Szerkesztés...Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 17. § (5) bekezdésében, a 25. § (3) bek. b) pontjában, a 26. §-ában, a 32. § (1) bek. b) pontjában és (3) bekezdésében, a 37/A. § (3) bekezdésében, a 43/B. § (1) és (3) bekezdésében, a 45. § (1), (5), (6) bekezdésében, a 47. § (1) bekezdésében, az 50. § (3) bekezdésében, a 92. § (1) és (2) bekezdésében, 140/R. §-ban kapott felhatalmazások alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, az alábbi rendeletet alkotja: 

Szerkesztés...

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek. Amennyiben pedig a támogatásra szorulók élethelyzete nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával segítsék elő helyzetük javítását.

(2) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében Újrónafő Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat), az egészségügyi ellátórendszer és a civil szervezetek kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kezdeményezni. 

Szerkesztés...

1. Hatásköri és eljárási rendelkezések

2. §

(1)A nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény (továbbiakban: törvény) rendelkezései az irányadó.

(2)A polgármester Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testület (továbbiakban: Képviselő-testület) által átruházott hatáskörébe tartozik az önkormányzati segély megállapítása. 

Szerkesztés...

3. §

A szociális ellátások iránti kérelmek akár szóban, akár írásban a Jánossomorjai Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségénél (9244 Újrónafő, Szabadság u. 3.) vagy az e célra rendszeresített formanyomtatványon terjeszthetők elő, kivéve a 13. § b), c), e) pontját, melyeket a Mosonmagyaróvári Térségi Társulás (továbbiakban: Társulás) Egyesített Szociális Intézményében lehet előterjeszteni. 

Szerkesztés...

4. §

Az ellátást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot, egységben kell vizsgálni. Az ellátásokat úgy kell megállapítani, hogy azok elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási feltételeit.

Szerkesztés...

2. Jogosulatlanul igénybevett ellátás visszafizetése

5. §

(1)A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 17.§-ban foglaltak szerint jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén, a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

(2)A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése szempontjából súlyosan veszélyezteti a kötelezett megélhetését a visszafizetés, amennyiben a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) 200 %-át.

(3) Kérelemre, a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

Szerkesztés...

3. Szociális gondoskodás rendszere

6. §

A Képviselő-testület a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését

  a) pénzbeli és természetbeni ellátások nyújtásával,    

  b) szociális szolgáltatások megszervezésével valósítja meg.

Szerkesztés...

                                                   II.FEJEZET

             Pénzbeli szociális ellátások

4. Aktív korúak ellátása

7. §

(1)Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki rendszeres szociális segélyben részesül – kivéve az egészségkárosodottnak minősülő személyek – a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében:

a)a Mosonmagyaróvári Térségi Társulás (továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) a rendszeres szociális segélyre való jogosultság megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát, és

b)a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, és

c)teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat,

d)kapcsolatot tart az együttműködésre kijelölt szervvel.

(2)Az együttműködésre kijelölt szerv által szervezett programok, az életmód és életvezetés megváltoztatásának elősegítésére, a beilleszkedési zavarok leküzdésére, a mentális problémák megoldására irányuló egyéni és csoportos foglalkozások, tanácsadások megszervezésére irányulnak.

(3)A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha:

a)a beilleszkedési programban kötött megállapodásban meghatározottakat önhibájából nem teljesíti,

b)az együttműködésre kijelölt szervnél az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontig nem veteti magát nyilvántartásba,

c)együttműködésre kijelölt szervnél az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időpontig a beilleszkedési programról írásban nem állapodik meg.

 (4) Az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként a Képviselő-testület előírja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani köteles. A törvényben foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki az (5) bekezdésében foglalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak folyamatos fenntartásáról.

