1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Püski Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), székhelye: 9235 Püski, Felszabadulás utca 5.

(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Püski Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(3) Az Önkormányzat hivatalos internetes honlapja: www.puski.hu

2. § Az Önkormányzat jelképe a település címere. E jelkép leírását és ábráját a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

3. § Az Önkormányzat testvérközségi kapcsolatot tart fenn a szlovákiai Csákány (Cakany) településsel.

4. § (1) Az Önkormányzat a hivatali feladatokat a Halászi Község Önkormányzatával, valamint Máriakálnok Község Önkormányzatával közösen fenntartott Halászi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) útján látja el.

(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, főbb feladatait, működésének részletes szabályait, valamint az ügyfélfogadás rendjét az érintett képviselő-testületek által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

5. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze.

(2) Az ülést annak időpontja előtt legalább három munkanappal kiküldött meghívóval kell összehívni, amely tartalmazza:

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket és az egyéb írásos indítványokat.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott személy bármely képviselő javaslatára, illetve saját elhatározásából rendkívüli ülést hívhat össze.

(5) A polgármester tizenöt napon belüli időpontra köteles rendkívüli ülést összehívni a képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára.

(6) A rendkívüli ülés összehívására szóló meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát, időpontját, helyszínét és napirendjét. A rendkívüli ülés összehívása során a (2) bekezdés szerinti határidő és a (3) bekezdésben szabályozottak alkalmazásától el lehet tekinteni.

(7) Rendkívüli ülésen csak a meghívóban szereplő napirendi pont tárgyalható.

6. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni az egyes napirendi pontok előterjesztőit és mindazokat, akiknek meghívását az adott napirendi pontra vonatkozólag jogszabály kötelezővé teszi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott meghívottaknak a meghívót, valamint az őket közvetlenül érintő írásos előterjesztéseket, illetve indítványokat kell megküldeni.

7. § (1) A képviselő-testület munkáját a meghívóban feltüntetett és azzal együtt kiküldött előterjesztések alapján végzi.

(2) Napirendi pont előterjesztője lehet:

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az előterjesztés a képviselő-testület ülésén szóban is ismertethető, amennyiben a képviselő-testület az ülés napirendjére azt felveszi.

8. § (1) A képviselő-testület napirendjén szereplő előterjesztéshez módosító vagy kiegészítő indítványt (továbbiakban együtt: módosító indítvány) nyújthat be a polgármester, a képviselő, a jegyző és a napirendi pont előterjesztője.

(2) A módosító indítvány az adott napirendi pontot érintő szavazás megkezdéséig szóban is megfogalmazható.

(3) Bármely napirendi ponthoz költségkihatással járó módosító indítványt csak a forrás megjelölésével lehet előterjeszteni.

(4) A polgármester visszautasítja azt a módosító indítványt, amit az (1)-(3) bekezdésekben előírtak figyelmen kívül hagyásával nyújtottak be. A visszautasításról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

9. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésére vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök vezeti (a továbbiakban együtt: levezető elnök).

(2) A levezető elnök:

(3) Ha a levezető elnök a határozatképesség hiányát állapítja meg, az ülést bezárja.

(4) A napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármester tájékoztatást adhat az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, továbbá a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról.

(5) Az ülés napirendjéről és az egyes napirendi pontok tárgyalásának sorrendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) A képviselő-testület ülésén a napirendi pont feletti vitának és a döntés meghozatalának elhalasztását egy alkalommal bármelyik képviselő kezdeményezheti. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(7) A levezető elnök soron kívül megadja a szót a jegyzőnek, amennyiben a törvényesség fenntartása céljából kíván észrevételt tenni.

(8) A napirendi pontok tárgyalása során bármely képviselő az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslatot (a továbbiakban: ügyrendi javaslat) tehet. Az ügyrendi javaslat előterjesztőjének a levezető elnök soron kívül szót ad, és az ügyrendi javaslatot annak megtételét követően vita nélkül megszavaztatja.

10. § (1) A levezető elnök gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, ennek során:

(2) Az (1) bekezdés g) és h) pontjában felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.

(3) A tanácskozási joggal rendelkező meghívottak az egyes napirendi pontok tárgyalása során egy alkalommal legfeljebb két perces hozzászólásra jelentkezhetnek, illetve a hozzájuk intézett kérdésekre legfeljebb két percben válaszolhatnak. A levezető elnök a nyilvános testületi ülésen megjelent - tanácskozási joggal nem rendelkező - polgárok részére legfeljebb két perces hozzászólási lehetőséget adhat.

11. § (1) A napirendi pont feletti vita megnyitása előtt az előterjesztő az előterjesztést 5 percben, szóban kiegészítheti.

(2) A napirendi pont felett a vitát a levezető elnök nyitja meg. A vita megnyitását követően a képviselők a jelentkezés sorrendjében kapnak szót.

(3) A vita lezárására vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

12. § (1) A polgármester először a vitában elhangzott módosító indítványokat - az elhangzás sorrendjében -, majd az eredeti indítványban szereplő, megszavazott módosításokkal kiegészített javaslatot bocsátja szavazásra. Ha az indítványban több döntési variáció is szerepel és az előbb szavazásra bocsátott megkapja az elfogadáshoz szükséges többséget, a további variációkat már nem kell szavazásra bocsátani.

(2) A törvényben meghatározottakon túl minősített többség szükséges az alábbi ügyekben meghozott döntésekhez:

13. § (1) A szavazás - a név szerinti és a titkos szavazás kivételével - kézfelemeléssel történik.

(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a képviselő-testület a polgármester, illetve bármely képviselő ügyrendi javaslatára dönthet úgy, hogy a szavazást meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak a következő napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig - egy alkalommal - van mód.

(3) A szavazást követően a levezető elnök a szavazás eredményét megállapítja.

14. § (1) Jogszabályban meghatározott esetekben, továbbá az éves költségvetés elfogadásával, a helyi adók megállapításával, a településrendezési terv jóváhagyásával, önkormányzati vagyonnal, hitelfelvétellel és kötvénykibocsátással, intézményalapítással és megszüntetéssel, hatósági ármegállapítással összefüggő kérdésekben bármely képviselő javaslatára név szerinti szavazást kell tartani.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők nevük elhangzása után csak igennel, vagy nemmel szavazhatnak.

15. § (1) Azokban az ügyekben, melyekben ezt a törvény lehetővé teszi, bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Titkos szavazás esetén a képviselő-testület tagjai közül szavazatszámláló bizottságot választ, amely elnökből és két tagból áll. A szavazás borítékba helyezett, lebélyegzett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazás során érvénytelen szavazatnak számít, ha a szavazó az urnába dobott szavazólapot nem töltötte ki, illetve ha a szavazó szándékát a szavazólapról nem lehet egyértelműen megállapítani.

(4) A szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

(5) Ha több titkos szavazást igénylő előterjesztés szerepel a napirenden, a szavazások a levezető elnök döntése alapján összevontan, egyidejűleg is lebonyolíthatók.

16. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésén a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

(2) A Helyi Választási Bizottság elnökének akadályoztatása esetén a (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására a Helyi Választási Bizottság más tagja is felkérhető.

17. § (1) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást csak a polgármester vagy a képviselő-testület által erre felhatalmazott személy adhat.

(2) Zárt ülésen hozott határozatot a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

18. § (1) A képviselő-testület évente egyszer közmeghallgatást tart, amelynek helyéről és időpontjáról a lakosságot hirdetmény útján értesíteni kell.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

(3) A közmeghallgatás során a polgármester beszámol az Önkormányzat gazdasági helyzetéről, ezt követően pedig a jelenlévők közérdekű kérdéseket és javaslatokat intézhetnek a polgármesterhez vagy a képviselőkhöz.

19. § (1) A lakossági fórumok a lakosság, illetve a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását és a legfontosabb döntések előkészítésbe való bevonását szolgálják.

(2) Lakossági fórum tartását kezdeményezheti annak tárgyának megjelölésével:

(3) A (2) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén a lakossági fórum megrendezéséről a képviselő-testület dönt.

(4) A lakossági fórumot a polgármester vezeti. A lakossági fórumról jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

20. § (1) A képviselő-testület határozatának megjelölése - az alábbi sorrendben -

(2) Ha a határozat jellege megkívánja, a határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásáért felelős személy megnevezését és a végrehajtásra megszabott határidő, illetve határnap megjelölését.

21. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

(2) Az önkormányzati rendelet két fordulóban is tárgyalható.

(3) Kétfordulós tárgyalás esetén az első forduló során a képviselő-testület határozati formában javaslatokat, indítványokat fogalmaz meg, amelyeket az előterjesztő a második fordulóra elkészített rendelet-tervezetbe köteles beépíteni.

22. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester, illetve a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) Az önkormányzat rendeleteinek tervezetét indokolással együtt kell előterjeszteni, melyben ki kell térni a felvett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokra is.

23. § (1) Az önkormányzati rendelet megjelölése - az alábbi sorrendben -

(2) A rendeletet az Önkormányzat hivatali épületében található hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kifüggesztésről a jegyző gondoskodik. A hirdetményt legalább tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napjával azonos.

(3) Az önkormányzati rendeleteket meg kell küldeni mindazoknak a szervezeteknek, amelyek a rendeletek rendelkezéseinek betartásában, végrehajtásában érdekeltek, illetve abban közvetlenül érintettek.

(4) Az önkormányzati rendeleteket az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

24. § (1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, az írásban benyújtott hozzászólásokat, valamint a jelenléti ívet.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell napirendi pontonként a vitában elhangzott kérdésekre adott válaszok, és a hozzászólások lényegét, a módosító indítványokat és a határozatokat.

(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza titkos szavazással érintett napirendi pont tárgyának megjelölését, a szavazás időpontját, a szavazás lebonyolításának lényegét, továbbá a szavazás eredményét és a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak aláírását. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz, amelyben szintén fel kell tüntetni a választás eredményét.

(4) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv az Önkormányzat hivatali épületében, továbbá az Önkormányzat honlapján is megtekinthető.

25. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet és szerveit illetik meg.

(2) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő.

(3) A képviselő-testület szervei: a főállású polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

(4) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazására bizottsága, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.

(5) A képviselő-testület külön jogszabályban átruházott hatásköreinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(6) A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék, az Önkormányzat által ellátandó, a kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységeket a 3. függelék tartalmazza; a 4. függelék nyilvántartás arról, hogy az Önkormányzat mely társulásokban vesz részt. Aktualizálásukról a jegyző gondoskodik.

26. § (1) A polgármester - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő ügyekben:

(2) A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

27. § A polgármester a Hivatal ügyfélfogadási rendje szerint, ügyfélfogadási időben tart fogadóórát, az Önkormányzat hivatali épületében.

28. § (1) A képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.

(2) Ha az alpolgármester választás során a jelölt nem kapja meg a megválasztáshoz szükséges szavazatot e tisztség tekintetében, a soron következő ülésen ismételten szavazást kell tartani. Ezt az eljárást addig kell folytatni, amíg a tisztség betöltésre nem kerül.

(3) Az alpolgármesteri megbízatás megszűnése esetén az új alpolgármester megválasztására a (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(4) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, hivatali munkarendjét a polgármester határozza meg.

29. § (1) A képviselő-testület - a (2) bekezdésben meghatározott bizottság kivételével - állandó bizottságot nem hoz létre.

(2) Püski Igazgatási Bizottság elnevezéssel állandó bizottság látja el mindazokat a feladatokat, melyekre törvény rendelkezése alapján kötelező bizottságot létrehozni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott bizottság elnökét és két tagját települési képviselők közül választja meg a képviselő-testület.

(4) Az állandó bizottság elnökének és tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza, aktualizálásáról a jegyző gondoskodik.

31. § (1) A képviselő-testület bármely kérdés megvizsgálására, továbbá a bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat.

(2) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület az eseti bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az eseti bizottság működésének szabályaira - a képviselő-testület vagy az eseti bizottság eltérő rendelkezése hiányában - az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

32. § (1) A bizottság - az e rendeletben foglaltak figyelembevételével - maga állapítja meg működésének részletes szabályait.

(2) A bizottsági ülést a bizottság elnöke - akadályoztatása esetén az elnökhelyettes - hívja össze és vezeti.

(3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni, azzal, hogy a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy - az elnök által kijelölt - tagja írja alá.

33. § A polgármesteri, képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének, ellenőrzésének szabályait e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

34. § (1) A Püski Igazgatási Bizottság előkészíti a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi, méltatlansági és fegyelmi ügyeket.

(2) A polgármester átadja az (1) bekezdésben megjelölt bizottságnak a kezdeményezést, amely a vizsgálatot lefolytatja és előterjesztést készít a képviselő-testület következő ülésére. A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

35. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Püski Község Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011. (IV.15.) önkormányzati rendelete.