Mezőörs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, működési területe

1.§. (1) Az Önkormányzat megnevezése: Mezőörs Község Önkormányzata.

(továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 9097 Mezőörs, Fő utca 105.

(3) Az Önkormányzat működési területére vonatkozó adatokat a szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza.

(4) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselő-testület hivatala, a jegyző, továbbá társulás látja el.

II. Fejezet

Részletes rendelkezések

2. _{Az Önkormányzat együttműködési kapcsolatai}

2.§ (1)^{[1] [2]}Az önkormányzat működési területén működő 4. számú mellékletben szereplő társadalmi (civil) szervezetek képviselőit tartalmazza, akik képviselői tevékenységi körükben tanácskozási joggal részt vehetnek a képvsielő-testület és bizottságai ülésein.

(2) A település magasabb szintű ellátása, az állampolgárok közéletbe való eredményesebb bevonása érdekében a képviselő-testület a társadalmi (civil) szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet.

(3) Az együttműködési megállapodásokban foglaltak eredményességéről, képviselő-testületi ülésen ad számot a polgármester.

(4)^{[3] [4]}Mezőörs Község Önkormányzata az alábbi társulásokban vesz részt:

- Bakony-ér Többcélú Társulás

- Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

- Győri Többcélú Kistérségi Társulás

3. _{A képviselő-testület működése}

3.§ (1) Mezőörs Község Önkormányzat Képviselő-testülete tagjainak száma: 5 fő, ebből 1 fő polgármester és 4 fő képviselő. A képviselőtestület tagjainak névsorát a 3. számú függelék^[5] tartalmazza.

4.§ (1) A képviselőtestület éves jóváhagyott munkaterv alapján legalább 6 alkalommal ülésezik. Az ülései számát – munkatervétől eltérően – szükség szerint növelheti.

(2) A rendes ülések időpontja a tárgyhónap harmadik szerdája.

(3) Az ülések helye Mezőörs Házasságkötő terem helyisége. A Képviselő-testület indokolt esetben külső helyszínen, kihelyezett ülést is tarthat.

(4) A képviselő-testület rendes ülése szünetel július és augusztus hónapban.

(5) A Képviselő-testület szükség szerint, határidőhöz kötött, illetve fontos és halaszthatatlan, döntést igénylő téma tárgyalása esetén rendkívüli ülést tart.

5.§ (1) A munkaterv tartalmazza:

1. a képviselőtestület üléseinek tervezett időpontját és napirendjét,
2. a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét,
3. a tervezett napirendi ponthoz meghívandók felsorolását.

(2) A munkaterv tervezetének összeállításánál figyelembe kell venni:

1. a törvényben meghatározott önkormányzati feladat- és hatáskörre vonatkozó rendelkezéseket,
2. a települési képviselők, a nem települési képviselő bizottsági tagok, a településen működő gazdasági szervezetek, társadalmi szervezetek, az önkormányzati intézmények vezetői javaslatait.

(3) A munkaterv tervezetének összeállításáról és a képviselő-testület elé történő terjesztéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A munkatervbe felvett napirendi pontokról azok előadóit az előterjesztések időbeni elkészítése céljából értesíteni kell.Az értesítés megküldése a jegyző feladata.

(5)A képviselő-testület munkatervét a tárgyévet megelőző év december hó végéig állapítja meg.

(6)A munkatervet meg kell küldeni a települési képviselőknek.

4. Előterjesztések

6.§ (1) A képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések két fő részből állnak:

a.)  tárgyi ismertetés,

b.)  határozati javaslat, vagy rendelet tervezet.

(2) A tárgyi ismertetés tartalmazza:

a.)  az előterjesztés tárgyát,

b.)  arra való utalást, hogy a képviselőtestület korábban foglalkozott-e az adott tárgykörrel, mikor és milyen eredménnyel,

c.)  a tárggyal kapcsolatos értékelést, elemzést, és mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, amelyek a döntésnél jelentőséggel bírnak,

d.)  az indoklását annak, hogy miért maradt el a határozati javaslat.

