Újrónafő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2015 (X.5.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 04. 01- 2021. 08. 31Újrónafő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2015 (X.5.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában foglalt feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
I. F e j e z e t
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Újrónafő Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye: 9244 Újrónafő, Szabadság u. 3.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(4) A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Jánossomorjai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
(5) A Hivatal székhelye: 9241 Jánossomorja, Szabadság u. 39.
(6) A Hivatal telephelyet (a továbbiakban: Kirendeltség) működtet Újrónafőn településen, amelynek hivatalos címe: 9244 Újrónafő, Szabadság u. 3.
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló.
(2) A Képviselő-testület a címer és zászló használatának rendjét külön rendeletben állapítja meg.
II. F e j e z e t
A Képviselő-testület működése
1. Feladat- és hatáskörök
3. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök fő szabályként a képviselő-testületet illetik meg, melyeket e rendeletben vagy más önkormányzati rendeletben megállapított jogszabályok szerint a polgármesterre, bizottságokra, társulásra, jegyzőre átruházhat.
(2) Az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja az átruházott önkormányzati ügyben hozott döntést.
4. § A települési önkormányzat támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A rendszeres együttműködés érdekében a tevékenységi körüknek megfelelően tanácskozási jogot biztosít részükre. A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meghívandók körét az 5. § (9) bekezdése tartalmazza.
2. A képviselő - testület összehívása
5. § (1) A képviselő - testület tagjainak száma 4 fő.
(2) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(3) A testületi ülést általában minden hónap negyedik hetének csütörtöki napjára kell összehívni. Határozatképtelensége esetén a képviselő-testületet 15 napon belül ismételten össze kell hívni.
(4) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának megjelölését, valamint a napirendi pontokat tartalmazó meghívóban kell összehívni.
(5) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előbb kell megküldeni.
(6) A meghívóval együtt meg kell küldeni az írásos előterjesztéseket is. Az egyes napirendekhez meghívottak részére csak azokat az előterjesztéseket kell megküldeni, amelyekhez meghívásuk kapcsolódik. Képviselő-testület zárt ülésén tárgyalandó előterjesztéseket kizárólag azok számára lehet megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.
(7) A képviselő-testület ülésének időpontjáról - nyilvánosság biztosítása érdekében - a település lakosságát értesíti a Hivatal a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján valamint az Önkormányzat honlapján történő megjelenítésével.
(8) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését. Tartós akadályoztatás alatt olyan időszakot kell érteni, amikor az érintett legalább 1 hónapig nem képes tisztségét ellátni.
(9) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
- a) a jegyzőt,
- b) a napirendi pontok előadóit,
- c) Újrónafői Általános Iskoláért és Óvodáért Egyesület, Újrónafői Sportegyesület, „Baráti Kör Újrónafőért”, Újrónafői Polgárőr Egyesület képviselőjét tevékenységi körében,
- d) akit a polgármester megjelöl.
(10) A polgármester rendkívüli testületi-ülést köteles összehívni a képviselők legalább 1/4-ének a napirendet is tartalmazó indítványára. A sürgősség okát közölni kell.
(11) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. A polgármester a sürgősségi indítvány benyújtásától számított 3 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról, kivéve, ha ezen időn belül a képviselő-testület rendes ülést tart.
(12) Rendkívüli ülés indítványozása esetén az ülés előtt 4 órával is kiküldhető meghívó, erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okának közlése szükséges.
3. Munkaterv
6. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára évente a naptári évet megelőző utolsó ülésen elfogadja a testület munkatervét. A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérően is összehívhatja.
(2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
- a) az ülések várható időpontját
- b) a napirendek címét, előadóját,
- c) az előterjesztő, illetve az előkészítésben részt vevő szerv, vagy személy megnevezését;
- d) a közmeghallgatás időpontját.
4. A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai
7. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott esetekben zárt ülést tart, valamint zárt ülést rendelhet el.
(3) A zárt ülésen kizárólag az Mötv. meghatározott személyek és az ülést segítő köztisztviselő vehet részt.
(4) A zárt ülés kötelező eseteinek kivételével zárt ülés megtartását indítványozhatják:
- a) a polgármester
- b) képviselő-testület tagja
- c) a jegyző.
