1. § E rendelet célja Dunakiliti község sajátos településképének, építészeti és természeti értékeinek társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme; és rendezett arculatának kialakítása érdekében a helyi értékvédelemmel, településképi követelményekkel és a településkép-védelmi eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § A rendelet Dunakiliti község közigazgatási területére terjed ki.

3. § (1) E rendelet előírásait a Dunakiliti Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 21/2013. (XII.18.) önkormányzati rendeletével (a továbbiakban: HÉSZ), valamint a Településképi Arculati Kézikönyvvel együtt kell alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) A védetté nyilvánított épületeket, építményeket, természeti értékeket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A településképi konzultációhoz, bejelentéshez szükséges kérelem nyomtatványt a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(4) A telepítésre javasolt növények listáját a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(5) Településképi szempontból meghatározó természeti területek lehatárolását a rendelet 2. sz. függeléke tartalmazza.

5. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek, a táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épületegyüttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növényegyüttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

(3) A helyi védelem irányítása, a védelem alá kerülő értékek körének meghatározása a képviselő-testület feladata.

(4) A helyi védelem feladatait a polgármester a helyi társadalmi és egyéb szervezetek, valamint a lakosság véleményének kikérésével látja el.

6. § (1) Helyileg védetté történő nyilvánításra, valamint annak megszüntetésére javaslatot tehet

(2) A javaslatban fel kell tüntetni

7. § (1) A helyi védelem alá helyezés és megszüntetés szakmai előkészítése Dunakiliti község települési főépítészének (továbbiakban: főépítész) feladata.

(2) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez indokolt esetben be kell szerezni a védendő érték jellegétől függően szakértők véleményét.

(3) A képviselő-testület helyi védelem alá helyezheti az arra érdemesnek talált épületeket, építményeket, azok tulajdoni viszonyaitól függetlenül.

(4) A védetté nyilvánítás előtt a tulajdonost tájékoztatni kell, aki 15 napon belül írásban észrevételt tehet.

(5) A helyi védelem alá helyezés vagy a védettség megszűnésének tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(6) A helyi védett értékekről nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános.

8. § (1) A helyi területi védelem a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Tr.) 23/C. § (3) bekezdésében helyi területi védelemként meghatározott helyi értékekere terjedhet ki.

(2) A helyi egyedi védelem a Tr. 23/C. § (4) bekezdésében helyi egyedi védelemként meghatározott értékekre terjedhet ki.

(3) Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi az 1. mellékletben meghatározott helyi értékeket.

9. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti, természeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért településképbe illő esztétikus fenntartása, gondozása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(2) Azon tevékenység, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy károsítását jelenti, közérdeket sért.

(3) A védett érték településképbe illő esztétikus fenntartása, gondozása és jókarbantartása a mindenkori tulajdonos, vagyonkezelő feladata.

10. § (1) Dunakiliti település településképi szempontból meghatározó területei az 2. számú melléklet szerinti

11. § (1) Kerítés egyéb övezeti előírás hiányában közterület határán 180 cm magasságig építhető, legfeljebb 60 cm lábazattal, a kapuépítmény legmagasabb pontja 2 m lehet. A kerítés magasságát a szomszédos meglevő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni. A kerítésnek 70 %-ban áttörtnek kell lennie.

(2) Tömör kerítés, kapu csak lakóterületen építhető, ha a lakóépület az utcai telekhatáron áll és a kerítés hossza a 6 métert nem haladja meg.

(3) A kerítés anyaga nem lehet fémlemez, hullámlemez, felületkezelés nélküli nyersbeton, zsalukő.

12. § (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése vagy meglévő épület átalakítása, bővítése, felújítása esetén a kialakult településszerkezetet, a településre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett.

(2) Az illeszkedés tekintetében vizsgálni kell, különösen

13. § (4) A főépület földszinti padlóvonalát a telek megközelítésére szolgáló közút (meglévő vagy tervezett) koronaszintjéhez képest legalább +0,3 m-re kell kialakítani.

