Máriakálnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 23.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról szóló 4/2021. (VI. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2023. 12. 23- 2023. 12. 24Máriakálnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 23.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról szóló 4/2021. (VI. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról
Máriakálnok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, annak 9. mellékletében meghatározott, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § A helyi építési szabályzatról szóló 4/2021. (VI.1.) önkormányzati rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A Képviselő-testület megalkotja a helyi építési szabályzatról szóló rendeletét és elrendeli annak alkalmazását. A rendelet 1. melléklete: SZ-J jelű Szabályozási és övezeti terv, Munkaszám: Rp.I.150-33 (a továbbiakban SZ-J terv)”
2. § (1) A helyi építési szabályzatról szóló 4/2021. (VI.1.) önkormányzati rendelet 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Malomdűlő lakóterület 1: Lf 1
a) A malomdűlői lakóterület besorolása sajátos használat szerint: falusias lakóterület
b) A lakóterületen főépületként egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető. Főépületként, a lakóépület helyett az alapellátást szolgáló kereskedelmi, ellátó, szolgáltató épületek elhelyezhetők. Kistermelői állattartó épületek – a védőtávolságok betartásával – elhelyezhetők.
c) Az épületeket az ÉNy-i oldalhatárra kell építeni.
d) Övezeti előírások
da) beépítési mód: oldalhatáron álló
db) megengedett legnagyobb beépítettség: 30%
dc) kialakítandó legkisebb zöldfelület: 50%
dd) megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
de) kialakítható legkisebb telekszélesség: 16,0 m
df) kialakítható legkisebb telekmélység: kialakult
dg) elő-, oldal-, hátsókert SZ-J terv szerint, vagy
dh) előkert: 5,0 m
di) oldalkert: 4,5 m
dj) hátsókert: 15,0 m”
(2) A helyi építési szabályzatról szóló 4/2021. (VI.1.) önkormányzati rendelet 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Malomdűlő lakóterület: Lf
a) A lakóterület besorolása sajátos használat szerint: falusias lakóterület
b) A lakóépületek elhelyezésére szolgáló övezetben (Lf) két lakóegységes, földszintes lakóépületek és tárolóépületek építhetők. A lakóépületek tetőtere beépíthető. Főépületként, a lakóépület helyett az alapellátást szolgáló kereskedelmi, ellátó, szolgáltató épületek elhelyezhetők
c) Övezeti előírások
ca) beépítési mód: szabadonálló, kivéve a már oldalhatáron állóan beépített, vagy akként megkezdett építkezést. Ez esetekben a meglévő (megkezdett) épület bővítése az eredeti épület folytatásában lehetséges.
cb) megengedett legnagyobb beépítettség: 20%
cc) kialakítandó legkisebb zöldfelület: 60%
cd) megengedett legnagyobb épületmagasság: SZ-J terv szerint
ce) kialakítható legkisebb telekszélesség: 16,0 m
cf) kialakítható legkisebb telekmélység: 30,0 m vagy kialakult (jele: K)
cg) kialakítható legkisebb telekterület: 720 m2
ch) előkert: 5,0 m, kivéve, ha sz SZ-J terv másként jelöli
ci) oldalkert: 3,0 m, kivéve, ha sz SZ-J terv másként jelöli (oldalhatáron álló beépítésnél 6,0 m)
cj) hátsókert: 6,0 m, kivéve, ha sz SZ-J terv másként jelöli
ck) A szomszédos telkeken álló épületek egymást fedő homlokzatainak távolsága legalább 6,0 m, kivéve az egymás melletti oldalhatáron állóan és szabadonállóan beépíthető telkeket, ahol az oldalhatáron álló beépítési oldali épülethomlokzat és a szomszédos szabadonálló épület homlokzata közötti távolság legalább 4,0 m lehet.
cl) Az egy építési telken álló épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb 6,0 m-nél.
d) A lakóépületek alá pinceszint csak az ÉDU-VIZIG előzetes beleegyezésével építhető.
e) Saroktelek megosztásából létrejövő új beépítetlen telkek építési helyének határai:
ea) Ha a telek utcai szélessége nagyobb vagy egyenlő, mint a telek mélysége (fekvőtelek esetén), az építési hely szabadon álló. Ha a megosztásából létrejövő új beépítetlen telek hátsókerti határa a tömbben lévő telkek azon oldalhatára, amelyiken az épületek állnak, az előkert mérete 5,0 m, az oldalkert mérete 6,0 m, a hátsókert mérete 0 m. Ha a megosztásából létrejövő új beépítetlen telek előkerti határa a tömbben lévő telkek azon oldalhatára, amelyiken az épületek állnak, az előkert mérete 0 m, az oldalkert mérete 6,0 m, a hátsókert mérete 4,0 m.
eb) Ha a telek utcai szélessége kisebb, mint a telek mélysége, az építési hely oldalhatáron álló a tömbre jellemző beépítési oldalhatárra illeszkedve. Ebben az esetben az előkert mérete kialakult vagy 5,0 m, az oldalkert mérete 6,0 m, a hátsókert mérete 4,0 m.
f) A falusias lakóterület intézményi övezetében (Lf Int jelű övezetben) a lakóterületet igénybe vevők ellátására szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, ellátó intézmények helyezhetők el.
g) Övezeti előírások
ga) beépítési mód: szabadonálló
gb) megengedett legnagyobb beépítettség: 30%
gc) kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40%
gd) megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
ge) kialakítható legkisebb telekszélesség: 16,0 m
gf) kialakítható legkisebb telekmélység: 30,0 m
gg) kialakítható legkisebb telekterület: 720 m2
gh) előkert: 5,0 m
gi) oldalkert: 3,0 m
gj) hátsókert: 5,0 m.
h) A falusias lakóterület védőfásítás övezetében (Lf VF jelű övezet) háromszintes (fa, magas cserje, alacsony cserje), legalább 30 m széles védőfásítást kell létrehozni. A lombhullató fák a tájra jellemző növényfajok közül kerülhetnek ki. A telepítendő fafajok listáját a településkép védelméről szóló 18/2012 (XII.30.) önkormányzati rendelet tartalmazza.”
(3) A helyi építési szabályzatról szóló 4/2021. (VI.1.) önkormányzati rendelet 19. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Üdülőterület Üh
a) Az üdülőterület besorolása sajátos használat szerint: hétvégi házas üdülő terület
b) Az üdülőépületek elhelyezésére szolgáló övezetben (Üh) két üdülőegységes, földszintes üdülőépületek és tárolóépületek építhetők. Az üdülőépületek tetőtere beépíthető.
c) A fő feltáró úttól (081, 2051 hrsz) keletre eső terület övezeteinek legalább 12,0 m széles úttal feltárt saroktelkein a területet igénybe vevők alapellátását szolgáló kereskedelmi, ellátó, szolgáltató építmények építhetők.
d) Övezeti előírások
da) beépítési mód: szabadonálló, kivéve a már oldalhatáron állóan beépített, vagy akként megkezdett építkezést. Ez esetekben a meglévő (megkezdett) épület bővítése az eredeti épület folytatásában lehetséges.
db) megengedett legnagyobb beépítettség: 20%
dc) kialakítandó legkisebb zöldfelület: 60%
dd) megengedett legnagyobb épületmagasság: SZ-J terv szerint
de) kialakítható legkisebb telekszélesség: 16,0 m
df) kialakítható legkisebb telekmélység: 30,0 m vagy kialakult (jele: K)
dg) kialakítható legkisebb telekterület: 720 m2
dh) előkert: 5,0 m, kivéve, ha sz SZ-J terv másként jelöli
di) oldalkert: 3,0 m, kivéve, ha sz SZ-J terv másként jelöli (oldalhatáron álló beépítésnél 6,0 m)
dj) hátsókert: 6,0 m, kivéve, ha sz SZ-J terv másként jelöli
dk) A szomszédos telkeken álló épületek egymást fedő homlokzatainak távolsága legalább 6,0 m, kivéve az egymás melletti oldalhatáron állóan és szabadonállóan beépíthető telkeket, ahol az oldalhatáron álló beépítési oldali épülethomlokzat és a szomszédos szabadonálló épület homlokzata közötti távolság legalább 4,0 m lehet.
dl) Az egy építési telken álló épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb 6,0 m-nél.
