Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2012. (III. 26.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2019. 04. 11- 2020. 12. 09Hövej Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2012. (III. 26.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
2019-04-11-tól 2020-12-09-ig
Hövej Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 109. §-a, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. §-a alapján – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el:
I. Fejezet
A rendelet hatálya
1. §
A rendelet hatálya kiterjed Hövej Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) kizárólagos tulajdonában álló dolgokra, ingatlan és ingó vagyonra, továbbá a tulajdonában lévő dolgokra, ingatlan és ingó vagyonra, valamint a pénzügyi eszközökre, társasági részesedésekre, a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, vagyoni értékű jogokra.
II. Fejezet
Az önkormányzati vagyon
2. §
(1)[1] Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(2) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát a 2. melléklet tartalmazza.
(4) Az Önkormányzat üzleti vagyonát a 3. melléklet tartalmazza.
3. §
Törzsvagyon
(1) Az Önkormányzat kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján határozza meg a forgalomképtelen törzsvagyon körét.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek:
a) a műemlék jellegű ingatlanok, emlékművek,
b) köztemető,
c) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,
d) az önkormányzati költségvetési szervek alapító okiratában szereplő vagyon,
e) a középületek,
f) a sportpályák és sportcélú létesítmények és
g)[2] a nemzeti vagyonról szóló törvényben ekként meghatározott vagyonelem.
(3)[3] A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el, a Képviselő-testület egyedi döntése alapján.
4. §
Üzleti vagyon
(1)[4]Üzleti vagyon az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon azon része, amely nem tartozik a törzsvagyonba.
(2)Az üzleti vagyon csak az Önkormányzat Képviselő-testülete egyedi döntése alapján idegeníthető el.
5. §
A vagyongazdálkodás alapelvei, a vagyonleltár, a vagyon nyilvántartása
(1) Az Önkormányzati vagyon alapvető rendeltetése elsősorban a közfeladatok ellátásának biztosítása, amellyel felelős módon, átláthatóan és költségtakarékosan kell gazdálkodni. Törekedni kell a vagyon értékének megőrzésére, az állagvédelemre, valamint a vagyon értéknövelő használatára, hasznosítására és gyarapítására. A vagyongazdálkodás alapelveit a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg.
(2)[5] Az Önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről jogszabályban meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős. A nyilvántartás vezetése az önkormányzati hivatal feladata.
(3) A vagyonleltár az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása. A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(4)[6] Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni. A zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul be kell mutatni a vagyonkimutatást.
(5) Azon ingatlanokat, amelyek a számviteli nyilvántartásban nem szerepelnek, a kiadott értékelési irányelv szerint becsült értéken veszi fel a tőkeváltozással szemben, és pénzforgalom nélküli állománynövekedésként rögzíti a könyvekben. Azon ingatlanokat, amelyek a számviteli nyilvántartásban a hatályos számviteli előírások szerinti bekerülési értéken szerepelnek, az értékbecslés adatait a számvitelben nem rögzítik.
(6) Az önkormányzat tulajdonában lévő földhasználati joggal terhelt ingatlanok nem kerülnek az önkormányzat számviteli nyilvántartásában. E vagyontárgyak körét a 3. melléklet tartalmazza.
III. Fejezet
Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
6. §
(1) A forgalomképtelen törzsvagyon hasznosításáról a közterületek használatáról szóló rendeletben foglaltak szerint rendelkezik a Képviselő-testület. A hasznosításon túli egyéb tulajdonosi jognyilatkozatokról, elővásárlási jog gyakorlásáról, telekmegosztásról, telekösszevonásról a Képviselő-testület dönt.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, átruházásáról, megterheléséről, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő beviteléről, bérleti díj egyedi megállapításának feltételeiről a Képviselő-testület dönt, figyelembe véve a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásait.
(3) Az üzleti vagyon, ingatlan és ingó tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az üzleti vagyon elidegenítéséről minden esetben a Képviselő-testület dönt. Az elidegenítésre vonatkozó szerződést a polgármester írja alá.
7. §
Az önkormányzati vagyon kezelése, hasznosítása
(1) A vagyonkezelés, vagyonkezelői jog szabályait a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései, valamint az Mötv. 109. §-a határozzák meg.
(2)[7]
(3)[8]
(4) Az önkormányzati ingatlanvagyon értékesítése esetén a képviselő-testület köteles nyilvános pályázatot kiírni.
A vagyonkezelői jog gyakorlásának helyi szabályai
7/A §[9]
(1) Az önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelőknek minősülők körét a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. pont b) alpontja határozza meg.”
(2) Az önkormányzat a tulajdonában levő a rendelet 2.§ (2)-(4) bekezdésében meghatározott törzsvagyon és üzleti vagyon elemeire a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szabályai szerint vagyonkezelési szerződéssel létesíthet vagyonkezelői jogot.
(3) A vagyonkezelői jog létesítése akkor indokolt, ha az önkormányzati közfeladat ellátása költséghatékonyabban végezhető el. A képviselő-testület a vagyonkezelői jog létesítéséről, az átadott vagyontárgyakról az önkormányzati közfeladat átadásával egy időben dönt.
(4) A vagyonkezelőt megilletik, illetve terhelik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bekezdésében és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek.
(5) A vagyonkezelői jog ingyenesen adható át önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan
a) más helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása részére, vagy
b) az önkormányzat, más helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, vagy az állam és az önkormányzat(ok) többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet részére, ha a közfeladat ellátása a gazdálkodó szervezet létesítő okiratában rögzített tevékenység, és a közfeladat ellátását a gazdálkodó szervezet az önkormányzat részére nem üzletszerű vállalkozási tevékenységként végzi.
A vagyonkezelői jog létesítésével ingyenesen átadott önkormányzati vagyontárgyak körét a vagyonkezelő által ellátott közfeladathoz szükséges mértékben kell meghatározni. Az ingyenes átengedés feltétele, hogy a vagyonkezelő a közfeladatot az önkormányzatnál kisebb anyagi ráfordítás mellett látja el.
(6) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében történő megszerzése esetén az ellenértéket a vagyonhasznosításból származó várható bevétellel arányos éves összegben vagy a vagyonhasznosítás adózott eredményének százalékában kell meghatározni.
(7) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyont a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint használja, használati jogát szerződésszerűen, az elvárható gondossággal e rendelet, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szabályaira figyelemmel gyakorolja.
(8) A vagyonkezelő az önkormányzati vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az önkormányzat hozzájárulását.
(9) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra.
(10) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.
(11) Az Önkormányzat tulajdonosi ellenőrzésének feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében annak vizsgálata, hogy a vagyonkezelő a kezelésébe adott vagyont a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben és a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi, továbbá feladata az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok megszűntetésére intézkedés kezdeményezése.
IV. Fejezet
Záró rendelkezések
8. §
(1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 14/2004(XI.16.) önkormányzati rendelet.
A rendelet szövegét a 3/2019. (IV. 10.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2019. 04. 11-től
A rendelet szövegét a 3/2019. (IV. 10.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. 04. 11-től
A rendelet szövegét a 3/2019. (IV. 10.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. 04. 11-től
A rendelet szövegét a 3/2019. (IV. 10.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2019. 04. 11-től
A rendelet szövegét a 3/2019. (IV. 10.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. 04. 11-től
A rendelet szövegét a 3/2019. (IV. 10.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. 04. 11-től
Hatályon kívül helyezte a 3/2019. (IV. 10.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatálytalan: 2019. 04. 11-től
Hatályon kívül helyezte a 3/2019. (IV. 10.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatálytalan: 2019. 04. 11-től
A 7/A. §-t a 6/2014. (VI. 30.) önkormányzati rendelet 1. §-a iktatta be. Hatályos: 2014. július 1-től