8. § A testületi ülés vezetője a testületi ülés vezetése során:
- a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint hívták össze,
- b) megállapítja az ülés határozatképességét,
- c) előterjeszti az ülés napirendjét, majd azt megszavaztatja,
- d) az előző testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, egyúttal lehetőséget biztosít a kérdések, interpellációk felvetésére, tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről és beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,
- e) beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről,
- f) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
- g) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,
- h) berekeszti az ülést.
5. Az előterjesztés
9. § (1) A képviselő-testület munkáját a meghívóban feltüntetett és a kiküldött előterjesztések alapján végzi. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményeire az alábbi rendelkezések az irányadók:
1. A képviselő-testületi ülésre készülő előterjesztésnek két fő részből kell állnia:
a) az első rész a tárgy ismertetését, az előterjesztés célját tartalmazza,
b) a második rész a határozati javaslatot (javaslatokat) foglalja magában.
2. Az előterjesztés első részének tartalmaznia kell:
a) a képviselő-testület foglalkozott-e korábban az adott tárgykörrel, és milyen feladatokat határozott meg;
b) az előterjesztés tárgyára vonatkozó jogi szabályozást, önkormányzati rendelkezéseket;
c) a tárggyal kapcsolatos értékelést, elemzést és mindazon körülményeket, melyeknek szerepe jelentős a döntésben;
3. Az előterjesztés második részébe kell foglalni a szabatosan, egyértelműen, tömören, lényegre törően, az előterjesztés első részével összhangban megfogalmazott - egy vagy több - határozati javaslatot.
4. A határozati javaslat:
a) a feladatokat indokolás nélkül tartalmazza;
b) ha a határozat jellege megkívánja, pontonként tartalmazza a határozat végrehajtásáért felelős személy (személyek), vagy szervezet megnevezését, valamint a végrehajtás határidejét naptári év, hó, nap megjelöléssel;
c) "folyamatos" jelzésű határidőt csak kivételesen tartalmazhat.
5. Egyedi ügyek előterjesztésénél a felosztás elhagyható, amennyiben a döntés minden lényeges elemét a határozati javaslat magában foglalja.
6. Az előterjesztések alaki követelményei:
Az előterjesztés fedőlapja tartalmazza:
a) baloldalon felül az előterjesztő szerv megnevezését;
b) középen az "ELŐTERJESZTÉS" feliratot, alatta a képviselő-testületi ülés időpontját;
c) baloldalon alul, egymás alatt: a tárgy megnevezését, az előterjesztő nevét.
(2) Napirendi pont előterjesztője - a rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztések kivételével - lehet:
- a polgármester;
- a képviselő-testület tagja;
- a jegyző;
- a képviselő-testület által felkért szervezet vezetője;
6. A sürgősségi indítvány
10. § (1) A 9. § (2) bekezdésben szereplő előterjesztésre jogosultak javasolhatják valamely előterjesztés sürgősségi tárgyalását. Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 16 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
(2) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület napirend előtt minősített többséggel határoz.
(3) A polgármester visszautasítja azt a sürgősségi indítványt, amit az (1) bekezdésekben előírtak figyelmen kívül hagyásával nyújtottak be. A visszautasításról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
(4) A sürgősség elfogadása esetén az előterjesztést a képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja. Ha képviselő-testület nem fogadja el a sürgősséget, úgy a napirendi pontok meghatározásakor dönti el, hogy az ügyet mikor, hányadik pontként tárgyalja.
7. A vita, szavazás
11. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
- a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet;
- b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyekre az előadó köteles rövid választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Egy képviselő egy napirendhez legfeljebb 2 alkalommal szólhat hozzá.
(3) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(4) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(5) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a képviselő-testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.
(6) Minősített többség szükséges az Mötv. rendelkezésein túl:
- a) vagyonával való rendelkezés és pályázat tárgyalásakor,
- b) terület átcsatoláshoz,
- c) tanácsnok megválasztása esetén
- d) sürgősségi indítvány tárgyában való döntéshez.
(7) A titkos szavazásról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. Nyilvános ülésen is szavazhat a képviselő testület titkosan, de csak azokban az ügytípusokban, amelyekben zárt ülést is tarthatna.
(8) A zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni.
(9) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapok és urna igénybevételével történik.
(10) A titkos szavazásnál 3 tagú ügyrendi- és szavazatszámláló bizottság jár el.
(11) Az ügyrendi és szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét és erről a képviselő-testületnek jelentést tesz.
