztosítani. Az épületek lakószintje a rendezett terepszint felett legyen min. 0,30 m-rel. Az építési engedély megadásakor figyelembe kell venni a területre korábban kiadott tereprendezésre vonatkozó bejelentéseket vagy engedélyeket.

(2) Az előkertek mélysége az adott utcaszakaszon meglévő épületek többségéhez igazodjon Utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant kell figyelembe venni. Új beépítés esetén az előkert mélysége 5 m legyen, kivéve ha a szabályozási terv másképp rendelkezik.

(3) Zártsorú beépítésű vegyes területeken építési telkenként utcafronton legfeljebb egy maximum 4 m széles és 4,50 m magas gépjárműforgalmi bejárat létesíthető. A hagyományos kocsi áthajtó jellegű garázsbejáratokat továbbra is az eredeti állapotában kell fenntartani.

(4) A településen az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett.

(5) Meglévő épület külső megjelenését érintő beavatkozás során az építési engedély megadását az elsőfokú építési hatóság a településképbe vagy a környezetbe nem illő épületrészek, berendezések, vezetékek eltávolításához kötheti.

(6) A településkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki.

(7) Utólagosan épített (szerelt) kémény csak közterületről nem látható módon helyezhető el.

(8) A településen meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehet.

(9) Az építési munkák során a meglévő növényzet megóvását biztosítani kell.

(10) A területen megsemmisített vagy elpusztult fa visszapótlásáról az építési törvény szerinti esetekben kell intézkedni.

(11) A növényzet visszapótlását annak eredeti helyén vagy annak közvetlen közelében kell biztosítani. A visszapótlás helyét és az arra szánt növények fajtáját az építési hatóság előírhatja.

(12) A növényzet visszapótlásának mértéke engedély alapján kivágott illetve természetes módon elpusztult fa esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott vagy elpusztított növényzet esetén annak törzsátmérő egyenértékének kétszerese.

(13) A meglévő növényzet védelme érdekében az építési hatóság az elvi építési és építési engedélyben az építmény helyét a telken belül meghatározhatja.

(14) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, a közművek elhelyezésénél, rekonstrukciójánál a közterületi növényzet, fasorok elhelyezhetőségének elsőbbséget kell biztosítani.

(15) A település területén lévő közterületi zöldfelületeket arra jogosultsággal rendelkező zöldfelület tervező által készített építési engedélyezési tervek alapján kell kialakítani.

(16) A közigazgatási területen belül torony jellegű építmény (szélkerék, kémény adótorony, kilátó, siló reklámtorony) piros festéssel nem készülhet.

11. § (1) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály^[9] előírásait be kell tartani.

(2) A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló jogszabály^[10] előírásait be kell tartani.

(3) A település területén zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat csak az ilyen célra kijelölt övezetekben folytatható.

(4) A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, illetve a kiporzás megakadályozása érdekében megfelelő felületkezelés mellett folytatható.

12. § (1) A település az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály^[11] alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartozik:

13. § (1) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(2) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.

(3) A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

(4) A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen.

(5) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.

(6) A területen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló jogszabály^[16] előírásainak megfelelő folyamatos gyom-mentesítésre.

(7) Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és elszállításáról.

14. § (1) A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály^[17] szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani.

(2) A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály^[18] előírásait be kell tartani.

(3) A település a vonatkozó jogszabály^[19] alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolása szerint az érzékeny kategóriába tartozik.

(4) A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló jogszabály^[20] rendelkezéseit be kell tartani. A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. Általános vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető.

(5) Nem burkolt felületen hulladék, illetve a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

(6) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.

(7) A lakóterületek és egyéb beépített területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály^[21] által előírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos.

(8) Beépítésre szánt területen az építési tevékenység csak közművesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés megléte esetén kezdhető meg.

(9) Az állattartó telepeknek meg kell felelni a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terheléssel szemben védelméről” szóló jogszabály^[22] előírásainak.