14. § (1) Épület közterületről látható homlokzatán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó vagy egyéb tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cégér, cégtábla, cégfelirat) létesíthető. Kerítésen, tetőfelületen - gazdasági terület kivételével - vállalkozást népszerűsítő berendezés nem helyezhető el.

(2) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el és nem haladhatja meg a homlokzat felületének 10 százalékát.

(3) Cégér maximális mérete 70 × 70 cm lehet.

(4) Magastetőn, lapostetőn cégér, cégtábla, vagy cégfelirat nem helyezhető el.

(5) Az (1) bekezdés szerinti cégér, cégtábla, cégfelirat csak káprázatmentes kialakítású lehet, futófény nem alkalmazható.

(6) Az épülethomlokzat részét képező kirakatok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott felület 25%-át.

15. § (1) Magastetős épület esetén táblás napelemeket, napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

16. § Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható

17. § (1)¹ A településre bevezető utak menti diófasort és a Gyümölcsös utcai platánfasort meg kell őrizni.

(2) A zöldfelületeken legalább 20%-ban olyan magasra növő fákat kell ültetni, hogy a megengedett legnagyobb építménymagasságú épületeket a kifejlett egyedek lombkoronaszintje meghaladja.

(3) Saroktelek esetén a takaró növényzetet a közterületen úgy kell telepíteni, hogy az ne zavarja a kilátást a járművel közlekedők számára.

(4)² Új lakó vagy üdülőépület építése esetén a használatba vételt követő 1 éven belül saját ingatlanon legalább 2 fát kell telepíteni.

18. § A telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell előnyben részesíteni, olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek, összhangban vannak az adott terület és környezet funkciójával. A telepítésre javasolt növények listáját az 1. számú függelék tartalmazza.

19. § Közterületen faültetéshez, járda, gépkocsibehajtó építéséhez, burkolat elhelyezéséhez a közterület tulajdonosának hozzájárulása szükséges.

20. § (1) Kialakult beépítésű telektömbben új épület vagy épületrész elhelyezésénél, az elő-, oldal- és hátsókert, a tetőidom tömegformájának megtervezésénél a környezetében - utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant – kialakult állapotot kell figyelembe venni.

(2) Védett épületet tartalmazó utcaszakaszon (védett épület telkétől számított 50 -50 méter) a védelemmel nem érintett telken az új épület formálása, tömegképzése, anyaghasználata, színezése a védett épület értékeinek érvényesülését nem zavarhatja. Új épület építése, vagy meglévő épület átépítése, átalakítása, felújítása esetén az utcai homlokzatmagasság, tetőhajlásszög, tetőgerinc-magasság vonatkozásában az utcaszakaszon álló védett épület kialakítása, színezése a meghatározó.

21. § (1) Az épületek tetőhajlásszöge egyéb illeszkedési előírás hiányában 45 foknál nem lehet nagyobb.

(2) Túlnyomóan beépített területen lakóépületen meglévő tetőidom átépítése, vagy új lakóépület tetőszerkezetének kialakítása során annak dőlésszöge legfeljebb 5 fokkal térhet el a szomszédos épületek jellemző tetőhajlásszögétől.

(3) Amennyiben a szomszédos épületek tetőhajlásszögeinek eltérése a 10 fokot meghaladja, abban az esetben az utcaképben meghatározó tetőhajlásszöget kell figyelembe venni.

(4)⁴ Magastetős épület esetén az épület tetőhajlásszöge 30-45 fok között alakítható ki az új beépítésű terület II. ütem ingatlanain.

(5) Új lakóépületek építése, meglévő lakóépületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a műanyag hullámlemez, hullámpala, trapézlemez valamint a bitumenes hullámfedés alkalmazása.

(6) Az élénk zöld és kék tetőszín lakóépületen nem megengedett.

(7)⁵ Baleset vagy életveszély, viharkárból adódó beázás elhárítása azonos anyagú fedéssel is megoldható.

22. § (1) Utcavonalon álló lakóépület bejárati ajtaja közvetlenül az ingatlan közterületi határára nem helyezhető.

(2) Lakóépületen tetőtéri loggia, erkély utcai homlokzaton nem létesíthető.

23. § (1) Pinceszinten lévő garázsba lehajtó rámpa utca felől nem létesíthető.

(2) Garázs közterület felől közvetlenül a történeti és a családi házas területen nem nyitható, kivéve,

24. § (1) Közterületről látható homlokzatok színezéséhez pasztell árnyalatú színeket kell alkalmazni. Élénk színek kiegészítésként alkalmazhatók.

(2) Utcai homlokzaton gépészeti berendezés (klíma, parabola antenna stb.) nem jelenhet meg.

25. § Az ipari, gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét háromszintes zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

26. § (1) Dunakiliti község szabályozási terve szerinti hétvégi házas területen elhelyezett üdülőket 35-45 fok közötti tetőhajlású magastetősre kell kialakítani. A gerincmagasság legfeljebb 8,0 m lehet.

(2) A hétvégi házas területen a földrészletek kerítése legfeljebb 1,50 m magas, cserjesorral takart drótfonatos vagy léckerítéssel készíthető az út felé kapuval, a vízpart felőli oldalon ajtóval.

27. § (1) Hétvégi házas üdülőterület telkein a szabályozási tervben jelölt helyen és szélességben a fásítás növényanyagát 80%-ban a tájra jellemző, őshonos fa- és cserjefajokból kell összeállítani.

(2) A kötelező fásítás területsávját telkenként egy gyalogos- és egy gépjárműbejáró, együttesen 3,0 méter szélességben szakíthatja meg. A fennmaradó területen 10 m²-enként 1 lombos fát, 3 magas cserjét, 6 alacsony cserjét kell ültetni.

28. § (1) Dunakiliti község szabályozási terve szerinti Má-2 övezetben az építmények a táj építési hagyományának megfelelően 35-45 fok közötti tetőhajlású magastetős tömegképzéssel készülhetnek.

(2) Az épületek és a megközelítő utak számára művelés alól kivett terület határán takarófásítást (legalább fasor) kell létesíteni.

29. § Dunakiliti község szabályozási terve szerinti Má-3 övezetben a kiszolgáló épületek, szerszámtárolók homlokzatát faburkolattal kell ellátni.

30. § Dunakiliti község szabályozási terve szerinti beépítésre nem szánt területeken elhelyezendő épületek kialakítása, anyaghasználata feleljen meg a táj építészeti hagyományainak.

31. § (1) Meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani a helyi egyedi védelem tárgyának a védettség alapját jelentő, az értékvizsgálat szerinti értékét képező

(2) Helyi védettségű építészeti örökség telkén az értékes növényzetet meg kell tartani.

32. § (1) Helyi egyedi védelem alá helyezett épületet bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.

(2) Kisebb mértékű bővítés, átalakítás esetén az új hozzátétel homlokzata a korabeli állapot ismétlésével, analógiák alapján is kialakítható, amennyiben az harmonikus összképet eredményez.

(3) Jelentős bővítés esetén az új hozzátétel homlokzata korunk építészeti eszközeivel alakítható, anyaghasználatban, színben, formai megoldásokban, amennyiben az a helyi védettségű építészeti értékkel összhangban áll.

33. § (1) Helyi védelem alá helyezett épületen utólagos redőny, roló csak úgy helyezhető el, ha az eredeti ablaknyílás méretét nem csökkenti és az utcai homlokzaton a roló tokja nem látható módon van elhelyezve.

(2) Gépészeti berendezéseket, szellőzőt, klímaberendezést, megújuló energia berendezéseit helyi védett értékek esetében utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.

34. § A védett épületek színezését a szomszédos épületek színezésének figyelembevételével, azzal harmonizálóan lehet megtervezni. Ha fellelhető, az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Kerülni kell a rikító színeket és a túlzott kontrasztokat.

35. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett épület belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló elvek és szabályok betartása mellett megengedett.

