Hövej Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 109. §-a, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. §-a alapján – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed Hövej Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) kizárólagos tulajdonában álló dolgokra, ingatlan és ingó vagyonra, továbbá a tulajdonában lévő dolgokra, ingatlan és ingó vagyonra, valamint a pénzügyi eszközökre, társasági részesedésekre, a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, vagyoni értékű jogokra.

II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon

2. §

(1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az Önkormányzat vagyonának nyilvántartása – a vagyonnyilvántartásra vonatkozó szabályok szerint – az Önkormányzati/Körjegyzőségi/ Hivatal feladata.

(2) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát a 2. melléklet tartalmazza.

(4) Az Önkormányzat üzleti vagyonát a 3. melléklet tartalmazza.

3. §

Törzsvagyon

(1) Az Önkormányzat kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján határozza meg a forgalomképtelen törzsvagyon körét.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek:

a) a műemlék jellegű ingatlanok, emlékművek,

b) köztemető,

c) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,

d) az önkormányzati költségvetési szervek alapító okiratában szereplő vagyon,

e) a középületek,

f) a sportpályák és sportcélú létesítmények  és

g) mindazon vagyon, amelyet törvény, vagy az Önkormányzat Képviselő-testülete

rendeletével korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősít.

(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az Önkormányzat Képviselő-testülete egyedi döntése alapján idegeníthető el, vagy apportálható gazdasági társaságba. Az elidegenítésre vonatkozó szerződést a polgármester írja alá.

4. §

Üzleti vagyon

(1)Az a forgalomképes Önkormányzati vagyon, ami nem tartozik a 3. § hatálya alá, illetve nem tartozik a törzsvagyon körébe.

(2)Az üzleti vagyon csak az Önkormányzat Képviselő-testülete egyedi döntése alapján idegeníthető el.

5. §

A vagyongazdálkodás alapelvei, a vagyonleltár, a vagyon nyilvántartása

(1) Az Önkormányzati vagyon alapvető rendeltetése elsősorban a közfeladatok ellátásának biztosítása, amellyel felelős módon, átláthatóan és költségtakarékosan kell gazdálkodni. Törekedni kell a vagyon értékének megőrzésére, az állagvédelemre, valamint a vagyon értéknövelő használatára, hasznosítására és gyarapítására. A vagyongazdálkodás alapelveit a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az Önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján a Hivatal tartja nyilván.

(3) A vagyonleltár az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása. A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(4) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz, zárszámadáshoz csatolva az Önkormányzat Képviselő-testületének kell bemutatni.

(5) Azon ingatlanokat, amelyek a számviteli nyilvántartásban nem szerepelnek, a kiadott értékelési irányelv szerint becsült értéken veszi fel a tőkeváltozással szemben, és pénzforgalom nélküli állománynövekedésként rögzíti a könyvekben. Azon ingatlanokat, amelyek a számviteli nyilvántartásban a hatályos számviteli előírások szerinti bekerülési értéken szerepelnek, az értékbecslés adatait a számvitelben nem rögzítik.

(6) Az önkormányzat tulajdonában lévő földhasználati joggal terhelt ingatlanok nem kerülnek az önkormányzat számviteli nyilvántartásában. E vagyontárgyak körét a 3. melléklet tartalmazza.

III. Fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

6. §

(1) A forgalomképtelen törzsvagyon hasznosításáról a közterületek használatáról szóló rendeletben foglaltak szerint rendelkezik a Képviselő-testület. A hasznosításon túli egyéb tulajdonosi jognyilatkozatokról, elővásárlási jog gyakorlásáról, telekmegosztásról, telekösszevonásról a Képviselő-testület dönt.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, átruházásáról, megterheléséről, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő beviteléről, bérleti díj egyedi megállapításának feltételeiről a Képviselő-testület dönt, figyelembe véve a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásait.

(3) Az üzleti vagyon, ingatlan és ingó tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az üzleti vagyon elidegenítéséről minden esetben a Képviselő-testület dönt. Az elidegenítésre vonatkozó szerződést a polgármester írja alá.

7. §

Az önkormányzati vagyon kezelése, hasznosítása

(1) A vagyonkezelés, vagyonkezelői jog szabályait a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései, valamint az Mötv. 109. §-a határozzák meg.

(2) Az önkormányzati intézmény annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatja, amely adott intézmény Alapító Okiratában szerepel. Az intézmény ennek keretében köteles gondoskodni az üzemeltetésről és az állagmegóvásról.

(3) A (2) bekezdésben szereplő intézmény a rábízott törzsvagyont bérbeadás útján, az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg. A Képviselő-testület határozattal dönt a bérleti díj mértékéről. Az önkormányzati intézmények használatában lévő vagyontárgyak tekintetében a bérleti szerződés megkötésére az intézmény vezetője jogosult. 

(4) Az önkormányzati ingatlanvagyon értékesítése esetén a képviselő-testület köteles nyilvános pályázatot kiírni.

A vagyonkezelői jog gyakorlásának helyi szabályai

7/A §^[1]

(1) Az önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelőknek minősülők körét a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. pont b) alpontja határozza meg.”

(2) Az önkormányzat a tulajdonában levő a rendelet 2.§ (2)-(4) bekezdésében meghatározott törzsvagyon és üzleti vagyon elemeire a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szabályai szerint vagyonkezelési szerződéssel létesíthet vagyonkezelői jogot.

(3) A vagyonkezelői jog létesítése akkor indokolt, ha az önkormányzati közfeladat ellátása költséghatékonyabban végezhető el. A képviselő-testület a vagyonkezelői jog létesítéséről, az átadott vagyontárgyakról az önkormányzati közfeladat átadásával egy időben dönt.

(4) A vagyonkezelőt megilletik, illetve terhelik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bekezdésében és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek.

(5) A vagyonkezelői jog ingyenesen adható át önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan

a) más helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása részére, vagy

b) az önkormányzat, más helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, vagy az állam és az önkormányzat(ok) többségi  tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet részére, ha a közfeladat ellátása a gazdálkodó szervezet létesítő okiratában rögzített tevékenység, és a közfeladat ellátását a gazdálkodó szervezet az önkormányzat részére nem üzletszerű vállalkozási tevékenységként végzi.

A vagyonkezelői jog létesítésével ingyenesen átadott önkormányzati vagyontárgyak körét a vagyonkezelő által ellátott közfeladathoz szükséges mértékben kell meghatározni. Az ingyenes átengedés feltétele, hogy a vagyonkezelő a közfeladatot az önkormányzatnál kisebb anyagi ráfordítás mellett látja el.

(6) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében történő megszerzése esetén az ellenértéket a vagyonhasznosításból származó várható bevétellel arányos éves összegben vagy a vagyonhasznosítás adózott eredményének százalékában kell meghatározni.

(7) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyont a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint használja, használati jogát szerződésszerűen, az elvárható gondossággal e rendelet, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szabályaira figyelemmel gyakorolja.

(8) A vagyonkezelő az önkormányzati vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az önkormányzat hozzájárulását.

(9) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra.

(10) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

(11) Az Önkormányzat tulajdonosi ellenőrzésének feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében annak vizsgálata, hogy a vagyonkezelő a kezelésébe adott vagyont a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben és a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi, továbbá feladata az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok megszűntetésére intézkedés kezdeményezése.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

8. §

(1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 14/2004(XI.16.) önkormányzati rendelet.