Halászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2001. (VII. 15.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2025. 04. 01

Halászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2001. (VII. 15.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

2025.04.01.

Halászi község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16. §/1/ bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § /3/ bekezdésében biztosított jogkörében a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. §1 A jelen szabályozási előírások az alábbi tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt érvényesek:

a)2 1. melléklet: Szabályozási és övezeti terv I. (belterület), (a továbbiakban SZ-J1/1 terv), hatályos munkaszám: Rp.I.170-19,

b) 2. melléklet: az SZ-J1/2 jelű, Szabályozási és övezeti terv II. (Arak) című, (a továbbiakban SZ-J1/2 terv) Rp.I.170-14,

c) 3. melléklet: az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti terv II. (külterület) című, (a továbbiakban SZ-J2 terv) Rp.I.170-6

A rendelet hatálya

2. § /1/ A rendelet hatálya Halászi község közigazgatási területére terjed ki.

/2/ A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá - a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével - építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és a rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

Általános előírások

3. § /1/ A község közigazgatási területén a beépített. illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonalát és a belterületi határvonalat az SZ-J1 és az SZ-J2 tervek tartalmazzák.

Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint

4. §3 A település igazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

a) Beépített és beépítésre szánt terület

aa) Lakóterület: Falusias lakóterület Lf; Kertvárosias lakóterület Lke

ab) Gazdasági terület: Egyéb ipari terület GipE; Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz; Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület GipZ

ac) Különleges terület: Temető T; Sportterület SP; Szabadidőpark SZ; Strand S; Bánya B; Szabadidős terület SZA; Kutyamenhely, lovarda; Turista major területe TM

ad) Üdülő terület: Üdülőházas Üü

b) Beépítésre nem szánt terület

ba) Erdőterület E

bb) Közlekedési és közműterület: Közútterület KÖu; Közműterület Köm

bc) Mezőgazdasági terület M

bd) Zöldterület Z

be) Egyéb területek: Vízgazdálkodási terület V

Szabályozási elemek

5. § /1/ Kötelező szabályozási elem

- a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala
- a belterületi határvonal
- a szabályozási vonal
- a területfelhasználási egységek határvonala
- az építési övezetek határvonala
- az építési hely határvonala
- az építési vonal
- a megszüntető jel.
/2/ A területfelhasználási egységek közötti határvonal és az övezeti határvonal – amennyiben nem meglévő telekhatárra illeszkedik -, az övezetekre meghatározott, a telekméretekre vonatkozó előírásoknak megfelelően az SZ-J1 terven jelölthöz képest elmozdítható.
/3/ A megszüntető jel az építési szempontból egynek tekintendő építési telkeken, területeken meglévő, építésjogi szempontból semmisnek tekintendő telekhatárok megjelölésére szolgál.
/4/ A kötelező szabályozási elemek megváltoztatásához a szabályozási terv módosítása szükséges.
/5/ Irányadó szabályozási elem
- az azonos területfelhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.
/6/ Az irányadó szabályozási elemek az övezeti előírások keretei között megváltoztathatók.
/7/4 Az eltérő területfelhasználási módok határvonala, valamint az övezeti határvonal az SZ-J1 terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 15,0-15,0 m mértékig elmozdíthatók.

A telekalakítás szabályai

6. § /1/ A beépítésre szánt területen telekalakítás csak építési telek alakítása céljából történhet. Az újonnan kialakított és a telekalakítás után visszamaradó telek (telkek) mérete meg kell, hogy feleljen az építési övezetre előírt telekméreteknek.

/2/ A telekmegosztások iránya egyezzen meg a SZ-J1 terven irányadó telekhatár vonallal jelölt telekalakítási irányokkal.
/3/ Az új kialakítású telektömbökben egy telek átlagos maximális szélessége nem lehet nagyobb az övezetre előírt átlagos legkisebb telekszélesség másfélszeresénél.
/4/ Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent.
Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára való lejegyzést, a telekhatár kiigazítást és ha a telek átalakítását a SZ-J1 terv jelöli.
/5/ Az SZJ-1 terven az övezeti jelben „SZT” jellel jelölt telekméret szabályozási és övezeti helyszínrajz szerint kialakítandó telekállapotot jelent.
/6/5 A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében
a., Az új terület-felhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességű telkek szélességének aránya nem lehet több 1,5-nél.
b., A már kialakult telekosztású lakóterületi telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatárrendezés) a kialakult telek szélességének megváltoztatását eredményezi, a telekátalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legalább 1,5 lehet. Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telekátalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telekátalakítás engedélyezhető.

A telek beépítésének általános szabályai

7. § /1/ Az összevonásra, telekegyesítésre jelölt telkek közül a beépített telken – amennyiben az a területfelhasználási egységre, vagy övezetre előírt legkisebb beépíthető telek paramétereinek megfelel – a telekalakítás végrehajtása előtt épület építhető a meglévő telekre számított beépíthetőségi határig úgy, hogy hátsókerti méretét – a telekalakítás végrehajtásáig – a meglévő telek határától kell számítani.

/2/ A közterület bővítéssel érintett, már beépített építési telkekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az építési hely határait az új közterület határtól kell számítani.
/3/ Beépítetlen telek csak az SZ-J terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
/4/6 Az SZ-J1 terven eltérő területfelhasználási módok határa vonallal megosztásra jelölt beépült telkek beépített területrészén a telekmegosztás végre hajtása nélkül az SZ-J1 terven rögzített minimális telekméretű telekre vonatkoztatott építési helyen belül építési tevékenység engedélyezhető.

A létesítmények elhelyezésének általános szabályai

8. § /1/ Az építési telken épületet elhelyezni – az építmény terepcsatlakozása felett 2,0 m magasságban, 0,5 m-nél nem nagyobb kiállású eresz kivételével – az építési helyen belül lehet.

/2/ Az építési hely határvonalait az SZ-J1 tervek tartalmazzák.
/3/ Amennyiben a SZ-J1 tervek egyes tömbökben nem tartalmaznak építési hely határvonalat, úgy az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal- és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
/3a/7 Az SZ-J terven oldalkert sajátos építési hely sávja jellel megjelölt teleksávba, a külön jogszabályi rendelkezésekben megengedettek mellett, legalább két oldalról nyitott, fedett, vagy fedés nélküli terasz épületrész nyúlhat.
/4/ Ahol az SZ-J1 tervek meglévő telektömbben a telkek keresztirányú megosztását jelölik - irányadó telekhatárral - a meglévő telekre vonatkozó hátsókerti méret az övezetre előírt megengedhető legkisebb telekmélység és az övezetre vonatkozó hátsókert érték összege.
/5/ Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek (továbbiakban: főépületek) homlokzatainak egymás közötti távolsága nem lehet kevesebb az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasságnál.
/6/ A főépületek és egyéb épületek (továbbiakban: melléképületek) - az állattartó épületek kivételével - közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva vagy - állattartó épületek esetén a védőtávolságokra is figyelemmel -, legalább 5,0 m-es távolság tartásával építhetők.
/7/ Amennyiben a SZ-J1 terv vagy az övezeti előírás építési vonalat határoz meg, arra a főépület homlokzatának - akárcsak részben - illeszkednie kell.
/8/ A főépület földszinti padlóvonalát a telek megközelítésére szolgáló közút (meglévő v. tervezett) korona szintjéhez képest legalább +0,3 m-re kell kialakítani.
/9/ Utcai kerítés az SZ-J terv szerint meghatározott szabályozási vonalra építhető.
/10/ 8
/11/ 9Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.

Értékvédelem

9. § /1/ Műemlékek

a., Műemlékek: - rk. templom, Kossuth L. utca (358 hrsz)
- lakóház, Kossuth L. utca (463 hrsz)
- lakóház, Kossuth L. utca (464 hrsz)
b., Műemléki környezet: az SZ-J1/1 jelű terven jelölt terület.
c., A műemlékeket, és a műemléki környezetet érintő, a telekalakításra, építésre, bontásra, felújításra, korszerűsítésre, kertépítésre (fakivágás, faültetés) irányuló engedélyezési folyamatba a területileg illetékes műemlékvédelmi hatóságot a hatályos10 jogszabályok rendelkezései szerint be kell vonni.
/2/ Helyi védelem
a., Helyileg védett érték:- lakóház, Ady Endre u. (758 hrsz)
b., A helyi védett értékeket eredeti helyükön meg kell őrizni, jó karban tartásukat biztosítani kell, a védelem részletes szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
c., A 05/8 hrsz lévő 3 db fa, csak élet- és balesetveszély esetén erdészeti vagy kertészeti szakvélemény alapján vágható ki.
/3/ 11Régészeti értékek
a) Az SZ-J terven régészeti lelőhely jellel megjelölt területeken a földmunkával járó tevékenységek megkezdése előtt megelőző régészeti feltárás elvégzése szükséges.
b) Az SZ-J terven régészeti érdekű terület jellel megjelölt területeken beruházás, építkezés, 30 cm-t meghaladó talajmozgatás esetén biztosítani kell a régészeti megfigyelést. c) Régészeti értékek előkerülése esetén a külön jogszabály szerint kell eljárni.

Táj és természetvédelem

10. § /1/ A Szigetközi Tájvédelmi Körzet ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számai:

Halászi: 03/1, 04/1-3, 05/a-ból 15 ha , 023, 026, 027/b-c, 036/a-b, 044/b, 079-080, 092, 094/a, c, 096/a,c, 0172-0173, 0175, 0176/3, 0176/5/a-j, 0176/6/a-c, 0176/7-9, 01777, 0178, 0179/1-2, 0180, 0181/a-h, 0182/a-f, 0183/1-2, 0185/1-2, 186, 0187/3-4, 0192, 0224/b-d, 0225-0226.
Fokozottan védett területek: Halászi: 036/a hrsz-ból 1/c, 2/d,e,f,g,h erdőgazdasági üzemtervi jelű területek, 0226, 0224/b-d. A Szigetközi TK területeinek zajvédelmi besorolása a 4/1984.(I. 23.) EüM r. szerint 1. kategória.
/2/ Az SZ-J2 jelű terven MG Á –ként megjelölt nádas területek művelési ága nem változtatható meg. N
/3/ Az SZ-J2 jelű terven MG Á -ként megjelölt gyepterületek művelési ága nem változtatható meg. GY
/4/ Az alsóbbrendű, kisebb forgalmú utak (országos mellékút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) külterületi szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.
(5) 12A nagyvízi meder területére, használatára vonatkozó, hatályos, betartandó jogszabályok:
a) Halászi település közigazgatási területére a 01.NMT.06 számú nagyvízi mederkezelési terv vonatkozik.
b) A 83/2014 (III. 14.) Korm. rendelet 3. fejezete rendelkezik a folyók nagyvízi medrének használata és hasznosítása feltételeiről,
c) A 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 2. és 5. fejezete tartalmazza a parti sávok, fakadó, szivárgó és vízjárta területekre vonatkozó rendelkezéseket. A nagyvízi meder övezetében csak a 83/2014.(III.14.) kormányrendelet előírásainak betartása, és az ÉDUVIZIG nagyvízi mederkezelői hozzájárulásával lehet építési tevékenységet folytatni.

Környezetvédelem

11. § /1/ Levegőtisztaság-védelmi besorolás:

a., A Szigetközi Tájvédelmi Körzet területei: kiemelten védett kategória
b., Egyéb területek: védett I. kategória.
/2/ Vízvédelmi besorolás:
a., felszín alatti vizek: I/2 kiemelten védett vízvédelmi terület
b., felszíni vizek: VI. vízminőségvédelmi besorolás
/3/ Felszíni szennyeződésérzékenységi besorolás: felszíni szennyeződésre érzékeny, erősen érzékeny terület.
/4/ A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
/5/ A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értéket ne haladja meg:
- fák, bokrok 100 pollen/m3
- fűfélék 30 pollen/m3.
/6/ A közigazgatási területen hulladéklerakó hely (hulladékudvar kivételével) nem alakítható ki, a meglévőket fel kell számolni. A rekultiváció célja: erdősítés.
/7/ A közigazgatási területen keletkező kommunális és egyéb szilárd és folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani.
/8/ A település beépített területéhez kapcsolódó erdők művelési üzemtervének elkészítésekor a települési érdekeket is figyelembe kell venni, az erdők tarra vágását el kell kerülni, a rövid vágásérettségi idejű fákat hosszabb vágásérettségi idejű fákkal kell felváltani.

Zöldfelületek

12. § /1/ A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1/1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.

A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.
/2/ A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmények jellegének megfelelően kell kialakítani.
/3/ Az ipari területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
/4/ Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.

Védőtávolságok, védőterületek

13. §13 (1) A település védendő területének védőterülete az annak határától számított 1000 m széles területsáv. A védőterületen belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló épület, épületcsoport csak a beruházó által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető.

(2) Közművek védőterülete (a biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák):

a) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten

b) 20 kV-os vezeték: 5,0 – 5,0 m

c) Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:

ca) 90 mm átmérő alatt: 4,0 – 4,0 m

cb) középnyomású gázvezeték: 5,0 – 5,0 m

cc) nagyközépnyomású gázvezeték: 9,0 – 9,0 m

(3) Folyók, vízfolyások parti sávja a partvonaluk mentén húzódó területsáv, amelynek mérete: Mosoni-Dunánál 6,0- 6,0 m , Kálnok-Dunaágnál 6,0- 6,0 m , Nováki-csatornánál 3,0- 3,0 m , Holt-Dunánál 6,0- 6,0 m A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.

(4) A temető védőterülete a telekhatárától számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró (pl. vendéglátóhely) nem építhető.

(5) Az oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények védőterülete a telekhatárától mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.

(6) Közlekedési létesítmények védőterülete: az országos mellékút külterületi szakaszának tengelyétől mért 50,0 – 50,0 m

(7) Veszélyes környezettel18 érintett területeket a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza.

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Beépítésre szánt terület

Lakóterület

14. § /1/ 14A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:

falusias lakóterület FL
kertvárosias lakóterület KEL
/2/ 15A falusias lakóterület övezetei
- Lakóövezet
- Intézményi övezet
- Közpark övezet
/3/16 Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron áll, kivéve, ha a SZ-J1 terv másként jelöli. Már többnyire beépült tömbben, az építési oldalhatár a tömbre jellemző beépítési oldal. Az oldalhatáron álló beépítési módú tömbben, kialakult beépítés esetén, amennyiben egy telek mindkét oldalhatárához hozzáépültek a szomszédos telkek épületei, az érintett telek szabadonállóan építhető úgy, hogy a tömb beépítési oldalát jelentő oldalhatártól legalább 1,0 m, a másik oldalhatártól legalább 3,0 m távolságot kell biztosítani.

A falusias lakóterület építési előírásai

15. § /1/ Telekméretek

a., A beépült, vagy kialakult telekosztású tömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó, az SZ-J1/1 terv övezeti előírásában szereplő előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.
Amennyiben a kialakult telekszélesség eléri a beépíthető telek legkisebb átlagos szélességére előírt mértéket, valamint a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekmélység mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.
b., A falusias lakóterületen lévő közterületekkel határolt telektömbök saroktelkei az SZ-J1/1 terven jelölttől eltérő mérettel és módon is alakíthatók az alábbiak szerint:
A telekalakítás eredményeként létrejövő és visszamaradó telek területe érje el a 500 m 2 területnagyságot akár csak a saroktelek, vagy a vele szomszédos telek telekalakításba való bevonásával is.
c., Pinceszinten lévő garázsba bejárat az utca felől nem létesíthető.
d., Tetőtéri loggia, erkély utcai homlokzaton akkor létesíthető, ha az utcai homlokzat síkjáig a telek homlokvonalától legalább 5,0 m távolság biztosítható.
/2/ Az övezeti jelek értelmezése

beépítési mód

megengedett legnagyobb

legkisebb kötelező
zöldfelület %

sajátos használat szerinti


övezeti

beépítettség %


kizárólagos

területfelhasználás

besorolás

kialakítható

kialakítható

kialakítható

funkciót

megengedett legnagyobb építménymagasság (m)
főépület

legkisebb-legnagyobb
telekszélesség
(m)

legkisebb
telekmélység (m)

legkisebb
telekterület
(m2)

FL L lakóterületi lakóövezet
FL INT lakóterületi intézményi övezet
O oldalhatáron álló beépítési mód
Sz szabadon álló beépítési mód
K kialakult, vagy az SZ-J terv szerint kialakítandó
- értelem szerint
N nem változtatható
/3/ Lakóövezet FL L
a., A lakóövezetben telkenként elhelyezhető
Főépületként
aa., egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület, vagy két egylakásos lakóépület
ab., önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó létesítmény
ac., a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település többi lakótömbjében szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású legfeljebb, egy lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) épület
Melléképületként
ad., lakó, kereskedelmi, vendéglátó funkciót kiegészítő gépjármű- és egyéb tároló,
ae., állattartó épület
af., kisipari műhely
b., A telkeken a melléképületek csak lakó-, kereskedelmi, vendéglátó, kisüzemi épület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhetők.
c., Az ac. pontban felsorolt létesítmények önállóan (lakóház építése nélkül) csak azokon a telkeken építhetők, amelyek gyűjtőutak mentén helyezkednek el.
A lakóövezet egyéb tömbjeiben kisipari, kisüzemi létesítmény csak lakóépület megléte, vagy egyidejű építése esetén építhető.
d., Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak főépületek építhetők.
Egyéb épület, építmény - kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait- az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mérten 13,0 m-en túl építhető, az OTÉK 31. § /4/ bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve.
e., Ha a gépkocsi tárolót az építési helyen belül az előkerti határvonaltól mérten 10 m-en belül építik, akkor azt a főépülettel megegyező utcai homlokzatvonalra kell építeni, homlokzatukat formailag össze kell kapcsolni. Ez esetben a gépkocsi tároló csak magastetős lehet, falazatának, héjalásának külső megjelenése a főépületéhez hasonló legyen.
f., Önállóan épült kisüzemi termelő, tároló létesítmény utcai homlokfalának az utcai telekhatártól való távolsága nem lehet több 8,0 m-nél.
g., Oldalhatáron álló beépítésnél a 20,0 m-nél keskenyebb telken az épületeket az építési hely beépítési oldalhatárán, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságon belül kell elhelyezni.
A 20,0 m-t elérő, vagy azt meghaladó szélességű telkeken az épületek az építési helyen belül – a h. pontra is figyelemmel – tetszőlegesen elhelyezhetők. Ebben az esetben is a melléképületeket a főépület oldalkerti építési vonalára kell építeni.
h.,17 Az építési hely előkerti határvonala – az Lf1 jelű övezetet kivéve – egyben építési vonal is. Három egymás melletti lakótelek beépítésénél az előkerti határvonaltól az építési vonal legfeljebb 3,0 m-re a telek belseje felé egységesen elmozdítható
i., 18
j., A szomszédos telkeken álló "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények közötti legkisebb távolság beépített tömbben 4,0 m , beépítetlen tömbben 6,0 m lehet.
k., Az építési hely határai, ha az SZ-J1/1 terv nem jelöli:
beépített tömbben beépítetlen tömbben, vagy legalább három
szabadon álló oldalhatáron álló egymás melletti beépítetlen teleknél
előkert kialakult 5,0 m
oldalkert 3,0 m 6,0 m (4,0 m**) 6,0 m
hátsókert 6,0 m (4,0 m*) 6,0 m (4,0 m*)
*amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb
** amennyiben a telekszélesség 16,0 m-nél kisebb.
l., Saroktelken a fő- és melléképületet közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.
m., Az oldalhatáron álló beépítésű lakótömbökben igény szerint ikresen is lehet a 2-2 szomszédos telket beépíteni, ha a két telek szélessége külön-külön nem nagyobb, mint a beépíthető legkisebb telek szélessége. Ikres beépítési mód esetén az épületeket a közös oldalhatárra kell építeni oly módon, hogy az épületek külsőleg egy épület képét mutassák.
n., 19Az Lf * jellel jelölt övezetben nyeles telek is alakítható. A nyeles telkeknél – amennyiben az SZ-J terv nem jelöli – az építési hely előkerti határvonala a nyél felőli telekhatártól értelmezendő.
A nyeles telkeknél az építési hely előkerti határvonala a nyél felőli telekhatártól értelmezendő
o) 20Saroktelek megosztásával keletkező új telek esetén az előkerti méret egyezzen meg az utcában már kialakulttal.
p) 21Beépített telektömbben telekmegosztással létrejövő új építési telek esetén az előkert mérete az utcában kialakult állapothoz igazodóan a szomszédos telkek előkerti mérete közötti mértékig változó is lehet.
/4/ Intézményi övezet FL INT
a., Az övezetben a település intézményi alapellátását biztosító létesítmények helyezhetők el.
b., Az intézményi épületben annak működtetéséhez kapcsolódóan legfeljebb 1 db lakás kialakítható.
c., A telkeken az intézményi épület mellett egy épületben megépítve, legfeljebb 30 m 2 területű tároló épület építhető. Állattartó épület nem helyezhető el.
/5/ A lakóterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
- közműves villamos energia vezetékkel
- közműves ivóvíz vezetékkel
- közműves szennyvízvezetékkel
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal
/6/ A lakóterületre vonatkozó környezetvédelmi előírások
a., levegőtisztaságvédelmi besorolás: védett I. kategória
b., zajvédelem: lakóterület laza beépítéssel
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
c., kötelező szennyvízcsatorna rákötés (a hálózat üzembe helyezése után)
d., a szennyvízszikkasztók és zárt szennyvíztárolók felszámolása (a hálózat üzembe helyezése után).
/7/22 Övezeti előírások

Lf

Az építési hely

elhelyezkedése tömbönként

az illeszkedés szabályai szerint

Beépíthetőség

legnagyobb beépítettség /%/
legkisebb zöldfelület /%/

30%
50%

Épület

legnagyobb építménymagasság /m/

az illeszkedés szabályai szerint

Telekalakítás

szélesség /m/

az illeszkedés szabályai szerint, de minimum 14,0 m

mélység /m/

az illeszkedés szabályai szerint

telekméret /m2/

az illeszkedés szabályai szerint, de minimum 500 m2

Egyéb

Az illeszkedési szabályok alkalmazásánál az 5. § (2) b) pontját és a 7. § (3) bekezdés előírásait figyelembe kell venni. Az illeszkedés szabályait ki kell terjeszteni az épületek tömegformálására és anyaghasználatára is.
/8/23 Közpark övezet - Lkp Az övezetben a pihenést, játékot, sportolást szolgáló kerti építmények építhetők.

Kertvárosias lakóterület

15.A. §

/1/24 A lakóterületen a Lke1 és a Lke4 jelű övezetben telkenként, fő funkciót hordozó épületként egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóház, egyéb épületként egy darab tároló (gépkocsi, szerszám) épület építhető.
A Lke2 jelű övezetben telkenként, fő funkciót hordozó épületként egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóház építhető, egyéb épület nem helyezhető el.
Az Lke31, Lke32, és az Lke33 jelű építési övezetekben telkenként, fő funkciót hordozó épületként egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóház, egyéb épületként egy darab tároló (gépkocsi, szerszám) épület építhető.25
/2/ 26Övezeti előírások

Övezeti besorolás:

Lke1

O

30/50

Lke2

SZ

25/50

SZ

20/50

4,5

18/40/720

4,5

-/-/900

6,5

-/-/ 10000

Beépíthetőség

legnagyobb beépítettség
legkisebb zöldfelület

30%
50%

25 %
50%

20%
50%

Épület

legnagyobb építmény magasság

4,5 m

4,5 m

6,5 m

legkisebb kialakítható telekméretek

szélesség
mélység
telekméret

18,0 m
40,0 m
720 m2

-
-
900 m2

-
-
10000 m2

Az építési hely

elhelyezkedése
előkert


oldalkert
hátsókert

oldalhatáron álló
5,0 m sarokteleknél a hosszabbik telekhatár mellett 3,0 m
6,0 m
5,0 m

szabadonálló
5,0 m
3,0 m
5,0 m

szabadonálló
5,0 m
3,0 m
5,0 m

Építési vonal

Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is.

Beépítési oldal

K-i oldalhatáron

Övezeti besorolás:

Lke31 27O
4,5

30/50

Lke32 SZ 30/50 4,5 20/-/700

Lke33 SZ 30/50
4,5 20/-/900

16/40/640


Beépíthetőség

legnagyobb beépítettség


30%


30%


30%

legkisebb zöldfelület


50%


50%


50%


Épület

legnagyobb építmény-
magasság


4,5 m


4,5 m


4,5 m

legkisebb

szélesség

16,0 m

20,0 m

20,0 m

kialakítható

mélység

40,0 m

-

-

telekméretek

telekméret

640 m2

700 m2

900 m2


Az építési hely

elhelyezkedése
előkert


oldalkert hátsókert

oldalhatáron álló
5,0 m sarokteleknél a hosszabbik telekhatár mellett 3,0 m
4,5 m
6,0 m

szabadonálló
5,0 m


4,5 m
6,0 m

szabadonálló
5,0 m


4,5 m
6,0 m

Építési vonal

Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is.

Egyéb előírás

A szabályozási terven jelölt helyen a használatba vétel idejéig legalább 8,0 m széles háromszintű növényzetből álló – alacsony cserje, magas

cserje, lombos fa – védőfásítást kell kialakítani. A fásítás 80%-át az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló rendelet 2. sz. melléklete szerinti őshonos fafajok alkossák. A fásítás létesítése, fenntartása, üzemeltetése és felújítása ellenkező megállapodás hiányában a terület tulajdonosának a kötelezettsége.

Övezeti besorolás:

Lke4

O

30/50

Lke5

O

30/50

Lke6

O

30/50

4,5

18/-/900

4,5

K/-/500

4,5

18/SZT/ -

Beépíthetőség

legnagyobb beépítettség
legkisebb zöldfelület

30%
50%

30 %
50%

30%
50%

Épület

legnagyobb építmény magasság

4,5 m

4,5 m

4,5 m

legkisebb kialakítható telekméretek

szélesség
mélység
telekméret

18,0 m
-
900 m2

kialakult
-
500 m2

18,0 m
SZ-J terv szerint
-

Az építési hely

elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert

oldalhatáron álló
3,0 m
6,0 m (4,0 m*)
5,0 m

oldalhatáron álló
3,0 m
6,0 m (4 m*)
5,0 m

oldalhatáron álló
4,5 m
6,0 m
5,5 m

Építési vonal

Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is.

Beépítési oldal

É-i oldalhatáron

Egyéb

Az épületek használatbavételének feltétele az SZ-J1 terv szerint jelölt 5,0 m széles védőfásítás megléte.
*amennyiben a telekszélesség 14,0 m, vagy annál kisebb.
/3/ A lakóterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel,
- közműves ivóvíz vezetékkel,
- közüzemi szennyvízvezetékkel,
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
/4/ A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások
- zajvédelem: lakóterület laza beépítéssel kötelező szennyvízcsatorna rákötés

Gazdasági terület

16. §28 A gazdasági terület felosztása a sajátos használat szerint

a) kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz

b) jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület GipZ

c) egyéb ipari terület GipE

Kereskedelmi, szolgáltató terület29

17. § (1) a) A kereskedelmi, szolgáltató területen (Gksz) a vízi turizmushoz kapcsolódó kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató létesítmények építhetők.

b) Övezeti előírások:

övezeti besorolás

Gksz SZ 40/40
5,0 -/-/1000

Gksz SZ 50/20
7,5 -/-/2000

beépítési mód

szabadon álló

szabadon álló

építési hely határa:

a közterülettel határos telekhatárok mentén: 5,0 m, egyéb esetben 10,0 m

minden telekhatártól 5,0 m

megengedett legnagyobb beépítettség:


40%


50%

kialakítandó legkisebb zöldfelület:

40%

20%

megengedett legnagyobb épületmagasság:


5,0 m


7,5 m

kialakítható legkisebb telekszélesség:


-


-

kialakítható legkisebb telekmélység:


-


-

kialakítható legkisebb telekterület:

1000 m2

2000 m2

övezeti besorolás:

Gksz SZ 10/50 járműtároló, hulladékudvar
6,0 -/-/3000

beépítési mód:

szabadon álló

megengedett legnagyobb beépítettség:

10%

kialakítandó legkisebb zöldfelület:

50%

megengedett legnagyobb
építménymagasság:


6,0 m

kialakítható legkisebb telekszélesség:

-

kialakítható legkisebb telekmélység:

-

kialakítható legkisebb telekterület:

3000 m²

építési hely határai:

- közterülettel határos telekhatárok
mentén:


5,0 m

- eltérő területfelhasználású területek
felöl:


6,0 m

- kialakított telkek között:

4,0 m

egyéb előírás:

A szabályozási terven jelölt helyen a használatba vétel idejéig legalább 10,0 m széles háromszintű növényzetből álló – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa – védőfásítást kell kialakítani. A fásítás 80%-át az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló rendelet 2. sz.
melléklete szerinti őshonos fafajok alkossák. A fásítás létesítése, fenntartása, üzemeltetése és felújítása ellenkező megállapodás hiányában a terület tulajdonosának a kötelezettsége.

A területen a mezőgazdasági és
közlekedési járművek számára tároló
épületek építhetők, valamint
hulladékudvar alakítható ki.

Az építési övezet területe nyilvántartott
régészeti lelőhelyet érint.

c) A Gksz övezetben lakás nem építhető.
d) A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni
da) közüzemi villamos energia vezetékkel,
db) közüzemi ivóvíz vezetékkel,
dc) közüzemi szennyvízvezetékkel,
dd) csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
e) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
ea) zajvédelmi besorolás: gazdasági terület
eb) kötelező hulladékelszállítás ec) kötelező szennyvízcsatorna rákötés

Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület

18. §30 (1) A GipZ jellel jelölt övezetekben az állattartó kapacitás bővítését nem eredményezően állattartó épületek és az állattartó tevékenységhez, valamint a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó géptároló, terménytároló, kezelő épületek építhetők.

(2) A GipZ*nulljellel jelölt övezetben az (1) bekezdésben meghatározott építmények, továbbá a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó takarmány-előállítási, élelmiszer alapanyag és élelmiszer előállítási tevékenység folytatható, azok számára épület építhető. A területen lakás nem építhető, a meglévő lakások szolgálati lakásként fenntarthatók.

(3) Övezeti előírások: A GipZ* null jelű övezetben

a) a beépítési mód: szabadon álló

b) a megengedett legnagyobb beépítettség: 30%

c) a kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40%

d) a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m, mely a technológiai építmény megengedett legnagyobb magasságára nem vonatkozik

e) kialakítható legkisebb telekszélesség: -

f) kialakítható legkisebb telekmélység: -

g) kialakítható legkisebb telekterület: 5000 m2

h) az építési hely határai: az SZ-J1 terv szerint azzal, hogy ahol az nem jelöli, ott kialakult, vagy a telekhatároktól mért 5,0 m. Technológiai építmény a telekhatárhoz a magasságánál közelebb nem helyezhető el.

i) az övezet SZ-J terven beültetési kötelezettséggel érintett terület jellel jelölt helyén takaró-védőfásítást kell létrehozni és fenntartani.

(4) A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület telkeit el kell látni:

a) közüzemi villamos energia vezetékkel

b) legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel

c) közüzemi szennyvízvezetékkel

d) a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

(5) A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület környezetvédelmi előírásai:

a) levegőtisztaság-védelmi besorolás: védett I. kategória

b) zajvédelmi besorolás: iparterület

c) kötelező hulladékelszállítás

d) elhullott állatok kötelező elszállítása.

Egyéb ipari terület

19. §31 (1) A területen (jele: GipE) kis és közepes méretű vállalkozások számára alakíthatók telkek, építhetők épületek.

(2) Az ipari területen termelő, raktározási tevékenység folytatható. Lakás nem építhető.

(3) Övezeti előírások:

a) A null jelű övezetben

aa) a beépítési mód: szabadon álló

ab) a megengedett legnagyobb beépítettség: 50%

ac) a kialakítandó legkisebb zöldfelület: 25%

ad) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m

ae) kialakítható legkisebb telekszélesség: 50 m

af) kialakítható legkisebb telekmélység: 100 m

ag) kialakítható legkisebb telekterület: 5000 m2

b) A null jelű övezetben

ba) a beépítési mód: szabadon álló

bb) a megengedett legnagyobb beépítettség: 50%

bc) a kialakítandó legkisebb zöldfelület: 25%

bd) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m

be) kialakítható legkisebb telekszélesség: 50 m

bf) kialakítható legkisebb telekmélység: 80 m

bg) kialakítható legkisebb telekterület: 4000 m2

c) A null jelű övezetben

ca) a beépítési mód: szabadon álló

cb) a megengedett legnagyobb beépítettség: 50%

cc) a kialakítandó legkisebb zöldfelület: 25%

cd) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m

ce) kialakítható legkisebb telekszélesség: -

cf) kialakítható legkisebb telekmélység: -

cg) kialakítható legkisebb telekterület: 5000 m2

d) A null jelű övezetben

da) a beépítési mód: szabadon álló

db) a megengedett legnagyobb beépítettség: 50%

dc) a kialakítandó legkisebb zöldfelület: 25%

dd) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m

de) kialakítható legkisebb telekszélesség: 40 m

df) kialakítható legkisebb telekmélység: 100 m

dg) kialakítható legkisebb telekterület: 4000 m2

e) A null jelű övezetben

ea) a beépítési mód: szabadon álló

eb) a megengedett legnagyobb beépítettség: 50%

ec) a kialakítandó legkisebb zöldfelület: 25%

ed) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m

ee) kialakítható legkisebb telekszélesség: 35 m

ef) kialakítható legkisebb telekmélység: -

eg) kialakítható legkisebb telekterület: 3000 m2

f) A null jelű övezetben

fa) a beépítési mód: szabadon álló

fb) a megengedett legnagyobb beépítettség: 50%

fc) a kialakítandó legkisebb zöldfelület: 25%

fd) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m

fe) kialakítható legkisebb telekszélesség: -

ff) kialakítható legkisebb telekmélység: -

fg) kialakítható legkisebb telekterület: 2500 m2

fh) építési hely határa: előkert 10,0 m, oldalkert 3,0 m, hátsókert 10,0 m

g) A null jelű övezetben

ga) a beépítési mód: szabadon álló

gb) a megengedett legnagyobb beépítettség: 50%

gc) a kialakítandó legkisebb zöldfelület: 25%

gd) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m

ge) kialakítható legkisebb telekszélesség: -

gf) kialakítható legkisebb telekmélység: -

gg) kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m2

gh) építési hely határa: SZ-J terv szerint

h) A null jelű övezetben

ha) a beépítési mód: szabadon álló

hb) a megengedett legnagyobb beépítettség: 50%

hc) a kialakítandó legkisebb zöldfelület: 25%

hd) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m

he) kialakítható legkisebb telekszélesség: -

hf) kialakítható legkisebb telekmélység: -

hg) kialakítható legkisebb telekterület: 2500 m2

hh) építési hely határa: minden telekhatártól 10,0 m

i) A nulljelű övezetben

ia) a beépítési mód: szabadon álló

ib) az építési hely határa: SZ-J1 terven jelölt

ic) a megengedett legnagyobb beépítettség: 50%

id) a kialakítandó legkisebb zöldfelület: 25%

ie) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m az Éh1 jellel, 10,5 m az Éh2 jellel jelölt építési helyen belül

if) kialakítható legkisebb telekszélesség: -

ig) kialakítható legkisebb telekmélység: -

ih) kialakítható legkisebb telekterület: 5000 m2

j) Az építési hely határa, amennyiben az SZ-J1/1 terv vagy az övezeti előírások másként nem rendelkeznek:

ja) előkert: 10,0 m

jb) oldalkert: az építési övezetben megengedett építmény magasság fele

jc) hátsókert: 10,0 m

(4) Az ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

a) közüzemi villamos energia vezetékkel

b) legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel

c) közüzemi szennyvízvezetékkel

d) a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

(5) Az ipari terület környezetvédelmi előírásai:

a) levegőtisztaság-védelmi besorolás: védett I. kategória

b) zajvédelmi besorolás: iparterület

c) kötelező hulladékelszállítás

(6) Az ipari terület mezőgazdasági területekkel érintkező határán az épületek építésével egyidőben legalább 8,0 m széles takaró-védőfásítást kell létrehozni. A védőfásítás háromszintű növényzetből álljon – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen – tömör zárású legyen. A fásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajok alkossák. Az iparterület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2-ként egy lombos fát kell elültetni. Az iparterület 1401. sz., 1405. sz., 1406. sz. út felőli határán a telkek zöldfelületét díszkertként kell kialakítani.

20. §32

21. § /1/33 A különleges terület felosztása a sajátos területhasználat szerint:

a., temető T
b., sportpálya SP
c., bánya B
d., strand S
e., szabadidőpark Sz
f., szabadidős terület SZA
g., kutyamenhely, lovarda
h., turista major TM
/2/ A temető területén a sírkert és a kiszolgáló épületek helyezhetők el.
Az építési hely határai: a telekhatároktól mért 8,0 m .
A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m , megengedett legnagyobb beépítettség 2%.
/3/34 A sportpálya területén a labdajáték tér (terek), a sportpályát kiszolgáló parkolók helyezhetők el, szociális, kereskedelmi és vendéglátó épületek építhetők.
a) Övezeti előírások:
aa) beépítési mód: oldalhatáron álló
ab) megengedett legnagyobb beépítettség: 10%
ac) kialakítandó legkisebb zöldfelület: 70%
ad) megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
ae) az építési hely határai: az SZ-J1/1 terv szerint
/4/ A kavicsbánya területén szociális és igazgatási épület építhető.
Az építési hely határai: a telekhatártól mért 50,0 m .
A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m , megengedett legnagyobb beépítettség 100 m 2 .
/5/ a., A strand területén a strand és a tevékenységhez kapcsolódó kiszolgáló, szolgáltató, kereskedelmi épületek és építmények helyezhetők el.
b., övezeti előírások

KÜ SZ 10/80 strand
3,5 K/K/K

KÜ SZ 10/80 strand
3,5 -/-/8000


Az építési hely

elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert

szabadonálló
5,0 m
15,0 m
15,0 m

szabadonálló
15,0 m
15,0 m
15,0 m


Beépíthetőség

legnagyobb beépítettség /%/


10%


10%

legkisebb zöldfelület

80%

80%


Épület

legnagyobb építménymagasság


3,5 m


3,5 m

legkisebb

szélesség /m/

kialakult

-

kialakítható

mélység /m/

kialakult

-

telekméretek

telekméret /m2/

kialakult

8000 m2
/6/ Szabadidőpark
a., A szabadidőpark számára az SZ-J1/1 terven jelölt módon telek alakítható és azon a tevékenységhez kapcsolódó építmények helyezhetők el.
b., A szabadidőpark területén a szabadidős sportokhoz és a lovasturizmushoz kapcsolódó, valamint a szabadidőpark üzemeltetője számára egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóház építhető.
c., Övezeti előírások:
- beépítési mód: szabadonálló
- megengedett legnagyobb beépítettség: 20%
- kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40%
- megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
- az építési hely határai:
előkert: 10 m
oldalkert: 10 m
hátsókert: 10 m
/7/ 35Szabadidős terület
a) Az övezetben a kemping működtetéséhez, kiszolgálásához szükséges épületek, valamint 1 db vendéglátó épület helyezhető el.
b) Az épületek jellege, kialakítása, anyaghasználata a település hagyományihoz igazodó legyen.
c) A területen legfeljebb 120 m2 /sátorhely alakítható ki.
d) A tereprendezés, beépítés előtt a meglévő növénytársulást fel kell mérni, az értékes fa és cserjefajokat meg kell őrizni. A terület telekhatárain mentén és az épületek köré tájra jellemző, őshonos fafajok ültetése kötelező.
e) Övezeti előírások

K SZA

Az építési hely

elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert

szabadonálló
5,0 m
10,0 m
10,0 m

Beépíthetőség

legnagyobb beépítettség /%/
legkisebb zöldfelület /%/

10%
80%

Épület

legnagyobb építménymagasság

4,5 m

Legkisebb kialakítható telekméretek

szélesség /m/
mélység /m/
telekméret /m2/

-
-
10.000 m2

Elhelyezhető épületek száma

max. 3 db épület

Építhető lakásszám

övezetben max. 1 db szolgálati lakás*
* Szolgálati lakás: a fő funkciót hordozó épületben a létesítmény tulajdonosa/üzemeltetője, vagy személyzete számára szolgáló lakás.
(7/A)36 Kutyamenhely, lovarda
a) Az építési övezetben a kutyamenhely működéséhez szükséges épületek, építmények és kiszolgáló létesítmények, valamint a lótartáson, lovagláson, lovagoltatáson alapuló, szolgáltató, szabadidős, épületek, az állatok tartására szolgáló istállók és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
b) Az épületek kialakítása, anyaghasználata, színhasználata a tájba illő módon történjen meg.
c) Az építési övezet telkének lehatárolására csak sövénnyel takart drótháló létesíthető.
d) A szabályozási terven jelölt helyen, valamint az építési övezetben kialakuló telkek közös határvonalán a használatba vétel idejéig legalább 8,0 m széles háromszintű növényzetből álló – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa – takaró-védőfásítást kell kialakítani. A fásítás 80%-át az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló rendelet 2. sz. melléklete szerinti őshonos fafajok alkossák. A fásítás létesítése, fenntartása, üzemeltetése és felújítása ellenkező megállapodás hiányában a terület tulajdonosának a kötelezettsége. A védőfásítás csak a feltáróút, valamint a közművek és azok védőtávolságának helybiztosítása miatt szakítható meg. A takaró-védőfásítás kialakítása során figyelemmel kell lenni az 1401. j. országos mellékút mentén húzódó közművekre, valamint azok védőtávolságára.
e) Az övezet területén a lóistállók együttes befogadó képessége legfeljebb 20 férőhely lehet.
f) Az építési övezetben a létesítmény tulajdonosa számára szolgáló összesen 2 db lakóház építhető.
g) Az állattartó épületek és a trágyatároló műtárgyak legkisebb megengedhető távolsága
ga) a lakóépületektől 30,0 m,
gb) a közúttól 20,0 m.
h) A terület csak a KÖuTe (Püskire vezető települési mellékút) jelű útról tárható fel, a települési mellékút és az 1401. j. országos mellékút csomópontjától min.50,0 m távolságban.
i) Az építési övezetben az emberi tartózkodására szolgáló építmények a következő feltételekkel helyezhetők el, ha
ia) a villamosenergia (közüzemi, vagy helyi) ellátás biztosított,
ib) az épületek rendeltetésszerű használatához szükséges közüzemi – szükség esetén – technológiai vízellátás is biztosított,
ic) a keletkező szennyvíz elvezetése egyedi szennyvíztisztító alkalmazásával, vagy – amennyiben kiépül – közüzemi szennyvízcsatornával biztosított,
id) a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése, illetve megfelelő szikkasztása biztosított,
ie) a használat során keletkező hulladékok elszállítása biztosított.
j) Építési övezeti előírások:

KKutyamenhely, lovarda

Az építési
hely

elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert

szabadonálló
10,0 m
10,0 m
10,0 m

Beépíthetőség

legnagyobb
beépítettség /%/
legkisebb zöldfelület


20%
60%

Épület

legnagyobb
építménymagasság

6,0 m istálló, tároló
épület esetén
4,5 m egyéb épületek
esetén

legkisebb
kialakítható
telekméret

szélesség /m/
mélység /m/
telekméret /m2/

-
-
3.000 m2
(7/B) Turista major
a) Az építési övezetben a turista major működéséhez szükséges épületek, építmények és kiszolgáló létesítmények, rendezvény terem, szálláshely szolgáltató, szabadidős épületek, az állatok tartására szolgáló istállók és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
b) Építési övezeti előírások:

K TM SZ 10/85
6,0 (7,5) 10000

Az építési hely

elhelyezkedése

szabadon álló

Az építési hely

elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert


SZ-J terv szerint
SZ-J terv szerint
SZ-J terv szerint

Beépíthetőség

legnagyobb
beépítettség /%/
legkisebb zöldfelület


10%
80%

Épület

legnagyobb
építménymagasság

lakó, üdülő és kiszolgáló épületek esetén:6,0 m

lovarda épület esetén: 7,5 méter

legkisebb
kialakítható
telekméret

szélesség /m/
mélység /m/
telekméret /m2/

-
-
10000 m2

Környezetvédelem

Talajvédelem

Az övezet telkein talajszennyező tevékenység nem folytatható.
Az övezet telkein növényvédő szereket, gyomirtó szereket felhasználni nem lehet.
A lótartásból keletkező szerves trágyát tárolni a vonatkozó előírások szerint lehet, majd ez felhasználható az övezet mezőgazdasági felhasználású telkein.
Trágyázni a vízpartoktól 100 méternél messzebb lehet.

Vízvédelem

A Mosoni Duna és a tó vizébe csapadékvizet közvetlenül bevezetni nem lehet.
A burkolt utak fagymentesítésére csak homok vagy fűrészpor használható

Hulladékkezelés

Az övezet telekin keletkezett kommunális hulladék rendszeres elszállításáról gondoskodni kell.
Veszélyes hulladékot termelő tevékenység az övezet telkein nem létesíthető, veszélyes hulladék itt nem tárolható.

Természetvédelem
Az élővilág védelme

Szigetközi Tájvédelmi Körzet, mint Országos jelentőségő védett természeti területre, a Natura 2000 Kiemelt jelentőségű természet megőrzési területre, illetve az Ökológiai folyosóra vonatkozó jogszabályi előírásokat be kell tartani.
A természetvédelmi terület flóráját, faunáját károsítani semmilyen tevékenységgel nem szabad.

Közművesítés

Az övezet telkein az épületeket teljes közművel kell ellátni.
/8/ 37 A különleges területek közműellátási előírásai, amennyiben az építési övezeti előírás másképp nem rendelkezik:közüzemi villamos energia ellátás
b) közüzemi ivóvízvezetékkel való ellátása
c) közműves szennyvízvezetékkel való ellátás:
ca) a sport, a strand, a szabadidőpark, a szabadidős területénél
cb) legalább zárt szennyvíztároló a bánya és a temető területénél d) csapadékvíz-elvezetésre szolgáló nyílt árok.
/9/38 A különleges területek környezetvédelmi előírásai, amennyiben az építési övezeti előírás másképp nem rendelkezik:
a) zajvédelmi besorolás:
aa) temető, sportpálya, strand, szabadidőpark, szabadidős terület:
üdülőterület
ab) bánya: gazdasági terület b) kötelező hulladékelszállítás.

22. § /1/ Az üdülőterület felosztása sajátos használat szerint:

- üdülőházas terület
/2/ Üdülőházas terület
a., Az övezetben elsősorban változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgáló üdülőépület helyezhető el.
b., Az épület jellege, kialakítása, anyaghasználata a település hagyományaihoz igazodó legyen.
c., Az övezetben az épület működéséhez kapcsolódó 1 db lakás létesíthető, fő funkciót hordozó épületben elhelyezve.
d.,39 Övezeti előírások

övezeti besorolás:

ÜÜ SZ 30/40
6,0 SZT

ÜÜ SZ 30/40
6,0 30/K/-

beépítési mód:

szabadonálló

megengedett legnagyobb beépítettség:

30%

kialakítandó legkisebb zöldfelület:

40%

megengedett legnagyobb építménymagasság:

6,0 m

kialakítható legkisebb telekszélesség:

SZT

30

kialakítható legkisebb telekmélység:

K

kialakítható legkisebb telekterület:

-

építési hely határai:

SZ-J1 terv szerint

előkert: 5,0 m

oldalkert: 5,0 m

hátsókert: 5,0 m
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

Vegyes terület40

22.A §

/1/ A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:
- településközpont vegyes terület Vt
/2/ A településközpont vegyes területen fő funkciót hordozó épületként egy darab legfeljebb kétlakásos lakóház, alapfokú, illetve annál magasabb szintű nem csak a település lakosságát szolgáló intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató és szórakoztató épületek építhetők.
/3/ Egyéb épületként csak a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület és a telken folyó tevékenységből adódó tároló épület épülhet.
/4/ A településközpont vegyes területen az intézményi (oktatási, egészségügyi, szociális) épülettel beépített, vagy beépítendő telken az intézmények működéséhez kapcsolódó, intézményenként legfeljebb két lakás építhető úgy, hogy a lakások az intézménnyel egy épületben kerülnek kialakításra.
/5/ Övezeti előírás

övezeti besorolás

Vt O 40/40
4,5 (6,0) K-14/-/700

Vt O 40/40
4,5 K-14/-/700

beépítési mód

oldalhatáron álló

oldalhatáron álló

megengedett legnagyobb beépítettség:


40%


40%

kialakítandó legkisebb zöldfelület:


40%


40%

megengedett legnagyobb építménymagasság:

4,5 m
6,0 m


4,5 m

kialakítható legkisebb telekméret: szélesség /m/
mélység /m/
telekterület /m2/


K-14
-
700 m2


K-14
-
700 m2

építési hely határai:
előkert:
oldalkert:
hátsókert:


5,0 m
6,0 m (4,0 m)
5,0 m


5,0 m
6,0 m (4,0 m)
5,0 m
amennyiben a telekszélesség 14,0 m, vagy annál kisebb.
lakóházak megengedett legnagyobb építménymagassága
intézmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató és szórakoztató épületek megengedett legnagyobb építménymagassága
/6/ A településközpont vegyes terület telkét legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel,
- közüzemi ivóvízvezetékkel,
- közüzemi szennyvízvezetékkel,
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló legalább nyílt árokkal.
/7/ A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: intézményterület laza beépítéssel, - kötelező hulladékelszállítás.

Zöldterület

23. § /1/ A zöldterületbe a közparkok tartoznak.

/2/ A zöldterület legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel be kell ültetni, s megfelelő módon fenntartani.
/3/ Közpark, jele: ZT Kp
A közpark területén épület nem építhető.
/4/ Díszkert, jele: ZT DK
A díszkertben épület nem építhető, csak köztéri dísztárgyak és pihenőszerek helyezhetők el.
/5/ 41Játszótér, jele: KP JT
A játszótéren épület nem építhető, játszószerek és pihenőszerek helyezhetők el.

Mezőgazdasági terület

24. § /1/ Mezőgazdasági terület az SZ-J2 terven MG jellel jelölt terület.

a., Általános termelési övezet: MG Á
Az övezetben épület nem építhető, csak az OTÉK 32. §-ban felsorolt létesítmények helyezhetők el.
b.,42 Gazdálkodási övezet: MG G
Az övezetben a 10 ha-t elérő és az azt meghaladó nagyságú telken épület építhető. Az övezetben a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó építmények és az ottgazdálkodáshoz szükséges legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető.
Megengedett legnagyobb beépítettség: maximum 1000 m2
Megengedett legnagyobb építménymagasság:
- 7,5 m - a mezőgazdasági gépek tárolására alkalmas épületek, terménytárolók esetén
- 4,5 m - egyéb mezőgazdasági épületek, lakóépület esetén
Az épületeket a telekhatároktól legalább 10,0 m- re, a közlekedési területek határától legalább 20,0 m-re kell elhelyezni.
Az övezetben az emberi tartózkodására szolgáló építményeket a használatba vétel időpontjáig el kell látni:
- közműves villamos energiával,
- közműves ivóvezetékkel,
- egyedi szennyvíztisztítóval, vagy közüzemi szennyvízcsatornával. Az épületek kialakítása, anyaghasználata, színhasználata a tájba illő módon történjen meg.

Erdőterület

25. § /1/ Erdőterület a 1500 m2-nél nagyobb területű, a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J1 és az SZ-J2 terven E jellel jelölt terület.

/2/ Övezetek
a., Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdők övezete: E G
Az övezetben épület nem építhető.
b., Elsődlegesen védelmi célú erdők övezete: E VE
Az övezetben épület nem építhető, közművezeték a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.
c., Védett erdő övezete E TV
/3/ A védett és védelmi célú erdőben építmény és közművezeték nem építhető.
/4/ A gazdasági rendeltetésű erdők övezetében az elsődleges rendeltetést nem akadályozó, a turizmust természetjárást szolgáló erdei melléképítmények, továbbá az erdőműveléshez szükséges építmények helyezhetők el. Az épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 3,5 m , az épületek elhelyezésére alakított telkek legnagyobb beépíthetősége 40%.
/5/ Amennyiben az erdő művelési ágban nyilvántartott területen építmény kerül elhelyezésre, úgy az érvényes előírások43 szerint kell eljárni.
Egyéb rendeltetésű terület

26. § /1/ Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és SZ-J2 jelű tervlapon VT jellel feltüntetett, a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület.

/2/ Vízgazdálkodási terület a Mosoni-Duna folyó, Nováki-csatorna, a Kálnoki-Dunaág, Holt-Duna területe, illetve ezen területek árvízvédelmi töltései és hullámtéri területei.
/3/ A Mosoni-Duna, Kálnoki-Dunaág és Holt-Duna partéltől számított 6-6 m-es, a Nováki-csatorna partéltől számított 3-3 m-es területsávjában építmény nem építhető.
/4/44 a) A V1 jelű övezetben a vízparton nyitott horgászállások építhetők.
b) Horgászállások egymástól legalább 8,0 m-re, a vízfelület fölé legfeljebb 2,0 m-re benyúlóan építhetők.
/5/45 a) 46A V2 jelű övezetben egy darab, legfeljebb 120 m2 alapterületű közös használatú horgászház, valamint legfeljebb 2 db önálló illemhely építhető.
b) A vízparton nyitott horgászállások építhetők.
c) Horgászállások egymástól legalább 10,0 m-re, a vízfelület fölé legfeljebb 2,0 m-re
benyúlóan építhetők.
d) A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,0 m.
e) Az övezetben a vízfelületen kívüli telekterület minden megkezdett 500 m2-e után egy parkolóhelyet kell biztosítani.
f) Az övezetben a keletkező szennyvizet zárt tárolóba kell gyűjteni.

Közlekedési terület

27. § /1/ A közlekedési területek az SZ-J1 és SZ-J2 jelű tervlapokon K jellel feltüntetett közútterületek.

/2/ A közútterületek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 jelű tervek tartalmazzák.
a., Az SZ-J1 tervlapon K jellel ellátott utak a területfelhasználásban betöltött szerepük szerint az alábbi kategóriákba tartoznak.
- gyűjtőút K GY
- gyűjtőút kerékpárúttal K GY+KP
- kiszolgáló út K
- gyalogos, kerékpáros út K GYA
b., A közlekedési területek szabályozási szélessége
- „M” jellel ellátott utak szabályozási szélessége meglévő, megmaradó
- Számadattal jelölt új, vagy megváltozott szélességű utak szabályozási szélességét az SZ-J1 terven jelöltnek megfelelően kell kialakítani.
c., Közterületen kizárólag a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények helyezhetők el.
d., Az SZ-J2 tervlapon K jellel ellátott utak a területfelhasználásban betöltött szerepük szerint az alábbi útkategóriákhoz tartoznak.
- mellékút K M
- mellékút kerékpárúttal K M+Kp
- települési mellékút K TE
- mezőgazdasági és erdőgazdasági feltáró út K MG
e., Az országos közutak védőterületére vonatkozó előírásokat külön jogszabályok47 rögzítik.

Közműterület

28. § /1/ Közműterületek a Kö jellel jelzett területek. A telket, területet igénylő közmű építmények számára az SZ-J terveken jelölt közműterületeket biztosítani kell.

/2/ A felszíni csapadékvizek befogadói: a Mosoni-Duna, a Nováki-csatorna, Kálnoki-Dunaág, Holt-Duna.
/3/ A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:
föld alatt: ivóvíz vezeték
szennyvíz vezeték
gázvezeték
távbeszélő földkábel
föld felett: villamos energia vezeték
telefon vezeték
kábel TV vezeték
nyílt csapadékvíz elvezető árok
/4/ a., A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a 35/1996. (XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46. § - 49. § szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani, illetve oltóvíztároló medencét kell létesíteni.
b., A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.
c.,48 A tervezési területen a megvalósuló építmények számára, melyeknél a legnagyobb tűzszakasz oltóvízigénye nagyobb a vezetékre telepített tűzcsapok kapacitásánál, a telken belül kell tűzivíz tárolót létesíteni.

Átmeneti szabályozási előírások

29. § /1/ A 03/1 hrsz-ú területen (Csikólegelő) telek nem alakítható, építmény nem építhető.

/2/ 0190/4-16 hrsz-ú területen telek nem alakítható, építmény nem építhető.
II. Fejezet

Egyéb

30. §

Az építési előírások érvényessége

/1/ Ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 2/1989. (VI. 10.) sz. TR. rendelet hatályát veszti.

2. melléklet

SZ-J1/2 jelű Szabályozási és övezeti helyszínrajz I/250

3. melléklet

SZ-J1/3 jelű Szabályozási és övezeti helyszínrajz I/351
1

Módosította az 1/2021. (II. 10.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2021. március 12. napjától. Az 1. § a Halászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

Az 1. § a) pontja a Halászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 4. § a Halászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

4

Módosította a 16/2012. (XI. 14.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2012. december 14. napjától.

5

Kiegészítette a 12/2003. (XII. 16.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2003. december 16. napjától.

6

Kiegészítette a 12/2003. (XII. 16.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2003. december 16. napjától.

7

Kiegészítette a 7/2019. (V. 20.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2019. május 21. napjától.

8

Hatályon kívül helyezte a 7/2017. (VIII. 29.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatálytalan 2017. augusztus 30. napjától.

9

Kiegészítette a 12/2003. (XII. 16.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2003. december 16. napjától.

10

1997. évi LIV. törvény a műemlékvédelemről

11

Kiegészítette a 9/2008. (X. 14.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2008. október 15. napjától.

12

Kiegészítette az 1/2021. (II. 10.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2021. március 12. napjától.

13

A 13. § a Halászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 31.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

14

Kiegészítette a 9/2002. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2002. augusztus 12. napjától.

15

Kiegészítette a 9/2008. (X. 14.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2008. október 15. napjától.

16

Kiegészítette a 9/2014. (VII. 7.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2014. július 20. napjától.

17

Módosította a 11/2019. (VIII. 26.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2019. szeptember 10. napjától.

18

Hatályon kívül helyezte a 9/2014. (VII. 7.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2014. július 20. napjától.

19

Módosította a 9/2008. (X. 14.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2008. október 15. napjától.

20

Kiegészítette a 7/2017. (VIII. 29.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2017. augusztus 30. napjától.

21

Kiegészítette a 7/2017. (VIII. 29.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2017. augusztus 30. napjától.

22

Módosította a 9/2008. (X. 14.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2008. október 15. napjától.

23

KIegészítette a 9/2008. (X. 14.) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2008. október 15. napjától.

24

Módosította a 12/2003. (XII. 16.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2003. december 16. napjától.

25

Módosította a 16/2012. (XI. 14.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2012. december 14. napjától.

26

Módosította a 16/2012. (XI. 14.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2012. december 14. napjától.

27

Módosította a 11/2019. (VIII. 26.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2019. szeptember 10. napjától.

28

A 16. § a Halászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 31.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

29

Módosította az 1/2021. (II. 10.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2021. március 12. napjától.

30

A 18. § a Halászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 31.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

31

A 19. § a Halászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

32

A 20. §-t a Halászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 31.) önkormányzati rendelete 7. §-a hatályon kívül helyezte.

33

Kiegészítette az 1/2021. (II. 10.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2021. március 12. napjától.

34

Módosította a 7/2017. (VIII. 29.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2017. augusztus 30. napjától.

35

Módosította a 9/2008. (X. 14.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2008. október 15. napjától.

36

Kiegészítette a 16/2012. (XI. 14.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatályos 2012. december 14. napjától.

37

Módosította a 16/2012. (XI. 14.) önkormányzati rendelet 7. § (3) bekezdése. Hatályos 2012. december 14. napjától.

38

Módosította a 16/2012. (XI. 14.) önkormányzati rendelet 7. § (4) bekezdése. Hatályos 2012. december 14. napjától.

39

Módosította a 12/2003. (XII. 16.) önkormányzati rendelet 12. §-a. Hatályos 2003. december 16. napjától.

40

Kiegészítette a 12/2003. (XII. 16.) önkormányzati rendelet 13. §-a. Hatályos 2003. december 16. napjától.

41

Kiegészítette a 9/2002. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2002. augusztus 12. napjától.

42

Kiegészítette a 9/2008. (X. 14.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos 2008. október 15. napjától.

43

96.évi LIV. 66.§

44

Módosította a 9/2008. (X. 14.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2008. október 15. napjától.

45

Kiegészítette a 9/2008. (X. 14.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2008. október 15. napjától.

46

Módosította a 16/2012. (XI. 14.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2012. december 14. napjától.

47

1988. évi I. tv.

48

Kiegészítette a 12/2003. (XII. 16.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatályos 2003. december 16. napjától.

49

Az 1. melléklet a Halászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Halászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (III. 31.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

50

Módosította az 1/2021. (II. 10.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. március 12. napjától.

51

Módosította a 16/2012. (XI. 14.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. december 14. napjától.