Szakony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2018 (XII.1.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Hatályos: 2018. 12. 01Szakony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2018 (XII.1.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Szakony Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8) Korm.rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró, az állami főépítészi hatáskörben eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága valamint a Partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. A helyi védelem alá helyezés és megszűnésének szabályai
1. § (1) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését
a) természetes személyek,
b) gazdálkodó és civil szervezetek és
c) vallási közösségek
írásban kezdeményezhetik a jegyzőnél.
(2) A kezdeményezésnek
a) a létesítmény megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
b) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész),
c) a létesítmény rövid ismertetését, leírását és
d) a kezdeményezés indokolását
kell tartalmaznia.
2. § (1) A helyi védettség alá helyezés kezdeményezésében meghatározott érték helyi védelmére akkor kerülhet sor, ha
a) az örökség feltárása és számbavétele során vagy a védetté nyilvánítás kezdeményezésére készülő értékvédelmi dokumentáció alapján igazolást nyert, hogy a védendő érték Szakony Község művi örökségének kiemelkedő értékű eleme és
b) nem részesül országos egyedi műemléki védelemben.
(2) A művi örökség helyi védettsége akkor szüntethető meg, ha a helyi egyedi védettségű érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette.
(3) Amennyiben helyi egyedi védettségű értéket országos egyedi műemléki védelem alá helyeznek, a Képviselő-testület a helyi egyedi védettségű érték helyi védelmét megszünteti.
(4) A helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszüntetése iránti eljárás akkor indítható, ha
a) ha a kezdeményezés tárgyát érintő építmény vonatkozásában nincs építésügyi hatósági eljárás folyamatban,
b) ha jogerős építésügyi hatósági engedéllyel és megkezdett jogszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységgel nem ellentétes hatású a kezdeményezés.
3. § (1) A helyi védettség kimondásáról vagy megszüntetéséről a tulajdonost értesíteni kell.
(2) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni.
(3) A nyilvántartás nyilvános.
(4) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
2. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
4. § Szakony község teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó terület.
5. § A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz.
6. § A település területén sátor, lakókocsi, mobil elárusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény csak eseti, alkalomhoz kötött, és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.
3. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
7. § Épületek falazatának felületképzése elsősorban természetes anyagból - tégla, természetes kő, fa vagy vakolat – készülhet.
8. § Tradícionális építészeti jegyeket őrző építmény
1. felújítása során törekedni kell a tradícionális építészeti kialakítás (épülettömeg, nyílásrend, anyaghasználat, színhasználat, épületdíszítés, kerítés) megőrzésére, ,
2. átalakítása, bővítés során a tradícionális építészeti kialakítástól idegen kialakítás nem megengedett
9. §
10. § Általános esetben magastetős épület engedélyezhető 35-45 fokos tetőhajlásszöggel. Kivételesen ettől el lehet térni eseti engedély alapján. Eseti engedélyt főépítészi szakmai javaslata alapján a polgármester adhat.
11. §
12. § (1) Közterületre néző homlokzaton
a) hőszivattyú
b) klíma berendezés kültéri egysége
c) parabola antenna
d) egyéb műszaki berendezés
nem helyezhető el.
(2) Közterületre néző tetőzeten
a) hőszivattyú
b) klíma berendezés kültéri egysége
c) parabola antenna és
d) egyéb műszaki berendezés
takarás nélkül nem helyezhető el.
13. § Utcai homlokzaton szerelt kémény és parapetes kivezetés kialakítása nem megengedett.
14. § Homlokzatra és tetőzetre szélkerék nem szerelhető.
15. § Tetőzeten napenergia gyűjtő panel (napelem, napkollektor)
a) tetősíkban alakítható ki, és
b)az utcára merőleges gerincű tetőzeten az utcától a lehető legtávolabb kell elhelyezni.
16. § A település területén meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a hatályos jogszabályoknak megfelelően lehet.
17. § A beépített, illetve beépítendő területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
4. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
18. § Bekötővezeték elsősorban földkábellel csatlakozhat a gerinchálózathoz. Újonnan beépülő területeken az elektronikus és hírközlési hálózat elsősorban felszín alatt vezethető.
19. § Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése tilos
a) az ökológiai hálózat részét képező magterületen, ökológiai folyosón, és puffer területen,
b) a natura 2000 területen,
c) a helyi jelentőségű védett természeti területen,
d) a helyi egyedi védettségű érték 50 m-es környezetében.
20. § Transzformátor állomás, átjátszó antenna kialakításánál, telepítésénél lehetőség szerint törekedni kell arra, hogy az elhelyezett berendezés takarásban, vagy olyan építményben, műtárgyban legyen elhelyezve, amely formavilágában és színében illeszkedik a településképhez.
21. § A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére a természet és tájvédelmi lehatárolással érintett területek nem vehetők igénybe.
5. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
22. § Építményen a cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla
a) falsíkkal párhuzamosan legfeljebb 1,0 m2 felülettel, de épületenként legfeljebb összesen 2,0 m2
b) falsíkra merőlegesen legfeljebb 0,5 m kinyúlással és legfeljebb 20 cm szerkezeti vastagsággal, maximum 0,6 m2 felülettel és
c) világító, vagy megvilágított formában kizárólag rejtett kábelezéssel
helyezhető el.
23. § Reklámhordozó és reklám
a) műemlék területen és a műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezet területén,
b) régészeti érdekű területen és a régészeti lelőhely területén,
c) helyi jelentőségű védett érték területén,
d) NATURA 2000,
24. § Közterületeken minimum 50 m-ént, köztulajdonban álló ingatlanokon ingatlanonként 2,0 m2-nél nagyobb reklámhordozó nem helyezhető el.
25. § A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás esetén évente összesen legfeljebb tizenkét naptári hét időszakra az önkormányzat hozzájárulásával reklám elhelyezhető.
6. A szakmai konzultáció
26. § A településképi követelményekkel kapcsolatban új épület építése, tradícionális jegyeket őrző épület felújítása, átalakítása és bővítése, valamint e rendelet 1. mellékletében felsorolt építési munkálatok esetén az építtető, vagy megbízottja legalább egy alkalommal köteles szakmai konzultációt kezdeményezni a főépítésszel.
27. § (1) A településképi követelményekkel kapcsolatban szakmai konzultáció kezdeményezése céljából az építtető, vagy megbízottja elektronikusan vagy papír alapon kérelmet nyújt be.
(2) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
(3) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, nyilvántartásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.
7. A véleményezési eljárás
28. § Jogszabály alapján építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozóan településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.
29. § A településképi véleményhez Főépítész állásfoglalását kell kérni.
8. Településképi kötelezési eljárás és bírság
30. § (1) A településképi kötelezési eljárást a polgármester hivatalból vagy kérelemre folytathatja le.
(2) A polgármester a településképi követelmények teljesülése érdekében az érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosát, az építtetőt vagy az építési tevékenység végzőjét az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
31. § (1) A polgármester ismételten kiszabható településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.
(2) A kiszabható bírság felső határa 1 000 000 forint.
(3) Szankció alkalmazására abban az esetben kerülhet sor, ha
9. A településképi követelmények alkalmazásának ösztönzése
32. § (1) A települési önkormányzat a településképi követelmények érvényesülése érdekében az építészeti értéktöbbletet eredményező építési munkálatok költségeit a Települési Értékvédelmi Támogatásból (továbbiakban: Támogatás) segítheti.
(2) A támogatás célja a hagyományos településkép értékeinek megőrzése és megújítása, valamint a homlokzati kép, anyaghasználat, színezés helyreállítása.
(3) A Támogatás ellenértéke a települési önkormányzat éves költségvetésében szerepelhet.
33. § (1) A Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.
(2) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a a Képviselő-testület írja ki.
(3) A benyújtott pályázatnak
a) kérelmet,
b) a munka rövid leírását és a
c) költségvetés tervezetét
tartalmaznia kell.
(4) A pályázati kiírás a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően további feltételeket is előírhat.
34. § (1) A beérkezett pályázatokat a főépítész szakmai állásfoglalásának megkérését követően a Képviselő Testület bírálja el. Az elbírálásra a polgármester előterjesztést tesz.
(2) A döntésnek tartalmaznia kell a támogatásban részesítettek megnevezését, a támogatás mértékét, a védett érték és az azon végzett munkák megjelölését, a munkák igazolt költségét.
(3) A támogatott munka csak építész-szakember felügyeletével és irányításával történhet.
(4) A pályázó köteles betartani a Képviselő Testület előírásait.
35. § (1) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.
(2) A támogatást elnyert pályázókkal a polgármester megállapodást köt.
(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait, feltételeit.
(4) A pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását a Képviselő Testület ellenőrzi.
36. § Értelmező rendelkezések
1. Helyi egyedi védettségű értékek: azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, szobrok, képző- és iparművészeti alkotások, amelyek a művi örökség kiemelkedő értékű elemei, történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, illetve a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, esetenként a használat módját, amelyeket a Képviselő-testület rendeletében védelem alá helyezett.
2. Tradícionális jegyeket őrző építmény: olyan építmény, amely tömegében, homlokzati kialakításában, telken belüli elhelyezkedésében még őrzi a régi, Répcevisen és a régióban használatos építészeti jegyeket. (például: utcára merőleges, oromfalas hosszúházak, utcával párhuzamos, több ablakos polgári lakóépületek, kúria jellegű épületek, keresztcsűrök )
10. Záró rendelkezések
37. § Ez a rendelet 2018. december 01-én lép hatályba