Dunakiliti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (XII. 18.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról )HÉSZ)
Hatályos: 2018. 07. 13- 2018. 10. 30
Dunakiliti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (XII. 18.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról )HÉSZ)
2018.07.13.
Dunakiliti község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX tv. 13. §./1/ bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § /1/ bekezdésébe és 62. §. /6/ bekezdés 6. pontjában biztosított jogkörében a következőket rendeli el:
I. Fejezet
1. § (1) Megalkotja a helyi építési szabályzatról szóló rendeletét és elrendeli azok alkalmazását.
(2) A rendelet az SZT-1 jelű Szabályozási tervlap, az SZT-2 jelű Szabályozási tervlap; a SZT-Kül jelű Szabályozási tervlap című (12073 munkaszámú) tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó.
2. § (1) A rendelet hatálya Dunakiliti község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá - a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével - építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és a rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
3. § (1) A község közigazgatási területén a beépített illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonalát a SZT-1 és a SZT-2 belterületi és SZT-Kül külterületi szabályozási tervlapok (továbbiakban együtt SZT terv) tartalmazzák.
Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint
4. § (1) A település igazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:
a, Beépített és beépítésre szánt terület
- Kertvárosias lakóterület Lke
- Falusias lakóterület Lf
- Településközpont vegyes terület Vt
- Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
- Ipari gazdasági terület Gip
- Hétvégi házas terület Hü
- Mezőgazdasági üzemi terület Kmg
b, Beépítésre nem szánt terület
Közlekedési és közműterület
Vízgazdálkodási terület V
5. § (1)1 Kötelező szabályozási elem: közigazgatási terület határa; a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala; a belterületi határvonal; a szabályozási vonal; az építési övezetek határvonala; az építési hely határvonala; a kötelező megszüntető jel; előkerti építési határvonal: nem kötelező építési vonal, az építmény a határvonaltól a telek belseje felé nagyobb előkerttel is elhelyezhető; nem beépíthető terület; szélső építési határvonal: a vonalra jelölt nyíl irányából a vonalon túl nem építhető épület; tervezett telekhatár.
(2) A beépített tömbökben az övezeti határvonal – amennyiben nem meglévő telekhatárra illeszkedik -, az övezetekre meghatározott, a telekméretekre vonatkozó előírásoknak megfelelően az SZT terven jelölthöz képest elmozdítható.
(3) A megszüntető jel az építési szempontból egynek tekintendő építési telkeken, területeken meglévő, építésjogi szempontból semmisnek tekintendő telekhatárok megjelölésére szolgál.
(4) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a /2/ bekezdésben szabályozott esetet – a szabályozási terv módosítása szükséges.
(5) Irányadó szabályozási elem - az azonos területfelhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.
(6) Az irányadó szabályozási elemek az övezeti előírások keretei között megváltoztathatók.
(7) Nem beépíthető terület: az épitési hely indirekt szabályozása, tervezett utak nyomvonalának helybiztosítását teszi lehetővé.
A telekalakítás szabályai
6. § (1) A telekmegosztások iránya egyezzen meg az SZT terven irányadó telekhatár vonallal jelölt telekalakítási irányokkal.
(2) Az SZT terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult, vagy terv szerint kialakítandó telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára való lejegyzést és a telekhatár kiigazítást, és ha a telek átalakítását az SZT terv jelöli.
(3) Az SZT terven az övezeti jelben „SZT” jellel jelölt telekméret szabályozási terv szerint kialakítandó telekállapotot jelent.
(4) A már beépített építési telken közterület bővítés, alakítás helybiztosítása céljából szabályozási vonallal lehatárolt, a közterület felé eső telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. Az építési hely határát a szabályozási vonaltól kell számítani. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.
A telek beépítésének általános szabályai
7. § Beépítetlen telek csak az SZT terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
A létesítmények elhelyezésének általános szabályai
8. § (1) Az építési telken épületet elhelyezni – az építmény terepcsatlakozása felett 2,0 m magasságban, 0,5 m-nél nem nagyobb kiállású eresz kivételével – az építési helyen belül lehet.
(2) Az építési hely határvonalait az SZT tervek tartalmazzák.
(3) Amennyiben az SZT tervek egyes tömbökben nem tartalmaznak építési hely határvonalat, úgy az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal- és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
(4) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek (továbbiakban: főépületek) homlokzatainak egymás közötti távolsága nem lehet kevesebb az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasságnál.
(5) A főépületek és egyéb épületek (továbbiakban: melléképítmények) - az állattartó épületek kivételével - közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva vagy – állattartó épületek esetén a védőtávolságokra is figyelemmel -, legalább 3,0 m-es távolság tartásával építhetők.
(6) A főépület földszinti padlóvonalát a telek megközelítésére szolgáló közút (meglévő v. tervezett) korona szintjéhez képest legalább +0,3 m-re kell kialakítani.
(7) A beépítetlen telektömbökben a saroktelkeknél a közterület hosszabbik oldala mentén az előkert 0,0 m lehet, valamint a közterület rövidebbik oldala mentén az övezetre előírt előkerti méretet további 3,0 m-rel kell megnövelni.
9. § (1) A helyileg védett értékeket és a helyi értékvédelem szabályait külön rendelet szabályozza.
(2) A közigazgatási területen előkerülő régészeti leletek esetén a hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.
10. § (1) A Szigetközi Tájvédelmi Körzetbe tartozó területeket magasabb rendű jogszabály tartalmazza.
(2) A Feketeerdőre vezető út menti diófasort meg kell őrizni, a hiányzó faegyedeket pótolni kell.
(3) Az alsóbb rendű utak, kisebb forgalmú /országos mellékút, települési mellékút, jelentős mezőgazdasági út/ külterületi szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.
11. § (1) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
(2) A különleges mezőgazdasági üzem 500 m-es védőtávolságán belül a telep hatásaitól védelmet igénylő funkciójú új terület nem jelölhető ki (pl: új lakóterület, intézményi használatú terület, üdülőterület stb.) A védőtávolságba eső ipari gazdasági területeken élelmiszeripari tevékenység céljára épület nem építhető, át nem alakítható, használatba nem vehető.
(3) A Rajka-Dunakiliti távlati vízbázis előzetes hidrogeológiai védőidomának területén a területfelhasználást és egyes tevékenységek folytatását a 123/1997.(VII.18.) Kormányrendelet szabályozza.
(4) A település felszínérzékenységi besorolása: erősen érzékeny terület.
(5) Vízvédelmi besorolás: kiemelten védett I/2. kategória.
(6) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értéket ne haladja meg:
- fák, bokrok 100 pollen/m3
(7) A közigazgatási területen hulladéklerakó hely (hulladékudvar kivételével) nem alakítható ki.
(8) A település beépített területéhez kapcsolódó erdők művelési üzemtervének elkészítésekor a települési érdekeket is figyelembe kell venni, az erdők tarra vágását el kell kerülni, a rövid vágásérettségi idejű fákat hosszabb vágásérettségi idejű fákkal kell felváltani.
12. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZT terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.
(2) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmények jellegének megfelelően kell kialakítani.
(3) Az ipari területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(4) Településképi, utcaképi szempontból értékes és megőrzendő a Kossuth utca kétoldali összefüggő fasora.
(5) A közterületi zöldfelületeket magas esztétikai színvonalúan kell kialakítani (növényzet, burkolatok, berendezések), a hiányzó utcai fákat pótolni kell.
(6) A gazdasági területeken a zöldfelületeket legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani.
(7) A zöldfelületeken legalább 40%-ban olyan magasra növő fákat kell ültetni, hogy a megengedett legnagyobb építménymagassággal megépülő épületeket a kifejlett egyedek lombkorona szintje meghaladja.
Védőtávolságok, védőterületek
13. § (1) A település védendő területének védőterülete az annak határától számított 1000,0 m széles területsáv. A védőterületen belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló épület, épületcsoport csak a beruházó által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető.
(2) Villamos távvezetékek biztonsági övezetét a hatályos jogszabályok előírása szerint kell betartani.
(3) A Győr-Pozsony közötti mikrohullámú összeköttetés miatt beépítési korlátozás:
- az összeköttetés tengelyvonalától számított 56,0- 56,0 m széles sávban eső ingatlanokon 55,0 m feletti magasságú építményekre.
(4) Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:
- nagyközépnyomású gázvezeték: 9,0 – 9,0 m
(5) A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.
(6) Folyók, vízfolyások parti sávja a partvonaluk mentén húzódó területsáv, amelynek mérete:
- Mosoni-Duna folyó Zátonyi-Dunaág: 6,0 – 6,0 m
(7) A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.
(8) A temető védőterülete a telekhatárától számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény (pl. vendéglátóhely) nem építhető.
(9) Az oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények védőterülete a telekhatárától mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.
(10) A 1407. sz., 1408 sz. összekötő utak védőtávolsága az út tengelytől számított, 50,0 – 50,0 m széles területsáv. A védőtávolságon belül építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
II. Fejezet
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Az övezeti jel értelmezése
14. § A SZT terven alkalmazott övezeti jel jelmagyarázata:
sajátos használat szerinti területfelhasználás |
beépítési mód |
megengedett legnagyobb beépítettség % |
építménymagasság (m)
|
legkisebb telekszélesség (m)
-legkisebb telekterület (m2) |
legkisebb kötelező zöldfelület %
|
O: oldalhatáron álló beépítési mód
Sz: szabadon álló beépítési mód
SZT: SZT terv szerint kialakítandó
-: értelem szerint, nincs meghatározva
15. § (1) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint: falusias lakóterület Lf, kertvárosias lakóterület Lke.
(2) A lakóterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel,
- közműves ivóvíz vezetékkel,
- közüzemi szennyvízvezetékkel,
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
(3) A lakóterületre vonatkozó környezetvédelmi előírások
a, zajvédelem: lakóterület laza beépítéssel üzemi zaj megengedett értéke:
b, kötelező szennyvízcsatorna rákötés
A falusias lakóterület építési előírásai
a., A beépült, vagy kialakult telekosztású tömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó, az SZT terv övezeti előírásában szereplő előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását. Amennyiben a kialakult telekszélesség eléri a beépíthető telek legkisebb átlagos szélességére előírt mértéket valamint a telket magába foglalóövezetre előírt legkisebb kialakítható teleknagyság mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.
b., A falusias lakóterületen lévő közterületekkel határolt telektömbök saroktelkei az SZT terven jelölttől eltérő mérettel és módon is alakíthatók az alábbiak szerint: A telekalakítás eredményeként létrejövő és a visszamaradó telkek területe érje el a legalább 500 m2-es teleknagyságot.
c., Tetőtéri loggia, erkély utcai homlokzaton akkor létesíthető, ha az utcai homlokzat síkjáig a telek homlokvonalától legalább 5,0 m távolság biztosítható.
(2) Falusias lakóövezetben
- 450 m2-nél kisebb területű telken lakóépület nem építhető,
- 450- 700 m 2 telekterület között egy épületként egy lakóegység létesíthető,
- 701- 900 m 2 telekterület között egy épületként két lakóegység létesíthető,
- 900 m2-nél nagyobb területű telken önálló épületként is építhető két lakóépület.
- saroktelkekre legfeljebb négy lakóegység építhető úgy, hogy egy lakóegységre legalább 250 m2 terület jusson.
(3) Falusias lakóövezetben főépítményként elhelyezhető:
a., önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó létesítmény
b., a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település többi lakótömbjében szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású legfeljebb, egy lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) épület
(4) a) Falusias lakóövezetben melléképítményként elhelyezhető: lakó, kereskedelmi, vendéglátó funkciót kiegészítő gépjármű- és egyéb tároló, állattartó épület, kisipari műhely
b) A telkeken a melléképítmények csak lakó-, kereskedelmi, vendéglátó, kisüzemi épület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhetők.
c) Az a, pontban felsorolt létesítmények önállóan (lakóház építése nélkül) csak azokon a telkeken építhetők, amelyek gyűjtőutak mentén helyezkednek el. A lakóövezet egyéb tömbjeiben kisipari, kisüzemi létesítmény csak lakóépület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhető.
d) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak főépítmények építhetők.
Egyéb épület, építmény - kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait- az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mérten 13,0 m-en túl építhető, a magasabb rendű jogszabályokban foglaltakat is figyelembe véve.
e) Ha a személygépkocsi tárolót az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mérten 10 m-en belül építik, akkor azt a főépülettel megegyező utcai homlokzatvonalra kell építeni, homlokzatukat formailag össze kell kapcsolni. Ez esetben a gépkocsi tároló csak magastetős lehet, falazatának, héjalásának külső megjelenése a főépületéhez hasonló legyen.
f) Önállóan épült kisüzemi termelő, tároló létesítmény utcai homlokfalának az utcai telekhatártól való távolsága minimum 8 méter legyen.
g) Kialakult, oldalhatáron álló beépítésnél a 18,0 m-nél keskenyebb telken, az újonnan kialakított oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 20 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni. A kialakult 18,0 m-t elérő, valamint az újonnan kialakított 20,0 m-t elérő, vagy azt meghaladó szélességű telkeken az épületek az építési helyen belül – a h. pontra is figyelemmel – tetszőlegesen elhelyezhetők. Ebben az esetben is a melléképítményeket a főépület oldalkerti építési vonalára kell építeni.
h) Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is. Három egymás melletti lakótelek beépítésénél az előkerti határvonaltól az építési vonal legfeljebb 3,0 m-re a telek belseje felé egységesen elmozdítható.
i) Az oldalhatáron álló építési hely - beépítetlen tömbben - K-NY-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron áll, kivéve, ha az SZT terv másként jelöli. Már többnyire beépült tömbben, az építési oldalhatár a tömbre jellemző beépítési oldal. Az oldalhatáron álló beépítési módú tömbben, kialakult beépítés esetén, amennyiben egy telek mindkét oldalhatárához hozzáépültek a szomszédos telkek épületei, az érintett telek szabadonállóan építhető úgy, hogy a tömb beépítési oldalát jelentő oldalhatártól legalább 1,0 m , a másik oldalhatártól legalább 3,0 m távolságot kell biztosítani.
j) A szomszédos telkeken álló "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények közötti legkisebb távolság beépített tömbben 4,0 m , beépítetlen tömbben 6,0 m lehet, kivéve a i., pontban foglalt eseteket, ahol 1,0 m .
k) Az építési hely határai, ha az SZT terv nem jelöli:
beépített tömbben beépítetlen tömbben, vagy legalább három
egymás melletti beépítetlen
teleknél
szabadon álló/oldalhatáron álló szabadon álló/oldalhatáron álló
oldalkert 3,0 m/4,0 m 3,0/6,0 m
hátsókert 6,0 m (4,0 m*) 6,0 m (4,0 m*)
*amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb.
m) Az oldalhatáron álló beépítésű lakótömbökben igény szerint ikresen is lehet a 2- 2 szomszédos telket beépíteni, ha a két telek szélessége külön-külön nem nagyobb, mint a beépíthető legkisebb telek szélessége. Ikres beépítési mód esetén az épületeket a közös oldalhatárra kell építeni oly módon, hogy az épületek külsőleg egy épület képét mutassák.
Kertvárosias lakóterület építési előírásai
17. § (1) Kertvárosias lakóterületen telkenként, főépületként egy darab legfeljebb négylakásos lakóház, melléképítményként egy darab tároló (gépkocsi-, szerszám-) épület építhető.
a., Pinceszinten lévő garázsba lehajtó rámpa utca felől abban az esetben létesíthető, ha az utcai telekhatártól a gépkocsi bejárat homlokzati síkjáig a telek homlokvonalától legalább 8,0 m távolság biztosítható.
b., Tetőtéri loggia, erkély utcai homlokzaton akkor létesíthető, ha az utcai homlokzat síkjáig a telek homlokvonalától legalább 8,0 távolság biztosítható.
c., Az építési hely határai, ha az SZT terv nem jelöli:
(3) A kertvárosias lakótelkeken állattartó épület nem helyezhető el.
Településközpont vegyes terület
18. § (1) A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:
- településközpont vegyes terület Vt
(2) A településközpont vegyes területen főépületként egy darab legfeljebb kétlakásos lakóház, alapfokú, illetve annál magasabb szintű nem csak a település lakosságát szolgáló intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató és szórakoztató épületek építhetők.
(3) Melléképítményként csak a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület és a telken folyó tevékenységből adódó tároló épület építhető.
A településközpont vegyes területen az intézményi (oktatási, egészségügyi, szociális) épülettel beépített, vagy beépítendő telken az intézmények működéséhez kapcsolódó, intézményenként legfeljebb két lakás építhető úgy, hogy a lakások az intézménnyel egy épületben kerülnek kialakításra.
(4) Az építési hely határai, ha az SZT terv nem jelöli:
beépített tömbben beépítetlen tömbben, vagy legalább három
egymás melletti beépítetlen teleknél
szabadon álló oldalhatáron álló szabadon álló oldalhatáron álló
oldalkert 3,0 m 4,0 m 3,0 6,0 m
hátsókert 6,0 m (4,0 m*) 6,0 m (4,0 m*)
*amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb.
(5) Közműellátás
A településközpont vegyes terület telkét legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel,
- közüzemi ivóvízvezetékkel,
- közüzemi szennyvízvezetékkel,
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló legalább nyílt árokkal.
(6) Környezetvédelem
A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: intézményterület laza beépítéssel,
- kötelező hulladékelszállítás.
(7) 2 A 312/1 hrsz-ú telken maximum 11 lakásos társasház létesíthető.
19. § A gazdasági terület felosztása a sajátos használat szerint
- kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
- ipari gazdasági terület Gip
Kereskedelmi, szolgáltató terület
20. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen a nem alapfokú települési igények kielégítésére szolgáló, jelentéktelen mértékben zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, termelő és kiszolgáló létesítmények építhetők.
(2) A terület telkein egy, a létesítmény működtetéséhez szükséges lakás építhető a gazdasági épületben elhelyezve.
(3) Az építési hely határai, ha az SZT terv nem jelöli:
(4) A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel,
- közműves ivóvíz vezetékkel,
- közüzemi szennyvízvezetékkel,
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
(5) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: iparterület
- kötelező hulladékelszállítás,
- kötelező szennyvízcsatorna rákötés.
21. § (1) A területen (jele: Gip) a termelő és feldolgozó vállalkozások és az iparterület ellátására, irányítására, kiszolgálására építhetők épületek.
(2) A telephely eltérő területfelhasználású telekhatárai mentén, kivéve, ha a védelmi célú erdő legalább 10,0 m széles, takaró-védőfásítást kell létrehozni.
- az építési hely határai:
(4) A terület közművesítési előírásai:
- közüzemi villamos energia ellátás
- legalább saját kútról táplált ivóvízvezeték
- közüzemi szennyvízvezeték,
- csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árok.
(5) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a., zajvédelmi besorolás: iparterület
b., kötelező hulladék elszállítás
c., kötelező rákötés a szennyvízcsatornára.
22. § (1) A különleges terület felosztása a sajátos területhasználat szerint:
- mezőgazdasági, üzemi terület Kmü
(2) A temető területén (jele: Kt) a sírkert és a kiszolgáló épület helyezhető el. Az épület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. A temetőben legfeljebb 200 m2 alapterületű épület építhető.
(3) a., A sportterületen (jele: Ksp a községi sportpálya a labdajáték tér (terek) és a sporttal, szórakozással kapcsolatos, a sportpályát kiszolgáló létesítmények, parkolók helyezhetők el. A sport területén a sportfunkciót kiszolgáló, kiegészítő, szociális, kereskedelmi és vendéglátó épületek építhetők.
- az építési hely határa:
(4) a., A strand területén (Kst) a strand tevékenységhez kapcsolódó kiszolgáló létesítmények, a vízgazdálkodási létesítmények, a vízi sportoláshoz, horgászáshoz, szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó közösségi létesítmények helyezhetők el.
(5) a., A (Kho) jelű területbe a horgásztó és környezete tartozik.
b., A területen egy horgász-tanyaház építhető.
c., A tanyaház legfeljebb 120 m 2 alapterületű, 3,5 m építménymagasságú lehet. Anyaghasználata feleljen meg a táj építészeti hagyományainak.
d., A tanyaház számára legalább 25x50 m-es rendezett terepszintű, közlekedési területről közvetlenül feltárható területet kell kialakítani.
(6) a., A lovaspanzió területén a lovasturizmushoz kapcsolódó kiszolgáló épületek, állattartó épületek, továbbá a funkciót kiszolgáló, kiegészítő, szociális épületek
beépítési mód szabadonálló
megengedett legnagyobb beépítettség: 10%
kialakítandó legkisebb zöldfelület: 60%
megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
kialakítható legkisebb telekméret /m2/ 40000 m 2
(7) A különleges mezőgazdasági üzemi (Kmü) területen nem jelentősen zavaró hatású, a mezőgazdasági termeléshez és állattartáshoz kapcsolódó kis és közepes méretű termelő, tároló, raktárépületek, valamint a takarmány előállításához szükséges létesítmények helyezhetők el.
(8) Különleges mezőgazdasági üzemi területen lakás nem építhető.
(9) A mezőgazdasági üzemi terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel,
- legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel,
- közüzemi szennyvízvezetékkel,
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
(10) A mezőgazdasági üzemi területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a., zajvédelmi besorolás: iparterület,
b., kötelező hulladékelszállítás,
c., kötelező rákötés a szennyvízcsatornára.
23. § (1) Az üdülőterület besorolása a sajátos használat szerint:
- hétvégi házas terület Üh
(2) A Zátonyi-Dunaággal határos területeken a vízparttól számított 50 m-en belül épület nem építhető. Az 50 m-es védőtávolságon belül épület kivételesen csak azokban a kialakult övezetekben helyezhető el, ahol az SZT terv szélső építési határvonalat jelöl.
(3) Az építési helyen belül az épületek padlószintjét a mértékadó árvízszint felett legalább 0,5 m-rel kell elhelyezni
(4) Az üdülőépületekre építési engedély csak a telek teljes közművi ellátása után adható ki.
Az üdülőházas terület építési előírásai
24. § (1) Az üdülőházas területen üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek működéséhez, kiszolgálásához szükséges épületek helyezhetők el.
(2) Az üdülőházas területen telkenként az üdülőlétesítmények működtetője számára egy lakás kialakítható.
Építési hely meghatározása |
Üü-1 |
Üü-2 |
Üü-3 |
előkert
|
5,0 |
10,0 |
40,0 |
oldalkert |
6,0 |
10,0 |
80,0 |
hátsókert |
10,0 |
20,0 |
50,0 |
(4) Az üdülőházas terület telkeit az építési engedélyezés előtt el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel,
- közüzemi ivóvízvezetékkel,
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
- közüzemi szennyvíz elvezetéssel, vagy minősített házi szennyvíztisztító berendezéssel, vagy zárt szennyvízgyűjtő tárolóval és a szennyvízkezelővel szerződést kell kötni az elszállításról
(5) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: üdülőterület,
- kötelező hulladékgyűjtés és elszállítás,
- kötelező rákötés a szennyvízcsatornára.
Hétvégi házas terület építési előírásai
25. § (1) A hétvégi házas területen elhelyezhető telkenként egy darab, egy üdülőegységes üdülőépület.
(2) A hétvégi házas területen elhelyezett üdülőket 35-45 fok közötti tetőhajlású magastetősre kell kialakítani. A gerincmagasság legfeljebb 8,0 m lehet.
(3) A területen bódék csak ideiglenesen, felvonulási céllal létesíthetők.
(4) A hétvégi házas területen állattartó épület nem építhető.
(5) A földrészletek kerítése legfeljebb 1,50 m magas, cserjesorral takart drótfonatos, vagy léckerítéssel készíthető, az út felé kapuval, a vízpart felőli oldalon ajtóval.
Építési hely meghatározása
|
Üh-1 |
Üh-2 |
Üh-3 |
előkert
|
5,0 m |
0,0 m |
5,0 m |
oldalkert |
4,0 m |
6,0 m |
4,0 m |
hátsókert |
6,0 m |
6,0 m /
SZT terven jelölt szélső építési határvonal által meghatározott vonal |
6,0 m /
SZT terven jelölt szélső építési határvonal által meghatározott vonal |
(7) A hétvégi házas üdülőterület telkeit az építési engedélyezés előtt el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel,
- közüzemi ivóvízvezetékkel,
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
- közüzemi szennyvíz elvezetéssel, vagy minősített házi szennyvíztisztító berendezéssel, vagy zárt szennyvízgyűjtő tárolóval és a szennyvízkezelővel szerződést kell kötni az elszállításról
(8) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: üdülőterület,
- kötelező hulladékelszállítás,
- kötelező rákötés a szennyvízcsatornára.
(9) A hétvégi-házas üdülőterület telkein az SZT terven jelölt helyen és szélességben a telken belül fásítást kell kialakítani és fenntartani. A kialakítást legkésőbb az épület használatbavételéig kell elvégezni. A fásítás növényanyagát 80%-ban a tájra jellemző, őshonos fa és cserjefajokból kell összeállítani. A kötelező fásítás területsávját telkenként egy gyalogos és egy gépjármű bejáró, együttesen 3,0 méter szélességben szakíthatja meg. A fennmaradó területen 10 m2-enként 1 lombos fát, 3 magas cserjét, 6 alacsony cserjét kell ültetni.
Ajánlott fa és cserjefajok:
Quercus robus (Kocsányos tölgy)
Fraxinus angustifolia ssp pannonica (Magyar kőris)
Ulmus leavis (Vénis szil)
Acer pseudoplatanus (Hegyi juhar)
Carpinus betulus (Közönséges gyertyán)
Viburnum Opulus (Labdarózsa)
Cornus sanguinea (Veresgyűrű som)
Crataegus oxyacantha (Cseregalagonya)
Frangula alnus (Kutyabenge)
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
26. § (1) A zöldterületbe a lakóterületi szintű közparkok és a díszkertek tartoznak.
(2) A zöldterület legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel be kell ültetni, s megfelelő módon fenntartani.
(3) A lakóterületi közparkban (jele: Z JT ) elsősorban játszó- és pihenőtér alakítható ki, épület nem építhető, a melléképítmények közül a kerti építmények helyezhetők el.
(4) A díszkertben (jele: Z dk ) épület nem építhető, csak köztéri dísztárgyak és pihenőszerek helyezhetők el.
27. § (1) Közlekedési területek az SZT tervlapokon e célra megjelölt területek KÖu jellel feltüntetett közútterületek és magánútterületek.
(2) a., Az útterületek szabályozási szélességeit az SZT tervek tartalmazzák.
(3) A szabályozási tervlapon KÖu jellel ellátott közlekedési területek a közlekedési hálózatban betöltött szerepük szerint az alábbi kategóriákba tartoznak:
- országos mellékút KÖu M
- települési mellékút KÖu Te
- gyalogos és kerékpáros út KÖu GYA
Egyéb közlekedési létesítmények:
- buszforduló KÖu Buszforduló
(4) Közterületen kizárólag a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények helyezhetők el.
(5) A közlekedési területeken a mintakeresztszelvényeken ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani és fasorokat kell elhelyezni.
(6) A buszforduló területén az autóbuszok közlekedésére, parkolására alkalmas burkolatok építhetők.
(7) A Dunaág mellett szabályozott 6,0 m-es gyalogút nem burkolható.
Közműterület, közműellátás
28. § (1) Közműterület a KÖ jellel jelölt területek. A telket, területet igénylő közmű építmények számára az SZT terveken jelölt közműterületeket biztosítani kell.
(2) A közműterületbe a település felszíni csapadékvíz elvezető rendszerét alkotó árkok, a vízmű területe, a vízkiviteli művek területe, gázfogadók és gáznyomásszabályozók, valamint a szennyvízátemelők, vákuumközpontok területei tartoznak.
(3) A felszíni csapadékvizek befogadói: a Duna folyam, a Mosoni-Duna folyó, a Zátonyi Dunaág.
(4) A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:
föld alatt: ivóvíz vezeték
föld felett: villamos energia vezeték
nyílt csapadékvíz elvezető árok
(5) a., A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a
35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46. § - 49. § szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.
b., A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.
29. § (1) Mezőgazdasági terület az SZT terven Má jellel jelölt terület.
(2)3 A mezőgazdasági terület sajátos használata szerint:
a) általános mezőgazdasági terület Má,
b) általános mezőgazdasági terület Má-1,
c) általános mezőgazdasági terület Má-2,
d) általános mezőgazdasági terület Má-3
(3) Az (Má) övezeti jelű általános mezőgazdasági területen épület nem építhető, csak az OTÉK 32. §-ban felsorolt létesítmények helyezhetők el.
(4) (Má-1) övezetben az OTÉK 29. §-ban meghatározott építmények a lakóépület kivételével elhelyezhetők.
(5) (Má-2) övezeti jelű általános mezőgazdasági területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági épületek mellett, ha a gazdálkodás indokolttá teszi, egy darab legfeljebb két lakást tartalmazó épület építhető.
(6) Az (Má-2) övezetben lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m 2 , egyéb művelési ág esetén 6000 m 2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg.
(7) Az (Má-2) övezetben alakítható minimális telek mérete 3000 m2.
(8) Az (Má-2) övezetben földrészlet megengedett legnagyobb beépítettsége 3%.
(9) Az (Má-2) övezetben építmények elhelyezésére vonatkozó előírások:
a., Az építmények szabadonállóan helyezhetők el.
d., A tanyás mezőgazdasági területen elhelyezhető lakóépületek megengedett legnagyobb építménymagassága 4,5 m .
c., A tanyás mezőgazdasági területen elhelyezhető gazdasági épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 7,5 m lehet.
d., Az előkertnek mérete: minimum 10 m , az oldalkert az építménymagasság mérete, de minimum 10 m , a hátsókert minimum 10 m.
e., A magastető 35-45 fok közötti tetőhajlású legyen.
f., Az építmények a táj építési hagyományának megfelelően magastetős tömegképzéssel készülhetnek.
(10) Az (Má-2) övezet telkeit az építési engedélyezés előtt el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel,
- közüzemi ivóvízvezetékkel,
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
- közüzemi szennyvíz elvezetéssel, vagy minősített házi szennyvíztisztító berendezéssel, vagy zárt szennyvízgyűjtő tárolóval és a szennyvízkezelővel szerződést kell kötni az elszállításról
(11) Az (Má-2) övezetben az épületek és a megközelítő utak számára művelés alól kivett terület határán takarófásítást (legalább fasor) kell létesíteni.
„(12) 4 Má-3 övezetben elhelyezhető üvegház, fóliasátor, kiszolgáló épület, szerszámtároló.
(13) 5 Má-3 övezetben földrészlet megengedett legnagyobb beépítettsége 3%.
(14) 6 Má-3 övezetben az épületek legnagyobb épületmagassága 3,5 m.
(15) 7 Má-3 övezetben a kiszolgáló épületek, szerszámtárolók homlokzatát falambériával szükséges burkolni.
(16) 8 Má-3 övezetben a szabályozási terv szerinti növénytelepítés a használatbavételi engedély feltétele.
(17) 9 Má-3 övezetben a szükséges parkoló számot telken belül kell biztosítani.”
(1) Erdőterület a 1500 m2-nél nagyobb területű, a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZT terven E jellel jelölt terület.
(2) Övezetek
a., Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdők övezete: Eg
Az övezetben épület nem építhető.
b., Elsődlegesen védelmi célú erdők övezete: Ev
Az övezetben épület nem építhető, közművezeték a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.
31. § (1) Az egyéb használatú területek besorolása sajátos használat szerint:
-Vízgazdálkodási terület V
-Vízgazdálkodási üzemi terület Vü
-Vizisportok területe Vsp
(2) a., Vízgazdálkodási terület az SZT tervlapon V jellel feltüntetett, a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület.
b., Vízgazdálkodási terület a Duna folyam, a Mosoni-Duna folyó, a Zátonyi-Dunaág területe.
(3) a., A vízgazdálkodási üzemi terület az SZT tervlapon V ü jellel feltüntetett területek.
b., A területen a vízgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos irányítási, szállásadó, üzemi, tároló épületek és építmények helyezhetők el.
beépítési mód szabadonálló
megengedett legnagyobb beépítettség: 10%
kialakítandó legkisebb zöldfelület: 60%
megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m
kialakítható legkisebb telekterület:
- az építési hely határai:
d., A terület közművesítési előírásai:
- közüzemi villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvíz vezeték
- közüzemi szennyvízvezeték
- csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árok
e., A terület vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: iparterület
- kötelező hulladék elszállítás
(4) a., A vízgazdálkodási területen az SZT terven Vsp jellel jelzett területen vízi sportok, vízitúra számára terület alakítható.
b., A vízi sportok részére a vízgazdálkodási területen legalább egy 80x150 m nagyságú rendezett terepszinttel rendelkező, vízfelülettel érintkező és közlekedési területről közvetlenül ellátható területet kell kialakítani.
c., A vízi sportok részére kialakított területen a tevékenységhez kapcsolódó szállásadó és tároló épületek és építmények építhetők.
d., A vízi sportok területén elhelyezendő épületek kialakítása, anyaghasználata feleljen meg a táj építészeti hagyományainak.
e., A vízi sportok területén elhelyezendő épületek engedélyezési eljárásába be kell vonni az illetékes vízügyi természetvédelmi hatóságot.
beépítési mód szabadonálló
megengedett legnagyobb beépítettség: 20%
kialakítandó legkisebb zöldfelület: 60%
megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m
kialakítható legkisebb telekterület:
telekméret /m2/ 12000 m 2
- az építési hely határai:
g., A területen elhelyezett emberi tartózkodásra szolgáló épületeket legkésőbb
használatbavételéig el kell látni
- közüzemi villamos energia vezetékkel
- közüzemi ivóvízvezetékkel
- közüzemi szennyvízvezetékkel
- csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal
h., A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- kötelező hulladék elszállítás
- kötelező szennyvízcsatorna rákötés
III. Fejezet
Az építési előírások hatályossága
32. § Ez a rendelet a kihirdetés napját követő 30. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a
6/2002.(IV.30.) sz. ök. rendelet,
11/2004.(IX.14.) sz. ök. rendelet,
14/2005. (IX.16.) sz. ök. rendelet,
17/2007.(XI.11.) sz. ök. rendelet,
7/2009. (V.12) sz. ök. rendelet
16/2010.(XI.9.) sz. ök. rendelet
8/2011.(V.3.) sz. ök. rendelet
11/2013. (V.28.) sz. ök. rendelet hatályát veszti.