Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati vagyonról

Hatályos: 2025. 09. 20

Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati vagyonról

2025.09.20.

Hegykő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon hasznosítása esetén, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 11. § (16) bekezdésében hivatkozott értékhatár 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogjogának átruházása esetén, az Nvtv. 13. § (1) bekezdésében hivatkozott értékhatár 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték.

(3) Egyedi bruttó forgalmi értéknek az Önkormányzat vagyonkataszterében meghatározott

a) könyv szerinti bruttó értéket, vagy

b) amennyiben ennek összege magasabb, a becsült értéket

kell tekinteni.
(4) A Képviselő-testület dönthet úgy, hogy a (3) bekezdésben leírtaktól eltérően forgalmi értékbecslést rendel meg és ez alapján, vagy a rendelkezésre álló, három évnél nem régebben készült forgalmi értékbecslés alapján határozza meg a bruttó forgalmi értéket.

1/A. § (1) Az 1. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott értékhatár felett az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon hasznosítása és tulajdonjogjogának átruházása esetén versenyeztetési eljárást kell lefolytatni.

(2) Az (1) bekezdésben leírt esetben a Képviselő-testület döntésének megfelelően licittárgyalást vagy pályázati eljárást kell alkalmazni. Pályázati eljárást a Képviselő-testület elsősorban akkor alkalmaz, ha a nemzeti vagyon hasznosítása és tulajdonjogjogának átruházása esetén az ajánlati összegen kívül egyéb szempontokat is figyelembe kíván venni.

1/B. § (1) A licittárgyalásról szóló felhívást a licittárgyalást megelőzően legalább 8 nappal az önkormányzat hivatalos honlapján és hirdetőtábláján közzé kell tenni.

(2) A licittárgyalás nyilvános, azon természetes személyek vagy átlátható szervezetek is részt vehetnek, amennyiben

a) nincs az Önkormányzat felé adó- és egyéb (pl. bérleti díj) tartozásuk, valamint

b) ha a licittárgyalásról szóló felhívásban ez feltételként szerepel, a bánatpénzt legkésőbb a licittárgyalás megkezdéséig a felhívásban megjelölt módon leteszik,

és ezt a licittárgyalás megkezdésekor igazolják.

(3) A licittárgyalásról szóló felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a licit tárgyának pontos megjelölését,

b) a licittárgyalás helyét és idejét,

c) tájékoztatást arról, hogy csak az vehet részt a licittárgyaláson, aki a (2) bekezdésben leírt feltételeknek megfelel,

d) a licit nyertesére vonatkozó ajánlati kötöttség határidejét.

(4) A licittárgyalásról szóló felhívásnak ingatlan értékesítése esetén a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott pontos megjelölésben a következőket kell tartalmaznia:

a) az ingatlan helyrajzi számát, címét, területét, megnevezését,

b) a helyi építési szabályzat szerinti övezet megjelölését,

c) az ingatlan használatával kapcsolatos szerződéses feltételeket.

(5) A licit lebonyolításáról - ezen belül a licitfelhívás előkészítéséről, aláírásáról, közzétételéről, a licittárgyalás megtartásáról - a jegyző gondoskodik. A licittárgyalás megtartásához közjegyző közreműködése is igénybe vehető.

(6) A licittárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(7) A licit nyertese a legmagasabb összegű ajánlatot tevő.

(8) A licittárgyalásról szóló felhívás a licit időpontjáig visszavonható, a visszavonást a meghirdetéssel azonos módon kell közzétenni.

1/C. § (1) A pályázati eljárás nyilvános vagy zárkörű lehet.

(2) A nyilvános pályázati felhívást az Önkormányzat hivatalos honlapján és hirdetőtábláján közzé kell tenni úgy, hogy a pályázat benyújtására legalább 8 nap álljon rendelkezésre.

(3) Zártkörű pályázatot kell kiírni, ha a nyilvános pályázat közérdeket sért, vagy ha teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak, vagy a település fejlesztési céljaival összhangban csak meghatározott ajánlattevők számára célszerű meghirdetni a vagyontárgyat hasznosításra, vagy értékesítésre. A zártkörű pályázat meghirdetéséről legalább három természetes vagy jogi személy meghívásával a Képviselő-testület dönt. Tulajdonjog átruházása esetén annak érvényes szerződés alapján történő bérlőjét, haszonbérlőjét a pályázati eljárásra ajánlatevőként meg kell hívni. A zártkörű pályázati felhívásról a meghívott ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül, írásban kell értesíteni.

(4) A pályázati felhívás feltételeit a Képviselő-testület határozza meg.

(5) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell

a) a pályázat tárgyának pontos megjelölését,

b) az esetleges pályázati dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit,

c) a pályázat elbírálásánál alkalmazott elveket, bírálati szempontokat,

d) a pályázati ajánlat benyújtásának módjára vonatkozó szabályokat (így különösen azt, hogy a pályázatokat írásban, hány példányban kell benyújtani, a pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét),

e) tájékoztatást a csatolandó mellékletekről, igazolásokról (így különösen arról, hogy a pályázónak Önkormányzatunk felé adó- és egyéb - pl. bérleti díj - tartozása nincs, továbbá, ha a pályázatban bánatpénz letételét feltételül szabták, a bánatpénz letételéről szóló igazolást,

f) a nyilvános pályázatbontás, és az eredményhirdetés helyét és idejét,

g) a pályázat nyertesére vonatkozó ajánlati kötöttség határidejét.

(6) A pályázati felhívásnak ingatlan értékesítése esetén az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott pontos megjelölésben az 1/A. § (4) bekezdésében leírtakat kell tartalmaznia.

(7) A pályázati eljárás lebonyolításáról - ezen belül a pályázati felhívás megjelentetéséről, a beérkezett pályázatok felbontásáról, a bontási jegyzőkönyv elkészítéséről, a pályázatok döntésre előkészítéséről, valamint az eredményhirdetésről - a jegyző gondoskodik.

(8) A pályázatok benyújtási határidejének lejártát követően haladéktalanul fel kell bontani az ajánlatokat. A bontáson az ajánlattevők jelen lehetnek. Az ajánlatok felbontásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) az ajánlattevők nevét, címét,

b) ajánlati árat, és az egyéb bírálati szempontokra adott ajánlatokat,

c) azt, hogy az ajánlat megfelel-e a pályázati felhívásban foglaltaknak.

(9) Az ajánlatokat a bontást követő 15 munkanapon belül kell elbírálni. Az ajánlatokat a Képviselő-testület bírálja el.

(10) A pályázat nyertese az összességében legelőnyösebb pályázatot benyújtó ajánlattevő.

(11) A pályázati eredmény kihirdetéséről a pályázókat írásban, a képviselő-testületi határozat megküldésével kell értesíteni.

(12) A pályázati felhívás az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonható, a visszavonást a felhívással azonos módon kell közzétenni.

1/D. § A licittárgyalás és a pályázati eljárás egyetlen érvényes ajánlat esetén is érvényes és eredményes.

1/E. § A nemzeti vagyon tulajdonjogjogának átruházása esetén annak érvényes szerződés alapján történő bérlőjét, haszonbérlőjét – amennyiben a licittárgyaláson vagy a pályázaton részt vesz - elővásárlási jog illeti meg. Arról, hogy az elővásárlási jogával élni kíván-e, a licittárgyalást vagy a pályázat eredményének kihirdetését követően 8 napon belül kell nyilatkoznia.

1/F. § A nemzeti vagyon hasznosítására és tulajdonjogjogának átruházására vonatkozó (ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartási eljárásra alkalmas) szerződést a licittárgyalás időpontját, pályázat esetén a pályázat eredményének kihirdetését követő 15 napon belül kell megkötni.

2. § Az Önkormányzat tulajdonában álló, az Nvtv. 5. § (4) bekezdése szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősített vagyonelemeket jelen rendelet melléklete tartalmazza.

2/A. § (1) Az Önkormányzat, valamely közfeladata átadásához kapcsolódva, az Nvtv-ben meghatározott vagyonkezelő részére, bármely vagyonelemére vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelésbe adásról, és annak ellenértékéről a Képviselő-testület – a (3) bekezdésben leírtakra figyelemmel - a vagyonkezelői szerződés jóváhagyásával egyedi döntést hoz.

(3) A vagyonkezelői jog tárgyévi ellenértéke – ide nem értve a (4) bekezdésben leírtakat – nem lehet kevesebb a vagyonkezelő tárgyévi költségvetése vagy üzleti terve szerinti, az adott vagyonelemhez kapcsolódóan megszerzett, önkormányzati támogatás nélkül számított saját bevételének tíz százalékánál.

(4) A vagyonkezelői jog ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából - az Nvtv. 11. § (5) bekezdésének kivételével –önkormányzati költségvetési szerv vagy intézmény, továbbá az Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet részére engedhető át.

2/B. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal gazdálkodik. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.

(3) Ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon elkülöníti.

(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.

(5) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe átvett vagyonelemre a vagyonkezelési szerződésben meghatározott feltételekkel biztosítási szerződést köt, és az ellenértéket megfizeti.

(6) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-éig a vagyonkezelésébe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszter vezetése érdekében a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelő módon és formában adatot szolgáltat, továbbá a szükséges bizonylatokat, dokumentumokat átadja.

(7) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámol.

2/C. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzati jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.

(2) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a Képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzati vagyonnal történő rendelkezés szabályairól szóló 9/2004.(XI. 13.) önkormányzati rendelet.