Sopronhorpács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IX. 8.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2025. 04. 01
Sopronhorpács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IX. 8.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
2025.04.01.
Sopronhorpács község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16. § /1/ bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § /3/ bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja:
1. § /1/ A rendelet hatálya Sopronhorpács község közigazgatási területére terjed ki.
/2/ A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
2. §1 A rendelet a mellékleteivel együtt kell alkalmazni.
a)2 Az 1. számú melléklet az SZ-J1 jelű, Szabályozási terv (belterület) című, Rp.I. 197-4 munkaszámú tervlap.
b) A 2. számú melléklet az SZ-J2 jelű, Szabályozási terv (külterület) című, Rp.I. 197-4 munkaszámú tervlap.
c) A 3.számú melléklet az SZ-JÁ jelű, Átmeneti szabályozással érintett terület című, Rp.I. 197-2 munkaszámú tervlap.
3. § /1/ Változtatási tilalommal érintett terület az SZ-J1 terven jelölt terület.
4. § /1/ Kötelező szabályozási elem
- a beépített, illetve beépítésére szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala
- a belterület határvonala
- a szabályozási vonal
- eltérő területfelhasználási egységek határvonala
- építési övezetek határvonala
- az építési hely határvonala
/2/ A beépített tömbökben a terület-felhasználási egységek közötti határvonal és az övezeti határvonal az övezetekre meghatározott a telekméretekre vonatkozó előírásoknak megfelelően az SZ-J1 terven jelölthöz képest elmozdítható.
/3/ A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a /2/, illetve a
4. § /3/ bekezdésben szabályozott eseteket – a szerkezeti terv, a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges, figyelembe véve a külön jogszabály szerinti előírásokat.
/4/ Irányadó szabályozási elem
- az azonos terület-felhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.
/5/ Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.
/6/ A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.
/7/ Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület-felhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.
A telekalakítás általános szabályai
5. § /1/ Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások irányának meg kell, hogy egyezzen az irányadó telekhatár vonal irányával.
/2/ A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében
a., Az új terület-felhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességű telkek szélességének aránya nem lehet több 1,5-nél.
b., A már kialakult telekosztású lakóterületi telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatár-rendezés) a kialakult telek szélességének megváltoztatását eredményezi, a telek-átalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet.
/3/ A külön rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv készítési kötelezettségével érintett területeken és esetekben a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye, a telkek mérete pontosítható.
/4/ Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „SZT” jellel jelölt telekméret az SZ-J1 terv szerint kialakítandó telekállapotot jelent.
/5/ Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára való lejegyzést és a telekhatár kiigazítást, és ha a telek átalakítását az SZ-J1 terv jelöli.
/6/ A beépített tömbökben a területfelhasználási egységek közötti határvonal és az övezeti határvonal – amennyiben nem meglévő telekhatárra illeszkedik –, az övezetekre meghatározott, a telekméretekre vonatkozó előírások paramétereinek betartása mellett 10-10 m mértékig elmozdítható az SZ-J1 terven jelölthöz képest.
A telek beépítésének általános szabályai
6. § /1/ A közterület bővítéssel érintett, már beépített építési telekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az építési hely határait az új közterület határától kell számítani.
/2/ Közterület-bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
/3/ Az SZ-J1 terven eltérő területfelhasználási módok határa vonallal megosztásra jelölt beépült telkek beépített területrészén a telekmegosztás végre hajtása nélkül az SZ-J1 terven rögzített minimális telekméretű telekre vonatkozatott építési helyen belül építési tevékenység engedélyezhető.
Az építmények elhelyezésének általános szabályai
7. § /1/ Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.
/2/ Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
/3/ Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a nagyobbik építménymagasság mértékénél.
/4/ Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a /3/ bekezdésbeli épületek – figyelemmel a védőtávolságokra is – közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani.
/5/ Ahol az SZ-J1 terv tervezett szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés a tervezett szabályozási vonalra, ahol az SZ-J1 terv meglévő, megmaradó szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés erre a vonalra építhető. Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m magas, legalább 50%-ban áttört lehet.
/6/ A kedvező településkép, utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága és utcai homlokzatszélessége a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.
8. § /1/ Vízvédelmi besorolás:
a., felszín alatti vizek: „C” kevésbé érzékeny terület
b., felszíni vizek: VI. területi vízminőség-védelmi kategória
/2/ A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értékeket ne haladja meg:
- fák, bokrok 100 pollen/m3
- fűfélék 30 pollen/m3
/3/ A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
/4/ A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével – nem alakítható ki.
9. § /1/ Az SZ-J2 terven Má Gyep –ként megjelölt gyepterületek művelési ága nem változtatható meg.
/2/ Az alsóbbrendű kisebb forgalmú utak (országos mellékút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) külterületi szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.
/3/ Természeti területek
a., Védelemre tervezett természeti területek: 0135, 0183, 0184, 0185, 0186, 0188, 0189, 0190, 0191, 0192, 0193, 0194, 0195/1, 0196, 0197/1, 0198/1, 0198/4, 0198/5, 0199, 0201/1, 0201/2, 0202, 0203/1, 0203/2, 0204, 0205, 0206, 0207, 0208, 0209, 0210, 0211, 0212, 0213, 0214, 0216, 0217/1, 0217/2, 0218/1, 0218/2, 0219/5, 0219/6, 0219/7, 0219/8, 0219/9, 0219/10, 0219/11, 0220/2, 0220/3, 0220/4, 0220/5, 0221/2, 0221/3, 0221/4, 0221/5, 0221/6, 0221/7, 0221/8, 0222, 0223/1, 0224/4, 0224/6, 0224/7, 0224/8, 0224/9, 0224/10, 0225.
b., A területek művelési ága nem változtatható meg, épület nem építhető.
a., Műemlékek:
- Volt Széchenyi-kastély (304; 310/1; 311/1 hrsz)
- Római katolikus templom (50/2 hrsz)
- Bogyai Szabó Erzsébet sírköve, temető (95 hrsz)
- Szt. Flórián-szobor, Bem József u. 1. (55/1)
- Mária-oszlop, Dózsa György u. 17. (259/2 hrsz)
- Szt. Donát-szobor, Völcsej felé vezető út mentén (05 hrsz)
- Nepomuki Szt. János szobor, Fő u. 35. (88/1 hrsz)
- Majorsági épület, Fő utca (179 hrsz)
b., Műemléki környezet által érintett helyrajzi számok:
292/1-8, 294, 302/1, 303/1, 303/2, 304, 307, 308, 309, 312/2, 316/6, 316/18-24, 316/30, 316/37-45, 316/54-55, 320, 351, 352, 366/3, 013/1a, 013/2, 012,
254, 255, 256/1-2, 258/1, 239, 240, 259/2, 260,
54/2, 54/3, 45, 46, 57, 58, 59/13, 56,
84/1-2, 85, 88/1-2, 89/1-3, 91, 94, 187, 189, 197/1, 199/1,
117, 118/1-2, 119, 121, 177/1-2, 178, 179, 180/1, 183/6-8.
c., A műemlékeket, műemlékileg védett területet és a műemléki környezetet érintő, a telekalakításra, építésre, bontásra, felújításra, korszerűsítésre, kertépítésre (fakivágás, faültetés) irányuló engedélyezési folyamatba a területileg illetékes műemlékvédelmi hatóságot a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint be kell vonni.
/2/ Helyi védelem
a., Helyi védelem:
- Lédeci kápolna, Fő utca (157 hrsz)
- Szt. Antal-szobor, Fő u. 51.
- Szt. Anna-szoborcsoport, Bem József u.
b., A /2/ bekezdésben felsorolt épületet jelenlegi állapotában meg kell őrizni. Ezen épület esetében homlokzatának megváltoztatása, illetve az épület bármely részének elbontása csak a korábbi állapot visszaállítása érdekében történhet.
c., A helyi védelem környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell, hogy a védett látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja:
- a közterületen bármely hirdető táblának, egyéb közterületi létesítmények, berendezések elhelyezése,
- nem közterületi építmény építése.
/3/ Régészeti értékek
a., Régészeti lelőhelyek:
- 033/39; 033/3g, 14, 15; 028/29-33; 54/3; 183/3; 099/2; 098; 087; 0122
b., A régészeti lelőhelyeket érintő, a talajszint 30 cm-nél mélyebben megbontó földmunka végzése, beépítése esetén a hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.
11. § /1/ A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.
/2/ A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
Védőtávolságok, védőterületek
12. § /1/ A település védendő területének védőterülete az annak határától számított 1000,0 m széles területsáv. A védőterületen belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló építmény csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető.
/2/ Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten
- 120 kV-os vezeték: 18,0 – 18,0 m
- 35 kV-os vezeték: 5,0 – 5,0 m
- 20 kV-os vezeték: 5,0 – 5,0 m
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.
/3/ Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:
- nagyközépnyomású gázvezeték: 5,0 – 5,0 m
/4/ Vízfolyások parti sávja a partvonaluk mentén húzódó területsáv, amelyek mérete:
- Metőc patak: 6,0 – 6,0 m
A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.
/5/ A temető védőterülete az SZ-J1 terven jelölt területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.
/6/ Egészségügyi, szociális és oktatási intézmény védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint
13. § /1/ A település igazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:
a., Beépített és beépítésre szánt terület
Lakóterület
falusias Lf
Vegyes terület
településközpont Vt
Gazdasági terület
egyéb ipari terület GipE
mezőgazdasággal kapcsolatos ipari terület GipMG
Különleges terület
temető Kt
sportterület Ksp
kutatóintézet Kki
szabadidős célú Ksz
lovaglással kapcsolatos Kl
kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
b., Beépítésre nem szánt terület
Közlekedési és közműterület
közút terület KÖu
közműterület Köm
Zöldterület
közpark Zkp
díszkert Zdk
játszótér Zjt
Erdőterület
védelmi Ev
gazdasági Eg
Mezőgazdasági terület
általános Má
Vízgazdálkodási terület V
Az övezeti jel értelmezése
|
|
|
beépítési mód
(oldalhatáron álló, |
megengedett legnagyobb |
legkisebb kötelező
zöldfelület
(%) |
|
területfelhasználási
|
|
szabadonálló) |
beépítettség (%) |
|
elem |
|
|
kialakítható |
kialakítható |
kialakítható |
|
|
|
megengedett legnagyobb építménymagasság (m)
|
legkisebb
építési
telekszélesség
(m) |
legkisebb
építési
telekmélység (m) |
legkisebb
építési
telekterület
(m2) |
a., A kialakítható telek legkisebb átlagos méreteit az övezeti jel tartalmazza.
b., A kialakult, beépíthető telek legkisebb átlagos szélessége 12,0 m.
/2/ Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 20,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.
/3/ Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is. Három egymás melletti lakótelek beépítésénél az előkerti határvonaltól az építési vonal legfeljebb 3,0 m-re a telek belseje felé egységesen elmozdítható, kivéve, ha az övezeti előírás másként rendelkezik.
/4/ Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-nyugati oldalhatáron, ÉNy-DK-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző beépítési oldalon áll.
/5/ Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli.
|
|
beépített tömbben
|
beépítetlen tömbben, vagy legalább három egymás melletti beépítetlen teleknél |
|
|
szabadonálló |
oldalhatáron álló |
szabadonálló |
oldalhatáron álló |
|
előkert |
kialakult |
5,0 m |
|
oldalkert |
3,0 m |
6,0 (4,5 m) |
3,0 m |
6,0 m |
|
hátsókert |
6,0 m (4,0 m) |
6,0 m (4,0 m) |
amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb
amennyiben a telekszélesség 14,0 m-nél kisebb
Az oldalhatáron álló beépítési módú tömbben amennyiben egy telek mindkét oldalhatárához hozzáépültek a szomszédos telkek épületei, az érintett telek szabadonállóan beépíthető.
A 14,0 m széles, vagy annál keskenyebb telken az építési hely ez esetben a tömbre jellemző beépítési oldaltól 1,0 m, a másik oldalhatártól 3,0 m.
/6/ Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.
/7/ Lakóépület esetén a tető hajlásszöge 35 °-45 °között lehet.
/8/ Az épületek jellege, kialakítása, anyaghasználata a település hagyományaihoz igazodó legyen.
/9/ A lakóterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel,
- közműves ivóvíz vezetékkel,
- közüzemi szennyvízvezetékkel,
- a csapadékvíz elvezetésére szolgáló legalább nyílt árokkal.
/10/ A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a., zajvédelem: lakóterület laza beépítéssel
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
b., kötelezető szennyvízcsatorna rákötés.
c., kötelezető hulladékelszállítás.
/11/ A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:
- falusias lakóterület Lf
A falusias lakóterület építési előírásai
16. § (1) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhetők az OTÉK 14§ /2/ bekezdésbeli épületek az alábbiak szerint:
a) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet,
b) a kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő lehet.
c)3 Az Lf 1 jelű építési övezetben telkenként egy lakó rendeltetésű épület helyezhető el.
|
|
|
Lf O 30/50
4,5 18/SZT/- |
Lf O 30/50
4,5 18/50/900 |
|
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként |
oldalhatáron álló
|
oldalhatáron álló |
|
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
|
30%
|
|
|
legkisebb zöldfelület /%/ |
50% |
50% |
|
Épület
|
legnagyobb építménymagasság /m/ |
4,5 m
|
4,5 m
|
|
|
szélesség /m/ |
18,0 m |
18,0 m |
|
Telekalakítás |
mélység /m/ |
Szabályozási terv szerint |
50,0 m |
|
|
telekméret /m2/ |
- |
900 m2 |
|
Egyéb |
|
|
|
|
|
|
Lf O 30/50
4,5 18/60/1080 |
Lf O 30/50
4,5 18/-/900 |
|
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként |
oldalhatáron álló
|
oldalhatáron álló |
|
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
|
30%
|
|
|
legkisebb zöldfelület /%/ |
50% |
50% |
|
Épület
|
legnagyobb építménymagasság /m/ |
4,5 m
|
4,5 m
|
|
|
szélesség /m/ |
18,0 m |
18,0 m |
|
Telekalakítás |
mélység /m/ |
60,0 m |
- |
|
|
telekméret /m2/ |
1080 m2 |
900 m2 |
|
Egyéb |
|
|
|
|
|
|
Lf O 30/50
4,5 18/K/- |
Lf O 30/50
4,5 18/40/720 |
|
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként |
oldalhatáron álló
|
oldalhatáron álló |
|
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
|
30%
|
|
|
legkisebb zöldfelület /%/ |
50% |
50% |
|
Épület
|
legnagyobb építménymagasság /m/ |
4,5 m
|
4,5 m
|
|
|
szélesség /m/ |
18,0 m |
18,0 m |
|
Telekalakítás |
mélység /m/ |
Kialakult |
40,0 m |
|
|
telekméret /m2/ |
- |
720 m2 |
|
Egyéb |
|
|
|
|
|
|
Lf O 30/50
4,5 18/K/- |
Lf O 30/50
4,5 18/-/1200 |
|
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként
|
oldalhatáron álló
|
oldalhatáron álló |
|
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
|
30%
|
|
|
legkisebb zöldfelület /%/ |
50% |
50% |
|
Épület
|
legnagyobb építménymagasság /m/ |
4,5 m
|
4,5 m
|
|
|
szélesség /m/ |
18,0 m |
18,0 m |
|
Telekalakítás |
mélység /m/ |
Kialakult |
- |
|
|
telekméret /m2/ |
- |
1200 m2 |
|
Egyéb |
|
Az előkerti építési hely határa egyben építési vonal |
|
a., A kialakítható telek legkisebb átlagos méreteit az övezeti jel tartalmazza.
/2/ A terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel,
- közműves ivóvíz vezetékkel,
- közüzemi szennyvízvezetékkel,
- zárt csapadékvíz elvezetési rendszerrel.
/3/ A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a., zajvédelem: vegyes terület
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A
éjjel 45 dB/A
b., kötelező szennyvízcsatorna rákötés
c., kötelező hulladékelszállítás.
/4/ A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:
- településközpont vegyes terület Vt
/5/ A településközpont vegyes területen főépületként egy darab legfeljebb kétlakásos lakóház, alapfokú, illetve annál magasabb szintű nem csak a település lakosságát szolgáló intézményi, egyházi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató és szórakoztató épületek építhetők.
/6/ Melléképületként a telken folyó tevékenységből adódó tároló épület építhető, állattartó épület nem építhető.
/7/ A településközpont vegyes területen az intézményi (oktatási, egészségügyi, szociális) épülettel beépített, vagy beépítendő telken az intézmények működéséhez kapcsolódó, intézményenként legfeljebb két lakás építhető úgy, hogy a lakások az intézménnyel egy épületben kerülnek kialakításra.
/8/ Övezeti előírások
|
|
|
Vt O 40/40
6,0 -/-/900 |
Vt O 40/40
4,5 -/-/900 |
|
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként |
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
|
Beépíthetőség |
legnagyobb beépítettség /%/ |
40% |
40% |
|
legkisebb zöldfelület /%/ |
40% |
40% |
|
Épület |
legnagyobb építménymagasság /m/ |
6,0 m |
4,5 m |
|
|
szélesség /m/ |
- |
- |
|
Telekalakítás |
mélység /m/ |
- |
- |
|
|
telekméret /m2/ |
900 m2 |
900 m2 |
|
Építési hely határai |
előkert
oldalkert
hátsókert |
5,0 m
6,0 m
6,0 (4,0 m)* |
5,0 m
4,5 m
6,0 (4,0 m)* |
amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb
/9/ Az övezetben épülő magasépítési építmények településképi okokból jelentősek, ezért azok építészeti-műszaki terveit a külön jogszabályok szerinti tervtanácson be kell mutatni.
18. § /1/ A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:
- egyéb ipari terület GipE
- mezőgazdasággal kapcsolatos ipari terület GipMG
-kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
/2/ A gazdasági terület telkeit el kell látni:
- közüzemi villamosenergia vezetékkel,
- közüzemi ivóvízvezetékkel,
- közüzemi szennyvízvezetékkel.
/3/ Környezetvédelmi előírások:
a., Zajvédelmi besorolás: gazdasági terület.
b., A keletkező szennyvizet közcsatornába kell vezetni.
c., A gazdasági területen keletkező települési hulladékot a külön jogszabály szerint kell kezelni.
19. § /1/ A területen kis és közepes vállalkozások számára alakíthatók telkek, építhető épületek.
/2/ Az egyéb ipari területen raktározási, termelési, a térségben megtermelt mezőgazdasági árukat feldolgozó építmények építhetők.
/3/ Övezeti előírások
|
|
|
GipE SZ 50/30
6,0 -/-/3000 |
GipE SZ 50/30
6,0 -/-/1500 |
|
Az építési hely |
elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert |
szabadonálló
10,0 m
5,0 m
6,0 m |
szabadonálló
10,0 m
5,0 m
6,0 m |
|
Beépíthetőség |
legnagyobb beépítettség /%/ |
50% |
50% |
|
legkisebb zöldfelület /%/ |
30% |
30% |
|
Épület |
legnagyobb építménymagasság /m/ |
6,0 m |
6,0 m |
|
legkisebb |
szélesség /m/ |
- |
- |
|
kialakítható |
mélység /m/ |
- |
- |
|
telekméretek |
telekméret /m2/ |
3000 m2 |
1500 m2 |
|
|
|
GipE SZ 50/30
K-7,5 K/K/K
|
GipE SZ 50/30
9,0 SZT
(20,0) |
|
Az építési hely |
elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert |
szabadonálló
|
szabadonálló
10,0 m
5,0 m
6,0 m |
|
Beépíthetőség |
legnagyobb beépítettség /%/ |
50% |
50% |
|
legkisebb zöldfelület /%/ |
30% |
30% |
|
Épület |
legnagyobb építménymagasság /m/ |
|
Kialakult, vagy 7,5 |
9,0 |
|
raktárépület, tároló műtárgy esetén /m/ |
Kialakult |
20,0 |
|
legkisebb |
szélesség /m/ |
Kialakult |
Szabályozási terv szerint |
|
kialakítható |
mélység /m/ |
|
telekméretek |
telekméret /m2/ |
|
Egyéb |
|
- A településkép szempontjából a 10,0 méternél magasabb építmények építési engedélyezési eljárása előtt a beépítés, ill. a településképi látvány követelményeit a külön jogszabály4 szerinti elvi engedélyezési eljárásban kell tisztázni.
- Az övezetben az 50 cm törzsátmérőt meghaladó fák csak élet- és balesetveszély esetén erdészeti vagy kertészeti szakvélemény alapján vághatók ki. Kivágás esetén pótlásukról gondoskodni kell. Pótlás csak őshonos, magasnövésű fafaj alkalmazásával lehet. |
/4/ Az ipari terület mezőgazdasági területekkel érintkező határán épületek építésével egyidőben legalább 8,0 széles, illetve az SZ-J1 terven jelölt helyen és szélességben takaró-védőfásítást kell létrehozni. A védőfásítás háromszintű növényzetből álljon – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen – tömör zárású legyen. A fásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajok alkossák.
Az iparterület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2-ként egy lombos fát kell elültetni.
Mezőgazdasággal kapcsolatos ipari terület
20. § /1/ A területen a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó raktározási, tárolási, takarmány-előállítási tevékenység folytatható, azok számára épület építhető.
/2/ Övezeti előírások
|
|
|
GipMG SZ 50/30
6,0 K/K/K |
|
Az építési hely
|
elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert |
szabadonálló
6,0 m
6,0 m
6,0 m |
|
Beépíthetőség
|
legnagyobb beépítettség /%/ |
50%
|
|
|
legkisebb zöldfelület % |
30% |
|
Épület
|
legnagyobb építménymagasság /m/ |
6,0 m
|
|
legkisebb |
szélesség /m/ |
Kialakult |
|
kialakítható |
mélység /m/ |
Kialakult |
|
telekméretek |
telekméret /m2/ |
Kialakult |
Kereskedelmi, szolgáltató terület
(1) A területen elhelyezhető építmények:
a) mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) egyéb irodaépület
c) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el.
(2) Övezeti előírások
|
|
|
Gksz SZ 40/40
6,0 -/-/3000 |
|
Az építési hely |
elhelyezkedése
előkert
oldalkert
hátsókert |
szabadonálló
10,0 m
5,0 m
6,0 m |
|
Beépíthetőség |
legnagyobb beépítettség /%/ |
40% |
|
legkisebb zöldfelület /%/ |
40% |
|
Épület |
legnagyobb építménymagasság /m/ |
6,0 m |
|
legkisebb |
szélesség /m/ |
- |
|
kialakítható |
mélység /m/ |
- |
|
telekméretek |
telekméret /m2/ |
3000 m2 |
|
Egyéb |
|
Tilos az övezetben víztermelő kút létesítése |
/1/ A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint
- temető Kt
- sportterület Ksp
- kutatóintézet Kki
- szabadidős célú Ksz
- lovaglással kapcsolatos Kl
/2/ A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
Alakítható telek: szabályozási terv szerint
Építési hely határai: minden telekhatártól 30,0 m
/3/ A sportterületen a községi sportpálya és a sporttal kapcsolatos kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 5%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
Alakítható telek: szabályozási terv szerint
Építési hely határai: minden telekhatártól 5,0 m
/4/ A kutatóintézet területén raktározási, termelési, a mezőgazdasági árukat feldolgozó, a kutatóintézet tevékenységéhez szükséges és ehhez kapcsolódó építmények építhetők.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 50%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m
tároló műtárgy esetén: 32,0 m
Alakítható legkisebb telek: 3000 m2
Építési hely határai: minden telekhatártól 10,0 m
Egyéb előírások: - A településkép szempontjából a 10,0 méternél magasabb építmények építési engedélyezési eljárása előtt a beépítés, ill. a településképi látvány követelményeit a külön jogszabály szerinti elvi engedélyezési eljárásban kell tisztázni.
- A településképbe-illesztés érdekében az épületek építésének engedélyezése során az építési hatóság az építési engedély feltételeként előírhatja az épületnek homlokzatának színminták szerinti színezését.
- Az övezetben az 50 cm törzsátmérőt meghaladó fák csak élet- és balesetveszély esetén erdészeti vagy kertészeti szakvélemény alapján vághatók ki. Kivágás esetén pótlásukról gondoskodni kell. Pótlás csak őshonos, magasnövésű fafaj alkalmazásával lehet.
- Építhető tároló műtárgy: max. 3 db
/5/ A Ksz jelű területen épület nem építhető, csak kerti pihenőszerek, fedett beállók, játszószerek helyezhetők el.
/6/ a., A Kl jelű területen a térség és települési turisztikai, idegenforgalmi programokhoz kapcsolódó, térségi vonzású a lótartáson, lovagláson, lovagoltatáson alapuló, vendéglátó épületek, az állatok tartására szolgáló istállók és kiszolgáló épületek, valamint a létesítmény tulajdonosa és személyzete számára szolgáló lakóházak építhetők.
b., A területen legfeljebb 50 fő befogadóképességű vendéglátóhely építhető.
c., Az övezetben a létesítmény üzemeltetéséhez, kiszolgálásához kapcsolódóan legfeljebb 2 darab lakás építhető.
d., A területre legfeljebb 20 darab ló, valamint bemutató jelleggel egyéb állatokból fajtáként 4 darab tartható.
c., Az állattartó épületeket a vendéglátó épületektől és a tótól legalább 20,0 m-re kell építeni.
/7/ A különleges terület telkeit el kell látni:
- közműves villamosenergia vezetékkel /kivéve Ksz jelű terület/,
- közműves ivóvízvezetékkel /kivéve Ksz jelű terület/,
- közműves szennyvízvezetékkel /kivéve Ksz jelű terület/.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
22. § /1/ A közlekedési területek besorolása sajátos használat szerint
- közúti terület KÖu
/2/ Közlekedési területek az SZ-J1 és az SZ-J2 tervlapokon KÖu jellel ellátott közúti területek
/3/ A közút területek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.
- a tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet számadat jelöli
- a meglévő, megmaradó szabályozási szélesség jele: „M”
/4/ A szabályozási tervlapokon KÖu jellel ellátott közlekedési területek a közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti sorolása:
a., Országos közúthálózatba tartozó utak
- országos mellékút KÖu M
b., Helyi utak
- mezőgazdasági út KÖu MG
- településközi út KÖ Te
- kiszolgálóút KÖu
- gyalogút KÖu GYA
/5/ A közutak területén az 1. sz. függelékben ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.
/6/ Sopronhorpács közigazgatási területén a nem az országos közúthálózatba tartozó utakat az alábbi tervezési osztályba soroltuk
a., Külterületi utak
aa., mezőgazdasági utak
- K.VIII.A.30
ab., településközi út
- K. VIII. A. 80
b., Belterületi utak
ba., Kiszolgáló utak, tervezett kiszolgáló utak
- B. VI. d. A.40
bb., Gyalogutak
- B. X.
23. § /1/ A zöldterületbe a közparkok Zkp és díszkertek Zdk, valamint a játszóterek Zjt, tartoznak.
/2/ A közpark legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel kell beültetni.
/3/ A közparkban épület nem építhető, kerti melléképítmények, szobrok, köztéri tárgyak helyezhetők el.
/4/ A díszkertben épület nem építhető, csak köztéri dísztárgyak és pihenőszerek helyezhetők el.
/5/ A játszótéren épület nem építhető, csak játszótéri játékok és pihenőszerek helyezhetők el.
24. § /1/ Erdőterület a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terveken akként jelölt terület.
/2/ Védelmi erdő Ev
A védelmi erdőben épület nem építhető.
/3/ Gazdasági erdő Eg
Az erdőműveléshez szükséges építmények 0,5%-os beépítettséggel, 4,5 m-es megengedett legnagyobb építménymagassággal építhetők.
25. § /1/ Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és SZ-J2 terven V jellel jelölt terület.
/2/ Vízgazdálkodási terület a Metőc patak területe, illetve ezen terület árvízvédelmi töltései és hullámtéri területei.
/3/ A V jellel jelzett területeken a vízügyi jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.
26. § /1/ Mezőgazdasági terület az SZ-J terveken M jellel jelölt terület.
/2/ Általános mezőgazdasági terület Má
Az övezetben a 10.000 m2-t meghaladó nagyságú területen a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó építmények építhetők.
Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%
Megengedett legnagyobb homlokzatmagasság: 7,5 m
Az épületeket a telekhatártól legalább 10,0 m-re, a közlekedési területek határától 20,0 m-re kell elhelyezni.
A területen lakóház nem építhető.
27. § /1/ Közműterületek a Kö jellel jelzett területek. A telket, területet igénylő közmű építmények számára az SZ-J1 terveken jelölt közműterületeket biztosítani kell.
/2/ A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:
föld alatt: ivóvíz vezeték,
szennyvíz vezeték,
gázvezeték,
távbeszélő földkábel.
föld felett: villamos energia vezeték,
telefon vezeték,
kábel TV vezeték,
nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok.
/3/ a., A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a
35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46. §-49. § szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.
b., A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.
Átmeneti szabályozási előírások
28. § /1/ A településszerkezeti terven jelölt területfelhasználásnak megfelelő szabályozási terv jóváhagyásáig az SZ-Á terven jelölt 1. számú területen a 10.000 m2-t meghaladó nagyságú földrészleten a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó építmények építhetők.
Megengedett legnagyobb beépítettség: 1,5%
Megengedett legnagyobb homlokzatmagasság: 7,5 m
Az épületeket a telekhatártól legalább 10,0 m-re, a közlekedési területek határától 20,0 m-re kell elhelyezni.
A területen lakóház nem építhető.
Hatályba léptető és záró rendelkezések
29. § /1/ Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 2/1980. (XII. 18.) Tanácsi rendelet és az ezt módosító 10/1998. (VIII. 28.) Ök. rendelet hatályát veszti.