Újrónafő község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16.§ /1/ bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló1997. évi LXXVIII. tv. 6.§ /3/ bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja:

Jelen rendeletével módosítja a 12/2003. (XII.12.) ÖK rendeletét (továbbiakban: R.).

Jelen rendelet hatályba lépésével az R.

- SZ-J1 jelű, Rp.I.153-4^[1] munkaszámú, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület),

- SZ-J2 jelű, Rp.I.153-4² munkaszámú, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület) című mellékleteken a jelen rendelet mellékletét képező

- SZ-J1/M jelű, Rp.I.153-5² munkaszámú, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület),

- SZ-J2/M jelű, Rp.I.153-5² munkaszámú, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület)

című terveken módosítással érintett területként lehatárolt területekre vonatkozó szabályozást át kell vezetni, egyúttal ezen mellékletek munkaszámát Rp.I.153-5²-re kell változtatni. Továbbá a jelen rendelet 2. sz. függelékében szereplő út mintakeresztszelvénnyel az R. 2. sz. függelékében szereplő út mintakeresztszelvényeket ki kell egészíteni.”

A rendelet hatálya

1.§

/1/  A rendelet hatálya Újrónafő község közigazgatási területére terjed ki.

/2/  A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletbe előírtaknak megfelelően szabad.

^[2]Általános előírások

2.§

„A rendelet a következő mellékletekkel együtt alkalmazandó:

1. melléklet: Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület) (továbbiakban: SZ-J1 terv),

2. melléklet: Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület) (továbbiakban: SZ-J2 terv),

3. melléklet: Út mintakeresztszelvények.”

3.§

/1/  A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.

/2/  Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterületi határvonal jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület-felhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.

Szabályozási elemek

4.§

/1/  Kötelező szabályozási elem

-a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala

-a belterület határvonala

-a módosított belterület határvonala

-a szabályozási vonal

-a területfelhasználási egységek határvonala

-az építési hely határvonala

„(2)^[3] A kötelező szabályozási elemek megváltoztatásához a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges, kivéve a (3) bekezdésben foglaltakat.”

„(3)^[4] Az eltérő területfelhasználási egységek határvonala, valamint az építési övezet, övezet határvonala az SZ-J1 és SZ-J2 terveken jelölttől az övezeti előírások betartása mellett elmozdítható

a) meglévő épület átmetszése, vagy nem meglévő telekhatárra illeszkedés esetén legfeljebb 10,0-10,0m

b) egyéb esetben legfeljebb 5,0-5,0m mértékben.”

„/4/^[5]  Irányadó szabályozási elem

            - az azonos terület-felhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti       meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala, valamint        az eltérő ütemezési területek határa.”

/5/   Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.

A telekalakítás általános szabályai

5.§

/1/ Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások irányának meg kell egyezni az irányadó telekhatár vonal irányával.

/2/  A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében

a.,  Az új terület-felhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességek aránya nem lehet több 1,5-nél.

b.,   ^[6]

/3/  A külön^[7] rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv készítési kötelezettségével érintett területeken, helyeken a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye, a telkek mérete pontosítható.

„(4)^[8] Az SZ-J1 terven az övezeti jelben az „SZT” jel az SZ-J1 tervben meghatározott telekalakítást jelent, ettől eltérni a 4. §-ban foglaltak szerint lehet.”

/5/^[9]  Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelölt. Az így jelölt övezetbe tartozók telkek „K” jellel jelölt méretei nem változtathatók, kivéve az út céljára történő lejegyzését, a telekhatár rendezést.

A telek beépítésének általános szabályai

6.§

/1/  A közterület bővítéssel érintett, már beépített építési telkekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az építési hely határait a tervezett közterület határtól kell számítani.

/2/   Közterület-bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

Környezetvédelem

8.§

/1/  Vízvédelmi besorolás:

a.,  felszín alatti vizek:    „A” fokozottan érzékeny terület^[12]

b.,  felszíni vizek:            általános védett terület^[13]

/2/  A település területe a nitrátszennyezés szempontjából érzékeny terület.^[14]

/3/   A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell azt, hogy a közterületek levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit kiváltó növényfajtáktól származó virágpor mennyisége az alábbi értéket ne haladja meg:

-fák, bokrok     100 pollen/m³

-fűfélék              30 pollen/m³

/4/  A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.

/5/   A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével – nem alakítható ki.

/6/   Levegőtisztaság védelmi kategóriák:

-Fertő-Hanság Nemzeti Park területei: ökológiailag sérülékeny terület^[15]

/7/  Zajvédelmi övezetek a hatályos rendelet^[16] szerint:

a.)  -  1. övezet:

• Fertő-Hanság Nemzeti Park területei
• Központi vegyes terület

-  2. övezet

• a meglévő és tervezett belterület kivéve a gazdasági területeket

-  3. övezet (csendes övezet)

• a 3. sz. függelékben csendes övezetként jelölt terület

b.)  A csendes övezet telkein – a lakóépületek és a lakótelek rendeltetésszerű használatán kívül – a környezetbe zajt kibocsátó tevékenység és létesítmény nem engedélyezhető, a külső környezetbe zajt bocsátó intézményi funkció nem telepíthető.

/8/  A közigazgatási terület felszíne szennyeződésérzékenységi szempontból érzékeny kategóriába esik.

Táj- és természetvédelem

9.§

/1/   Országos természetvédelmi oltalom alatt állnak külön jogszabályban^[17] meghatározottan a Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz tartozó területek. (1. sz. függelék.)

/2/  A védett területeken a Nemzeti Park utasításaiban foglaltakat kell betartani.

/3/ Az SZ-J2 terven Má Gyep –ként megjelölt gyepterületek művelési ága nem változtatható.

/4/  A roncsolt felületek rekultivációs célja: erdősítés.

Értékvédelem

10.§

/1/^{[18]  [19]}  „ Helyi területi védelem

/2/ „ Helyi  egyedi védelem”^[20]

„a.,^[21] A helyi egyedi védelem alatt álló építmények felsorolását az 5. számú függelék tartalmazza.”

b.,  ^[22]

c., A védett épületek jellegzetes tömegét, formáját, eredeti arányaiban kell fenntartani. Bővítés csak úgy végezhető, ha a meglévő és az új épülettömegek arányai, formái, anyaghasználata illeszkednek egymáshoz.

d.,   A védett épületnek a közterületről látható homlokzatán – amennyiben az az eredeti állapotot őrzi – nem változtatható meg:

-    az épület homlokzatainak felületképzése

-    az épület nyílásai, azok elhelyezése a homlokzaton, a nyílások mérete, keretezése, a nyílászárók kialakítása, azok jellegzetes szerkezete, anyaghasználata, az ablakok üvegosztása

-    a lábazat, a lábazati párkány

-    a függőleges tagoló elemek (pl. oszlopok)

-    a nyitott és zárt erkélyek, az azokat tartó szerkezetek, a faragott, illetve fűrészelt díszítő elemek

-    a díszítő elemek, a párkány díszei, a vakolt-, gipsz-, kerámiaelemek, a tégladíszítések

-    a díszes esőcsatornák

-    a tetők eredeti burkolata, anyaghasználata, a tetőablakok, a kémények és azok díszítményei.

e.,   Helyi védett épületre bontási engedély csak indokolt esetben (életveszély elhárítása) a helyi védelem feloldása után adható ki.

f.,    A védett növényzet (fasor, kert, park) folyamatos fenntartása csak kertrekonstrukciós terv alapján történhet.

g.,   A védett növényzetet csak szakértő által megállapított életvédelmi és balesetmegelőzési okból lehet kivágni.

„^[23] (3) Régészeti értékek védelme

Régészeti értékek előkerülése esetén a külön jogszabály^[24] szerint kell eljárni.”

Zöldfelületek

11.§

/1/   A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.

/2/  A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

Védőtávolságok, védőterületek

12.§

/1/  A település védendő területének védőterülete az annak határától számított 1000,0 m széles területsáv. A védőterületen belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló építmény csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető.

/2/  Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten

-20 kV-os vezeték:                              5,0 – 5,0 m.

A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos^[25] jogszabályok tartalmazzák.

/3/  Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:

-nagyközépnyomású gázvezeték:       7,0-7,0 m 

-középnyomású gázvezeték:               4,0-4,0 m

/4/ A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.

/5/  Egészségügyi, oktatási intézmények védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.

/6/  A 029/10 hrsz-ú ingatlanon lévő ivóvízkút védőterületére vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabály^[26] tartalmazza:

-a vízműkút belső védőövezete a kút tengelyétől márt 10 m sugarú kör

-a vízműkút külső védőövezete a belső övezet határától mért 100 m szélességű körgyűrű

/7/  A vízfolyások partéltől mért 6,0-6,0 m-es területsávját vízügyi fenntartósávként kell figyelembe venni^[27].

/8/ A 0368/2 hrsz-ú földrészleten üzemelő lokátorállomás (Magyar Honvédség) védőterülete a telekhatártól számított 500 m, 1000 m, 1500 m, illetve 2000 m széles területsáv. A lokátorállomás építmények területétől mért

a.,  2000 m távolságon belül vasszerkezetű építmény, vasút, nagyforgalmú közút

b.,  1500 m távolságon belül csatornahálózat, árokrendszer, villamos szabadvezeték

c.,  100 m távolságon belül épület és távbeszélő szabadvezeték

d.,  500 m távolságon belül közút nem helyezhető el.

e.,  A lokátorállomás építmények területétől mért 200 m távolságon belül fásítani, vagy erdőt telepíteni csak a Honvédelmi Minisztérium hozzájárulásával szabad.

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint

13.§

/1/  A település igazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

a.,  Beépített és beépítésre szánt terület

Lakóterület

• kertvárosias                                 Lke
• falusias                                        Lf

Vegyes terület

• településközpont                      Vt
• központi                                   Vk

Gazdasági terület

• kereskedelmi, szolgáltató         Gksz
• ipari egyéb                                Gipe

Különleges terület                           K

b.,  Beépítésre nem szánt terület

Közlekedési és közműterület

• közút terület                             KÖ
• közműterület                            Köm

Zöldterület                                      Z

Erdőterület                                      E

Mezőgazdasági terület

• általános                                   Má

Vízgazdálkodási terület                  V

Az övezeti jel értelmezése

14.§

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET

Lakóterület

15.§

/1/  A lakóterület besorolása sajátos használat szerint:

-falusias lakóterület                 Lf

-kertvárosias lakóterület          Lke

/2/  Telekméretek

a.,  A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.

/3/  Beépítés

a., Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden estben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.

b.,  Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is.

c.,   Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-nyugati oldalhatáron, ÉNy-DK-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. A már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző beépítési oldalon áll.

/4/  Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli – kivéve az utcakép védelemmel érintett telkeket, amelyekre a 10.§ /1/ bekezdése vonatkozik.

*amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb

**amennyiben a telekszélesség 16,0 m-nél kisebb

Az oldalhatáron álló beépítési módú tömbben amennyiben egy telek mindkét oldalhatárához hozzáépültek a szomszédos telkek épületei, az érintett telek szabadonállóan beépíthető.

A 16,0 m széles, vagy annál keskenyebb telken az építési hely ez esetben a tömbre jellemző beépítési oldaltól 1,0 m, a másik oldalhatártól 3,0 m.

/5/  Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni, - kivéve az utcakép védelemmel érintett telkeket, amelyekre a 10.§ /1/ bekezdése vonatkozik.

/6/  A lakóterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

-közműves villamos energia vezetékkel,

-közműves ivóvíz vezetékkel,

-közüzemi szennyvízvezetékkel,

/7/  A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

a.,  zajvédelem:     üzemi zaj megengedett értéke:         nappal 50 dB/A

éjjel     40 dB/A

b.,  kötelező szennyvízcsatorna rákötés.

A falusias lakóterület építési előírásai

16.§

/1/ A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhetők:

-fő funkciót hordozó épületként

a.,  egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület,

^[28]„b., önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és közműipari építmény,”

c.,        a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény.

-a fő funkciót kiegészítő épületként

d.,  gépjármű és egyéb tároló

e.,  állattartó épület

f.,  kisipari műhely

/2/  A telkeken a d., e., f. pontokban felsorolt épületek csak az a., b., c. pontban felsorolt épületek egyidejű építése esetén építhetők.

/3/  Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az a., b., c. pontban felsorolt épületek építhetők.

Egyéb épület, építmény – kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait – az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonaltól mérten 13,0 m-en túl építhető az OTÉK 31.§ /4/ bekezdéséből foglaltakat is figyelembe véve.

/4/  Övezeti előírások

Kertvárosias lakóterület

17.§

/1/  A kertvárosias lakóterületen telkenként elhelyezhető

a.,  egy kétlakásos lakóépület

b.,  önállóan, vagy az egyik lakás helyén a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

c.,  a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület a fő funkciót kiegészítő épületként

d.,  gépjármű és egyéb tároló.

/2/ ^[30] Övezeti előírások

„

Vegyes terület

18.§

/1/  A vegyes terület besorolása sajátos használat szerint:

-településközpont vegyes terület        Vt

-központ vegyes terület                      Vk

/2/  Telekméretek

a.,  A kialakítható telek legkisebb átlagos méreteit az övezeti jel tartalmazza.

/3/  Beépítés

a.,  Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni

b.,  Az oldalhatáron álló építési hely a tömbre jellemző beépítésű oldalhatáron áll.

/4/  A terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

-közműves villamos energia vezetékkel,

-közműves ivóvíz vezetékkel,

-közüzemi szennyvízvezetékkel,

-a csapadékvíz elvezetésére szolgáló legalább nyílt árokkal.

/5/  A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

a.,  zajvédelem:    településközpont vegyes terület         Vt 

üzemi zaj megengedett értéke:          nappal 55 dB/A

éjjel     45 dB/A

központi vegyes terület                      Vk

üzemi zaj megengedett értéke:          nappal 45 dB/A

éjjel     35 dB/A

b.,  kötelező szennyvízcsatorna rákötés.

/6/   A terület telkein építendő átlagos lakóház méretét meghaladó középületek településképi okokból jelentősek, ezért azok építészeti-műszaki terveit a külön jogszabályok^[31] szerinti tervtanácson be kell mutatni.

Településközpont vegyes terület

19.§

/1/  A településközpont vegyes területen

-fő funkciót hordozó épületként

a., több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, legfeljebb kétlakásos lakó, valamint nem csak a helyi lakosságot szolgáló intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális, szórakoztató épületek és sportépítmények építhetők.

-fő funkciót kiegészítő épületként

b., a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület és telken folyó tevékenységből adódó tároló épület.

/2/   Az /1/ bekezdés a., pontjában felsorolt épületek közül az intézményi – oktatási, egészségügyi, szociális – épülettel beépített, vagy beépítésre kerülő telken az intézmény működtetéséhez kapcsolódó, legfeljebb két lakás építhető úgy, hogy a lakások az intézménnyel egy épületben kerülnek kialakításra.

/3/  Egyéb, az /1/ bekezdés a., pontjában felsorolt épületek a beépítés szabályai között a telkeken egymástól különálló épületként is építhetők.

/4/  Melléképület csak a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület és a telken folyó tevékenységből adódó tároló épület építhet.

/5/  Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli

*amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb

**amennyiben a telekszélesség 16,0 m-nél kisebb

/6/ Övezeti előírások

Központi vegyes terület

20.§

/1/  A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épületek elhelyezésére szolgál.

„(2)^[32] A központi vegyes területen igazgatási épület, egészségügyi, szociális, egyházi, oktatási és kutatási építmény és az ezek működtetését végző személyzet és a tulajdonos számára lakások, valamint a működéshez kapcsolódó gazdasági építmények helyezhetők el.”

/3/^[33]  Övezeti előírások

Gazdasági terület

21.§

/1/  A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:

-kereskedelmi, szolgáltató terület       Gksz

-egyéb ipari terület                              Gipe

Kereskedelmi, szolgáltató terület

22.§

/1/   A kereskedelmi, szolgáltató területen kereskedelmi, szolgáltató, raktározó és jelentéktelen mértékben zavaró hatású termelő létesítmények építhetők.

/2/  A Gksz  jelű övezetben a gazdasági épületben a tevékenység folytatásához szükséges legfeljebb egy lakás létesíthető.

/3/  Övezeti előírások ^[34]

/4/  A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

-közüzemi villamos energia vezetékkel,

-közüzemi ivóvízvezetékkel,

-közműves szennyvízvezetékkel

A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.

/5/  A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

-zajvédelmi besorolás: gazdasági terület

-kötelező hulladékszállítás,

-kötelező szennyvízcsatorna rákötés.

/6/   A kereskedelmi, szolgáltató terület telkein, ahol az SZ-J1 terv jelöli 10,0 m szélességű takaró-védőfásítást kell létrehozni. A védőfásítás háromszintű növényzetből álljon – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen – tömör zárású legyen. A fásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajok alkossák.

Az iparterület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2-ként egy lombos fát kell elültetni.

Egyéb ipari terület

23.§

/1/  A területen (jele:  Gipe ) kis és közepes méretű vállalkozások számára alakíthatók telkek, építhetők épületek.

/2/   Az ipari területen raktározási, termelési építmények építhetők. Lakás nem építhető.

/3/^[35]  Övezeti előírások:

A nevezett övezetben a szabályozási tervlapról a kötelező fásítás törlődik.

/4/  Az ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

-közüzemi villamos energia vezetékkel,

-közüzemi ivóvízvezetékkel,

-közműves szennyvízvezetékkel,

A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.

/5/  A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

-zajvédelmi besorolás: gazdasági terület,

-kötelező hulladékszállítás,

-kötelező szennyvízcsatornára rákötés.

/6/^[36] Az ipari területek Sz-J1 terven jelölt területein meglévő telephely esetében legalább 10,0 m, újonnan kialakításra kerülő telephely esetében legalább 15,0 m szélességű takaróvédőfásítást kell létrehozni az Sz-J1 terven jelöltek szerint. A védőfásítás háromszintű növényzetből álljon – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen – tömör zárású legyen. A fásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajok alkossák.
Az iparterület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2-ként egy lombos fát kell elültetni.

Különleges terület

24.§

/1/  A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint

-temető            Kt

-sportterület     Ksp

-lokátorállomás            Klk

/2/  A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.

Beépítési mód:                                                   szabadonálló

Megengedett legnagyobb beépítettség:             3%

Kialakítandó zöldfelület minimuma:                  80%

Megengedett legnagyobb építménymagasság:   6,0 m

Alakítható telek:                                                 kialakult

Építési hely határai:                                            minden telekhatártól 20,0 m.

/3/   A sportterületen a községi sportpálya és a sporttal kapcsolatos kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

Beépítési mód:                                                   szabadonálló

Megengedett legnagyobb beépítettség:             5%

Kialakítandó zöldfelület minimuma:                  80%

Megengedett legnagyobb építménymagasság:   6,0 m

Alakítható telek:                                                 szabályozási terv szerint

Építési hely határai:                                            a telekhatároktól 10,0 m

/4/ A lokátorállomás területét kizárólag a honvédségi tevékenység céljára lehet felhasználni.

/5/  A különleges terület telkeit el kell látni:

-közműves villamosenergia vezetékkel,

-közműves ivóvízvezetékkel,

-közműves szennyvízvezetékkel

-a lokátorállomás telkénél legalább zárt szennyvíztárolóval

-a telkekről csapadékvíz a közterületre nem vezethető.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

Közlekedési és közműterület

25.§

/1/  Közlekedési és közműterületek besorolása sajátos használat szerint

-közúti útterület                                  KÖu

-közúti zöldfelületek terület               KÖz

-közúti parkolók területe                     KÖp

-közműterület                                      Köm

/2/  A közúti területek az SZ-J1 és SZ-J2 tervlapokon  Köu  jellel ellátott terület.

a.,  A közúti területek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.

b.,   A szabályozási tervlapokon KÖu jellel ellátott közlekedési területek közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:

a.,  Országos közúthálózatba tartozó utak

-országos mellékút                       KÖu M

b.,  Helyi utak

-települési mellékút (településközi út)  KÖu  TE

-mezőgazdasági út                       KÖu  MG

-kiszolgálóút                                KÖu

-gyalogút                                      KÖu GYA

-gyalogos és kerékpáros út           KÖu KP+GYA

c.,^[37] A közutak területén az 3. mellékletében /mintakeresztszelvények/ ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.

d.,  Újrónafő közigazgatási területén a nem az országos közúthálózatba tartozó utakat az alábbi tervezési osztályba tartoznak.

da.,  Külterületi utak

-Jánossomorja - Újrónafő - Mosonmagyaróvár települési mellékút: K.VIII.A.60

-Császárrét . 86. sz. főút települési mellékút: K. VIII.A.60

db.,  Belterületi utak

dba.,  Kiszolgáló utak,  tervezett kiszolgáló utak

-B. VI. d. A,B. 40

dbb.,  Gyalogutak

-B. X.

/3/  Közúti zöldfelületek az SZ-J1 tervlapon  KÖz  jellel ellátott területek.

a.,  A közúti zöldfelületek a közutak azon, nem gépjárműves közlekedésre szánt területe, melyen a közlekedést nem akadályozó növényzet telepíthető.

/4/  Közterületi parkolók az SZ-J1 tervlapon  KÖp  jellel ellátott területek.

/5/  Közműterületek a  Köm  jellel jelzett területek. A telek területet igénylő közművek számára az SZ-J1 tervben jelölt közműterületeket csak a terven megjelölt célra lehet felhasználni.

a.,  a vízműkutak számára kijelölt terület Köm vízmű jellel ellátott telek területe.

b.,  a víztorony számára kijelölt terület a  Köm víztorony jellel ellátott telek területe.

c.,  a szennyvízátemelők számára jelölt terület a Köm szennyvízátemelő jellel ellátott telek területe.

d.,  a gázfogadó számára jelölt terület a Köm gázfogadó jellel ellátott telek területe.

Zöldterület

26.§

/1/  A zöldterületek besorolása sajátos használat szerint

a., közpark           Zkp

b., díszkert           Zdk

c., játszótér          Zjt

/2/  A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel kell beültetni.

/3/  A zöldterületek telkén épület nem építhető, azon kerti melléképítmények, szobrok, köztéri tárgyak helyezhetők el.

Erdőterület

27.§

/1/  Az erdőterület besorolása sajátos használat szerint

a.,  Védelmi erdő                                    Ev

b.,  Gazdasági erdő                                 Eg

c.,  Egészségügyi szociális erdő              Ee

/2/   Erdőterület a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terveken akként jelölt terület.

/3/  Védelmi erdő       Ev

A védelmi erdőben épület nem építhető.

/4/  Gazdasági erdő    Eg

Az erdőműveléshez szükséges építmények 0,5%-os beépítettséggel, 4,5 m-es megengedett legnagyobb építménymagassággal építhetők.

/5/  Egészségügyi szociális erdő  Ee

Az erdő területén az erdei pihenést, testedzést szolgáló melléképítmények építhetők.

Vízgazdálkodási terület

28.§

/1/  Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és SZ-J2  terven  V   jellel jelölt terület.

Mezőgazdasági terület

29.§

/1/  Az általános mezőgazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint

-általános mezőgazdasági terület         Má

-gazdálkodási terület                           Má   G

/2/  Általános mezőgazdasági terület             Má

A területen épület nem építhető.

^[38] [39]„/3/  Mezőgazdasági gazdálkodási terület Má  G”

„a, A terület elsősorban növénytermesztésre szolgál. A területen lakóépület, valamint nagy energia- és vízfogyasztású, nagy külső forgalmat indukáló építmény nem helyezhető el.

b, A külön jogszabály^[40] szerint birtokközpont az SZ-J1 terven MáG1 jellel jelölt területen alakítható ki.”

/4/  Gyepgazdálkodási terület  Má   gyep

A gyep művelési ágú területeken épület nem, állattartó karán, szénatároló építhető.

Közműellátás

30. §

/1/ A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetőek legyenek:

föld alatt: ivóvízvezeték,

               szennyvízvezeték,

               gázvezeték,

               távbeszélő földkábel,

föld felett: villamos energia vezeték,

                telefon vezeték,

                kábel TV vezeték,

                nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok.

/2/ a., a tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a 35/1996.(XII.29.) BM rendelettel hatályba lépett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46-49. § szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.

     b., a vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.

Hatályba léptető és záró rendelkezések

31. §

/1/ Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 9/1996(IX.14.) ÖKT. számú rendelet, valamint az 5/2003.(VIII.11.) ÖKT.számú rendelet hatályát veszti.

/2/ A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.