Mezőörs Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2018.(X.31.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 11. 01Mezőörs Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2018.(X.31.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Mezőörs Község Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, alkalmazási köre, hatálya
1. § A helyi településképi rendelet célja Mezőörs község településképére jellemző elemek és követelmények, valamint a településkép-védelem eszközének és módjának meghatározása.
2. § (1) E rendelet hatálya Mezőörs község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen telket kialakítani, építési tevékenységet folytatni a hatályos jogszabályoknak, a község Helyi Építési Szabályzatának, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.
(3) E rendelet előírásait a hatályos Helyi Építési Szabályzattal együttesen kell alkalmazni.
3. § Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
a) 1. melléklet – Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
b) 2. melléklet – Helyi védelem alatt álló objektumok listája
c) 3. melléklet – Formanyomtatvány a településképi bejelentési eljáráshoz
4. § E rendeletben Mezőörs területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a rendelet 1. melléklete szerint lehatárolt területekre, valamint a 2. mellékletben felsorolt helyi védett létesítményekre és növényzetre vonatkozóan, amely területek és védett elemek a településszerkezet, táji- természeti környezet, településkarakter, építészeti karakter, tájkarakter vagy egyéb helyi adottság, településképi jellemző alapján kerültek kijelölésre.
5. § A rendeletben foglalt településképi követelmények teljesülése érdekében a polgármester szakmai konzultációt biztosít.
2. Értelmező rendelkezések
6. § Fogalommeghatározások:
a) áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága min. 50%.
b) természetes szín: fehér, barna, sárga, bézs, szürke, zöld, és ezen színek árnyalatai.
c) természetes anyag: kő, tégla, fa, fém. üveg.
d) torony jellegű építmény: szélkerék, kémény, adótorony, kilátó, siló, reklámtartó, nagyfeszültségű elektromos vezeték tartóoszlopa.
e) CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.
f) CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik.
g) funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál.
h) információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz
i) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
j) közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre
k) más célú berendezés: pl. a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely
l) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat
m) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat
n) útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja, feladata
7. § (1) A helyi védelem célja az épített környezet és települési környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében.
(2) Az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, természeti, táji, történelmi értékeket helyi védelem alá helyezi.
(3) A helyi védelem feladata általánosan a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
4. A helyi védelem fajtái
8. § (1) A helyi védelem a településen egyedi védelem lehet.
(2) A helyi egyedi védelem hatálya kiterjed az 2. mellékletben meghatározott helyi védett értékekre.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
9. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről - jelen rendelet módosításával - a Képviselő-testület dönt.
(2) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett épület, vagy érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap,
e) a védett érték statikai szakvélemény alapján élet- vagy balesetveszélyes állapotban van.
(3) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);
c) a védendő érték rövid leírását (dokumentációt);
d) a kezdeményezés indoklását;
e) a jelenlegi - és amennyiben van ilyen a tervezett – használat, funkció ismertetését.
(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítástól számított 8 napon belül értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
c) a kezdeményezőt.
(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.
(6) A helyi védettség elrendelésétől vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az ingatlan/objektum tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,
f) a kezdeményezőt.
(7) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(8) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(9) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
(10) A helyi védelem alatt álló értékek megőrzésére, felújítására az önkormányzat a költségvetésében a magántulajdonosoknak évente meghatározott mértékű támogatást biztosíthat.
(11) A védett objektumot (épület, építmény, növényzet, terület) „Helyi védettségű épület/fasor/ terület/emlékmű/kereszt stb…” táblával kell megjelölni.
6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
10. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat, részletképzéseket, anyag és színhasználatot.
(2) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi, településképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(4) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése (kivéve hagyományos, épített kémény, valamint napelem és napkollektor) nem helyezhető el.
(5) A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható.
(6) A helyi védelem alá helyezett védett értéken – bármilyen építési, átalakítási, felújítási munkát – csak a polgármester hozzájárulásával lehet elvégezni.
(7) A helyi védelemben részesített épületek esetében az építési, átalakítási, felújítási munkálatok során a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, homlokzati jelleg megtartását kell szem előtt tartani:
a) nyílásosztás: az ablakok ugyanolyan nagyságú kétszárnyú, esetleg kazettás nyílászárók legyenek melyek azonos távolságban vannak egymástól
b) homlokzati nyílásrend
c) a nyílászárók vízszintes mérete nem haladhatja meg a függőleges méretük felét
d) díszek: attika padlástéri szellőzők az ablakok osztását követik
e) törekedni kell a tetőhajlásszögek, valamint a párkánymagasságok idomulására
f) a tetőhajlásszöge 38° és 45° között kell legyen
g) az utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély, tornác vagy tetőtéri beépítés esetén tetőablak
h) pince kialakítása esetén az utcára pinceablak nem nyitható, csak szellőzőnyílás
i) az épületek hátsó beforduló udvari szárnya a szomszéd felé nem nézhet tűzfalas homlokzattal
j) a beforduló tag építmény magassága nem haladhatja meg a főépület építménymagasságát
k) az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani
l) az épületeken fa szerkezetű és fa hatású, illetve színezetű nyílászárók alkalmazandók.
7. A védett építmények fenntartásának, felújításának támogatása
11. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
a) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
b) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.
(2) Az (1) szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha
a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
(3) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.
Településképi szempontból meghatározó területek
8. Településképi szempontból meghatározó és egyéb területek fajtái
12. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) településképi szempontból meghatározó, beépítésre nem szánt területek
b) településképi szempontból meghatározó, beépítésre szánt gazdasági, ipari és különleges funkciójú területek
(2) Egyéb – településképi szempontból nem meghatározó - területek:
a) beépítésre szánt lakó funkciójú területek
b) egyéb beépítésre nem szánt területek
Településképi követelmények
9. A településképi szempontból meghatározó beépítésre nem szánt területekre vonatkozó településképi követelmények
13. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó beépítésre nem szánt területekre:
(1) Szélkerék, napelem, adótorony létesítése a területen nem megengedett.
(2) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 1. függeléke szerint, a tiltott fajtákat a 2. függeléke tartalmazza.
(3) Tájképvédelmi területen, ökológiai pufferterületen és ökológiai folyosó területén, régészeti lelőhely területén és műemléki környezetben, valamint e területek 200 m-es környezetében önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető
14. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó beépítésre nem szánt területekre:
(1) A területen (tájképvédelemmel, NATURA 2000 besorolással érintett területek, valamint ökológiai pufferterület- és ökológiai folyosó területek) az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.
(2) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.
(3) A tájba illesztést látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak. Az épület feltárulását a fő feltáró útvonalakról is igazolni kell. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell.
(4) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.
(5) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
(6) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
(7) Kerítés csak telekhatáron építhető.
(8) A területen csak áttört és tömör lábazat nélküli kerítés létesíthető.
(9) A területen az anyaghasználat:
10. Településképi szempontból meghatározó jellemzően gazdasági, ipari és különleges funkciójú beépítésre szánt területekre vonatkozó településképi követelmények
15. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó jellemzően gazdasági és különleges funkciójú beépítésre szánt területekre:
(1) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezésének során növényzet telepítésénél előnyben kell részesíteni a tájba illő, őshonos növényeket.
(2) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
16. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó jellemzően gazdasági és különleges funkciójú beépítésre szánt területekre:
(1) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
a) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,
b) tagozatokat visszafogottan használó,
c) díszítésében egyszerűségre törekvő,
d) kerülendő a harsány színek alkalmazása, helyettük a harmonikus, halvány színárnyalatokat kell preferálni
e) nyílásrendszerében rendezett,
f) logikát tükröző, valamint
g) a homlokzat színezése során csak két, egymással, a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.
(2) A területen az anyaghasználat:
a) időtálló,
b) minőséget képviselő legyen.
(3) A területen a tömegformálás:
a) építészeti minőséget tükröző,
b) arányos,
c) funkciójával összhangot mutató legyen.
11. Az egyéb területekre vonatkozó településképi követelmények
17. § Egyedi építészeti követelmények az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó – területekre:
(1) Az épületek homlokzati szerkezeteinek és a tetőfedés anyagának színhasználata során lehetőleg természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.
(2) A tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.
(3) A területen az anyaghasználat:
a) időtálló,
b) minőséget képviselő,
c) környezetétől nem elütő színű legyen.
12. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó követelmények
18. § (1) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszí feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az alábbiak:
a) külterületi közlekedési és közműterületek
b) a gazdasági területek (kereskedelmi-szolgáltató-ipari gazdasági területek, mezőgazdasági jellegű, gazdasági területek, különleges területfelhasználásba sorolt gazdasági jellegű területek)
(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére az alábbi területek nem alkalmasak:
a) a természetvédelem és tájvédelem területei, és 200m-es védőtávolságuk,
b) a településképi szempontból meghatározó területek, és 200m-es védőtávolságuk,
c) közparkok, közkertek, közterek területei,
d) a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdőterületek,
e) vízgazdálkodási területek.
(3) Tájképvédelmi területen, ökológiai folyosó területén és pufferterületen, Natura 2000 területeken, régészeti lelőhely területén, valamint műemléki környezetben, és e területek 200 m-es környezetében önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.
(4) Településképi szempontból meghatározó területen önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.
(5) A lakó funkciójú területen önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.
(6) Településképi szempontból meghatározó területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
13. Reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
19. § (1) Mezőörs közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
(2) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(3) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(4) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(5) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
(6) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(7) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(8) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
(9) A településszerkezeti terv alapján meghatározott területen reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése az 3. mellékletben meghatározott számban kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges.
(10) A településszerkezeti terv alapján meghatározott területen nem tehető közzé reklám, illetve nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés. Az így meghatározott területen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.
(11) Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken.
(12) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés - az utasváróban és a kioszkon elhelyezett Citylight formátumú eszköz kivételével - nem helyezhető el.
(13) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzététel re alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
(14) Mezőörs közigazgatási területén kizárólag a közművelődési intézményekkel megegyező számú közművelődési célú hirdető oszlop létesíthető. A közművelődési intézmények területén kizárólag belső megvilágítású közművelődésű célú hirdetőoszlop helyezhető el.
(15) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
(16) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (2) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, hogy tartalmazzon.
(17) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.
(18) Mezőörs közterületein reklámhordozó
Településkép érvényesítési eszközök
14. Szakmai konzultáció
20. § (1) Településképi konzultáció kötelező a
a) településképi szempontból meghatározó, beépítésre szánt gazdasági-ipari és különleges funkciójú településrész területein
b) településképi szempontból meghatározó beépítésre nem szánt területeken
c) helyi védett épületek, objektumok esetén minden építési, átalakítási, felújítási munkára.
(2) A szakmai konzultációt a polgármester, vagy az általa megbízott főépítész látja el.
(3) A kötelező szakmai konzultációhoz írásbeli kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez beadandó dokumentáció vázlatterv szintű dokumentumaival.
(4) Az ajánlott településképvédelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelméhez a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásban kötelező munkarészekkel azonos vázlattervek, adatok szükségesek.
(5) A konzultációról és a tájékoztatóról írott formában feljegyzés készül, a feljegyzés 8 napon belüli kiadásáról és nyilvántartásáról a polgármester, vagy az általa megbízott főépítész gondoskodik.
15. Településképi bejelentés
21. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településkép helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott
22. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Kr.-ben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.
(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tvtv-ben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (Xl. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.
(3) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadványozástól számított egy év.
(4) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján - a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével - megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(5) E rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével kapcsolatos hatósági eljárásra a Tvtv., a Tr. és a Kr. illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
17. Településképi kötelezés és bírság
23. § (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:
a) a településképi bejelentés elmulasztása esetén, illetve a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén;
b) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben az nem felel meg településképi előírásoknak, különösen, ha az állapota nem megfelelő, megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető; nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez;
c) a helyi településképvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, vagy rendeltetésének megfelelő használata a helyi építési szabályzatban vagy a helyi településképvédelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, különösen
ca) az épület jókarbantartása, az épület és udvar rendben tartása érdekében
cb) homlokzati elemeinek, színezésének védelme,
cc) egységes megjelenésének biztosítása,
cd) rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzése,
ce) az építési övezetre előírt zöldterület biztosítása és a zöldfelület rendezett állapotának fenntartása
cf) a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használata,
cg) az építkezések átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítése, rendben tartása érdekében.
d) a településképi konzultáción készült feljegyzésben foglaltak be nem tartása esetén;
e) településképi konzultáció elmulasztása esetén.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben a polgármester pénzbírságot szab ki. Az eljárás hivatalból, vagy bejelentésre indulhat.
(3) Amennyiben a jogsértő magatartás megalapozott a polgármester felszólítja az építtetőt/tulajdonost a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.
(4) Ha a jogsértő magatartást a (3) bekezdés szerinti felszólítás ellenére sem szünteti be határidőben, a polgármester
a) 30 napos határidő tűzésével a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett 100 000 Ft-ig terjedő településképi bírságot,
b) az a) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 8-30 napos határidő tűzése mellett 500 000 Ft-ig terjedő ismételt bírságot,
c) a b) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 1 000 000 Ft-ig terjedő bírságot szab ki.
(5) A bírság ismételhető.
(6) A szabálysértési eljárást hivatalból vagy bejelentésre az önkormányzat jegyzője folytatja le.
18. Záró és hatályba léptető rendelkezések
24. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
25. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Mezőörs Község Képviselő-testületének Mezőörs község Helyi építési szabályzatáról szóló 16/2004. (2005.I.30.) önkormányzati rendeletének alábbi részei hatályukat vesztik: 11. §, 12. §, 20. § (6) bekezdés.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
Településképi bejelentési eljáráshoz
neve
címe
telefonja
e-mail-címe
A tevékenységgel érintett ingatlan
címe
helyrajzi száma
A tervezett tevékenység tárgya, megnevezése
Ideiglenes tevékenység esetén
a tevékenység kezdete
a tevékenység vége
A kérelem kötelező mellékleteinek felsorolása
rövid leírás (műszaki leírás) oldal
fotó a tevékenységgel érintett terület, épület, épületrész jelenlegi állapotáról db
A kérelem elbírálásához szükséges tartalmú dokumentáció mellékleteinek felsorolása
igen (db)/nem
helyszínrajz
utcaképi vázlat
színterv
látványterv
homlokzat
alaprajz
egyéb:
Dátum:
.....................................................................
Aláírás
1. függelék
1. Őshonos fafajok
Tudományos név |
Magyar név |
|---|---|
Acer campestre |
mezei juhar |
Acer platanoides |
korai juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar |
Acer tataricum |
tatár juhar |
Betula pendula |
közönséges nyír |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
Fraxinus angustifolia subsp. pannonica |
magyar kőris |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
Fraxinus ornus |
virágos kőris |
Malus sylvestris |
vadalma |
Populus nigra |
fekete nyár |
Populus termula |
rezgő nyár |
Prunus avium |
madárcseresznye |
Prunus padus |
zselnicemeggy |
Pyrus pyraster |
vadkörte |
Quercus cerris |
csertölgy |
Quercus petraea |
kocsánytalan tölgy |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
Quercus robur |
kocsányos tölgy |
Salix alba |
fehér fűz |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
Sorbus domestica |
házi berkenye |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye |
Tilia cordata |
kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos |
nagylevelű hárs |
Ulmus glabra |
hegyi szil |
Ulmus laevis |
vénicszil |
Ulmus minor |
mezei szil |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
2. Őshonos cserjefajok
Tudományos név |
Magyar név |
|---|---|
Berberis vulgaris |
közönséges borbolya |
Cerasus fruticosa |
csepleszmeggy |
Cornus mas |
húsos som |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
Coryllus avellana |
közönséges mogyoró |
Cotinus coggygria |
cserszömörce |
Cotoneaster niger |
fekete madárbirs |
Crataegus laevigata |
kétbibés galagonya |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
Euonymus europeus |
csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
Hedera helix |
közönséges borostyán |
Ligustrum vulgare |
közönséges fagyal |
Lonicera xy |
ükörke lonc |
Prunus spinosa |
kökény |
Prunus tenella |
törpemandula |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
Rosa pimpinellifolia |
jajrózsa |
Rubus caesius |
hamvas szeder |
Salix cinerea |
rekettyefűz |
Spiraea media |
szirti gyöngyvessző |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
Viburnum opulus |
kányabangita |
Vinca minor |
kis télizöld meténg |
3. Telepítésre javasolt egyéb fa- és cserje fajok
Tudományos név |
Magyar név |
|---|---|
Acer ginnala |
tűzvörös juhar |
Aesculus carnea |
vadgesztenye |
Aesculus hippocastanum |
vadgesztenye |
Catalpa bignonioides |
szivarfa |
Colutea arborescens |
sárga borsófa |
Corylus colurna |
törökmogyoró |
Ginkgo biloba |
páfrányfenyő |
Laburnum anagyroides |
közönséges aranyeső |
Liriodendron tulipifera |
tulipánfa |
Malus baccata |
díszalma |
Platanus × acerifolia |
közönséges platán |
Prunus × cistena |
vérszilva |
Salix caprea |
kecskefűz |
Sophora japonica |
japánakác |
Sorbus rotundifolia |
kereklevelű berkenye |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Tilia tomentosa |
ezüsthárs |
Prunus fruticosa |
csepleszmeggy |
Prunus serrulata |
díszcseresznye |
2. függelék
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
aligátorfű |
Alternanthera philoxeroides |
közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
kaliforniai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
vízijácint |
Eichhornia crassipes |
cingár (aprólevelű) átokhínár |
Elodea nuttallii |
óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
japán gázlófű |
Microstegium vimineum |
közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
rózsás tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana var. lobata |
1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
akác |
Robinia pseudo-acacia |
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
bálványfa |
Ailanthus altissima |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
fekete fenyő |
Pinus nigra |
erdei fenyő |
Pinus silvestris |
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
kései meggy |
Prunus serotina |
zöld juhar |
Acer negundo |
2. Lágyszárú inváziós növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
alkörmös |
Phytolacca americana |
japánkeserűfű fajok |
Fallopia spp. |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
parlagfű |
Ambrosia artemisifolia |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
süntök |
Echinocystis lobata |
43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet
a növényvédelmi tevékenységről
A rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).
A természetes növényvilágra veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok hazai tudományos alapú jegyzéke szerinti további tiltott fajok:
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
észak-amerikai őszirózsák |
Aster lanceolatus (beleértve A. tradescantii), A. novi-belgii, A. ×salignus |
nyugati ostorfa |
Celtis occidentalis |
átoktüske |
Cenchrus incertus |
díszárpa |
Hordeum jubatum |
japánkomló |
Humulus scandens |
kisvirágú nebáncsvirág |
Impatiens parviflora |
vékony szittyó |
Juncus tenois |
közönséges vadszőlő |
Parthenocissus inserta |
tapadó vadszőlő |
Parthenocissus quinquefolia |
kínai alkörmös |
Phytolacca esculenta |
magas kúpvirág |
Rudbeckia laciniata |
parti szőlő |
Vitis vulpina |
moszatpáfrány-fajok |
Azolla caroliniana (A. filiculoides), A. mexicana |
kanadai átokhínár |
Elodea canadensis |
törpe békalencse |
Lemna minuta |
kagylótutaj |
Pistia stratiotes |
3. függelék
4. függelék