(2) Ha a helyi egyedi védelem tárgyának egy részét, részletét korábban az eredetitől stílusidegen módon eltérő megjelenésűvé alakították át, (pl. felületképzés, tagozatok, nyílászárók mérete, nyílásrendje) és az eredeti (építéskori) állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megfelelő megmaradt eredeti elemeinek vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

36. § (1) Helyi egyedi védett építmény bontására csak a helyi egyedi védett építmény olyan mértékű károsodása esetén kerülhet sor, amely műszaki eszközökkel nem állítható helyre.

(2) A helyi egyedi védett építmény csak az épület teljeskörű felmérése, dokumentálása és a védettség megszüntetése után bontható.

37. § (1) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha

38. § Helyi védettségű szobor, képzőművészeti alkotás helyreállítása szakrestaurátor bevonásával, felügyeletével történhet.

39. § Védett fát kivágni, csak életveszély elhárítása érdekében lehetséges. Kivágás esetén új fával pótolni kell.

40. § (1) Önálló antennatartó szerkezet, torony nem létesíthető településképi szempontból meghatározott védett természeti területeken.

(2) Antenna, hírközlési szerelvény a víztornyokon elhelyezhető.

41. § (1) Közmű-létesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

(2) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető.

(3) Több közműépítmény csoportos elhelyezése esetén az egységeket összevonva kell tervezni, a takarást egybefüggően kell kialakítani.

(4) Közműépítmény növényzettel történő takarását nyírható örökzöld cserjével szükséges biztosítani.

(5) Közművezetékek felújítása, cseréje során a megszűnő, feleslegessé vált közművezetéket, közműépítményeket el kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy közterületen nem maradhat, kivéve azon eseteket, ahol a közműszolgáltató szakértői véleménnyel azt indokolja.

(6) Gépészeti és közmű-csatlakozási berendezések az épületek utcai homlokzatára, előkert nélküli beépítés esetén nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.

42. § A település területén torony jellegű építmény (kémény, torony, siló stb.) piros festéssel nem készülhet.

43. § (1) A reklámok közzétételére, a reklámhordozók elhelyezésére a településkép védeleméről szóló 2016. évi LXXIV törvény (továbbiakban Tktv.), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rr.), és e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A település számára jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a polgármester településképi bejelentési eljárásban, a Tktv. 11/B. § (1) – (2) bekezdésében, az Rr-ben és e rendeletben meghatározott tilalmak és követelmények alól eltérést engedélyezhet évente összesen tizenkét naptári hét időszakra.

44. § (1) Közművelődési célú hirdetőoszlopon, hirdetőfelületen csak közművelődéssel kapcsolatos tájékoztatás, reklám, plakát helyezhető el.

(2) Funkcionális utcabútoron reklám, reklámtartó berendezés nem helyezhető el.

(3) Reklámot, reklámtartó berendezést elhelyezni egyéb célú berendezésen lehet.

45. § (1) A településen telephellyel rendelkező szervezetek, vállalkozók, szálláshelyek iránymutató tábláit a települési utcaneveket és intézményeket jelölő egységes kialakítású útbaigazító táblák mintájára kell kialakítani.

(2) Útbaigazító tábla a létesítmény 2000 méteres körzetén belül helyezhető el. Az itt meghatározott korlátozás alól kivételes méltánylást érdemlő esetben felmentés adható. Ez vonatkozik a községben telephellyel rendelkező szervezetek, vállalkozók, szálláshelyek tájékoztató, iránymutató és figyelemfelhívó berendezéseire is.

46. § (1) Mozgatható (a talajhoz, burkolathoz nem rögzített) hirdetőberendezés közterületen

(2) Mozgatható hirdetőberendezés minden oldalának esztétikusnak kell lennie.

47. § A településkép védelme érdekében a főépítész tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.⁶

48. § (1) A főépítészi szakmai konzultáció kérelmezése kötelező

(2) A kötelező szakmai konzultációhoz a 3. számú melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez, illetve az építési engedélyezéshez beadandó dokumentáció vázlattervszintű dokumentumaival, melyet fotómontázzsal vagy látványtervvel kell kiegészíteni. A dokumentációt 2 példányban kell benyújtani.