(5) A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására köteles az alábbiak szerint különösen:

a)az általa lakott ingatlan vonatkozásában, a lakószobákban az egészséges személyiségfejlődéshez szükséges minimális személyes élettérnek (minimum 6 m²/fő) biztosítottnak kell lenni,

b)az általa lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban is egy-egy darab szeméttároló edény (kuka) elhelyezése és rendeltetésszerű használata szükséges, továbbá a szemétszállítási szolgáltatás igénybevétele,

c)az általa lakott ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar vonatkozásában szükséges az állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása, különös tekintettel az ebtartásra és az ahhoz kapcsolódó védőoltások meglétére vonatkozóan,

d)szükséges a lakáshoz tartozó udvar, kert és a kerítésen kívüli utcafronti rész gyommentesítése és rendben tatása, különös tekintettel az esetlegesen ott található gaz, szemét és lom eltávolítására, illetve mindenféle szemét zárt tárolóban történő tárolására,

e)az ingatlan előtti járdának pormentesítéséről és síktalanításáról gondoskodni kell, járda hiányában 2 méter széles területsávnak a tisztántartásáról és síktalanításáról; a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb a telekhatáron kívüli és max. 20 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, valamint az ingatlan előtti vízelvezető árok kiásása és folyamatos tisztántartása a kerítés teljes hosszában a bejáratok kivételével (az árok mélysége min. 40 cm, alsó szélessége min. 40 cm, felső szélessége min. 60 cm),

f)  szükséges az ingatlanhoz tartozó utcafronti kerítésnek (az utcaképbe illeszkedő rendezettség szerinti megjelenésnek is eleget tevő) megléte,

g)szükséges a lakás padlózatának, falazatának folyamatos tisztán tartása, takarítása, szükség esetén meszelése,

h)a mosásra, valamint a rendszeres tisztálkodásra szolgáló vizes helyiség(ek) és a mindennapi használatra alkalmas módon kiépített és meglévő illemhely (WC) rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fokozott tisztántartása és fertőtlenítése szükséges,

az ingatlanban lakó összes személy vonatkozásában a személyi higiénia biztosítása rendszeres tisztálkodás által, valamint a személyi ruházat folyamatos napi szintű tisztántartása és tiszta helyen való tárolása szükséges

Szerkesztés...

5. Ápolási díj

8. §

(1) Az Sztv. 43/B. § (1) bekezdés szerint méltányossági ápolási díj állapítható meg a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.

(2) Az ápolást végző személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-a, egyedülálló esetében 200 %-a.

(3) A méltányossági ápolási díj összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(1)Az ápolást végző személy akkor nem teljesíti az ápolási kötelezettségét, ha az ápolást végző személy két, vagy több egymást követő napon nem gondoskodik:

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, különösen

- a megfelelő étkeztetéséről, – legalább napi egyszeri meleg étel, és legalább kétszeri hideg élelem biztosításáról,

- gyógykezeltetéshez, gyógyszerhez való hozzájutásról,

   - egyéb alapápolási feladatok ellátásáról,

b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen:

- mosdatásról, fürdetésről,

- ruházat, ágynemű mosásáról,

- a lakás takarításáról, tisztántartásáról és fűtéséről.

c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

(2) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a Társulás Egyesített Szociális Intézménye, mint a házi segítségnyújtást nyújtó szolgálat ellenőrizheti. Az ellenőrzés tapasztalatairól, illetve nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetén az ellenőrzést követően haladéktalanul értesíti a polgármestert.

Szerkesztés...

III. FEJEZET

NEM RENDSZERES PÉNZBENI ELLÁTÁSOK

6. Önkormányzati segély

9. §

(1) A Képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére önkormányzati segélyt nyújt, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg

a)elemi kár bekövetkezése esetén a nyugdíjminimum 300%-át,

b)elhunyt személy eltemettetése esetén a nyugdíjminimum 400%-át,

c)minden egyéb esetben a nyugdíjminimum 170 %-át

 és a kérelmező az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik. 

(1)Önkormányzati segély egy naptári évben legfeljebb négy alkalommal adható. Az önkormányzati segély alkalmankénti összege nem lehet kevesebb 5.000,- Ft-nál, elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély esetében a (3) bekezdés szerinti összeg 10 %-nál, és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, kivéve amennyiben azt elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként állapítják meg.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély esetében figyelembe vehető helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 180.000,- Ft.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott összegű, elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély kifizetéséhez a kérelmező vagy családtagja nevére kiállított temetési számlával kell igazolni.

