Újrónafő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2003 (XII.12.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2017. 05. 24- 2019. 02. 28Újrónafő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2003 (XII.12.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
2017-05-24-tól 2019-03-01-ig
Újrónafő község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16.§ /1/ bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló1997. évi LXXVIII. tv. 6.§ /3/ bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja:
Jelen rendeletével módosítja a 12/2003. (XII.12.) ÖK rendeletét (továbbiakban: R.).
Jelen rendelet hatályba lépésével az R.
- SZ-J1 jelű, Rp.I.153-4[1] munkaszámú, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület),
- SZ-J2 jelű, Rp.I.153-42 munkaszámú, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület) című mellékleteken a jelen rendelet mellékletét képező
- SZ-J1/M jelű, Rp.I.153-52 munkaszámú, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület),
- SZ-J2/M jelű, Rp.I.153-52 munkaszámú, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület)
című terveken módosítással érintett területként lehatárolt területekre vonatkozó szabályozást át kell vezetni, egyúttal ezen mellékletek munkaszámát Rp.I.153-52-re kell változtatni. Továbbá a jelen rendelet 2. sz. függelékében szereplő út mintakeresztszelvénnyel az R. 2. sz. függelékében szereplő út mintakeresztszelvényeket ki kell egészíteni.”
A rendelet hatálya
1.§
/1/ A rendelet hatálya Újrónafő község közigazgatási területére terjed ki.
/2/ A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletbe előírtaknak megfelelően szabad.
[2]Általános előírások
2.§
„A rendelet a következő mellékletekkel együtt alkalmazandó:
1. melléklet: Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület) (továbbiakban: SZ-J1 terv),
2. melléklet: Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület) (továbbiakban: SZ-J2 terv),
3. melléklet: Út mintakeresztszelvények.”
3.§
/1/ A község területén a meglévő és a tervezett belterületi határvonalat az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.
/2/ Ahol az SZ-J1 és SZ-J2 terv tervezett belterületi határvonal jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület-felhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.
Szabályozási elemek
4.§
/1/ Kötelező szabályozási elem
-a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala
-a belterület határvonala
-a módosított belterület határvonala
-a szabályozási vonal
-a területfelhasználási egységek határvonala
-az építési hely határvonala
„(2)[3] A kötelező szabályozási elemek megváltoztatásához a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges, kivéve a (3) bekezdésben foglaltakat.”
„(3)[4] Az eltérő területfelhasználási egységek határvonala, valamint az építési övezet, övezet határvonala az SZ-J1 és SZ-J2 terveken jelölttől az övezeti előírások betartása mellett elmozdítható
a) meglévő épület átmetszése, vagy nem meglévő telekhatárra illeszkedés esetén legfeljebb 10,0-10,0m
b) egyéb esetben legfeljebb 5,0-5,0m mértékben.”
„/4/[5] Irányadó szabályozási elem
- az azonos terület-felhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala, valamint az eltérő ütemezési területek határa.”
/5/ Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.
A telekalakítás általános szabályai
5.§
/1/ Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások irányának meg kell egyezni az irányadó telekhatár vonal irányával.
/2/ A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében
a., Az új terület-felhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességek aránya nem lehet több 1,5-nél.
b., [6]
/3/ A külön[7] rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv készítési kötelezettségével érintett területeken, helyeken a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye, a telkek mérete pontosítható.
„(4)[8] Az SZ-J1 terven az övezeti jelben az „SZT” jel az SZ-J1 tervben meghatározott telekalakítást jelent, ettől eltérni a 4. §-ban foglaltak szerint lehet.”
/5/[9] Az SZ-J1 terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelölt. Az így jelölt övezetbe tartozók telkek „K” jellel jelölt méretei nem változtathatók, kivéve az út céljára történő lejegyzését, a telekhatár rendezést.
A telek beépítésének általános szabályai
6.§
/1/ A közterület bővítéssel érintett, már beépített építési telkekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az építési hely határait a tervezett közterület határtól kell számítani.
/2/ Közterület-bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
A létesítmények elhelyezésének általános szabályai
7.§
/1/ Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.
/2/ Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
/3/ A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatszélessége[10] és utcai homlokzatmagassága[11]* a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.
Kivétel az utcakép védelemmel érintett telkeken álló épületek, amelyekre a 10.§ /1/ bekezdése vonatkozik.
/4/ Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél.
/5/ Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a /4/ bekezdésbeli épületek közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani – kivéve a védőtávolsággal telepíthető épületeket.