(3) A Főépítész a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról e-mailben, vagy telefonon értesíti.

(4) A szakmai konzultáció során a Főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(5) A kötelező szakmai konzultációról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben az üggyel kapcsolatos lényeges információkat kell rögzíteni.

49. § Településképi szakmai konzultáció kérhető bármely településképet érintő esetben.

50. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

51. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesternél kezdeményezhető. A településképi bejelentési eljárás megindításához a 3. számú melléklet szerinti kérelmet kell használni.

(2) A bejelentéshez 2 példányban papír alapú dokumentációt kell mellékelni, amely tartalmára a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. § rendelkezése az irányadó.

52. § A polgármester a bejelentésről az önkormányzat Főépítészének szakmai véleménye alapján hozza meg a döntését.

52/A. §⁷ (1) A polgármester a reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltozást – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi, és a bejelentőt erről a tényről határozat megküldésével értesíti, ha a bejelentés

(2) A polgármester megtiltja a bejelentett reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltozás megkezdését, és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

(3) A polgármester megszünteti az eljárást, amennyiben az okafogyottá vált, továbbá a kérelem nem fele meg a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 341/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 26/B. § (2) és (3) bekezdésében előírt követelményeknek.

53. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó határozat érvényességének ideje 1 év. A bejelentésben foglalt építési tevékenységet a határozat érvényességi idején belül be kell fejezni.

(2) Amennyiben a polgármester által kiadott határozat érvényessége lejár, az eljárást ismételten le kell folytatni.

54. § A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le

55. § (1) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt végzésben felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre. A végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére határidőt szab ki.

(2) A határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés (önkormányzati hatósági döntés) formájában az ingatlan tulajdonosát az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására kötelezheti.

56. § A településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása egyszeri felszólítást követően településképi bírsággal sújtható.

57. § (1) A polgármester 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(2) A bírság kiszabásánál figyelembe kell venni a jogsértő magatartás súlyát, gyakoriságát.

58. § (1) A helyi védelem alatt álló építmény tulajdonosának, a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenően a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok esetén a külső homlokzat eredeti állapot szerinti helyreállításának költségeihez támogatás adható.

(2) A védett épületre adható támogatás mértéke a homlokzat, tető, kerítés, kapu felújítási költségeinek maximum 20 %-a.

(3) A támogatás forrása a képviselő-testület által az éves költségvetésben erre a célra elkülönített összeg.

59. § (1) A támogatási szerződés megkötésére a Képviselő-testület döntését követő 30 napon belül kerül sor.

(2) A szerződés tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.

60. § (1) E rendelet 2018. január 1-jén lép életbe.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Dunakiliti Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építészeti értékek védelméről szóló 6/2016.(IV.16.) önkormányzati rendelete, a HÉSZ 8. § (6) bekezdése, 10. § (2) bekezdése, 12 § (3), (5) és (7) bekezdése, 16. § (1) c) pontja, (3) e), h) pontja, 17. § (2) a) és b) pontja, 22. § (5) c) pontjának azon mondata, hogy „Anyaghasználata feleljen meg a táj építészeti hagyományainak.”, a 25. § (2), (5) bekezdése és a (9) bekezdésének alábbi része: „A fásítás növényanyagát 80%-ban a tájra jellemző, őshonos fa és cserjefajokból kell összeállítani. A kötelező fásítás területsávját telkenként egy gyalogos és egy gépjármű bejáró, együttesen 3,0 méter szélességben szakíthatja meg. A fennmaradó területen 10 m²-enként 1 lombos fát, 3 magas cserjét, 6 alacsony cserjét kell ültetni”, 26. § (2) bekezdése, 29. § (9) e), f) pontja, (15) bekezdése és a 31. § (3) d) pontja.

(3) E rendelet előírásait a hatályba lépése napján államigazgatási egyeztetés alatt lévő és a hatályba lépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

(4) E rendeletet a már megkezdett eljárások esetében az eljárás azon szakaszától kell alkalmazni, amely a hatályba lépéskor még nem kezdődött meg.