(5) Amennyiben a kérelmező létfenntartása, egészségi állapota vagy más egyéb körülmény (természeti csapás, katasztrófa, baleset) szükségessé teszi kivételes méltányosságból az (1) bekezdésben foglalt jövedelmi viszonyoktól eltérően is megállapítható. A kérelem elbírálásához szükséges igazolások előzetes beszerzésétől el lehet tekinteni, amennyiben vélelmezhető, hogy a kérelmező a feltételeknek megfelel, és ezt írásos nyilatkozatával is megerősíti. 

Szerkesztés...

10.§

(1) Az önkormányzati segély a 9. §-ban meghatározottaktól eltérően kamatmentes kölcsön formájában is folyósítható annak a kérelmezőnek, aki a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetében egyszeri nagy összegű kiadása vált szükségessé.

(2) A kamatmentes kölcsön felhasználásáról számlákkal, hivatalos iratokkal el kell számolni.

(3) A kamatmentes kölcsön összege legfeljebb 150.000 Ft, melyet a folyósítást követő hónaptól kezdődően legfeljebb 12 havi egyenlő részletben kell törleszteni.

(4) Az Önkormányzat és a kölcsönt felvevő, a visszafizetés feltételeiről szerződést köt.

Szerkesztés...

IV. FEJEZET

TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

7. Méltányossági közgyógyellátás

11. §

A Képviselő-testület az Sztv. 50. § (3) bekezdése alapján méltányossági közgyógyellátási jogosultságot állapít meg, ha

          a)  a kérelmező családjában az egy főre számított havi  családi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, illetve

          b) egyedül élő, illetve gyermekét egyedül nevelő kérelmező, illetve olyan család esetében, amelyben fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él, ahol a családi jövedelem legfeljebb a nyugdíjminimum 200 %-át, és 

          c) havi rendszeres gyógyító ellátás igazolt költsége eléri, illetve meghaladja a nyugdíjmininimum 15 %-át,

          d) egészségi állapota, illetve az orvosi igazolás alapján vélelmezhető, hogy a c) pontban említett gyógyszerköltség tartósan vagy legalább 3 hónapig fennáll.

Szerkesztés...

8. Rendszeres szociális segély

12. §

Rendszeres szociális segély az Sztv. 47. § (2) bekezdésben foglaltak alapján természetben is nyújtható, amennyiben a Jánossomorjai Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltsége bármely ügyintézője hivatalos tudomást szerez arról, illetve azt tapasztalja, hogy a segélyben részesülő a juttatást nem a saját és családja létfenntartására, megélhetésére (többek között élelmezés, közüzemi díjak kifizetése) fordítja.

Szerkesztés...

9. Önkormányzati segély

13. §

A 9. §-ban említett ellátást természetbeli ellátásként kell megállapítani akkor ha:

a)a kérelem erre irányul,

b)az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

Szerkesztés...

V. FEJEZET

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

14. §

(1) Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások, személyes gondoskodás formái:

a)étkeztetés,

b)házi segítségnyújtás,

c)jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

d)családsegítés,

e)idősek nappali ellátása.

(2) Az (1) bekezdés b), c), d) és e) pontja szerinti ellátást a Képviselő-testület a Társulás keretében a társulási megállapodás alapján biztosítja. Az igénybevételének szabályait, valamint a térítési díjakat a Képviselő- testület külön rendeletben határozza meg.

Szerkesztés...

10. Étkeztetés

15. §

(1) Étkeztetésre jogosult az a kora, illetve egészségi állapota miatt rászorult személy, aki önmaga, vagy eltartottja részére átmeneti vagy tartós jelleggel a nappali egyszeri meleg étkezésről gondoskodni nem tud.

(2) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni különösen azt a személyt, aki

            a) mozgásában korlátozott,

            b) krónikus vagy akut betegségben szenved,

            c) fogyatékossága miatt önmaga fenntartásáról gondoskodni képtelen,

            d) az a)– b) pontokban foglalt okok valamelyikének fennállása miatt eltartottjáról gondoskodni képtelen.

(3) Az étkeztetés történhet

            a) házi segítségnyújtás  keretében házhoz szállítással,

            b) a jogosult általi elvitellel.

(4) A térítési díj mértékét, a fizetés módját, valamint az ellátás igénybevételének nem szabályozott feltételeit a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

Szerkeszté

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

16. §

(1) A rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

(1)Hatályát veszti a Képviselő-testület szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 10/2012. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete.

s...