Halászi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában, illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Hivatalos megnevezés és székhely

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Halászi Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), székhelye: 9228 Halászi, Kossuth Lajos utca 38.

(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Halászi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

Jelképek

2. § Az Önkormányzat jelképe a település címere és zászlaja. E jelképek használatára vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg.

Testvérközségi kapcsolatok

3. § Az Önkormányzat testvérközségi kapcsolatot tart fenn:

a) a szlovákiai Fél (Tomásov)

b) az ausztriai Berg és

c) a romániai Tibód (Tibod)

településekkel.

Az Önkormányzat hivatala

4. §^[1] (1) Az Önkormányzat a hivatali feladatokat a Máriakálnok Község Önkormányzatával, valamint Püski Község Önkormányzatával közösen fenntartott Halászi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) útján látja el.

(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, főbb feladatait, működésének részletes szabályait, valamint az ügyfélfogadás rendjét az érintett képviselő-testületek által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

II. fejezet

A képviselő-testület működésére vonatkozó általános szabályok

A képviselő-testületi ülés összehívása

5. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén pedig a korelnök hívja össze.

(2) Az ülést annak időpontja előtt legalább három munkanappal kiküldött meghívóval kell összehívni, amely tartalmazza:

a) az ülés helyét és kezdési időpontját;

b) a javasolt napirendi pontokat, és

c) a napirendi pontok előterjesztőinek nevét.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott személy bármely képviselő javaslatára, illetve saját elhatározásából rendkívüli ülést hívhat össze.

(5) A rendkívüli ülés összehívása során az (2)-(3) bekezdések alkalmazásától el lehet tekinteni.

Az előterjesztés

6. § (1) A képviselő-testület munkáját a meghívóban feltüntetett és azzal együtt kiküldött előterjesztések alapján végzi.

(2) Napirendi pont előterjesztője lehet:

a) a polgármester;

b) a képviselő-testület tagja;

c)^[2] a jegyző, vagy

d) a képviselő-testület által felkért személy, vagy szervezet.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az előterjesztés a képviselő-testület ülésén szóban is ismertethető, amennyiben a képviselő-testület az ülés napirendjére azt felveszi.

A módosító indítvány

7. § (1)^[3] A képviselő-testület napirendjén szereplő előterjesztéshez módosító, vagy kiegészítő indítványt (továbbiakban együtt: módosító indítvány) nyújthat be a polgármester, a képviselő, a jegyző és a napirendi pont előterjesztője.

(2) A módosító indítvány az adott napirendi pontot érintő szavazás megkezdéséig szóban is megfogalmazható.

(3) Bármely napirendi ponthoz költségkihatással járó módosító indítványt csak a forrás megjelölésével lehet előterjeszteni.

A képviselő-testületi ülés vezetése

8. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésére, vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök vezeti (a továbbiakban együtt: levezető elnök).

(2) A levezető elnök:

a) megnyitja a képviselő testület ülését;

b) megállapítja az ülés határozatképességét, és

c) javaslatot tesz az ülés napirendjére.

(3) Ha a levezető elnök a határozatképesség hiányát állapítja meg az ülést bezárja.

(4) A napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármester tájékoztatást adhat az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, továbbá a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról.

(5) Az ülés napirendjéről és az egyes napirendi pontok tárgyalásának sorrendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) A képviselő-testület ülésén a napirendi pont feletti vitának és a döntés meghozatalának elhalasztását egy alkalommal bármelyik képviselő kezdeményezheti. E javaslatról a képviselő testület vita nélkül határoz.

(7)^[4] A levezető elnök soron kívül megadja a szót a jegyzőnek, amennyiben a törvényesség fenntartása céljából kíván észrevételt tenni.

(8) A napirendi pontok tárgyalása során bármely képviselő az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslatot (a továbbiakban: ügyrendi javaslat) tehet. Az ügyrendi javaslat előterjesztőjének a levezető elnök soron kívül szót ad, és az ügyrendi javaslatot annak megtételét követően vita nélkül megszavaztatja.

A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása

9. § (1) A levezető elnök gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:

a) gondoskodik a képviselők jogainak biztosításáról;

b) megadja a szót a tanácskozási joggal rendelkező meghívottaknak;

c) megadhatja a szót a nyilvános testületi ülésen megjelent érdeklődő polgár részére;

d) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;

e) megvonja a szót attól a hozzászólótól, akinél a figyelmeztetés nem vezetett eredményre;

f) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;

g) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót, továbbá

h) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe.

(2)^[5] Az (1) bekezdés g) és h) pontjában felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.

(3) A tanácskozási joggal rendelkező meghívottak az egyes napirendi pontok tárgyalása során egy alkalommal legfeljebb két perces hozzászólásra jelentkezhetnek, illetve a hozzájuk intézett kérdésekre legfeljebb két percben válaszolhatnak.  A levezető elnök a nyilvános testületi ülésen megjelent - tanácskozási joggal nem rendelkező - polgárok részére legfeljebb két perces hozzászólási lehetőséget adhat.

Az előterjesztés tárgyalásának általános szabályai

10. § (1) A napirendi pont feletti vita megnyitása előtt az előterjesztő az előterjesztést, 5 percben, szóban kiegészítheti.

(2) A napirendi pont felett a vitát a levezető elnök nyitja meg. A vita megnyitását követően a képviselők a jelentkezés sorrendjében kapnak szót.

(3) A vita lezárására, vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

A szavazás rendje

11. § (1) A polgármester először a vitában elhangzott módosító indítványokat, majd az eredeti indítványban szereplő, megszavazott módosításokkal kiegészített javaslatot bocsátja szavazásra. Ha az indítványban több döntési variáció is szerepel és az előbb szavazásra bocsátott megkapja az elfogadáshoz szükséges többséget, a további variációkat már nem kell szavazásra bocsátani. 

(2) A törvényben meghatározottakon túl minősített többség szükséges az alábbi ügyekben meghozott döntésekhez:

a) önkormányzati vagyon értékesítése;

b) hatáskör átruházása;

c) kitüntetések adományozása;

d) hitel felvétele, vagy

e) kötvény kibocsátása.

12. § (1) A szavazás a név szerinti és a titkos szavazás kivételével kézfelemeléssel történik.

(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a képviselő-testület a polgármester, illetve bármely képviselő ügyrendi javaslatára dönthet úgy, hogy a szavazást meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak a következő napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig - egy alkalommal - van mód.

13. § (1) Jogszabályban meghatározott esetekben, továbbá az éves költségvetés elfogadásával, a helyi adók megállapításával, a településrendezési terv jóváhagyásával, önkormányzati vagyonnal, hitelfelvétellel és kötvény kibocsátással, intézményalapítással és megszűntetéssel, hatósági ármegállapítással összefüggő kérdésekben bármely képviselő javaslatára név szerinti szavazást kell tartani.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők nevük elhangzása után csak igennel, vagy nemmel szavazhatnak.

(3) A szavazást követően a levezető elnök a szavazás eredményét megállapítja.

14. § (1) Azokban az ügyekben, melyekben ezt a törvény lehetővé teszi bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Titkos szavazás esetén a képviselő-testület tagjai közül szavazatszámláló bizottságot választ, amely elnökből és két tagból áll. A szavazás borítékba helyezett, lebélyegzett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazás során érvénytelen szavazatnak számít, ha a szavazó az urnába dobott szavazólapot nem töltötte ki, illetve ha a szavazó szándékát a szavazólapról nem lehet egyértelműen megállapítani.

(4) A szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

(5) Ha több titkos szavazást igénylő előterjesztés szerepel a napirenden, a szavazások a levezető elnök döntése alapján összevontan, egyidejűleg is lebonyolíthatóak.

III. fejezet

Az alakuló ülésre, a közmeghallgatásra és a lakossági fórumra vonatkozó különös szabályok

Az alakuló ülés

15. § (1)^[6] A képviselő-testület alakuló ülésén a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

(2) A Helyi Választási Bizottság elnökének akadályoztatása esetén a (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására a Helyi Választási Bizottság más tagja is felkérhető.

A közmeghallgatás

16. § (1) A képviselő-testület évente egyszer közmeghallgatást tart, amelynek helyéről és időpontjáról a lakosságot hirdetmény útján értesíteni kell.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

(3) A közmeghallgatás során a polgármester beszámol az Önkormányzat gazdasági helyzetéről, ezt követően pedig a jelenlévők közérdekű kérdéseket és javaslatokat intézhetnek a polgármesterhez, vagy a képviselőkhöz.

Lakossági fórum

17. § (1) A lakossági fórumok a lakosság, illetve a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását és a legfontosabb döntések előkészítésbe való bevonását szolgálják.

(2) Lakossági fórum tartását kezdeményezheti annak tárgyának megjelölésével:

a) a polgármester, vagy

b) bármely önkormányzati képviselő.

(3) A (2) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén a lakossági fórum megrendezéséről a képviselő-testület dönt.

IV. fejezet

A képviselő-testület döntései és a jegyzőkönyv

A határozat

18. § (1) A képviselő-testület határozatának megjelölése – az alábbi sorrendben-

a) a határozat sorszámát arab számmal,

b) a „/” jelet,

c) a határozat meghozatalának évét arab számmal,

d) zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal és

e) az „önkormányzati határozat” kifejezést

foglalja magában.

(2) Ha a határozat jellege megkívánja, a határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásáért felelős személy megnevezését és a végrehajtásra megszabott határidő, illetve határnap megjelölését.

A rendelet

19. §^[7] (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

a) az önkormányzati képviselő;

b) a polgármester, vagy

c)^[8] a jegyző.

(2)^[9] A (6) bekezdésben foglalt kivétellel az önkormányzati rendelet-tervezetet – a Hivatal honlapján történő közzététel útján - társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (a továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan – a Hivatal honlapján megadott elektronikus levélcímen - véleményt nyilváníthatnak.

(3) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik.

(4)^[10] A rendelet-tervezetet úgy kell a Hivatal honlapján közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő – de legalább 5 nap - álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez, és a vélemények kifejtéséhez.

(5) A beérkezett vélemények, a véleményezésre jogosult nevének és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig történik. Az adatkezelés magában foglalja az említett adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is.

(6) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) az éves költségvetésről valamint, annak végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,

b) a helyi adó megállapításáról szóló rendelet-tervezetet,

c) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról rendelet-tervezetet

d) az a)-c) pontokban meghatározott tárgyú önkormányzati rendeletek módosításáról szóló rendelet-tervezetet, valamint

e) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz.

20. § A rendeletet az Önkormányzat hivatali épületében található hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

A jegyzőkönyv

21. § (1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, az írásban benyújtott hozzászólásokat, valamint a jelenléti ívet.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell napirendi pontonként a vitában elhangzott kérdésekre adott válaszok, és a hozzászólások lényegét, a módosító indítványokat és a határozatokat.

(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza titkos szavazással érintett napirendi pont tárgyának megjelölését, a szavazás időpontját, a szavazás lebonyolításának lényegét, továbbá a szavazás eredményét és a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak aláírását. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz, amelyben szintén fel kell tüntetni a választás eredményét.

(4)^[11] A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv az önkormányzat hivatali épületében, továbbá a Hivatal honlapján is megtekinthető.

V. fejezet

Az Önkormányzat szervezeti felépítésével kapcsolatos rendelkezések

Az alpolgármester

22. § (1) A képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.

(2) Ha az alpolgármester választás során a jelölt nem kapja meg a megválasztáshoz szükséges szavazatot e tisztség tekintetében a soron következő ülésen ismételten szavazást kell tartani. Ezt az eljárást addig kell folytatni, amíg a tisztség betöltésre nem kerül.

(3) Az alpolgármesteri megbízatás megszűnése esetén az új alpolgármester megválasztására a (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

Az állandó bizottságok

23. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi Bizottság, valamint

b) Szociális és Kulturális Bizottság.

(2) Az állandó bizottságok elnökből, két települési képviselő és két nem települési képviselő tagból állnak.

(3) Pénzügyi Bizottság feladatai:

a) ellátja a helyi önkormányzatokról szóló törvényben a pénzügyi bizottság hatáskörébe utalt feladatokat, valamint

b)^[12] ellátja mindazokat a feladatokat, melyekre törvény rendelkezése alapján kötelező bizottságot létrehozni.

(4) A Szociális és Kulturális Bizottság feladatai:

a) véleményezi az önkormányzat szociális, kulturális, valamint gyermekvédelmi tárgyú rendelet-tervezeteit, valamint

b) önkormányzati rendeletben hatáskörébe utalt ügyekben dönt egyes szociális ellátások megállapításáról, illetve az ellátás megállapítás iránt benyújtott kérelem elutasításáról. 

Az eseti bizottság

24. § (1) A képviselő-testület bármely kérdés megvizsgálására, továbbá a bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat.

(2) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület az eseti bizottság felállításakor határozza meg.

A bizottságok működése

25. § (1) A bizottság - az e rendeletben foglaltak figyelembevételével - maga állapítja meg működésének részletes szabályait.

(2) A bizottsági ülést a bizottság elnöke - akadályoztatása esetén pedig bármely képviselő tagja - hívja össze és vezeti.

(3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(4)^[13] A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni, azzal, hogy a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írja alá.

VI. fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS^[14]

26. § (1)^[15]

(2)^[16]

VII. fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

27. § (1) Ez a rendelet 2011. május 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Halászi Község Önkormányzatának és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/1995.(IV.12.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 9/1996.(VIII.1.), 5/1997.(VII.15.), 16/1997.(XII.31.), 5/1999.(VI.29.), 1/2002.(I.31.), 7/2002.(VI.25.), 12/2002.(XI.4.), 19/2002.(XII.12.), 11/2004.(IX.22.), 112/2004.(IX.24.), 10/2006.(X.12.) és 9/2009. (XI. 13.) önkormányzati rendeletek.

(3) E rendelet függelékeként kell kezelni az alábbi dokumentumokat és nyilvántartásokat:

a) a képviselő-testület tagjainak nevét és lakcímét tartalmazó nyilvántartást;

b) az önkormányzati képviselő és a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa, valamint gyermek vagyonnyilatkozatának nyilvántartásáról és kezeléséről szóló szabályzatot;

c) Az állandó bizottságok elnökének és tagjainak nevét és lakcímét tartalmazó nyilvántartást;

d) nyilvántartást arról, hogy az Önkormányzat mely társulásokban vesz rész, valamint

e) az önkormányzat által használt szakfeladatok számát és megnevezését tartalmazó nyilvántartást.

(4)^[17] A rendelet függelékeinek aktualizálásáról a jegyző gondoskodik.

(5) Ahol az Önkormányzat rendelete, vagy határozata Pénzügyi, Vagyongazdálkodási és Településfejlesztési Bizottságot, vagy Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-kezelő és Közbiztonsági Bizottságot említ azon az e rendeletben meghatározott Pénzügyi Bizottságot kell érteni.

(6) Ahol az Önkormányzat rendelete, vagy határozata Szociális, Egészségügyi, Kulturális, Oktatási és Sportbizottságot említ azon az e rendeletben meghatározott Szociális és Kulturális Bizottságot kell érteni.