Újkér önkormányzat Képviselő-testülete 7/2020.(VII.30.) önkormányzati rendelete
Újkér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2020. (VII.30.) önkormányzati rendelete Újkér Község Önkormányzata Képviselő-testületének SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2020. 07. 31- 2022. 03. 29Újkér önkormányzat Képviselő-testülete 7/2020.(VII.30.) önkormányzati rendelete
Újkér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2020. (VII.30.) önkormányzati rendelete Újkér Község Önkormányzata Képviselő-testületének SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Újkér Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § E rendelet hatálya kiterjed Újkér Község Önkormányzata Képviselő-testületére (a továbbiakban: Képviselő-testület) és szerveire.
Az önkormányzat megnevezése, jelképei
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: ÚJKÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 9472 Újkér, Csikos u. 4.
(3) Az Önkormányzat illetékességi területe: Újkér község közigazgatási területe.
(4) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet a Képviselő-testület.
(5) A Képviselő-testület hivatalának neve: Iváni Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), rövidített neve: Iváni KÖH.
3. § Az Önkormányzat jelképei a címer és a zászló.
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT ÉS HATÁSKÖRE
4. § Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
5. § A Képviselő-testület hatásköre átruházásának lehetőségét, az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)-(5) bekezdései tartalmazzák.
6. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról való lemondás,
b) gazdasági társaságokba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
A Képviselő-testület tagjai
7. § (1) A Képviselő-testület tagjai a települési képviselők, valamint a megválasztott polgármester. A Képviselő-testület tagjainak száma 5 fő.
(2) A Képviselő-testület tagjainak névsorát e rendelet 1. függeléke tartalmazza.
A Képviselő-testület munkaterve
8. § (1) A Képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv, amelynek tervezetét a polgármester állítja össze, figyelembe véve a jogszabályok, a jegyző, a Képviselő-testület tagjainak, és más szervek, személyek javaslatát.
(2) A munkatervet a tárgyévet megelőző év december 31-ig a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé, amelyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.
(3) Az éves munkatervben meghatározott ülésszámtól eltérően több ülést is elő lehet írni.
(4) A munkaterv tartalmazza
a) az ülések időpontját,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
c) az előterjesztő megnevezését,
d) az előterjesztésben közreműködőket,
e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.
A Képviselő-testület ülésének általános szabályai
9. § (1) A Képviselő-testület rendes ülést, és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
(2) Évente legalább hat alkalommal kell rendes ülést tartani a Képviselő-testület által elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint.
10. § (1) A Képviselő-testület rendes ülését úgy kell írásban összehívni, hogy a meghívót – annak mellékleteivel együtt – legalább az ülést megelőző öt nappal kézhez kapják a meghívottak. A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a Képviselő-testület ülése összehívójának a megnevezését.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket. A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.
(4) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét – indokolt esetben – a polgármester legfeljebb 20 gépelt oldalra korlátozza.
(5) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe – szükség szerint – bevonja a Hivatal rendelet tárgya szerint illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek,
c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,
d) a bizottságok nem képviselő tagjainak,
e) a nem állandó meghívottaknak
ea) az előterjesztőknek,
eb) akiket az ülés összehívója megjelöl.
(7) A (6) bekezdés e) pontjában foglalt személyek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, amelyekre a meghívás történik.
(8) Indokolt esetben – az (1) bekezdésben leírtaktól eltérően – lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben (e-mail),
c) egyéb szóbeli meghívással.
11. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni
a) az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben,
b) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.
(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint – az (1) bekezdésen kívüli esetben – a Képviselő-testület összehívására van szükség.
(3) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása – a rendes ülésekhez hasonlóan – írásos meghívóval, és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
12. § (1) A Képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a) a jegyzőt,
b) a bizottság nem képviselő tagját,
c) az illetékes országgyűlési képviselőt,
d) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
a) az Önkormányzat intézményének vezetőjét,
b) azt, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
13. § (1) A Képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái
a) a meghívó kifüggesztése az Önkormányzat hirdetőtáblájára,
b) a meghívó honlapon történő közzététele.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egyidejűleg meg kell tenni.
14. § (1) A Képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a) a Képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) a napirend előterjesztése, elfogadása,
c) az ülés jellegének (nyilvános/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
d) napirendenként
da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
db) a vita összefoglalása,
dc) az indítványok szavazásra való feltevése,
dd) a határozati javaslatok szavaztatása,
de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
e) a rend fenntartása,
f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása, és a szavazás eredményének kihirdetése,
g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
i) az ülés bezárása,
j) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok közül kötelezőek az a), c), d), e), h), i) pontokban meghatározott feladatok.
15. § (1) A Képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele, azaz három fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 15 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékleni.
16. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
17. § (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
(2) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelettervezet az indokolással, és a határozati javaslat az indokolással.
(3) A Képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, amelyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintettnek.
(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján, vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
18. § (1) Az előterjesztés tartalmi elemei:
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
c) a téma ismertetése,
d) a jogszabályi háttér bemutatása,
e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
g) anyagi kihatású döntésnél az Önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
j) rendelettervezet, rendelettervezet indokolása,
k) rendelettervezetnél a hatástanulmány.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.
(3) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 18. §-ában, valamint a 19. § (1)-(2) bekezdéseiben előírt követelményeknek.
19. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően annak szóbeli kiegészítésére van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő, és az előterjesztés tárgya szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak – az előterjesztéshez képest – új információkat kell tartalmaznia.
20. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottaknak joga van kérdést intézni.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
21. § Az ülés vezetője a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati, vagy rendeletre vonatkozó javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a Képviselő-testület határozatképességét.
22. § (1) A határozati javaslat az írásos, vagy a szóbeli előterjesztésben, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
(2) A határozati javaslat részei:
a) a határozat szövege,
b) végrehajtást igénylő döntéseknél
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat végrehajtásának időpontja.
(3) A rendelet javaslata a rendelet szövegét tartalmazza.
23. § A szavazás előtt a jegyzőnek kötelessége törvényességi észrevételt tenni.
24. § A Képviselő-testület döntéseit az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
25. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább háromképviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.
(2) Az Önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ában rögzített azon lehetőséggel, hogy e rendeletben saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
26. § (1) A Képviselő-testület ülése – az ülésen tárgyalt napirendek alapján – nyilvános vagy zárt.
(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott esetekben szavazni nem kell. Az ülés vezetőjének kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(3) A Képviselő-testület alakszerű határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben. Az alakszerű határozatot a nyilvános testületi ülés keretében kell meghozni, és erre a határozatra a zárt ülésről készült jegyzőkönyvben is utalni kell.
(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
27. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontja alapján felvilágosítást kérni.
(2) Felvilágosításkérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az Önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosításkérést a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal, írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben a felvilágosításkérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl, vagy a Képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esteben kell az ülésen választ adni, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a Képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a Képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosításkérés tárgyának részletes kivizsgálását.
28. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a Képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 6 hónapra 25%-kal csökkenti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a Képviselő-testület határozatot hoz.
29. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
(2) Az ülésen tanácskozási joggal résztvevők hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg.
30. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról, és egyéb önkormányzati döntésekről.
(2) A testületi ülésen az önálló napirendi pontokon kívül tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.
(3) A testületi ülésen az önálló napirendi ponton kívül tájékoztatást kell adni a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
Az alakuló ülés eltérő szabályai
31. § (1) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselőket a választás eredményéről, és a megbízólevelek átadásának megtörténtéről.
(2) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők az Mötv. 1. mellékletében foglalt szöveggel ünnepélyes esküt tesznek, és az ennek tényét igazoló okmányt aláírják.
(3) Az alakuló ülésen az eskütételek után kerül sor a további napirendek ismertetésére, elfogadására, majd ezt követően az Mötv. 43. § (3) bekezdésében meghatározott témákban történő döntéshozatalra.
A képviselő-testületi döntés meghozatalának módjai
32. § (1) A Képviselő-testület határozatait
a) nyílt szavazással, ezen belül
aa) nem névszerinti nyílt szavazással,
ab) névszerinti nyílt szavazással, vagy
b) titkos szavazással
hozza.
Nyílt szavazás
33. § (1) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik.
(2) A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik. Először a jegyző az igen válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezni az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
Névszerinti szavazás
34. § (1) Az Önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy e rendeletben saját hatáskörben további, névszerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
(2) Az Mötv. 48. § (3) bekezdése alapján a képviselők egynegyedének indítványára névszerinti szavazást kell tartani.
(3) A névszerinti szavazás alkalmával a jegyző a képviselői névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodás) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatozott.
Titkos szavazás
35. § (1) Titkos szavazással dönt a Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős munkacsoport gondoskodik. A munkacsoport tagjainak meghatározása külön határozathozatal nélkül történik, és csak adott alkalomra vonatkozik.
(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodás) előtti négyzetbe tett „X”-szel jelölik meg az ülés vezetője által feletett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.
(4) A titkos szavazás eredményéről a 3 fős munkacsoport külön jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye. A szavazólapokat a szavazást követően a munkacsoport megsemmisíti. A munkacsoport tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
A Képviselő-testület döntései
36. § (1) A Képviselő-testület döntései:
a) a határozat, és
b) a rendelet.
(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt a képviselői felvilágosítás kérésről, valamint a felvilágosítás kérésre adott válasz elfogadásról.
(3) A Képviselő-testület alakszerű határozattal dönt minden ügyrendi kérdésben – kivéve a napirend elfogadása.