15. § (1) A területen a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló hatályos jogszabály^[23] előírásait be kell tartani.

(2) A területen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló és a köztisztaságról szóló jogszabályokban^[24] foglaltakat be kell tartani.

(3) A területen az illegális hulladék- és törmelék-elhelyezést meg kell akadályozni. Hulladék csak zárt térben illetve gyűjtő edényben tárolható.

(4) A közterületek és a közforgalom számára megnyitott magánutak fenntartása során a természet és az épített környezet védelme érdekében csak a környezetet nem károsító fagy- és csúszásmentesítés alkalmazható.

16. § (1) Országos védelemben részesített természetvédelmi terület és természeti érték a település területén a következő:

17. § (1) Pavilon jellegű építmény csak külső árusítással létesíthető illetve üzemeltethető, határozott időtartamra.

(2) Pavilon jellegű építmény funkciója virág, hírlap fagylalt, népi iparművészeti, képző- és fotóművészeti termékek árusítása illetve turisztikai információ-szolgáltatás lehet.

(3) Pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan maximum 30 napra vendéglátó egység céljára is elhelyezhető. Ebben az esetben közterület-alakítási terv készítése nem szükséges.

18. § (1) A település területén óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott időre helyezhető el.

(2) Közterület felett kifeszített, illetve épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, illetve nemzeti regionális és települési események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető el.

(3) Épületen maximum 2 m² felületű reklám helyezhető el.

(4) Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhető el.

(5) Az építési engedély alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága a környezetet ne zavarja

(6) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el.

(7) Védett területen belül épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő reklámberendezés létesíthető.

(8) Közterületen kihangosított reklám közreadása csak a közterület és a magánterület használatát nem zavaróan, a jogszabályban előírt környezeti és beltéri zajhatárértékeket betartva történhet.

(9) Az építési engedély alapján létesíthető díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.

(10) A létesítendő díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévő köz,- illetve díszvilágításhoz.

19. § (1) A településen kerítés az OTÉK 44. § alapján létesíthető.

(2) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(3) A telek közterületi határvonalán tömör kerítés létesítendő, ha az utcában kialakult utcaképhez való illeszkedés ezt megköveteli. Magasságát a szomszédos meglévő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni. Egyéb helyen a telek közterületi határvonalán áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal. Áttört kerítéshez maximum 50 cm magas tömör lábazat építhető.

(4) A telek oldalsó és hátsó határán tömör, vagy áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal.

20. § (1) Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél az irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket az állattartás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet^[29] határozza meg.

21. § (1) Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tároló építmények, kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető.

(2) Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett időtartamára létesíthető.

(3) Sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény közterületen csak közterületi rendezvényekhez, nem közterületen eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.

22. § (1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik.

(2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.

(3) A településen belül a beépítés jellemző módja

23. § (1) A településen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a lakóterületeket

(2) A lakóterületek övezeti tagolását a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.

(3) A tervezett új telekosztás szerinti területeken, a telekalakítási tervezés előtt részletes magassági geodéziai felmérést kell végezni. A felmérést lehet utcánként vagy tömbönként végezni.

25. § (1) A településen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a gazdasági területeket

26. § (1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a vonatkozó jogszabály^[34] szerinti épületek helyezhetők el, a 2. számú táblázat előírásainak figyelembe vételével.

(3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a vonatkozó jogszabály^[35] szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.

(4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály^[36] szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható.

(5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.

(6) A G_ksz jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

(7) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeken a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 jelű szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani.

(8) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

30. § (1) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a vonatkozó jogszabály^[41] szerinti épületek helyezhetők el, a 3. számú táblázat előírásainak figyelembe vételével.

(2) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a vonatkozó jogszabály^[42] szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 §. alapján kell teljesíteni.

(3) A különleges mezőgazdasági üzemi területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály^[43] szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható.

(4) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.

(5) A K_mü - különleges mezőgazdasági üzemi területen – olyan gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetőek el.

(7) A K_mü jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

(8) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, és SZ-2 , SZ-3, SZ-4 SZ-5 jelű szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani.

31. § (1) A különleges közmű területeken a közművek és hírközlési létesítmények ill. az ezekhez kapcsolódó létesítmények (szélerőművek villamos energetikai berendezései és a kapcsolódó kiszolgáló építmények, gázfogadó, vízmű kutak, vízművek és kiszolgáló létesítményei stb.) helyezhetőek el

(2) Az övezeten belül a telkek az OTÉK 8. §.--a szerinti hiányos közművesítettséggel építhetőek be.

32. § (1) A különleges 800 m alatti füves repülőtér terület, elsősorban a 800 m alatti kisrepülőgépes leszállópálya kiszolgálására szolgáló épületek elhelyezésérét biztosítja.

(2) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen a vonatkozó jogszabály^[44] szerinti épületek helyezhetők el, a 6. számú táblázat előírásainak figyelembe vételével.

(3) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen a vonatkozó jogszabály^[45] szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.

(4) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály^[46] szerinti teljes hiányos közművesítettség megléte esetén adható.

(5) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12–16. § szerint kell alkalmazni.

(6) A K_rep-szolg jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

(7) A különleges 800 m alatti füves repülőtér terület a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 jelű szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani.

(8) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

34. § (1) A közlekedési területbe a település területén áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak.

(2) A településen az utak szabályozási szélességét a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ3, SZ4, SZ-5 jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák.

(3) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései, parkoló, térszín alatti parkoló és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(4) Új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 10%. 16 m alatti szabályozási szélesség esetén minimum egyoldali fasor, 16 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén minimum kétoldali fasor telepítendő az út kialakításával egyidejűleg.

(5) Meglévő utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezően kialakítandóak.

(6) A közterületeket és a közforgalom számára megnyitott magánutakat a vonatkozó jogszabályoknak^[47] megfelelően akadálymentesen kell kialakítani.

(6) A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

(7) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el.

(8) A gyalogos közlekedés feltételeit az útkeresztmetszetekben a közúti ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell.

(9) A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülő építmények a gyalogos közlekedés elsőbbségének figyelembe vételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjárművel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani.

(10) A szabályozási terven jelölt kerékpárút nyomvonalakon a kerékpáros közlekedés feltételeit a tervezett útkeresztmetszeteknek és a vonatkozó közúti ágazati előírásoknak megfelelően kell biztosítani.

(11) Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányának tengelyétől számított 50 m-en belül épület, építmény csak a vonatkozó egyéb jogszabályoknak megfelelően, a vasút kezelőjének és az illetékes szakhatóságnak^[48] a hozzájárulásával helyezhető el.

(12) Országos közforgalmú vasútvonal keresztezése és megközelítése a vonatkozó jogszabályoknak^[49] megfelelően lehetséges.

(13) A településen belül a szabályozási terv a közlekedési területeket az alábbi területekre bontja:

(14) A közlekedési területek övezeti tagolását a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.

(15) A településen lévő utak tervezési osztályba sorolása és szabályozási szélessége a következő:

35. § (1) A településen belül a szabályozási terv a zöldterületeket

36. § (1) Zöldterület az állandó növényzettel fedett közpark területe.

(2) A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.

(3) A közpark területen terepszint alatti parkoló nem létesíthető.

(4) A közpark területen a vonatkozó jogszabály^[50] előírásait alkalmazni kell.

(5) A zöldterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el.

37. § (1) A településen belül a szabályozási terv a település sajátosságainak megfelelően az erdőterületeket

39. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) a vonatkozó jogszabályban meghatározott^[53] területektől eltérő területek.

40. § (1) A bányászati terület a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1,SZ-2, SZ-3, SZ-4 és SZ-5 jelű tervlapjain K_b jellel ellátott nyersanyag lelőhelyek és bányászati telephelyek, illetve bányászathoz kapcsolódó létesítmények területe.