(3)A határozati javaslat tartalmazza:

a.)  a feladatokat előremutatóan meghatározó javaslatot, indokolás nélkül szabatosan és egyértelműen,

b.)  eltérő tartalom esetén a külön-külön megfogalmazott határozati javaslatot,

c.)  a feladattól és az előterjesztés jellegétől függően alternatív határozati javaslatot,

d.)  a határozat végrehajtásáért felelős szerv vagy személy megjelölését,

e.)  a rendelkezés végrehajtásának határidejét,

5. Az ülés összehívása és vezetése

7.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, tartós akadályoztatás és egyidejű betöltetlenség esetén a korelnök hívja össze.

(2) A képviselő-testületi ülések meghívóit úgy kell elkészíteni és kiküldeni, hogy az érdekeltek az ülés előtt legalább 5 nappal azt kézhez kapják.

(3) A munkatervben nem tervezett ülésre a polgármester egyéni megkereséssel is összehívhatja az érdekelteket.

(4) A képviselő-testületi ülés meghívója tartalmazza:

a.)  az ülés helyét és időpontját,

b.)  javasolt napirendi pontokat és az előterjesztő nevét,

c.)  mellékletként – amennyiben írásos előterjesztés készült – annak teljes szövegét.

(5) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

azon szervek vezetőit, illetve személyeket, akiket a tárgyalt napirend érint.

8.§ (1) A képviselő-testület ülése – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban:Mötv.) meghatározott kivételekkel – nyilvános.

(2) Zárt ülés tartásának szükségességére az előterjesztőnek kell a figyelmet felhívni. Ennek elmaradása esetén ez a jegyző kötelessége.

9.§ (1) Az ülések nyilvánosságának biztosítása érdekében a polgármester köteles tájékoztatni a lakosságot a képviselőtestület ülésének összehívásáról.

(2) Az ülés időpontjáról, helyéről, napirendjéről a polgármester a lakosságot a település honlapján, illetve a hirdetőtábláin elhelyezett hirdetményekkel, legkésőbb a testületi ülés napját megelőző 5 nappal korábban tájékoztatja.

10.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, tartós akadályoztatás és egyidejű betöltetlenség esetén a korelnök vezeti.

(2) Az ülés vezetésével kapcsolatos feladatok:

1. az ülés határozatképességének megállapítása,
2. határozatképesség esetén az ülés megnyitása,
3. tájékoztatás a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző testületi ülés óta végzett munkáról, aktuális feladatokról, az előző ülésen elhangzott közérdekű javaslatok nyomán tett intézkedésekről,
4. javaslattétel az ülés napirendjére,
5. kiegészítés kérése egyéb napirendi pont tárgyalására a képviselők részéről:
   • amennyiben a napirendi pontok kiegészítését a képviselők ¼-e, illetve a képviselőtestület bizottsága javasolja, a javaslatot fel kell venni az ülés napirendi pontjai közé,
   • amennyiben a kezdeményezés egyéni, és az előzőekben leírt támogatást nem bírja, a polgármester a képviselőtestület munkatervének ismeretében dönt, hogy mikor terjeszthető a napirend a testület elé,
6. napirendi pontonként a tárgyalás megnyitása, irányítása, lezárása, a vita tartalmának összefoglalása, a képviselő-testület határozatképességének figyelemmel kísérése,
7. napirendi pontonként a határozati javaslat szavazásra bocsátása, a határozat kihirdetése,
8. a helyi képviselők interpellációs és kérdezési jogának biztosítása,
9. az ülés zavartalan rendjének biztosítása,
10. az ülés berekesztése.

(3) A képviselő-testület rendelkezhet – egyszerű szótöbbséggel – valamely napirend sürgősséggel történő tárgyalásáról.

(4) A sürgősségi indítványként kezelt napirendet a képviselő-testület első napirendként tárgyalja.