(4) Rendeletalkotás esetén a Képviselő-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát tartani. Az erre vonatkozó indítványról a Képviselő-testület alakszerű határozattal dönt.
37. § Az ülés vezetője a 33-35. §-okban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően azt, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy rendeletet elfogadta vagy elutasította.
38. § A Képviselő-testület által elfogadott határozatokat a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hónap, nap megjelöléssel). A határozatok jelölése a következő formában történik:
Újkér Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/döntés éve (hónapja, napja) önkormányzati határozata
39. § A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a Képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét, és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
40. § (1) A Képviselő-testület által elfogadott rendeleteket a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hónap, nap megjelöléssel). A rendeletek jelölése a következő formában történik:
Újkér Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/kihirdetés éve (hónapja, napja) önkormányzati rendelete (a rendelet címe)
41. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá, ha a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.
A jegyzőkönyv
42. § (1) A Képviselő-testület nyilvános és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, továbbá azt, amelyre vonatkozóan e rendelet a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
43. § (1) A jegyzőkönyvben tárgyalt napirendi pontonként meg kell jelölni az Mötv. 52. § (1) bekezdés g)-m) pontokat.
(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak szerint a tanácskozás lényegét, valamint az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó hozzászólások lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A Képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvben rögzíteni.
(3) Az Mötv. 52. § (1) bekezdés 1) pontjában előírt szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan szavaztak nemmel, és hányan tartózkodtak.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Képviselő-testület által hozott döntést, továbbá a szavazásra feltett döntési javaslatot is. A határozatot és a rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni. Az adott napirendi pont megtárgyalását megalapozó előterjesztések is a jegyzőkönyv részét képezik, így azokat a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(6) A nyilvános 2, és a zárt ülés jegyzőkönyvét 1 példányban kell elkészíteni.
a) egy példányt a jegyző kezel (irattári példány), és
b) a nyilvános ülésről készült egy jegyzőkönyvi példányt el kell helyezni a községi könyvtárban.
(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a rendeleteket,
e) a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat, és
ec) a képviselői interpellációkat.
44. § (1) A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozattal dönthet jegyzőkönyv-hitelesítők választásának szükségességéről. A jegyzőkönyvet – amennyiben megválasztásra kerültek – a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írniuk.
(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekintési jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia.
(3) A Képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek
45. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl rendkívüli közmeghallgatást kell tartani az alábbi tárgykörökben, kérdésekben:
a) helyi adó bevezetése,
b) településrendezési és szabályozási terv elfogadása, jelentős módosítása,
c) a lakosság széles körét érintő rendeletalkotás.
(3) Általános közmeghallgatást és rendkívüli közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.
(4) A közmeghallgatáson köteles részt venni a Képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
(5) A közmeghallgatás meghirdetésekor meg kell határozni annak napirendjét.
(6) A közmeghallgatás kihirdetésére a Képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
46. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
47. § (1) A Képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője ismerteti a napirendi pontokat.
(2) A közmeghallgatás lefolytatása napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik hozzászólási szándékukat.
(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
48. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
49. § A közmeghallgatásról a jegyző a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
50. § (1) A Képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A fórumról jegyzőkönyv készül, amelyet valamennyi képviselő megkap.
(3) A fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint tájékoztatni kell.
(4) A fórumot a polgármester vagy az általa megbízott Képviselő-testületi tag vezeti.
(5) A fórum témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell.
(6) A fórumra a jegyzőt és az illetékes szakterület felelőst, pénzügyi előadót meg kell hívni.
51. § Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a Képviselő-testület ülésén az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit:
a) Tűzoltó Egyesület.
A települési képviselő
52. § A települési képviselő eskütételének megszervezése a jegyző feladata.
53. § (1) A települési képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjaiban foglaltakon túl köteles
a) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a Képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
b) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magántitkot megőrizni.
(2) A Képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) az e rendeletben meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
54. § (1) A települési képviselők járandóságait a Képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.
(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint szűnik meg.
(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-ai tartalmazzák.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
55. § A Képviselő-testület szervei:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) a jegyző,
d) a közös önkormányzati hivatal, és
e) a társulás.
TISZTSÉGVISELŐK
A polgármester és az alpolgármester
56. § (1) A polgármester feladatát társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72. §-a, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszűnésének szabályait az Mötv. 69. § (1) bekezdése tartalmazza.
57. § (1) A polgármester lemondására az Mötv. 69. § (2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni.
(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követő nyolc munkanapon belül, írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek.
58. § (1) A polgármester az Mötv. 65. §-ában és 67. §-ában meghatározott feladatokon túl
a) segíti a Képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart, és
e) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármester minden héten csütörtökön 15.00 -17.00 óráig az Önkormányzat hivatalos helyiségében (9472 Újkér, Csikos u. 4.) fogadóórát tart.
(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
59. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat szociális ügyekben,
(2) A polgármester dönthet – a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az Önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5%-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetén, ha annak elhárítása miatt intézkedést kell hozni.
60. § Az alpolgármester(ek) feladatai(ka)t a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látjá(k) el.
A Képviselő-testület bizottságai
61. § A Képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.
62. § A Képviselő-testület állandó bizottsága az ügyrendi bizottság,
63. § (1) Az ügyrendi bizottság tagjainak száma 3 fő. A bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület tagjainak sorából kell választani.
(2) A Képviselő-testület elé az ügyrendi bizottság által benyújtandó előterjesztések:
a) választás, kinevezés, megbízás véleményezése,
b) a Képviselő-testület éves munkatervének javaslata,
c) a polgármester és az alpolgármester díjazására, jutalmazására vonatkozó előterjesztés,
d) az önkormányzati honlappal összefüggő előterjesztések,
e) jutalmazásra való javaslattétel.
(3) A Képviselő-testület elé az ügyrendi bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:
a) a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet,
b) a polgármester, és a képviselők díjazásával összefüggő döntések.
(4) Az ügyrendi bizottság feladat- és hatásköre
a) előkészíti a Képviselő-testület éves munkatervének javaslatát, és előterjeszti a Képviselő-testület ülésén,
b) az Mötv. 37. § (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok ellátása,
c) a polgármester és alpolgármester jutalmazására vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a Képviselő-testület elé,
e) figyelemmel kíséri az önkormányzati honlap adattartalmát, azzal kapcsolatban kezdeményezést tesz.
(5) A bizottság feladata, hogy a (4) bekezdés szerinti ügyekkel kapcsolatban szervezze és ellenőrizze a döntések végrehajtását.
(6) Az ügyrendi bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselőt, a jegyzőt, és mindazon önszerveződő közösségek képviselőit, akik tanácskozási joggal részt vehetnek a Képviselő-testület ülésein.
A jegyző
64. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívül
a) tájékoztatást nyújt a Képviselő-testületnek a Képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, határozatok érintettekkel való megismertetését,
e) a Képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) rendszeresen áttekinti az Képviselő-testület által elfogadott rendeletek magasabb szintű jogszabályoknak való megfelelőségét, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.
65. § (1) A 64. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről. Az alkalmazható kihirdetési módok
a) kötelező jelleggel a Hivatal hirdetőtábláján történő megjelentetés,
b) nem kötelező jelleggel a helyi sajtóban való közzététel.
(2) A 64. § (2) bekezdés e)-f) pontjaiban meghatározott határozat-nyilvántartás formái
a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben,
c) a határozatok betűrendes nyilvántartása.
(3) A 64. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái
a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,
b) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, növekvő sorrendben.
66. § (1) A jegyző kinevezése a Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, az akadályoztatás kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.
67. § A jegyzőre vonatkozó szabályokat – az Mötv. 82. § (5) bekezdése alapján – az aljegyzőre is megfelelően alkalmazni kell.
A közös önkormányzati hivatal
68. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Csáfordjáosfa, Csér, Egyházasfalu, Iván, és Pusztacsalád településekkel közös önkormányzati hivatalt hoz létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Iváni Közös Önkormányzati Hivatal.
(3) A Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján a polgármester határozza meg. A Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(4) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja, és 85. § (6), (9) bekezdései figyelembevételével - a képviselő-testületek határozattal fogadják el.
Társulás
69. § (1) A Képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:
a) Alpokalja Kistérségi Társulás,
b) Sopron és Térsége Önkormányzati Társulás,
c) Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás,
d) Családsegítő és Gyermekjólét Szolgálat Lövő.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre a Társuláshoz tartozó települések részére kulturális, oktatási és belső ellenőrzési feladatok elvégzése.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre a Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társuláshoz tartozó települések részére az egyes településeken keletkezett háztartási és kommunális hulladék kezelésével, szállításával és ártalmatlanításával kapcsolatos közszolgáltatás végzése.
(4) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre a társuláshoz tartozó településeken élő családok segítése, életkörülményeinek javítása, gyermekvédelmi feladatok ellátása.
A Képviselő-testület gazdasági programja
70. § (1) A Képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 9. § (1) bekezdése alapján közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.
(3) A gazdasági program és a vagyongazdálkodási terv tervezetének elkészítéséről a jegyző, azok Képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
A bélyegzőhasználat általános szabályai
71. § (1) Az önkormányzaton belül az alábbi bélyegzők használata engedélyezett:
a) körbélyegző,
b) fejbélyegző,
c) iratkezelés során használt bélyegző(k),
d) ügyintézés során használt bélyegző(k).
(2) A bélyegzőket az 3. számú függelékben típusonként, elnevezésenként kell nyilvántartani.
Hatálybaléptetés
72. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Újkér Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (V.15.) önkormányzati rendelete.