e) Az üdülőépületek alá pinceszint csak az ÉDU-VIZIG előzetes beleegyezésével építhető.
f) Saroktelek megosztásából létrejövő új beépítetlen telkek építési helyének határai:
fa) Ha a telek utcai szélessége nagyobb, vagy egyenlő, mint a telek mélysége (fekvőtelek esetén), az építési hely szabadon álló. Ha a megosztásából létrejövő új beépítetlen telek hátsókerti határa a tömbben lévő telkek azon oldalhatára, amelyiken az épületek állnak, az előkert mérete 5,0 m, az oldalkert mérete 6,0 m, a hátsókert mérete 0 m. Ha a megosztásából létrejövő új beépítetlen telek előkerti határa a tömbben lévő telkek azon oldalhatára, amelyiken az épületek állnak, az előkert mérete 0 m, az oldalkert mérete 6,0 m, a hátsókert mérete 4,0 m.
fb) Ha a telek utcai szélessége kisebb, mint a telek mélysége, az építési hely oldalhatáron álló a tömbre jellemző beépítési oldalhatárra illeszkedve. Ebben az esetben az előkert mérete kialakult vagy 5,0 m, az oldalkert mérete 6,0 m, a hátsókert mérete 4,0 m.
g) Az üdülőházas terület intézményi övezetében (Üh Int jelű övezetben) az üdülőterületet igénybe vevők ellátására szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, ellátó intézmények helyezhetők el.
h) Övezeti előírások
ha) beépítési mód: szabadonálló
hb) megengedett legnagyobb beépítettség: 30%
hc) kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40%
hd) megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
he) kialakítható legkisebb telekszélesség: 16,0 m
hf) kialakítható legkisebb telekmélység: 30,0 m
hg) kialakítható legkisebb telekterület: 720 m2
hh) előkert: 5,0 m
hi) oldalkert: 3,0 m
hj) hátsókert: 5,0 m
(5) Zöldterület Z Kp
a) A zöldterületen játszó-, sport- és pihenőhelyek alakíthatók ki, kerti építmények helyezhetők el. A közpark tóparti részén, a partéltől legalább 10,0 m-re egy közösségi horgászház építhető. A horgászház legnagyobb megengedett építménymagassága 3,5 m, megengedett legnagyobb alapterülete 80,0 m2.
b) A közterületi zöldfelületeken a Szigetközre jellemző őshonos fa és cserjefajokat kell elsősorban alkalmazni.
c) A lakóterületen termős nyárfa nem ültethető, a meglévőket fokozatosan ki kell vágni.
d) A lakóterületi utcákat legalább egy oldalon fásítani kell.”
(4) A helyi építési szabályzatról szóló 4/2021. (VI.1.) önkormányzati rendelet 19. § (9)–(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(9) A falusias lakóterület épületeit el kell látni:
a) közüzemi villamos energiával
b) közüzemi ivóvíz vezetékkel
c) zárt szennyvíztározóval
d) csapadékvíz elvezetésére (elszikkasztására) szolgáló nyílt árokkal.
(10) Környezetvédelem
a) A kavicsbánya tavak partját partvédő növényzettel kell betelepíteni.
b) A fákat lehetőség szerint meg kell őrizni, a lakóépületeket úgy kell elhelyezni, hogy a lehető legkevesebb fát kelljen kivágni.
c) Az elbontott állattartó épületek és a trágyatároló helyek területén és környezetében lakótelek csak abban az esetben alakítható, ha laboratóriumi talajszennyezettségi vizsgálattal igazolt a talajban lévő szennyezőanyagok határérték alatti koncentrációja.
d) Az 1406. számú (Máriakálnok-Mosonmagyaróvár) közút mellett a közúti közlekedésből származó zaj elleni védelemül legalább 30 m széles védőfásítást kell létrehozni.
(11) Építési tilalmak és korlátozások
a) A Mosoni-Dunával határos telkeken új épület csak a partél pontos kitűzése után helyezhető el.
b) Az 1406. sz. közút tengelyéhez lakóépület – zajvédelmi okokból – 55,0 m-nél közelebb nem kerülhet.”
3. § Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 4/2021. (VI.1.) önkormányzati rendelet 7. § (5) bekezdése.
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.