6. A tanácskozás rendje

11.§ (1) A polgármester előterjeszti a napirendi tervezetet, indokolja, ha a munkatervtől eltér.

(2) Bejelenti, amennyiben valamelyik napirendi ponthoz a képviselő-testület valamely bizottsága az ülés előtt jelzett észrevételt kíván tenni. Beszámol továbbá azokról a javaslatokról, amelyeket nem vett fel a napirendi tervezetbe.

(3) A képviselő-testület ülésének napirendjéről a képviselőtestület határoz.

(4) Amennyiben írásos előterjesztés készül, annak előadója – tekintettel arra, hogy az ülésen az előterjesztést nem ismerő választópolgárok is jelen vannak – ismerteti az előterjesztés rövid tartalmát.

(5)Amennyiben nem készült írásos előterjesztés, az előadó szabatosan, közérthetően ismerteti az előterjesztést.

(6) Az előadóhoz a képviselő-testületi tagok és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket tehetnek fel, amelyekre a vita előtt kell válaszolni.

12.§ (1) A polgármester minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(2) A képviselő-testület a vita során – vita nélkül egyszerű szótöbbséggel – megadhatja a szót olyan személyeknek is, akiknek az ülésen tanácskozási joguk nincsen.

(3) A vita lezárására, vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására bármelyik képviselő javaslatot tehet, javaslatáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4)A vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra.

13.§ (1) A tanácskozás során a polgármester biztosítja a tanácskozás rendjének zavartalanságát, amely feladata ellátása érdekében:

a.)  figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, valamint a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ,

b.)  rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c.)  ismételt rendzavarás esetén – figyelmeztetés után – a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót, kivéve a települési képviselőt,

d.)  lehetőséget biztosít a személyes megjegyzésre annak, aki a vita során ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést el kívánja hárítani, vagy a félreértést eloszlatni.

(2) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, első körben a polgármester a képviselőknek adja meg a hozzászólási jogott. Az ülésre meghívott tanácskozási joggal részt vevőknek és a lakosság részéről megjelenteknek csak a képviselői felszólalások után, vagy annak hiányában adja meg a szót. Egyazon témához való lakossági hozzászólást csak kétperces időkerettel lehet megtenni. Egy napirendi ponthoz ugyanannak a személynek legfeljebb kérszer lehet hozzászólni.

7. Határozathozatal

14.§ (1) A képviselő-testület valamennyi képviselői mandátum betöltése esetén akkor határozatképes, ha az ülésen három települési képviselő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen.

(3) A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül, ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(4)^{[6] [7]}Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, úgy a polgármester a Mötv. 42.§-ában meghatározott ügyek kivételével bármely ügyben döntést hozhat.

15.§ (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító, kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról szülessen döntés.

(2) A javaslat elfogadásához az Mötv.-ben meghatározott számú települési képviselő igen szavazata szükséges.

(3) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a hozott határozatot.

16.§ (1) Minősített többségű döntéshez az Mötv. alapján a megválasztott települési képviselők több mint felének egyhangú igen szavazata, azaz három fő települési képviselő szavazata szükséges.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv.-ben foglalt esetekben.

8. A szavazás módja

17.§ (1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.

(2) A testület tagjai igennel vagy nemmel szavazhatnak, illetve tartózkodnak a szavazástól.

(3) Az ülésteremben lévő és nem szavazó (tartozkodó) képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(4) Titkos szavazással dönt a testület az Mötv.-ben meghatározott esetekben.

18.§ (1) A helyi képviselőnek a szavazás megkezdése előtt előterjesztett javaslatára név szerinti szavazást lehet tartani. E kérdésben a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Névszerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát.

(3) A képviselők felállva „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(4) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja a polgármesternek.

(5)A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(6) A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(7) Nem lehet névszerinti szavazást tartani a tanácskozás lefolytatásával összefüggő kérdésekben.

9. Bejelentés, interpelláció

19.§ (1) A napirendek tárgyalása után a tisztségviselők, a képviselők és az ülés résztvevői bejelentést tehetnek.

(2) Amennyiben a bejelentés intézkedést igényel, annak megtörténtéről a polgármester, a képviselő-testület következő ülésén ad tájékoztatást.

20. § (1) A települési képviselő kérdést, interpellációt intézhet a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez.

(2) Interpelláció: magyarázat kérése valamilyen a képviselő-testület feladat-és hatáskörébe tartozó témában.

(3) A kérdésre vonatkozó válaszadási kötelezettségre az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(4) Az interpellációra legkésőbb öt munkanapon belül kell válaszolni, amely válasz elfogadásáról, a képviselő-testület dönt. A megkérdezett válaszát, a soron következő testületi ülésen ismertetni kell.

10. Önkormányzati rendeletalkotás, rendeletek közzététele

21.§ (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

1. a polgármester,
2. a képviselő,
3. a képviselő-testület bizottsága,
4. a jegyző,
5. az aljegyző
6. a civil szervezet képviselője.

(2) A rendelet-tervezet elkészítése során a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét éríntő rendelkezések elkészítésénél – elveket, szempontokat, irányelveket állapíthat meg, meghatározhatja, hogy a tervezetet mely szervekkel kell egyeztetni, milyen vitaforumon kell megvitatni.

(3) A rendeletalkotás előkészítése a jegyző feladata.

(4) A rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztésekor a polgármester vagy a jegyző köteles tájékoztatni a képviselő-testület tagjait a képviselő-testület által felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról.

(5) Az önkormányzati rendelet-tervezet megalkotása, véleményezése során a jogalkotásról szóló törvény, illetve a jogszabályszerkesztésról szóló rendelet szabályait kell alkalmazni.

(6) A rendelet módosítását követően a jogszabály egységes szerkezetbe foglalását el kell végezni.

22.§ (1) A jegyző gondoskodik arról, hogy az önkormányzati rendeletekről és a lakosság széles körét érintő határozatokról, a lakosság tudomást szerezzen.

(2) Az önkormányzati rendeletet az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő közzététellel kell kihirdetni.

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének napja, a hirdetőtáblára történő kifüggesztés dátuma.

(4) A jegyző köteles gondoskodni:

1. a rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról,
2. a rendeletek hatályosságáról,
3. a rendeletek nyilvántartásáról.

11. Önkormányzati határozat

23.§ (1) A képviselő-testület alakszerű határozattal hoz döntést.

(2) Az alakszerű önkormányzati  határozat megjelölése külön naptári évenként, év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámozással történik.

(3) Az önkormányzati határozat tartalmazza:

1. a határozatot hozó teljes megjelölését,
2. a határozat sorszámát és ehhez törtvonallal kapcsolva a
3. határozat meghozatalának idejét (év, zárójelben: hó, nap)
4. az ”önkormányzati” kifejezést,
5. a ”határozata” kifejezést,
6. a határozat szövegét, ,
7. a határozat végén, új sorban a végrehajtásért felelős megjelölését.
8. a határozat szövegének végén új sorban a végrehajtás határidejének megjelölését

(4) A határozati javaslatok jelölése:

”Mezőörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének

........../..........(év) (meghozatalának napja )önkormányzati határozata

12. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

24.§ (1) A képviselő-testület üléséről készítendő jegyzőkönyvekre az Mötv. rendelkezései irányadók.

(2) ^[8][9]A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv.-ben meghatározottakon felül:

a.)  azok nevét, akik távolmaradásukat előzetes nem jelezték,

b.)  az ülésen végig, illetve az egyes napiredni pontok tárgyalásánál tanácskozási joggal jelenlevők nevét,

c.)  szám szerint az ülésen megjelent választópolgárokat,

d.)  az ülésen elhangzott bejelentéseket, kérdéseket, interpellációkat és az azzal kapcsolatos válaszokat.

(3) A jegyzőkönyvet az Mötv.-ben meghatározottakon kívül a hitelesítő írja alá

25.§ (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát, annak mellékleteivel együtt a jegyző kezeli.

 (2) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:

1. a képviselő-testületi ülésre szóló meghívót,
2. az előterjesztéseket,
3. rendelet, valamint a határozattervezetek egy-egy példányát,
4. az írásban benyújtott kérdések, interpellációk szövegét,
5. sürgösségi indítványok szövegét és indokolását,
6. jelenléti ívet.

(3) A jegyző köteles gondoskodni a jegyzőkönyv elektronikus változatban történő archiválásáról is.

26.§ (1) A jegyzőkönyvet évenként be kell köttetni, és irattárba helyezni.

(2) A jegyzőkönyveket egész év során a jegyzői iroda szekrényében kell tárolni, hogy az állampolgárok rendelkezésére álljon, és abba – a zárt ülés kivételével – betekinthessenek.

27.§ (1) A képviselő-testület döntéseinek nyilvántartásáért a jegyző a felelős.

13. Az önkormányzat döntéseinek végrehajtása és a végrehajtás ellenőrzése

28.§ (1) A tisztségviselők – akár a határozatban megjelölt felelősként, akár közvetetten – felelősek a feladatkörüket érintő döntések eredményes végrehajtásáért.

(2) A döntések végrehajtása során a polgármester gondoskodik az összetett vagy több szervezet közreműködését igénylő döntések végrehajtásának tervszerű ütemezéséről, megszervezi a végrehajtás ellenőrzésében a bizottságok közreműködését.

29.§ (1) Amennyiben az önkormányzat döntése olyan folyamatosan ellátandó feladat ellátására irányul, amelyben a végrehajtási határidő megjelölése is folyamatos, a polgármester a határozatban megjelölt időközökben számol be a végrehajtás ellátásáról.

(2) Azon esetekben, amikor az önkormányzat döntését a végrehajtásért felelős mulasztása miatt nem hajtották végre, az erről szóló beszámoló keretében a testületet a mulasztó felelősségre vonásáról is tájékoztatni kell.

(3) Ha a felelősségre vonás a képviselő-testület hatásköre, erre nézve javaslatot kell adni a beszámolóban.

(4) Amennyiben az önkormányzati döntés végrehajtásáért felelős a végrehajtást akadályozó körülményt észlel, annak elhárítását a polgármestertől köteles kérni.

(5) A polgármester, illetve felhatalmazása alapján a jegyző a végrehajtást akadályozó körülmény elhárítására köteles.

14. Lakossági fórumok rendje

30.§ (1) A képviselő-testület évente legalább 1 alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontja, a munkatervben nyer megállapítást, előkészítése, összehívása és vezetése a polgármester feladata.

(3) A közmeghallgatás célja, a lakosság véleményének megismerése, a közösségi jellegű problémák megismerése, így az eseményre a képviselő-testület külön előterjesztést nem készít.

(4) A közmeghallgatáson a polgármester tájékoztató jellegű gondolatébresztője után a választópolgárok hozzászólhatnak.

(5) A közmeghallgatáson a helyi képviselők jelen vannak, így az elhangzott közérdekű javaslatokról azonnal dönthetnek.

(6) Amennyiben az azonnali döntés lehetősége kizárt, a javaslatot – esetleges bizottsági előkészítés után – a soron következő ülésén napirendre tűzi a testület.

31.§ (1) A lakosság a társadalmi szervezetek tájékoztatása érdekében szükség szerint, előre meghirdetett időpontban falugyűlést kell tartani.

(2) A falugyűlést a polgármester vagy az általa felkért személy vezeti.

(3) A képviselő-testület köteles összehívni a falugyűlést, a testületi tagok több mint felének, valamint a választópolgárok több mint 10%-ának kezdeményezésére.

(4) A falugyűlésről jegyzőkönyv készül, elkészítése a jegyző feladata.

15. A Képviselő-testület feladat és hatásköre

32.§ (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályokban ráruházott feladat és hatásköröket.

(2) Az önkormányzat kötelező feladatai és hatáskörei vonatkozásában az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatként támogatja a civil szervezetek, egyesületek működését.

33.§ (1) A Képviselő-testület hatásköreinek átruházásával, a hatáskör gyakorlásával, a hatáskör visszavonásával kapcsolatosan az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a jogosítottak a soron következő – munkaterv szerinti – rendes testületi ülésen írásban beszámolnak.

(3) A képviselő-testülettől átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 1. számú melléklete^[10] tartalmazza.

III. fejezet

A képviselő-testület tisztségviselői

16. A polgármester

^[11]34.§ (1) A polgármester jogállására, összeférhetetlenségére, eskütételére, munkáltatói jogkörére, díjazására az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2) A polgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(3)^[12] A társadalmi megbízatású polgármester összeférhetetlenségével, vagyonnyilatkozatával, tiszteletdíjának emelésével, jutalmazásával, költségtérítésével kapcsolatos javaslatokat a Gazdasági és Humán Bizottság terjeszti a képisielő-testület elé.

(4)^{[13] [14]}A társadalmi megbízatású polgármester minden hét csütörtöki napján 10.00 és 12.00 óra között fogadóórát tart a Péri Közös Önkormányzati Hivatal Mezőörsi Kirendeltség hivatali helyiségében.

17. Az alpolgármester

^[15]35.§ (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő alpolgármestert választ saját tagjai közül, továbbá 1 fő alpolgármestert választ, aki nem tagja a képviselő-testületnek.

(2 ) Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban töltik be a tisztségüket.

(3) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladataikat.

18. A jegyző, aljegyző

36.§ (1) A jegyző kinevezésére és a hivatalvezetéssel kapcsolatos teendőire az Mötv., illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alaklmazni.

(2) A jegyző:

1. rendszeres tájékoztatást ad az önkormányzat munkáját érintő jogszabályok változásáról,
2. a Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével előkészíti, és törvényességi szempontból véleményezi a Képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,
3. szervezi a Közös Önkormányzati Hivatal jogi tájékoztató tevékenységét,
4. évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról,
5. gondoskodik arról, hogy a Közös Önkormányzati Hivatalban az információ-áramlás megfelelő legyen.

37.§ (1) A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(2) Az aljegyző a jegyző távolléte, illetve akadályoztatása esetén helyettesíti a jegyzőt, valamint ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(3) A jegyző és az aljegyző feladatainak részletezését a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti- és Működési Szabályzata tartalmazza

(4) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásáról a székhely településen az Igazgatási előadó I, a közös hivatal kirendeltségén az Igazgatási előadó III. gondoskodik.

19. A képviselők jogállása

38.§ (1) A települési képviselőnek a képviselő-testületi munkában való részvételére az Mötv. rendelkezései az irányadók. A települési képviselő az ülésről való távolmaradását köteles a polgármesternek vagy a jegyzőnek jelezni.

(2) A települési képviselő döntéseit saját meggyőződése alapján hozza. Képviselői minőségben hozott döntéséért kizárólag jogszabály által meghatározott esetekben vonható felelőségre. Szavazatát megindokolni nem köteles emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(3) A települési képviselőknek e minőségben gyakorólható jogaira és kötelezettségeire, önkormányzati ügyekben felvilágosítás kérésével kapcsolatos jogosítványaira, bizottsági ülésen történő részvételére és javaslattételére, képviselői munkájához szükséges tájékoztatásra való jogosultságára a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

39.§ (1) A települési képviselő köteles:

1. képviselni a településen élő lakosság érdekeit,
2. tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, elvégezni a rá bízott feladatot,
3. olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
4. felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
5. írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy bizottságának ülésén nem tud megjelenni, illetve egyéb megbízásának teljesítésében akadályoztatva van,
6. kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
7. a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége, megbízatásának lejárta után is fennmarad,
8. a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot bejelenteni.

(2)^[16][17] Az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület a kötelezettséget első alkalommal való megszegés esetén 2 havi tiszteletdíjjal csökkenti, ismételt kötelezettségszegés esetén 4 havi tiszteletdíjjal csökkenti. 

(3)^{[18] [19]}Amennyiben az önkormányzati képviselő elmulazstja a személyes érintettségre vonatkozó bejelntési kötelezettségét, és a személyes érintettség az ügy tárgyalása során kiderül, úgy a döntéshozatalban nem vehet részt.

39.§ (1) i. pontja

Hatályon kívűl helyezte az 5/2014. (V.12.) önkormányzati rendelet 1. §-a.

Hatálytalan 2014.V.13-tól.

20. A képviselő-testület bizottságai

40.§ (1)^[20] A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság:

Gazdasági és Humán Bizottság

(2) A bizottság összetételét és feladatait a 2. számú melléklet^{[21] [22]}tartalmazza

(3) A bizottság tagjainak felsorolását a szabályzat 4. számú függeléke^[23] tartalmazza.

(4) A bizottság elnöke a bizottság véleményét képviseli azon kérdésekben, amelyekben a bizottság állásfoglalása, döntése szükséges.

(5) A bizottság éves működése tervezéséhez, munkatervet készíthet. Amennyiben munkaterv készül, azt az önkormányzat munkatervével össze kell hangolni.

(6) Az összehangolás a bizottsági elnök és a jegyző feladata.

(7) A bizottság döntéseit, állásfoglalásait, egyszerű szótöbbséggel hozza.

41.§ (1) A bizottság tevékenységéről választási ciklusonként egy alkalommal köteles beszámolni a képviselő-testületnek.

(2) A beszámolási kötelezettség időpontja a képviselő-testület munkatervében nyer meghatározást.

21. A Közös Önkormányzati Hivatal

42.§ (1) Mezőörs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Pér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete közös önkormányzati hivatalt hoz létre Péri Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.

(2) A közös hivatal müködésének részletes szabályait a jegyző által elkészített és a polgármester által a képviselő-testület elé beterjesztett Péri Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, amely jelen rendelet 5. számú függelékét képezi.

IV. Fejezet

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

22. Az önkormányzat vagyona

43.§ (1) Az önkormányzat tulajdonára, vagyonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket az Mötv., valamint külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A képviselőtestület a vagyonról folyamatosan elszámol.

23. Az önkormányzat költségvetése, gazdálkodása

44.§ (1) A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben állapítja meg.

(2) A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik.

(3) Az első fordulóban a tárgyaláshoz a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és önként vállalt feladatainak alapos elemzése, és helyzetfelmérése alapján gazdasági koncepciót kell összeállítani, amelynek keretében:

1. számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségét,
2. meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a kielégítés alternatíváit,
3. egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket a lehetőségekkel, megfogalmazható a szükségletek kielégítésének sorrendje.

(4) A második fordulóban a költségvetési törvényben előírt részletezésben a költségvetési rendelettervezetet tárgyalja meg a képviselőtestület.

(5) A költségvetés tervezetében először a törvények által előírt kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok megvalósításának módozatait kell kimunkálni, ezután történhet az önként vállalt feladatok számbavétele.

(6) Mezőörs Községi Önkormányzat által használt szakfeladatok felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.

Szerkesztés...

V. Fejezet

Záró rendelkezések

45.§. (1) Jelen rendelet október 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Mezőörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének Mezőörs Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2007.(III.29.) Önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 12/2007.(IX.06.), 11/2009.(IX.24.), 9/2010.(X.07.), 10/2010.(X.28.), valamint a 18/2011.(XII.14.) ÖK rendeletek.