Lövő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2005. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete

A helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2014. 11. 15- 2016. 08. 14

Lövő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2005. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete

A helyi építési szabályzatról

2014.11.15.

Lövő község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében a következő rendeletet alkotja.

Általános rendelkezések

1. § A rendelet

- az SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület) (továbbiakban: SZ-J1 terv)

- az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület) (továbbiakban: SZ-J2 terv) című, Rp.I.228-1 munkaszámú tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó.

- az Akcióterv Kft 004/2011 munkaszámú, 4; 5; 6 rajzszámú tervlapjaival, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó.

- az Akcióterv Kft 010/2014 munkaszámú, SZ-M/2014 rajzszámú tervlapjával, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Lövő község közigazgatási területére, kivéve az alábbi ingatlanokat:

belterület 402/47, 402/207, 462/6, 504/2, 504/3, 581/2, 581/3, 581/4, 581/5, 581/6, 581/7,

581/8, 594, 597/2, 650/3, 650/4, 645, 649, 1202/2, 0133/19, 48/1, 48/2 hrsz, továbbá a Szent István utca, a Fő utca, Hunyadi János utca és a Sport utca által lehatárolt területeket.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá - a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

Szabályozási elemek

3. § (1) Kötelező szabályozási elem

a) beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt. területek határvonala

b) a belterület határvonala

c) a szabályozási vonal

d) az eltérő terü1etfelhasználásiegységek határvonala

e) az építési övezetek határvonala

f) az építési hely határa

g) az építési vonal.

(2) Az eltérő terü1etfelhasználási egységek határvonala és az övezeti határvonal az SZ-J1 terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett 10-10 m mértékig elmozdíthatók.

(3) A kötelező szabályozási eleinek helyének megváltoztatásához - kivéve a (2), illetve a 4. § (6) bekezdésben szabályozott eseteket - a szerkezeti terv, a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges figyelembe véve a külön jogszabály, szerinti előírásokat.

(4) Irányadó szabályozási elem

- az azonos terület-felhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.

(5) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.

(6) A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZJ2 tervek tartalmazzák.

(7) Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterü1etbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület-felhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.

A telekalakítás általános szabályai

4. § (1) Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások iránya meg kell, hogy egyezzen az irányadó telekhatár vonal irányával.

(2) A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében

a) Az új területfelhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi és vegyes területfelhasználású telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességű telkek szélességének aránya nem lehet több 1,5-nél.

b) A már kialakult telekosztású lakóterületi és vegyes területfelhasználású telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatárrendezés) a kialakult telkek megváltoztatását eredményezi, a telekátalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek s élessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet.

Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telekátalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telekátalakítás engedélyezhető.

(3) A kialakult telekosztású, nem megváltozó lakóterületi és vegyes területfelhasználású tömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos, szélességére vonatkozó övezeti előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.

Amennyiben, a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő új telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.

(4) Telekcsoport újraosztása estén a telekalakítás telektömbönként ütemezhető. A telekátalakítással érintett telkek telektömbön kívüli visszamaradó részei nem kell, hogy az építési telekre vonatkozó előírásoknak megfeleljenek.

(5) Kialakult telek osztású lakó és vegyes területfelhasználású telektömb saroktelkei, vagy a saroktelek a vele szomszédos telekkel együtt az övezetre vonatkozó előírásoktól eltérő mérettel és módon is alakítható az alábbiak szerint:

A telekalakítás eredményeként létrejövő új építési telek megengedett legkisebb telekmélysége 40,0 m, valamint a visszamaradó építési telek megengedett legkisebb területe 700 m2.

(6) A külön rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv kötelezettségével érintett területeken a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek, között a közlekedési területek helye és mérete pontosítható.

(7) Az SZ-J1 terven az övezeti jelben és/vagy a helyi építési szabályzatban "SZT" jellel jelölt telekméret SZ-J1 terv szerint kialakítandó telekméretet jelent.

(8) Az SZ-J1 terven és/vagy a helyi építési szabályzatban az övezeti jelben "K" jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek "K" jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára történő lejegyzést, és a telekhatár kiigazítást.

A telek beépítésének általános szabályai

5. § (1) A már beépített építési telkeken közterület bővítés helybiztosítása céljából szabályozási vonallal lehatárolt, a közterület felé eső telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. Az építési hely határát a szabályozási vonaltól kell számítani. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.

(2) Közterület bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

(3) Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló, beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni,

(4) Az oldalhatáron álló építési hely - beépítetlen tömbben - K-Ny-i telekfekvésnél az északi 01 dal határon, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző építési oldalon áll.

A létesítmények elhelyezésének általános szabályai

6. § (1) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.

(2) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.

(3) Ha az oldalsó telekhatárok az utcai építési vonallal a merőlegestől eltérő szöget zárnak be, egy telektömbön belül az épületek egységesen fogazottan is elhelyezhetők.

(4) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi és a vegyes területfelhasználású telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága* és utcai homlokzatszélesség** a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.

(5) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a nagyobbik építménymagasságának mértékénél.

(6) Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a (5) bekezdésbeli épületek figyelemmel a védőtávolságokra is - közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani.

Környezetvédelem

7. § (1 ) Vízvédelmi besorolás:

a) felszín alatti vizek, érzékeny terület

b) felszíni vizek: 3. vízminőségvédelmi területi kategória

(2) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakciót okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értékeket ne haladja meg:

a) fák, bokrok 100 pollen/m3

b) fűfélék 30 pollen/m3

(3) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.

(4) A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladéksziget kivételével - nem alakítható ki.

Táj- és természetvédelem

8. § (1) Védelemre tervezett területek: 010, 012, 015, 016, 01717, 018/1-2, 019/1-6, 0142/2-7, 0143,0144/12,0144/18-23 hrsz.

A védelemre tervezett területet nem lehet belterü1etbe vonni, művelési ága nem változtatható meg.

A területre vonatkozó természetvédelmi előírásokat külön jogszabály tartalmazza.

(2) Az SZ-J terven M-kf -ként megjelölt gyepterületek művelési ága nem változtatható meg.

(3) Az alsóbbrendű kisebb forgalmú utak (országos mellékút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) külterületi szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.

( 4) Természeti érték

a) Helyi védett természeti érték:

- 4 db vadgesztenyefa (Mária-szobor körül, 021 hrsz)

- 4 ,db fenyőfa (Kolics-kápolna körül, 1335 hrsz)

- 2 db szelídgesztenyefa (024/7).

b) A védett fák csak élet- és balesetveszély esetén erdészeti vagy kertészeti szakvélemény alapján vághatók be.

Zöldfelületek

9. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani;

A zöld felületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.

(2) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.

(3) A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(4) Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.

Művi értékvédelem

10. §

(1) Műemlékek

a) műemlékek:

1. Római katolikus templom (54 hrsz; törzsszám: 3837)

2. Szent György-szobor (54 hrsz; törzsszám: 3838)

3. Keresztelő Szent János-szobor (54 hrsz; törzsszám: 3839)

4. Pestis emlékoszlop (iskola előtt; törzsszám: 3836)

b) Műemléki környezet által érintett helyrajzi számok: 41; 44; 45; 52; 53; 54; 55;

56;57;465;466;467;468;469;470/1;471;472;475;476.

c) A műemlékeket, műemlékileg védett területet és a műemléki környezetet érintő, a telekalakításra, építésre, bontásra, felújításra, korszerűsítésre, kertépítésre (fakivágás, faültetés) irányuló engedélyezési folyamatba a területileg illetékes műemlékvédelmi hatóságot a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint be kell vonni.

(2) Helyi védelem

a) Helyi védelem:

1. Kolics-kápolna (1335 hrsz)

2. Kőkereszt (Fő utca 173 sz. ház előtt)

3.,Piéta (Fő utca és a 165 hrsz-ú út kereszteződésénél) 4. Kőkereszt (483 hrsz)

5. Mária-szobor (021 hrsz)

6. Kőkereszt (027/4).

7. Szentháromság oszlop (0188/24 hrsz).

b) A helyi védelem alatt ál1ó építmény helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél az alábbi előírások betartása kötelező:

1. Az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai és formái illeszkedjenek egymáshoz.

2. Az épületnek a közterületről látható összes homlokzatait eredeti formájukban

kell megőrizni, il1etve szakszerű munkával helyreá1lítani.

3. Az alaprajzi elrendezés - különösen a fő tartó szerkezetek, fő falak, belső elrendezés elemei, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.

e) A helyi védelem környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell,

hogy a védett látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja:

1. A közterületen bármely hirdető táblának, egyéb közterületi létesítménynek,

berendezésnek elhelyezése,

2. nem közterületi építmény építése.

d) Az SZ-J1 terven utcakép védelem jellel megjelölt területen meg kell őrizni a beépítés módját, az ehhez kapcsolódó építészeti és tömegfonnálás jellemzőit, valamint a homlokzatok nyílásrendjének differenciáltságát, a tetőgerincek kialakult és egységes irányát.

(3) Régészeti értékek

a) Az ismert és nyilvántartott régészeti lelőhelyek felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

b) Régészeti érdekű terület:

- 0137/20-21 hrsz; 0137/13-16 hrsz

- 0185/17-22 hrsz

- 0179/13-21 hrsz; 0179/30-38

- 801/1 hrsz; 802/3-5 hrsz; 027/2 hrsz

- 09/1-8 hrsz; 06 hrsz; 016 hrsz; 05 hrsz; 017-17-18 hrsz; 579 hrsz; 553-561

hrsz; 573 hrsz; 574 hrsz

- 017/8 hrsz; 536-548 hrsz

- 1348-1359 hrsz

e) A fent felsorolt területeken a földmunkával járó tevékenységek megkezdése előtt megelőző régészeti feltárás elvégzése szükséges.

d) Régészeti értékek előkerülése esetén a külön jogszabály szerint kell eljárni.

Védő távolságok, védőterület

11. § (1) A település meglévő és tervezett lakóterületei, vegyes területei, üdülőterületei, zöldterületei és különleges területei körüli

- 1000 m-es területsávon belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára

szolgáló új építményt építeni, vagy ilyen meglévő építményen kapacitásnövelő építési beavatkozást végezni csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott védőtávolság betartásával lehet. .

(2) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten

20 kV-os vezeték: 5,0 - 5,0 m

35 kV-os vezeték: 5,0 - 5,0 m

120 kV-os vezeték: 18,0 - 18,0 m

A biztonsági övezetTe vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.

(3) Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytel mérten:

- nagy-középnyomású gázvezeték: 9,0 - 9,0 m

- nagynyomású gázvezeték: 28,0 - 28,0 m.

A biztonsági övezeti vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.

(4) A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.

(5) A vízfolyások (Kardos-ér, Öreg árok), csatornák, vízfelületek parti sávja a partvonaluk mentén húzódó 6,0 - 6,0 m területsáv.

A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.

(6) Az oktatási, szociális és egészségügyi intézmény védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.

Területfelhasználási, övezeti előírások az általános és a sajátos használat szerint

12. § (1) A település közigazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

aj Beépítésre szánt terület

1. Lakóterület

- falusias lakóterület Lf

- kertvárosias lakóterület Lke

2. Vegyes terület

- településközpont vegyes terület Vt

3. Gazdasági terület

a) kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz

b) jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület Gip_z

c) ipari terület Gip

4. Különleges terület

a) temető K-T

b) sportterület K-Sp

c) szennyvíztisztító telep K-Szt

d) vízmű telep K-V

e) szabadidős célú terület K-Szi

f) Törölve

b) Beépítésre nem szánt terület

1. Közlekedési és közműterület

- útterület K-öu

- vasútterület K-Ök

- közműterület K-öm

2. Zöldterület Z

3. Erdőterület E

4. Mezőgazdasági terület M

5. Vízgazdálkodási terület V

Az övezeti jel értelmezése

13. §

Területfelhasználási elem	Beépítési mód (oldalhatáron álló, szabadonálló)	megengedett legnagyobb beépítettség (%) /legkisebb kötelező zöldfelület (%)
Területfelhasználási elem	megengedett legnagyobb építménymagasság (m)	Kialakítható legkisebb építési telekszélesség (m)	Kialakítható legkisebb építési telekmélység (m)	Kialakítható legkisebb építési telekterület (m2)

Beépítésre szánt terület

14. § (1) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:

- falusias lakóterület Lf

(2) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető:

a) fő funkciót hordozó épületként

1. egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület

2. önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló

kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, kézműipari és intézményi épület

3. a lakó környezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a szabályozott terület lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény

b) a fő funkciót kiegészítő épületként

1. gépjármű és egyéb tároló

2. pince

3. állattartó épület figyelemmel a külön állattartási rendeletben foglaltakra 4. kisipari műhely

(3) A telkeken a (2) bekezdés b) pont 1., 2., 3., 4 alpontokban felsorolt épületek csak a (2) bekezdés a) pont 1., 2., 3 alpontokban felsorolt épületek megléte esetén, vagy azokkal egyidejűleg építhetők.

(4) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak a (2) bekezdés a) pont 1., 2., 3. alpontokban felsorolt épületek építhetők.

(5) Önálló épületként a (2) bekezdés a) pont 2., 3 alpontokban felsorolt épületeket előkerti építési hely határa vonalra illeszkedően kell építeni. Amennyiben a (2) bekezdés a) pont 2., 3. alpontokban foglaltak az egyik lakás helyén létesülnek, utcához közelebb a (2) bekezdés a) pont 2., 3 alpontokban felsorolt funkció kerülhetnek.

(6) Övezeti előírások

			Lf
			Lf
elhelyezkedése	kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén
	oldalhatáron álló
előkert	kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet

oldalkert	kialakult, ha ez >6,0 m, akkor új építés esetén
	6,0 m, 14,0 m vagy annál keskenyebb telek esetén 4,5 m
hátsókert	Ahol az SZ-J1 terv nem jelöli 6,0 m
legnagyobb beépítettség /%/ legkisebb zöldfelület %	30% 50%





legkisebb telekszélesség /m/ legnagyobb telekszélesség /m/	14,0 m, figyelemmel a 4. § (2) b. pontjára, valamint a (3) és (5) bekezdésére



legkisebb telekmélység /m/

		40,0 m
legkisebb		900 m2
telekterület /m2/
megengedett legnagyobb építménymagasság	az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. § (4) bekezdés ére, de legfeljebb 4,5 m


	Az övezet telkeit legkésőbb az épületek
	használatba vételéig el kell látni:
	- közműves villamos energia vezetékkel
	- közműves ivóvízvezetékkel
	- közüzemi szennyvízcsatornával
zajvédelem	falusias lakóterület
	üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
				éjjel 40 dB/A


szennyvízelbánás	a csatornahálózatra kötelező a rákötés

	Kötelező hulladékelszállítás.

			Lf-O-30/50 4,5-18/50/900	Lf-O-30/50 4,5-18/40/900	Lf-O-30/50 4,5-18/SZT/900
Az építési hely		Elhelyezkedés Előkert Oldalkert hátsókert	Oldalhatáron álló 5,0 m egyben építési vonal 6,0 m 6,0 m	Oldalhatáron álló 5,0 m egyben építési vonal 6,0 m 6,0 m	Oldalhatáron álló 5,0 m egyben építési vonal 6,0 m 6,0 m
Beépíthetőség	megengedett	Legnagyobb beépítési (%) Legkisebb zöldfelület %	30 % 50 %	30 % 50 %	30 % 50 %
Telekalakítás	alakítható	Legkisebb telekszélesség /m/ Legnagyobb telekszélesség /m/ Legkisebb mélység /m/ Legkisebb telekterület /m2/	18 m 50 m 900 m2	18 m 50 m 900 m2	18 m 50 m 900 m2
Épület		Megengedett legnagyobb építménymagasság	4,5 m	4,5 m	4,5 m
Közműellátás			Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közműves szennyvízcsatornával	Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közműves szennyvízcsatornával	Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közműves szennyvízcsatornával
Környezet-védelem		Zajvédelem szennyvízelbánás	Falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A a csatornahálózatra kötelező a rákötés kötelező hulladékelszállítás	falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A a csatornahálózatra kötelező a rákötés kötelező hulladékelszállítás	falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A a csatornahálózatra kötelező a rákötés kötelező hulladékelszállítás

			Lf-SZ-30/50 4,5-18/K/-	Lf-SZ-30/50 4,5-K-18/40/900
Az építési hely		Elhelyezkedés Előkert Oldalkert hátsókert	Szabadon álló 5,0 m egyben építési vonal 6,0 m 6,0 m	szabadon álló 5,0 m egyben építési vonal 6,0 m 6,0 m
Beépíthetőség	megengedett	Legnagyobb beépítési (%) Legkisebb zöldfelület %	30 % 50 %	30 % 50 %
Telekalakítás	alakítható	Legkisebb telekszélesség /m/ Legnagyobb telekszélesség /m/ Legkisebb mélység /m/ Legkisebb telekterület /m2/	18 m kialakult értelem szerint	Kialakult, vagy 18 m 40 m 900 m2
Épület		Megengedett legnagyobb építménymagasság	4,5 m	4,5 m
Közműellátás			Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közműves szennyvízcsatornával	Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közműves szennyvízcsatornával
Környezet-védelem		Zajvédelem szennyvízelbánás	Falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A a csatornahálózatra kötelező a rákötés kötelező hulladékelszállítás	falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A a csatornahálózatra kötelező a rákötés kötelező hulladékelszállítás

			Lf-SZ-30/50 4,5-K-18/50/900	Lf-SZ-30/50 4,5-18/K-40/900
Az építési hely		Elhelyezkedés Előkert Oldalkert hátsókert	szabadon álló 5,0 m egyben építési vonal 6,0 m 6,0 m	szabadon álló 5,0 m egyben építési vonal 6,0 m 6,0 m
Beépíthetőség	megengedett	Legnagyobb beépítési (%) Legkisebb zöldfelület %	30 % 50 %	30 % 50 %
Telekalakítás	alakítható	Legkisebb telekszélesség /m/ Legnagyobb telekszélesség /m/ Legkisebb mélység /m/ Legkisebb telekterület /m2/	Kialakult, vagy 18 m 50 m 900 m2	18 m kialakult vagy 40 m 900 m2
Épület		Megengedett legnagyobb építménymagasság	4,5 m	4,5 m
Közműellátás			Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közműves szennyvízcsatornával	Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közműves szennyvízcsatornával
Környezet-védelem		Zajvédelem szennyvízelbánás	falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A a csatornahálózatra kötelező a rákötés kötelező hulladékelszállítás	falusias lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A a csatornahálózatra kötelező a rákötés kötelező hulladékelszállítás

15. § (1) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:

- kertvárosias lakóterület Lke.

(2) A kertvárosias lakóterületen telkenként elhelyezhető

a) fő funkciót hordozó épületként

1. egy darab legfeljebb kétlakásos, vagy két darab egylakásos lakóépület, kivéve,

ha az övezeti előírás másként rendelkezik

2. önállóan vagy az egyik lakás helyén a helyi lakosság ellátását szolgáló

kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató épület

3. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület

b) a fő funkciót kiegészítő épületként

1. gépjármű és egyéb tároló épület, pince

2. ahol az övezeti előírás lehetővé teszi, a család önellátását szolgáló állattartó épület.

(3) A telkeken a (2) bekezdés b) pont 1.,2 alpontokban felsorolt építmények csak az (2) bekezdés a) pont 1., 2., 3 alpontokban felsorolt építmények egyidejű építése, vagy megléte esetén építhetők.

(4) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak a (2) bekezdés a) pont 1.,2.,3 alpontokban felsorolt épületek építhetők.

(5) Önálló épületként a (2) bekezdés a) pont 2., 3 alpontokban felsorolt épületeket az előkerti építési hely határa vonalra kell építeni. Amennyiben a (2) bekezdés a) pont 2., 3 alpontokban foglaltak az egyik lakás helyén létesülnek, az utcához közelebb a (2) bekezdés a) pont 2., 3 alpontokban felsorolt funkciók kerülhetnek.

(6) Övezeti előírások

			Lke
			Lke
		elhelyezkedése	kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén
Az építési hely			oldalhatáron álló
		előkert	kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet

		oldalkert	kialakult, ha ez >6,0 m, akkor új építés esetén
			6,0 m, 14,0 m vagy annál keskenyebb telek esetén 4,5 m
		hátsókert	Ahol az SZ-J1 terv nem jelöli 6,0 m
Beépíthetőség	Megengedett	legnagyobb beépítettség /%/ legkisebb zöldfelület %	30% 50%





Telekalakítás	Alakítható	legkisebb telekszélesség /m/ legnagyobb telekszélesség /m/	14,0 m, figyelemmel a 4. § (2) b. pontjára, valamint a (3) és (5) bekezdés ére



		legkisebb telekmélység /m/

				40,0 m
		Legkisebb új		900 m2
		telekterület /m2/
		megengedett legnagyobb építménymagasság	az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. § (4) bekezdés ére, vagy legfeljebb 4,5 m
Épület

Közműellátás			Az övezet telkeit legkésőbb az épületek
			használatba vételéig el kell látni:
			- közműves villamos energia vezetékkel
			- közműves ivóvízvezetékkel
			- közüzemi szennyvízcsatornával
Környezet-védelem		zajvédelem	Kertvárosias lakóterület
			üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
					éjjel 40 dB/A


		szennyvízelbánás	a csatornahálózatra kötelező a rákötés

			Kötelező hulladékelszállítás.

			Lke-O-20/50 4,5- 18/SZT/900
Az építési hely		Elhelyezkedés Előkert Oldalkert Hátsókert	oldalhatáron álló 5,0 m egyben építési vonal 6,0 m 6,0 m
Beépíthetőség	megengedett	Legnagyobb beépítési (%) Legkisebb zöldfelület %	20 % 50 %
Telekalakítás	alakítható	Legkisebb telekszélesség /m/ Legkisebb mélység /m/ Legkisebb telekterület /m2/	18 m SZ-J1 terv szerint 900 m2
Épület		Megengedett legnagyobb építménymagasság	4,5 m
Közműellátás			Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közműves szennyvízcsatornával
Környezet-védelem		Zajvédelem Szennyvízelbánás	lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A a csatornahálózatra kötelező a rákötés kötelező hulladékelszállítás
*Közműelhelyezés			Elektromos és hírközlési vezetékeket térszín alatt kell elhelyezni

			Lke-O-20/50 4,5- 18/K/-
Az építési hely		Elhelyezkedés Előkert Oldalkert Hátsókert	oldalhatáron álló 5,0 m egyben építési vonal 6,0 m 6,0 m
Beépíthetőség	megengedett	Legnagyobb beépítési (%) Legkisebb zöldfelület %	20 % 50 %
Telekalakítás	alakítható	Legkisebb telekszélesség /m/ Legkisebb mélység /m/ Legkisebb telekterület /m2/	18 m kialakult értelem szerint
Épület		Megengedett legnagyobb építménymagasság	4,5 m
Közműellátás			Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közműves szennyvízcsatornával
Környezet-védelem		Zajvédelem Szennyvízelbánás	lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A a csatornahálózatra kötelező a rákötés kötelező hulladékelszállítás

			Lke-O-20/50 4,5- 18/SZT/900
Az építési hely		Elhelyezkedés Előkert Oldalkert Hátsókert	oldalhatáron álló 5,0 m egyben építési vonal 6,0 m 6,0 m
Beépíthetőség	megengedett	Legnagyobb beépítési (%) Legkisebb zöldfelület %	20 % 50 %
Telekalakítás	alakítható	Legkisebb telekszélesség /m/ Legkisebb mélység /m/ Legkisebb telekterület /m2/	18 m SZ-J1 terv szerint 900 m2
Épület		Megengedett legnagyobb építménymagasság	4,5 m
Közműellátás			Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közműves szennyvízcsatornával
Környezet-védelem		Zajvédelem Szennyvízelbánás	lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A a csatornahálózatra kötelező a rákötés kötelező hulladékelszállítás

			Lke-O-20/50 4,5- 17/SZT/700
Az építési hely		Elhelyezkedés Előkert Oldalkert Hátsókert	oldalhatáron álló 5,0 m egyben építési vonal 6,0 m 6,0 m
Beépíthetőség	megengedett	Legnagyobb beépítési (%) Legkisebb zöldfelület %	20 % 50 %
Telekalakítás	alakítható	Legkisebb telekszélesség /m/ Legkisebb mélység /m/ Legkisebb telekterület /m2/	17 m SZ-J1 terv szerint 700 m2
Épület		Megengedett legnagyobb építménymagasság	4,5 m
Egyéb (beépítés feltétele)			-A területen áthaladó szennyvízvezeték helyét kutatóárkos feltárással pontosítani kell. A vezeték felett 2,0-2,0 m sávot szabadon kell hagyni. - Az 1210/1 hrsz telken áthaladó 0,4 kV-os légvezeték kiváltását meg kell oldani.
Közműellátás			Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közműves szennyvízcsatornával
Környezet-védelem		Zajvédelem szennyvízelbánás	lakóterület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A éjjel 40 dB/A a csatornahálózatra kötelező a rákötés

2. Vegyes terület

16. § (1) A terület besorolása a saját használat szerint:

- településközpont vegyes terület Vt

(2) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épületek elhelyezésére szolgál.

(3) A településközpont vegyes terület telkein elhelyezhető.

a) telkenként összesen legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépületek

b) helyi szintű intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, a megengedett lakás számot meg nem haladó szobaszámú szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális, szórakoztató épület és sportépítmények

c) nem zavaró hatású gazdasági építmények.

(4) Övezeti előírások

			Vt-O-50/30 6,0-20/30/600	Vt-O-50/30 K-6,0-20/30/600
Az építési hely		Elhelyezkedés Előkert Oldalkert hátsókert	oldalhatáron álló kialakult, egyben építési vonal, ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet 6,0 m 6,0 m	oldalhatáron álló kialakult, egyben építési vonal, ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet 6,0 m 6,0 m
Beépíthetőség	megengedett	Legnagyobb beépítési (%) Legkisebb zöldfelület %	50 % 30 %	50 % 30 %
Telekalakítás	alakítható	Legkisebb telekszélesség /m/ Legnagyobb telekszélesség /m/ Legkisebb mélység /m/ Legkisebb telekterület /m2/	20 m 30 m 600 m2	20 m 30 m 600 m2
Épület		Megengedett legnagyobb építménymagasság	Az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. §(4) bekezdésre, de legfeljebb 6,0 m	Az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. §(4) bekezdésre, de legfeljebb 6,0 m
Közműellátás			Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közműves szennyvízcsatornával	Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni - közműves villamos energia vezetékkel - közműves ivóvízvezetékkel - közműves szennyvízcsatornával
Környezet-védelem		Zajvédelem szennyvízelbánás	Vegyes terület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A éjjel 45 dB/A a csatornahálózatra kötelező a rákötés kötelező hulladékelszállítás	Vegyes terület üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A éjjel 45 dB/A a csatornahálózatra kötelező a rákötés kötelező hulladékelszállítás

3. Gazdasági terület

17. § (1) A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:

a) kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz

b) jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület Gipz

c) ipari terület Gip

a) Kereskedelmi, szolgáltató terület

18. § (1) A területen jelentősen nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül lakások, igazgatási és iroda épület, egészségügyi, szociális épület építhető.

(2) Övezeti előírások

		Gksz-SZ-50/30 6,0-30/100/3000	Gksz-SZ-30/50 9,0-30/100/3000	Gksz-SZ-30/50 6,0-25/100/2500
Az építési hely	Elhelyezkedése tömbönként	szabadon álló	szabadon álló	szabadon álló
Beépíthetőség	Legnagyobb beépítettség % Legkisebb zöldfelület %	50 % 30 %	30 % 50 %	30 % 50 %
Épület	Legnagyobb építménymagasság	6 m	9 m	6 m
Telekalakítás	Szélesség: Mélység: telekméret	30 m 100 m 3000 m2	30 m 100 m 3000 m2	30 m 100 m 2500 m2
Építési hely határai	Előkert Oldalkert hátsókert	Közterülettel határos telekhatárok mentén 5 m Az azonos területfelhasználású területek között Oldalkert: 6 m Hátsókert: 6 m Az eltérő területfelhasználású területek között: 10 m	Közterülettel határos telekhatárok mentén 5 m Az azonos területfelhasználású területek között Oldalkert: 6 m Hátsókert: 6 m Az eltérő területfelhasználású területek között: 10 m	Közterülettel határos telekhatárok mentén 5 m Az azonos területfelhasználású területek között Oldalkert: 6 m Hátsókert: 6 m Az eltérő területfelhasználású területek között: 10 m
Közműellátás		A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közüzemi villamos energia vezetékkel - közüzemi ivóvíz- vezetékkel - közüzemi szennyvíz- vezetékkel. A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.	A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közüzemi villamos energia vezetékkel - közüzemi ivóvíz- vezetékkel - közüzemi szennyvíz- vezetékkel. A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.	A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közüzemi villamos energia vezetékkel - közüzemi ivóvíz- vezetékkel - közüzemi szennyvíz- vezetékkel. A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.
Környezet-védelem		A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások: zajvédelmi besorolás: gazdasági terület kötelező hulladékelszállítás	A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások: zajvédelmi besorolás: gazdasági terület kötelező hulladékelszállítás	A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások: zajvédelmi besorolás: gazdasági terület kötelező hulladékelszállítás

b) A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület

19. § (1) A területbe (jele: Gipz) az állattartó telephely tartozik.

(2) A területen az állattartó tevékenységhez, valamint a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó géptároló, tem1énytároló, kezelő épületek, igazgatási és szociális épületek építhetők.

(3) A terület telkeinek eltérő területfelhasználású területtel érintkező telekhatárai mentén legalább 10,0 m széles, takaró-védőfásítást kell létrehozni.

(4) Övezeti előírások:

		Gipz-SZ-30/50 6,0-40/100/4000
Az építési hely	Beépítési mód	szabadon álló
Beépíthetőség	megengedett Legnagyobb beépítettség % kialakítható legkisebb zöldfelület %	30 % 50 %
Épület	Megengedett legnagyobb építménymagasság	6 m tároló műtárgy esetén kialakult, de legfeljebb 12 m
Telekalakítás	Kialakítható legkisebb telekterület Szélesség /m/: Mélység /m/: Telekméret /m2/	40 m 100 m 4000 m2
Építési hely határai	Előkert /m/ Oldalkert /m/ Hátsókert /m/	Közterülettel határos telekhatárok mentén 5 m Az azonos területfelhasználású telkek között Oldalkert: 6 m Hátsókert: 15 m Az eltérő területfelhasználású területek között: 15 m
Egyéb		Igazgatási, szociális épület a telekhatártól 5,0 m elhagyásával építhető
Közműellátás		Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület telkeit el kell látni - közüzemi villamos energia vezetékkel - legalább saját kútról táplált ivóvíz- vezetékkel - legalább zárt kommunális szennyvíztárolóval - csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
Környezet-védelem		A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások: zajvédelmi besorolás: gazdasági terület - kötelező hulladékelszállítás - elhullott állatok kötelező elszállítása

c) Az ipari terület

20. § (1) Az ipari területen a feldolgozóipar, az építőipar, a javítás, szállítás, raktározás, a mezőgazdasági és erdőgazdasági termények tárolása céljára szolgáló épületek és az ezeket kiszolgáló igazgatási, szociális, kereskedelmi épületek építhetők.

(2) Az ipari területtelkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2-ként egy lombos fát kell elültetni.

(3) Övezeti előírások

		Gip-SZ-50/30 6,0-18/K/-	Gip-SZ-50/30 6,0-40/60/2400	Gip-SZ-50/30 10-2000
Az építési hely	Elhelyezkedése tömbönként	szabadon álló	szabadon álló	szabadon álló
Beépíthetőség	Legnagyobb beépítettség % Legkisebb zöldfelület %	50 % 30 %	50 % 30 %	50 % 30 %
Épület	Legnagyobb építménymagasság	6 m	6 m	10 m
Telekalakítás	Szélesség: Mélység: telekméret	18 m kialakult értelem szerint	40 m 60 m 2400 m2	40 m 60 m 2000 m2
Építési hely határai	Előkert Oldalkert hátsókert	Közterülettel határos telekhatárok mentén 15 m Az azonos területfelhasználású területek között Oldalkert: 10 m Hátsókert: 15 m Az eltérő területfelhasználású területek között: 10 m	Közterülettel határos telekhatárok mentén 15 m Az azonos területfelhasználású területek között Oldalkert: 10 m Hátsókert: 15 m Az eltérő területfelhasználású területek között: 10 m	Közterülettel határos telekhatárok mentén 15 m Az azonos területfelhasználású területek között Oldalkert: 10 m Hátsókert: 15 m Az eltérő területfelhasználású területek között: 10 m
Közműellátás		Az ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közüzemi villamos energia vezetékkel - közüzemi ivóvíz- vezetékkel - közüzemi szennyvíz- vezetékkel. A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.	Az ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közüzemi villamos energia vezetékkel - közüzemi ivóvíz- vezetékkel - közüzemi szennyvíz- vezetékkel. A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.	Az ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közüzemi villamos energia vezetékkel - közüzemi ivóvíz- vezetékkel - közüzemi szennyvíz- vezetékkel. A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.
Környezet-védelem		A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások: - zajvédelmi besorolás: gazdasági terület - kötelező hulladékelszállítás	A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások: - zajvédelmi besorolás: gazdasági terület - kötelező hulladékelszállítás	A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások: - zajvédelmi besorolás: gazdasági terület - kötelező hulladékelszállítás

4. Különleges terület

21. § (1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint

a) temető K-T

b) sportterület K-Sp

c) szennyvíztisztító telep K-Szt

d) vízmű telep K-V

e) szabadidős célú terület K-Szi

f) Törölve.

(2) A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.

Beépítési mód: szabadonálló

Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%

Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%

Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m

Építési hely határai: minden telekhatártól 3,0 m.

(3) a) A sportterületen sportpályák és az azokhoz kapcsolódó kiszolgáló építmények, parkolók építhetők.

b) Övezeti előírások K – Sp.

Beépítési mód: szabadonálló

Megengedett legnagyobb beépítettség: 10%

Kialakítandó zöldfelület minimuma: 20 %*

Megengedett legnagyobb burkolt felület: 10 %*

Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

Alakítható telek: SZ-J1 terv szerint

Építési hely határai: telekhatárok mentén 6 m

Egyéb: A parkolási szükséglet saját belül biztosítható.

*a sportpályák nem számítandók bele

(4) a) A szennyvíztisztító telep területén a telep tevékenységéhez kapcsolódó, az üzemeltetéséhez szükséges épületek, műtárgyak építhetők.

b) Övezeti előírások

Övezeti besorolás	K-Szt
Beépítési mód	szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség	20 %
Kialakítandó legkisebb zöldfelület	50 %
Megengedett legnagyobb építménymagasság	4,5 m
Kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ Mélység /m/ Telekméret /m2/	Kialakult Kialakult kialakult
Építési hely határa: Előkert: Oldalkert: Hátsókert:	5 m 5 m 5m

(5) a) A vízmű telep területén a telep tevékenységéhez kapcsolódó, az üzemeltetéséhez szükséges épületek, műtárgyak építhetők.

b) Övezeti előírások:

Övezeti besorolás	K-V
Beépítési mód	szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség	20 %
Kialakítandó legkisebb zöldfelület	50 %
Megengedett legnagyobb építménymagasság	4,5 m
Kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ Mélység /m/ Telekméret /m2/	Kialakult Kialakult kialakult
Építési hely határa: Előkert: Oldalkert: Hátsókert:	5 m 5 m 5m

(6) a) A szabadidős célú területen a lakók szabadidő eltöltésére szolgáló különleges, jelentős zöldfelületet igénylő létesítmények építhetők.

b) A szabadidős célú területen elhelyezhető

1. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

2. sportépítmény

3. szórakoztató építmény

c) Övezeti előírások

Beépítési mód: szabadonálló

Megengedett legnagyobb beépítettség: 20 %

Kialakítandó zöldfelület minimuma: 60 %

Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m

Alakítható telek: SZ-J1 terv szerint K-Szi jellel jelölt

területeket övezeti paraméterek számításánál egy telekként kell kezelni

Építési hely határai: SZ-J1 terv szerint

(7) Törölve.

(8) A különleges terület te1keit el ke1l látni:

a) közműves villamosenergia vezetékkel,

b) közműves ivóvízvezetékkel,

c) közműves szennyvízvezetékkel,

d) a telkekről csapadékvíz a közterületre nem vezethető.

(9) Elsődlegesen az SZ-J2 terven szélerőművek elhelyezésére vizsgálható területként megjelölt területen belül, amennyiben egyéb jogszabályoknak megfelelnek, azon kívül is szélerőművek állíthatók fel az alábbiak szerint:

a) A szélerőművet az erdőterületeken kívül, általánosan dőléstávolságra kell elhelyezni, de az erdőterülettől való távolságát egyedi engedélyezési eljárás keretében kell vizsgálni és átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény esetében nem kell alkalmazni.”

b) A szélerőművek számára toronyként igénybe vehető terület legfeljebb 2500 m2 lehet a hozzájuk vezető utat nem számítva.

c) A szélerőművek helykijelölésénél szükség esetén fotomontázzsal igazolni kell a térségi tájképvédelmi területen a tájképi értékek zavarmentes látványát.

d)A szélerőművek helykijelölésénél a terület régészeti érintettségét vizsgálni kell. A régészeti lelőhelyeket a beruházással el kell kerülni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a régészeti lelőhelyek védelmével kapcsolatos külön jogszabályok és a hatóság eseti előírásai szerint kell eljárni.

e) A mezőgazdasági tábláknak a szélerőműveket megközelítő utakkal történő szétszabdalását el kell kerülni. A nem táblahatáron vezetett utak nyomvonalának kiválasztását meg kell indokolni. Kellő indoklás hiányában az építési hatóság az engedélyt megtagadhatja.

f) A szélerőművek helykiválasztásának vizsgálati övezetei és az övezetekre vonatkozó előírások:

Lakóterülettől minimum 600 m-t, országos főutak tengelyétől 100 m, országos mellékutak tengelyétől 50 m, országos közforgalmi vasútvonal szélső vágányától 50 m-t, valamint a területen található közművektől a vonatkozó jogszabályok szerinti védőtávolságot kell megtartani.

Az építési engedélyezési tervdokumentációban igazolni kell a vonatkozó jogszabályok

szerinti zaj és rezgésvédelmi előírásoknak való megfelelést.”

g)-h)

b) Beépítésre nem szánt terület

1 . Közlekedési és közműterület

22. § (1) Közlekedési és közműterületek besorolása sajátos használat szerint

a) közútterület KÖu

b) vasútterület KÖk

c) közműterület Köm

(2) A közúti területek szabályozási szélességeit az SZ-J 1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák. - a tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet számadat jelöli

- a meglévő, megmaradó szabályozási szélesség jele: „M”

(3) A szabályozási tervlapokon KÖu jellel ellátott közlekedési területek közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:

a) Országos közúthálózatba tartozó utak

1. főút Köu-F

2. főút kerékpárúttal Köu-F+Kp

3. mellékút Köu-M

4. mellékút kerékpárúttal Köu-M+Kp

b) Helyi utak

1. települési gyűjtőút KÖu-Gy

2. települési mellékút (településközi út) Köu-Te

3. mezőgazdasági út Köu-Mg

4. lakó- és kiszolgálóút Köu

5. gyalogút Köu-Gya

6. gyalogút kerékpárúttal Köu-Gya+Kp

(4) A közutak területén a 1. sz. mellékletben /mintakeresztszelvények/ ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.

(5) Lövő közigazgatási területén a helyi közúthálózatba tartozó utak az alábbi tervezési osztályba tartoznak.

a) Külterületi utak

1. Lövő - Nemeskér települési mellékút - K.VIII.A.60

b) Belterületi utak

1. Kiszolgáló utak, tervezett kiszolgáló utak - B. VI. d. A. 50

2. Gyalogutak - B. X.

(6) Lövő közigazgatási területen 150 m-nél hosszabb zsákutca nem alakítható ki, az 50 m-nél hosszabb zsákutcákban, illetve az SZ-J1 terven jelölt módon járműfordulót kell kialakítani.

(7) A vasúti területen a vasúti közlekedés üzemi és fenntartó építmények, utaskiszolgáló, szolgáltató építmények, raktárépítmények építhetők.

Az épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 6,0 m

(8) Közműterületek a Köm jellel jelzett területek. A telek területet igénylő közművek számára az SZ-J1 terven jelölt közműterületeket csak a terven megjelölt célra lehet felhasználni.

2. Zöldterület

23. § (1) A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért azokat a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni.

(2) A zöldterületi díszkertek (Z-Dk) területen pihenőszerek építhetők, kerti építmények szobrok elhelyezhetők.

(3) A Z-Ft (fásított tér) jelű övezetben épület nem építhető, csak köztéri dísztárgyak, szobrok és pihenő szerek helyezhetők el.

(4) A Z-KP (közpark ) jelű övezetben sport, játék-játszó- és pihenőszerek építhetők,kerti építmények, szobrok elhelyezhetők,valamint a terület fenntartását szolgáló épület,valamint nyitott közösségi épület építhető.

Az épületekre vonatkozó előírások:

- építményi hely határa: a telekhatártól 10 m

- megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,0 m

- megengedett legnagyobb beépítettség: 2%

3. Erdőterület

24. § (1) Erdőterület az 1500 m2 -nél nagyobb területű, a földhivatali ingatlan-nyilvántartási

térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terven E jellel jelölt terület.

(2) Övezetek

a) Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdőkövezete: Eg

Az övezetben az épület nem építhető.

b) Elsődlegesen védelmi célú erdők övezete: Ev

Az övezetben épület nem építhető, közművezeték a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.

3. Mezőgazdasági terület

25. § (1) Mezőgazdasági terület az SZ-J2 tervlapon M jellel jelölt terület.

(2) A mezőgazdasági terület besorolása

a) általános mezőgazdasági terület Má

b) kertgazdálkodási terület Mk

c) korlátozott felhasználású terület M-kf

(3) Általános mezőgazdasági terület

a) A terület elsősorban növénytermesztésre szolgál. Az Má jelű területen az 5 ha-t elérő, vagy azt meghaladó nagyságú földrészleten, annak max. 3,0%-os beépítésével, de max. 1000 m2 földszinti alapterületű a termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek, géptároló szín, a saját területen megtermelt termény és takarmány tárolására szolgáló épület, állattartó épület építhetők, figyelembe véve a 11. § (1) bekezdését. Az Má-1 jelű övezetben 3000 m2 feletti telekterületen legfeljebb 3 %-os beépítés helyezhető el.

b) A területen a külön jogszabály szerint birtokközpont kialakítható.

(4) Kertgazdálkodási terület

a) A kertgazdálkodási területen a telekterü1et 3%-ának mértékéig, de legfeljebb 50 m2 -nyi alapterülettel a telken megtermelt termény tárolására szolgáló épület építhető.

b) Az épületeket legalább 5,0 m előkert, 10,0 m hátsókert, 3,0-3,0 m oldalkert elhagyásával lehet elhelyezni.

c) Az épületek tömegének, formájának, anyaghasználatának a területre jellemző hagyományos beépítéséhez kell alkalmazkodnia.

d) A kerítés drótfonatból, vagy sövényből készülhet. Kerítést az utcai telekhatártól legalább 3,0 m-re kell építeni.

e) A területen 500 m2 -nél kisebb telek nem alakítható.

(5) Korlátozott felhasználású terület

a) A területen épület nem építhető.

4. Vízgazdálkodási terület

26. § (1) Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és SZ-J2 terven V jellel jelölt terület az alábbiak szerint:

- Kardos-ér

- Öreg árok.

Közműellátás

27. § (1) A belterületi közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:

a) föld alatt: ivóvíz vezeték,

Szennyvíz vezeték,

gázvezeték,

távbeszélő földkábel.

b) föld felett: villamos energia vezeték,

telefon vezeték,

kábel TV vezeték,

nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok.

(2) a) A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a 35/1996.(XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OT SZ) 46. §49. § szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.

b) A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.

Záró rendelkezések

28. § Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 12/1995.(VIII.25.), a 16/1995.(X.31.), a 9/1997.(V.15.), a 6/1999.(VI.04.) és a 15/1999 .(XII.28.) rendeletek hatályukat vesztik.

Az ismert és nyilvántartott régészeti lelőhelyek:

1. „Lövő Pataki dülő (azonosító 24362)– régészeti lelőhely

2. Lövő Völcseji határra dülő (azonosító 46974)– régészeti lelőhely

3. Lövő Felsővizes dülő (azonosító 46978)– régészeti lelőhely

4. Lövő Várhely dülő (azonosító 46979)– nyilvántartott régészeti lelőhely

5. Lövő Vasút utca vége (azonosító 46980)– régészeti lelőhely

6. Lövő Strand mellett (azonosító 46985)– régészeti lelőhely

7. Lövő Mecseri Lajos szőlője (azonosító 46986)– régészeti lelőhely

9. Lövő Kígyós (azonosító 58438)– régészeti lelőhely

10. Lövő Szabad földek dülő (azonosító 59949)– régészeti lelőhely

11. Lövő Vasútra-dülő (azonosító 63164)– régészeti lelőhely

12. Lövő Alsóvizes (azonosító 63166)– régészeti lelőhely

13. Lövő Felső gurumb (azonosító 63168)– régészeti lelőhely

14. Lövő Török domb (azonosító 71219)– régészeti lelőhely

15. Lövő Kígyós II (azonosító 73839)– régészeti lelőhely.”

1. melléklet

2. melléklet

3. melléklet

4. melléklet