Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában foglalt feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

I. F e j e z e t

Általános rendelkezések

1. §

(1)Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Újrónafő Község Önkormányzata.

(2)Az önkormányzat székhelye: 9244 Újrónafő, Szabadság u. 3.

(3)Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(4)A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Jánossomorjai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(5)A Hivatal székhelye: 9241 Jánossomorja, Szabadság u. 39.

(6)A Hivatal telephelyet (a továbbiakban: Kirendeltség) működtet Újrónafőn településen, amelynek hivatalos címe: 9244 Újrónafő, Szabadság u. 3.

. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló.

(2) A Képviselő-testület a címer és zászló használatának rendjét külön rendeletben állapítja meg.

II. F e j e z e t

A Képviselő-testület működése

1. Feladat- és hatáskörök

3. §

(1)Az önkormányzati feladat- és hatáskörök fő szabályként a képviselő-testületet illetik meg, melyeket e rendeletben vagy más önkormányzati rendeletben megállapított jogszabályok szerinta polgármesterre, bizottságokra, társulásra, jegyzőre átruházhat.

(2)Az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

(3)A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja az átruházott önkormányzati ügyben hozott döntést.

4. §

A települési önkormányzat támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A rendszeres együttműködés érdekében a tevékenységi körüknek megfelelően tanácskozási jogot biztosít részükre. A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meghívandók körét az 5. § (9) bekezdése tartalmazza.

2. A képviselő - testület összehívása

5. §

(1)A képviselő - testület tagjainak száma 5 fő. A képviselők névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza.

(2)A testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(3)A testületi ülést általában minden hónap negyedik hetének hétfői napjára kell összehívni. Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet 15 napon belül ismételten össze kell hívni.

(4)A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának megjelölését, valamint a napirendi pontokat tartalmazó meghívóban kell összehívni.

(5)A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előbb kell megküldeni.

(6)A meghívóval együtt meg kell küldeni az írásos előterjesztéseket is. Az egyes napirendekhez meghívottak részére csak azokat az előterjesztéseket kell megküldeni, amelyekhez meghívásuk kapcsolódik. Képviselő-testület zárt ülésén tárgyalandó előterjesztéseket kizárólag azok számára lehet megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.

(7)A képviselő-testület ülésének időpontjáról - nyilvánosság biztosítása érdekében - a település lakosságát értesíti a Kirendeltség a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján és más forgalmas helyen történő kifüggesztésével, valamint az Önkormányzat honlapján történő megjelenítésével.

(8)A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését. Tartós akadályoztatás alatt olyan időszakot kell érteni, amikor az érintett legalább 1 hónapig nem képes tisztségét ellátni.

(9)A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a)a jegyzőt,

b)a napirendi pontok előadóit,

c)Baráti Kör Újrónafőért Egyesület, Újrónafői Általános Iskoláért és Óvodáért Közhasznú Egyesület, Újrónafői Polgárőr Egyesület, Újrónafő Sportkör képviselőjét tevékenységi körében,

d)akit a polgármester megjelöl.

(10)A polgármester rendkívüli testületi-ülést köteles összehívni a képviselők legalább 1/4-ének a napirendet is tartalmazó indítványára. A sürgősség okát közölni kell.

(11)Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. A polgármester a sürgősségi indítvány benyújtásától számított 3 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról, kivéve, ha ezen időn belül a képviselő-testület rendes ülést tart.

(12)Rendkívüli ülés indítványozása esetén az ülés előtt 4 órával is kiküldhető meghívó, erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okának közlése szükséges.

3. Munkaterv

6. §

(1)A képviselő-testület a polgármester javaslatára évente a naptári évet megelőző utolsó ülésen elfogadja a testület munkatervét. A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérően is összehívhatja.

(2)A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(3)A munkatervnek tartalmaznia kell:

a)az ülések várható időpontját

b)a napirendek címét, előadóját,

c)az előterjesztő, illetve az előkészítésben részt vevő szerv, vagy személy megnevezését;

d)a közmeghallgatás időpontját.

4. A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

7. §

(1)A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2)A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott esetekben zárt ülést tart, valamint zárt ülést rendelhet el.

(3)A zárt ülésen kizárólag az Mötv. meghatározott személyek és az ülést segítő köztisztviselő vehet részt.

(4)A zárt ülés kötelező eseteinek kivételével zárt ülés megtartását indítványozhatják:

a)a polgármester

b)a települési képviselő

c)a jegyző.

8. §

A testületi ülés vezetője a testületi ülés vezetése során:

a)megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint hívták össze,

b)megállapítja az ülés határozatképességét,

c)előterjeszti az ülés napirendjét, majd azt megszavaztatja,

d)tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, az előző testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, egyúttal lehetőséget biztosít a kérdések, interpellációk felvetésére,

e)beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről,

f)napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

g)napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,

h)berekeszti az ülést.

5. Az előterjesztés

9. §

(1)Előterjesztésnek minősül a munkatervben felvett és új napirenden kívüli anyagok, a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2)A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3)Az előterjesztés főbb elemei:      

a)Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit) a tárgykört rendező jogszabályokat az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.

b)A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatokat tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők megjelölésével.

(4) A polgármester szükség esetén tájékoztatás ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról.

(5) A települési képviselő a testületi ülésen szóban kezdeményezheti önkormányzati rendelet megalkotását vagy határozat meghozását, melyről a képviselő-testület határozatot hoz. A határozatban megjelöli a rendelet-tervezet vagy határozati javaslat előterjesztőjét, az elkészítésért felelős nevét, továbbá az előterjesztés képviselő-testület elé terjesztésének határidejét.

6. A sürgősségi indítvány

10. §

(1)   A képviselő-testület - a polgármester javaslatára - minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

(2)   E sürgősségi indítványok benyújtásának a feltételei:

a)sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a jegyző;

b)ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését, - a napirend lezárása után - vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására;

c)ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják.

7. A vita, szavazás

11. §

(1)A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a)az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet;

b)az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyekre az előadó köteles rövid választ adni.

(2)A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Egy képviselő egy napirendhez legfeljebb 2 alkalommal szólhat hozzá.

(3)Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(4)A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(5)A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a képviselő-testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.

(6)Minősített többség szükséges az Mötv. rendelkezésein túl:

a)vagyonával való rendelkezés és pályázat tárgyalásakor,

b)terület átcsatoláshoz,

c)tanácsnok megválasztása esetén

d)sürgősségi indítvány tárgyában való döntéshez.

(7)A titkos szavazásról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. Nyilvános ülésen is szavazhat a képviselő testület titkosan, de csak azokban az ügytípusokban, amelyekben zárt ülést is tarthatna.

(8)A zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni.

(9)A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapok és urna igénybevételével történik.

(10)A titkos szavazásnál 3 tagú ügyrendi- és szavazatszámláló bizottság jár el.

(11)Az ügyrendi és szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét és erről a képviselő-testületnek jelentést tesz.

(12)A nyílt szavazás formái: kézfelemelés, név szerinti szavazás.

(13)Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a polgármester kezdeményezi.

(14)Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyzőABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor "igen"-nel vagy "nem"-mel szavaznak, illetőleg tartózkodnak a szavazástól. A jegyző a szavazatot a névsoron feltűnteti, és azt átadja a polgármesternek.

(15)A szavazás összeszámlálásáról a jegyző gondoskodik, a szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A név szerinti szavazást rögzítő - jegyző által hitelesített - névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

8. A határozat

12. §

(1)A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Újrónafő Község Önkormányzata

Képviselő-testületének

...../201.. (....hó....n)  határozata

(2)A képviselő-testület normatív határozatát helyben szokásos módon – Újrónafő Község hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, valamint az önkormányzat honlapján való megjelenítéssel – ki kell hirdetni.

(3)A testületi határozatról a Kirendeltség a meghozatal sorrendjében határidő nyilvántartást vezet.

(4)A határozatokat, a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül kell elküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és érintett szerveknek.

(5)A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé. 

9. A rendeletalkotás eljárás főbb szabályai

13. §

(1)Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a)a települési képviselők,

b)a polgármester,

c)a jegyző,

(2)A rendelet-tervezet elkészítése:

a)során a képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - elveket, szempontokat állapíthat meg,

b)a jegyző feladata.

(3)A jegyző az előkészítést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is.

(4)A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(5)Az önkormányzati rendeletek külön-külön - naptári év elejétől kezdődően - folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének

...../201.. (....hó....nap)  önkormányzati rendelete

(6)Az Önkormányzati rendeletet helyben szokásos módon - Újrónafő Község Önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, valamint az Önkormányzat honlapján való megjelenítéssel - ki kell hirdetni.

(7)Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek napra készen tartásáról a jegyző gondoskodik.

(8)Az önkormányzati rendeleteket meg kell küldeni mindazoknak a szervezeteknek, amelyek a rendeletek rendelkezéseinek betartásában, végrehajtásában érdekeltek.

(9)A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

10. Kérdés, interpelláció

14. §

(1)Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2)A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga és a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.

(3)A képviselő-testület ülésén - lehetőleg napirend lezárása után - a képviselő:

a)a polgármestertől,

b)képviselőtől,

c)a jegyzőtől,

bármely közérdekű ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), melyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban -  érdemi választ ad.

(4)Ha az interpelláció – jegyzőnél történő - benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ebben az esetben a jegyző gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról.

(5)A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a)az interpelláló nevét

b)az interpelláció tárgyát, címzettjét,

c)annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

(6)Az írásbeli választ a következő képviselő-testületi ülésen ismertetni kell. Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(7)Abban az esetben, ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, vagy ha az interpelláció tárgya vizsgálatot igényel, a képviselő-testület az ügy kivizsgálása célból eseti bizottságot hozhat létre. Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni. A bizottság a vizsgálat eredményéről - a feladatra kitűzött határidőn belül - köteles beszámolni, illetőleg szükség esetén köteles a további teendőkre vonatkozó javaslatot megfogalmazni.

(8)Az interpellációról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

11. A tanácskozás rendjének fenntartása

15. §

(1)A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:

a)gondoskodik a képviselők jogainak biztosításáról,

b)megadja a szót a tanácskozási joggal rendelkező meghívottaknak,

c)megadhatja a szót a nyilvános testületi ülésen megjelent érdeklődő polgár részére,

d)figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;

e)megvonja a szót attól a hozzászólótól, akinél a figyelmeztetés nem vezetett eredményre, továbbá aki a számára előírt időkorlátot túllépi;

f)rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;

g)ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;

h)ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe.

(2)Az (1) bekezdés g) és h) pontjában felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.

(3)A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el.

(4)A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

12. A jegyzőkönyv

16. §

(1)A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:

a)az eredeti példányt a jegyző kezeli,

b)a másik példányt a könyvtár részére kell átadni.

(2)A jegyző által kezelt példányt évente kötetbe kell kötni, és el kell helyezni a Kirendeltség irattárában, a zárt ülésről készült jegyzőkönyveket külön kötetbe kell kötni.

(3)A jegyzőkönyvet az Mötv.-ben foglaltak szerint kell elkészíteni és az ott előírtakon kívül tartalmaznia kell:

a) a távollétét előzően bejelentő, illetve azt megtenni elmulasztó képviselők nevét,

b) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

c) a jegyzőkönyvvezető nevét,

d) interpellációkat, képviselői kérdéseket,

e) az interpellációra és a kérdésre adott választ,

f) a módosító javaslatokat,

g) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,

h) a jegyzőkönyv hitelesítőinek nevét és aláírását.

(3)A képviselő kérésére szó szerint kell rögzíteni hozzászólását, véleményét, nyilatkozatát.

(4)A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a) a jelenléti ívet,

b) a meghívót,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a végleges rendeleteket,

e) az aláírt szerződéseket,

f) a települési képviselő kérésére írásban is benyújtott hozzászólását, interpellációját,

g) az érintett nyilatkozatát személyi ügyének tárgyalási formájáról,

h) a jegyző törvényességi észrevételét,

i) a név szerinti szavazásról készült névsort,

j) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.

(1)A jegyzőkönyvbe való betekintést a választópolgárok a Kirendeltség bármely dolgozójától kérhetnek. A jegyzőkönyvről, illetve annak részeiről oldalanként 30 Ft térítési díj ellenében másolatot kérhetnek.

III. Fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

17. §

(1)A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot választ. A képviselő-testület nem határoz meg olyan előterjesztéseket, melyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

(2)A képviselő-testület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó, a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben döntési jogkörrel is felruházható, egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott testületi szerv.

(3)A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő, mely személyi összetételét a rendelet 2. függeléke tartalmazza

(4)Az Ügyrendi Bizottság az alábbi feladat- és hatásköröket látja el:

a)nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatait,

b)kivizsgálja és a képviselő-testület elé terjeszti a polgármesteri, valamint a képviselői összeférhetetlenségével kapcsolatos bejelentéseket,

c)lebonyolítja a titkos választásokat.

(5)A képviselő-testület által szükségesnek tartott esetben meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentések képviselő-testület által elfogadásáig tart.

(6)A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottsági ülést úgy kell összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket, az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják.

(7)A bizottságot 8 napon belül össze kell hívni a polgármester vagy a bizottság tagjainak egyharmada indítványára, amelynek az összehívás okát, célját és a javasolt napirendet is tartalmaznia kell. A képviselő-testület által meghatározott időpontban és tartalommal a bizottsági ülés tartása kötelező.

(8)A bizottsági ülésen a polgármester, az alpolgármester, bármely képviselő, a jegyző tanácskozási joggal részt vehet.

(9)A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. megengedi vagy kötelezővé teszi. Döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(10)A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati és személyes adatot megőrizni.

IV. F e j e z e t

A települési képviselő

18. §

(1)A települési képviselőt az Mötv.-ben és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

(2)Ha a képviselő az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegi, megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület legfeljebb tizenkét havi időtartamra megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a megvonás újra megállapítható.

13. A képviselők főbb kötelezettségei

20. §

(1)A Képviselő köteles olyan magatartás tanúsítására, amely méltóvá teszi közéleti tevékenységére, a választók bizalmára.

(2)A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titkot köteles megőrizni. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.

(3)Köteles a község lakosságával, illetve önszerveződő, lakossági közösségekkel a kapcsolatot tartani.

(4)Köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában.

(5)Felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében.

(6)Szóban vagy írásban bejelenti, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(7)Köteles személyes érintettségét bejelenteni. A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a Képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.

V. F e j e z e t

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

14. A polgármester

21. §

(1)A polgármester feladatait főállásban látja el.

(2)A polgármester díjazására, jutalmazására és költségtérítésére az alpolgármester tesz javaslatot.

(3)A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő különös feladatai:

a)segíti a képviselők munkáját,

b)összehívja és vezeti a testület üléseit,

c)képviseli az önkormányzatot,

d)szervezi a település-fejlesztést és a közszolgáltatásokat,

e)biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.

(4)A polgármester a jogszabályokban és a rendeletben már tárgyalt hatáskörén túlmenően:

a)fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodásokat köt,

b)véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

c)nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,

d)irányítja az önkormányzat külügyi tevékenységét,

e)ellátja a honvédelmi törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat,

f)az előző pontban meghatározott feladatának végrehajtásához szükséges költségek és kiadások fedezetét a helyi költségvetésben kell biztosítani.

(5)A polgármester a közigazgatási hatáskörébe tartozó feladatait a Kirendeltség közreműködésével látja el.

(6)A polgármester a képviselő-testület – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben való – határozatképtelensége vagy határozathozatalának hiánya esetén a jogszabályban rögzített át nem ruházható képviselő-testületi hatáskörök kivételével döntést hozhat

a)pályázat benyújtásáról azon pályázatok tekintetében, amelyek pénzügyi kötelezettségvállalást nem igényelnek;

b)önkormányzati intézmény vagy szervezet működőképességének fenntartására vonatkozóan;

c)az Önkormányzat működőképességét biztosító határidős feladat tekintetében;

d)olyan, a települést vagy annak lakosságát érintő, előre nem látható esemény (a továbbiakban: vis maior helyzet) bekövetkezése esetén, amelynek elhárításához vagy az ebből fakadó további káresemény elhárításához ez feltétlenül szükséges.

(7)A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban a települést vagy annak lakosságát érintő vis maior helyzet bekövetkezése esetén – a jogszabályban rögzített át nem ruházható képviselő-testületi hatáskörök kivételével – a vis maior helyzet, vagy az abból fakadó további káresemény elhárításához szükséges halaszthatatlan döntést meghozhatja.

15. Alpolgármester

22. §

(1)A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ.

(2)Az alpolgármester társadalmi megbízatásában látja el feladatait.

(3)Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

(4)Az alpolgármester a képviselő-testület illetve a polgármester esetenkénti megbízása alapján képviseli az Önkormányzatot.

(5)Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

16. A jegyző

23. §

(1)Az Mötv. szerint, a Hivatal székhely önkormányzat polgármestere pályázat alapján a jogszabályban megállapított követelményeknek megfelelően jegyzőt nevez ki.

(2)A jegyző az Mötv.-ben foglalt feladatain felül:

a)ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket.

b)szervezi a kirendeltség jogi felvilágosító munkáját.

c)ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.

d)véleményt nyilvánít (állást foglal) a polgármester, alpolgármester kérésére jogértelmezési kérdésekben.

e)javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára.

f)  gondoskodik rendelet mellékleteinek, függelékeinek naprakész állapotban tartásáról.

(3)A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van a jogszabálysértő javaslatok, továbbá működés esetén. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(4)A jegyzői feladatokat Újrónafő településen a Hivatal létrehozásáról és fenntartásáról szóló megállapodásban foglaltak szerint, a kirendeltség-vezető látja el, aki hétfőn 8:00 – 16:00 óra, csütörtökön és pénteken a 8:00 – 12:00 óra közötti időben köteles Újrónafő községben ügyfélfogadást tartani.

(5)A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat – legfeljebb hat hónap időtartamra – a kirendeltség-vezető látja el.

IX.   F e j e z e t

Közös Önkormányzati Hivatal

24. §

(1)A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a képviselő-testület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testületével és Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testületével közösen működteti a Hivatalt.

(2)A Hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat- és hatáskörét, az ügyfélfogadás rendjét a Hivatalt létrehozó megállapodás, valamint a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti.

(3)A Hivatal munkájáról és működéséről a jegyző évente egy alkalommal – a képviselő-testületek munkaterveiben meghatározott időpontban – beszámol.

(4)A Kirendeltség a kirendeltség-vezető közvetlen vezetése alatt áll a Hivatal létrehozásáról és fenntartásáról szóló megállapodásban foglaltak szerint.

X.   F e j e z e t

Társulások

25. §

(1)Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel, gazdasági szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakíthat társulásokat a törvényben foglaltak figyelembe vételével.

(2)A társulásokban az Önkormányzatot a polgármester képviseli.

(3)A képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére és együttműködésre törekszik. Együttműködési megállapodás megkötésére kizárólag a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá.

(4)Az Önkormányzat a 2. melléklet szerinti társulásoknak tagja.

XI.  F e j e z e t

Lakossággal való kapcsolattartási formák, lakossági fórumok

17. Helyi népszavazás

26. §

A helyi népszavazás szabályait a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben határozza meg. 

18. Közmeghallgatás

27. §

(1)A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal a munkatervben meghatározottak szerint közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.

(2)A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez az egyes települési képviselőkhöz, polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3)A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendi pontjairól az önkormányzat hirdető tábláján, valamint az Önkormányzat honlapján kell tájékoztatni a közmeghallgatás előtt legalább 10 nappal.

(4)A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5)A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(6)A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

19. Falugyűlés

28. §

(1)A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - falugyűlést hívhat össze.

(2)A gyűlés helyéről, idejéről a tárgyalása kerülő tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján, valamint az Önkormányzat honlapján kell tájékoztatást adni a falugyűlés előtt legalább 10 nappal.

(3)A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, valamint a jegyzőt.

(4)A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

XII. F e j e z e t

Az önkormányzat gazdálkodása

29. §

(1)A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vehet fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.

(2)A polgármester az önkormányzat vagyoni helyzetének az alakulásáról szükség szerint tájékoztatja a lakosokat.

(3)Az Önkormányzat a belső ellenőrzését külső szakértő útján látja el.

(4)Az Önkormányzat alaptevékenységeinek ellátásához használandó kormányzati funkciókat a 3. melléklet tartalmazza.

XIII. F e j e z e t

Záró rendelkezések

30. §

(1)   A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)   Hatályát veszti Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének Újrónafő Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete.