Újkér Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk(1) bekezdés a)pontja, 33. cikk (1) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX törvény 13.§ (1) bekezdésében,valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Eljárási szabályok

1. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 5–9. §-a határozza meg.

(2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.

2. § (1) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(2) Az eljárást

a) az önkormányzati hivatalnál szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre vagy

b) hivatalból

lehet megindítani.

(3) A kérelmet az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(4) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül meg kell tenni.

(5) Nem a jogosult által előterjesztett szociális ellátás iránti igény esetén az eljárást hivatalból kell megindítani.

3. § A kérelmezőnek a kérelemben – és ha van, akkor az annak mellékleteként benyújtott dokumentumban – feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

4. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése utalással történik.

(2) A polgármester joga, hogy az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben utasítást adjon az eseti pénzbeli ellátások esetén az ellátás készpénzben történő kifizetésére a házipénztárból.

5. § A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet előírásai szerint történik.

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások

6. § (1) Az önkormányzat a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására a következő pénzbeli szociális ellátásokat állapítja meg

a) ápolási díj,

b) önkormányzati segély,

c.) egyéb pénzbeli ellátások:

     ca.) születési támogatás

 (2) Az önkormányzat képviselő-testülete a normatív lakásfenntartási támogatás, valamint aktív korúak ellátására vonatkozóan eljárási szabályokat határoz meg.

1. Normatív lakásfenntartási támogatás

7. § (1)Az Szt. 38.§ (9) bekezdése alapján a képviselő testület a normatív lakásfenntartási támogatás megállapításához és folyósításához való jogosultság egyéb feltételeit a rendelet 23.§-ban meghatározott feltételek szerint állapítja meg.

(2) A jegyző a képviselő testület által a 7.§-ban meghatározott kötelezettségek teljesítésének elmaradásakor azok teljesítésére a kötelezettet 5 (öt) napos határidő kitűzésével szólítja fel. A határidő eredménytelen eltelte esetén a normatív lakásfenntartási támogatást nem lehet megállapítani illetve folyósítani.

2. Ápolási díj

8. § Az önkormányzat az Szt. 43/B. § (1) bekezdésében meghatározott ápolási díj ellátást (a továbbiakban: helyi ápolási díj) biztosít.

9. § Helyi ápolási díjra jogosult az, aki hozzátartozóként 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, és megfelel a következő feltételeknek

a) a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem

aa) nem egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,

ab) egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át

nem haladja meg,

b) a gondozás más módon nem oldható meg, vagy a gondozás más módja az önkormányzat számára nagyobb költséget jelentene, és

c.) a gondozott állapota miatt a gondozó keresőtevékenységet nem folytathat.

10. § Az ápolást végző személy az Szt. 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon nem gondoskodik

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről

aa) a megfelelő – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról,

ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról,

ac) egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról,

b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen

ba) a fürdetésről, mosdatásról,

bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról,

c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

11. § Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a házi segítségnyújtást végző rendszeres időközönként, havonta egy alkalommal ellenőrzi, és az ellenőrzési tapasztalatairól évente vagy nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetében az ellenőrzést követően haladéktalanul értesíti a jegyzőt.

12. § A helyi ápolási díj havi összege a költségvetési törvényben megállapított ápolási díj  összegének 80 %-a.

3. Önkormányzati segély

13. § Az önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati segélyre való jogosultságot állapít meg azon személyek részére, akik önmaguk, családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

14. § Az önkormányzati segély formái:

a) eseti önkormányzati segély,

aa) általános eseti önkormányzati segély,

ab) gyógyszerkiadásokra tekintettel megállapított önkormányzati segély,

ac) temetési költségekre tekintettel megállapított önkormányzati segély;

b) rendszeres önkormányzati segély.

15. § (1) Általános eseti Önkormányzati segélyre jogosult a 13. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő, vagy egyedülálló esetében a 150 %-át nem haladja meg.

(2) Általános eseti önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum két alkalommal lehet adni.

(3) Az egy alkalommal kifizetett általános eseti önkormányzati segély legkisebb összege 5000 Ft legmagasabb összege 30000 Ft.

(4) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a általános eseti önkormányzati segélyre való rászorultságát.

16. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel önkormányzati segélyre jogosult a 13. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(2) Gyógyszerkiadásokra tekintettel önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum három alkalommal lehet adni.

(3) Az egy alkalommal kifizetett gyógyszerkiadásokra tekintettel adott önkormányzati segély összege a 15.000 Ft-ot nem haladhatja meg.

(4) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a gyógyszerkiadásairól szóló számlákat, valamint szakorvos, vagy háziorvos igazolását a gyógyszerek szükségességéről.

17. § (1) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre jogosult a 13. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át nem haladja meg.

(2) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segély kérelmezhető

a) a temetési költségek megelőlegezésére,

b) a temetési költségek részbeni vagy teljes utólagos megtérítésére.

(3) A segély összegét kérelmenként a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 10–100 %-ig terjedő összegben kell megállapítani. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 150.000 Ft.

(4) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés a) pont esetében csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos árajánlatot, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot. Ha a kérelmező árajánlatot nem nyújt be, részére csak a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség állapítható meg a kérelmezőnek.

(5) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés b) pont esetében csatolnia kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, valamint a kérelem benyújtásakor bemutatott halotti anyakönyvi kivonatról készült fénymásolatot.

(6) A temetési költségek megelőlegezése jogcímen megítélt önkormányzati segély határozatban meg kell jelölni a temetési előleggel - számlával - való elszámolás határidejét, amely a határozat kiadásától számított 30 napnál több nem lehet.

(7) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt. A temetkezési költségek megelőlegezése iránti kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül kell döntést hozni.

18. § (1) Rendszeres önkormányzati segélyre jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg, és tartós létfenntartási problémákkal küzd, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.

(2) A létfenntartási problémák tényét a kérelemben ismertetni és igazolni kell.

(3) A rendszeresen adott átmeneti segély összege nem lehet kevesebb 2000 Ft-nál, és magasabb 5000 Ft-nál.

(4) Az rendszeres önkormányzat segély kifizetése minden érintett hónap 5. napjáig utólagosan, utalással vagy készpénzben történik.

(5) A rendszeres önkormányzati segélyről szóló döntésnél figyelembe kell venni a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdésében foglaltakat.

19. § (1) A rendszeres önkormányzat segélyekről a képviselő-testület dönt.

(2) Abban az esetben, ha a képviselő-testület ülésén való döntés a jogszabályban meghatározott elintézési határidő túllépését idézné elő, a polgármester jogosult átruházott hatáskörben dönteni a rendszeres önkormányzati segélyek ügyében. A döntésről a képviselő testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

4. Születési támogatás

20.§ (1) Az önkormányzat születési támogatást állapít meg, minden - Újkérre állandó lakosként bejelentett – születendő gyermek után.

      (2) A támogatás megállapítása iránti kérelmet, az önkormányzatnak címezve az önkormányzat hivatalában lehet benyújtani .A kérelemhez csatolni kell a születési anyakönyvi kivonatot. A kérelem elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.

     (3) A születési támogatás összege 200.000 Ft, amelyet kérelmező részére a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül kell kifizetni.

     (4) A támogatás megállapításának és kifizetésének feltétele, hogy az Újkér településre állandó lakosként bejelentett gyermek szülője vállalja, hogy gyermekét  a helyi nevelési oktatási intézménybe (óvodába ) beíratja, és a gyermeket 6 éves koráig a helyi óvodába járatja.

     (5) A kifizetett támogatást vissza kell fizetni amennyiben a gyermek illetve családja Újkér  településről a gyermek születését követő 6 éven belül elköltözik, illetve nem a helyi óvodába kerül beíratásra, vagy onnan hat éves kora előtt eltávozik.

     (6) Nem jár támogatás, ha a szülők hozzájárulnak a gyermek örökbefogadásához, vagy ha a megszületett gyermek jogerős hatósági határozat alapján a családból való kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodásban részesül.

5. Aktív korúak ellátása

21. § (1) Az Szt. 33. § (7) bekezdése alapján a képviselő-testület az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételként a kérelem benyújtója , illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi feltételeket határozza meg:

1. tiszta legyen a lakás vagy a ház, valamint a házhoz tartozó udvar és kert, továbbá az ingatlan előtti járda és árok,
2. b) az ingatlan olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot,
3. az ingatlan vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha:

a) a lakás vagy a ház valamennyi helyiségének padozata tiszta,

b) a lakás vagy a ház berendezéseinek, felszereléseinek felülete portalan,

c) a nyílászárók tiszták,

d) a ház udvara és kertje gyomoktól, lomoktól mentes, a kert legalább ¼ része veteménnyel bevetett

e)  az udvarban, kertben szilárd kommunális hulladék csak az arra rendszeresített tárolóban található,

f) az udvar, és a kert zöldfelülete karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni .Az első kaszálásnak minden évben június 1-je és június 30-a között, míg a második kaszálásnak minden év szeptember 1-je és szeptember 30-a között kell megtörténnie.

g) csak a fedett melléképületben találhatók olyan eszközök, berendezések vagy egyéb holmik, melyek eredeti rendeltetésüknek megfelelően fedett helyen történő tárolást igényelnek,

h) az udvarban, kertben nincs veszélyesnek minősülő hulladék, fémtárgy, tüzelő anyag, építési törmelék,

i) a kerti hulladék csak komposztáló helyen kerül tárolásra,

j) az udvarban és kertben nincsenek lábon álló, elszáradt fás szárú növények,

k) szilárd kommunális hulladéktól mentes az ingatlan kerítésén, illetve a telekhatáron kívüli közterület és a járda,

l) a telekhatár és a járda közötti terület, az ingatlan előtti árok, járda hiányában a közútig tartó terület karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni az f./ pontban rögzített időpontban.

m) a téli hónapokban megtörténik a járda síkosság-mentesítése és a hó eltakarítása,

n) az érintett területen az őszi lomb eltakarítása legkésőbb november 30-ig megtörténik.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha:

a) az ingatlan megfelel az építésügyi jogszabályok szerinti lakásfennmaradási engedély kiadási feltételeinek,

b) a házon vagy a lakáson, a melléképületeken, az udvaron tárolt eszközökön, kerítéseken nem lehet észlelni – anyagi jellegű kiadást nem igénylő – karbantartási, javítási munkák elvégzésének hiányát, valamint balesetveszélyes állapotot.

(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha:

a) az ingatlan tulajdonosa elvégzi a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi kártevők elleni védekezést,

b) az ingatlan lakhatásra használt helyiségei, valamint élelmiszer tárolására használt helyiségei higiénikusak,

a.)az ingatlanon biztosított a folyékony települési hulladék, azaz a szennyvíz zárt tárolása, valamint a megtelt tárolók rendszeres ürítése.

22. § A jegyző a 21. §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítésének elmaradásakor azok teljesítésére a kötelezettet 5 napos határidő kitűzésével szólítja fel.

23. § (1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontja alapján – az Szt. 37. § (1) bekezdés a)–c) pontján túl – az önkormányzat képviselő-testülete az aktív korúak ellátására jogosult személy részére

a) a családi körülményeire,

b) a mentális állapotára

való tekintettel rendszeres szociális segélyre való jogosultságot állapít meg.

 (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti családi körülménynek minősül

a) az egy háztartásban lévő, naponta 2 óra ápolást, gondozást igénylő beteg hozzátartozó,

b) az egy háztartásban lévő, naponta együttesen 4 óra ápolást, gondozást igénylő beteg hozzátartozók,

c) a nem egy háztartásban lévő, naponta 3 óra ápolást, gondozást igénylő beteg hozzátartozó.

 (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti mentális állapotnak minősül

a) az a személyiségzavar, amely a közfoglalkoztatás során a saját, valamint a környezetét veszélynek tenné ki,

b) az a viselkedészavar, amely a közfoglalkoztatás során a saját, valamint a környezetét veszélynek tenné ki.

 (4) A (2)–(3) bekezdés szerinti feltételek igazolásaként a háziorvos vagy szakorvos által kiállított, 1 hónapnál nem régebbi igazolást lehet elfogadni.

24. § Az önkormányzat képviselő-testülete a Lövői Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 9461 Lövő Fő utca 32 szám alatti szolgáltatót jelöli ki az Szt. 37/A. § (1) bekezdése szerinti együttműködésre.

25. § (1) Az önkormányzat hivatala a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja:

a) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint

b) az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv számára az önkormányzati hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a határozat kiadásától számított 15 napon belül megküldi.

(3) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát.

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (3) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát.

(5) Ha a segélyezett nem tesz eleget a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 15. napon belül írásban felszólítja a segélyezetett a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, és vizsgálja a határidő mulasztásának okát.

(6) Ha a segélyezett a (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 15 napon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

26. § (1) Az együttműködésre kijelölt szerv:

a) a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi,

b) a kérelmezőt nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja

ba) a beilleszkedést segítő program előkészítésének menetéről,

bb) a beilleszkedést segítő programok típusairól,

bc) az együttműködési szabályokról való megállapodási kötelezettségről,

c) kidolgozza a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot,

d) a beilleszkedési programról a segélyben részesülő személlyel írásban a nyilvántartásba vételt követő 15 napon belül megállapodást köt,

e) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel, és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,

f) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv köteles:

1. jelezni a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
2. megküldeni a jegyzőnek a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról szóló értékelését, ezzel tájékoztatva a program végrehajtásáról.

27. § A beilleszkedést segítő programok típusai a következők:

a) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel és a munkába állást segítő szervezetekkel – az álláskeresők klubja,

b) az egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel,

     c) az életmódformáló foglalkozásokon való részvétel, ezen belül

ca) az életvezetési képesség megőrzését, javítását célzó az egyént és családját érintő személyes megbeszélések, csoportos foglalkozások,

cb) a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadások,

cc) az alapvető személyi higiénia kialakítására irányuló előadások,

cd) a segélyben részesülő lakókörnyezetének rendben tartását célzó előadások,

d) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése,

e) a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel,

f) munkalehetőség felajánlása,

g) az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel, és az elhelyezkedés érdekében az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés,

h) a munkavállalási esélyek növelése érdekében a munkaadónál történő rendszeres érdeklődés, jelentkezés.

28. § (1) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, és folyamatosan kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről így

a) a családsegítéssel foglalkozó személy vagy intézmény életmódformáló foglalkozásairól,

b) a helyi szociális intézményhálózat szolgáltatásairól,

c) a Győr-Moson-Sopron megyei munkaügyi központ képzéseiről.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv egyidejűleg több beilleszkedési programtípusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodik a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.

(3) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a program tartalmát,

b) a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, amelyből egyértelmű, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg, ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát és mértékét,

c) azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelenti.

(4) A segélyezett megszegi az együttműködési kötelezettségét akkor, ha

a) a  25. § (6) bekezdésében meghatározott eset áll fenn,

b) nem működik közre a 26. § (1) bekezdésében meghatározott és a segélyezett közreműködésével ellátható feladatok végrehajtásában,

c) a segélyezett a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban a számára előírt kötelezettségeket nem, vagy nem az előírt módon teljesíti.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

1.Köztemetés

29. § (1) A polgármester  a képviselő testülettől kapott átruházott  hatáskörében, méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól

a) részben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 130 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át,

    b.) egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedül élő esetén a 130 %-át, és az érintett személy vagyonnal nem  rendelkezik.

      (3)A köztemetés elrendeléséről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni a képviselő testületnek.

      (4)A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.

2. Közgyógyellátás méltányossági alapon

30.(1) § Az Szt. 50. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakon kívül közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy

a) aki esetében az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem éri el,

b.)akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  25 %-át eléri vagy meghaladja,

   (2) Amennyiben a felmerülő gyógyszerköltség az (1) bekezdés b) pont szerinti mértéket eléri, de nem tekinthető tartósnak, a kérelmező támogatásáról közgyógyellátás helyett gyógyszertámogatás céljára megállapított önkormányzati segély formájában kell gondoskodni

3. Egyéb természetbeni ellátások

31.§(1) A pénzbeli ellátások különösen a következő természetbeni ellátási formákban is nyújthatóak:

                       - élelmiszer kifizetése,

- tüzelő kifizetése, biztosítása,

                       - közüzemi díjak átvállalása, kifizetése                   

                       - gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.

(2) A pénzbeli ellátások természetbeni ellátási formaként való nyújtásának tényéről és indokáról az érintettet az ellátást megállapító határozatban tájékoztatni kell.

(3) A természetben nyújtott ellátás konkrét formájáról, módjáról a testület a határozatában dönt.

IV. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások

1. Étkeztetés

32. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy

a) a jövedelmi helyzete miatt, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át,

b) a kora miatt, ha egyedül élő és betöltötte 62 életévét, vagy nem egyedül élő esetén, ha átlagéletkoruk eléri a 65. évet,

c) az egészségi állapota miatt, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést,

d) a fogyatékosság és pszichiátriai betegsége miatt, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést,

e) a szenvedélybetegsége miatt, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést,

f) a hajléktalansága miatt, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, és a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.

33. § (1) Az önkormányzat az étkeztetést a Rábakész Kft Győr által üzemeltetett óvodai konyha 9472 Újkér Iváni utca 12 szám alatti intézményi háttérrel látja el.

    (2) Az önkormányzat az étkeztetést az étel házhozszállításával biztosítja

    (3) Az étkeztetés nyújtásának konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

34.§ (1) A 35.§.-ban meghatározott szociális étkeztetés iránti kérelmet az önkormányzat hivatalába kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező nevét, lakcímét, továbbá rendszeres havi jövedelmét. A kérelemhez csatolni kell a rendszeres havi jövedelem összegének igazolását. A kérelemről a polgármester átruházott hatáskörben  15 napon belül határozattal dönt.

     (2) Az ellátást a polgármester megszünteti:

            a.) az ellátott kérelmére

            b.) a jogosultsági feltételek megszűnése esetén, továbbá

            c.) ha az ellátott személy a térítési díjat a fizetési határidő letétét követő 90 napon túl

                 felszólítás ellenére sem fizeti meg.

      (3) Az ellátás intézményi térítési díját a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

2. Házi segítségnyújtás

35. § (1) Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatokat a Babtista Szeretetszolgálat Dunántúli Szolgáltató Központ 1204 Budapest Öltenberg utca 70 szám alatti szolgáltató Soproni Telephelye 9400 Sopron Színház utca 13-15  intézményi háttérrel látja el.

       (2) A házi segítségnyújtás intézményi térítési díját a rendelet 1.számú melléklete tartalmazza.

3. Családsegítés

36. § (1) Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait a Lövői Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat  Lövő Fő u. 32 közreműködésével látja el.

     (2) A szolgálat a feladatait Újkér településen, kéthetente egy alkalommal, az önkormányzat hivatalában Újkér Csikos utca 4 szám alatt, illetve igény szerint a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személyek foglalkoztatásával látja el.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szerv által nyújtott speciális szolgáltatások:

            a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás,

b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése,

c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítése,

d) a közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok tervezése,

e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtása,

f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő meditációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatás

(4) A speciális szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályok:

1. A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira.
2.  Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha:

          ba) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és

          bb.) a kiskorú  érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

37. § A családsegítő szolgálatnak az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

38. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

39. § E rendelet 2014 január 1 napján lép hatályba.

40. §  A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, hatályát veszti Újkér Község Önkormányzati Képviselő-testületének a helyi szociális ellátásokról  szóló  6/2007 (VII.1.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 3/2012(II.14.), 7/2012 ( IV.30.), a 9/2011 (XI.30.),4/2011 (II.15.), 4/2009 (IV.30.), 7/2008 ( VIII.1.) önkormányzati rendeletek.

Kelt: Újkér, 2013 november 28

                            Hettlinger Károly                                            Dr Dénes Lajos

                               polgármester                                                       jegyző

Záradék:

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Újkér, 2013. december 15

                                                                                                   Dr Dénes Lajos

                                                                                                          jegyző