Újkér Község Önkormányzat képviselő-testületének 9/2014.(VII.8.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2014. 07. 08- 2021. 04. 12Újkér Község Önkormányzat képviselő-testületének 9/2014.(VII.8.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Újkér Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelembe véve a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit – az önkormányzat vagyonáról alábbi rendeletet alkotja
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) az önkormányzatra,
b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,
c) az önkormányzat szerveire.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.
(3) E rendelet alkalmazásában vagyon :
a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és
b) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátossá gairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltak.
Az önkormányzati vagyon csoportosítása
2. § (1) Az önkormányzati vagyon:
a) törzsvagyonból, ezen belül
aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és
ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint
b) forgalomképes üzleti vagyonból
áll.
(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati :
a) vagyont nem lehet elidegeníteni,
b) vagyont nem lehet megterhelni (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot),
c) vagyonon dologi jog nem létesíthető,
d) vagyonon osztott tulajdon nem létesíthető.
(3) A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgyra e rendelet hatályba lépése után a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal kötött szerződés semmis.
(4) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.
(5) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.
Az önkormányzat törzsvagyona
3. § (1) Az önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgálja, azt a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani, az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.
(3) A törzsvagyonnak a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyai:
a) a helyi közutak és műtárgyaik,
b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok.
(4) A törzsvagyon további forgalomképtelen vagyontárgyai:
a) a földutak,
b) a járdák, az árkok,
c) a temető,
d) a játszótér, egyéb közterületek.
e) továbbá minden ingó és ingatlan dolog, amelyet törvény, vagy az önkormányzat rendeletében forgalomképtelennek nyilvánít.
(5) Az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonában nincs olyan vagyonelem, amely a Nvtv. 5. § (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű (Nvtv. 2. mellékletében meghatározott) nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyon.
(6) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis, azok hitelfedezetéül nem használhatók fel és semmilyen más módon nem terhelhetők meg.
4. § (1) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő (5) bekezdéssel nem ellentétes hasznosítás a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(2) A közterületek hasznosítása a közterület használatáról szóló önkormányzati rendeletnek megfelelő módon történhet.
(3) A forgalomképtelen vagyontárgyak körét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(4) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai:
a) a közművek és középületek,
b) művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport- és egyéb intézmények épülete és a használatukban lévő önkormányzati vagyontárgyak,
c) ravatalozó épülete és a temetkezéshez szükséges ingó dolgok,
d) mindazon ingó és ingatlan vagyon, melyet a képviselő-testület annak nyilvánít.
(5) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
Az üzleti vagyon
5. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyona a telkekből, iparterületi földrészletekből, az önkormányzati bérlakásokból és nem lakáscélú ingatlanokból, ingóságokból és mindazon vagyontárgyakból áll, melyek nem tartoznak a törzsvagyon – 3. § (5)bekezdésében és 4. § (1) bekezdésében szabályozott – körébe.
(2) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.
(3) Az üzleti vagyonba tartozó forgalomképes ingatlanok körét a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
6. § (1) Az Önkormányzat képviselő testületét megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
(2) Vagyonhasznosítást a képviselő-testület és szervei, valamint állampolgár és gazdálkodó szervezet is kezdeményezhet, a tényleges hasznosításról a képviselő testület dönt.
(3) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, illetve e rendeletben meghatározott esetekben és mértékben átruházott hatáskörben a polgármester, valamint a vagyonkezelő szervek gyakorolják.
(4) Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerülő feladatokat az önkormányzat hivatala látja el. Ilyen feladatok ellátásával a Képviselő-testület más jogi vagy természetes személyt is megbízhat. Ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.
(5) Az e rendelet hatálya alá tartozó vagyon tárgyainak tekintetében fennálló tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok – értékhatártól függetlenül -, az Önkormányzat javára bejegyzett, szerződéses viszonyokból származó elővásárlási-, visszavásárlási- és jelzálogjog földhivatali törléséhez szükséges nyilatkozatok – amennyiben a kikötött időintervallum lejárt, illetőleg a jelzálogjoggal biztosított összeg esetében a biztosított összeg maradéktalanul megfizetésre került és a megfelelő szerződések, okiratok, igazolások rendelkezésre állnak – aláírására a polgármester jogosult.
Tulajdonjog átruházás
7. § (1) Vagyon tulajdonjogát átruházni nettó 10.000.000 Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságának figyelembe vételével lehet.
(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni:
a) természetes személy vagy
b) a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.
Ingyenes vagyonátruházás
8. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (3)-(7) bekezdése alapján lehet.
(2) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.
A vagyon megterhelése
9. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető:
a) vagyonkezelői joggal
b) jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal.
10. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.
(2) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a 9. § -ban meghatározottakat kell alkalmazni.
11. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.
(2) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése – értékhatárra tekintet nélkül – a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
12. § (1) Lakóház, építési telek értékesítése esetén 3 éves beépítési kötelezettséget kell kikötni a tulajdonjogot átruházó szerződésben.
(2) Iparterület értékesítésekor a beépítési kötelezettség időtartamát 2 évben állapítja meg képviselő-testület.
(3) A lakóház építési telekre előírt beépítési kötelezettség teljesítésének biztosítására az Önkormányzat javára 4 évre szóló vételi jogot (opciót) kell kikötni. A vételi jogot az önkormányzat az eladási áron érvényesítheti.
(4) Iparterületet értékesítésekor az adás-vételi szerződésben egyedileg kell megfogalmazni azt a gazdaságilag elérendő célt és annak teljesítési határidejét, ami az önkormányzat hosszú távú érdekeit szolgálja pl. foglalkoztatás, gazdasági építmény elhelyezése.
(5) Iparterületi ingatlan értékesítésére irányuló adás-vételi szerződésben a bruttó vételár 15 %-ának megfelelő összegű óvadékot kell kikötni az (5) bekezdés szerintigazdasági cél teljesítésének biztosításaként. Az óvadék összegét külön kell kezelni, és a gazdasági cél határidőben történő teljesítése esetén azt az ingatlan tulajdonosának vissza kell fizetni. Ha a tulajdonos az (5) bekezdésben foglalt kötelezettségét határidőben nem teljesíti, vagy a határidő lejárta előtt az ingatlant elidegeníti, az óvadék összege az önkormányzatot illeti, és városfejlesztési célra kell fordítani.
(6) A beépítési kötelezettség teljesítésére meghatározott időtartamot – a kötelezett kérelme alapján – indokolt esetben meghosszabbíthatja a képviselő-testület egyedi döntésével.
(7) Az ingatlan érétkesítésének előkészítése és az ügylet bonyolítása az önkormányzati hivatal feladata. A hivatal ezért a szolgáltatásért az ügylet bruttó értéke után számított nettó 3 % átalánydíjat, de legkevesebb nettó 10.000,- Ft-ot számít fel a vevőnek, ami nem tartalmazza a telekkel kapcsolatos műszaki munkarészek költségét.
(8) Lakóház építési telekre a vevőnek előírt szerződési kötelezettség nem teljesítésének esetére a bonyolítási díj összegének megfelelő mértékű óvadékot kell kikötni, amit a szerződéskötéskor pénzben kell megfizetnie a vevőnek.
(9) A képviselő-testület a telektulajdonos külön kérelme alapján egyedileg dönthet a telekre előírt kötelezettségek alóli felmentésről, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett biztosítékok töröltetéséről.
A vagyon vállalkozásba vitele
13. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.
(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vállalkozásba vitelének szabályait a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.
(3) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.
(4) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.
(5) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre a nemzeti vagyonról szóló törvény 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése
14. § (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.
(2) A vagyonkezelői jog éves ellenértéke a vagyon bruttó értékének legalább 0,1 %-a.
(3) Az önkormányzati vagyonkezelő szervek:
15. § (1) A vagyonkezelő jogot ingyenes átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:
a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek,
b) önkormányzati társulásnak.
16. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:
a) az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében,
b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,
c) jegyző által végzett eseti ellenőrzéssel.
(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő
a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,
b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,
c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.
A haszonélvezeti jog
17. § (1) Az önkormányzati vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot biztosítani versenyeztetés nélkül lehet.
(2) Nem lehet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani - kivéve a jogszabályon alapuló használati jogot vagy szolgalmat.
(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével, valamint a (2) bekezdés figyelembe vételével lehet alapítani.
(4) Az üzleti vagyon tekintetében a haszonélvezeti jog alapítása értékhatárra tekintet nélkül a képviselő testület hatáskörébe tartozik.
(5) A képviselő-testület a nettó 5.000.000 Ft értékhatárt meghaladó haszonélvezeti jog alapításáról a megyei lapban való közzététel útján, a nettó 5.000.000 Ft értékhatárt el nem érő haszonélvezeti jog alapításáról a helyben szokásos módon történő közzététel útján a legjobb ajánlattevő javára dönt.
Hasznosítási jog, használatba adás
18. § (1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető csak meg.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog, és használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátokat.
(3) A nettó 10.000.000 Ft értékhatárt meghaladó hasznosítási jogot csak versenyeztetéssel lehet átengedni.
(4) A képviselő-testület a nettó 5.000.000 Ft értékhatárt meghaladó hasznosítási jog átengedéséről a megyei lapban való közzététel útján, a nettó 5.000.000 Ft értékhatárt el nem érő hasznosítási jog átengedéséről a helyben szokásos módon történő közzététel útján a legjobb ajánlattevő javára dönt.
19. § (1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától , és az értékhatártól függetlenül a képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.
A bérleti szerződés megkötésénél irányadó szabályok
20. § (1) Beépített ingatlan bérbeadása esetén a bérleti szerződés feltételeit úgy kell megállapítani, hogy a jogügylet eredményeképpen a beruházások igazolt költségei legkésőbb 5 év alatt megtérüljenek.
(2) Amennyiben a bérleti szerződést az (1) bekezdés szerinti feltételekkel nem lehet megkötni, de az ingatlan állagának megóvása a szerződést indokolttá teszi, a fenntartási költségek csökkentése érdekében a bérleti szerződés a beruházási költség megtérülése nélkül is megköthető.
(3) Haszonbérbe adás esetén a szerződést legfeljebb 10 évre lehet megkötni. Belterületi ingatlanok esetében a szerződés időbeli hatályának meghatározásánál a rendezési tervet figyelembe kell venni.
(4) Beépítésre alkalmas földterületek haszonbérletbe, vagy bérbeadása esetén a rendezési tervben foglaltakat figyelembe kell venni.
A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei
21. § A helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján engedi át, és nemzeti vagyonról szóló törvény alapján gondoskodik az önkormányzat a törzsvagyonában lévő víziközművek létrehozásáról és működtetéséről.
A pénzeszközök feletti joggyakorlás
22. § (1) Az önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosításra, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az önkormányzat költségvetési rendelete, és más rendelete határozza meg.
12. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás
23. § (1) Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát
a) a képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés eléri, vagy meghaladja a 100.000 Ft összeghatárt,
b) a polgármester gyakorolja
ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt,
bb) a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás jogát értékhatárra való tekintet nélkül.
(2) A 17. §.(1) bekezdés a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha
a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására,
c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,
d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,
e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,
f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.
(3) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (2) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.
Hitelfelvétel és -törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing
24. § (1) Az önkormányzatnak van lehetősége hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.
(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.
(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.
Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon
25. § (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) 100.000 Ft piaci értéket elérő vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő, térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásáról a polgármester dönt.
(3) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy:
a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,
b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.
Vagyon nyilvántartás, vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv
26. § (1) A vagyonnyilvántartás rendszerét a jegyző alakítja ki. A vagyonnyilvántartási feladatokat az önkormányzati hivatal látja el.
(2) Az önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti értéken, értékbecslés esetén a becsült értéken, ingó vagyonát nyilvántartási értéken, az értékpapírokat, részesedéseket névértéken tartja nyilván.
(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról a hatályos jogszabályok alapján felvezetett ingatlanvagyon katasztert az önkormányzati hivatal folyamatosan vezeti, elkülönítve a törzsvagyon ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyont, illetve az üzleti vagyont.
(4) A kataszter elkészítéséről és folyamatos vezetéséről, továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan nyilvántartásban történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik. A feladat elvégzéséhez a jegyző külső vagyonnyilvántartással foglakozó szervezetet is igénybe vehet.
27. § (1) Az önkormányzat vagyonállapotát vagyonkimutatásban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan, amely az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait ( eszközeit, kötelezettségeit ) mutatja be.
(2) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.
(3) A vagyonkimutatás az alábbi két fő részből áll:
a) I. A mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek részből,
b) II. A mérlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek részből.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell
a) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt római számmal jelzett eszköz és forráscsoportokat, a 2. § (1) bekezdésében felsorolt vagyonelemek szerinti bontásban, valamint a tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök részletezéseként arab számmal jelzett tételeket.
(5) Az (3) bekezdés b) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltakat
a) forgalomképtelen törzsvagyon,
b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon,
c) forgalomképes üzleti vagyon
részletezésben.
(6) A vagyonkimutatás a (4)-(5) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza :
Vagyonleltár
28. § 1. (1) Az Önkormányzat vagyonáról - kivéve a (6) bekezdésben foglaltakat - évente leltárt kell készíteni. A vagyonállapotot tükröző leltárt – szerepeltetve benne az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket – az éves zárszámadási rendelethez kell csatolni.
29. § (1) Az önkormányzat
a) 3 évre szóló középtávú és
b) 6 évre szóló hosszú távú
vagyongazdálkodási tervet készít.
(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza
a) a vagyonkimutatásnak megfelelő szerkezetben a középtávú terv időszakának első és utolsó napján várható vagyon adatokat,
b) az ellátott közfeladatokat, és a közfeladatok ellátását biztosító vagyont. A tervben szerepeltetni kell a terv időszakra tervezett vagyon változást.
(3) A hosszút távú vagyongazdálkodási tervnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia.
(4) Az önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.
(5) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzati gazdasági program elkészítésekor és felülvizsgálatakor felül kell vizsgálni.
(6) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzat határozattal fogadja el.
Eljárási szabályok
30. § (1) A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően zártkörű versenytárgyalást kell tartani, ha az önkormányzat gazdasági érdekei ezt indokoltá teszik.
(3) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntéséről a döntést követő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.
(4) Az önkormányzat a versenyeztetés esetén a központi költségvetésben meghatározott értékhatárt alkalmazza.
31. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.
(2) A vagyon értékesítésekor – beleértve az értékpapírokat is – 1.000.000 Ft feletti vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.
(3) Ingatlan vagyon értékesítésekor az érték meghatározásához minden esetben ingatlanforgalmi szakértőt kell igénybe venni. Amennyiben a földterület vagy épület piaci értéken történő értékesítése az értékbecslő által megállapított áron nem lehetséges, a képviselő-testület a megállapított árhoz képest legfeljebb 25 %-al alacsonyabb áron is értékesítheti az ingatlant.
(4) A gazdasági társaságba történő vagyonbevitel esetében a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani.
(5) A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik. Az 1.000.000 Ft felett piaci érték meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges.
32. § Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről – az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján – a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselő-testületet.
Záró rendelkezések
33. § (1) E rendelet 2014. július 08. napján lép hatályba.
(2) Az e rendelet szerinti vagyonkimutatást először a 2014. évről szóló zárszámadási rendelethez kell elkészíteni.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzati vagyonnal történő rendelkezés szabályairól szóló 7/2004. (XII.27.) önkormányzati rendelet valamint az önkormányzati vagyonnal történő rendelkezés szabályairól szóló 7/2004. (XII.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 4/2012. (III.01.) önkormányzati rendelet.