(3) A bányatelekkel nem fedett, megkutatott nyersanyaglelőhely esetén a Magyar Geológiai Szolgálat a 3/1998. (II.11.) KTM rendelet 2. § (3) c. alapján építési tilalmat rendelhet el.

(4) A bányatelkek határai közt fekvő ingatlant telekalakítás céljára megosztani, vagy azon épületet elhelyezni az illetékes építési hatóság és a bányavállalkozó hozzájárulásával lehet.

(5) A bányatelek területén a bányászati tevékenységhez kapcsolódó létesítmények, üzemi épületek valamint a terület fenntartásához szükséges létesítmények helyezhetőek el.

(6) A bányászati területen történő gazdasági tevékenység csak úgy folytatható, ha a bánya üzemeltetője igazolja, hogy a lakóterületeket érintő, a tevékenységből és a forgalomnövekedésből eredő zaj- és rezgésterhelés a vonatkozó jogszabály^[54] által előírt határon belül marad. Ellenkező esetben a tevékenység csak a 13 § (8) előírt zajárnyékoló létesítmény megvalósítása, illetve alternatív, a lakóterületeket nem terhelő szállítási útvonal kijelölése esetén folytatható.

(7) A különleges bánya területeken belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

41. § (1) A különleges 800 m alatti füves repülőtér terület, elsősorban a 800 m alatti kisrepülőgépes leszállópálya elhelyezésérét biztosítja.

(2) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen a vonatkozó jogszabály^[55] szerinti épületek helyezhetők el, az 11. számú táblázat előírásainak figyelembe vételével.

(3) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen a vonatkozó jogszabály^[56] szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.

(4) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály^[57] szerinti teljes hiányos közművesítettség megléte esetén adható.

(5) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12–16. § szerint kell alkalmazni.

(6) A K_rep jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

(7) A különleges 800 m alatti füves repülőtér terület a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1,SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 jelű szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és méretekben a leszállópályára vonatkozó magassági építési korlátozásokat be kell tartani. A szabályozási tervlapokon jelzett 1. zóna határán 22,5 m-nél magasabb épület, építmény nem állhat. Az 1. zónán belül elhelyezhető építmények magasságát a 2. sz. melléklet szerint kel figyelembe venni. A 2. zóna határán 100,0 m-nél magasabb épület építmény nem állhat. A 2. zónán belül elhelyezhető építmények magasságát a 2. sz. melléklet szerint kel figyelembe venni A 3. zóna határán 135,0 m-nél magasabb épület építmény nem állhat. A 3. zónán belül elhelyezhető építmények magasságát a 2. sz. melléklet szerint kel figyelembe venni.

(8) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

42. § (1) A vízgazdálkodási területekbe a nyílt csatornák és partjaik, vízelvezető árkok medre és partja, valamint a vízbeszerzési területek tartoznak.

(2) A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló jogszabály^[58] előírásainak megfelelően lehet.

(3) A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a fenti jogszabályban³⁴ előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben, a jogszabály³³ 3. § (3) megfelelően lehet.

(4) Az árvízvédelmi töltések fenti jogszabályban³⁴ meghatározott védősávján belül épület építmény, nyomóvezeték és földkábel nem helyezhető el. Út, parkoló elhelyezhető, amelynek árvíz elleni védekezés céljára történő igénybevételét az illetékes hatóság számára biztosítani kell.

44. § (1) A többszintes növényállomány, a tetőkertek és a homlokzati zöldfelület beszámítása a telekre előírt zöldfelület mértékébe a hatályos kormányrendelet⁷⁸ szerint lehetséges.

45. § (1) Jelen a rendelet az elfogadástól számított 30. napon napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Darnó zseli Község Képviselő-testületének a Darnózseli Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és Szabályozási Tervéről szóló többször módosított 8/1998. (VI.26.) Kt. rendelete hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet előírásait a benyújtott és még el nem bírált államigazgatási ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet csak a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5, SZ-6 jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes.