Győrasszonyfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014.(VI.30.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról,
Hatályos: 2014. 07. 01Győrasszonyfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014.(VI.30.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról,
a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed Győrasszonyfa Község Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, illetve tulajdonába kerülő dolgokra; ingó és ingatlan vagyonra, vagyoni értékű jogokra, a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra, gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre, egyéb értékpapírokra, kárpótlási jegyekre, az Önkormányzat tulajdonában lévő pénzeszközökre, valamint az Önkormányzatot külön jogszabály vagy szerződés alapján megillető vagyonra és követelésre.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. ingatlan vagyontárgy: föld, épület, az épületrész, egyéb építmény, közmű és egyéb építményterület, a telek.
2. ingó vagyontárgy: különösen a számviteli szabályok szerinti tárgyi eszközök (pl. gépek, berendezések, járművek) az ingatlanok és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével, valamint a számviteli szabályok szerinti készletek (pl. áruk, rövid időn belül elhasználódó szerszámok, műszerek, berendezések)
3. vagyoni értékű jog különösen
a) a számviteli szabályok szerinti immateriális javak között nyilvántartott vagyoni értékű jogok a b) pont szerintiek kivételével (pl. bérleti jog, koncessziós jogok, licencek, saját szoftver vásárlás esetén a telepítés joga), valamint
b) földhasználati, haszonélvezeti és használati, bérleti jogok, a szolgalmi jog (telki szolgalom, közérdekű szolgalmak), az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő - jogszabályban nevesített – hozzájárulások megfizetése alapján szerzett használati jog (pl. víz- és csatornahasználati, villamos-fejlesztési, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás), valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok [pl. visszavásárlási jog, elővásárlási jog, vételi jog (opció), jelzálogjog, zálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, telekalakítási, építési tilalom, építésügyi korlátozások, stb.]
4. portfólió vagyon: a tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapírok, gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető üzletrészek, egyéb értékpapírok, kárpótlási jegyek, az Önkormányzat tulajdonában lévő pénzeszközök.
5. tulajdonosi jogok: a vagyon megszerzése, birtoklása, használata, hasznainak szedése, a vagyonnal való rendelkezés, a vagyon kezelése, a kötelezettségek keletkeztetése, a követelések elengedése és mérséklése.
6. tulajdonosi jogok gyakorlója: aki a nemzeti vagyon felett a helyi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására jogosult
Az önkormányzat vagyona
3. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemeket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
4. § A Képviselő-testület az alábbi vagyontárgyakat sorolja a korlátozottan forgalomképes vagyon körébe:
a) levéltári és tervtári iratanyag
b) közművek
c) az önkormányzat intézményei használatában lévő vagyon
d) sportpályák és sportcélú létesítmények,
3. A vagyon átsorolása
5. § (1) A Képviselő-testület – ha törvény eltérően nem rendelkezik - dönthet a vagyontárgy
a) az újonnan szerzett/kialakult vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, illetve forgalomképes üzleti vagyonná nyilvánításáról,
b) a meglévő vagyon forgalomképességének megváltoztatásáról.
(2) A Képviselő-testület az átminősítéssel kapcsolatos döntését minősített többséggel hozza meg.
(3) A Képviselő-testület a helyi építési szabályzatról szóló rendeletében az önkormányzat vagyontárgyait korlátozottan forgalomképessé, forgalomképes üzleti vagyonná nyilváníthatja. Ebben az esetben a vagyontárgy átsorolására további egyedi döntést nem kell hoznia a Képviselő-testületnek.
(4) Jogutód nélkül megszűnő intézmények, gazdasági társaságok esetén az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon tekintetében az egyes ingatlanokat - a megszűnéssel egyidejűleg- be kell sorolni az önkormányzat forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába, vagy üzleti vagyonába.
(5) Az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, de az alaptevékenységük ellátásához nem szükséges vagyon tekintetében a Képviselő-testület dönt - a költségvetési szerv alapító okiratának megfelelő módosításával - arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a költségvetési szerv használatából, és a forgalomképes üzleti vagyonba sorolja át.
(6) Az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok használatában lévő, de az alapító okirat (társasági szerződés) szerinti feladataik ellátásához nem szükséges vagyon tekintetében a Képviselő-testület dönt arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a gazdasági társaság használatából és a forgalomképes üzleti vagyonba sorolja át.
Rendelkezés az önkormányzat vagyonával
4. A tulajdonosi jogok gyakorlása, rendelkezés a tulajdonos képviseletében
6. § (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, illetve átruházott feladat- és hatáskörben a Polgármester és a Képviselő-testület bizottságai (továbbiakban: a tulajdonosi jogok gyakorlója) gyakorolják.
(2) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jogok gyakorlóját – ha e rendelet másként nem rendelkezik – az adott vagyontárgy értéke alapján kell megállapítani.
5. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
7. § (1) A vagyon szerzésére, önkormányzati vagyon elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.
(2) A vagyontárgy értékesítése, megterhelése, vagyontárgy szerzése esetén annak forgalmi értékét
8. § Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásáról szóló döntést értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hozza meg, a döntéshez minősített többség szükséges.
6. A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
9. § A forgalomképtelen vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodásokat, szerződéseket a polgármester köti meg. A tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatokat e rendelet szerint átruházott hatáskörben a polgármester adja ki.
7. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
10. § (1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon értékesítését, gazdasági társaságba való bevitelét, megszerzését és megterhelését illetően a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
(2) Az értékesítés kizárólag e rendelet 2. és 3. mellékletét képező árverési és pályáztatási versenyeztetési szabályzat alapján történhet.
(3) Az önkormányzat költségvetési szervei – az alapító okirat szerinti feladataik ellátásához - használják és – alapfeladataik ellátásának sérelme nélkül - bérbeadás útján természetes személy vagy átlátható szervezet részére tovább hasznosíthatják a 4. § c) pontjában meghatározott vagyont.
(5) A korlátozottan forgalomképes vagyont érintő bérleti vagy használati szerződés megkötésére a polgármester jogosult a (3) és (4) bekezdésében foglalt vagyon tovább hasznosítására kötött szerződés kivételével.
8. A forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
11. § (1) A forgalomképes ingó vagyontárgy megszerzése, elidegenítése, megterhelése esetén a vagyontárgy 7. § szerinti értékmeghatározásának figyelembevételével
a) 300.000 forint értékhatárig a polgármester,
b) 300.000 forintot meghaladóan a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
(2) Portfólió vagyon estében
a) 300.000 forint értékhatárig a polgármester,
b) 300.000 forintot meghaladóan a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
(3) Az ingatlanvagyon megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbe és használatba adásáról való döntés tekintetében a vagyontárgy 7. § szerinti értékmeghatározásának figyelembevételével
a) 300.000 forint értékhatárig a polgármester,
b) 300.000 forintot meghaladóan a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
(4) A forgalomképes vagyon gazdasági társaságba való beviteléről értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.
12. § (1) A törvényben meghatározott forgalmi értéket meghaladó forgalomképes üzleti vagyont értékesíteni kizárólag versenyeztetési eljárás útján
a) jelen rendelet 2. mellékletét képező Árverési Versenyeztetési Szabályzat szerinti árverési felhívásban meghatározott legjobb ajánlatot tevő részére, vagy
b) – amennyiben a tulajdonosi jogkör gyakorlója a vagyonelemet az elidegenítésről szóló döntésében önkormányzati szempontból kiemelt jelentőségűnek minősíti – jelen rendelet 3. mellékletét képező Pályázati Versenyeztetési Szabályzat szerinti pályázati eljárásban részt vevő, legjobb ajánlatot tevő részére lehet.
(2) 25 millió forint értékhatár felett kötelező az (1) bekezdés szerinti versenyeztetési eljárás lefolytatása.
(3) A tulajdonosi jog gyakorlója dönthet úgy, hogy a törvényben vagy e rendeletben meghatározott forgalmi értéket meg nem haladó önkormányzati vagyon értékesítése az (1) bekezdés szerinti versenyeztetési eljárás lefolytatásával történjen.
13. § Az önkormányzati üzleti vagyon használatát, a vagyon hasznosítás jogát átengedni kizárólag pályáztatás útján lehet.
9. Tulajdonosi jogok gyakorlása az önkormányzat részvételével működő gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan
14. § (1) Az önkormányzat részvételével működő gazdálkodó szervezet legfőbb szervének – a gazdálkodó szervezetre vonatkozó jogszabályok és a gazdálkodó szervezet létesítő okirata által - meghatározott jogait a Képviselő-testület gyakorolja.
(2) Azon gazdálkodó szervezetek estében, amelyek nem az Önkormányzat kizárólagos részvételével működnek, az Önkormányzatot a gazdálkodó szervezet legfőbb szervének ülésén a polgármester, vagy az általa megbízott személy képviseli.
10. Tulajdonosi jogok gyakorlása egyéb kérdésekben
15. § (1) Az Önkormányzatot megillető, vagy várományi vagyonát érintő perbeli, vagy peren kívüli egyezség megkötésére
16. § (1) Az Önkormányzat követelésről részben vagy egészben csak az alábbi esetekben mondhat le:
11. Vagyonkezelői jog
17. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes törzsvagyonra, valamint üzleti vagyonra az önkormányzati közfeladata átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelői jog határozott vagy határozatlan idejű, ingyenes vagy visszterhes vagyonkezelési szerződéssel jön létre, melynek – a törvényi minimumon felüli – tartalmát a képviselő-testület határozza meg.
(2) A vagyonkezelői jog éves ellenértéke a vagyon értékének legalább 5%-a.
(3) Vagyonkezelői jog a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata alapján ingyenesen adható át önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan
a) más helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása részére, vagy
b) az önkormányzat, más helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, vagy az állam és az önkormányzat(ok) többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet részére, ha a közfeladat ellátása a gazdálkodó szervezet létesítő okiratában rögzített tevékenység, és a közfeladat ellátását a gazdálkodó szervezet az önkormányzat részére nem üzletszerű vállalkozási tevékenységként végzi.
18. § (1) A vagyonkezelői jogot – a (3) bekezdésben szabályozott esetet kivéve – nyilvános pályázat útján, ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni. A pályázat kiírásáról a képviselő-testület dönt. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az önkormányzattól átvállalt közfeladat ellátására vonatkozó törvényi előírások szerint a pályázó személyi és szakmai felkészültségével kapcsolatos elvárásokat, az ellátás biztonságát szavatoló tényezőket, a vagyonkezelői jog ellenértékére tett ajánlatot.
(2) A vagyonkezelői jog éves ellenértéke a vagyon értékének legalább 5%-a.
(3) Vagyonkezelői jog a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata alapján létesíthető ingyenesen önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyek javára.
(4) Vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői jog a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.
(5) A vagyonkezelő az ingatlan tekintetében saját költségén köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.
19. § (1) A vagyonkezelő köteles a vagyon állagát és értékét megóvni, a vagyonelemek maradandó károsodástól mentes állapotát megőrizni. Köteles továbbá a vagyonkezelő a vagyon állapotát érintő minden lényeges eseményről a tulajdonos önkormányzatot tájékoztatni. Ezen kötelezettsége teljesítése érdekében a vagyonkezelő rendszeresen (legalább évente) teljes körű ellenőrzést köteles elvégezni.
(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jogviszony fennállta alatt köteles a vagyonkezelésbe kapott vagyonnal – gazdasági számításokkal alátámasztottan – eredményesen, a jó gazda gondosságával eljárva gazdálkodni.
(3) A vagyonkezelő az átvett vagyonelemekre vonatkozóan elemi károk elleni biztosítást köteles kötni, amennyiben nincs olyan, az önkormányzat által kötött biztosítás, mely az átvett vagyonelemre is vonatkozik. A vagyonkezelő a vagyonelemek működtetésére vonatkozó tevékenység végzésével kapcsolatosan felmerülő károk megtérítése érdekében felelősségbiztosítást köteles kötni. A vagyonkezelő által kötött biztosításokban kedvezményezettként Tápszentmiklós Község Önkormányzatát kell megjelölni.
20. § (1) A vagyonkezelőt a vagyonkezelésbe kapott vagyonelemeket (eszközöket) nyilvántartásában a saját eszközeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés és az értéknövelő beruházások összegét, az értékben bekövetkező egyéb változásokat.
(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe kapott vagyon vonatkozásában adatszolgáltatási és adatnyilvántartási kötelezettség terheli az önkormányzat vagyonnyilvántartása számára. Ennek keretében a vagyonkezelő az önkormányzati vagyonkimutatáshoz tárgyévet követő február 15-ig köteles összesítő kimutatást készíteni a vagyonban bekövetkezett változásokról, továbbá negyedévenként köteles a negyedévet követő hónap 10. napjáig a vagyonkezelésbe kapott eszközök után elszámolt értékcsökkenést a tulajdonos vagyonnyilvántartása számára megküldeni.
(3) A vagyonkezelő a kezelésében lévő ingatlanokat érintő változásokról a változást követő 30 napon belül köteles a tulajdonost tájékoztatni az alábbiak szerint:
a) telekalakításnál a jogerős hatósági határozat megküldésével
b) beruházás esetében a beruházás bruttó értékének közlésével és a használatbavételi engedély megküldésével.
(4) A vagyonkezelő a tárgyévet követően legkésőbb május 31. napjáig köteles a gazdálkodásra és a vagyonra vonatkozó főbb mutatókat is tartalmazó beszámolót Tápszentmiklós község Polgármesteréhez benyújtani. A Polgármester a gazdálkodási főelőadó állásfoglalását követően dönt a beszámoló elfogadásáról.
(5) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésre vonatkozó éves beszámolójában a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének a felhasználásáról beszámolni. A tulajdonos önkormányzat jogosult a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való eredményes gazdálkodás érdekében, különösen a bevételek növelése, illetve a költségek, valamint a kintlévőségek csökkentése érdekében szükséges intézkedésre javaslatot tenni.
(6) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, a kötelezettségek teljesítését az önkormányzat polgármestere ellenőrzi.
(7) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(8) Az Önkormányzat polgármestere a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) a vagyonkezelő kezelésében álló önkormányzati tulajdonú ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő- az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatását és okirat bemutatását kérni,
c) az ellenőrzött vagyonkezelő képviselőjétől, alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni, dokumentációkba betekinteni.
(9) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jelentésre észrevételt tenni.
(10) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője, alkalmazottja köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.
(11) Az Önkormányzat polgármestere az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésében – a tárgyévet követő év június 30-ig – tájékoztatja a képviselő-testületet.
21. § A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésbe kapott vagyonelemekkel elszámolni.
12. Záró rendelkezések
22. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az vagyongazdálkodásról szóló 12/2012. (VI.20.) sz. rendelet.
1. melléklet a 6/2014. (VI.30.) önkormányzati rendelethez a 6/2014. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez
Az önkormányzati törzsvagyon részletezése
1. Győrasszonyfa Község Önkormányzata forgalomképtelen törzsvagyoni körébe tartozó vagyontárgyak:
1.1. A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyontárgyak:
1.2 Önkormányzati rendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyontárgyak
2. Győrasszonyfa Község Önkormányzata korlátozottan forgalomképes vagyoni körébe tartozó vagyontárgyak:
3. Üzleti vagyontárgyak:
2. melléklet a 6/2014. (VI.30.) önkormányzati rendelethez a 6/2014. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez
1. A Szabályzat célja
2. Az árverési versenyeztetési eljárás
2.1. Az árverési versenyeztetési eljárás célja:
2.2. A versenyeztetés módja:
3. Az árverési dokumentáció tartalma
4. Az árverésen való részvétel feltételei:
5.2. A részvételhez az alábbi okiratok csatolása/bemutatása szükséges:
5.3. Aki az árverésen részt kíván venni, annak
5. Ajánlati kötöttség, ajánlati biztosíték
6.1. Az ajánlati kötöttség
6.2. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, ezzel az általa befizetett ajánlati biztosítékot elveszti. Az elvesztett ajánlati biztosíték a Kiírót illeti meg.
6.3. Az ajánlati biztosíték:
6.4. A Kiíró az ajánlati biztosíték után költséget nem számol fel, kamatot nem fizet, kivéve, ha a visszafizetési határidőt elmulasztja.
6.5. A Kiíró a nem nyertes ajánlattevők részére az árverés megtartása illetve az árverés eredménytelennek nyilvánítása után a szándéknyilatkozatban megjelölt bankszámlaszámra 3 munkanapon belül visszautalja a befizetett ajánlati biztosítékot.
6.6. A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a vételárba beszámításra kerül, de ha a szerződés megkötése neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, az ajánlati biztosítékot elveszti. Az elvesztett ajánlati biztosíték a Kiírót illeti meg.
6. Árverési felhívás visszavonása
7.1. A Kiíró a 3. pont szerint meghirdetett árverési felhívást az árverés megnyitásáig jogosult indokolás nélkül visszavonni.
7.2. A felhívás visszavonása esetén az Önkormányzat hirdetőtáblájára elhelyezett hirdetményt át kell húzni, mellette meg kell jelölni a visszavonás dátumát.
7.3. A hirdetményt a 3. pontban megjelölt egyéb elektronikus fórumokról haladéktalanul el kell távolítani, nyomtatott sajtó esetén – amennyiben arra a megjelenés előtt még lehetőség van – értesíteni kell a visszavonásról a sajtószervet. Az ajánlattevőket írásban haladéktalanul tájékoztatni kell, a befizetett ajánlati biztosítékokat 3 munkanapon belül vissza kell utalni.
7. Az árverés lebonyolítása
8.1. Az árverésről jegyzőkönyvet, valamint jelenléti ívet kell készíteni. A szándéknyilatkozatot benyújtó, ajánlati biztosítékot igazoltan befizető személyek, amennyiben ajánlatot kívánnak tenni, kötelesek a jelenléti ívet az árverés megnyitásakor aláírni. Aki a jelenléti ívet nem írta alá az árverés megnyitásakor, vagy a részvételi feltételeknek teljes körűen nem tett eleget, ajánlattételre nem jogosult.
8.2. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
8.3. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet és az árverési dokumentációt.
8.4. Az árverés megnyitásakor az ügyvéd személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány alapján azonosítja a megjelent ajánlattevőket. Az árverésen jelen lévő ügyvéd jogosult a vételi ajánlathoz csatolt dokumentumok valódiságát ellenőrizni.
8.5. Az árverés megnyitását követően az árverést levezető személy megnevezi az árverésre kínált ingatlant és annak kikiáltási árát, valamint ismerteti a licitlépcsőket.
8.6. Licitálni kizárólag a kikiáltási ártól felfelé lehet.
8.7. A licitet levezető az árat előre meghatározott licit-lépcsőknek megfelelően emeli. A licitlépcsőket, illetve azt, hogy melyik ajánlattevő tartja az árat, a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
8.8. A licitet addig kell folytatni, amíg egy ajánlattevő marad.
8.9. Az árverés nyertese, aki a kikiáltási árhoz képest a legmagasabb vételi ajánlatot teszi.
8.10. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a legmagasabb, és a második legmagasabb vételi ajánlatot tevő személy nevét, valamint az általuk megajánlott bruttó vételárat.
8.11. A második helyezettet nyilatkoztatni kell arról a jegyzőkönyvben, hogy amennyiben az első helyezettel bármely okból nem jön létre az adásvételi szerződés, úgy ajánlatát fenntartja-e az általa megajánlott áron.
8.12. A jegyzőkönyvet az árverés lezárásakor a jegyzőkönyvet vezető személy és további egy résztvevő aláírásával hitelesíti.
8. Az árverés érvényessége
9. Az árverés eredményessége
10. Az árverés eredménytelensége
11. Eljárás eredménytelen árverés esetén
12.1. Ha az árverés eredménytelen, az első árverés időpontjától számított 60 napon belülre további időpontot kell kitűzni annak megtartására.
12.2. Amennyiben a második árverés eredménytelen, a Kiíró dönt arról, hogy az ingatlan árverezését újra nem tűzi ki, hanem az ingatlant a kikiáltási áron folyamatosan eladásra hirdeti a 3. pontban meghatározott fórumokon: elektronikus portálokon folyamatosan, lapokban legfeljebb negyedéves rendszerességgel, összesítve.
12.3. Folyamatos hirdetés esetén, amennyiben a korábban kétszer eredménytelenül árverezett ingatlanra vonatkozóan vételi szándéknyilatkozatot nyújtanak be, a Kiíró új árverést tűz ki. Az árverés kitűzése és az árverés időpontja között a folyamatos hirdetésre tekintettel 10 napnak kell eltelnie. A Kiíró az új árverési felhívást a 3. pontban meghatározott módokon köteles közzétenni.
12.4. A Kiíró ezirányú döntése alapján minden értékesítésre irányuló tevékenységet meg kell szüntetni a 7. pontban foglaltak szerint.
12. Eljárás érvényes és eredményes árverés esetén – A szerződés megkötése
13.2. Az árverés nyertese, amennyiben a vételi szándéknyilatkozatban erről nem nyilatkozott, az árverést követő 3 munkanapon belül köteles a szerződés megkötéséhez a szükséges adatait a Kiírónak, illetve a szerződéskötéssel megbízottnak átadni.
13. Összeférhetetlenséget kell megállapítani, ha a versenyeztetés lebonyolításában az a természetes személy, szervezet, vagy képviselőjük vesz részt, aki maga is ajánlattevő vagy annak
3. melléklet a 6/2014. (VI.30.) önkormányzati rendelethez a 6/2014. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez
1. A Szabályzat célja
|
Ajánlatkérő: A vagyonrendeletben meghatározott értékhatártól függően a tulajdonosi jogok gyakorlója. |
|
Pályázó: Aki a pályázati felhívás alapján ajánlatot tesz. |
|
Nyilvános pályázat: Ha a pályázók köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott pályázói körbe tartozók száma nem ismert. |
|
Meghívásos pályázat: Az ajánlatkérő az érdekelteket – megfelelő határidő tűzésével – kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag az Ajánlatkérő által meghívottak nyújthatnak be pályázatot. |
2. A pályázati versenyeztetési eljárás alapvető jellemzői
2.1. A pályáztatás célja: hasznosítás, értékesítés.
2.2. A pályáztatás típusai:
a) nyilvános pályázati hasznosítás
b) meghívásos pályázati hasznosítás
2.3. A pályáztatás jellege
2.3.3. A pályázat főszabály szerint nyilvános. A nyilvánosság azt jelenti, hogy pályázatot bárki benyújthat, aki a jelen szabályzatban foglalt feltételeknek megfelel, illetve az értékelésen részt vehet.
2.3.4. Kivételesen kerülhet sor meghívásos pályázat kiírására. A meghívásos pályázati értékesítésről az Ajánlatkérő az elidegenítéssel egyidejűleg dönt az alábbi feltétel esetén:
2.3.5. A pályázatot két fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben a második fordulóban – az Ajánlatkérő által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján – az első forduló eredményeképpen kiválasztott pályázók vehetnek részt. Többfordulós pályázat esetén a pályázati felhívásnak és az 5. pontban foglalt pályázati dokumentációnak (a továbbiakban együtt: kiírás) tartalmaznia kell a pályázat egészére vonatkozó szabályokat.
3. A pályázati felhívás meghirdetése és tartalma
3.1. A nyilvános pályázati felhívást közzé kell tenni
4. A pályázati dokumentáció tartalma
4.1. A pályázati dokumentációnak tartalmaznia kell:
5. A pályázaton történő részvétel feltételei
5.1. A részvételhez az alábbi okiratok csatolása/bemutatása szükséges:
5.2. A pályázónak nyilatkozatot kell benyújtania, melynek tartalmaznia kell az alábbiakat:
6. A pályázati ajánlat, az ajánlati kötöttség, az ajánlati biztosíték
6.1. A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes és jogilag kötelező nyilatkozatát az alábbiakra vonatkozóan:
6. 2 Az ajánlati kötöttség
6.2.1. A pályázat ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
6.2.2. A pályázó pályázati ajánlatához a pályázati dokumentációban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig – illetve ha harmadik személy részére jogszabályban vagy szerződésben elővásárlási jog van biztosítva, az arról lemondó jognyilatkozat kézhezvételétől számított 20 napig - kötve van, kivéve, ha az Ajánlatkérő ezen határidőn belül a pályázaton nyertes pályázóval szerződést köt, vagy a pályázókkal írásban közli, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánította.
6.2.3. Amennyiben a pályázó az ajánlati kötöttségének ideje alatt pályázati ajánlatát visszavonja, ezzel az általa befizetett biztosítékot elveszti.
6. 3 Az ajánlati biztosíték
6.3.1. A felhívásban előírtak szerint az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték megfizetéséhez kell kötni. Ennek összegét az Ajánlatkérő határozza meg, de az nem lehet több a forgalmi érték vagy a minimum ár 20% - ánál.
6.3.2. Az Ajánlatkérő az ajánlati biztosíték után költséget nem számol fel, kamatot nem fizet, kivéve ha a visszafizetési határidőt elmulasztja.
6.3.3. Az Ajánlatkérő az ajánlati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén, illetve – a pályázatok elbírálását követően- a nem nyertes pályázók részére köteles 8 munkanapon belül visszafizetni. A nyertes pályázó esetében a befizetett ajánlati biztosíték a vételárba beszámításra kerül, de ha a szerződés megkötése neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, az ajánlati biztosítékot elveszti. Az elvesztett ajánlati biztosíték az Ajánlatkérőt illeti meg.
7. A pályázatok, ajánlatok beérkeztetése, felbontása, elbírálása
7.1. A pályázatok beérkeztetése
7.2. A pályázatok felbontása
7.2.1. A pályázatokat tartalmazó zárt borítékokat az Ajánlatkérő a felhívásban megjelölt időpontban bontja fel. A pályázatok felbontásánál az Ajánlatkérőn, illetve az őt képviselő személyeken kívül jelen lehetnek a pályázók, valamint az általuk írásban meghatalmazott személyek.
7.2.2. A pályázatok felbontásakor ismertetni kell a pályázók nevét, székhelyét (lakóhelyét), valamint a pályázati ajánlat fontosabb jellemzőit (felkínált vételárat, megfizetésének módját és időpontját, hasznosítás módját). A pályázó a fenti adatok ismertetését nem tilthatja meg.
7.2.3. Az Ajánlatkérő a pályázatok felbontásakor megállapítja, hogy mely pályázatok feleltek meg a kiírásban és jelen Szabályzatban foglaltaknak és érvényesek és mely pályázatok érvénytelenek, a kiírásban vagy a Szabályzatban foglalt mely feltétel(ek)nek való meg nem felelés miatt.
7.2.4. A pályázatok felbontásáról és ismertetéséről az Ajánlatkérő jegyzőkönyvet köteles készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a 8. pontban meghatározott valamennyi adatot. A jegyzőkönyvet a jelenlévők közül a bontás megkezdésekor kijelölt két személy aláírásával hitelesíti.
7.3. A pályázatok elbírálása
7.3.1. A pályázatokat a vagyonrendeletben meghatározott értékhatároknak megfelelően a tulajdonosi jogkört gyakorló bírálja el.
7.3.2. A pályázatokat a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a pályázati ajánlattétel benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 45 napon belül el kell bírálni.
7.3.3. Az Ajánlatkérő jogosult megvizsgálni a pályázók alkalmasságát a szerződés teljesítésére, és ennek során a csatolt dokumentumok eredetiségét is ellenőrizheti.
7.3.4. A pályázatok elbírálása során az Ajánlatkérő írásban felvilágosítást kérhet a pályázótól a pályázatban foglaltak pontosítása érdekében.
7.3.5. Az Ajánlatkérő kizárólag a kiírásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el és rangsorolja a pályázatokat.
7.3.6. A pályázatok elbírálásakor az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló pályázat mellett kell dönteni. A döntésben meg lehet jelölni a nyertes pályázón kívül a második helyezettet is. Meg kell jelölni azt a második helyezettet, akivel az Ajánlatkérő szerződést kötne abban az esetben, ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna vagy attól a szerződéskötés után a nyertes részéről történő nem teljesítés végett az Ajánlatkérő elállna.
7.3.7. A pályázatok értékelésében résztvevő személyeket titoktartási kötelezettség terheli. A pályázatok értékelésében résztvevők az e minőségükben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázat értékelésének céljára használhatják fel.
8. Értékelési jegyzőkönyv
8.2. A 8. 1. pont szerint elkészített értékelési jegyzőkönyvet az Ajánlatkérő, és a bírálatban résztvevők aláírásukkal hitelesítik.
9. Érvénytelenség, eredménytelenség
9. 1 A pályázati eljárás érvénytelensége
9. 3 A pályázati eljárás eredménytelensége
10. A pályázat eredményének közlése
11. A szerződés megkötése
11.1. Az Ajánlatkérő vagy annak megbízottja a szerződést a pályázat nyertesével köti meg. A nyertes visszalépése esetén - ha erre vonatkozó kitétel a pályázati dokumentációban szerepel - a pályázat soron következő helyezettjével kell megkötni a szerződést, amennyiben annak pályázata érvényes és erről az Ajánlatkérő az elbíráláskor határozott.
11.2. A nyertes pályázóval a szerződést az Ajánlatkérő a döntés meghozataláról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül köti meg. Amennyiben a szerződés megkötése a pályázónak felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a pályázó a befizetett ajánlati biztosítékot elveszti. A befizetett ajánlati biztosíték utóbbi esetben az Ajánlatkérőt illeti meg.
11.3. Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a pályázat aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti és ezért az Ajánlatkérő a szerződéstől elállt, vagy a felek felbontották azt, az Ajánlatkérő jogosult új pályázatot kiírni.
12. A pályázati eljárás során készített jegyzőkönyvek, dokumentumok és a pályázati ajánlatok kezelése
12.1. A pályázó a pályázatok felbontásáig köteles titokban tartani pályázati ajánlata tartalmát, és az Ajánlatkérő által a rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot köteles bizalmasan kezelni, arról tájékoztatást harmadik személynek nem adhat. Ez a tilalom nem terjed ki a finanszírozó bankkal és konzorciális ajánlat esetén a résztvevőkkel való kapcsolattartásra. Ha a pályázó vagy az érdekkörében álló más személy a pályázat titkosságát megsértette, az Ajánlatkérő a pályázatot érvénytelennek nyilváníthatja.
12.2. Az Ajánlatkérő a pályázatok tartalmát kizárólag elbírálásra használhatja fel, más célú felhasználás esetén a pályázóval külön meg kell állapodnia.
13. Összeférhetetlenség