/6/ Ahol az SZ-J1 terv tervezett szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés a tervezett szabályozási vonalra, ahol az SZ-J1 terv meglévő, megmaradó szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés erre a vonalra építhető. Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m magas, legalább 50%-ban áttört lehet.
Környezetvédelem
8.§
/1/ Vízvédelmi besorolás:
a., felszín alatti vizek: „A” fokozottan érzékeny terület[12]
b., felszíni vizek: általános védett terület[13]
/2/ A település területe a nitrátszennyezés szempontjából érzékeny terület.[14]
/3/ A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell azt, hogy a közterületek levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit kiváltó növényfajtáktól származó virágpor mennyisége az alábbi értéket ne haladja meg:
-fák, bokrok 100 pollen/m3
-fűfélék 30 pollen/m3
/4/ A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
/5/ A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével – nem alakítható ki.
/6/ Levegőtisztaság védelmi kategóriák:
-Fertő-Hanság Nemzeti Park területei: ökológiailag sérülékeny terület[15]
/7/ Zajvédelmi övezetek a hatályos rendelet[16] szerint:
a.) - 1. övezet:
- Fertő-Hanság Nemzeti Park területei
- Központi vegyes terület
- 2. övezet
- a meglévő és tervezett belterület kivéve a gazdasági területeket
- 3. övezet (csendes övezet)
- a 3. sz. függelékben csendes övezetként jelölt terület
b.) A csendes övezet telkein – a lakóépületek és a lakótelek rendeltetésszerű használatán kívül – a környezetbe zajt kibocsátó tevékenység és létesítmény nem engedélyezhető, a külső környezetbe zajt bocsátó intézményi funkció nem telepíthető.
/8/ A közigazgatási terület felszíne szennyeződésérzékenységi szempontból érzékeny kategóriába esik.
Táj- és természetvédelem
9.§
/1/ Országos természetvédelmi oltalom alatt állnak külön jogszabályban[17] meghatározottan a Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz tartozó területek. (1. sz. függelék.)
/2/ A védett területeken a Nemzeti Park utasításaiban foglaltakat kell betartani.
/3/ Az SZ-J2 terven Má Gyep –ként megjelölt gyepterületek művelési ága nem változtatható.
/4/ A roncsolt felületek rekultivációs célja: erdősítés.
Értékvédelem
10.§
/1/[18] [19] „ Helyi területi védelem
/2/ „ Helyi egyedi védelem”[20]
„a.,[21] A helyi egyedi védelem alatt álló építmények felsorolását az 5. számú függelék tartalmazza.”
b., [22]
c., A védett épületek jellegzetes tömegét, formáját, eredeti arányaiban kell fenntartani. Bővítés csak úgy végezhető, ha a meglévő és az új épülettömegek arányai, formái, anyaghasználata illeszkednek egymáshoz.
d., A védett épületnek a közterületről látható homlokzatán – amennyiben az az eredeti állapotot őrzi – nem változtatható meg:
- az épület homlokzatainak felületképzése
- az épület nyílásai, azok elhelyezése a homlokzaton, a nyílások mérete, keretezése, a nyílászárók kialakítása, azok jellegzetes szerkezete, anyaghasználata, az ablakok üvegosztása
- a lábazat, a lábazati párkány
- a függőleges tagoló elemek (pl. oszlopok)
- a nyitott és zárt erkélyek, az azokat tartó szerkezetek, a faragott, illetve fűrészelt díszítő elemek
- a díszítő elemek, a párkány díszei, a vakolt-, gipsz-, kerámiaelemek, a tégladíszítések
- a díszes esőcsatornák
- a tetők eredeti burkolata, anyaghasználata, a tetőablakok, a kémények és azok díszítményei.
e., Helyi védett épületre bontási engedély csak indokolt esetben (életveszély elhárítása) a helyi védelem feloldása után adható ki.
f., A védett növényzet (fasor, kert, park) folyamatos fenntartása csak kertrekonstrukciós terv alapján történhet.
„[23] (3) Régészeti értékek védelme
Régészeti értékek előkerülése esetén a külön jogszabály[24] szerint kell eljárni.”
Zöldfelületek
11.§
/1/ A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.
/2/ A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
Védőtávolságok, védőterületek
12.§
/1/ A település védendő területének védőterülete az annak határától számított 1000,0 m széles területsáv. A védőterületen belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló építmény csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott távolság betartásával építhető.
/2/ Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten
-20 kV-os vezeték: 5,0 – 5,0 m.
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos[25] jogszabályok tartalmazzák.
/3/ Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:
-nagyközépnyomású gázvezeték: 7,0-7,0 m
-középnyomású gázvezeték: 4,0-4,0 m
/4/ A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.
/5/ Egészségügyi, oktatási intézmények védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.
/6/ A 029/10 hrsz-ú ingatlanon lévő ivóvízkút védőterületére vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabály[26] tartalmazza:
-a vízműkút belső védőövezete a kút tengelyétől márt 10 m sugarú kör
-a vízműkút külső védőövezete a belső övezet határától mért 100 m szélességű körgyűrű
/7/ A vízfolyások partéltől mért 6,0-6,0 m-es területsávját vízügyi fenntartósávként kell figyelembe venni[27].
/8/ A 0368/2 hrsz-ú földrészleten üzemelő lokátorállomás (Magyar Honvédség) védőterülete a telekhatártól számított 500 m, 1000 m, 1500 m, illetve 2000 m széles területsáv. A lokátorállomás építmények területétől mért
a., 2000 m távolságon belül vasszerkezetű építmény, vasút, nagyforgalmú közút
b., 1500 m távolságon belül csatornahálózat, árokrendszer, villamos szabadvezeték
c., 100 m távolságon belül épület és távbeszélő szabadvezeték
d., 500 m távolságon belül közút nem helyezhető el.
e., A lokátorállomás építmények területétől mért 200 m távolságon belül fásítani, vagy erdőt telepíteni csak a Honvédelmi Minisztérium hozzájárulásával szabad.
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint
13.§
/1/ A település igazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:
a., Beépített és beépítésre szánt terület
Lakóterület
- kertvárosias Lke
- falusias Lf
Vegyes terület
- településközpont Vt
- központi Vk
Gazdasági terület
- kereskedelmi, szolgáltató Gksz
- ipari egyéb Gipe
Különleges terület K
b., Beépítésre nem szánt terület
Közlekedési és közműterület
- közút terület KÖ
- közműterület Köm
Zöldterület Z
Erdőterület E
Mezőgazdasági terület
- általános Má
Vízgazdálkodási terület V
Az övezeti jel értelmezése
14.§
beépítési mód (oldalhatáron álló, | megengedett legnagyobb | legkisebb kötelező zöldfelület % | |||
területfelhasználási | szabadonálló) | beépítettség % | |||
elem | kialakítható | kialakítható | kialakítható | ||
megengedett legnagyobb építménymagasság (m) | legkisebb építési telekszélesség (m) | legkisebb építési telekmélység (m) | legkisebb építési telekterület (m2) |
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET
Lakóterület
15.§
/1/ A lakóterület besorolása sajátos használat szerint:
-falusias lakóterület Lf
-kertvárosias lakóterület Lke
/2/ Telekméretek
a., A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.
/3/ Beépítés
a., Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden estben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.
b., Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is.
c., Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-nyugati oldalhatáron, ÉNy-DK-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. A már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző beépítési oldalon áll.
/4/ Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli – kivéve az utcakép védelemmel érintett telkeket, amelyekre a 10.§ /1/ bekezdése vonatkozik.
beépített tömbben | beépítetlen tömbben, vagy legalább három egymás melletti beépítetlen teleknél | |||
szabadonálló | oldalhatáron álló | szabadonálló | oldalhatáron álló | |
előkert | kialakult | 5,0 m | ||
oldalkert | 3,0 m | 6,0 (4,5 m**) | 3,0 m | 6,0 m |
hátsókert | 6,0 m (4,0 m*) | 6,0 m (4,0 m*) |
*amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb
**amennyiben a telekszélesség 16,0 m-nél kisebb
Az oldalhatáron álló beépítési módú tömbben amennyiben egy telek mindkét oldalhatárához hozzáépültek a szomszédos telkek épületei, az érintett telek szabadonállóan beépíthető.
A 16,0 m széles, vagy annál keskenyebb telken az építési hely ez esetben a tömbre jellemző beépítési oldaltól 1,0 m, a másik oldalhatártól 3,0 m.
/5/ Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni, - kivéve az utcakép védelemmel érintett telkeket, amelyekre a 10.§ /1/ bekezdése vonatkozik.
/6/ A lakóterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
-közműves villamos energia vezetékkel,
-közműves ivóvíz vezetékkel,
-közüzemi szennyvízvezetékkel,
/7/ A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a., zajvédelem: üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
b., kötelező szennyvízcsatorna rákötés.
A falusias lakóterület építési előírásai
16.§
/1/ A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhetők:
-fő funkciót hordozó épületként
a., egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület,
[28]„b., önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és közműipari építmény,”
c., a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény.
-a fő funkciót kiegészítő épületként
d., gépjármű és egyéb tároló
e., állattartó épület
f., kisipari műhely
/2/ A telkeken a d., e., f. pontokban felsorolt épületek csak az a., b., c. pontban felsorolt épületek egyidejű építése esetén építhetők.
/3/ Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az a., b., c. pontban felsorolt épületek építhetők.
Egyéb épület, építmény – kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait – az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonaltól mérten 13,0 m-en túl építhető az OTÉK 31.§ /4/ bekezdéséből foglaltakat is figyelembe véve.
Kertvárosias lakóterület
17.§
/1/ A kertvárosias lakóterületen telkenként elhelyezhető
a., egy kétlakásos lakóépület
b., önállóan, vagy az egyik lakás helyén a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
c., a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület a fő funkciót kiegészítő épületként
d., gépjármű és egyéb tároló.
/2/ [29] Övezeti előírások
„
Lke1 O 30/50 3,5 -/40/700 | Lke2 O 30/50 4,5 20/30/700 | ||
Az építési hely | elhelyezkedése tömbönként | Oldalhatáron álló | Oldalhatáron álló |
Beépíthetőség | legnagyobb beépítettség /%/ | 30% | 30% |
legkisebb zöldfelület /%/ | 50% | 50% | |
Épület | legnagyobb építménymagasság /m/ | 3,5 m | 4,5 m |
szélesség /m/ | - | 20,0 m | |
Telekalakítás | mélység /m/ | 40,0 m | 30,0 m |
telekméret /m2/ | 700 m2 | 700 m2 | |
Egyéb | Az övezet telkein épülő fő funkciójú épületek tervezésénél a Szabadság utcai nyugati épület-sorához illeszkedni kell. Illeszke-dési szabályok alkalmazásánál figyelembe kell venni a Szabad-ság utca Ny-i oldalát képező lakóházak építmény magasságát, melytől az eltérés legfeljebb 20% lehet, tetőhajlását melytől az eltérés legfeljebb 5% lehet, anyaghasználatát és tömegformá-lását. |
Vegyes terület
18.§
/1/ A vegyes terület besorolása sajátos használat szerint:
-településközpont vegyes terület Vt
-központ vegyes terület Vk
/2/ Telekméretek
a., A kialakítható telek legkisebb átlagos méreteit az övezeti jel tartalmazza.
/3/ Beépítés
a., Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni
b., Az oldalhatáron álló építési hely a tömbre jellemző beépítésű oldalhatáron áll.
/4/ A terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
-közműves villamos energia vezetékkel,
-közműves ivóvíz vezetékkel,
-közüzemi szennyvízvezetékkel,
-a csapadékvíz elvezetésére szolgáló legalább nyílt árokkal.
/5/ A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a., zajvédelem: településközpont vegyes terület Vt
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A
éjjel 45 dB/A
központi vegyes terület Vk
üzemi zaj megengedett értéke: nappal 45 dB/A
éjjel 35 dB/A
b., kötelező szennyvízcsatorna rákötés.
Településközpont vegyes terület
19.§
/1/ A településközpont vegyes területen
-fő funkciót hordozó épületként
a., több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, legfeljebb kétlakásos lakó, valamint nem csak a helyi lakosságot szolgáló intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális, szórakoztató épületek és sportépítmények építhetők.
-fő funkciót kiegészítő épületként
b., a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület és telken folyó tevékenységből adódó tároló épület.
/2/ Az /1/ bekezdés a., pontjában felsorolt épületek közül az intézményi – oktatási, egészségügyi, szociális – épülettel beépített, vagy beépítésre kerülő telken az intézmény működtetéséhez kapcsolódó, legfeljebb két lakás építhető úgy, hogy a lakások az intézménnyel egy épületben kerülnek kialakításra.
/3/ Egyéb, az /1/ bekezdés a., pontjában felsorolt épületek a beépítés szabályai között a telkeken egymástól különálló épületként is építhetők.
/4/ Melléképület csak a saját szükséglet kielégítésére szolgáló állattartó épület és a telken folyó tevékenységből adódó tároló épület építhet.
/5/ Az építési hely határai, ha az SZ-J1 terv nem jelöli
beépített tömbben | beépítetlen tömbben, vagy legalább három egymás melletti beépítetlen teleknél | |||
szabadonálló | oldalhatáron álló | szabadonálló | oldalhatáron álló | |
előkert | kialakult | 5,0 m | ||
oldalkert | 3,0 m | 6,0 m (4,5 m**) | 3,0 m | 6,0 m |
hátsókert | 6,0 m (4,0 m*) | 6,0 m (4,0 m*) |
*amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb
**amennyiben a telekszélesség 16,0 m-nél kisebb
/6/ Övezeti előírások
Vt O 40/40 6,0 20 /50/1000 | Vt SZ 50/30 6,0 40/40/1600 | Vt SZ 60/30 templom 12,0 SZT | ||
Az építési hely | elhelyezkedése tömbönként | oldalhatáron álló | szabadonálló | szabadonálló |
Beépíthetőség | legnagyobb beépítettség /%/ | 40% | 50% | 60% |
legkisebb zöldfelület /%/ | 40% | 30% | 30% | |
Épület | legnagyobb építménymagasság /m/ | 6,0 m | 6,0 m | 12,0 m |
szélesség /m/ | 20,0 m | 40,0 m | SZ-J terv szerint | |
Telekalakítás | mélység /m/ | 50,0 m | 40,0 m | |
telekméret /m2/ | 1000 m2 | 1600 m2 | ||
Kizárólagos használat | templom | |||
Egyéb | Az övezetben egyházi építmény és annak kertje létesíthető. A megengedett építménymagasságot a templom torony /tornyok/ magassága jelentősen meghaladhatja. |
Központi vegyes terület
20.§
/1/ A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épületek elhelyezésére szolgál.
„(2)[30] A központi vegyes területen igazgatási épület, egészségügyi, szociális, egyházi, oktatási és kutatási építmény és az ezek működtetését végző személyzet és a tulajdonos számára lakások, valamint a működéshez kapcsolódó gazdasági építmények helyezhetők el.”
/3/[31] Övezeti előírások
Vk SZ 20/70 K;6,0 SZT | ||
Az építési hely | elhelyezkedése tömbönként | Szabadonálló |
Beépíthetőség | legnagyobb beépítettség /%/ | 20% |
legkisebb zöldfelület /%/ | 70% | |
Épület | legnagyobb építménymagasság /m/ | meglévő épület bővítése esetén: kialakult új épület építése esetén: 6,0 m |
szélesség /m/ | SZ-J1 terv szerint | |
Telekalakítás | mélység /m/ | |
telekméret /m2/ | ||
előkert oldalkert hátsókert | 10,0 m 20,0 m a temetővel, 5,0 m a lakóterülettel határos telekhatártól mérten 10,0 m |
Gazdasági terület
21.§
/1/ A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:
-kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
-egyéb ipari terület Gipe
Kereskedelmi, szolgáltató terület
22.§
/1/ A kereskedelmi, szolgáltató területen kereskedelmi, szolgáltató, raktározó és jelentéktelen mértékben zavaró hatású termelő létesítmények építhetők.
/2/ A Gksz jelű övezetben a gazdasági épületben a tevékenység folytatásához szükséges legfeljebb egy lakás létesíthető.
/3/ Övezeti előírások [32]
Gksz1 SZ 30/40 8,0 -/-/2000 | Gksz2 SZ 30/40 6,0 60/90/6000 | Gksz2 SZ 30/40 6,0 50/70/3500 | ||
Az építési hely | elhelyezkedése | szabadonálló | szabadonálló | szabadonálló |
Beépíthetőség | legnagyobb beépítettség /%/ | 30% | 30% | 30% |
legkisebb zöldfelület % | 40% | 40% | 40% | |
Épület | legnagyobb építménymagasság /m/ | 8,0 m | 6,0 m | 6,0 m |
legkisebb | szélesség /m/ | - | 60,0 m | 50,0 m |
kialakítható | mélység /m/ | - | 90,0 m | 70,0 m |
telekméretek | telekméret /m2/ | 2000 m2 | 6000 m2 | 3500 m2 |
Egyéb | Mezőgazdasági tevékenységhez, terményfeldolgozáshoz, terménytároláshoz kapcsolódó épületek és építmények építhetők. | Ipari, kistermelői, kereskedelmi raktározási, szolgáltatások épületei, építményei építhetők. |
/4/ A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
-közüzemi villamos energia vezetékkel,
-közüzemi ivóvízvezetékkel,
-közműves szennyvízvezetékkel
A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.
/5/ A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
-zajvédelmi besorolás: gazdasági terület
-kötelező hulladékszállítás,
-kötelező szennyvízcsatorna rákötés.
/6/ A kereskedelmi, szolgáltató terület telkein, ahol az SZ-J1 terv jelöli 10,0 m szélességű takaró-védőfásítást kell létrehozni. A védőfásítás háromszintű növényzetből álljon – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen – tömör zárású legyen. A fásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajok alkossák.
Az iparterület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2-ként egy lombos fát kell elültetni.
Egyéb ipari terület
23.§
/1/ A területen (jele: Gipe ) kis és közepes méretű vállalkozások számára alakíthatók telkek, építhetők épületek.
/2/ Az ipari területen raktározási, termelési építmények építhetők. Lakás nem építhető.
/3/[33] Övezeti előírások:
Övezeti besorolás | Gip Sz 50/30 |
9,0 50/100/5000 | |
Beépítési mód | szabadonálló |
Megengedett legnagyobb beépítettség: | 50 % |
Kialakítandó legkisebb zöldfelület | 30 % |
Megengedett legnagyobb építménymagasság | 9,0 m |
Kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/ Mélység /m/ Telekméret /m2/ | 50,0 m 100,0 m 5000 m2 |
övezeti besorolás | Gip SZ | 50/30 | Gip SZ | 50/30 | Gip SZ | 50/30 |
6,0 | -/-/1500-3000 | 9,0 | -/-/5000-10000 | 9,0 | -/-/10000 | |
beépítési mód | szabadonálló | szabadonálló | szabadonálló | |||
megengedett legnagyobb beépítettség: | 50% | 50% | 50% | |||
kialakítandó legkisebb zöldfelület | 30% | 30% | 30% | |||
megengedett legnagyobb építménymagasság | 6,0 m | 9,0 | 9,0 | |||
Kialakítandó legkisebb telekterület: szélesség /m/ | - | - | - | |||
Mélység /m/ kialakítható | - 1500 m2 3000 m2 | - 5000 m2 10000 m2 | - 10000 m2 | |||
/M2/ | ||||||
építési hely határai: előkert /m/ oldalkert /m/ hátsókert /m/ | 10,0 m 5,0 m 10,0 m | 10,0 m 10,0 m 10,0 m | 10,0 m 10,0 m 10,0 m | |||
ütemezés | Első ütemben a 028/2 hrsz-ú út és az Sz-J1 terven eltérő ütemezési területek határa vonal közötti terület építhető be. | Első ütemben a 028/2 hrsz-ú úttal érintkező területen egy telek építhető be, melynek feltárását a 028/2 hrsz-ú útról kell biztosítani. | ||||
Az övezetek fennmaradó részein a telekalakítás feltétele az, hogy az első ütemben maximálisan kialakítható telkek legalább 35 %-a építési engedéllyel rendelkezzen. | ||||||
Egyéb | A területeken az R. 23 § 2, bekezdésében foglaltakon túl az alábbi TEÁOR kódú tevékenységek és az ezeknek megfelelő típusú épületek építhetők: 1531- 1533, 1543-1562, 1581-2052, 2416, 2430, 2521-3663, 4511-5274, 6312, 6321, 6340, 7110-7320 |
A nevezett övezetben a szabályozási tervlapról a kötelező fásítás törlődik.
/4/ Az ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
-közüzemi villamos energia vezetékkel,
-közüzemi ivóvízvezetékkel,
-közműves szennyvízvezetékkel,
A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.
/5/ A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
-zajvédelmi besorolás: gazdasági terület,
-kötelező hulladékszállítás,
-kötelező szennyvízcsatornára rákötés.
/6/[34] Az ipari területek Sz-J1 terven jelölt területein meglévő telephely esetében legalább 10,0 m, újonnan kialakításra kerülő telephely esetében legalább 15,0 m szélességű takaróvédőfásítást kell létrehozni az Sz-J1 terven jelöltek szerint. A védőfásítás háromszintű növényzetből álljon – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen – tömör zárású legyen. A fásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajok alkossák.
Az iparterület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2-ként egy lombos fát kell elültetni.
Különleges terület
24.§
/1/ A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint
-temető Kt
-sportterület Ksp
-lokátorállomás Klk
/2/ A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
Alakítható telek: kialakult
Építési hely határai: minden telekhatártól 20,0 m.
/3/ A sportterületen a községi sportpálya és a sporttal kapcsolatos kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 5%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
Alakítható telek: szabályozási terv szerint
Építési hely határai: a telekhatároktól 10,0 m
/4/ A lokátorállomás területét kizárólag a honvédségi tevékenység céljára lehet felhasználni.
/5/ A különleges terület telkeit el kell látni:
-közműves villamosenergia vezetékkel,
-közműves ivóvízvezetékkel,
-közműves szennyvízvezetékkel
-a lokátorállomás telkénél legalább zárt szennyvíztárolóval
-a telkekről csapadékvíz a közterületre nem vezethető.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
Közlekedési és közműterület
25.§
/1/ Közlekedési és közműterületek besorolása sajátos használat szerint
-közúti útterület KÖu
-közúti zöldfelületek terület KÖz
-közúti parkolók területe KÖp
-közműterület Köm
/2/ A közúti területek az SZ-J1 és SZ-J2 tervlapokon Köu jellel ellátott terület.
a., A közúti területek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.
b., A szabályozási tervlapokon KÖu jellel ellátott közlekedési területek közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:
a., Országos közúthálózatba tartozó utak
-országos mellékút KÖu M
b., Helyi utak
-települési mellékút (településközi út) KÖu TE
-mezőgazdasági út KÖu MG
-kiszolgálóút KÖu
-gyalogút KÖu GYA
-gyalogos és kerékpáros út KÖu KP+GYA
c.,[35] A közutak területén az 3. mellékletében /mintakeresztszelvények/ ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.
d., Újrónafő közigazgatási területén a nem az országos közúthálózatba tartozó utakat az alábbi tervezési osztályba tartoznak.
da., Külterületi utak
-Jánossomorja - Újrónafő - Mosonmagyaróvár települési mellékút: K.VIII.A.60
-Császárrét . 86. sz. főút települési mellékút: K. VIII.A.60
db., Belterületi utak
dba., Kiszolgáló utak, tervezett kiszolgáló utak
-B. VI. d. A,B. 40
dbb., Gyalogutak
-B. X.
/3/ Közúti zöldfelületek az SZ-J1 tervlapon KÖz jellel ellátott területek.
a., A közúti zöldfelületek a közutak azon, nem gépjárműves közlekedésre szánt területe, melyen a közlekedést nem akadályozó növényzet telepíthető.
/4/ Közterületi parkolók az SZ-J1 tervlapon KÖp jellel ellátott területek.
/5/ Közműterületek a Köm jellel jelzett területek. A telek területet igénylő közművek számára az SZ-J1 tervben jelölt közműterületeket csak a terven megjelölt célra lehet felhasználni.
a., a vízműkutak számára kijelölt terület Köm vízmű jellel ellátott telek területe.
b., a víztorony számára kijelölt terület a Köm víztorony jellel ellátott telek területe.
c., a szennyvízátemelők számára jelölt terület a Köm szennyvízátemelő jellel ellátott telek területe.
d., a gázfogadó számára jelölt terület a Köm gázfogadó jellel ellátott telek területe.
Zöldterület
26.§
/1/ A zöldterületek besorolása sajátos használat szerint
a., közpark Zkp
b., díszkert Zdk
c., játszótér Zjt
/2/ A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel kell beültetni.
/3/ A zöldterületek telkén épület nem építhető, azon kerti melléképítmények, szobrok, köztéri tárgyak helyezhetők el.
Erdőterület
27.§
/1/ Az erdőterület besorolása sajátos használat szerint
a., Védelmi erdő Ev
b., Gazdasági erdő Eg
c., Egészségügyi szociális erdő Ee
/2/ Erdőterület a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terveken akként jelölt terület.
/3/ Védelmi erdő Ev
A védelmi erdőben épület nem építhető.
/4/ Gazdasági erdő Eg
Az erdőműveléshez szükséges építmények 0,5%-os beépítettséggel, 4,5 m-es megengedett legnagyobb építménymagassággal építhetők.
/5/ Egészségügyi szociális erdő Ee
Az erdő területén az erdei pihenést, testedzést szolgáló melléképítmények építhetők.
Vízgazdálkodási terület
28.§
/1/ Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és SZ-J2 terven V jellel jelölt terület.
Mezőgazdasági terület
29.§
/1/ Az általános mezőgazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint
-általános mezőgazdasági terület Má
-gazdálkodási terület Má G
/2/ Általános mezőgazdasági terület Má
A területen épület nem építhető.
[36] [37]„/3/ Mezőgazdasági gazdálkodási terület Má G”
„a, A terület elsősorban növénytermesztésre szolgál. A területen lakóépület, valamint nagy energia- és vízfogyasztású, nagy külső forgalmat indukáló építmény nem helyezhető el.
b, A külön jogszabály[38] szerint birtokközpont az SZ-J1 terven MáG1 jellel jelölt területen alakítható ki.”
/4/ Gyepgazdálkodási terület Má gyep
A gyep művelési ágú területeken épület nem, állattartó karán, szénatároló építhető.
Közműellátás
30. §
/1/ A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetőek legyenek:
föld alatt: ivóvízvezeték,
szennyvízvezeték,
gázvezeték,
távbeszélő földkábel,
föld felett: villamos energia vezeték,
telefon vezeték,
kábel TV vezeték,
nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok.
/2/ a., a tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell.
b., a vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.
Hatályba léptető és záró rendelkezések
31. §
/1/ Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 9/1996(IX.14.) ÖKT. számú rendelet, valamint az 5/2003.(VIII.11.) ÖKT.számú rendelet hatályát veszti.
/2/ A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Módosította: 4/2009 (IV. 15) önkormányzati rendelet (REGIOPLAN): (a 8/2007 (V. 25) ÖR módisításait)
Hatályos: 2009. április 15.-
Módosította: 5/2015 (III. 30.) önkormányzati rendelet 1.§ -a Hatályos: 2015. április 15.-
Módosította: 5/2015 (III. 30.) önkormányzati rendelet 2.§ (1) bekezdése Hatályos: 2015. április 15.-
Módosította: 5/2015 (III. 30.) önkormányzati rendelet 2.§ (2) bekezdése Hatályos: 2015. április 15.-
Módosította: 8/2007 (V. 25.) önkormányzati rendelet 2.§ -a Hatályos: 2007. június 1.-
Hatályon kívül helyezte: 5/2015 (III. 30.) önkormányzati rendelet 8. § Hatályos: 2015. április 15.-
85/2000.(XI.8.) FVM rendelet
Módosította: 5/2015 (III. 30.) önkormányzati rendelet 3.§ (1) bekezdése Hatályos: 2015. április 15.-
Módosította: 5/2015 (III. 30.) önkormányzati rendelet 3.§ (2) bekezdése Hatályos: 2015. április 15.-
Utcai homlokzatmagasság: az utcai telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30°-kal eltérő a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti homlokzat függőleges vetülete, amelybe a tűzfalat és az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beleszámítani.
* Utcai homlokzatszélesség: az utcai telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30°-kal eltérő a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti homlokzat vízszintes vetülete, amelybe az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beleszámítani.
33/2000.(II.17.) Korm.r.
9/2002.(III.22.) KöM-KöViM r.
49/2001.(IV.3.) Korm. r.
14/2001.(V.9.)KöM-EüM-FVM r.
8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelete
1/1999.(I.18.) KöM rendelet
Módosította: 4/2009 (IV. 15.) önkormányzati rendelet 2§ (1) bekezdése (REGIOPLAN) Hatályos: 2009. április 15.-
Hatályon kívűl helyezi: 6/2009 (V.20.) önkormányzati rendelet 1§ -a Hatályos: 2009. május 20.-
Módosította: 4/2009 (IV. 15.) önkormányzati rendelet 2§ (2) bekezdése (REGIOPLAN) Hatályos: 2009. április 15.-
Módosította: 4/2009 (IV. 15.) önkormányzati rendelet 2§ (3) bekezdése (REGIOPLAN) Hatályos: 2009. április 15.-
Hatályon kívül helyezi: 8/2008 (IX. 10.) önkormányzati rendelet 1§-a Hatályos: 2008. szeptember 10-
Módosította: 4/2009 (IV. 15.) önkormányzati rendelet 2§ (4) bekezdése (REGIOPLAN) Hatályos: 2009. április 15.-
2001. évi LXIV. tv.
11/1984.(VIII.22.) IpM r.
123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet
46/1999.(III.18.) Korm. rendelet
Módosította: 4/2009 (IV. 15.) önkormányzati rendelet 3§ -a (REGIOPLAN) Hatályos: 2009. április 15.-
Módosította: 5/2015 (III. 30.) önkormányzati rendelet 4.§ (1) bekezdése Hatályos: 2015. április 15.-
Módosította: 5/2015 (III. 30.) önkormányzati rendelet 5.§ (1) bekezdése Hatályos: 2015. április 15.-
Módosította: 5/2015 (III. 30.) önkormányzati rendelet 5.§ (2) bekezdése Hatályos: 2015. április 15.-
Módosította: 4/2009 (IV. 15.) önkormányzati rendelet 4§ -a (Gksz1 adatait)(REGIOPLAN) Hatályos: 2009. április 15.-
Módosította: 8/2007 (V. 25.) önkormányzati rendelet 4.§ -a Hatályos: 2007. június 1
Módosította: 12/2009 (IX. 17.) önkormányzati rendelet 1§ -a Hatályos: 2009. szeptember 17.
Módosította: 8/2007 (V. 25.) önkormányzati rendelet 4.§ -a Hatályos: 2007. június 1.-
Hatályon kívül helyezi: 9/2007 (VII.20.) önkormányzati rendelet 1§ -a Hatályos: 2007. augusztus 1.-
Megállapította: 4/2009 (IV. 15.) önkormányzati rendelet 5§ -a (REGIOPLAN) Hatályos: 2009. április 15..-
253/1997.(XII. 20.) Korm. r