Kimle Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2007. (III. 1.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Hatályos: 2007. 03. 02- 2015. 02. 10

I.


Bevezető rendelkezések


1. §


(1) Az önkormányzat elnevezése:

            Kimle Község Önkormányzata


(2) Az önkormányzat hivatala:

            Kimle és Károlyháza Községek Körjegyzősége


(3) A Körjegyzőség székhelye:

            Kimle, Fő út 114.


(4) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.


2. §


(1) Az önkormányzatiság kifejezésre juttatása érdekében a képviselő-testület együttműködésre törekszik a szigetközi falvak önkormányzataival.

Ezen túlmenően társulási megállapodás keretében biztosítja

a) a Nemzetiségi Általános Iskola, a Szivárvány Óvoda és a Napsugár Óvoda közös fenntartásban való működtetését, valamint a területi védőnői szolgálat ellátását Károlyháza Önkormányzatával,

b) a Körjegyzőség az önkormányzati igazgatási feladatok ellátását a fenntartók közigazgatási területén,

c) az Éltes Mátyás Általános Iskola, Diákotthon és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (Mosonmagyaróvár) fenntartását,

d) a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodása szerinti feladatok ellátását.


(2) A Képviselő-testület az önkormányzatiság kifejezésre juttatása érdekében együttműködésre törekszik a szigetközi falvak önkormányzataival, ezért a „Szigetköz természetesen” Helyi Vidékfejlesztési Terv megvalósítására létrejött Felső- és Közép Szigetközi LEADER Akciócsoport munkaszervezeteként tevékenykedik. A gesztorszervezet tevékenységét az 1. számú függelék tartalmazza.


(3) Kimle Község hivatalos kapcsolatot tart fenn Cartigliano (Olaszország) településsel.


(4) Kimle község a kiemelkedő érdemeket szerzett személyek iránti tisztelet méltó elismeréseként Kimle Község Díszpolgára címet valamit Kimle Községért Emlékérem elismerést alapított. Az adományozás szabályait külön rendelet tartalmazza.


(5) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.


(6) A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat (önkormányzatok) együttműködési megállapodást kötnek. A megállapodás részletesen tartalmazza a települési és a helyi kisebbségi önkormányzat együttműködését meghatározó szabályokat

  • a költségvetési koncepció készítésére,
  • a költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendjére,
  • a költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendjére,
  • az államháztartás rendszerén belüli információ szolgáltatás rendjére

vonatkozóan.

Az önkormányzat segíti a helyi kisebbségi önkormányzat(ok) munkáját, biztosítja jogaik érvényre juttatását.


(7) Az együttműködési megállapodás tervezetet a képviselő-testületek határozattal fogadják el. A megállapodást a polgármester és az elnök írja alá.



II.

Az önkormányzat feladat- és hatásköre

3. §


(1) A települési önkormányzat maga meghatározza – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően – mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.


(2) Az Önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.

Az önkormányzat a költségvetési rendeletében határozza meg a támogatás összegét.

Lehetőségeitől függően működésüket ingyenes helyiséghasználattal (pl. iroda, próbaterem) segíti.

4. §


(1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik és át nem ruházhatók az Ötv. 10.§ (1) bekezdésében foglaltakon túl


  • az Ötv. 9.§ (4) bekezdésében foglaltakat
  • települési szerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat jóváhagyása
  • hitelfelvétel, továbbá közalapítvány, közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása;


(2) A Képviselő-testület az átruházott hatásköreiről az ágazati rendeletben rendelkezik.

  1. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

  1. §


(1) A Képviselő-testület tagjainak száma 10 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 2. sz. függeléke tartalmazza.


(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.



Alakuló ülés

6. §


(1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az alakuló ülést a megválasztott polgármester hívja össze.


(2) Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig.


(3) Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek.


(4) Az alakuló ülés napirendje:

  • a Helyi Választási Bizottság tájékoztatójának tudomásul vétele,
  • a polgármester és a képviselő-testület eskütétele,
  • a megbízólevelek átadása,
  • a polgármester programjának ismertetése,
  • a polgármester illetményének megállapítása,
  • a Szavazatszámláló Bizottság megválasztása,
  • az alpolgármester megválasztása titkos szavazással,
  • az alpolgármester eskütétele,
  • az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,
  • megbízás adása az SZMSZ felülvizsgálatára.


Rendes és rendkívüli ülés, közmeghallgatás

7. §


(1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. A Képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit az önkormányzat tulajdonában lévő épületben tartja, kivéve a más község Képviselő-testületével tartott együttes ülést.


(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén az alpolgármester. A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti.


(3) A Képviselő-testület összehívását a Regionális Közigazgatási Hivatal Vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.


8. §


(1) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.


(2) A Képviselő-testület ülésének idejét, helyét és napirendjét a helyben szokásos módon - Kimlén az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján a Körjegyzőség épülete előtt - közzé kell tenni.


(3) A Képviselő-testület és Bizottságai ülésére szóló meghívót - a helyben szokásos módon túl - az Önkormányzat horvátkimlei és novákpusztai hirdetőtábláján, valamint a község honlapján (www.kimle.hu) és a képújságban is közzé kell tenni.


(4) A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyagát a Körjegyzőségen az ülést megelőző 5 napon belül az állampolgárok megtekinthetik.


(5) A meghívóhoz mellékelni kell a napirendre vonatkozó írásbeli előterjesztéseket.


(6) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester írja alá. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját és a javasolt napirendeket.


(7) A sajtó képviselői részére az ülésen való jelenléthez a lehetőséget biztosítani kell.



9. §


A meghívóban szereplő tárgysorozat sorrendje:

  • napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármester tájékoztatást ad a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről maximum 15 percben;
  • napirend előtti tájékoztatás a Képviselő-testület döntéseinek végrehajtásáról;
  • rendelettervezetek, költségvetési, zárszámadási előterjesztések,
  • gazdasági, vagyoni ügyek,
  • a polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottsági elnökök előterjesztései,
  • választási és kinevezési ügyek,
  • testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek,
  • kérdések, közérdekű bejelentések, interpellációk.


10. §


Rendkívüli testületi ülést köteles a polgármester összehívni legalább 3 települési képviselő, a napirendet is tartalmazó írásbeli indítványára, az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belüli időpontra.


11. §


Közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 10 nappal az ülés előtt a 8.§ (2) bekezdésének megfelelően a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.


12. §


A Képviselő-testület nyilvános ülésére tanácskozási joggal, az üléshez szükséges előterjesztés biztosításával meg kell hívni:

  • a jegyzőt,
  • véleményezési körébe tartozó témákban a könyvvizsgálót,
  • a napirenddel érintett önkormányzati intézmények vezetőit,

-    a kisebbségi önkormányzat(ok) elnökét,

  • a településen működő azon bejegyzett társadalmi szervezetek és egyesületek képviselőit, amelyek meghívása a napirend figyelembevételével a feladatkörükhöz igazodóan szükséges.



Ciklusprogram, munkaterv


13. §


(1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára településfejlesztési-működtetési és gazdasági ciklusprogramjáról határozatot hoz.


(2) A ciklusprogramot  - a körjegyző közreműködésével -  a választást követő 6 hónapon belül elfogadja. Szükség esetén gondoskodik a társadalmi szervezetek, egyesületek bevonásáról.


14. §


(1) A Képviselő-testület működésének alapja - a ciklusprogram végrehajtását is célzó - az éves munkaterv.


(2) A munkaterv tervezetet a polgármester állítja össze és terjeszti a Képviselő-testület elé jóváhagyásra.


(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

  • a képviselő-testület tagjaitól,
  • a körjegyzőtől,
  • az intézményvezetőktől,
  • a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött szervezetektől,
  • kisebbségi önkormányzatoktól,
  • a bejegyzett és helyben működő társadalmi szervezetek, egyesületek képviselőitől.


(4) A munkatervi javaslatokat, véleményeket a polgármesterhez kell benyújtani.


(5) A munkatervet a tárgyévet megelőző év december hónapjában hagyja jóvá a Képviselő-testület.


(6) A munkaterv tartalmazza:

  • a testületi ülések időpontját,
  • a tervezett napirendek címét,
  • az előterjesztések elkészítésének határidejét, az előkészítésért felelős személy vagy szervezet megnevezését,
  • azoknak az ügyeknek pontos megjelölését, amelynek eldöntéséhez a Képviselő-testület igényli a lakossági fórumok segítségét és közreműködését.


A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

15. §


(1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.


(2) A Képviselő-testület zárt ülést tarthat az Ötv. 12.§ (4) bekezdés a.)-b.) pontja szerint.



16. §


(1) A Képviselő-testület ülésére általában írásbeli előterjesztés készül. Indokolt esetben a polgármester döntése alapján szóban is előterjeszthető napirendi pont.


(2) Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot írásban kell megfogalmazni.


(3)Az előterjesztés két részből áll:

a) Első rész:

   1.) a tárgy pontos meghatározása;

   2.) a témakör ismételt napirendre kerülése esetén, a korábbi döntés;

   3.) az előkészítés során felmerülő vélemények;

   4.) az előterjesztést készítők megnevezése.


b) Második rész:

   1.) határozati javaslat;

   2.) a végrehajtásért felelős személy megnevezése;

   3.) a határidő megjelölése.


(4) Az előterjesztés elkészítésére a munkatervben kötelezett a testületi ülés előtt legalább tíz nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, hogy az előterjesztést alapos okkal és indokkal nem tudja elkészíteni.


17. §


(1) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

c) tájékoztatást ad a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről,

d) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról,

e) tájékoztatást ad az előző ülésen elhangzott bejelentések alapján tett intézkedésekről,

f) beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről,

g) előterjeszti az ülés napirendi javaslatát.


(2) A Képviselő-testület a napirendről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat mellőzésével határoz.


(3) A polgármester feladatai a Képviselő-testület ülésének vezetésével kapcsolatban:

a) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

b) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,

c) biztosítja a képviselők kérdésfeltevési és interpellációs jogának gyakorlását,

d) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

e) berekeszti az ülést.


(4) A polgármester az ülés vezetése során az alábbi intézkedések megtételére jogosult:

a) a szó megadása, megtagadása,

b) felszólítás arra vonatkozóan, hogy a tárgytól ne térjen el a hozzászóló,

c) a szó megvonása,

d) a hozzászóló figyelmeztetése, ha a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, másokat sértő kijelentésekkel illet,

e) rendre utasíthatja azt az állampolgárt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,

f) az ülés félbeszakítása,

g) tárgyalási szünet elrendelése,

h) javaslattétel a napirendi pontok összevont tárgyalására,

i) a vita lezárásának kezdeményezése.


(5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.



A tanácskozás rendje, szavazás

18. §


(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

a) az előkészítő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet max. 2 percben,

b) az előkészítőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel személyenként maximum 2 percben, amelyre az előkészítő köteles rövid, max. 2 percben választ adni,

c) az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódóan kérdést tehetnek fel és legfeljebb max. 2 perc időtartamban a napirendhez hozzászólhatnak, ha erre a polgármester engedélyt ad.


(2) A napirend vitája előtt a bizottságok elnökei ismertetik a bizottságok határozatait, állásfoglalását, véleményét max. 15 percben.


(3) A napirend tárgyalása során a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak először kérdéseiket teszik fel. A kérdéseket az előterjesztő (előkészítő), a bizottsági elnökök, a polgármester, illetve a körjegyző válaszolja meg az (1) bekezdésben foglalt időtartam szerint. A tanácskozáson a kérdezés, vélemény-nyilvánítás lehetősége személyhez kötött, több betöltött tisztség esetén is az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.


(4) A kérdések megválaszolása után a napirend érdeméről a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak - legfeljebb 2 alkalommal - hozzászólásukban 2-2 percben fejtik ki álláspontjukat. Az előterjesztő, illetve a megkérdezett max. 2 percben viszontválasszal élhet.

Az előterjesztő ezt követően összefoglalja az elhangzottakat.


(5) A vita lezárására a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.


(6) A kérdések és hozzászólások elhangzása után a képviselő-testület - amennyiben a döntéshez további előkészítés szükséges - egyszerű szótöbbséggel az előterjesztést az előterjesztőnek visszaadhatja.


(7) A napirend lezárását követő szavazás előtt a polgármester minden esetben szót ad a körjegyzőnek, aki a határozati javaslatok törvényességéről nyilatkozni köteles. A vitában elhangzott - a körjegyző által külön-külön véleményezett - határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról. A részdöntéseket is tartalmazó határozati javaslatokat együttesen is szavazásra bocsátja. A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.


(8) Aki a tanácskozás rendjét nem tartja be, arra a 17.§ (4) bekezdése szerinti intézkedést kell alkalmazni.


19. §


(1) Abban az esetben, ha a javaslat azonos elfogadó és elutasító szavazatot kap, a polgármester szünetet rendel el:

a) a szünet után a vitát tovább kell folytatni és annak lezárása után a szavazást meg kell ismételni,

b) ha az újabb szavazás sem vezet eredményre, úgy a döntést a következő ülésre kell halasztani,

c) önkormányzati hatósági ügyben a szavazást addig kell folytatni, amíg érvényes döntés nem születik.


(2) Titkos szavazásnál ha a javaslat azonos elfogadó és elutasító szavazatot kap, a Képviselő-testület a következő ülésen ismét szavaz. Ha ismételten azonos elfogadó és elutasító szavazatot kap a javaslat, a szavazás azonnal megismételhető.



20. §


Minősített többség  - a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata -  szükséges az Ötv-ben meghatározottakon túl:

a) hatáskörének átruházásához

b) önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározásához, használatuk szabályozásához, díszpolgári cím adományozásához,

c) helyi népszavazás kiírásához,

d) az SZMSZ-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez:

  • önkéntes közfeladat vállalása,
  • titkos szavazás elrendelése,
  • hitelfelvétel,
  • az önkormányzat vagyonát érintő minden olyan döntéshez, ahol a vagyonmozgás nagyságrendje, illetve a vagyoni értékű jog értéke az önkormányzat intézmények nélküli tárgyévi költségvetésének 5%-át meghaladja.


21. §


(1) A Képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza.


(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel vagy valamelyik képviselő kéri, az ülés elnöke köteles a szavazást megismételtetni.


  1. §


(1) Titkos szavazást tarthat a képviselő-testület mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.


(2) A titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület minősített szavazással dönt. Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet az ülés elnöke és bármely települési képviselő.


(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.


(4) A titkos szavazást a Pénzügyi Bizottság tagjai bonyolítják.


(5) A titkos szavazás eredményét a Pénzügyi Bizottság állapítja meg. Összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazás eredményét. A szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a Pénzügyi Bizottság elnöke és a körjegyző ír alá.

23. §


(1) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

  • a szavazás helyét és napját,
  • a szavazás idejének kezdetét és végét,
  • a Pénzügyi Bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
  • a szavazás ideje alatt előforduló eseményeket,
  • a szavazás során tett intézkedéseket,
  • a szavazás eredményét.


(2) A szavazás eredményéről a Pénzügyi Bizottság elnöke a képviselő-testületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével – tájékoztatást ad.


(3) A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.


(4) A zárt ülésen hozott közérdekű határozatot a nyilvános ülésen ismertetni kell.



24. §


(1) Névszerinti szavazást lehet tartani, ha:

a) azt a képviselő-testület legalább 3 tagja indítványozza, vagy

b) azt a polgármester kezdeményezi.


(2) Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.


(3) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a körjegyző felolvassa a képviselők nevét és a jelenlévő képviselők nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel vagy „tartózkodás”-sal szavaznak. A körjegyző a névsoron feltünteti a szavazatokat, azt összeszámolja és a szavazás eredményét  - a névsorral együtt -  átadja az ülés elnökének.

A névszerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvbe rögzíteni. A külön hitelesített névsort az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.


25. §


(1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön  - a naptári év elejétől kezdődően -  folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A határozatokat évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a határozathozatal hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezését, az önkormányzati határozat elnevezését.

(például: 1/2006. (I.01.) ÖK. határozat)


(2) A Képviselő-testület határozatairól a körjegyző nyilvántartást vezet, elkülönítve a nyilvános és a zárt ülés határozatait.


Kérdés, interpelláció

26. §


(1) A kérdés, interpelláció fogalma:

a) kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési előkészítés jellegű felvetés vagy tudakozódás,

b) interpelláció: az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.


(2) A kérdésre a Képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett.


(3) A képviselő a Képviselő-testület ülésén - a napirendek lezárása után - a polgármestertől, az alpolgármestertől, az önkormányzati bizottságok elnökeitől, a körjegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen  - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban -  érdemi választ kell adni.


(4) Ha az interpelláció benyújtására a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal előbb sor kerül, úgy az ülésen kell érdemi választ adni.


(5) Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A Képviselő-testület elrendelhet részletes vizsgálatot is, melynek lefolytatásával megbízhatja a polgármestert, vagy az önkormányzati bizottságok elnökeit.


(6) Az írásban benyújtott interpellációkról a körjegyző nyilvántartást vezet.


(7) Ha az interpellációra a képviselő írásban kap választ, úgy a választ minden képviselőhöz el kell juttatni.


(8) Ha az a képviselő, aki az interpellációt írásban nyújtotta be és az ülésen nincs jelen, úgy az interpellációját nem lehet előterjeszteni. Ebben az esetben az interpellációra írásban adott válasz elfogadásáról a következő testületi ülésen nyilatkozik az interpelláló és dönt a Képviselő-testület.


A jegyzőkönyv

  1. §


(1) A testületi ülésről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:

a) az eredeti példányt a körjegyző kezeli,

b) az egyik példányt meg kell küldeni a testületi üléstől számított 15 napon belül a Regionális Közigazgatási Hivatal Vezetőjének

c) egyik példányt évente kötetbe kell kötni és el kell helyezni a Hivatalban.


(2) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.


(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Ötv. 17.§ (1) bekezdésében foglaltakon túl:

a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),

b) az ülés nyilvános, vagy zárt ülési módját,

c) az ülés helyét és időpontját,

d) az ülés megnyitásának időpontját,

e) a polgármester esetleges intézkedéseit, az ülésen történt fontosabb eseményeket,

f) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

g) az ülés bezárásának időpontját,

h) a jegyzőkönyv hitelesítőit.


(4) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a körjegyző, valamint a képviselő-testület tagjai közül esetenként megválasztott két hitelesítő írja alá.


(5) A Képviselő-testület üléseiről felvétel (film, hang) készülhet. A felvételek megőrzése, tárolása, adatvédelmi szabályok betartása a felvételt készítő feladata.

Az ülés egyes részeiről a polgármester vagy a Képviselő-testület tagjai indítványára szószerinti szövegváltozat készíthető. Ebben a kérdésben a Képviselő-testület egyszeri szótöbbséggel, vita nélkül határoz.



Együttes ülés

28. §


(1) A Képviselő-testület más település képviselő-testületeivel együttes ülést tarthat.


(2) A Képviselő-testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések polgármesterei írják alá.


(3) Ha az együttes ülés színhelyeként Kimle van megjelölve, akkor az együttes ülést Kimle polgármestere vezeti.


(4) Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozatképessége figyelembevételével kell megállapítani.


(5) Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei, körjegyzője írják alá.



IV. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

29. §


A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai:

a) önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

  • a települési képviselők,
  • az önkormányzati bizottságok elnökei,
  • a polgármester, az alpolgármester, a körjegyző,
  • a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői,
  • az önkormányzati társulás tagjai.


b) a rendelettervezet előkészítéséhez:

  • a Képviselő-testület  - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél -  elveket, szempontokat állapíthat meg,
  • a polgármester  - a körjegyző véleményének meghallgatása után -  egyes rendelettervezeteket a testületi döntés előtt közmeghallgatásra bocsáthat,


30. §


(1) A körjegyző által előkészített rendelettervezeteket a polgármester vagy a körjegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.


(2) Az önkormányzati rendelettervezetet indokolással együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni. Egyidejűleg tájékoztatni kell a testületet az előkészítés és a véleményegyeztetés során felvett javaslatokról, utalva az esetleges mellőzés indokaira.


(3) A rendelet hiteles, végleges szövegét a körjegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a körjegyző írja alá.


31. §


(1) Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezését, az önkormányzati rendelet elnevezését, az önkormányzati rendelet címét.

Például: 1/2006. (I.01.) ÖK. rendelet


(2) Az önkormányzati rendeletekről megalkotásuk sorrendjében – a hatályosság megállapíthatósága mellett - a körjegyző nyilvántartást vezet.


32. §


(1) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.


(2) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon a 8.§ (3) bekezdése szerint kell kihirdetni.




V. FEJEZET


A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

33. §


(1) A képviselőt az Ötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.


(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen az Ötv. 32. §-a szerint esküt tesz.


(3) A képviselő főbb jogai:

a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,

b) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését (Ötv. 19. § (2) bek. c.) pont utolsó mondat),

c) a képviselő  a jegyzőtől, az aljegyzőtől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést,

d) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a Körjegyzőség intézkedését,

e) az önkormányzati bizottságok ülésén tanácskozási joggal részt vehet,

f) a képviselő-testület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra jogosult.


(4) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) köteles tevékenyen részt venni a Képviselő-testület munkájában,

b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban,

d) a tudomására jutott állami, szolgálati üzleti és magántitok megőrzése.

Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

e) kapcsolattartás a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

f) személyes érintettség bejelentése.


(5) A képviselőnek a testületi ülésről való távolmaradását az ülés előtt a polgármesternek be kell jelentenie.


VI. FEJEZET


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI, FELADATAIK


A bizottsági feladatok és szervezet


34. §


(1) A Képviselő-testület  - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására -  állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.


(2)   A Képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi Bizottság,

Tagjainak száma: 4 fő. Képviselő: 3 fő, nem képviselő 1 fő.

b) Szociális Bizottság

Tagjainak száma: 7 fő. Képviselő: 4 fő, nem képviselő: 3 fő.

c) Kulturális, Oktatási és Kommunikációs Bizottság

Tagjainak száma: 7 fő. Képviselő: 4 fő, nem képviselő: 3 fő.


(3)   A bizottságok általános teendői:

a) döntés a hatáskörébe utalt ügyekben,

b) a képviselő-testületi döntések előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal, véleményez a feladatkörébe tartozó ügyekben,

c) előkészíti a munkatervben meghatározott bizottsági előterjesztéseket,

d) közreműködik a tevékenységi körükhöz tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezeteinek kidolgozásában,

e) ellenőrzi feladatkörében a polgármesteri hivatal munkáját a képviselő-testületi döntések előkészítésében, illetve annak végrehajtásában,

f) javaslatot tesz a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.


(4)   A bizottságok belső működési szabályzataikat (ügyrendjüket )  - az Ötv. és az SZMSZ keretei között -  maguk állapítják meg a Képviselő-testület alakuló ülésétől számított 6 hónapon belül.


(5) Az állandó bizottságok tagjainak névsorát a 3. számú függelék tartalmazza.


(6) A közbeszerzési eljárás előkészítése, ajánlatok értékelésére és a döntésre vonatkozó javaslat meghozatala az 5 főből álló Közbeszerzési Bizottság feladata.

A Közbeszerzési Bizottság a Közbeszerzési Szabályzat alapján látja el munkáját. A Szabályzatot a 6. számú függelék tartalmazza.


A bizottságok feladat- és hatásköre

35. §


(1) A Pénzügyi Bizottság előzetesen állást foglal a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi döntésekben:

            - költségvetés megállapítása, módosítása;

            - a zárszámadás megállapítása;

            - hitelfelvétel,

            - alapítvány létrehozása;

            - helyi adó megállapítása, módosítása.


(2) A Pénzügyi Bizottság ellenőrzi:

            - a költségvetés előkészítését és végrehajtását;

            -az önkormányzati intézmények, a Körjegyzőség pénzügyeit.


(3) A Pénzügyi Bizottság tevékenysége kiterjed az önkormányzat teljes gazdálkodási területére, melynek során:

  •  véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit
  • figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat
  • figyelemmel kíséri és ellenőrzi az önkormányzati intézmények gazdálkodási tevékenységét
  • ellenőrzi az önkormányzati beruházásokat
  • közreműködik az önkormányzat vagyoni-pénzügyi kihatással járó rendelet-tervezeteinek kidolgozásában
  • vizsgálja az önkormányzati vagyon működtetésével, felhasználásával (bérletértékesítés), vállalkozásba vételével kapcsolatos lehetőségeket, a tárgykörben javaslatot dolgoz ki és azokat a képviselő-testület elé terjeszti
  •  az Önkormányzat költségvetésének tervezéséről, zárszámadásáról szóló előterjesztés véleményezése, javaslattétel
  • vagyonnyilatkozatok vizsgálata, nyilvántartása, ellenőrzése
  • összeférhetetlenség vizsgálata, eljárás lefolytatása
  • SZMSZ-ben meghatározott szavazatszámlálási feladatok.


(4) a Szociális Bizottság előzetesen állást foglal a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi ügyekben:

– szociális ellátást szabályozó rendelet tervezetekről,

  • a kötelező szociális alapellátás körébe tartozó ár- és díjmegállapításával kapcsolatos előterjesztésekről.


(5) A Szociális Bizottság figyelemmel kíséri a községi szociális és gyermekvédelmi, valamint az esélyegyenlőséggel kapcsolatos feladatok megoldását, kezdeményezi döntések meghozatalát, ellátja az egészségügyi, szociálpolitikai, ifjúság-egészségügyi tevékenységgel kapcsolatos bizottsági feladatokat, figyelemmel kíséri az Önkormányzat egészségügyi, szociálpolitikai tevékenységét, valamint feladata a hátrányos helyzetű lakosság körülményeinek folyamatos figyelemmel kísérése, a problémák feloldásához javaslatok, programok kidolgozása.


(6) A Szociális Bizottság átruházott hatáskörben dönt:

– a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról az önkormányzati rendelet szerint.



(7) A Kulturális, Oktatási és Kommunikációs Bizottság előzetesen állást foglal a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi ügyekben:

- oktatási intézmények alapítása, átszervezése vagy megszűntetése;

            - a község oktatási helyzetéről szóló beszámolók, programok, koncepciók;

            - az oktatást érintő pénzügyi, gazdasági, vagyonjogi előterjesztésekben,

- a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igény felmérésével kapcsolatban.


(8) A Kulturális, Oktatási és Kommunikációs Bizottság figyelemmel kíséri a községben zajló művelődési és művészeti tevékenységet, közreműködik a kulturális hagyományokat és alkotómunkát segítő kulturális célok megvalósításában.

Elősegíti és támogatja az Önkormányzati kommunikációt: kapcsolatok, pályázatok, támogatások, programok.




36.§


(1) A Képviselő-testület indokolt esetben meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.


(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.


(3) Ideiglenes bizottságot különösen a következő feladatok megoldására célszerű létrehozni:

a) egy-egy önkormányzati döntés (rendelet, határozat) tervezetének előkészítésére, illetve a döntés végrehajtásának ellenőrzésére,

b) képviselő-testület ülésére kerülő olyan jelentős napirendnek az előkészítésére, amelyek külön vizsgálatot, koordinációt és széleskörű tájékozódást igényelnek (ilyenek lehetnek a beruházások, jelentősebb felújítások, átfogó településfejlesztési programok stb.),

c) a társulások megállapodásainak az előkészítésére.



