Máriakálnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2019 (XI.19.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 11. 04- 2025. 12. 22Máriakálnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2019 (XI.19.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Máriakálnok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Hivatalos megnevezés és székhely
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Máriakálnok Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), székhelye: 9231 Máriakálnok, Rákóczi út 6.
(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Máriakálnok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(3) Az Önkormányzat hivatalos internetes honlapja: www.mariakalnok.hu
Jelképek
2. § Az Önkormányzat jelképe a település címere és zászlaja (lobogója). E jelképek leírását és a használatukra vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg.
Testvérközségi kapcsolatok
3. § Az Önkormányzat testvérközségi kapcsolatot tart fenn:
a) a németországi Hüffenhardt, valamint
b) a szlovákiai Csütörtök (Stvrtok na Ostrove)
településekkel.
Az Önkormányzat hivatala
4. § (1) Az Önkormányzat a hivatali feladatokat a Halászi Község Önkormányzatával, valamint Püski Község Önkormányzatával közösen fenntartott Halászi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) útján látja el.
(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, főbb feladatait, működésének részletes szabályait, valamint az ügyfélfogadás rendjét az érintett képviselő-testületek által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
A képviselő-testületi ülés összehívása
5. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze.
(2) A polgármester a soron következő ülés tervezett időpontjáról az ülés napja előtt legalább hét nappal előzetesen értesíti a képviselő-testület tagjait, szükség szerint a képviselő-testület bizottságait.
(3) Az ülést annak időpontja előtt legalább három munkanappal kiküldött meghívóval kell összehívni, amely tartalmazza:
a) az ülés helyét és kezdési időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat és
c) a napirendi pontok előterjesztőinek nevét.
(4) A meghívóhoz mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket és az egyéb írásos indítványokat.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott személy bármely képviselő javaslatára, illetve saját elhatározásából rendkívüli ülést hívhat össze.
(6) A polgármester tizenöt napon belüli időpontra köteles rendkívüli ülést összehívni a képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára.
(7) A rendkívüli ülés összehívására szóló meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát, időpontját, helyszínét és napirendjét. A rendkívüli ülés összehívása során a (3) bekezdés szerinti határidő és a (4) bekezdésben szabályozottak alkalmazásától el lehet tekinteni.
(8) Rendkívüli ülésen csak a meghívóban szereplő napirendi pont tárgyalható.
6. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni az egyes napirendi pontok előterjesztőit és mindazokat, akiknek meghívását az adott napirendi pontra vonatkozólag jogszabály kötelezővé teszi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott meghívottaknak a meghívót, valamint az őket közvetlenül érintő írásos előterjesztéseket, illetve indítványokat kell megküldeni.
7. § (1) A képviselő-testület munkáját a meghívóban feltüntetett és azzal együtt kiküldött előterjesztések alapján végzi.
(2) Napirendi pont előterjesztője lehet:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület tagja,
c) a jegyző,
d) a települési nemzetiégi önkormányzat elnöke,
e) a képviselő-testület által felkért személy vagy szervezet.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az előterjesztés a képviselő-testület ülésén szóban is ismertethető, amennyiben a képviselő-testület az ülés napirendjére azt felveszi.
A módosító indítvány
8. § (1) A képviselő-testület napirendjén szereplő előterjesztéshez módosító vagy kiegészítő indítványt (továbbiakban együtt: módosító indítvány) nyújthat be a polgármester, a képviselő, a jegyző és a napirendi pont előterjesztője.
(2) A módosító indítvány az adott napirendi pontot érintő szavazás megkezdéséig szóban is megfogalmazható.
(3) Bármely napirendi ponthoz költségkihatással járó módosító indítványt csak a forrás megjelölésével lehet előterjeszteni.
(4) A polgármester visszautasítja azt a módosító indítványt, amit az (1)-(3) bekezdésekben előírtak figyelmen kívül hagyásával nyújtottak be. A visszautasításról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
A képviselő-testületi ülés vezetése
9. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésére vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök vezeti (a továbbiakban együtt: levezető elnök).
(2) A levezető elnök:
a) megnyitja a képviselő testület ülését,
b) megállapítja az ülés határozatképességét és
c) javaslatot tesz az ülés napirendjére.
(3) Ha a levezető elnök a határozatképesség hiányát állapítja meg, az ülést bezárja.
(4) A napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármester tájékoztatást adhat az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, továbbá a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról.
(5) Az ülés napirendjéről és az egyes napirendi pontok tárgyalásának sorrendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) A képviselő-testület ülésén a napirendi pont feletti vitának és a döntés meghozatalának elhalasztását egy alkalommal bármelyik képviselő kezdeményezheti. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(7) A levezető elnök soron kívül megadja a szót a jegyzőnek, amennyiben a törvényesség fenntartása céljából kíván észrevételt tenni.
(8) A napirendi pontok tárgyalása során bármely képviselő az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslatot (a továbbiakban: ügyrendi javaslat) tehet. Az ügyrendi javaslat előterjesztőjének a levezető elnök soron kívül szót ad, és az ügyrendi javaslatot annak megtételét követően vita nélkül megszavaztatja.
A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása
10. § (1) A levezető elnök gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, ennek során:
a) gondoskodik a képviselők jogainak biztosításáról,
b) megadja a szót a tanácskozási joggal rendelkező meghívottaknak,
c) megadhatja a szót a nyilvános testületi ülésen megjelent érdeklődő polgár részére,
d) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik,
e) megvonja a szót attól a hozzászólótól, akinél a figyelmeztetés nem vezetett eredményre,
f) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,
g) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót,
h) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe.
(2) Az (1) bekezdés g) és h) pontjában felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.
(3) A tanácskozási joggal rendelkező meghívottak az egyes napirendi pontok tárgyalása során egy alkalommal legfeljebb két perces hozzászólásra jelentkezhetnek, illetve a hozzájuk intézett kérdésekre legfeljebb két percben válaszolhatnak. A levezető elnök a nyilvános testületi ülésen megjelent - tanácskozási joggal nem rendelkező - polgárok részére legfeljebb két perces hozzászólási lehetőséget adhat.
Az előterjesztés tárgyalásának általános szabályai
11. § (1) A napirendi pont feletti vita megnyitása előtt az előterjesztő az előterjesztést 5 percben, szóban kiegészítheti.
(2) A napirendi pont felett a vitát a levezető elnök nyitja meg. A vita megnyitását követően a képviselők a jelentkezés sorrendjében kapnak szót.
(3) A vita lezárására vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.
A szavazás rendje
12. § (1) A polgármester először a vitában elhangzott módosító indítványokat - az elhangzás sorrendjében -, majd az eredeti indítványban szereplő, megszavazott módosításokkal kiegészített javaslatot bocsátja szavazásra. Ha az indítványban több döntési variáció is szerepel és az előbb szavazásra bocsátott megkapja az elfogadáshoz szükséges többséget, a további variációkat már nem kell szavazásra bocsátani.
(2) A törvényben meghatározottakon túl minősített többség szükséges az alábbi ügyekben meghozott döntésekhez:
a) önkormányzati vagyon értékesítése,
b) hatáskör átruházása,
c) kitüntetések adományozása,
d) hitel felvétele,
e) kötvény kibocsátása.
13. § (1) A szavazás - a név szerinti és a titkos szavazás kivételével - kézfelemeléssel történik.
(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a képviselő-testület a polgármester, illetve bármely képviselő ügyrendi javaslatára dönthet úgy, hogy a szavazást meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak a következő napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig - egy alkalommal - van mód.
(3) A szavazást követően a levezető elnök a szavazás eredményét megállapítja.
14. § (1) Jogszabályban meghatározott esetekben, továbbá az éves költségvetés elfogadásával, a helyi adók megállapításával, a településrendezési terv jóváhagyásával, önkormányzati vagyonnal, hitelfelvétellel és kötvénykibocsátással, intézményalapítással és megszüntetéssel, hatósági ármegállapítással összefüggő kérdésekben bármely képviselő javaslatára név szerinti szavazást kell tartani.
(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők nevük elhangzása után csak igennel, vagy nemmel szavazhatnak.
15. § (1) Azokban az ügyekben, melyekben ezt a törvény lehetővé teszi, bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) Titkos szavazás esetén a képviselő-testület tagjai közül szavazatszámláló bizottságot választ, amely elnökből és két tagból áll. A szavazás borítékba helyezett, lebélyegzett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazás során érvénytelen szavazatnak számít, ha a szavazó az urnába dobott szavazólapot nem töltötte ki, illetve ha a szavazó szándékát a szavazólapról nem lehet egyértelműen megállapítani.
(4) A szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.
(5) Ha több titkos szavazást igénylő előterjesztés szerepel a napirenden, a szavazások a levezető elnök döntése alapján összevontan, egyidejűleg is lebonyolíthatók.
AZ ALAKULÓ ÜLÉSRE, A ZÁRT ÜLÉSRE, A KÖZMEGHALLGATÁSRA ÉS A LAKOSSÁGI FÓRUMRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
16. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésén a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.
(2) A Helyi Választási Bizottság elnökének akadályoztatása esetén a (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására a Helyi Választási Bizottság más tagja is felkérhető.
17. § (1) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást csak a polgármester vagy a képviselő-testület által erre felhatalmazott személy adhat.
(2) Zárt ülésen hozott határozatot a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
A közmeghallgatás
18. § (1) A képviselő-testület évente egyszer közmeghallgatást tart, amelynek helyéről és időpontjáról a lakosságot hirdetmény útján értesíteni kell.
(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.
(3) A közmeghallgatás során a polgármester beszámol az Önkormányzat gazdasági helyzetéről, ezt követően pedig a jelenlévők közérdekű kérdéseket és javaslatokat intézhetnek a polgármesterhez vagy a képviselőkhöz.
Lakossági fórum
19. § (1) A lakossági fórumok a lakosság, illetve a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását és a legfontosabb döntések előkészítésbe való bevonását szolgálják.
(2) Lakossági fórum tartását kezdeményezheti annak tárgyának megjelölésével:
a) a polgármester,
b) bármely önkormányzati képviselő.
(3) A (2) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén a lakossági fórum megrendezéséről a képviselő-testület dönt.
(4) A lakossági fórumot a polgármester vezeti. A lakossági fórumról jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI ÉS A JEGYZŐKÖNYV
A határozat
20. § (1) A képviselő-testület határozatának megjelölése - az alábbi sorrendben -
a) a határozat sorszámát arab számmal,
b) a „/” jelet,
c) a határozat meghozatalának évét arab számmal,
d) zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal és
e) a „határozat” kifejezést
foglalja magában.
(2) Ha a határozat jellege megkívánja, a határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásáért felelős személy megnevezését és a végrehajtásra megszabott határidő, illetve határnap megjelölését.
A rendelet
21. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:
a) az önkormányzati képviselő,
b) a polgármester,
c) a jegyző.
(2) Az önkormányzati rendelet két fordulóban is tárgyalható.
(3) Kétfordulós tárgyalás esetén az első forduló során a képviselő-testület határozati formában javaslatokat, indítványokat fogalmaz meg, amelyeket az előterjesztő a második fordulóra elkészített rendelet-tervezetbe köteles beépíteni.
22. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester, illetve a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) Az önkormányzat rendeleteinek tervezetét indokolással együtt kell előterjeszteni, melyben ki kell térni a felvett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokra is.
23. § (1) Az önkormányzati rendelet megjelölése - az alábbi sorrendben -
a) „MÁRIAKÁLNOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK” fordulatát, mint az önkormányzati rendelet megalkotójának megjelölését,
b) a rendelet sorszámát arab számmal,
c) a „/” jelet,
d) a rendelet kihirdetésének évét,
e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,
f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést és
g) a rendelet címét „-ról, -ről” raggal foglalja magában.
(2) A rendeletet az Önkormányzat hivatali épületében található hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kifüggesztésről a jegyző gondoskodik. A hirdetményt legalább tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napjával azonos.
(3) Az önkormányzati rendeleteket meg kell küldeni mindazoknak a szervezeteknek, amelyek a rendeletek rendelkezéseinek betartásában, végrehajtásában érdekeltek, illetve abban közvetlenül érintettek.
(4) Az önkormányzati rendeleteket az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
A jegyzőkönyv
24. § (1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, az írásban benyújtott hozzászólásokat, valamint a jelenléti ívet.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell napirendi pontonként a vitában elhangzott kérdésekre adott válaszok, és a hozzászólások lényegét, a módosító indítványokat és a határozatokat.
(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza titkos szavazással érintett napirendi pont tárgyának megjelölését, a szavazás időpontját, a szavazás lebonyolításának lényegét, továbbá a szavazás eredményét és a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak aláírását. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz, amelyben szintén fel kell tüntetni a választás eredményét.
(4) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv az Önkormányzat hivatali épületében, továbbá az Önkormányzat honlapján is megtekinthető.
AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
25. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet és szerveit illetik meg.
(2) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.
(3) A képviselő-testület szervei: a főállású polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.
(4) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazására bizottsága, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.
(5) A képviselő-testület külön jogszabályban átruházott hatásköreinek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(6) A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék, az Önkormányzat által ellátandó, a kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységeket a 3. függelék tartalmazza; a 4. függelék nyilvántartás arról, hogy az Önkormányzat mely társulásokban vesz részt. Aktualizálásukról a jegyző gondoskodik.
26. § (1) A polgármester - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő ügyekben:
a) a költségvetésben szereplő kiadási jogcímek előirányzatai feletti rendelkezés a mindenkor hatályos költségvetési rendeletben megjelölt összeghatárig,
b) az Önkormányzat nevében kötendő - a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe nem tartozó - együttműködési vagy bármilyen más megállapodás, szerződés, két- vagy többoldalú nyilatkozat megkötése, aláírása,
c) az Önkormányzat vagy a képviselő-testület nevében - a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe nem tartozó - bármilyen döntés meghozatala, valamennyi szükséges eljárási cselekmény elvégzése, intézkedés, egyoldalú nyilatkozat megtétele, vélemény, egyetértés, állásfoglalás megadása, döntés meghozatala, igazolás kiadása,
d) az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásához kapcsolódó pályázatok támogató nyilatkozata és a szükséges eljárási cselekmények megtétele.
(2) A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
27. § A polgármester a Hivatal ügyfélfogadási rendje szerint, ügyfélfogadási időben tart fogadóórát, az Önkormányzat hivatali épületében.
Az alpolgármester
28. § (1) A képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.
(2) Ha az alpolgármester választás során a jelölt nem kapja meg a megválasztáshoz szükséges szavazatot e tisztség tekintetében, a soron következő ülésen ismételten szavazást kell tartani. Ezt az eljárást addig kell folytatni, amíg a tisztség betöltésre nem kerül.
(3) Az alpolgármesteri megbízatás megszűnése esetén az új alpolgármester megválasztására a (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
(4) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, hivatali munkarendjét a polgármester határozza meg.
Az állandó bizottságok
29. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi Bizottság,
b) Szociális és Ügyrendi Bizottság, valamint
c) Kulturális Bizottság.
(2) Az állandó bizottságok elnökből, két települési képviselő és két nem települési képviselő tagból állnak.
(3) A Pénzügyi Bizottság ellátja a törvényben a pénzügyi bizottság hatáskörébe utalt feladatokat.
(4) A Szociális és Ügyrendi Bizottság ellátja mindazokat a feladatokat, melyekre törvény rendelkezése alapján kötelező bizottságot létrehozni, továbbá:
a) véleményezi az önkormányzat szociális, valamint gyermekvédelmi tárgyú rendelet-tervezeteit, valamint
b) önkormányzati rendeletben hatáskörébe utalt ügyekben dönt egyes szociális ellátások megállapításáról, illetve az ellátás megállapítás iránt benyújtott kérelem elutasításáról.
(5) A Kulturális Bizottság feladatai:
a) véleményezi az önkormányzat kulturális tárgyú rendelet-tervezeteit, valamint
b) közreműködik az Önkormányzat rendezvényeinek megszervezésében, illetve az ünnepi megemlékezések előkészítésében.
(6) Az állandó bizottságok elnökének és tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza, aktualizálásáról a jegyző gondoskodik.
30. § (1) Ahol az Önkormányzat rendelete vagy határozata Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottságot vagy Ügyrendi Bizottságot említ, azon az e rendeletben meghatározott Szociális és Ügyrendi Bizottságot kell érteni.
(2) Ahol az Önkormányzat rendelete vagy határozata Szociális és Egészségügyi Bizottságot vagy Szociális Bizottságot említ, azon az e rendeletben meghatározott Szociális és Ügyrendi Bizottságot kell érteni.
(3) Ahol az Önkormányzat rendelete vagy határozata Kulturális és Oktatási Bizottságot említ, azon az e rendeletben meghatározott Kulturális Bizottságot kell érteni.
Az eseti bizottság
31. § (1) A képviselő-testület bármely kérdés megvizsgálására, továbbá a bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat.
(2) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület az eseti bizottság felállításakor határozza meg.
(3) Az eseti bizottság működésének szabályaira - a képviselő-testület vagy az eseti bizottság eltérő rendelkezése hiányában - az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
A bizottságok működése
32. § (1) A bizottság - az e rendeletben foglaltak figyelembevételével - maga állapítja meg működésének részletes szabályait.
(2) A bizottsági ülést a bizottság elnöke - akadályoztatása esetén az elnökhelyettes - hívja össze és vezeti.
(3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni, azzal, hogy a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy - az elnök által kijelölt - tagja írja alá.
A VAGYONNYILATKOZATOK ÉS AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI, MÉLTATLANSÁGI ÉS FEGYELMI ELJÁRÁS
33. § A polgármesteri, képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének, ellenőrzésének szabályait e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
34. § (1) A Szociális és Ügyrendi Bizottság előkészíti a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi, méltatlansági és fegyelmi ügyeket.
(2) A polgármester átadja az (1) bekezdésben megjelölt bizottságnak a kezdeményezést, amely a vizsgálatot lefolytatja és előterjesztést készít a képviselő-testület következő ülésére. A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
35. § (1)2
(2)3
36. §4
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
37. § (1) Ez a rendelet 2019. december 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Máriakálnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (IV.27.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet5
|
I. Polgármesterre átruházott hatáskörök |
|
|
Hatáskör megnevezése |
Jogszabályi hivatkozás |
|
1. A közterület használat engedélyezésével kapcsolatos elsőfokú önkormányzati hatósági hatáskörök |
a közterület használat szabályairól szóló 16/2006. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése |
|
2. Plakát, hirdetmény elhelyezésének engedélyezése a kijelölt helyektől eltérő helyen |
a közterületek tisztántartásáról és zöldfelületének gondozásáról szóló 5/2008. (VI. 10.) önkormányzati rendelet 6. § (12) bekezdése |
|
3. A méhnyakrák elleni védőoltás költségeinek részbeni átvállalása iránti kérelem elbírálása |
a méhnyakrák elleni védőoltás költségeinek részbeni átvállalásáról szóló 10/2011. (XI. 08.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése |
|
4. Filmforgatási tevékenység végzéséhez hozzájárulás |
a filmforgatási célú közterület-használat szabályairól szóló 8/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelet 2. §-a |
|
5. Községi címer használatának engedélyezése |
a címer, a lobogó és a településnév használatáról, valamint a közterületek nemzeti ünnepeken történő fellobogózásának szabályairól szóló 5/2014. (III. 27.) önkormányzati rendelet 4. § (4) bekezdése |
|
6. Községi lobogó használatának engedélyezése |
a címer, a lobogó és a településnév használatáról, valamint a közterületek nemzeti ünnepeken történő fellobogózásának szabályairól szóló 5/2014. (III. 27.) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdése |
|
7. Településnév használatának engedélyezése |
a címer, a lobogó és a településnév használatáról, valamint a közterületek nemzeti ünnepeken történő fellobogózásának szabályairól szóló 5/2014. (III. 27.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdése |
|
8. |
a Máriakálnok Község Önkormányzatának vagyonáról szóló 8/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet |
|
9. Az ingyenesen felajánlott vagyon átvételéről való döntés, kivéve a Máriakálnok Község Önkormányzatának vagyonáról szóló 8/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdésében foglalt esetet |
a Máriakálnok Község Önkormányzatának vagyonáról szóló 8/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdése |
|
10. |
a szociális ellátásokról szóló 2/2015. (II. 25.) önkormányzati rendelet |
|
11. Gyermekszületési támogatás ellátási forma elbírálása |
a gyermekvédelmi és ifjúsági ellátásokról szóló 5/2021. (VI. 14.) önkormányzati rendelet 2. §-a |
|
12. Döntés lakásépítéshez, lakásvásárláshoz nyújtható önkormányzati támogatásról |
a lakásépítéshez, lakásvásárláshoz nyújtható önkormányzati támogatásról szóló 15/2017. (XI. 9.) önkormányzati rendelet 5. § (4) bekezdése |
|
13. |
a településkép védelméről szóló 18/2017. (XII. 30.) önkormányzati rendelet |
|
14. A mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott értékhatárig az önkormányzat nevében kötelezettséget vállalhat |
|
|
II. Szociális és Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök |
|
|
Hatáskör megnevezése |
Jogszabályi hivatkozás |
|
1. |
a szociális ellátásokról szóló 2/2015. (II. 25.) önkormányzati rendelet |
|
2. Tűzifa támogatás odaítélése |
a szociális rászorultságtól függő természetbeni tűzifa ellátás szabályozásáról szóló 9/2019. (V.31.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése |
|
III. Jegyzőre átruházott hatáskörök |
|
|
Hatáskör megnevezése |
Jogszabályi hivatkozás |
|
1. Az üzlet nyitva-tartás meghosszabbításának engedélyezése |
az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjéről szóló 4/2008. (VI. 10.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése |
|
2. A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartásokkal kapcsolatos hatáskör gyakorlása |
a közösségi együttélés alapvető szabályairól, és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 8/2015. (IV. 30.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése |
2. melléklet
1. Általános rendelkezések
1.1. A polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a Szociális és Ügyrendi Bizottság (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság) látja el.
1.2. A polgármester, az önkormányzati képviselő, a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa, valamint gyermeke vagyonnyilatkozatának egy kitöltött példányát a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság elnöke veszi át. Az átvételről igazolást állít ki.
1.3. A polgármester, az önkormányzati képviselő saját, valamint hozzátartozóinak vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság elnökének.
1.4. A vagyonnyilatkozatot a jogbiztonság érdekében minden oldalon dátummal és aláírással kell ellátni. A vagyonnyilatkozatot a képviselő, a hozzátartozó, kiskorú esetén a törvényes képviselő írja alá.
1.5. A polgármester és az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata névvel ellátott nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a „Halászi Közös Önkormányzati Hivatal - Máriakálnok” körbélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.
1.6. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adminisztrációs feladatokat a jegyző látja el.
2. A vagyonnyilatkozat kezelésének szabályai
2.1. A vagyonnyilatkozatot az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a személyzeti ügyintézőnél erre a célra kijelölt lemezszekrényben kell őrizni.
2.2. A vagyonnyilatkozatokról, a betekintésekről, az ellenőrzési eljárásról nyilvántartást kell vezetni.
2.3. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratokat iktatni kell. A vagyonnyilatkozatokat főszámra kell iktatni.
2.4. A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:
2.4.1. a polgármester, önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános, melyet az Önkormányzat hivatali épületében, az arra kijelölt helyiségben a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság elnöke vagy valamely tagja jelenlétében bárki megtekinthet,
2.4.2. a hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános.
2.5. A vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat - nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével - más ne ismerhesse meg.
3. A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással kapcsolatos szabályok
3.1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottságnál bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
3.2. Eljárás kezdeményezése esetén az eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
3.3. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló új tényállítás nélküli - ismételt - kezdeményezést a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
3.4. Az eljárás kezdeményezéséről a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki (az azonosító adatok beszerzéséhez szükséges ésszerű határidőn belül) bejelenti az azonosító adatokat.
3.5. Az azonosító adatokat csak a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság köteles törölni. A vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság csak a vagyonnyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványon szereplő adatkörrel kapcsolatosan kérhet azonosító adatokat.
3.6. A vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság az ellenőrzési eljárás eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos döntés a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
3.7. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettársával, gyermekével a közös háztartásban élés megszűnt, a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatot haladéktalanul visszaadja az önkormányzati képviselőnek, melyről igazolást kell kiállítani.
3.8. Az önkormányzati képviselő megbízatásának megszűnésekor a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság a képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről igazolást kell kiállítani.
1. függelék6
2. függelék7
3. függelék8
Máriakálnok Község Önkormányzata alaptevékenységéhez kapcsolódó
kormányzati funkciók
(a kormányzati funkciók és államháztartási szakágazatok osztályozási rendjéről szóló
15/2019. (XII. 7.) PM rendelet alapján)
1. Alaptevékenységi besorolás:
2. Kormányzati funkció:
4. függelék9
A VII. Fejezet címét a Máriakálnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 35. § (1) bekezdését a Máriakálnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 35. § (2) bekezdését a Máriakálnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 36. §-t a Máriakálnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 30.) önkormányzati rendelete 1. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet a Máriakálnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2021. (XI. 10.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2019. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 25. § (6) bekezdése alapján aktualizálva 2024. október 9-ei hatállyal.
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2019. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 29. § (6) bekezdése alapján aktualizálva 2024. október 9-ei hatállyal.
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2019. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 25. § (6) bekezdése alapján – hivatkozással a kormányzati funkciók és államháztartási szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 15/2019. (XII. 7.) PM rendelet 9. §-ában foglaltakra – aktualizálva 2023. június 6-ai hatállyal.
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2019. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 25. § (6) bekezdése alapján aktualizálva 2020. január 1-jei hatállyal.