Püski Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. év CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Püski Község Önkormányzatának vagyonáról alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya kiterjed a Püski Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő valamennyi

a) ingatlan és ingó vagyontárgyra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon) továbbá

b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, illetve közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre.

Az önkormányzati vagyon csoportosítása

2. §

(1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyonelemeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) Forgalomképes minden önkormányzati vagyon, amely nem tartozik az (1)-(3) bekezdésekben foglalt vagyon közé. Az Önkormányzat forgalomképes vagyontárgyainak felsorolását a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(5) Amennyiben törvény másként nem rendelkezik, az önkormányzati vagyon e rendelet szerinti besorolásának megváltoztatásáról a Képviselő-testület dönt.

Az önkormányzat vagyonával való rendelkezési jogok

3. §

(1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, gazdasági társaságba, közalapítványba vagy egyéb alapítványba történő bevitele, az önkormányzati vagyonnal közérdekű kötelezettség vállalása, a tulajdonjog megterhelése vagy korlátozása, amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, a Képviselő-testület hatásköre.

(2) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik

a) az Önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása;

b) az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyon elidegenítése, cseréje;

c) az Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átadása, illetve a vagyonból eredő haszon vagy követelés ingyenes engedményezése;

d) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló önkormányzati részesedésnek értékesítésére történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba;

e) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása;

f) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása;

g) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása.

(3) Az (2) bekezdés szerinti rendelkezés a Képviselő-testület egyedi határozata alapján történhet.

(4) Az (1) és (2) bekezdésektől eltérően a polgármester jogosult

a) az bruttó 300.000,- Ft értéket el nem érő ingó vagyontárgy vásárlására, értékesítésére, hasznosítására, megterhelésére;

b) a vagyon esetenkénti bérbeadására évi bruttó 300.000,- Ft értékhatárig, amennyiben a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés az egy évet nem haladja meg;

c) az önkormányzati vagyon tekintetében új épület elhelyezéséhez vagy meglévő felépítmény bővítéséhez, átalakításához való tulajdonosi hozzájárulás megadására;

d) az önkormányzatot, mint a jelzálogjog és elővásárlási jog jogosultját megillető jognyilatkozat tételére;

e) az önkormányzati vagyonra vonatkozó biztosítási szerződés megkötésére;

f) a közterületek használatról szóló önkormányzati rendeletben hatáskörébe utalt döntés meghozatalára;

g) ^[1]a közműhálózat bővítéséhez, illetve karbantartásához szükséges tulajdonosi és közút kezelői hozzájárulás megadására.

(5) Az önkormányzati intézmények gyakorolhatják annak a törzsvagyonnak a használati jogát, amely adott intézmény alapító okiratában vagy vagyonkimutatásában szerepel.

(6) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban (létesítő határozatban) meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül az alaptevékenység sérelme nélkül önállóan dönt – a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész használatába (bérletbe) adásáról legfeljebb egy évi időtartamra.

(7) A (6) bekezdés szerinti vagyonhasznosításból befolyó bevétel a hasznosító intézmények, feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordítható.

(8) A feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanok hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.

Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása

4. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyon értékesítésénél a nemzeti vagyonról szóló törvényben előírt versenyeztetés kötelező, ha az érintett vagyontárgy forgalmi értéke ingatlan vagyon esetében a bruttó 25 millió forintot, egyéb vagyon esetében a bruttó 5 millió forintot meghaladja.

(2) A forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyon elidegenítésére az átminősítését követően kerülhet sor.

(3) A vagyon átminősítését, elidegenítését, hasznosítását kezdeményezheti a Képviselő-testület, annak bizottsága, a polgármester, vagy az önkormányzati intézmény vezetője.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott értékhatár feletti vagyon nyilvános, illetve zártkörű tárgyaláson történő értékesítésének szabályait a rendelet 5. számú mellékletét képező versenyeztetési szabályok tartalmazzák.

Önkormányzati vagyon kezelésének szabályai^[2]

5. §

(1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan

forgalomképes és üzleti vagyonát önkormányzati közfeladat ellátása érdekében ingyenesen, vagy ellenérték fejében vagyonkezelésbe adhatja.

(2) A vagyonkezelői jog ingyenes átadásához a Képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges.

(3) A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és szerződés tartalmának meghatározása kizárólagosan a Képviselő-testület hatásköre.

(4) A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, melynek ellátása hatékonyabban látható el a vagyonkezelő által.

(5) A vagyonkezelő köteles:

a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,

b) teljesíteni a jogszabályban, illetve a vagyonkezelési szerződésben előírt, az önkormányzati

vagyonra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettséget,

c) a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés

összegének felhasználásáról évente elszámolni, 

d) gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes

állapotának fenntartásáról, a szükséges felújítási munkák elvégzéséről,

e) tűrni az Önkormányzatnak a vagyonkezelésre vonatkozó ellenőrzéseit illetve közreműködni

az ilyen ellenőrzésekben, és

f) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogszabály alapján fennálló egyéb

kötelezettségeket.

(6) A vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell az érintett vagyonelem esetleges védettségét, rendeltetését és a vagyonkezelő ehhez kapcsolódó kötelezettségeit.

(7) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a

vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat.

(8) Az Önkormányzat vagyonkezelői jogot a (10) bekezdésben foglalt kivétellel kizárólag ellenérték fejében alapíthat.

(9) A vagyonkezelői jog ellenértékének megállapítása során figyelembe kell venni különösen az adott vagyon rendeltetését, az önkormányzati feladat jellegét, a működtetés költségeit, a vagyon értékét, műszaki állapotát, a vagyonhoz kapcsolódó, valamint az abból következő kötelezettségeket, illetve jogszabály vagy megállapodás által előírt az Önkormányzatot terhelő más kötelezettséget.

(10) A vagyonkezelői jog ingyenesen alapítható, ha a (9) bekezdésében foglalt körülmények figyelembe vételével megállapítható, hogy a vagyon kezeléséhez kapcsolódó feladat ellátása hosszútávon csak veszteségesen biztosítható.

(11) Önkormányzati vagyon kezelőjét az őt megillető jogok gyakorlásának szabályszerűségét, célszerűségét a tulajdonosi joggyakorló ellenőrzi.

(12) Az ellenőrzés célja a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonosi érdekeket sértő joggyakorlás, az önkormányzati érdekeket sértő gazdálkodás, az e körbe sorolható intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása, továbbá a vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása.

(13) A tulajdonosi ellenőrzést átruházott hatáskörben a polgármester végzi, aki jogosult:

a) az ellenőrzött helyiségeibe, ingatlanaiba belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni, és

c) az ellenőrzött vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, tájékoztatást kérni.

(14) Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni és

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentés-tervezetre észrevételt tenni.

(15) Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást,

nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani és

c) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni.”

Vagyon ingyenes megszerzése

6. §

(1) Az ingyenesen felajánlott vagyon átvételéről való döntés, a (2) bekezdés kivételével a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) Amennyiben a felajánlott vagyon forgalmi értéke a bruttó 200.000,- Forintot meghaladja az ingyenesen felajánlott vagyon átvételéről való döntés Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

Záró rendelkezések

7. §

(1) E rendelet 2012. május 1.-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Püski Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 20/2004. (XII. 9.) önkormányzati rendelete, valamint az ezt módosító 8/2008. (XI. 25.), 3/2009. (III. 27.) és 2/2011. (I. 19.) önkormányzati rendeletek.