(12) A nyílt szavazás formái: kézfelemelés, név szerinti szavazás.
(13) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a polgármester kezdeményezi.
(14) Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor "igen"-nel vagy "nem"-mel szavaznak, illetőleg tartózkodnak a szavazástól. A jegyző a szavazatot a névsoron feltűnteti, és azt átadja a polgármesternek.
(15) A szavazás összeszámlálásáról a jegyző gondoskodik, a szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A név szerinti szavazást rögzítő - jegyző által hitelesített - névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
8. A határozat
12. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének…/201.. (…hó….nap) kt. határozata
(2) A testületi határozatokról a Hivatal a meghozatal sorrendjében határidő nyilvántartást vezet.
(3) A testületi határozatról a Kirendeltség a meghozatal sorrendjében határidő nyilvántartást vezet.
(4) A határozatokat, a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül kell elküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és érintett szerveknek.
(5)
9. A rendeletalkotás eljárás főbb szabályai
13. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
- a) a képviselők-testület tagja,
- b) a polgármester,
- c) a jegyző,
(2) A rendelet-tervezet elkészítése:
- a) során a képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - elveket, szempontokat állapíthat meg,
- b) a jegyző feladata.
(3) Az elkészítést követően a rendelet-tervezetet az előterjesztésre jogosult indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti.
(4) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg.
(5) Az önkormányzati rendeletek külön-külön - naptári év elejétől kezdődően - folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének
...../201.. (....hó....nap) önkormányzati rendelete
(6) Az Önkormányzati rendeletet helyben szokásos módon - Újrónafő Község Önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, valamint az Önkormányzat honlapján való megjelenítéssel - ki kell hirdetni.
(7) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek napra készen tartásáról a jegyző gondoskodik.
(8) Az önkormányzati rendeleteket meg kell küldeni mindazoknak a szervezeteknek, amelyek a rendeletek rendelkezéseinek betartásában, végrehajtásában érdekeltek.
(9) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.
10. Kérdés, interpelláció
14. § (1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga és a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.
(3) A képviselő-testület ülésén - lehetőleg napirend lezárása után - a képviselő:
- a) a polgármestertől,
- b) képviselőtől,
- c) a jegyzőtől,
bármely közérdekű ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), melyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ ad.
(4) Ha az interpelláció – jegyzőnél történő - benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ebben az esetben a jegyző gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról.
(5) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
- a) az interpelláló nevét
- b) az interpelláció tárgyát, címzettjét,
- c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.
(6) Az írásbeli választ a következő képviselő-testületi ülésen ismertetni kell. Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(7) Abban az esetben, ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, vagy ha az interpelláció tárgya vizsgálatot igényel, a képviselő-testület az ügy kivizsgálása célból eseti bizottságot hozhat létre. Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni. A bizottság a vizsgálat eredményéről - a feladatra kitűzött határidőn belül - köteles beszámolni, illetőleg szükség esetén köteles a további teendőkre vonatkozó javaslatot megfogalmazni.
(8) Az interpellációról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
11. A tanácskozás rendjének fenntartása
15. § (1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:
- a) gondoskodik a képviselők jogainak biztosításáról,
- b) megadja a szót a tanácskozási joggal rendelkező meghívottaknak,
- c) megadhatja a szót a nyilvános testületi ülésen megjelent érdeklődő polgár részére,
- d) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
- e) megvonja a szót attól a hozzászólótól, akinél a figyelmeztetés nem vezetett eredményre, továbbá aki a számára előírt időkorlátot túllépi;
- f) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
- g) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;
- h) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe.
(2) Az (1) bekezdés g) és h) pontjában felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
12. A jegyzőkönyv
16. § (1) A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:
- a) az eredeti példányt a jegyző kezeli,
- b) a másik példányt a könyvtár részére kell átadni.
(2) A jegyző által kezelt példányt évente le kell fűzni, és el kell helyezni a Kirendeltség irattárában, a zárt ülésről készült jegyzőkönyveket külön kell fűzni.
(3) A jegyzőkönyvet az Mötv.-ben foglaltak szerint kell elkészíteni és az ott előírtakon kívül tartalmaznia kell:
- a) a távollétét előzően bejelentő, illetve azt megtenni elmulasztó képviselők nevét,
- b) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
- c) a jegyzőkönyvvezető nevét,
- d) interpellációkat, képviselői kérdéseket,
- e) az interpellációra és a kérdésre adott választ,
- f) a módosító javaslatokat,
- g) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,
- h)
(4) A képviselő kérésére szó szerint kell rögzíteni hozzászólását, véleményét, nyilatkozatát.
(5) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
- a) a jelenléti ívet,
- b) a meghívót,
- c) az írásos előterjesztéseket,
- d) a rendeleteket,
- e) képviselő-testület tagjának kérésére írásban is benyújtott hozzászólását, interpellációját,
- f) az érintett nyilatkozatát személyi ügyének tárgyalási formájáról,
- g) a jegyző törvényességi észrevételét,
- h) a név szerinti szavazásról készült névsort,
- i) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.
(6) A jegyzőkönyvbe való betekintést a választópolgárok a Kirendeltség bármely dolgozójától kérhetnek. A jegyzőkönyvről, illetve annak részeiről oldalanként 30 Ft térítési díj ellenében másolatot kérhetnek.
III. FEJEZET A Képviselő-testület bizottságai
17. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot választ. A képviselő-testület nem határoz meg olyan előterjesztéseket, melyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.
(2) A képviselő-testület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó, a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben döntési jogkörrel is felruházható, egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott testületi szerv.
(3) A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő.
(4) Az Ügyrendi Bizottság az alábbi feladat- és hatásköröket látja el:
- a) nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatait,
- b) kivizsgálja és a képviselő-testület elé terjeszti a polgármesteri, valamint a képviselői összeférhetetlenségével kapcsolatos bejelentéseket,
- c) lebonyolítja a titkos szavazásokat.
(5) A képviselő-testület által szükségesnek tartott esetben meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentések képviselő-testület által elfogadásáig tart.
(6) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottsági ülést úgy kell összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket, az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják.
(7) A bizottságot 8 napon belül össze kell hívni a polgármester vagy a bizottság tagjainak egyharmada indítványára, amelynek az összehívás okát, célját és a javasolt napirendet is tartalmaznia kell. A képviselő-testület által meghatározott időpontban és tartalommal a bizottsági ülés tartása kötelező.
(8) A bizottsági ülésen a polgármester, az alpolgármester, bármely képviselő, a jegyző tanácskozási joggal részt vehet.
(9) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. megengedi vagy kötelezővé teszi. Döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
(10) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati és személyes adatot megőrizni.
IV. F e j e z e t
A települési képviselő
18. § (1) A települési képviselőt az Mötv.-ben és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.
(2) Ha a képviselő az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegi, megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület legfeljebb tizenkét havi időtartamra megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a megvonás újra megállapítható.
13. A képviselők főbb kötelezettségei
20. § (1) A Képviselő köteles olyan magatartás tanúsítására, amely méltóvá teszi közéleti tevékenységére, a választók bizalmára.
(2) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titkot köteles megőrizni. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.
(3) Köteles a község lakosságával, illetve önszerveződő, lakossági közösségekkel a kapcsolatot tartani.
(4) Köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában.
(5) Felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében.
(6) Szóban vagy írásban bejelenti, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
(7) Köteles személyes érintettségét bejelenteni. A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a Képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.
V. F e j e z e t
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
14. A polgármester
21. § (1) A polgármester feladatait főállásban látja el.
(2) A polgármester jutalmazására az alpolgármester tesz javaslatot.
(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő különös feladatai:
- a) segíti a képviselők munkáját,
- b) összehívja és vezeti a testület üléseit,
- c) képviseli az önkormányzatot,
- d) szervezi a település-fejlesztést és a közszolgáltatásokat,
- e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.
(4) A polgármester a jogszabályokban és a rendeletben már tárgyalt hatáskörén túlmenően:
- a) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodásokat köt,
- b) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
- c) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,
- d) irányítja az önkormányzat külügyi tevékenységét,
- e) ellátja a honvédelmi törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat,
- f) az előző pontban meghatározott feladatának végrehajtásához szükséges költségek és kiadások fedezetét a helyi költségvetésben kell biztosítani.
(5) A polgármester a közigazgatási hatáskörébe tartozó feladatait a Hivatal közreműködésével látja el.
(6) A polgármester a képviselő-testület – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben való – határozatképtelensége vagy határozathozatalának hiánya esetén a jogszabályban rögzített át nem ruházható képviselő-testületi hatáskörök kivételével döntést hozhat
- a) pályázat benyújtásáról azon pályázatok tekintetében, amelyek pénzügyi kötelezettségvállalást nem igényelnek;
- b) önkormányzati intézmény vagy szervezet működőképességének fenntartására vonatkozóan;
- c) az Önkormányzat működőképességét biztosító határidős feladat tekintetében;
- d) olyan, a települést vagy annak lakosságát érintő, előre nem látható esemény (a továbbiakban: vis maior helyzet) bekövetkezése esetén, amelynek elhárításához vagy az ebből fakadó további káresemény elhárításához ez feltétlenül szükséges.
(7) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban a települést vagy annak lakosságát érintő vis maior helyzet bekövetkezése esetén – a jogszabályban rögzített át nem ruházható képviselő-testületi hatáskörök kivételével – a vis maior helyzet, vagy az abból fakadó további káresemény elhárításához szükséges halaszthatatlan döntést meghozhatja.
15. Alpolgármester
22. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásában látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
(4) Az alpolgármester a képviselő-testület illetve a polgármester esetenkénti megbízása alapján képviseli az Önkormányzatot.
(5) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
16. A jegyző
23. § (1) Az Mötv. szerint, a Hivatal székhely önkormányzat polgármestere pályázat alapján a jogszabályban megállapított követelményeknek megfelelően jegyzőt nevez ki.
(2) A jegyző az Mötv.-ben foglalt feladatain felül:
- a) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket.
- b) szervezi a kirendeltség jogi felvilágosító munkáját.
- c) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.
- d) véleményt nyilvánít (állást foglal) a polgármester, alpolgármester kérésére jogértelmezési kérdésekben.
- e) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára.
- f) gondoskodik rendelet mellékleteinek, függelékeinek naprakész állapotban tartásáról.
(3) A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van a jogszabálysértő javaslatok, továbbá működés esetén. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(4) A jegyzői feladatok Kirendeltségen történő ellátásáról a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik.
(5) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat – legfeljebb hat hónap időtartamra – a munkaügyi ügyintéző látja el.
IX. F e j e z e t
Közös Önkormányzati Hivatal
24. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a képviselő-testület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Várbalog Község Önkormányzata Képviselő-testületével és Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testületével közösen működteti a Hivatalt.
(2) A Hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat- és hatáskörét, az ügyfélfogadás rendjét a Hivatalt létrehozó megállapodás, valamint a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti.
(3) A Hivatal munkájáról és működéséről a jegyző évente egy alkalommal – a képviselő-testületek munkaterveiben meghatározott időpontban – beszámol.
(4)
X. F e j e z e t
Társulások
25. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel, gazdasági szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakíthat társulásokat a törvényben foglaltak figyelembe vételével.
(2) A társulásokban az Önkormányzatot a polgármester képviseli.
(3) A képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére és együttműködésre törekszik. Együttműködési megállapodás megkötésére kizárólag a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá.
(4) Az Önkormányzat a 2. melléklet szerinti társulásoknak tagja.
XI. F e j e z e t
Lakossággal való kapcsolattartási formák, lakossági fórumok
17. Helyi népszavazás
26. § A helyi népszavazás szabályait a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben határozza meg.
18. Közmeghallgatás
27. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal a munkatervben meghatározottak szerint közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.
(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez az egyes települési képviselőkhöz, polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendi pontjairól az önkormányzat hirdető tábláján, valamint az Önkormányzat honlapján kell tájékoztatni a közmeghallgatás előtt legalább 10 nappal.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
(6) A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.
19. Falugyűlés
28. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - falugyűlést hívhat össze.
(2) A gyűlés helyéről, idejéről a tárgyalása kerülő tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján, valamint az Önkormányzat honlapján kell tájékoztatást adni a falugyűlés előtt legalább 10 nappal.
(3) A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, valamint a jegyzőt.
(4) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
XII. F e j e z e t
Az önkormányzat gazdálkodása
29. § (1) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vehet fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.
(2) A polgármester az önkormányzat vagyoni helyzetének az alakulásáról szükség szerint tájékoztatja a lakosokat.
(3) Az Önkormányzat a belső ellenőrzését külső szakértő útján látja el.
(4) Az Önkormányzat alaptevékenységeinek ellátásához használandó kormányzati funkciókat a 3. melléklet tartalmazza.
XIII. F e j e z e t
Záró rendelkezések
30. § (1) A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének Újrónafő Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet 1. melléklet a 11./2015. (X.5.) önkormányzati rendelethez
A Képviselő-testület által átruházott hatáskörökről
1) Polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök:
- a) községi címer és zászló használatának engedélyezése
- b) községi zászló és lobogó használata
- c) közművelődési feladatok koordinálása
- d) közterület-használati engedély kiadása
- e) közterület filmforgatási célú használatára vonatkozó hatáskörök
- f) az 500 000 Ft értéket el nem érő ingó vagyontárgy vásárlása, értékesítése, hasznosítása, megterhelése;
- g) a vagyon esetenkénti bérbeadása évi bruttó 500 000 Ft értékhatárig, amennyiben a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés az egy évet nem haladja meg;
- h) az önkormányzati vagyon tekintetében új épület elhelyezéséhez vagy meglévő felépítmény bővítéséhez, átalakításához való tulajdonosi hozzájárulás megadása;
- i) az önkormányzatot, mint a jelzálogjog és elővásárlási jog jogosultját megillető jognyilatkozatok tétele;
- j) az önkormányzati vagyonra vonatkozó biztosítási szerződések megkötése,
- k) az ingyenesen felajánlott vagyon átvételéről való döntés, kivéve, amennyiben a felajánlott vagyon forgalmi értéke a 1 millió forintot meghaladja;
- l) lakásfenntartási támogatás megállapítása,
- m) a temetési támogatás megállapítása,
- n) az átmeneti települési támogatás megállapítása,
- o) megilleti a tulajdonos önkormányzatot hatósági eljárásban megillető
nyilatkozattételi jog,
- p) dönt az önkormányzat hatáskörébe tartozó igazgatási jellegű közútkezelői feladatokról
- q) dönt a lomtalanítással kapcsolatos feladatok ellátásáról,
- r) jogszabályban meghatározott feltételek esetén gondoskodik az elhunyt személy
közköltségen történő eltemetéséről,
- s) a felvételi körzetek megállapításához véleményt nyilvánít,
- t) vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi nyilatkozatokat tesz.
2) Jegyzőre átruházott faladat- és hatáskörök:
- a) fák közterületi ültetésének engedélyezése,
- b) gyalogjárda tisztántartási kötelezettség megállapítása (vita esetén),
- c) a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályaira vonatkozó előírások megsértése esetén az eljárás lefolytatása és a jogkövetkezmény alkalmazása.
3) Mosonmagyaróvári Térségi Társulásra átruházott faladat- és hatáskörök:
- a) házi segítségnyújtással,
- b) jelzőrendszeres házi segítségnyújtással,
- c) családsegítéssel,
- d) idősek nappali ellátásával,
- e) fogyatékkal élők nappali ellátásával,
- f) hajléktalanok nappali ellátásával,
- g) gyermekjóléti szolgáltatással kapcsolatos ügyek.
4) Mosonmagyaróvári Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásra átruházott faladat- és hatáskörök:
- a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezésével kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreinek gyakorlása,
- b) a települési hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási helyi közszolgáltatás ellátásáról szóló szerződés megkötése
2. melléklet 2. melléklet a 11 /2015. (X.5.) önkormányzati rendelethez
Önkormányzat által létrehozott társulások jegyzéke
1) Közös önkormányzati hivatal: Jánossomorjai Közös Önkormányzati Hivatal
2) Intézményfenntartó Társulás: Aranykapu Óvoda Intézményfenntartói Társulás
3) Hulladékgazdálkodással kapcsolatos Társulás:
Mosonmagyaróvári Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
4) Mosonmagyaróvári Térségi Társulás
3. melléklet 3. melléklet a 11./2015. (X.5.) önkormányzati rendelethez
Önkormányzat által használt kormányzati funkciók
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
013320 Köztemető- fenntartás és -működtetés |
016030 Állampolgársági ügyek |
016080 Kiemelet állami és önkormányzati rendezvények |
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
041232 Start-munka program- Téli közfoglalkoztatás |
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása) |
062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
064010 Közvilágítás |
066010 Zöldterület-kezelés |
066020 Város- községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
072111 Háziorvosi alapellátás |
072311 Fogorvosi alapellátás |
074031 Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás |
081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
082044 Könyvtári szolgáltatások |
082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
082092 Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
082093 Közművelődés- egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek |
091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás |