Tápszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete
a közterület használat rendjéről
Hatályos: 2023. 07. 01- 2023. 07. 01Tápszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete
a közterület használat rendjéről
Tápszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet célja
1. § A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak megállapítása, melyek faluképi, ellátási, közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével meghatározzák, a közterület eredeti funkciójától eltérő használatát.
A rendelet hatálya
2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Tápszentmiklós község közigazgatási területén belül az önkormányzat tulajdonában, kezelésében levő, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészletekre, továbbá a földrészletek közhasználatra átadott részére (a továbbiakban együtt: közterület).
(2) E rendelet rendelkezései minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre vonatkoznak, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község területén tartózkodnak és tevékenykednek.
Fogalom meghatározások
3. § (1) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.
(2) Alkalmi árusítás: a kereskedő az üzlete üzletkörébe tartozó árut alkalmi rendezvényen, valamint nem közterületi ideiglenes árusítóhelyen alkalomszerűen értékesítheti, ha jogszabály azt nem korlátozza, vagy nem zárja ki.
(3) Idényjellegű árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett, árusítóhelyre alapozott, időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra szóló kereskedelmi, javító, szolgáltató tevékenység.
(4) Mozgóbolt: önjáró, vagy gépjárművel vontatott, az üzlet feltételeinek megfelelő árusítóhely.
(5) Mozgóárusítás: mozgóboltnak nem minősülő, az eladásra szánt áru szállítására alkalmas eszköz (pl. tricikli, kosár, fagylaltos kocsi, stb.) igénybevételével történő árusítás.
4. § (1) A közterületeket, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően bárki szabadon használhatja.
(2) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.
(3) Rendeltetésétől eltérő célú a közterület használata, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben megfogalmazott módon akadályozza.
(4) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület használat) közterület-használati engedély és használati díj fizetése szükséges e rendeletben foglalt szabályok szerint.
(5) Tilos közterületen, a közti közlekedésben résztvevőkre is tekintettel balesetveszélyes tárgyakat (kövek, karók, stb.) elhelyezni.
Az eltérő használat szabályai
5. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához közterület használati engedély szükséges.
(2) Közterület használati engedélyt kell beszerezni és közterület használati díjat kell fizetni:
a) közterületbe nyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető, ernyőszerkezet, hirdető berendezés, (fényreklám), továbbá cég- és címtábla elhelyezése,
b) árusító- és egyéb fülke (élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohányárusításra szolgáló pavilon) elhelyezése,
c) építési munkával kapcsolatos eszközök és anyagok elhelyezésére,
d) közutak, járdák nem közlekedési igénybevételére, építési munkaterület céljára,
e) idényjellegű, alkalmi és mozgóárusításra, mozgóbolt üzemeltetésére, javító- szolgáltató tevékenységre.
(3) Üzlettel nem rendelkező kereskedő közterületen a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben meghatározott termékeket értékesítheti.
Közterület-használat engedélyezése, a közterület igénybevétele
6. § (1) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatához közterület-használati engedély szükséges.
(2) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni közterületen:
a) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető berendezés (fényreklám), továbbá cég-és címtábla elhelyezéséhez;
b) mobil elárusító és egyéb fülke, pavilon (pl. élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohány árusítására szolgáló bódé, pavilon) ideiglenes elhelyezésére;
c) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék 5 naptári napon túli elhelyezésére;
d) alkalmi és mozgóárusításra, szolgáltató tevékenységre;
e) mozgóbolti árúsításra,
f) kiállítás, alkalmi vásár céljára;
g) vendéglátó-ipari előkert, kitelepülés céljára, üzleti szállítás, illetve rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, áru kirakodásra;
h) üzemképtelen jármű ideiglenes tárolására;
i) teher-, és áruszállításra szolgáló gépjármű, autóbusz, mezőgazdasági vontató, munkagép, pótkocsi, félpótkocsi, vontató, nyerges vontató, lassú jármű és lakókocsi tárolására;
j) üzlethelyiségen kívüli árusításra, szolgáltatásra;
k) tüzelőanyag és egyéb háztartási felszerelések, tárgyak, mezőgazdasági termény 72 órán túli elhelyezésére vonatkozóan;
l) közterületen elhelyezett minden ideiglenes jellegű építményre.
(3) Csak a feladat és hatáskörrel rendelkező szakhatóság előzetes hozzájárulásával adható közterület-használati engedély:
a) közlekedési területre,
b) védett területre.
7. § Nem kell közterület-használati engedély:
a) a közút építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban, a közút vagy járda területének elfoglalásához;
b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányítását szolgáló berendezések elhelyezéséhez;
c) a közterületen vagy azalatt vagy afelett elhelyezett postai távközlési kábelek, további közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkához, valamint ezek lerakásához, feltéve, hogy az a közlekedést nem akadályozza;
d) közvetlen életveszély elhárításához szükséges területhasználathoz;
e) építési munkaterület létesítéséhez, építéshez szükséges anyagok, segédeszközök és szerkezetek lerakása, elhelyezése, ha a területhasználat a közlekedést, illetve a szabad kilátást nem akadályozza és a területhasználat az 5 naptári napot nem haladja meg;
f) tüzelőanyag és egyéb háztartási felszerelések, tárgyak, illetve ezek tárolására, csomagolására szolgáló eszközök (pl. konténer) elhelyezése és tárolása, ha a terület-használat a közlekedést nem akadályozza és a területhasználat a 72 órát nem haladja meg;
g) önkormányzati rendezvények céljára történő területhasználathoz;
h) önkormányzati beruházásokhoz, felújításokhoz kapcsolódó területhasználathoz.
8. § Nem adható közterület-használati engedély:
a) bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására, továbbá szeszesital forgalmazására, kivéve a vendéglátó-ipari egységek közterületen ideiglenesen kialakított kerthelyiségeit;
b) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére, valamint;
c) a lakosság nyugalmát erősen zavaró vagy a közerkölcsöt sértő tevékenység végzésére.
9. § (1) A közterület-használati engedély megadása a polgármester hatáskörébe tartozik.
(2) Az engedély
a) ideiglenes jelleggel, meghatározott idő elteltéig,
b) a megállapított feltétel bekövetkeztéig vagy
c) határozatlan időre, a visszavonásig adható meg.
(3) A határozott időre szóló közterület-használat legrövidebb időtartama 1 nap, az engedély kérelemre többször meghosszabbítható.
(4) Ha az engedély hatályát veszti, az engedélyes saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.
(5) Meghosszabbítható az engedély, ha az engedélyes az engedélyezett időtartam lejárata előtt legalább 15 nappal az engedélyező hatóságnál erre vonatkozó kérelmet nyújt be.
10. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. A kérelmet a Tápszentmiklósi Közös Önkormányzati Hivatalban kell előterjeszteni.
(2) Üzemképtelen, vagy hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű tárolására engedélyt a jármű tulajdonosának vagy üzembetartójának kell kérnie.
11. § (1) A közterület-használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakhelyének illetve telephelyének címét;
b) a közterület-használat célját és időtartamát vagy azt, hogy a közterületet állandó jelleggel kívánja használni;
c) a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását;
d) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat egy másolati példányát;
e) zöldterület, közpark használata esetén a terület helyreállítására vonatkozó nyilatkozat egy példányát.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) hatósági engedélyhez kötött tevékenységgel kapcsolatos közterület – használat esetén az eljáró hatóság vonatkozó végleges döntését, igazolását;
b) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát (pl. társasági szerződés, alapító okirat, cégbírósági bejegyző végzés, egyéni vállalkozói igazolvány, működési engedély stb.).
12. § El kell utasítani a kérelmet:
a) ha a kérelmezőnek közterület-használati díjtartozása áll fenn;
b) ha a kérelmező által meghatározott időpontban és helyen önkormányzati szervezésű, kezdeményezésű rendezvény stb. céljára szükséges a közterület;
c) ha a kérelmező által meghatározott időpontra és helyre más kérelmező korábban nyújtott be kérelmet, s az a jelen rendeletben foglalt feltételeknek megfelel;
d) az eljárásba bevont szakhatóság a nyilatkozatában nem adott hozzájárulást, engedélyt a közterületen folytatni kívánt tevékenységhez;
e) a kérelmező olyan tevékenységet kíván közterületen folytatni, melynek gyakorlását jogszabály tiltja;
f) ha a kérelmező a közterület – használat engedélyezéséről szóló rendelet előírásait – a kérelem beérkezésétől számított egy éven belül, az engedélyező hatóság nyilvántartásából megállapíthatóan – megszegte.
A közterület-használati díj mértéke, fizetésének módja
13. § (1) Az engedélyes a közterület használatáért díjat köteles fizetni. A díj mértékét az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A fizetendő díjat, a megfizetés határidejét és módját határozatban kell meghatározni.
(3) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, és a közterületen lévő létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.
(4) A létesítményekkel elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és a használathoz szükséges csatlakozó terület mértékét az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerint kell figyelembe venni.
(5) Cég-, cím- és hirdetőtábla, hirdető-berendezés, transzparens elhelyezése esetén annak felületét kell alapul venni.
(6) A díj szempontjából minden megkezdett hónap, nap, m2 egy egésznek számít.
(7) A díjat az engedélyes a közterület–használat engedélyben meghatározott megkezdéséig köteles megfizetni azzal, hogy
a) éves használat esetén a tárgyévet illetően a tárgyév első hó 10. napjáig, évközi kezdés esetén a határozat véglegessé válását követő 5 napon belül egy összegben;
b) havi, vagy napi használat esetén a határozat véglegessé válását követő 5 napon belül egy összegben köteles megfizetni.
(8) A díj megfizetésére, kérelemre az engedélyező hatóság részletfizetési kedvezményt adhat.
Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól
14. § A polgármester a közterület-használati díj fizetésének kötelezettsége alól – kérelemre – részben vagy egészben felmentést adhat:
a) jótékony és közcélú rendezvény esetében;
b) választásokkal kapcsolatos hirdetések engedélyezésére történő igénybevétel esetén.
15. § Nem kell közterület-használati díjat fizetni:
a) a közmű szolgáltatóknak, valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezése után;
b) önkormányzati rendezvényeken az önkormányzat előzetes engedélyével rendelkezők közterület foglalása esetén.
A közterület-használati engedély visszavonása
16. § (1) Az engedélyt vissza kell vonni, ha az engedélyes a közterületet az engedélytől eltérő célra, vagy módon használja, vagy a közterület-használati díjat a megadott határidőre nem fizette be.
(2) Engedély nélküli, vagy engedélytől eltérő közterület használat esetén – ha a közterület használat 72 órát meghaladta – az engedély nélkül (illetve attól eltérően) elhelyezett tárgyakat az engedélyező hatóság leszereltetheti és elszállíthatja. Az így elszállított tárgyak tárolására, megőrzésére a felelős őrzés szabályai az irányadók.
(3) A közterület engedély nélküli, vagy engedélytől eltérő használata esetén a közterület-használó kérelmére az engedélyező hatóság – az engedélyezés feltételei fennállása esetén – a használatot utólag engedélyezheti.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakra az engedélyest a határozatban figyelmeztetni kell.
(5) Ha az engedélyes a közterület-használatát meg kívánja szüntetni, köteles az engedély visszavonását kezdeményezni az eljáró hatóságnál. Az engedélyes szándéka írásbeli bejelentésével egyidejűleg köteles az engedély eredeti példányát az engedélyező hatóságnak visszaadni, vagy az eredeti példány elvesztéséről, megsemmisüléséről stb. szóló jognyilatkozatot tenni.
(6) Ha az engedély hatályát veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.
(7) Ha a közterület-használat az (1) bekezdésben említett módon szűnik meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.
Az üzemképtelen járművek közterületen történő tárolása
17. § (1) Ezen alcím alkalmazásában üzemképtelen az a jármű, amely
a) hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkezik és egyébként közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehetne részt,
b) baleset folytán megsérült és elhagyott vagy
c) műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan.
(2) Közterületen üzemképtelen jármű közterület-használati engedély nélkül nem tárolható, az üzembentartó vagy a tulajdonos (a továbbiakban: üzembentartó) az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles a közterületről 15 napon belül eltávolítani.
(3) Üzemképtelen jármű közterület-használati engedélyét az üzemben tartónak kell megkérni.
(4) Üzemképtelen jármű közterületen történő tárolására közterület-használati engedély legfeljebb15 napra adható.
Ellenőrzés, az engedély, hozzájárulás nélküli használat következményei
18. § (1) A közterület-használat szabályszerűségének ellenőrzéséről a polgármester gondoskodik.
(2) A közterület engedély nélküli vagy attól eltérő használata esetén a használót határidő tűzésével felhívja a használat megszüntetésére, és a közterület – saját költségén, kártalanítási igény nélkül történő – eredeti állapotának helyreállítására.
Záró rendelkezések
19. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a közterület használat rendjéről szóló 10/2022. (VIII. 29.) önkormányzati rendelet.
20. § Ez a rendelet 2023. július 1-jén lép hatályba.