A bizottsági működés főbb szabályai

37. §


(1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (Ötv. 23. § (3) bek.)


(2) A Képviselő-testület munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be a testület elé.


38. §


(1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök távollétében a bizottság ülését az alelnök hívja össze és vezeti.


(2) A bizottság ülését össze kell hívni az Ötv. 25.§ (1) bekezdésében foglaltakon túl

  • a rendes képviselő-testületi ülést megelőzően (rendkívüli ülés esetén csak a napirend tárgykörében érintett bizottságot),

-    a Képviselő-testület döntése alapján,



39. §


A bizottság döntéshozatalából való kizárásra az Ötv. 26. §-át kell alkalmazni.



40. §


(1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadók. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy megválasztott hitelesítő írja alá.


(2) A bizottsági jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a körjegyző köteles megküldeni a Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjének.


(3) A bizottságok tevékenységükről évente beszámolnak a Képviselő-testületnek. A beszámolás időpontját a Képviselő-testület az éves munkatervében határozza meg.



VII. FEJEZET

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER ÉS A KÖRJEGYZŐ


41.§


(1)   A polgármester megbízatását főállásban látja el.


(2) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét a jogszabályi keretek között az alakuló ülésen állapítja meg. Azt követően pedig a Pénzügyi Bizottság javaslatára a Képviselő-testület állapítja meg.

42.§


(1) A polgármester főbb feladatai a Képviselő-testület működésével kapcsolatban:

a) segíti a települési képviselők munkáját,

b) összehívja és vezeti a testület üléseit,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatást,

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését,

f) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel,

g) aláírja az önkormányzati rendeleteket, valamint a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet és a Képviselő-testület önkormányzati ügyben hozott határozatait,

h) a polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el.


(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását,

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit, (Ötv. 25. § (2) bek.)

c) a bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, hozzátartozóját személyesen érinti.


43. §


(1) A polgármesternek a Körjegyzőséggel, mint az önkormányzat képviselő-testületének hivatalával összefüggő jogosítványai:

a) a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a Körjegyzőséget,

b) a körjegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Körjegyzőség feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntés előkészítésében és végrehajtásában,

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,

d) a körjegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

f) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a társulási megállapodásban rögzített módon a körjegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében, továbbá az önkormányzattal munkajogviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében.


44. §


A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv., valamint „A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról” szóló 1994. évi LXIV. tv. határozza meg.



45. §


(1)   A Képviselő-testület az Ötv. 34.§ (1) bekezdése szerint a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére1 fő alpolgármestert választ.


(2)   Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.


(3)   Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.


(4)   Az alpolgármesterre egyebekben irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.




A körjegyző

46. §


(1) A Képviselő-testület - Károlyháza Község Önkormányzatával együttes ülésen, pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő körjegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra.


(2) A Körjegyző munkáltatói jogait Kimle Község Önkormányzat polgármestere gyakorolja azzal, hogy a jutalmazás, béremelés és kitüntetés gyakorlásához Károlyháza község polgármesterének előzetes egyetértése szükséges.


(3) A körjegyző ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok és a képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatokat. Ennek keretében:

a) előkészíti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) tanácskozási joggal személyesen, vagy megbízottja útján részt vesz a Képviselő-testület ülésén, a bizottságok ülésein,

c) a Képviselő-testület és a bizottságai ülésein az előterjesztés vitájában a szavazás előtt törvényességi észrevételt tesz, ha jogszabálysértést észlel,

d) gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről, melyet a polgármesterrel együtt a hitelesítőket megelőzően aláír,

e) gondoskodik a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről és azoknak polgármester részére történő megküldéséről,

f) 15 napon belül a Képviselő-testület és a bizottságok jegyzőkönyveit megküldi a Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjének,

g) évente beszámol a Képviselő-testületnek a Körjegyzőség munkájáról,

h) előkészíti a polgármester hatáskörébe utalt államigazgatási döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról,

i) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és jogköröket.


(4) A körjegyző egyéb feladatai:

a) vezeti a Képviselő-testület hivatalát, a Körjegyzőséget,

b) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

c) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a Körjegyzőség köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a polgármester(ek) által meghatározott körben egyetértés szükséges,

d) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.


Körjegyzőség, mint a Képviselő-testületek hivatala

47.§


(1) A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Károlyháza község Képviselő-testületével közösen egységes hivatalt működtet.


          A hivatal elnevezése: Kimle és Károlyháza Községek Körjegyzőége.

          A körjegyzőség székhelye: Kimle község.

          A körjegyzőség megalakításának időpontja: 2002. december 31.


(2) A körjegyzőség hivatali létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat-és hatáskörét a körjegyzőséget alapító megállapodás rögzíti.


(3) Körjegyzőséget létrehozó képviselő-testületeknek együttes ülésen kell dönteni:

a) a körjegyző kinevezéséről, közszolgálati jogviszonyának megszüntetéséről, összeférhetetlenség megállapításáról, fegyelmi büntetés kiszabásáról, kártérítési felelősség megállapításáról,

b) a körjegyzőség szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásáról, módosításáról

c) a körjegyzőség működéséről szóló beszámoló elfogadásáról,

d) a körjegyzőség költségvetéséről, zárszámadásáról.


(4) A Körjegyzőség a Körjegyző által elkészített ügyrend szerint működik. Az ügyrend a jelen SZMSZ 5. számú függelékét képezi.


(5) A Körjegyzőség Szervezeti és Működési Szabályzatát jelen rendelet 4. számú függeléke tartalmazza.


(6) A Körjegyzőség munkájáról a körjegyző évente egy alkalommal – a zárszámadást követően – a Képviselő-testületek együttes ülésén számol be.


(7) A körjegyző ügyfélfogadása Kimlén: hétfő 8.00-12.00 óráig, Károlyházán: szerda 9.00-11.00 óráig.



VIII. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TÁRSULÁSOKRA ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI


48.§


(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A Képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel, gazdasági szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakíthat társulásokat.


(2) A Képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése során az Ötv. és az önkormányzatok társulásairól és együttműködéseiről szóló 1997. évi CXXXIV. tv. rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.


(3) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.


(4) A Képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére együttműködésre törekszik. Együttműködési megállapodás megkötésére kizárólag a Képviselő-testület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá.




IX. FEJEZET

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés


49.§


(1) A helyi népszavazás kiírásáról a Képviselő-testület minőségi többséggel határoz. Kötelező kiírni a helyi népszavazást, ha a község választópolgárainak legalább 20%-a kezdeményezte.


(2) A Képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a község választópolgárainak legalább 10%-a kezdeményezett.


(3) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés lebonyolításánál az eljárási szabályok tekintetében a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv-ben foglaltakat kell alkalmazni.


Közmeghallgatás

50.§


(1) A Képviselő-testület munkatervében meghatározottak szerint tart évente legalább 1-1 alkalommal közmeghallgatást Kimlén és Kimle-Novákpusztán, melyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatáson a polgármester beszámol az önkormányzat munkájáról, az éves költségvetés időarányos végrehajtásáról.


(2)       Közmeghallgatást kell tartani:

a) ha a képviselők több mint fele azt indítványozza,

b) ha az ügy tárgyának egyidejű megjelölésével azt a település állampolgárainak 10%-a kezdeményezi.




X. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI


Az önkormányzat vagyona


51. §


(1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, amelyben a testület megállapítja:

-    a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

-    a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.


(2) Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes vagyontárgyak (vállalkozói vagyon) tételes jegyzékét az önkormányzat vagyonrendeletének melléklete tartalmazza.



52. §


A Képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.



53. §


A polgármester az önkormányzat vagyon helyzetének alakulásáról a közmeghallgatáson köteles tájékoztatni az állampolgárokat.



Az önkormányzat költségvetése


54. §


(1) A Képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.


(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

a) Az első forduló (koncepció) főbb elemei:

-    a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv,

-    az önkormányzat részére kötelezően előírt és önként vállalt feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés,

-    a bevételi források és azok bővítési lehetőségeinek feltárása,

-    a kiadási szükségletek, azok gazdaságos, törvényes keretek között mozgó célszerű felmérése.

b) A második forduló főbb elemei:

-    a Képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelettervezetet, amely tartalmazza a bevételi forrásokat, a működési, fenntartási előirányzatokat,

-    a felújítási előirányzatokat célonként, a fejlesztési kiadásokat feladatonként,

-    az önálló és részben önálló önkormányzati intézmények költségvetését külön szakfeladaton,

-    az általános és céltartalékot,

-    a több éves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban (gördülő költségvetés).


(3) A költségvetési rendelet tervezetét a körjegyző készíti el és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi Bizottság előzetesen megtárgyalja és véleményezi.


(4) A zárszámadási rendelet tervezetének előkészítésére és előterjesztésére a (2) és (3) bekezdésében foglalt szabályok az irányadók.


Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

  1. §


(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.


(2) Az önkormányzat belső ellenőrzését a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás – mint önkormányzati társulás - látja el.


XI. FEJEZET

FELTERJESZTÉSI JOG


56. §


A Képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően ki kell kérni a témakör szerint érintett bizottság véleményét.


XII. FEJEZET

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK


57. §


A Szervezeti és Működési Szabályzat 2007. március 2. napján lép hatályba. Kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.