Halászi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. §

Halászi Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) – az általa elfogadott településképi arculati kézikönyvre (a továbbiakban: TAK) alapozva – Halászi település (a továbbiakban: település) sajátos településképe védelme céljából, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.) meghatározottak biztosítása érdekében alkotja meg településképi rendeletét (a továbbiakban: Tkr.).

A rendelet hatálya és alkalmazása

2. §

(1) A Tkr. hatálya – a (2) bekezdés kivételével – kiterjed a település teljes közigazgatási területére.

(2) Nem terjed ki a Tkr. hatálya azokra a településképi szempontból kiemelt jelentőségű területekre, amelyek törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alapján egyedi településkép-védelem alatt állnak.

3. §

Amennyiben a Tkr. alkalmazására kerül sor, úgy előírásait a Képviselő-testület által a településre elfogadott – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) és a településképi követelmények részletes tartalmi kereteit megállapító, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szerinti – településrendezési eszközökkel, továbbá a Tkr. 1-2. §-ában meghatározott szabályokkal, valamint az azokban említett törvények végrehajtására kiadott központi jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.

A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

4. §

A településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:

a) az építési tevékenységgel érintett építményekre – ideértve a sajátos építményfajtákat is –,

b) a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,

c) a természeti arculat megóvására és

d) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.

Értelmező rendelkezések

5. §

(1) A Tkr.-ben használt fogalmak tekintetében elsődlegesen a Tvtv.-ben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban megállapított fogalmakat, míg azt követő sorrendben az Étv.-ben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban – különösen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: OTÉK) megállapított fogalmakat kell irányadónak tekinteni, míg azok hiányában a más jogszabályok rendelkezéseit kell figyelembe venni.

(2) A Tkr. szempontjából:

a) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.

b) Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat.

c) Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;

d) Egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásáról, megközelítéséről, illetve a település szolgáltató épületeiről, utcáiról ad információt.

e) Épület főgerince: az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.

f) Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot, vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.

g) Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.

h) Helyi védett érték: településszerkezet, településkarakter szempontjából jelentős helyi védett településszerkezet, helyi védett utcakép és helyi egyedi védett épület, műtárgy (építmény) összessége.

i) Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat.

j) Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.

k) Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 90%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

l) Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés.

II. fejezet

HELYI VÉDELEM

A helyi védelem feladata

6. §

A helyi védelem feladata:

a) a helyi védelmet igénylő építészeti és természeti örökség:

aa) meghatározása és dokumentálása,

ab) védetté nyilvánítása és nyilvántartása,

ac) megőrzése és megőriztetése.

b) a védelem alatt álló építészeti és természeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

7. §

(1) Helyi építészeti örökség (a továbbiakban: örökség) egyedi, vagy területi védetté nyilvánítása (a továbbiakban: helyi védelem) a Tkr.-be – annak mellékletébe – történő felvételével, és annak kihirdetésével történik.

(2) A helyi védelem alá helyezett egyedi örökségi értékeket, elemeket a 1. melléklet állapítja meg, melynek tartalmaznia kell a védetté nyilvánítással érintett örökség pontos megnevezését, helyét, azonosító adatait, valamint a helyi védelem e § szerinti fokozatát.

(3) Az egyedi helyi védelem fokozata lehet:

a) teljes, vagy

b) részleges, ezen belül:

ba) homlokzat részleges védelme;

bb) utcai homlokzat védelme;

bc) utcai és udvari homlokzat védelme;

bd) épülettagoltság védelme;

be) épületszerkezetek védelme;

bf) egyéb okból történő védelem (különösen: településszerkezet, telekstruktúra, utcavonal-vezetés, utcakép, utcakép-részlet, település- és tájkarakter elemek megőrzése, fennmaradása, fejlesztése miatt).

(4) A helyi területi védelemmel érintett területté nyilvánítás esetén azt a 2. melléklet állapítja meg, melynek tartalmaznia kell a védetté nyilvánítással érintett terület pontos megnevezését, helyét, azonosító adatait.

(5) A helyi védelem alá helyezés, valamint annak megszüntetése, vagy a Tkr. szerinti fokozata megváltoztatása kizárólag az 1. melléklet módosításával történhet.

(6) A helyi védelembe vétel a polgármesterhez címzett, erre irányuló kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt egyedi örökségi elem, vagy az örökségi terület beazonosítására és értékességére vonatkozó adatokat, így különösen annak:

a) helyét (helyrajzi számát, vagy földrajzi koordinátáit, vagy mindkettőt);

b) megnevezését;

c) jellemzőit (különösen: kora, építmény fajtája, stílusa, anyaga, állapota);

d) lényeges jellemzőit bemutató színes fényképét;

e) a helyi védelem alá helyezés indokolását, jelentőségét (különösen: az örökség eredetét, történetét, a hozzá kapcsolható eseményt, történetet);

f) javaslatot a megőrzésre, helyreállításra, vagy korábbi eredeti állapotába történő visszaalakítására és

g) a tulajdonos, használó nevét, elérhetőségét.

(7) A helyi védelembe vételt követően annak megszüntetése, vagy a Tkr. szerinti fokozatának megváltoztatása kizárólag a Tkr. módosításával történhet.

(8) A helyi védelem megszüntetése, vagy megváltoztatása a polgármesterhez címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A védelem megszüntetésére, megváltoztatására irányuló kérelemnek a (6) bekezdés szerintieket kell tartalmaznia.

(9) A helyi védelem alá helyezés, vagy a helyi védelem megszüntetése, megváltoztatása iránti eljárás megindításáról az örökség tulajdonosát, vagy annak ismerete hiányában az örökség felett jogszerűen rendelkezőt (a továbbiakban együtt: tulajdonos) minden esetben írásban értesíteni kell. Az értesítésről a kérelem benyújtását követő 5 munkanapon belül a jegyző gondoskodik.

(10) A tulajdonos az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban véleményt nyilváníthat az eljárással kapcsolatosan.

(11) A helyi védelembe vételre irányuló javaslatot, vagy a hivatalból történt kezdeményezést a polgármester – a véleményezésre nyitva álló idő leteltét követően, valamint az értékvizsgálat birtokában – indítványával és annak indokolásával együtt terjeszti elő döntésre a Képviselő-testület soron következő rendes ülésére. A helyi védelembe vételről, vagy annak megszüntetéséről szóló érdemi döntésről a tulajdonost – az eljárás megindítására vonatkozó szabályok szerint – tájékoztatni kell.

(12) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „…… (település neve)  Önkormányzat helyi védelem alá helyezte/helyi védett értéke ……..(évszám)”.

(13) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása, és pótlása az Önkormányzat feladata.

(14) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Helyi védelem alá vont növény ……..(évszám)” vagy „Helyi védelem alá vont növény-együttes ……..(évszám)” feliratú táblával lehet megjelölni, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása, és pótlása az Önkormányzat feladata.

(15) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az Önkormányzat elhelyezhet egyéb, a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása, és pótlása az Önkormányzat feladata.

A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

8. §

(1) A védett értékek jókarbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésének megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) A helyi védelem alatt álló örökségi értéken végzett bármilyen, a védettséget érintő – különösen építési – tevékenység végzése során a tulajdonos, vagy – ha az nem azonos a tulajdonossal – a tevékenység konkrét végzője a meglévő állapotot köteles megőrizni, vagy ha abban változást okozott, úgy a tevékenység végeztével a korábbi állapotot köteles visszaállítani, a megelőző állapotot helyrehozni.

(4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában, önkormányzati hatósági döntéssel az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására kötelezhet.

III. fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

9. §

(1) A TAK-ban meghatározottaknak megfelelően településképi szempontból meghatározó karakterű területek:

a) régi lakószövet;

b) új lakószövet és

c) vegyes felhasználású területek.

(2) Településképi szempontból meghatározó, természeti védelemmel érintett területnek minősül:

a) a Szigetközi Tájvédelmi Körzet teljes területe,

b) valamennyi Natura 2000 megjelölésű terület valamint

c) a nemzeti ökológiai hálózat területei.

IV. fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

10. §

A településképi követelmények a TAK.-ot alapul véve kerültek meghatározásra, a követelményekben hivatkozott vagy kérdéses részeken a TAK javaslatai a mérvadóak.

Általános építészeti követelmények

11. §

(1) A közterületek és épületek részletképzésében a helyi, hagyományos építészeti értékek, és az örökségi épített környezet részletképzése a követendő példák.

(2) Közterületek kialakításához a tájba illő fafajok alkalmazhatók, amelyhez a TAK nyújt útmutatást.

(3) A település közigazgatási területén belül az építmények homlokzati színezésére a pasztell árnyalatú színek alkalmazhatók, amelyhez a TAK nyújt iránymutatást.

A meghatározó területek beépítésére vonatkozó területi és

egyedi építészeti követelmények

12. §

Belterületen a beépítésre szánt településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi követelmények a következőek:

a) Az utcakép alakításra vonatkozó előírások:

aa) az utcakép kövesse a kialakult állapot, erősítse annak karakterét,

ab) előkert mérete foghíjbeépítés és újraépítés esetén az érintett útszakaszon kialakult állapothoz igazodó kell hogy legyen,

ac) oldalhatáron álló merőleges, vagy fűrészfogas beépítés a megengedett,

ad) engedélyezett a szabadonálló beépítési mód saroktelkeken, illetve az olyan esetekben ahol a telekhatártól való oldaltávolság mindkét irányban legalább 5 méter,

ae) lakóépületek esetén azok bővítésére az épület utcára merőleges tengelye mentén, hosszirányban van lehetőség Halászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 10/2001. (VII. 15.) önkormányzati rendeletével (továbbiakban: HÉSZ) összhangban.

b) A kerítés kialakítására vonatkozó előírások:

ba) Tömör kerítés épülhet:

1. kőből, téglából legfeljebb 1:4 – szélesség: magasság aránnyal, a TAK-ban javasolt kivitelben;

2. fából, fémből a helyi karakter megtartásával.

bb) A kerítésmező fából, fémből, vakolt falból, illetve előre gyártott betontáblákból készülhet.

bc) Előkert esetében megengedett az áttört kerítés létesítése 1,8 m magasságig, legalább 60 cm-es tömör lábazattal.

13. §

(1) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a következőek:

a) új építésű lakóépület földszintjét tekintve két ablakszemes homlokzat, vagy ezt idéző épületrész kialakítása kötelező, a tájegységre jellemző részletekkel;

b) az utcával határos homlokzaton lakóépületek esetében bejárat nem létesíthető, egyéb funkciójú épület esetén, építészetileg indokolható esetben létesíthető;

c) pala, fémlemez, cserépfedést mintázó lemezfedés és bitumenlemez-fedés nem alkalmazható.

(2) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a funkcióhoz és a környezet kialakult állapotához igazodjon, továbbá:

a) Az oromfalas megjelenésű épületrészek homlokzati szélessége legfeljebb 10,0 m lehet, ennél szélesebb közterület felőli homlokzati hossz tetőformálása sátortetővel, vagy az utcával párhuzamos nyeregtetővel épülhet.

b) A tetőtér-beépítés esetén csak egyszintes tetőtér alakítható ki, ezáltal csak egysoros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető. Közterület felőli homlokzaton, tetőtérben új erkély, új zárterkély nem létesíthető.

(3) Az építési telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához, igazodjon a környezetében lévő:

a) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épület főgerinc irányokhoz;

b) kialakult párkánymagasságokhoz;

c) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz és

d) homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.

(4) A saroktelken oldalhatáron álló épületnek utcaképet formáló homlokzattal kell rendelkeznie, közterület felé tűzfalas nem lehet.

(5) A központi belterületen az utcai homlokvonalhoz kapcsolódóan csak a fő rendeltetés épülete építhető. Két szomszédos összevont telek esetén sem létesíthető a fő rendeltetésű épület helyén melléképület, pajta, gépszín, istálló, takarmánytároló a telek homlokvonalától számított 15 m-en belül.

(6) Homlokzatok kialakítását a környezethez való illeszkedés határozza meg, a következőek szerint:

a) Az illeszkedés érdekében a településrészen jellemző homlokzati nyílások arányrendszere, teljes homlokzati felülethez való aránya, a homlokzati díszítő elemek és tagozatok, továbbá színezés veendő figyelembe.

b) A tetőszerkezet kialakítása, hajlásszöge, a tetőgerinc magassága, tetőfelépítménye, anyaghasználata, annak színhasználata a környezet adottságaihoz illeszkedjen, akár lépcsőzetes magasságok alkalmazásával is.

c) Az épület-ornamentika (díszítőelemek), anyaghasználat, homlokzati felületi megjelenés tekintetében az épülethez legyen arányos, illetve illeszkedő a környezetéhez.

(7) Magastetős épületen, utcaképben megjelenő napelem, napkollektor a tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el.

14. §

(1) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását, a következőek figyelembe vételével:

a) a táj és a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növények telepítésével, akként, hogy ennek során előnyben kell részesíteni az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által  természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajokat, ugyanakkor viszont kerülni kell a tilalmazott (inváziós) fajokat,

b) a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát fizikailag korlátozza, illetve az épületek állagát veszélyezteti, így ezzel szükségtelen zavarást okozzon, teljes kifejlettsége esetén.

(2) Épületen, építményen, előkertben az energiafogyasztást mérő berendezések és gépészeti berendezések takarás nélkül nem helyezhetők el.

(3) A bejárati előlépcsőt, az akadálymentesítésre szolgáló építményt (rámpát és elemeit), közterületbe nyúló épületrészt és az utcai kerítést nem lehet úgy kialakítani, hogy az a kapcsolódó közterület funkcionális használatát akadályozza, és ne igazodjon annak használatához.

A beépítésre szánt, új lakószöveti területekre vonatkozó területi és

egyedi építészeti követelmények

15. §

Az új lakószövetre vonatkoznak a 12-14. §-ban meghatározott irányelvek, a következő kivételekkel:

a) megengedett az előkertes beépítés,

b) engedélyezett a szabadonálló beépítési mód saroktelkeken, illetve az olyan esetekben, ahol a telekhatártól való oldaltávolság mindkét irányban legalább 5 méter,

c) állattartásra, mezőgazdasági tevékenységre szolgáló épület, létesítmény a lakóépületektől, legalább 35 méteres távolságra helyezhető el.

A beépítésre nem szánt, védett táji területekbe ékelődő állattartó-,

üzemi-, mezőgazdasági-üzemi-, különleges-, valamint tanya területekre

vonatkozó egyedi építészeti követelmények

16. §

(1) A táj értékeinek megfelelő beépítési mód biztosítása érdekében az épületek, építmények szabadon álló építési módban, telepszerűen helyezendők el.

(2) A telepszerű elhelyezésen belüli épület összeépítések csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.

17. §

(1) Építmények tájba illesztésének biztosítása érdekében:

a) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket hossztengely irányában nyújtott tömeggel, magastetős kialakítással kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.

b) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagyfesztávú ipari csarnoktól a félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.

c) Szociális, iroda, lakó és szállás épületek modern építészeti anyag és tömegkialakítással is építhetők. A manzárd tető kialakítás nem lehetséges.

(2) A majorsági/mezőgazdasági üzemi területeken a szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében az ingatlan határokon védőfásítás szükséges.

(3) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolására a HÉSZ 13. § (3) bekezdésében, és a 28 §-ában előírtakat kell alkalmazni.

A helyi védelemben részesülő területekre és egyedi elemekre

vonatkozó általános követelmények

18. §

(1) A helyi védett értékek körét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemben részesül, azt az 1. mellékletből törölni kell.

(3) Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében az örökség jellegéhez igazodó műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell, az épület és a külső térhasználat (udvar) esetén is.

(4) Az új elektromos és hírközlési vezetékek csak földkábelben helyezhetők el.

V. fejezet

TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

19. §

(1) A településképi követelményekről a főépítész – alkalmazása hiányában a polgármester, vagy a polgármester által megbízott építész – az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez kérelemre szakmai konzultációt biztosít.

(2) A konzultáció az Önkormányzat hivatalos helyiségében, vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.

(3) Szakmai konzultáció az építés megkezdése előtt legalább egyszer kötelező:

a) településkép szempontjából meghatározó területen:

aa) új épület építése;

ab) meglévő épület bővítése;

ac) utcai kerítés építése;

b) településkép szempontjából meghatározó besorolású területeken kívül:

ba) új lakóépület építése.

(4) A településképi konzultáció során a főépítész – alkalmazása hiányában a polgármester – javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítésének módjaira.

(5) A konzultációról készült emlékeztetőt az általános iratkezelési szabályzat szerint szükséges kezelni.

VI. fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYZÉSI, BEJELENTÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI

A településképi véleményezési eljárás

20. §

(1) Ha építésügyi hatósági engedélykérelemhez kötött:

a) a Tkr. 20. § (3) bekezdésében meghatározott valamely építési tevékenység, vagy

b) bármely építési tevékenység közvetlenül helyi védett értékre irányul, (a továbbiakban együtt: engedélyköteles tevékenység),

úgy a polgármester – a Tvtv., a R., és a Tkr. ezen alcímének keretei között kérelemre – településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytat le. 

(2) A polgármester településképi véleményét (a továbbiakban: vélemény) – alkalmazása esetén – az önkormányzati főépítész ( vagy megbízott építész) szakmai álláspontjára alapozza.

(3) A véleményezés során – a R.-ben foglaltakon túl, komplex módon – az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) az engedélyköteles tevékenységgel érintett építmény várható utcaképbe, tájképbe való funkcionális és esztétikai szempontú, valamint ezen túl a közvetlen környezetébe történő építészeti illeszkedését, ha az a Tkr. más rendelkezése szerint egyébként nem minősül önálló településképi követelménynek;

b) közterületet érintő engedélyköteles tevékenység esetén azt, hogy a tevékenység milyen módon és mennyiben érinti a közterület egyes részei (burkolta, tárgyai, berendezései, reklámhordozói, növényzete stb.) meglévő és kialakításra kerülő műszaki, esztétikai állapotát, amely az engedélyköteles tevékenység végeztével összességében nem romolhat;

c) ha az engedélyköteles tevékenység nem közvetlenül helyi védett értékre irányul, úgy azt, hogy más módon érint-e helyi védett értéket, és érintettség esetén hogyan biztosítható a védett érték megóvása, a rá vonatkozó előírások betartása.

(4) Ha a véleményezési eljárás lefolytatására irányuló kérelmet, vagy az annak mellékleteként kötelezően benyújtandó R. szerinti dokumentációt a kérelmező a R.-ben meghatározottaktól eltérően (pl.: eltérő módon, hiányos tartalommal stb.) nyújtotta be, úgy a Polgármester – 5 (öt) napos teljesítési határidő megjelölésével – hiánypótlásra szólítja fel.

(5) Ha a hiánypótlásra biztosított határidő eredménytelenül telt el, és a kérelmező nem kérte és kapta meg a határidő meghosszabbítását, vagy mulasztását nem igazolta és elfogadott módon nem mentette ki, úgy a véleményben a tervezett engedélyköteles tevékenységet engedélyezésre nem lehet javasolni.

(6) A vélemény írásba foglalása kötelező formai követelmények nélkül történhet, de abban a jogorvoslati lehetőség kizártságáról tájékoztatást kell nyújtani.

(7) A határidő számítása és az igazolási kérelem tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az igazolási kérelem elbírálása ügyében nem kell alakszerű döntést hozni, csupán írásban értesíteni kell a kérelmezőt az elbírás eredményéről.

A településképi bejelentési eljárás

21.  §

(1) A Tvtv. és a R. szerinti kötelező előírás alapján, valamint ezen jogszabályok általános érvényű előírásaira tekintettel – a Tkr.-ben meghatározott különös szabályok szerint – településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) kell lefolytatni:

a) valamennyi reklámhordozó elhelyezésének megkezdése előtt;

b) reklám közzétételének megkezdése előtt a meghatározó területeken.

(2) A Tkr. ezen rendelkezése alapján kell a bejelentési eljárást lefolytatni a meghatározó területeken, vagy védett értéket érintően az alábbi – az építésügyi hatóság engedélyéhez nem kötött – építési tevékenység megkezdése előtt, ha az

a) új épület építése;

b) meglévő épület utcaképben közvetlenül megjelenő átalakítása, bővítése;

c) utcafronti kerítés építése, átalakítása;

d) közterületet érintő módosítás.

(3) A bejelentési eljárást az ügyfél (a továbbiakban: bejelentő) kezdeményezi írásban, a R. és a Tkr. által megállapított tartalmú bejelentésével (a továbbiakban: bejelentés).

(4) A bejelentést – papír alapon – a polgármesterhez címezve a Halászi Közös Önkormányzati Hivatalban kell benyújtani.

(5) Reklámhordozó és reklám közzététele esetén a bejelentéshez mellékelni kell – ha a kötelező mellékletként benyújtandó építészeti-műszaki terv nem, vagy nem megfelelően tartalmazza – a bejelentő értelemszerű módon tett írásbeli nyilatkozatát az V. fejezetben foglalt településképi követelmények, feltételek teljesítéséről, és annak módjáról (pl. használt anyag, technológia, mennyiség, megjelenés: forma, méret, stb.).

VII. fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS ÉS BÍRSÁG

22. §

(1) A településkép érvényesítési eszközök döntéseinek betartását a főépítész – alkalmazásának hiányában a polgármester - ellenőrzi. A mulasztásokat – amennyiben tudomására jut – kivizsgálja, és az Ákr. alapján jár el.

(2) A településkép érvényesítési eszközök határozatának, emlékeztetőjének be nem tartása esetén a polgármester településképi bírságot szabhat ki az építtetőre, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.

(3) A településkép érvényesítési eszközök határozatának, emlékeztetőjének be nem tartása esetén az eljárás a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetést tartalmazó felszólító levéllel indul. Amennyiben a mulasztásról szóló tudomásszerzést követően 8 napon belül nem reagál az építtető a felszólításra, a polgármester településképi bírságot szabhat ki az építtetőre, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.

(4) A településképi bírság összege:

a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint 100.000 forint,

b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint 75.000 forint,

c) egyéb településképi és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén 50.000 forint,

d) kötelező településképi konzultáció elmulasztása esetén 20.000 forint.

VIII. fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

23. §

(1) Jelen rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésétől kezdődően együtt kell alkalmazni jelen rendeletet és a HÉSZ-t.

(3) Hatályát veszti Halászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének az építészeti értékek helyi védetté nyilvánításáról szóló 9/2016. (IX.14.) rendelete.