Dunakiliti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

Iparűzési adó

(1) Az adó mértéke álladó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóalap 1,8 %-a.

(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5000 Ft.

(3) Mentes az adófizetési kötelezettség alól az a vállalkozó, akinek/amelynek a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39. § (1) bekezdés, illetőleg a 39/A. § vagy 39/B. § alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 1,5 millió Ft-ot.

(4) 50 % adókedvezményben részesül az a vállalkozó, akinek/amelynek a helyi adókról szóló 1990. évi C törvény 39. § (1) bekezdés, illetőleg a 39/A. § vagy 39/B. § alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja meghaladja a 1,5 millió Ft-ot, de nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot.

1/A. §

Értelmező rendelkezések jelen rendelet alkalmazásában:

a) állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás,

b) egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás.

1/B. §

(1) Az 1. § (3) bekezdésben meghatározott adómentesség, illetve az 1. § (4) bekezdésben meghatározott adókedvezmény formájában nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.

(2) A kedvezményezett az adómentesség, illetve adókedvezmény következtében megszerzett előnyt – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – nem használhatja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.

(3) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. A nyilatkozat a rendelet 1. számú mellékletét képezi.

(4) A kedvezményezett és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.

(5) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.

(6) A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.

(7) A támogatást nyújtó (önkormányzat) írásban tájékoztatja a kedvezményezettet a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett összegéről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül. Az igazolás a rendelet 2. számú mellékletét képezi.

(8) A kedvezményezettnek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

2. §

(1) Az adó alapja az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete.

(2) Az adó évi mértéke az (1) bekezdés szerinti adóalap után

a) lakás esetén: 400 Ft/m²,

b) üdülő esetén: 400 Ft/m²,

c) szálláshely esetén: 300 Ft/m²,

d) vállalkozási célt szolgáló épület, épületrész esetén: 200 Ft/m²,

e) minden más adóköteles építmény esetén: 100 Ft/m².

(3) Mentes az építményadó alól a Htv. 13. §-ában biztosított mentességeken túl a magánszemély tulajdonában lévő lakás, amely a tulajdonosnak, illetve a Ptk. szerinti közeli hozzátartozójának életvitelszerűen lakóhelyéül szolgál, kivéve a vállalkozás üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze.

^[1]2/A. §

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 15/A. § szerinti adóalap esetén az adó évi mértéke 0 Ft/m².

3. §

A tartózkodási idő után fizetendő idegenforgalmi adó

(1) Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma.

(2) Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft.

4. §

Vendégkönyv vezetése

(1) A beszedett idegenforgalmi adó nyilvántartásának alapja a vendégkönyv, amelybe a vendégek adatait a szálláshely igénybevételével, de legkésőbb 2 órán belül fel kell tüntetni. A vendégkönyvnek tartalmaznia kell azokat az adatokat, amit külön jogszabályok előírnak.

(2) A vendégkönyvbe a vendég érkezésének dátumát az érkezés napján, a távozás időpontját a távozás napján kell bevezetni.

(3) Ha a szálláshely igénybevételével egyidejűleg nem kerültek a vendég adatai bevezetésre a vendégkönyvbe, a szállodai bejelentő lappal kell igazolni, hogy a szálláshelyre a vendég 2 órán belül érkezett. A szállodai bejelentőlapnak tartalmaznia kell a vendég adatait, sorszámot és az érkezés pontos időpontját. A bejelentőlapot 5 évig meg kell őrizni.

(4) A vendégkönyvbe minden vendéget olvashatóan kell beírni, egy rovatba csak egy név szerepelhet.

(5) A vendégkönyvet, valamint a bejelentőlapot az adóbeszedésre kötelezett köteles a szálláshelyen tartani, és azt az ellenőrzésre feljogosított személynek bemutatni. Amennyiben az adóbeszedésre kötelezett személy nem tartózkodik állandóan a szálláshelyen, köteles megbízottról gondoskodni, akinek nevét az adóhatóságnál be kell jelentenie.

(6) Az ellenőrzést végző személy közfeladatot ellátó személynek minősül és büntetőjogi védelem illeti meg, akit az önkormányzat az ellenőrzésre feljogosító igazolvánnyal lát el. Az igazolványt felmutató személyt a szállásadó köteles az ellenőrzésre megállapított időszakban 8.00-20.00 óráig a szálláshelyre beengedni és az ellenőrzési tevékenységet elősegíteni.

(7) A Htv. 31. § c) pontja szerinti mentességet a szálláshely igénybevételekor írásban kell hitelt érdemlően bizonyítani. Az igazolásokat 5 évig a beszedésre kötelezettnek meg kell őrizni. A Htv. 37. §-a szerinti székhelyet, telephelyet, illetve az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységet az önkormányzati adóhatóság által kiadott igazolással lehet érvényesíteni.

5. §

Záró rendelkezések

(1) A rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Dunakiliti Község Önkormányzata Képviselő-testületének

a) a helyi iparűzési adóról szóló 18/2009. (XII.18.) önkormányzati rendelete,

b) a helyi iparűzési adóról szóló 18/2009. (XII.18.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 12/2011. (IX.5.) önkormányzati rendelete,

c) az építményadóról szóló 16/2009. (XII.18.) önkormányzati rendelete,

d) a tartózkodási idő után fizetendő idegenforgalmi adóról szóló 17/2009. (XII.18.) önkormányzati rendelete,

e) a tartózkodási idő után fizetendő idegenforgalmi adóról szóló 17/2009. (XII.18.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 4/2011. (II.16.) önkormányzati rendelete.

Dunakiliti, 2015. november 26.

                  Kovács Andor Tamásné                                           dr. Varga József

                           polgármester                                                            jegyző

A rendelet kihirdetve:

Dunakiliti, 2015. november 26.

                                                                                                    dr. Varga József

                                                                                                            jegyző